Észak-Magyarország, 1962. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-28 / 49. szám
Szerda, 1962. február 28. ESZAKMAGYARORSZAG 3 Kincset termo borsodi föld (II.) A szomolyaí cseresznye A jófajta szomolyai rizling, a saszla hamar beszédessé teszi az embert, s nem ritkán nótára is hangolja kedvelőit. Ilyenkor a hűs pincék mélyén felcsendül a dal: „Fekete szárú cseresznye, rabod lettem szép menyecske”. Ezt a nótát nem hiába éneklik oly előszeretettel Szomolyán. Közismerten itt terem az ország egyik legízesebb cseresznyefajtája. A menyecskék is takarosak. Nekik azonban vannak pártfogóik. A cseresznye — más. Ez a községen kívül is megérdemli a pártfogást. Ugyanis nem tudnak annyit termelni belőle, amennyi el ne kelne. íme mindjárt az első óhaj: jó lenne, ha többet termelnének. A jelenlegi helyzet Szomolyán a kultúrház aj tájában szorongtam akkor több községbelivel, amikor új életutat választottak maguknak. A terem kicsinek bizonyult. A megválasztott vezetőség még ezen a napon megtartotta első ülését. Mennyi buzgalom, szép szó, terv fakadt akkor az emberek ajkán. Beszéltek a helyi adottságokról és természetesen szóba került a patinás hírű cseresznye is. A témán úgy kaptak az emberek, mint a kincsen. A szomolyai meszes tartalmú talajon 40—50 éves fák díszlenek. Egy fa 100 kilogramm gyümölcsöt is terem. Ez 4, 5, 6 forintjával bizony szép summa. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a fa a permetezésen kívül alig igényel kezelést. Becslések szerint 100 holdnyi területen találni cseresznye- fát; nagyobbrészt zárt kertekben, szőlőtáblákban köztesként. összefüggő egységekben nem. Egy időben ki akartak vágni a fákból, de a helyi tanács erélyesen fellépett ellene. Ma már nincsenek ilyesféle gondok. Ha mégis elöregedett egy fa és ki kell vágni, helyette feltétlenül ültetnek csemetét. A termés így nem csökken. Az elmúlt évben a cseresznye közel egymillió forint jövedelmet hozott a község lakosságának. A gyümölcsfa ma is a tsz-tagság tulajdonában van. A jövedelem tíz százalékát a szövetkezet kapja. Az adófizetés a tagot illeti. A jelenlegi tulajdonviszonyok sokféle ellentétet szülnek. A cseresznyeszedés ideje Ugyanis egybeesik a kapálással. Es ez megosztja a tagságot. Akinek sok a fája, elhanyagolja a közös munkát. Ha az elmúlt évben 3 és fél mázsát adott a kukorica és 20 mázsával fizetett a burgonya, akkor ennek okát az aszályon kívül ebben is keresni lehet. Aki sok cseresznyét szedett, az keveset kapált. Aki viszont szorgalmasan eljárt a határba, az megszakadhatott a munkában. Van megoldás A tsz vezetősége keresi a kiutat. Szeretné megoldani az ellentmondásokat, de a konkrét intézkedésekig még nem jutott el. Ez nem is könnyű. A megoldás kezdete a jelenlegi birtoklási viszony megváltozása lehet. Ha a fával rendelkező tagság biztosnak tudná a munkaegység értékét, megszűnne a cseresznye kizárólagos varázsa a nyári hetekben. Elképzelhető az is, hogy a tagok lemondanak a fák kizárólagos birtoklásáról a szövetkezet javára, ha a cseresznyetermesztésben mintegy 30 százalékos érdekeltséget biztosítanának számukra. Erről az érdekeltségről a mostani helyzet alapján (a termesztés fontossága miatt) kár lenne lemondani* vagy lemondásra bírni a tagságot. Pillanatnyilag ez a megoldás látszik a legközelebbinek. Ezen a vezetőségnek is gondolkodnia kellene. A szakszerű irányításnak azonban biztosítani kellene azt is, hogy júniusban a cseresznyeszedésen kívül más, jólfizető munkát is találjon a tagság. Miért kell erről beszélni? Azért, mert a nagyüzem későbbi érdekei, s az ellentmondások megszüntetése ezt kívánja. A cseresznyetermesztés problémáját megoldani a tagság érdekeltségének figyelmen kívül hagyásával nem lehet. Az egybefügg5 nagy tábláé a jövő Nem új az a gondolat, hogy nagyobb, összefüggő területen is termesszenek cseresznyét a szomolyai határban. Esetleg 100—200 holdon is. Terület volna hozzá, és olyan erősen kötött, meszes talaj is, amely máshol nemigen található. Éppen a talaj- és a klímái adottságok miatt híres és elismert, sőt világhíres a szomolyai cseresznye. A cseresznyetermesztés a tsz egyik legintenzívebb jövedelmi forrása lehet. Egy hold — megfelelő beállás után — 30 ezer forint jövedelmet is hoz-: hat. A fák élettartama nagy és nem igényes. Kimondva mindez egyszerűnek látszik, de ki műveli meg a szántóföldi kultúrát, ha elérkezik a szedés ideje? Csakis a Szomolyán jelenleg ismertnél jóval fejlettebb agrotechnika jöhet számításba: a kukoricánál a sima- zinnal történő gyomirtás, a gépi kapálás. így lehetne munkaerőt biztosítani a cseresznyeszedéshez. Munkaerő van Szomolyán, több mint 400 tagja van a tsz-nek. 2,5 hold szántó jut egy tagra (tehát kevés), s van tere az intenzív kultúrának és egy sor mellékfoglalkozásnak, amelyek munka- alkalmat biztosítanak az év olyan részeiben is, amikor a mezőgazdaságban pauza van. A szomolyai tsz a jövőben nagyobb területen szőlőt is telepít. A szőlőtelepítés beruházási költsége azonban igen jelentős. A cseresznyéé kevesebb. Érdemes volna alapos számításokat végezni, mielőtt a távlati fejlesztési célok megvalósításához hozzákezdenek. Ez után kellene aztán dönteni: mit érdemesebb elsősorban telepíteni. ZökkenS mentes átvételt A friss gyümölcs mindig gazdára talál, de csak akkor, ha a szedés után gyorsan jut el a fogyasztóhoz. Am az eddigi gyakorlat nem szolgálta mindig ezt a célt, mivél a MÉK, a felvásárló, többnyire csak délben közölte a község átvevőhelyével mennyit vásároljon, így gyakori volt a kapkodás. Többször előfordult, hogy néhányan éjfél után egy órakor is ott álltak a felvásárlóhelyen. Nyilvánvaló, hogy ez a helyzet feszültséget teremt a termelőszövetkezetben is, munkaerő gondokat szül. Beszélik, hogy a MÉK az idén jelentősen javítani kíván ezeken. Ez igen kívánatos lenne. Szomolyán azt várják, hogy 24 óránként és reggel közöljék a limitet, mert így nem húzódhat el az átadás, a tagoknak jut idő a közös munkára is. Ha a cseresznyetermesztés a tsz kezébe kerülne, ezen a téren jelentős előrehaladásra lehetne számítani, nyerne a tagság, a felvásárló, s következésképpen a vásárló is. Híres a szomolyai cseresznye, érdemes rá gondolni, s kidolgozni a távlati terveket. Olyan kincse ez megyénknek, amely meghálálja a munkát Garami Ernő íi Több mint 3 millió forintos beruházással új irodaház épül Mádon A Hegyaljai Ásványbánya és Orlőmű Vállalat több mint 10 üzemének műszaki és adminisztratív irányítását Mádról? látják el. A Tokaj-Hegyalj a ^ földalatti kincsei iránt meg-\ nyilvánuló egyre nagyobb kereslet folytán növelik a bányák kapacitását és új őrlő. üzemet is munkába állítanak. . A megnőcekedett feladatokat,! a nem irodának épült, egykori J magánvillában lévő igazgató- í ság már nem tudja ellátni. ? Az egyre növekvő termelési feladatok irányítására a Hegyaljai Ásványbánya és Örlőmű Vállalat székhelyén, Mádon, az épülő új őrlőmű szomszédságában, 3,2 millió forintos beruházással új irodaházat építenek. A kétemeletes irodaházban 32 hivatali szoba lesz. A földszinten helyezik el a korszerű laboratóriumot, ahol a vállalat által termelt bentoni- tot, perlitet és más ásványi terméket vizsgálják meg a legkorszerűbb műszerekkel. Az új irodaházból a labora-! tóriumi rész már elkészült. Az j építkezés jövő évre fejeződik? be. Tovább folyik az Úzdi Kohászati Üzemek rekonstrukciója Sínen mozgó, nagyteljesítményű pőzdaru sepffl ar. építkezést a MSrz-kemencék előtti térségen, a pódiumon. /WWtWWWVWVV Még mindig nagy a munkaerőáramlás vidékről a fővárosba A munkaközvetítő kirendeltségeken már több ízben hangsúlyozták és mast a statisztikai adatok birtokában ismét nyomatékosan rámutatnak: még mindig nagy az áramlás vidékről Budapestre. A munkát keresők 48 százaléka vidéki, s ez az adat minden szónál szemlél- tetőbben beszél. S hogy rengeteg vidéki dolgozik Budapesten, azt igazolja az is, hogy a bét végén körülbelül 80 000 Budapesten dolgozó utazik haza családjához a fővárostól távol eső megyékbe. Sokan érkeznek munkavállalásra a fővárosba Szabolcsból, Békésből, Hajdú megyéből. Az áramlást azonban mérsékelni kell, annál is inkább, mert a mező- gazdaságban is nagy szükség van a dolgos kézre. Ezért a budapesti üzemek elsősorban pestieket foglalkoztatnak, vagy olyan vidékieket, akik a környező falvakból bejárhatnak, s ezzel nem rontják tovább a főváros lakáshelyzetét. Ezt a törekvést a munkaerőgazdálkodás minden vállalatnál érvényesíteni kívánja. A MES7AW ötödik küldöttgyűlése A Földművesszövetkezetek Borsod megyei központja március 1-én és 2-án megyei küldöttgyűlést tart az Avas Szálló klubtermében. A MÉSZÖV választmányának beszámolóját Csege Géza elvtárs, igazgatósági elnök ismerteti. Ezután sor kerül a felügyelő bizottság jelentésére, a beszámoló feletti vitára, majd megválasztják a felügyelő bizottság tagjait, s azokat, akik részt vesznek a SZŐ VOSZ kongresszusán. Újfajta zöldborsó-cséplőgépet készítenek Miskolcon A Miskolci Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál két éve kezdték meg — a külkereskedelem igényeinek megfelelően — a zöldborsó-cséplőgépek gyártását. A gép, mely óránként tizenkét mázsa, konzerválásra alkalmas zöldborsót fejt ki, megnyerte a vevők tetszését. Eddig a cséplőgépekből hatvankettőt küldtek külföldre. Az idén ennek csaknem kétszeresére, száztizenhétre kaptak rendelést Lengyelországból és a Szovjetunióból, sőt 1963-as szállításra is csaknem százat jegyeztek már elő. A vevőkör bővítése végett az idén elkészítik a gép egy újfajta, az úgynevezett robbanómotoros változatát. Az eddigiek ugyanis villamos meghajtással működtek, így csak ott használhatták, ahol villanyáram volt. Az új típus sorozat- gyártására a jövő évben térnek rá, s az igények felét már ezekkel elégítik ki. Születésnapi köszöntés i § § § $ § § 5 s § § 5 5 § § § S 5 § § § Megható ünnepségen köszöntött ék a 7« éves Mollnári Kosztén ét. Ismertebb nevén Berta nénit. Sárvári Károlyné, a Vöröskereszt városi, és Orehovszky Istvánná körzeti titkára virágokkal és ajándékokkal halmozta cl a közszeretetnek örvendő Berta nénit. Medve I.acinak, a MAV-íclcpi álta lános iskola úttörőjének szavalatát könnyes szemmel hallgatta végig az ünnepelt, akinek születésnapja egybeesik a Vöröskeresztes mozgalomban töltött 40 esztendei munkásságával. Kora ollcnéro aktívan részt vesz minden megmozduláson. A felszabadulás Amerikában érte, hová az 1919. utáni fehérterror elől menekült. Az önkéntes emigrációban is hű maradt a párthoz, 24 évet dolgozott illegalitásban. 10 évvel ezelőtt érkezett vissza hazánkba, a zőta aktívan dolgozik a Vöröskeresztes mozgalomban. Kedves Berta néni! Születésnapján ml is szívből jövő jókívánságainkat tol mácsoljuk, még sok éven keresztül dolgozzék társadalmunk hasznos és megbecsült tagjnként. Szabados György A lillafüredi Palota Szállótól Üjmas- sáig vezető, szeszélyesen kanyargó völgy mentén a fenséges, zord Bükk értékes és a kohászatban nélkülözhetetlen ásványi kincset rejteget: a dolomitot. Bányászásával 1932 óta foglalkoznak rendszeresebben, de csak 1953 óta használják fel jelentősebb mennyiségben. A bükki — úgynevezett szomorúvölgyi — dolomit kiválóan alkalmas kohászati célokra és különösen zsugorított állapotban nagyszerűen bírja a hőt. Alkalmazása egyre jobban tért hódít és háttérbe szorítja a drága, a kisebb hőállő- képességű magnezitot. A dolomitot szemcsés állapotban régebben is használták a martinkemencék javításához. 1953-ban a Lenin Kohászati Művekben előbb két, majd több aknakemencét építettek — jelenleg már öt van belőle — és ezekben zsugorítják az értékes anyagot. Mintegy 7 évvel ezelőtt kísérletekhez kezdtek, hogyan lehetne a dolomitból vízmentes kátránykötéssel téglát és nagyobb tömböket készíteni. Faur Ferenc, a Lenin Kohászati Művek tervezőcsoportjának vezetője erről így számol be. — A kísérlet igen jó eredményt hozott. A dolomittégla és tömb kétszeresen felülmúlja a magnezitbélés tartósságát. A dolomittömböket mintegy 5 éve használják a Borsodnádasdi Lemezgyárban, 2 éve a Csepeli Fémműveknél, a dolomitbélést pedig egy éve alkalmazzák a DIMÁVAG izzítókemencéiben. Igen jól bevált a dolomittömb a Lenin Kohászati Művek elektro kemencéiben is. Régebben a feneket magnezittéglából készítették. Ebből egy-egy kemencéhez 3500 darabra volt szükség. Ojabban egyetlen tömbből készítik a feneket s daru emeli be a kemence köpenybe. A dolomittömbök készítése, alkalmazása jelentősen befolyásolja az önköltség alakulását. A tömb hosszú élettartamú, ha idővel itt-ott javításra szorul, daruval egyszerűen kiemelik a feneket és a kiégett részeket ugyancsak dolomittal pótolják. Az LKM a dolomit szélesebbkörű alkalmazására Hejőcsabán, egy évvel ezelőtt — több milliós beruházással — létrehozott egy forgó, zsugorító kemencét. Igv nagyobb mennyiségű, pörkölt, zsugorított dolomitot biztosíthatnak az LKM-nek és Ozdnak. A hejőcsabai zsuA DOLOMITRÓL gorítóműben — mint Horváth Géza helyettes üzemvezető elmondja — most több kísérletet végeznek. Kisebb szemnagyságú dolomit zsugorítását kezdték meg. A kísérlet jól sikerült. Eddig a zsugorításnál revét használtak a kemencebélés megvédésére. Üjabban finom dolomitport fúvatnak a kemencébe, a por rátelepszik a kemencebélésre, s védőanyagként növeli a bélés élettartamát. Az utóbbi időben nagy változás tapasztalható a dolomit termelésében is. A növekvő igényekkel számolva a régi bányában megszüntetik a termelést, a közelben új bányát nyitottak. — Az új bányra — mondja Gaál József üzemvezető — 30 millió tonna dolomitot ígér. Üzembe állításával egyúttal forradalmasítottuk a termelést, mert az eddigi k'zi művelés helyett áttérünk a gépi művelésre. A bányászok egy részét átképeztük, másokat a továbbiakban képezünk át gépkezelőkké, illetve a gépek mellett dolgozó kisegítőkké. De nemcsak a régi bánya avult él, hanem a régi törőművek is elöregedtek. Ebben az évben mintegy 2 millió forint költséggel az új bányánál új, nagy- kapacitású törőművet építenek, s mellé 900 tonnás, háromrészes bunkert, amelyből csöveken engedik az anyagot a vasúti kocsikba, illetve a gépkocsikba. A törőmű építése olyan szempontból is jelentős, hogy nem lesz szükség a dolomit kézi törésére. Ugy’anis a régi törőműnek befogadó „pofái” kicsik, így kézi erővel kell a dolomitot egész apró darabokra tömi. Az új mű befogadó nyílása jóval szélesebb és így ha a lerobbantott nagyobb darabokat utórobbantással szétveretik, nem lesz szükség a kézi bunkók használatára. Az új bánya megnyitása és az új törőmű építése azt mutatja, hogy a következő években jelentősen nő a dolomittermelés. Az acélműveknek egyre több anyagra van szükségük és az LKM számol az igények növekedésével. — Tavaly — mondja az üzemvezető — a tervezett 90 ezer helyett 92 ezer tonna dolomitot termeltünk. Ez ma már kevés. Az idén 108 ezer tonna anyag termelését írja elő a terv. Növekszik a dolomittermelés. Ez több feladatot ró a zsugorító kemencékre. Gondot okoz, hogy azok már eddig is kicsinek bizonyultak. Az LKM-ben olyan terveket dédelgetnek, hogy vagy a meglévő mellett, vagy másutt újabb forgódobos zsugorító kemencét építenek. A dolomitnak nagy jövője van. Mi sem igazolja jobban, minthogy egyik külföldi cég tonnánként 60 dollárt ígér a bükki dolomitért. Dehát egyelőre és elsősorban a hazai igényeket kell kielégítenünk és csak aztán gondolhatunk az exporttermelésre.
