Észak-Magyarország, 1962. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-04 / 29. szám
ESZAKMAGYARORSZAG Vasárnap, 1963. febrnár 4. 6 Amíg alszik a város Ezen az estén hamar felszállt a köd. Valahová a szikszói partok alá kergette a Bükk felől nyargaló szél, amely hófel- legeket görgetett maga előtt. Meg is eredt a daraszerű jeges képződmény, sütött a hidegtől és fájdalmat okozott, amikor arcunkba csapódott. Később már nagy pelyhekben hullt a hó, de a szél — amely éppen csak bekukkantott a városba — össze-vissza keverte és magával vitte a havat. Nem maradt utána csak hideg. De el is bújtak előle az emberek! Tíz óra után már olyan néptelenek voltak az utcák, hogy egy kisebbfajta falu is megszégyellte volna. Csak az maradt kint, akinek nagyon sürgős volt a dolga. Meg a rendőrjárőr, aki rendületlenül rótta a maga kijelölt kerületét. Oda — vissza ... oda — vissza. A város bezárkózott a hideg elől, kulcsra fordította maga után az ajtót. Hirtelenjében azonban össze sem számolhatnánk hányán maradtak mégis fenn, jártak kint a szélseperte havas utcákon, vagy virrasz- tottak az ügyeletes asztalnál, négy fal között telefonokkal körülvéve; hányán voltak, akik akkor léptek szolgálatba, hogy a város nyugalma felett őrködjenek. Egy éjszaka rövid ahhoz, hogy mindenhova eljussunk: a tűzoltókhoz, mentőkhöz, ügyeletes orvosakhoz, a kórházakba és a villanytelepre; a pékségekbe, vagy a villamos-indító színekbe — amely mind nagyon fontos, szorosan hozzátartozik mindennapi életünkhöz. Hiszen mekkora riadalmat okozna, ha az ügyeletes elaludna felelősségteljes posztján, s amikor a város fejére húzza a takarót, ő is ledőlne, elszunyókálna egy félórára és nem hallaná meg, hogy csörög a telefon ... Az alvó város felett sokan őrködnek. Amikor mindenütt kihunynak az ablakszemek, innen is, onnan is üzenik: „Jóéjszakát, Miskolc.” W„„Ia rendőrségi Megkértük ügyeletest, «ngedje, hogy mellette töltsünk egy éjszakát. Egy másfélszázezer lakosú városban visszatérő jelenség, hogy amíg a város alszik, akadnak, akik ilyenkor indulnak el, hogy olyasmit tegyenek, amit nappal, a szemünk láttára nem mennének megtenni.. . Besurranó tolvajok, betörők, raktárfosztogatók, a társadalom és az egyén tulajdonára ácsingózók, léhák, lumpok, munkakerülők. S akadnak magukról megfeledkezett emberek, akiket a záróra vet ki a szórakozóhelyekről, hangoskodnak, kiabálnak, a néptelen utcán megeresztik hangjukat, hogy beteremegnek az ablakok - szóval olyan emberek, akiket figyelemmel kell kísérni és adott esetben ide, a rendőrségi ügyeletes szobába is be kell kísérni... Éjfél után az Avas presszó előtt idegesen rohangált egy pincér. Hívta az őrszemet. — Kérem... az imént... két fiatalember, amíg a következő rendelésért bementem ... meglépett ... Kilencven forint lett volna a számla ... Bonyolult dolog. Még személyleírásuk után is bajos utánuk menni. Merre keressük? Esetleg taxiba ültek, már a harmadik utcán robognak, s felbuzdulva az előbbi „heccen” — majd ott sem fizetnek... A járőrnek, aki a Hunyadi utca felől jött, most eszébe jut valami. Gyorsan sarkonfordul és elsiet. Nem telik bele négy perc, zöld lódenkabátos fiúval sétál vissza. A „vagány” először fizet, aztán bediktálja a személyi adatait... A szórakozóhelyek elég néptelenek. Néhány törzsvendég, s többnyire csak átutazók ülnek az asztaloknál. Van, aki az éjféli, vagy a hajnali vonatra vár, nem akarja az állomáson tölteni az estét, s van, aki nem kapott szobát a szállodában. A szállodahiány még mindig problémát okoz Miskolcon. Néhány rendőrségi intézkedésre is sor került már amiatt, hogy a szorult helyzetben lévő utazó vendéget addig környékezték a szórakozóhelyek „tündérkéi” — amíg egy vas nélkül utazott tovább ... Bár van fizetővendég szolgálat a városban, nem tudni mi oknál fogva, ez még mindig nem működik olyan hatásosan, mint például Budapesten. Hajnal felé teljesen elcsendesedik a város. Már a villamosok is csak ritkán zörögnek végig a Széchenyi utcán. De a járőr rendületlenül halad posztján. Éber tekintettel figyel. Bekukucskál az üzletek lehúzott redőnyeinek nyílásán: esetleg egy eldobott cigaretta- vég, villamossági rövidzárlat, égve felejtett rezsó, nem okoz-e tüzet. Az Ady-híd felől most hangos, jókedvű társaság közeleg. Kétséges, hogy eddig szórakozóhelyen lettek volna. Valószínű, valami házi mulatság, esetleg „lakásszentelő .. A csend kihúzza belőlük, hogy azt mondja, hogy: Cserebogár, sárga cserebogár ... A másik pillanatban azonban abba is hagyják. Gyorsan áttérnek az utca másik oldalára és onnan köszönnek visz- sza: — Jó reggelt, főhadnagy elvtárs... A rendőrjárőr mosolyog. Az ilyen mulatóskedvű embereknek mindenki főhadnagy, akin egyenruha van. egyszerre nem lehetünk ott mindenütt. Az éjszakáról a rendőrségi napló ad hű képet. A jelentéstételnél, amikor az ügyeletes tiszt átadta szolgálatát, ezt hallottuk: — Az éjszaka semmi különös esemény nem történt. Békésen, nyugodtan aludt a város. Onódvári Miklós Természetesen, Húsvétra készülnek., ... az Iparművészeti Vállalat Báb-üzemében- Több, mint 2000 különböző fajta húsvéti nyuszit készítenek, amit a játék- és sportboltokban árusítanak majd. Porubszky Ferencné és Szumega Rudolf né a végső simításokat végzik az egyik kedves kis nyuszifigurán. Kis falu nagy gondja Bükksxentkereaxt vízellátási problémájáról — Ha itt valaki vizet fakasztana! . .. Egyszeriben az lenne a falu legszeretettebb embere. .. — mi mosolyogtunk a tanácstitkár szavain, de az elnök elgondolkozva bólogatott. Az ablak előtt nagykendős parasztasszony baktatott felfelé a lejtős úton. Mindkét kezében egy-egy vízzel telt vödör. Néha meg-megcsúszott a jeges havon, s a vödrökből ki- kiloccsant egy-egy bögrényi víz. Ilyenkor haragosan nézett a jégen szétfolyó vízcseppekre — mintha drága gyöngyei gurultak volna lefelé a lejtőn. — Amikor vége van a munkaidőnknek, mi is éppen így fogjuk a vödröket, megyünk a völgybe vízért. Mert képzelje csa-k el: az ón családom például hat emberből áll. Ha az ivásra és naponta kétszeri mosdásra csak 10 liter vizet számítunk fejenként..., de még akkor hol van a főzéshez, mosáshoz, súroláshoz szükséges mennyiség?,.. A tanácstitkárnak talán fölösleges is tovább sorolnia. Igen, a víz az emberek számára nélkülözhetetlen. Életszükséglet. És Bükkszentkereszten nincs elegendő víz. — Sziklás, karsztos a talaj. Itt hiába fúrnánk kutakat. Csak lejjebb, a völgyben gyűlik össze valamennyi víz. Ott van a falu két ivókútja és két itató ja. Onnan hordja nap mint nap a lakosság a vizet és oda járnak inni az állataink. Ha van a kutakban víz... Mert a nagyobbik baj itt kezdődik: ezek a kutak tulajdonképpen vízgyűjtők. Aszályos nyarakon, amikor nem hull elegendő csapadék, a talajban nem gyűlik össze elegendő víz. — Az elmúlt nyár végén már a Miskolci Köztisztasági Vállalat tankautói hozták a vizet a Szinva forrástól. 344 forintba került négy köbméter. — Ha még egy hétig nem esik az eső, az állatokat lehajtottuk volna az alföldi, jó vizekhez... Jó víz — ezt külön hangsúlyozzák a bükkszentkeresztiek. Mert ha van is víz kútjaikban, nem biztos, hogy az mindig jó. A párizsi iégrevü Budapesten Február 8-4n mutatkozik be a Fővárosi Nagycirkuszban a világhírű párizsi Jégrevfl, amelynek tagjai közül néhányan már Budapesten tartózkodnak. A szép napsütéses délelőttön sétát tettek a városban, megnézték a Halászbástyát és edzés előtt a Hősök terén sétáltak. Adrié Vcrzaal, Inge- horn Kosztosr, Rítta Bioucurtíe a Halászbástyán, — Éppen azért, mert a vízgyűjtők a völgyben vannak, gyakran szennyezettek. A magasabb szintű faluból leszivárog a szennylé. Szigetelhetjük a kutakat bárhogy. A kóli- bacilus ellen állandóan fertőtlenítenünk kell a vizet. Legalábbis ha nem akarjuk, hogy újra elterjedjen a paratífusz, mint 1955-ben... — Soroljuk még tovább? — És hogyan lehetne ezen segíteni? — A Szinva-forrás a legközelebbi, állandó, jó forrás. Onnan kellene ide vezetni a vizet. — Az ötéves tervben szerepel is Bükkszentkereszt vízellátásának megoldása. Sőt, a tervek szerint, már tavaly sor került volna erre, de közbejött Szerencs és Özd vízellátási problémája és először azokat kellett megoldani. Az idén pedig Sátoraljaújhely 50 éves vízrendszerét és Sárospatak vízellátását javítják meg. — Nekünk volna egy fontos javaslatunk. Nem nagy község a miénk, alig 1500 lakosa van, de szorgalmas emberek ezek. Az elmúlt évben például 60 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a faluban. Az útépítésen és az iskola építésén kívül a Hazafias Népfront kezdeményezésére, szinte egy emberként dolgoztak az egyik vízgyűjtő létrehozásánál is... Ha pedig mihamarabb sor kerülne a Szin- va-forrás vizének idevezetésé- re, újra számíthatnánk a lakosság segítségére... A tanács vezetőjének szavai után mondjuk el azt is, hogy Bükkszentkereszten a jelenlévő kutak javítására, szigetelésére, karban tartására csupán 1961-ben 15 ezer forintot költöttek, 1955-től pedig csaknem 400 ezer forintot tesz M ez az összeg. A régi kutak állandó javítása tehát egyáltalán nem a legkifizetődőbb és a legegészségesebb megoldás. ^Érdekes még megjegyezni, hogy a Bükkszentkereszt környéki falvakban nincsen víz- probléma. Kisgyőrben például már legalább 10 éve zavartalan a vízellátás, Répáshután keresztül folyik egy patak és itt most még törpeerőművet is építettek. Bükkszentlászlón jó forrás van ... Bükkszentkereszt pedig forgalmas üdülőközség lehetne, ha biztosítanák a vízellátást. Ezen a vidéken ugyanis a környezet igen szép, a levegő pedig — orvosi megállapítás szerint is — gyógyítóén hat, különféle betegségekre. Akik Jávorkútra mennek vadászni, azok is szívesen töltenek itt néhány napot, a Béke és a Sport turistaházban mindig sok a vendég. A falubeliek véleménye szerint azonban ezek a vendégek mindig eltűnnek a faluból, ha véletlenül megtudják, hogy néha fertőző a víz. Ügy hallottuk, hogy a megyei tanács közlekedési és építési osztályán pártfogolják a bükkszentkeresztiek kérelmét. Jó lenne, ha ez a pártfo- golás eredményekkel járna... Ruttkay Anna Negyven év a betegek szolgálatában Bensőséges ünnepség zajlott le pénteken este a . Borsodná- dasdi Lemezgyár művelődési otthonában. A párt- és a tömegszervezetek, a vállalat vezetősége és a dolgozók népes serege köszöntötte dr. Sáfár Imre orvost. Szabó Elemér, a Hazafias Népfront és a dolgozók nevében szeretettel emlékezett meg az idős orvos négy évtizedes tevékenységéről. Sokszor igen nehéz körülmények között, öt-hat község betegeit gyógyította. Az 1920- as évek elején, amikor Borsod- nádasdra került, szegényes rendelőben, hiányos felszereléssel, mostoha körülmények között is odaadással és fáradhatatlanul őrködött a dolgozók egészségén. Sokat kilincselt a Rima mindenható urainál, míg kiharcolta a borsod- nádasdi kórházat. Az ünnepi beszéd után a tömegszervezetek, a kórház dolgozói, valamint az úttörők köszöntötték az idős orvost, aki meghatot- tan válaszolt a szívből jövő üdvözlésekre. Az ünnepség végén a dolgozók, volt betegei egy televízió készülékkel, egy kis könyvtárral és egyéb ajándékokkal halmozták el hálájuk és szeretetük jeléül dr. Sáfár Imrét. Három hír, órákról A Trieste mély-merülésű tengeralattjáró 1960-ban rekordot állított íel: csaknem ll 000 méterre merült le. Ugyanakkor még egy csúcsteljesítmény született.; amelyet a tengeralattjáró külső falára erősített svájci Rolex automata (önfelhúzó) óra érte el. Az óra szerkezete nem különbözött a kereskedésekben kapható hasonló óráktól, csak különleges tokba helyezték. Sikerrel állta ki a négyzetcentiméterenkénti egy tonna nyomást. amely ebben a nagy mélységben ránehezedett, sérülé,st, vagy hibát nem tapasztaltak rajta.’ A tizenegyezer méter mélységet megjárt óra azóta múzeumi tárgy letts a washingtoni Smithsonian Institution vásárolta meg, műszaki különlegesség gyűjteménye számára. * Három éves kísérletezés után egy Chaux-de-Fonds-i óragyár olyan újdonságot hozott forgalomba; amely még a világszerte elismert svájci óraipar teljesítményeihez viszonyítva is feltűnő. A ».Section’? névre keresztelt, elemmel működő állóóra csaknem két évig jár megállás, állítás, vagy bármilyen beavatkozás nélkül, s olyan pon-r tog, hogy^ gyakorlatilag nem szükséges igazítani. Az óra pontossága független az elem feszültségének csökkenésétől; atnt, természetesen, folyamatosan bekövetkezik. A szerkezet teljesen új típusú elektromos kontaktussal működik és tranzisztort tartalmaz. Három, gyakorlatilag egymástól független részből áll; s az egyes alkatrészek cserélhetők. (Az alkatrészeket szabvány csomagolásban nieg lehet vásárolni.) * A genfi csillagvizsgáló olyan eredményre jutott a kronométerek vizsgálata során, amely egyedülálló az időmérés történetében. Egy kvarcóra; mégpedig a világ legkisebb hordozható kvarcórája, a 65 napos ellenőrzési időszak alatt napi átlagban egy századmásodpercnél kisebb eltérést mutatott. Nagy a Sportszerbolt téli forgalma A népkerti jégpályáról pattogó zeneszó s olyan víg zsi- vajgás hallatszik tova minden délután, hogy a hirtelen lehullott, magas hóban ballagó ember égy percre azt hiszi: nincs is olyan hideg. Pedig hideg van, csak a fényes jégen száguldó, táncoló ifjúság nem érzi. Meg hát a hidegnek, a télnek is megvan a maga varázsa, az is lehet kellemes, ha megvannak azok az eszközök, amelyek nélkül a tél örömeit nem lehet kihasználni. Eszközök? No, igen. Hallgassák csak az Avas oldaláról lecsusszanók vidám sikongatását, vagy vessenek egy pillantást egy-egy mellékutcába, ahol néha egész gyerekhad szállja meg a forgalomban lévő szánkót. Vagy sétáljanak fel a Bükkbe és gyönyörködjenek el a sízők pompás siklásaiban. Kellenek bizony az eszközök, kell a szánkó, a korcsolya meg a sí. De még szép, meleg pulóver, erős cipő, jó kesztyű is kell. v A Tanácsház téri Sportszerboltban a nap minden órájában időznek vásárlók. A bolt egyik falát csaknem, teljesen elfoglalják a polcokon sorakozó, sokszínű pulóverek. — Pulóverből még soha nem volt* ilyen választékunk — mondja Várnai László, a bolt vezetője. — És még soha nem volt ilyen forgalmunk, mint ezen a télen! Több mint egymillió forint értékű árut adtunk el. Miből tevődött össze ez a forgalom? Természetesen téli cikkekből. Lássuk csak: 1300 pár kulcsos korcsolyát adtak el, 35 pár műkorcsolyát, 66 pár szerelt hoki-korcsolyát, utóbbit az NDK-ből importáltuk. Ügy látszik, a miskolci gyerekek nagy része karácsonyra korcsolyát is kapott ajándékba, de elkelt jónéhány felnőtt műkorcsolya és korcsolyacipő is. Ugyancsak az NDK-ból érkezett a boltba 50 pár síléc, amelyből mindössze három pár maradt raktáron. Eladtak ezenkívül 124 gyermek- és 50 pár felnőtt sílécet. Mintegy ezer turistabakancsot és sícipőt vittek el a vásárlók. És — ami talán a gyerekek szempontjából a legfontosabb — 1500 szánkót adott el a bolt ez ezen a télen! * A tél még nem ért véget. A bolt dolgozói is bíznak benne, hogy lesz még az idén forgalom. Annál inkább, mert műkorcsolya, koresolyacipö, sífelszerelés bőven kapható, hamarosan megérkeznek a sokat keresett alumínium- és nádsíbotok. Hétfőtől pedig szezonvégi kiárusítás kezdődik, amely idő alatt a vásárlók 20—30 százalékkal olcsóbban vehetik meg a téli cikkeket. (h)
