Észak-Magyarország, 1962. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-25 / 47. szám

ESZAKMAGTARORSíAG Vasárnap,, 1962. február 25­Iskolapad, munkapad j| A H. D. osztályos nSvondftkek már Bsryesen scgítanek s női szabó ktsz dolgozóinak a futószalagon. v Zf.gX ■y. fT'V 'tvrtre ó- r$/<. ■' ••■■■■■• ■ Hétköznapi hőstett... Pénteken délután, 3 óra 35 perckor történt a miskolci Széchenyi utcán. • Emberek százai özönlenek az üzletajtókon, színes em­beráradat kavarog a gyalogjárókon. Az út közepén villamo­sok rohannak csörömpölve tova, mellettük versenyt futnak a taxik, a teherautók, az autóbuszok. A Borsodi Nyomda felöl hat év körüli kisfiú szalad a járókelők között. Könnyen van öltözve, tálán valamelyik házból küldte ki édesanyja az üzletbe. A gyerek szalad, s nem néz se balra, se jobbra. Egyenesen nekivág a jármű­vekkel zsúfolt úttestnek. Nagy, kék autóbusz robog a Tiszai Pályaudvar felé. A középkorú gépkocsivezető nyugodt arccal ül a volán mö­gött, tekintete az1 úttestet figyeli, de közben bizonyára látja visszapillantó tükrében a mögötte közlekedőket és a kocsik­ban tolongó utasokat is. Előtte most semmi jármű nincs, s az úton nincs átkelő. Valamivel több gázt adhat. De nem!... Egy kicsi ember mintha egyenesen a kerekek alá vágtatna!... Nem is néz erre és már csak néhány méter a távolság... Vijjogva sikolt fel á fék. Az utasok kiabálva borulnak egymásra... A kocsi alján mérgesen fújtat ki a fékolaj... Csend. — Húsz centire sines a gyerek! — kiált valaki az utcán. A vezető feje a kormányra hanyatlik. De csak egy pil­lanatra — már fel is emeli. Jobb kezével lassan végigtörli homlokát. A nyugodt arc csupa verejték. Egy kisfiú pipacspirosan szalad tovább az utcán. * Pénteken, 3 óra 35 perckor vagy húsz ember állt meg a nyomdával szembeni járdaszélen. — A rendszámát!... — kapta elő valaki töltőtollát. Az autóbusz csendesen tovagördiilt az úton, csaknem eltakarták a mögéje tömörült járművek. De az emberek még sokáig néztek utána akkor is, amikor már csak egy tenyérnyi kék folt látszott belőle. Az úttesten egy kis olajtócsa fényesen csillogott.­R. A. Egy világhírű ktsz A Bodrogkeresztúri Kerá­miaipari • Ktsz-ről Európa- szerte, de a világ távolabbi országaiban is elismerően nyi­latkoznak a kereskedelmi, ke­rámiaipari szakemberek, A kis Bodrog-parti faluban mű­ködő ktsz gyorsan fejlődik és tovább javítja az exportra gyártott dísztárgyak, kerámia­figurák minőségét. Ebben az évben körülbelül 4 millió fo­rint értékű díszműárut gyár­tanak, amelyből többek között- Svájcba, .Jugoszláviába, Ang­liába és több mint valószínű Kubába is küldenek, főleg a világpiacon igen kedvelt és keresett cikkből, a fonott ko­sarakból. Ebben az évben már \ nyolc országba küldtek minta- , árut. ! Az exportterv teljesítése > egyben nagy gondot is jelent, [ hiszen tovább kell növelni a > termelést, a nemrég átadott ’ új, korszerű üzemház is kicsi- >nek bizonyult, szóval: a világ- | hírű ktsz nagyszerű ered- , menyeket ér el, de sok nehéz- | seggel küzd. Munkájára, a ! ktsz egész tevékenységére 1 lapunkban még visszatérünk; Erdészeti gyakorlaton a lelő vágatába kell beilleszteni egy másik, jóval kisebb há­romszögű lemezt. Precízséget, pontosságot követelő munka; Hegedűs Zoltán, a ffitőház fő­Gyakorlat teszi a mestert... A festés technikáját is ét kell sa­játítani a II. D. faipari osztályban. nyak, szűkek. A valamikori nöke' elégedett velük. Szerinte felvonulási épületeket alaki- ügyesebben dolgoznak, mint az tották át műhelyekké. Az itt ipari tanulók. Persze nem ez Gépemberkék Köln városában megnyílt a ..gyermekfelszerelési nemzet­közi vásár”. A kiállítók azt mutatják itt be, hogy miként, le­het a „mamátlanított” és a „nagymamátlanított” csecsemők gondozását gépesíteni. E célból gépet szerkesztettek, amely automatikusan ringatja a bölcsőt. Egy másik gép azt a bizo- ’ nyos edényt rakja a kicsi alá és addig csenget, amíg a csöpp­ség — ha tetszik neki, ha nem — azt nem teszi, amit várnak tőle. Van zsebben hordható edényke is átázások idejére. Igen szellemes masina az is, amely automatikusan váltja az előre púderezett tetrapelenkát A kicsinek „bőgnie” nem szabad. Cserébe — tűzbiztos pizsamát kap. Nyugodtan játszhat a tűz­zel — a lakást biztosítják, ltoe: a nyugati mamák nyugodtan szülhetik a leendő Bundeswehr anyagot, minden gondjuktól megszabadítja a gépesített esecsemőgondozás. A technika per­sze jó dolog. Nagyon jó. De csak addig, amíg nem akar gép­embereket gyáriani. Vajon megértik ezt a kölni kiállítás lá­togatói? — bot — n. G. osztályos tanulók. Fota: Magi Antal zavarnak. Természetesen segí­tünk nekik, de nem végezzük el helyettük a feladatot. Hi­szen akkor nem is tudnának tanulni; „Ásunk egy gödröt..." Az I; e. osztályban csend van. Mindenki a felelőre fi­gyel, aki az „ásunk egy göd­röt. s.” után rövid szünetet tart, majd szépen elmondja, le is rajzolja, milyennek is kell lennie annak a gödörnek; A dugványozásról beszél'. A fe- eltető tanár mellette áll, csiz­mában, zöldes színű kabátban, hajtókáján az erdészek jelvé­nyével. Igen, ez az osztály az erdészetet tanulja politechni­kai oktatásként. Oktatójuk, Ka- babik Béla erdőmémök nyu­godtan, magabiztosan beszél. „A következő fejezetünk lesz a csemete csomagolása és szállí­tása.” Az osztály a füzetek fö­lé hajol és írja a diktálást; Mert könyve sajnos csak az oktatónak van. Így mindig kénytelen szóról szóra ledik­tálni az anyagot. Talán stenci­lezéssel lehetne segíteni ezen az állapoton, ha az anyagiak biztosítottak lennének. Szeretik-e az erdészetet a diákok? Az egyik tanuló Répás- hutáról jött ide az erdészet kedvéért; Az anyag A legnagyobb problémája a politechnikai osztályok vezető­inek, de kiváltképpen Gergely Károly igazgatónak, az anyag­szerzés. Az egyik pedagógus így érzékeltette ezt Dudás Jó­zsef, megyei szakfelügyelő előtt: — Vegyük csak az aszta­losműhelyt; Képzeld el, hogy nyolcvan gyerek elkezdi fúrni, faragni, szabdalni a deszkát. Fogy? Bizony fogy. De láttad, milyen ügyesek! Hokkedliket készítenek, székeket javítanak. Csakhát elfogy az anyag; Gergely Károly igazgató fé­lig tréfásan, félig komolyan is­mertetve a „beszerzés” külön­féle módozatait elmondta, hogy a parkettázók hulladékanya­gait is átkutatták már, — nem is eredménytelenül. A kert szá­raz fáit is kivágják és feldol­goztatják deszkának. De komolyabbra fordítva a szót, — nagyon örül annak, hogy az üzemeknél mindenütt megértéssel, segíteni akarással fogadták a diákokat. A fűtő­házban, a szabó ktsz-ben, a kertészetben és a többi helyen is. Persze megnőtt a munkája, feladatköre neki is. A politech­nika eddigi eredményei azon­ban azt bizonyítják, hogy nem végeznek hiábavaló munkát Fáradozásuk eredménnyel jár. Priska Tibor Séta a diafilmek birodalmában BUDAPESTEN, a Szép ut­cában van egy szürke, kopott bérház. Látszatra semmiben sem különbözik a többiektől. Mégis sok gyermek, sőt fel­nőtt kíváncsi lenne belsejére. Innen indul ugyanis hódító út­jára a Ludas Matyi, a Piroska és a farkas, a Falánk kiskacsa, az Öreg néne őzikéje, a Csin­talan Róka Rudi és még szá­mos mesefilm. A Diafilm Vállalat termei­ben most is szorgalmas munka folyik, bár ez a tevékenység nem olyan látványos, mint ahogyan sokan képzelik. . Az íróasztalok előtt szerkesztők, laboránsok ülnek, előttük kü­lönféle, kartonlapra rajzolt me­sefigurák, s egy fekete alapon fehérbetűs szalag, melyet a kép alá illesztenek, majd együtt — a képet és a szöve­get — lefényképezik. A filmet azután előhívják, s a negatívot sokszorosítják. A diafilmek jelentősége a meseirodalom feldolgozásán kívül az- ismeretterjesztő, a szakismertető munkában je­lentős. Megismertetik . a nézőkkel Rippl-Rónai életét, megkezd­ték a világhírű képtárak .soro­zatkészítését is. Lépést tarta­nak a technika iránt egyre nö­vekedő érdeklődéssel. Nemcsak a fiatalok, hanem a felnőttek körében 'is népszerűvé vált a A Szovjetunió gyermekbénulás elleni vakcinát exportál A „Medexport” nevű szov­jet külkereskedelmi vállalat 2 000 000 adag gyermekbénulás elleni vakcinát készített elő az EAK-ba való szállításra. A gyermekbénulás elleni szovjet vakcina a világpiacon egyre nagyobb hírnévre tesz szert; Tavaly a Szovjetunió 60 millió adagot adott el be­lőle Japánnak, Kubának, Ceylonnak, a Mali Köztársa­ságnak és más országoknak. Jelenleg a vakcina eladásá­ról Argentínával, Norvégiával, Törökországgal, Marokkóval, a Szíriái Arab Köztársaság­gal folynak tárgyalások. Űj- Zélandból és Brit-Guayanából is érkeztek megrendelések; Műanyag a mezőgazdaságban, a Fizika a háztartásban és a Játékos mechanikai kísérletek című film. A háziasszonyok megismerhetik: hogyan kell kezelni a háztartási kisgépe­ket, milyen óvintézkedések szükségesek a villanygépek használatához, megtanulhatják a korszerű lakberendezés mű­vészetét, a szobanövények szakszerű kezelését és még sok egyebet. Alig van olyan városunk, amelyről ne készült volna dia­film. Nagy sikerük van az iro­dalmi művekből készült fel­dolgozásoknak is. Szinte mind­egyiket használják az általá­nos és középiskolákban az iro­dalom tanításához, ' de szíve­sen vásárolják a tanulók is a Verne, Mark Twain, Defoe, Vojnich. Dumas és a magya­rok közül Móricz, Móra, Gár­donyi, Mikszáth és mások ked­velt alkotásaiból készült fil­meket. A DIAFILM VÁLLALAT célja, hogy még több filmet készítsen mai, mindennapi életünk hőseiről; Hiszen ma sem kevesebb á hőstett, mint száz évvel ezelőtt volt. Sőt! Csák jó szem és igaz szív kell felfedezéséhez. S a Diafilm Vállalat vezetőiben és munka­társaiban mindkettő megvan. Munka vagy szórakozás ? De még mennyire munka! Nehéz munka, komoly munka, az értékét tekintve különösen. De azért mégis szórakozás. Hol van ez az érdekes ket­tősség? Az ÉMÁSZ kiszeseinél. De talán haladjunk sorban. Az ÉMÁSZ Miskolci Üzlet- igazgatóságának KlSZ-szerve- zete négy termelőszövetkezetet patronál: a tiszadorogmait, az ároktőit, a hejőkeresztúrit és a sóstófalvit. A patronálás azt jelenti, hogy ha a tsz-ben ki- sebb-nagyobb munka adódik, elvégzik, s rendszeresen felke­resik: őket. Lássuk csak, mit jelentett a patronálás a múlt évben. Tiszadórogmán tavaly épí­tettek a kiszesek egy 300 mé­ter hosszú kisfeszültségű háló­zatot, villamosítottak egy 50 méter hosszú csibekeltetőt és egy 150 méter hosszú növen­dékistállót. Az ároktői Vörös Csillag Tsz részére beszerel­tek egy villanymotoros szi­vattyút, továbbá villanyvilági- tással látták él a 70 méter hosszú dohánypajtát. Hejőke- resztúron komoly munkát je­lentett egy villanydaráló üzembehelyezése, illetve annak kijavítása, leföldelése, bizton­sági berendezésekkel való el­látása, amely megszüntette a berendezés veszélyességét De nemcsak a patronált tsz- ekkel törődnek a fiatalok. Ugyancsak egy istállót láttak el villannyal Sajoszentpé le­ien, transzformátorállomást és 200 méteres nagyfeszültségű hálózatot építettek a tokaji Kossuth Tsz-ben. Arról nem is beszélve, hogy ha ezek a fia­tal mérnökök, technikusok, szerelők vidéken járnak, soha­sem mulasztják el, hogy „be­kukkantsanak” egy-egy ter­melőszövetkezetbe műszaki ta nácsot adni. Izgatja őket, ha egy szövetkezet célszerűtlen nagy gépet vásárol a célnak sokkal jobban megfelelő kis méretű helyett, elmondják a vezetőknek, mit jelent ez az áramfogyasztás szempontjából Tavaly 2022 társadalmi mun­kaórát végzett a 00 tagú KISZ- szervezet, Ennek fele az emlí­tett tsz-munkára ment, másik fele pedig egyébre. Például a Csanyik-völgyben építettek a KISZ-iskola számára 300 méte­res hálózatot. Rendszeresen végzi hj a szabálytalan áramvé­telezés felderítését, és a nagy- fogyasztók csúcsidejű ellenőr­zését. Erre az évre is nagyok a ter­vek. A termelőszövetkezetek patronálására 1000 társadalmi munkaórát terveztek be, amely- lyel Hernádbűdön építenek 200 méter nagyfeszültségű há­lózatot és egy transzformátor­állomást, a többi községben pedig kisebb hálózatfejleszté­seket hajtanak végre. Ezeken felül elvállalták az Üttörőház villamosítását, valamint három község rekonstrukciós tervei­nek elkészítését, amely az el­I avult hálózatok általános re- I konstrukciós tervébe illeszke­dik majd. Munka tehát vagy szórako­zás, amit ez a — szorosan szá­molva — 45 lelkes fiatal vé­gez? Természetesen nagy munka. Különösen ha hozzá­számítjuk, hogy mindezt szom­baton, vasárnap, rendes mun­kájukon túl csináljál:. Mégis, szórakozás is, hiszen igaz, hogy beleizzadnak a munkába (a gödörásást, a be­tonozást, az oszlopok felszerelé­sét is maguk végzik), de szíve­sen csinálják. " — Tiszadorogmán például — meséli a KISZ-titkár, Pet- rik Tibor — mindjárt össze­hoztunk egy Tisza-parti kirán­dulást is a munka után, sza- lonnásütéssel, egyebekkel. Vagy Tokajban, a múlt nyáron, amikor negyvenen mentünk ki égy vasárnap ... Arról volt ugyanis szó, hogy már állt a hálózat, megvolt a trafóállo­más, de a rendes munkamenet mellett, két hét múlva lettünk volna teljesen kész. A tsz-nek kellett volna az energia. Erre lógtuk magunkat egy vasár­nap, s „megszálltuk” a közsé­get. Kész is lettünk aznap. Jó a kollektíva, s ez a 45 fős. törzsgárda” már remekül dol­gozik és szórakozik együtt... Egyszóval, nemcsak szórako­zás, de nem is csak munka. A kettő jól kialakult, hasznos és nagyszerű keveréke. (H. E.) az első munkájuk. Készítettek már ők — a járműlakatos gimnazisták — kalapácsot is. ] — Megnézhetnénk? ] — Sajnos nem, — válaszol­ja Hegedűs elvtárs. — Az első szerszámot, amit ők készítet­tek, nekik ajándékoztuk. Na-] gyón büszkék rá. De büszkék lehetnek a diá­kok is arra, amit itt. tanulnak. Ha elvégzik a gimnáziumot és; a járműlakatos szakmában! akarnak elhelyezkedni, akkor egy. év, másfél év múlva lete-! hetik az ehhez szükséges vizs-' gát; ' ; A szűk, kis műhelyeket jár-' va szinte önkéntelenül is kér-] dezziik a munkásoktól: nem hátráltatják magukat a gyere-] kok? Egyöntetű a válasz: nem.! Jól megférünk együtt.. Jellem-] ző az egyik dolgozónak. Sza-! bndos Istvánnak a válasza: —] Ügy szervezzük a munkát, hogy] ezen a napon mindig szabadok' legyenek az asztalok. Így a] gyerekek nyugodtan tudnak! dolgozni. Minket pedig nemj dolgozó munkások Is várják már a »nagy” műhelyt, dehát egyelőre még nincs más. Itt dolgoznak a diákok is. Munka­RoBteebnikai foglalkozás. A sárospataki gimnázium tizen­három osztályának tanulói a legtermészetesebb módon ír­ruhában, svájci sapkában. Én­pen „illesztésen” dolgoznak: egy háromszögű lemez megfe­jő k már be tanrendjükbe ezt a két szót. Megszokták, hozzá­tartozik az iskola tanmeneté­hez. A gimnázium fogalma ki­tágult. Ha valaki említi, most már nemcsak a régi, nagymúl­tú épületre, izgalmas latin­órákra, szigorú, szemüveges tanárokra, tiszteletet paran­csoló folyosó-csendre gondo­lunk, hanem satupadokra, re- szelőkre, ügyeskezű varrónők­re, overálos munkásokra is. Már ez is hozzátartozik a gim­náziumhoz. Mintha kitárulkoz­tak volna a nehéz bolthajíások; Az e!ső kalapács Sárospatak nem ipari jelle­gű település. Kevés olyan üzem működik a városban, amely megfelelő segítséget tud adni a tanulók ilyen irányú képzéséhez. A fűtőház dolgo­zói azok közé tartoznak, akik vállalták ezt a segítségadást. Igaz, nem tudnak olyan mun­kahelyet biztosítani a gimná- zistáknak, amilyent szeretné­nek, hiszen a fűtőház műhe­lyei korszerűtlenek, alacso-

Next

/
Oldalképek
Tartalom