Észak-Magyarország, 1962. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-25 / 47. szám

ESZAKMAGTARORSíAG

Vasárnap,, 1962. február 25Iskolapad, munkapad j|

A H. D. osztályos nSvondftkek már Bsryesen scgítanek s női szabó ktsz dolgozóinak a futószalagon.

v Zf.gX ■y. fT'V 'tvrtre

ó- r$/<. ■' ••■■■■■• ■

Hétköznapi hőstett...

Pénteken délután, 3 óra 35 perckor történt a miskolci Széchenyi utcán.

•

Emberek százai özönlenek az üzletajtókon, színes emberáradat kavarog a gyalogjárókon. Az út közepén villamosok rohannak csörömpölve tova, mellettük versenyt futnak a taxik, a teherautók, az autóbuszok.

A Borsodi Nyomda felöl hat év körüli kisfiú szalad a járókelők között. Könnyen van öltözve, tálán valamelyik házból küldte ki édesanyja az üzletbe. A gyerek szalad, s nem néz se balra, se jobbra. Egyenesen nekivág a járművekkel zsúfolt úttestnek.

Nagy, kék autóbusz robog a Tiszai Pályaudvar felé. A középkorú gépkocsivezető nyugodt arccal ül a volán mögött, tekintete az1 úttestet figyeli, de közben bizonyára látja visszapillantó tükrében a mögötte közlekedőket és a kocsikban tolongó utasokat is. Előtte most semmi jármű nincs, s az úton nincs átkelő. Valamivel több gázt adhat. De nem!... Egy kicsi ember mintha egyenesen a kerekek alá vágtatna!... Nem is néz erre és már csak néhány méter a távolság...

Vijjogva sikolt fel á fék. Az utasok kiabálva borulnak egymásra... A kocsi alján mérgesen fújtat ki a fékolaj... Csend.

— Húsz centire sines a gyerek! — kiált valaki az utcán.

A vezető feje a kormányra hanyatlik. De csak egy pillanatra — már fel is emeli. Jobb kezével lassan végigtörli homlokát. A nyugodt arc csupa verejték.

Egy kisfiú pipacspirosan szalad tovább az utcán.

*

Pénteken, 3 óra 35 perckor vagy húsz ember állt meg a nyomdával szembeni járdaszélen.

— A rendszámát!... — kapta elő valaki töltőtollát.

Az autóbusz csendesen tovagördiilt az úton, csaknem eltakarták a mögéje tömörült járművek. De az emberek még sokáig néztek utána akkor is, amikor már csak egy tenyérnyi kék folt látszott belőle.

Az úttesten egy kis olajtócsa fényesen csillogott.R. A.

Egy világhírű ktsz

A Bodrogkeresztúri Kerámiaipari • Ktsz-ről Európa- szerte, de a világ távolabbi országaiban is elismerően nyilatkoznak a kereskedelmi, kerámiaipari szakemberek, A kis Bodrog-parti faluban működő ktsz gyorsan fejlődik és tovább javítja az exportra gyártott dísztárgyak, kerámiafigurák minőségét. Ebben az évben körülbelül 4 millió forint értékű díszműárut gyártanak, amelyből többek között- Svájcba, .Jugoszláviába, Angliába és több mint valószínű Kubába is küldenek, főleg a világpiacon igen kedvelt és keresett cikkből, a fonott kosarakból. Ebben az évben már \ nyolc országba küldtek minta- , árut.

! Az exportterv teljesítése

> egyben nagy gondot is jelent,

[ hiszen tovább kell növelni a

> termelést, a nemrég átadott ’ új, korszerű üzemház is kicsi- >nek bizonyult, szóval: a világ- | hírű ktsz nagyszerű ered- , menyeket ér el, de sok nehéz- | seggel küzd. Munkájára, a ! ktsz egész tevékenységére 1 lapunkban még visszatérünk;

Erdészeti gyakorlaton a

lelő vágatába kell beilleszteni egy másik, jóval kisebb háromszögű lemezt. Precízséget, pontosságot követelő munka; Hegedűs Zoltán, a ffitőház főGyakorlat teszi a mestert... A festés technikáját is ét kell sajátítani a II. D. faipari osztályban.

nyak, szűkek. A valamikori nöke' elégedett velük. Szerinte felvonulási épületeket alaki- ügyesebben dolgoznak, mint az tották át műhelyekké. Az itt ipari tanulók. Persze nem ez

Gépemberkék

Köln városában megnyílt a ..gyermekfelszerelési nemzetközi vásár”. A kiállítók azt mutatják itt be, hogy miként, lehet a „mamátlanított” és a „nagymamátlanított” csecsemők gondozását gépesíteni. E célból gépet szerkesztettek, amely automatikusan ringatja a bölcsőt. Egy másik gép azt a bizo- ’ nyos edényt rakja a kicsi alá és addig csenget, amíg a csöppség — ha tetszik neki, ha nem — azt nem teszi, amit várnak tőle.

Van zsebben hordható edényke is átázások idejére. Igen szellemes masina az is, amely automatikusan váltja az előre púderezett tetrapelenkát A kicsinek „bőgnie” nem szabad. Cserébe — tűzbiztos pizsamát kap. Nyugodtan játszhat a tűzzel — a lakást biztosítják, ltoe: a nyugati mamák nyugodtan szülhetik a leendő Bundeswehr anyagot, minden gondjuktól megszabadítja a gépesített esecsemőgondozás. A technika persze jó dolog. Nagyon jó. De csak addig, amíg nem akar gépembereket gyáriani. Vajon megértik ezt a kölni kiállítás látogatói?

— bot —

n. G. osztályos tanulók.

Fota: Magi Antal

zavarnak. Természetesen segítünk nekik, de nem végezzük el helyettük a feladatot. Hiszen akkor nem is tudnának tanulni;

„Ásunk egy gödröt..."

Az I; e. osztályban csend van. Mindenki a felelőre figyel, aki az „ásunk egy gödröt. s.” után rövid szünetet tart, majd szépen elmondja, le is rajzolja, milyennek is kell lennie annak a gödörnek; A dugványozásról beszél'. A fe- eltető tanár mellette áll, csizmában, zöldes színű kabátban, hajtókáján az erdészek jelvényével. Igen, ez az osztály az erdészetet tanulja politechnikai oktatásként. Oktatójuk, Ka- babik Béla erdőmémök nyugodtan, magabiztosan beszél. „A következő fejezetünk lesz a csemete csomagolása és szállítása.” Az osztály a füzetek fölé hajol és írja a diktálást;

Mert könyve sajnos csak az oktatónak van. Így mindig kénytelen szóról szóra lediktálni az anyagot. Talán stencilezéssel lehetne segíteni ezen az állapoton, ha az anyagiak biztosítottak lennének.

Szeretik-e az erdészetet a diákok? Az egyik tanuló Répás- hutáról jött ide az erdészet kedvéért;

Az anyag

A legnagyobb problémája a politechnikai osztályok vezetőinek, de kiváltképpen Gergely Károly igazgatónak, az anyagszerzés. Az egyik pedagógus így érzékeltette ezt Dudás József, megyei szakfelügyelő előtt: — Vegyük csak az asztalosműhelyt; Képzeld el, hogy nyolcvan gyerek elkezdi fúrni, faragni, szabdalni a deszkát. Fogy? Bizony fogy. De láttad, milyen ügyesek! Hokkedliket készítenek, székeket javítanak. Csakhát elfogy az anyag;

Gergely Károly igazgató félig tréfásan, félig komolyan ismertetve a „beszerzés” különféle módozatait elmondta, hogy a parkettázók hulladékanyagait is átkutatták már, — nem is eredménytelenül. A kert száraz fáit is kivágják és feldolgoztatják deszkának.

De komolyabbra fordítva a szót, — nagyon örül annak, hogy az üzemeknél mindenütt megértéssel, segíteni akarással fogadták a diákokat. A fűtőházban, a szabó ktsz-ben, a kertészetben és a többi helyen is. Persze megnőtt a munkája, feladatköre neki is. A politechnika eddigi eredményei azonban azt bizonyítják, hogy nem végeznek hiábavaló munkát Fáradozásuk eredménnyel jár.

Priska Tibor

Séta a diafilmek birodalmában

BUDAPESTEN, a Szép utcában van egy szürke, kopott bérház. Látszatra semmiben sem különbözik a többiektől. Mégis sok gyermek, sőt felnőtt kíváncsi lenne belsejére. Innen indul ugyanis hódító útjára a Ludas Matyi, a Piroska és a farkas, a Falánk kiskacsa, az Öreg néne őzikéje, a Csintalan Róka Rudi és még számos mesefilm.

A Diafilm Vállalat termeiben most is szorgalmas munka folyik, bár ez a tevékenység nem olyan látványos, mint ahogyan sokan képzelik. . Az íróasztalok előtt szerkesztők, laboránsok ülnek, előttük különféle, kartonlapra rajzolt mesefigurák, s egy fekete alapon fehérbetűs szalag, melyet a kép alá illesztenek, majd együtt — a képet és a szöveget — lefényképezik. A filmet azután előhívják, s a negatívot sokszorosítják.

A diafilmek jelentősége a meseirodalom feldolgozásán kívül az- ismeretterjesztő, a szakismertető munkában jelentős.

Megismertetik . a nézőkkel Rippl-Rónai életét, megkezdték a világhírű képtárak .sorozatkészítését is. Lépést tartanak a technika iránt egyre növekedő érdeklődéssel. Nemcsak a fiatalok, hanem a felnőttek körében 'is népszerűvé vált a

A Szovjetunió gyermekbénulás elleni vakcinát exportál

A „Medexport” nevű szovjet külkereskedelmi vállalat 2 000 000 adag gyermekbénulás elleni vakcinát készített elő az EAK-ba való szállításra.

A gyermekbénulás elleni szovjet vakcina a világpiacon egyre nagyobb hírnévre tesz szert; Tavaly a Szovjetunió 60 millió adagot adott el belőle Japánnak, Kubának, Ceylonnak, a Mali Köztársaságnak és más országoknak.

Jelenleg a vakcina eladásáról Argentínával, Norvégiával, Törökországgal, Marokkóval, a Szíriái Arab Köztársasággal folynak tárgyalások. Űj- Zélandból és Brit-Guayanából is érkeztek megrendelések;

Műanyag a mezőgazdaságban, a Fizika a háztartásban és a Játékos mechanikai kísérletek című film. A háziasszonyok megismerhetik: hogyan kell kezelni a háztartási kisgépeket, milyen óvintézkedések szükségesek a villanygépek használatához, megtanulhatják a korszerű lakberendezés művészetét, a szobanövények szakszerű kezelését és még sok egyebet.

Alig van olyan városunk, amelyről ne készült volna diafilm. Nagy sikerük van az irodalmi művekből készült feldolgozásoknak is. Szinte mindegyiket használják az általános és középiskolákban az irodalom tanításához, ' de szívesen vásárolják a tanulók is a Verne, Mark Twain, Defoe, Vojnich. Dumas és a magyarok közül Móricz, Móra, Gárdonyi, Mikszáth és mások kedvelt alkotásaiból készült filmeket.

A DIAFILM VÁLLALAT célja, hogy még több filmet készítsen mai, mindennapi életünk hőseiről; Hiszen ma sem kevesebb á hőstett, mint száz évvel ezelőtt volt. Sőt! Csák jó szem és igaz szív kell felfedezéséhez. S a Diafilm Vállalat vezetőiben és munkatársaiban mindkettő megvan.

Munka vagy szórakozás ?

De még mennyire munka! Nehéz munka, komoly munka, az értékét tekintve különösen. De azért mégis szórakozás.

Hol van ez az érdekes kettősség? Az ÉMÁSZ kiszeseinél. De talán haladjunk sorban.

Az ÉMÁSZ Miskolci Üzlet- igazgatóságának KlSZ-szerve- zete négy termelőszövetkezetet patronál: a tiszadorogmait, az ároktőit, a hejőkeresztúrit és a sóstófalvit. A patronálás azt jelenti, hogy ha a tsz-ben ki- sebb-nagyobb munka adódik, elvégzik, s rendszeresen felkeresik: őket. Lássuk csak, mit jelentett a patronálás a múlt évben.

Tiszadórogmán tavaly építettek a kiszesek egy 300 méter hosszú kisfeszültségű hálózatot, villamosítottak egy 50 méter hosszú csibekeltetőt és egy 150 méter hosszú növendékistállót. Az ároktői Vörös Csillag Tsz részére beszereltek egy villanymotoros szivattyút, továbbá villanyvilági- tással látták él a 70 méter hosszú dohánypajtát. Hejőke- resztúron komoly munkát jelentett egy villanydaráló üzembehelyezése, illetve annak kijavítása, leföldelése, biztonsági berendezésekkel való ellátása, amely megszüntette a berendezés veszélyességét

De nemcsak a patronált tsz- ekkel törődnek a fiatalok. Ugyancsak egy istállót láttak el villannyal Sajoszentpé leien, transzformátorállomást és 200 méteres nagyfeszültségű hálózatot építettek a tokaji Kossuth Tsz-ben. Arról nem is beszélve, hogy ha ezek a fiatal mérnökök, technikusok, szerelők vidéken járnak, sohasem mulasztják el, hogy „bekukkantsanak” egy-egy termelőszövetkezetbe műszaki ta nácsot adni. Izgatja őket, ha egy szövetkezet célszerűtlen nagy gépet vásárol a célnak sokkal jobban megfelelő kis méretű helyett, elmondják a vezetőknek, mit jelent ez az áramfogyasztás szempontjából Tavaly 2022 társadalmi munkaórát végzett a 00 tagú KISZ- szervezet, Ennek fele az említett tsz-munkára ment, másik fele pedig egyébre. Például a Csanyik-völgyben építettek a KISZ-iskola számára 300 méteres hálózatot. Rendszeresen végzi hj a szabálytalan áramvételezés felderítését, és a nagy- fogyasztók csúcsidejű ellenőrzését.

Erre az évre is nagyok a tervek. A termelőszövetkezetek patronálására 1000 társadalmi munkaórát terveztek be, amely- lyel Hernádbűdön építenek 200 méter nagyfeszültségű hálózatot és egy transzformátorállomást, a többi községben pedig kisebb hálózatfejlesztéseket hajtanak végre. Ezeken felül elvállalták az Üttörőház villamosítását, valamint három község rekonstrukciós terveinek elkészítését, amely az elI avult hálózatok általános re- I konstrukciós tervébe illeszkedik majd.

Munka tehát vagy szórakozás, amit ez a — szorosan számolva — 45 lelkes fiatal végez? Természetesen nagy munka. Különösen ha hozzászámítjuk, hogy mindezt szombaton, vasárnap, rendes munkájukon túl csináljál:.

Mégis, szórakozás is, hiszen igaz, hogy beleizzadnak a munkába (a gödörásást, a betonozást, az oszlopok felszerelését is maguk végzik), de szívesen csinálják. "

— Tiszadorogmán például — meséli a KISZ-titkár, Pet- rik Tibor — mindjárt összehoztunk egy Tisza-parti kirándulást is a munka után, sza- lonnásütéssel, egyebekkel. Vagy Tokajban, a múlt nyáron, amikor negyvenen mentünk ki égy vasárnap ... Arról volt ugyanis szó, hogy már állt a hálózat, megvolt a trafóállomás, de a rendes munkamenet mellett, két hét múlva lettünk volna teljesen kész. A tsz-nek kellett volna az energia. Erre lógtuk magunkat egy vasárnap, s „megszálltuk” a községet. Kész is lettünk aznap. Jó a kollektíva, s ez a 45 fős. törzsgárda” már remekül dolgozik és szórakozik együtt...

Egyszóval, nemcsak szórakozás, de nem is csak munka. A kettő jól kialakult, hasznos és nagyszerű keveréke.

(H. E.)

az első munkájuk. Készítettek már ők — a járműlakatos gimnazisták — kalapácsot is. ]

— Megnézhetnénk? ]

— Sajnos nem, — válaszolja Hegedűs elvtárs. — Az első szerszámot, amit ők készítettek, nekik ajándékoztuk. Na-] gyón büszkék rá.

De büszkék lehetnek a diákok is arra, amit itt. tanulnak. Ha elvégzik a gimnáziumot és; a járműlakatos szakmában! akarnak elhelyezkedni, akkor egy. év, másfél év múlva lete-! hetik az ehhez szükséges vizs-' gát; ' ;

A szűk, kis műhelyeket jár-' va szinte önkéntelenül is kér-] dezziik a munkásoktól: nem hátráltatják magukat a gyere-] kok? Egyöntetű a válasz: nem.! Jól megférünk együtt.. Jellem-] ző az egyik dolgozónak. Sza-! bndos Istvánnak a válasza: —] Ügy szervezzük a munkát, hogy] ezen a napon mindig szabadok' legyenek az asztalok. Így a] gyerekek nyugodtan tudnak! dolgozni. Minket pedig nemj

dolgozó munkások Is várják

már a »nagy” műhelyt, dehát egyelőre még nincs más. Itt dolgoznak a diákok is. MunkaRoBteebnikai foglalkozás. A sárospataki gimnázium tizenhárom osztályának tanulói a legtermészetesebb módon írruhában, svájci sapkában. Énpen „illesztésen” dolgoznak: egy háromszögű lemez megfejő k már be tanrendjükbe ezt a két szót. Megszokták, hozzátartozik az iskola tanmenetéhez. A gimnázium fogalma kitágult. Ha valaki említi, most már nemcsak a régi, nagymúltú épületre, izgalmas latinórákra, szigorú, szemüveges tanárokra, tiszteletet parancsoló folyosó-csendre gondolunk, hanem satupadokra, re- szelőkre, ügyeskezű varrónőkre, overálos munkásokra is. Már ez is hozzátartozik a gimnáziumhoz. Mintha kitárulkoztak volna a nehéz bolthajíások;

Az e!ső kalapács

Sárospatak nem ipari jellegű település. Kevés olyan üzem működik a városban, amely megfelelő segítséget tud adni a tanulók ilyen irányú képzéséhez. A fűtőház dolgozói azok közé tartoznak, akik vállalták ezt a segítségadást. Igaz, nem tudnak olyan munkahelyet biztosítani a gimná- zistáknak, amilyent szeretnének, hiszen a fűtőház műhelyei korszerűtlenek, alacso-