Észak-Magyarország, 1962. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-18 / 41. szám
V KW*, febraár n. KSZAKMAGYARORSZAO 7 Számos gyakorlati intézkedés a borsodi iparvidék zöldségei látásáról A téli hónapokban a borsodi iparvidék zöldségfélékkel való ellátása kisebb nehézségekbe ütközött, mert a tavalyi aszályos nyár miatt nem tudtak megfelelő mennyiségű zöldárut tórolni. Különösen a karalábé, a gyökérzöldség és a hagyma ellátás akadozott. A Szövetkezetek Boröod megyei Értékesítési Központja a nehézségek áthidalására, a déli megyékből megkezdte a primőráru szállítását. Jelenleg gyorsáruként érkezik Miskolcra, Kazincbarcikára és Özdra idei, melegágyi karalábé, amelyből néhány nap alatt több mint 5000 darab került piacra. Ugyancsak nagy kereslet mutatkozik a melegágyi paprika iránt is, amelyből már 2000 darabnál többet szállítottak hozzánk a szolnoki tsz-ek. Borsod megye hűvös, későn tavaszodó időjárása nem kedvez a primőr termelésnek. Az értékesítési központ ennek ellenére megállapodást kötött a megye déli részén fekvő termelőszövetkezetekkel, többek között a héjőpapi, a mező- csáti, a mezőkövesdi közös gazdaságokkal primőr zöldségfélék termelésére. A tsz-ek 500 melegágyi ablak alatt nevelnek korai sárgarépát és petrezselymet, melyet március végén már piacra tudnak vinni. Ugyancsak a déli járásokban, a Bükk szélvédett lejtői mentén gazdálkodó tesz-eknél 10 hold őszi ültetésű zöldhagymára kötöttek szerződést, amelyet a szokásosnál korábban, szintén március végén árusíthatnak. Bár a ködös, kevésbé napfényes idő késlelteti a zöldségfélék fejlődését, számítások szerint márciusban már elegendő mennyiségű friss zöldséggel tudják ellátni • a borsodi iparvidéket. TAVASZ A TÉLBEN Télapó néba még megrázza bozontos üstökét, ilyenkor finom bó- pclybck takarják a földet, de..,* I .„.at egy kicsit kisüt a Nap. a Népkor« dtjata már könnyű *m- vasri öltözetben sétálnak • gyerekek. M*t Bamba dal I Foltokban vildglik a Föld Törzsüket fényesítik a kémények, barackfák; hajnal érinti őket s füttyével a rigó, hóban járja télvégi karneválját az idő és szenvedve farsangol a szó, mint májusban, a rengő szerelmek ' sátorverésében, a qyár arany-vitorláiban, I életre-halálra kell teremteni verset. | , újra és mindig, a halhatatlan futam | sodrában repül a toliam s belefogó ztam i és vele a testem cselekvéssé változik, I s ő ásóvá és műszerré vagy felrobban ; az őrület szikláiban, mint a dinárról 1 Hátam mögött a magasban, a polcon I Victor Hugo és Eluard, már biztosan | az időben, hogy mint elrendelés forogjon 1 életük a napok ütköző villanásaiban. i Ölcet érzem és e tajtékban fel torony ló |! napokat, a köd megin gó emeletjeit, ; | mikor a golyóktól felrepül a porhó. > és nem tudom, Párizs mire esteledik. i Hát újra és újabb földrész lesz gyarmatává ! a múltnak? A Föld így élteti emlékeit? ] Iszonyú iskola, melyben a vér hullását, a történelmet mutatni a jelen segít, [ Múlt és jövő együtt e szűk Európában ;■ s e még szűkebb jelenben, szakadék ! fájdalmát érzem, melyet halálraváltan !| nyolc francia — s még mennyi! — át sohse lép. ;; összehajt minket a lélek egy kontinensére !' és egy-időbe a hit, Hugo, mai franciák, magyarok vagy akarkj, aki megélte '' i; nehéz ábrándjait s belőlük világot csinált, I Í ' , vagy csinál s éhséggel és tilalomfának \ állított testtel, de hódol a hite előtt, ! \ hol az emberség örök éghajlata támad, 11 s nem foltokban világlik tőle a Föld. .! Bihari Sándor i | Várakozás At;m Ujahb országok érdeklődnek a magyar perlit után Vándorkiállítás Borsod megye északi részében, Pálháza község határában, őt évvel ezelőtt nyitották meg az ország egyet len perlit bányáját. Az új ásvány számos jó tulajdonsága, s könnyű súlya miatt kiválóan alkalmas építő és szigetelő anyagok gyártására. A szakemberek véleménye szerint a hazai anyag minősége versenyképes a Görögországban és Olaszországban bányászott perlitével. A több mint 2 millió tonnát hitető perlítvagyont külszíni fejtésekből, teraszos műveléssel bányásszák. Az üzemet teljesen gépesítették, amelynek segítségével havonta 1000— 1200 tonna perlitet termelnek. A kibányászott anyagot dömperekkel szállítják a két éve felépült - őrlő- és osztályozó műbe, ahol kétféle szemnagyságú őrleményt állítanak elő. Az osztályozott perlit iránt az érdeklődés külföldön is nagt/. A Ids bánya rendelői között szerepel a Német Szövetségi Köztársaság és Hollandia, ezenkívül több nyugati állam, így például az utóbbi hónapokban Finnország, Anglia és Svájc rendelt kísérleti célokra kisebb mennyiségben magyar perlitet. A külföldi államokban azonban növekednek a perlit minősége iránti kör>etel- mények. Ezért — hogy a pálházi perlit is versenyképes legyen— az őrlő- és osztályozó- műt most tovább korszerűsítik. Eddig három, egyenként 150 és 200 köbméteres tároló tartályt építettek, és ez idén korszerű gépekkel cserélik ki az osztályozómű berendezéseit. így az év végén Pálházán már ötféle szemnagyságú per- litőrleményt készíthetnek. A Borsod megyei Tanács népművelési osztályának támogatásával, a miskolci Mú- vésztelepen élő két fiatal képzőművész, Mazsaroff Miklós festő és Varga Miklós szobrász hosszabb • időt töltött Szentistván termelőszövetkezeti községben, Ott-tartózkodá- suk alatt megismerkedtek a nagyüzemi gazdálkodás útjára tért egykori summások megváltozott életével, á kialakuló új, nagyüzemi gazdálkodással, a falu dolgos hétköznapjaival, szórakozásaival Az ott-töltött napok vázlatai alapján. Mazsaroff Miklós számos képen örökítette meg a szentistváni faluképet, az ottélő embereket, a közös gazdaAz MSZBT megyei elnökségén hosszú idő óta jól bevált szokás,, hogy a világ különböző, nagyfontosságú eseményeiből fényképes kiállítást rendeznek, és a fényképekkel teli tablókat elküldik a járási művelődési otthonokba. A művesé gb an folyó munkát. Varga Miklós szobrász gipszbe öntötte a falu jellegzetes típusait. A képzőművészeti alkotásokból a két fiatal művész kiállítást rendez a községben, mely február 24-én nyílik meg. A kiállításon 21 olajfestményt és grafikát, valamint 9 szobrot mutatnak be, amelynek nagyobb része a Sz.entistvánon töltött napok élményei alapján készült Ez a kiállítás lesz Borsod megyében az első, amelyet a miskolci Művésztelepen élő képzőművészek saját alkotásaikból tsz-községben rendeznek. lődési otthonok a kiállítás anyagának egy részét eljuttatják a falusi művelődési otthonokba is, később pedig állandó körforgással cserélik a tablókat A jövő hét elején az MSZBT Borsod megyei elnökségének munkatársai újabb kiállítási anyagot küldenek vándorútra. A képek a szovjet mezőgazdaság eredményeiről. • ■ a nagyszabású építkezésekről a kongresszus küldötteinek életéről, munkájáról, a német kérdésről, a gyarmati népek függetlenségi harcáról, az MSZBT életéből adnak tájékoztatást A felsoroltakon kívül természetesen még más anyagokból is készítettek tablókat, melyek valószínűleg mind nagy érdeklődést váltanak majd ki. A száznál több tabló képanyaga majdnem tízezer forint értékű. A kiállítás körülbelül három-négy hónapig „vándorol”, utána pedig friss képekkel cserélik ki az anyagot Rét miskolci festőművész kiállítást rendez Szentistván tsz-községben 5 s § § S í § § § § S § $ s 5 § S S S \ Érdekes szerszám. Szív alakú. Egészen primitív termelési eszköz. Durva, csiszolatlan vaslemezből készítették. Közönséges kézi hidegvágóval szabták, aztán kikovácsolták. A köpölye, vagyis az a része, amelybe a nyelet kell bedugni, nem szegecsekkel, hanem dróttal van felerősítve. Lyuk sincs rajta, a nyelet nem lehet rászegezni. Az ilyen kezdetleges munkaeszköz használat közben gyakran leesik a nyelérőL Évszázadokon át ilyen lapáttal, illetve tolókapával túrták a földet az elmaradott, gyarmati mezőgazdaságban sínylődő szenegáli parasztok. A francia gyarmatosítók nem törődtek a bennszülöttekkel, akik éhbéren drága gyémántot’és bauxitot bányásztak a tőkéseknek, vagy akik ezzel a szív alakú lapáttal művelték a kakaó, a banán, a kávé, a rizs és a kukorica földeket. Aztán Szenegál népe visszanyerte függetlenségét s most fejlődni, iparosodni akar. Erről beszél ez a rozsdás, furcsa, szív alakú lapát a Mezőkövesdi Vastömeg- cikkgyártó Vállalat igazgatói irodájában. Bús, mély csengése van. kevés benne az acél. Talán a szenegáli földművesek üzenetét hozta ide matyóföldre... Igen, üzenetet hozott Borsodba, "és egy különös történetet mesél a szenegáli népről. De hogyan került, matyóföldre ez a lapát? Kezdjük talán ezzel: soksok ezer kilométert tett meg hajón, Afrika körül, az Atlanti-Óceán partvidékén, majd repülőgépen Európába, végül a budapesti gyors hozta ide ICövesdre. Varga Tibor igazgatónak küldték ... így történt: Az egyik szenegáli törzs főnöke magához parancsolta a kovácsot. A szenegáli szívlapát — Készíts egy lapátot, mert Európába küldjük — szólt a feketebőrű mesterhez —, mert ilyen lapátokat rendelünk, persze jobbat, tökéletesebbet. Olyat, amilyet Egyiptomban, Iránban, Irakban és Törökországban használnak a parasztok. Mit tudta még akkor a szenegáli törzs Vezetője és a kovács, hogy ezekbe az országokba is a Mezőkövesdi Vastömegcikkgyártó Vállalat exportálja a különböző formájú és méretű lapátokat. A kovács, a hagyományos kézműipar folytatója pedig dolgozni kezdett. Kemény két órán át ütötte, véste, verte, szinte tépte a vaslemezt, míg végül elkészült a mintapéldány. A törzs főnöke megnézte, elfogadta és’ elküldte ezzel a megjegyzéssel: — Sürgősen kérjük a mintadarabot és ha megfelelőnek találjuk, akkor 50 ezer ilyen lapátot rendelünk. Így kerüli a szenegáli lapát a Külkereskedelmi Vállalat Afrikában tartózkodó üzletszerzőjéhez, aki Budapestre hozta, majd Mezőkövesdre küldte a szenegáli kovács „művét”. Eddig a lapát, illetve a tolókapa története. , — És a folytatás? — kérdeztem Varga igazgatótól. — A szenegáliaknak tetszett a mintapéldány, melyet valóban gyorsan: repülőgépen küldtünk el nekik, és megrendeltek mind az 50 ezer lapátot. Ebben az évben kell leszállítanunk. Kezembe weszén», forgatom a primitív eszközt. Mennyi veritek hullt erre a vaslemezre... Talán ettől lett olyan rozsdás... Az igazgató úgy látszik megsejtette gondolatomat, mert kérdezés nélkül így szólt: — Hat perc alatt készítünk el egy ilyen lapátot. Korszerű gépekkel dolgozunk. Csak a festés nincs még gépesítve. No, persze nem ilyet, hanem ilyet készítünk Szenegálba — vett elő egy finoman csiszolt, csillogó, szív alakú lapátot, amely itt készült matyóföldön, és júniusban több ezer társával együtt, elindult Szenegálba. A szenegáli földművelők már várják a mértani pontossággal kiszabott, tökéletesre csiszolt és festett lapátokat. S bizonyára megtudják majd azt is, hogy kik küldtek nekik a jobb szerszámokat, amelyek nem olyanok lesznek, mint amilyet a törzs vezetője küldött: szebbek, jobbak. Könnyebb lesz vele a munka. Olyanok, amelyeken már lyuk is van, amelyekre már a nyelét is fél tudják majd erősíteni. Biztosan tudom, hogy a bennszülött kovács is türelmetlenül várja, hiszen ő is megszabadul a nehéz robottól... Ez a szenegáli lapát rövid története. S ha a többi, a Mezőkövesden 10 év alatt gyártott hatalmas „lapáthegyetf' egyetlen sorba állítanánk, s a tenger fölött hidat építenénk belőle, messze, Londonon is túl érne a vége. S ugyanilyen hosszú lenne az a történet is, amely arról szólna, hogy hogyan jutott el a szenegáli nép a kovácsolt lapát készítéséig, majd a magyar gyártmányú szívlapát használatáig. Sz«c#
