Észak-Magyarország, 1962. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-23 / 45. szám
VJ / /IV Világ proletárjai, egyesüljetek) rnmmmmk A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVItt, évfolyant, 45. wzám Ara: 50 fillér 1962. Jebrunr 23, péntek r „Start“ előtt Mórán (3. oldal) Miskolci zenei mozaik (4. oldal) Akkor — és ma (2. oldal) Évele fi számvetés A falu végzett a számve- ™ téssel. Termelőszövetkezeteink jelentős többségében már a tegnapé az első, vagy a „sokadik” évzáró közgyűlés. A tagság meghallgatta a beszámolót, megvitatta a tegnap végzett munka eredményeit, hiányosságait. Számos közösség életében ez volt az első zárszámadás. Volt miről beszélgetni, volt mit elismerni is, hiányolni is. S egyáltalán nem megvetendő dolog, hogy a legtöbb szó a hibákról, a visszásságokról esett. Hiszen az is alapvető emberi tulajdonság, hogy a sok is kevés, az elég is kevés. S ha éppenséggel valami oknál fogva nem vált be a számítás, akkor lényegesen több szó esik a „nincs”-ről, mint a „van”-ról. Ismeretes, hogy termelőszövetkezeteink többsége az elmúlt esztendőben nem termelt annyit, nem zárta úgy az esztendőt, mint azt év elején tervezte. Az új, fiatal közösségek gyengébb eredményeiben közrejátszottak a kezdeti szervezési hibák, a tapasztalatlanság egész sora, jónéhány tsz- tag passzivitása, végül a rossz, aszályos időjárás. Természetesen ellenérvként elmondható, hogy az egy évtizede gazdálkodó 'mezőkeresztesi Aranykalász, vagy a mezőkeresztesi Vörös Csillag Termelőszövetkezet közel negyven forintot osztott egy-egy munkaegységre. Többet, mint az elmúlt esztendőben. S negyven forintot osztott a fiatal héti Egyetértés Termelőszövetkezet is. Mert felismerték, mit kell tenni, és — cselekedtek. A „miért” kérdését alaposan megvitatta valamennyi közösség. Ki elfogultabban, ki elfogulatlanul ítélt és ítél. Néhány fontosabb tényezőt tekintve azonban határozottan általános a vélemény. Általános pélt dául abban, hogy az aszály sokat rontott a termésen. Általános abban, hogy az új életet kezdett kollektíva bizony megérzi a bizonytalankodást, a gyakorlat hiányát. Azonban általános az a vélemény is, hogy: „mi sem tettük meg a magunkét. Nem kapáltunk annyiszor és olyan jó kedvvel, jó akarattal a közösben, mint valamikor, egyéni korunkban. S ezért senkit sem róhatunk meg, csak magunkat”. Természetesen akad olyan ember, még a tsz-vezetők között is, aki nem merte egészen őszintén megmondani a közgyűlésen, hogy „te vagy a hibás, meg te, s ha ti, meg én fegyelmezettebbek vugyunk, nem marad kapálatlan a kukorica, meg a napraforgó.” Azonban kevés ilyen ember akad, s ez bizakodóvá, optimistává — reálisan optimistává — teszi a tegnap helyes megmagyarázása után az év- eleji számvetést és a holnap tervezését. Igaz, nem könnyű dolog csak úgy egyik napról a másikra elfeledni egy-egy termelőszövetkezetben. hogy csupán 10, vagy 11 forintot ért egy munkaegység. Nem jóleső érzés lemondani egy régen tervezett bútor- vagy ruha vásárlásról, ami jó termés, jó évzárás esetén természetes dolog lett volna. Azonban a tegnap bajain rágódni egyet jelenthet a holnapi jobb elvesztésével. Szabó András bácsi, a bod- rogszegi Petőfi Termelőszövetkezet hetven esztendős tagja a nem sokkal több, mint 10 forintos munkaegységrészesedést megvitató közgyűlésen például igy nyilatkozott: Köbért Kennedy Nyugat-Berlinbe érkezett Beszéde közben két vörös zászlócska ereszkedett a nyugat-berlini városháza fölé len irányból két rakétát lőttek a schönebergl palota fölé, majd kinyílt két kis ejtőernyő, amelyre egy-egy vörös zászlócska volt erő- ' sitve. A fogadóbizottságot szemmel láthatóan nagyon meglepte ez a programon kívüli inű- sorszám és a vendég percekig nem jutott szóhoz. Ugyanilyen meglepetést jelenthetett számára az a fogadtatás, amelyben a tokiói egyetem diákjai részesítették japáni tártózkodásakor. Akkor Robert Kennedy így panaszkodott az amerikai újságíróknak: „Szörnyű lármát csaptak ezek a fickók. Bármerre járok, mindenütt kommunistákba ütközöm.” A kényszerű szünet után a tanácsos vendége heves kirohanást intézett a Német Demokratikus Köztársaság vezetői ellen, majd a szónoki hatás fokozására kijelentette: „Nyu- gat-Berlin továbbra is fennmarad. Nyugat-Berlin és Nyu- gat-Németország kapcsolatai is megmaradnak.” ' Megígérte, hogy amerikai cégek majd leányvállalatokat létesítenek a frontvárosban. Robert Kennedy 84 órát vendégeskedik Nyugat-Berlin szenátusánál. (MTI) Robert Kennedy, az Amerikai Egyesült Államok igazságügyminisztere, Kennedy elnök öccse csütörtök délután 2 órn tájban Olaszországból jövet, feleségével Nyugat-Berlinbe érkezett. A vendéget az amerikaiak repülőterén katonai pompával és húsz díszlövéssel fogadták. Robert Kennedy, aki egykor a kommunistákra vadászó McCarthy szárnysegéde volt és akit a Hamburgban megjelenő Der Spiegel című hetilap „Amerika fő inkvizitorának” nevezett, megérkezése után nyomban a Potsdamer Platzra hajtatott, hogy Willy Brandt nyugat-berlini főpolgármester társaságában megszemlélje a berlini határfalat. A provokációs jellegű látogatásról a nyugati filmesek, fotóriporterek és újságírók felvételeket készítettek. Robert Kennedy ezután a szenátus schönebergi palotájához hajtatott, majd beszédet intézett a téren várakozó nyugat-berliniekhez. Mint előre látható volt, nem válogatott a jelzőkben. Kormányférfihez nem illő hangon uszított a kommunisták ellen. Amikor először ejtette kJ ezt a két szót, hogy „kommunista Berlin”, ‘ismcrctNémet pártmunkás küldöttség megyénkben Strauss sajnálkozását fejezte ki, hogy „formai hibát” vétett A Bundestag csütörtöki ülésén ismét interpellációt intéztek Strauss hadügyminiszterhez annak a telefonbeszélgetésnek az ügyében, amellyel Strauss — mint már jelentettük — nyomást igyekezett gyakorolni a nürnbergi állam- ügyészségre egy korrupciós ügyben folytatott nyomozás el- tussolása érdekében. Ebben az ügyben már a múlt héten is meginterpellálták a bonni hadügyminisztert, aki akkor azzal igyekezett kitérni a válaszadás elől, hogy ezt a telefonbeszélgetést „nem hadügy- miniszteri minőségében” folytatta, hanem mint a bajorországi CSU elnöke, tehát nem jlW4AAAAAAAóAA-, aaaa* - » tartozik számot adni róla a bonni parlamentnek. Strauss e kertelő válasza általános elégedetlenséget keltett, s ezért most Arndt szociáldemokrata képviselő újabb interpellációt intézett a kancellárhoz is és felvetette a kérdést: vajon a kormány helyesli-e egyik tagjának ezt az eljárását. Mivel az ügy a kormánypárton belül is kínos benyomást keltett. Straussnak azt tanácsolták barátai, hogy fújjon visszavonulót. Valóban a bonni hadügyminiszter az interpellációra adott válaszában kijelentette: Nagyon sajnálja, hogy „formai hibát” vétett A Német Szocialista Egység- párt pártmunkásainak küldöttsége érkezett hazánkba az elmúlt napokban. A küldöttség egy csoportja, amelyet Alois Pisnik elvtárs, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának póttagja, a magde- hurgi területi pártbizottság első titkára vezet, ellátogatott megyénkbe. A küldöttség csütörtökön érkezett meg Miskolcra. ahol a Borsod megyei Pártbizottság vezetői fogadták. A kedves vendégeket Csclerki Lajos elvtárs. az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára meleg szavakkal üdvözölte* A délutáni órákban a küldöttség tagjai baráti, elvtársi eszmecserét folytattak a megyei pártbizottság vezetőivel. A német elvtársak borsodi tartózkodásuk során meglátogatják a Bercntei Vegyikombinátot. a Lenin Kohászati Müveket és a sárospataki termelőszövetkezetet. A küldöttséget Wilhelm Meissner elvtárs, a Német Demokratikus Köztársaság magyarországi nagykövete is elkísérte útjára. Ismét pendkhüli állapot Dominikában A Reuter és az AP tájékoztatása szerint a dominikai kormány az ország egész területén ismét bevezette a rendkívüli állapotot — jelenti a Reuter. — Bonnelly, a Dominikai Köztársaság elnöke, rádiónyilatkozatában a rendkívüli állagot újbóli bevezetését azzal indokolta, hogy az államrendet „mind jobbról, mind balról” veszély fenyegeti. A rendkívüli állapot elrendelésével egyidőben a hatóságok letartóztattak öt fiatalembert, akiket »azzal vádolnak, hogy külföldről fegyvereket csempésztek az országba. Közvetlenül a rendelet kibocsátása után több cukornádültetvényt és cukorgyárat felgyújtottak. A hatóságok állítása szerint az utóbbi hetekben összesen 116, gyújtogatásból származó tűzesetet észleltek. A Reuter és az AP arról is hírt ad. hogy szerdán lemondott tisztségéről Eduardo Read Ban-eras, a Dominikai Köztársaságot kormányzó államtanács alelnöke ’Noha Barreras lemondásakor személyi okokra hivatkozott, a megfigyelőle távozását mégis összefüggésbe hozzák a rendkívüli állapot bevezetésével. Valószínűleg március első napjaiban írják alá a francia—algériai fegyverszüneti egyezményt A francia kormány De Gaulle elnöklésével megtartott szerda délutáni ülésen jóváhagyta a francia—algériai tárgyalásokon kidolgozott javaslatokat. Egy szükebb miniszteri értekezleten, amelyen Debré elnökölt. a fegyverszüneti egyezmény végrehajtásával kápcsolatos katonai és karhatalmi intézkedéseket tárgyalták meg. Francia kormánykörökben biztosra veszik, hogy az algériai ofszágos forradalmi tanács csütörtökön megnyilt Tri- poli-1 ülésén ugyancsak jóvá» hagyja a fegyverszüneti egyezményt és az Algéria jövőjét meghatározó egyéb megállapodásokat. A francia lapo^ többé-ke» vésbé egybehangzó véleménye szerint a befejező francia—algériai tárgyalásokra, az egyezmény aláírására és a fegyverszünet kihirdetésére március 2-án, vagy 3-án a ramadan- ünnepségek befejezése előtt kerül sor A héti termelőszövetkezet egyik bri- gádvézetőjét az ellenőrző bizottság és a- tagság alaposan megbírálta. Azt mondták róla, hogy sokszor durva és olykor modortalan szavakat is használt, A „brigadéros” ezt természetesen nem hagyta szó nélkül. Felállt és annak rendje-módja szerint elismerte a kritikát. Csupán egyet hozott fel mentségéül. — Hiába akartam mérgemet palástolni, nem tudtam, mert egyik-másik tagnak szinte rimánkodni kellett: gyere már, a széna nem vár, megöregszik — le kell kaszálni. — S, akit bántott év közben a brigádvezető egy-egy megjegyzése, most e szavak hallatán megnyugodott. Ezzel le is zárult volna az egész, de a vita összefoglalójában az elnök is kitért rá. — En ismerem a brigád vezetőt — kezdte. —’ Sokszor talpaltunk együtt. Elismerem, senkinek sem esik jól, ha valaki méltatlan szavakkal illeti. De a tagság ismeri a brigádvezetőt. Fiatalember. S most már tudjuk, hogy sokszor, mint vőfélynek kellett sorrajárnia a házakat. Hát ezért futotta él olykor a pulykaméreg és ez adott a szájába csípős szavakat. Azt is tudjuk, hogy házat épített. Ez minden ember életében nagy esemény. Otthon és a tsz-ben is dolgozott. Ezek után érthető, hogy idegei nem álltak valami jól. A tagok tekintetét fürkészve láttam, hogy megenyhültek a brigádvezető iránt. Végtére is jót akart. Ezt az tudja csak igazán, aki a brigádvezetőnél is többet dolgozott, perelt, tárgyalt, szervezett: az elnök. Már fogytán volt a szó, amikor a szálas agronómus felállt és szót kért. Hangjában egy kis bizonytalanság vibrált, de tekintete nyugodt volt. — Utólagos jóváhagyását kérem a közgyűlésnek. — Halljuk! — Csak azt szeretném bejelenteni, hogy a vezetőség úgy határozott: szenet k. Apróságok, mégis sokai mondanak ________r k ell adni a tsz öregjeinek, munkaképtelen tagjainak. 10—10 mázsa szenet már ki is szállítottunk ... Szólt volna még valamit, de megelőzték. A hallgatóság egyszerre beszédessé vált. — Helyes! Ügy van! — hangzott mindenfelől. S olyan egyöntetű volt ez a néhány szó! Szinte mindenkinek egybeolvadt a hangja. Szinte tapintható volt valami, amit úgy mondunk: jóság. S mily jó volt látni a megszépült arcokat... * Két fiatalemberről is szó esett a közgyűlésen, akik csak amolyan gyerek- emberek még. Nem tudták, hogyan s mikor kell jelentkezni egy iskolára, így kimaradtak. Ráértükben többször elve töd lek a tsz tanyájára. Hallották, hogy nincs kit ültetni a kocsira. Nem volt ember. — Hajtjuk mi a lovat — ajánlkoztak. — Még hogy ti? Hiszen nedves lesz a nadrágotok, ha megugrik veletek... — Azt már nem! Határozottságuk megtetszett a tsz vezetőségének, így aztán a két gyerek felcsapott tsz-tagnak. Végül is úgy neki- gyürkőztek a munkának, hogy egyikmásik idősebbet is megcsúfolták. Egyenként 160 munkaegységet szereztek. Ez 51 forintjával számolva — mert ennyit ért egy munkaegység — 6000 forinton felüli keresetet jelent. A számadáskor a két fiatalról sem feledkeztek meg. Az elnök olyan szép szavakkal beszélt róluk, hogy a sjülők szíve ugyancsak megmozdult a jóérzéstől. Mikor vége lett a közgyűlésnek, a helyi tanító odament a jelenlévő járási országgyűlési képviselőhöz és kérte, segítse hozza a két fiatalt a tanuláshoz. A képviselő támogatást. ígért. Ez évben talán megnyílik a fiúk előtt egy mezőgazdasági szakiskola. S ha ott is olyan szorgalmasak lesznek, mint tavaly a tsz-ben. sokra vihetik. * Egy megváltozott életű faluban jegyeztem fel ezt a néhány epizódot Nem is olyan régen itt is haladt minden a maga évszázados rendjén. Ki gondolt másra? Hiszen kinek-kinek megvolt a maga baja. s akinek több volt, annak több kellett Ezek a tegnapi emberek most kezdenek egymásra találni, gondjuk, örömük is egy. — Mi akarunk is, fogunk is dolgozni. Tavaly volt hiba bőven. Most úgy osszák ki mindenkire a földterületet, hogy ne maradjon egy négyszögöl se megműveletlenül. Elvállalom én is a magamét, meg is művelem becsülettel. Ha így lesz vele mindenki, nem lesz hiba. S a Petőfi közgyűlésén, ha egy óráig vitáztak a tegnapon, akkor kettőt töltött ki a holnap, az új, eredményesebb munka egészséges tervezgeté- se. S ilyen formában’ lesz gyümölcsöző most, év elején termelőszövetkezeteink számvetése. Ha az adottságokat, a lehetőségeket nézzük, azt kell mondanunk: ez az év legalább a kétszeresét hozza a tavalyinak. Természetesen az olyan tényeket, mint az emberi szubjektivitás, vagy előre nem látható objektív okok — túlságosan esős, vagy aszályos időjárás — ma még nem lehet teljes, egészében törölni a számvetésből. Azonban e mostani tavaszon sokszorta jobbak az alapok, mint 1961-ben. Ennek bizonyságára íme néhány tényező: 1. 1961 ősze. Eredményes, jó volt. Több mint száznegyvenezer katásztrális hold őszi vetésünk van és soha nem volt annyi őszi szántásunk, mint most. A tavaly tavaszi 200 000 holdnyi szántás helyett, most körülbelül 70 000 holdnyival kell megbirkóznunk. 2. Lényegesen több gépünk van, s ez évben még további 5— 600 darabbal nő a gépparkunk. Lényegesen több műtrágya, vegyszeres gyomirtáshoz szükséges anyag áll rendelkezésünkre, mint egy évvel ezelőtt. 3. Ez évben már nincsenek kezdő termelőszövetkezeteink. Az elmúlt tavaszon alakult közösségek, nem egészen egy esztendő alatt is sokat tanultak Tanultak szervezni, vezetni, irányítani, gazdálkodni, s tanultak közös vagyont, közös munkát becsülni. S olyan tényező ez, amely odaadó, becsületes, hozzáértő munkát ígér erre az esztendőre. Ha ezekhez hozzászámítjuk, hogy az őszi Vetések jól teleltek, s optimista módon reméljük a megfelelő időjárást is, nagyon reálisan számolhatunk azzal, hogy egy év múlva, szinte minden termelőszövetkezetben elégedett arccal hallgatják majd a tagok a zárszámadó közgyűlés beszámolóját. A mostani jó adottságok n azonban csak akkor gyü- mölcsoztethetők, ha ki-ki — közösség is, az egyén is — már most, ezekben a napokban megteszi a maga helyes számvetését, ha a tegnapi hibák boncolgatása helyett, a közösség és a maga élettel teli, reális terveit vitatja meg, ha a hatra tekintgetés, magyarázko- .helyett, a holnap eshetőségeit, tennivalóit magyarázza meg a vezetőség a tagságnak, tagság a vezetőségnek, szakember a nem szakembernek. S a legtöbb termelőszövetkezet zárszámadó-, vagy tervet vitató közgyűlésén ma már éppen ez utóbbi kerül előtérbe. Légyen az Bo'drogszegi, Tiszala- dány, Hét, az elmúlt gazdasági évben szervezési és belső hibákkal küzdő Tárd, vagy Zal- kod. És erre van szükség. Mert azt már a legtöbb józan gondolkodású, becsületes tér- melőszövetkezeti tag tudja, hogy többre csak egyféleképp számíthat: ha tudásához, tehetségéhez mérten teljesíti kötelességét, ha a munkát, a tervek teljesítését helyezi minders elé és mindenek fölé. Barcsa Sándor
