Észak-Magyarország, 1962. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-14 / 11. szám

▼asárnatJ, TíKj2. január 14, ESZAKMAGYABORSZÄG 5 TUDOMÁNYOS ELET­cl teehuiku ii f (löruá(j(ii Sokrétű tudományos munka a Miskolci Herman Ottó Múzeumban Miclrnl kulturális életének PIISKOIC egyij^ büszkesége a Herman Ottó Múzeum. Bár a nagyközönség nagyon régen nem látogathatja gazdag kiál­lítási anyagát — hónapok óta olvasható bejáratánál a tábla: *,A múzeum átépítés miatt zár­va”, — a múzeumban szorgos tudományos munka folyik. Er­ről a munkáról beszélgettünk Komé.romy Joz&ejjel, a múze­um igazgatójával,. A kutatómunka sokrétű. Fog­lalkoznak régészettel, — bár régész-muzeológus nincs kine­vezve, — néprajzi munkával, helytörténeti, kutatásokkal, nu­mizmatikával és bélyeggyüjtés- scL Sajnálatos, hogy éppen a Herman Ottó nevét viselő mú- aeumnak nincs módjában fog­lalkozni természettudományi kutatásokkal, és ez nagyon hi­ányzik is a múzeum munkájá­ból. Sajnos, nem kapnak tudo­mányos kutatót., A felsorolt tu­dományágak közül a három leglényegesebbről, a régészet­ről, a néprajzról és a helytör­ténetről beszélgettünk részle­tesebben. — Borsod megye egyike a leggazdagabb régészeti ásatási területeknek — mondja Komá- rorriy József. — Sajnos, a régé­szeti kincsek feltárására, az ásatásokra sem a Tudományos Akadémiának nincs átfogó ter­ve, sem egyéb terv nem áll rendelkezésünkre, de nincs ré­gészeti kutatónk sem. Építke­zéseknél, egyéb jellegű ásások­nál előkerülő leleteknek a men­tése folyik, ezekbe kapcsoló­dunk be, és ezen a téren dol­gozunk. Megay Géza és én, akik elsősorban helytörténeti kutatásokkal foglalkozunk, vé­gezzük — sajnos, csak ad hoc- szerűen a régészeti kutatómun­kát. — Hallhatnánk néhány ér­dekesebb eredményt az utóbbi idők régészeti munkájából? — Megay Géza a honfogla­láskori leletek kutatásában ért el eredményeket, én magam a diósgyőri várban végzett hely­történeti kutatómunka mellett dolgoztam régészeti vonalon. Egy érdekes példát említek. Néhány hónappal ezelőtt a Ti- szavidéki Vegyikombinát egyik üzemcsarnokának építésekor jelentés érkezett, hogy ásás , közben érdekes leletekre buk­kantak. Átvettük a bontás irá­nyítását, és értékes bronzkori kincsleletet találtunk, ami igen jelentős vagyont képviselt ab­ban az időben, és az egykori ingoványos területen minden valószínűség szerint menekülés közben ásták el. A megye ré­gészetében ez a lelet rendkívül jelentős adalék. Az ilyen ása­tásoknál előkerült leletek rész­ben szaporítják gyűjteményün­ket., részben pedig tudományos publikációink alapjául szolgál­nak. Kutatásaink eredményét rendszeresen publikáljuk. Csak két példát említek: Megay Gé­zának á repülőtéri honfoglalás­kori temető feltárásával kap csolatban végzett kutatómun­kájának leírását, valamint az én diósgyőri ásatásaim ered­ményeiről írt tanulmányomat. J- Említette Komáromy elv­társ. hogy a múzeum kutató­munkájának másik nagy terü­lete a néprajzi munka. Mit vé­geznek ezen a területen? — Két néprajzkutatónk van. Lajos Árpád elsősorban folklo­rista, de a népdal, népzene, népszokások, néphagyományok gyűjtése, a régi népi élet ku­tatása mellett, kutatómunkát folytat az életforma változásá­val jelentkező, illetve együtt változó ruházati, bútorzati és egyéb szükségleti cikkek terü­letén is. Lajos Árpád ismert, országos nevű kutató, nagyon sok publikációja jelent meg or­szágos jellegű kiadványokban is. Legutóbbi kiadványai közül csak egyet-kettőt említek: Ne­mesek és partiak Szúhafőn, ez a tanulmány a régi falusi tár­sadalmi rétegeződést is bemu­tatja, a Mészégetők a Bükkben és a Szénégetők c. publikációi messzemenő szociális következ­tetések levonására nyújtanak igen jó alapot. Pásztoriatok című gyűjteménye ismert Ugyancsak ismertek matyóföldi gyűjtései is. Társszerzője a Ké­ked! népdalok című kötetnek. A másik néprajzi kutató Bodgál Ferenc, elsősorban Mis­kolc város néprajzának adatait gyűjti. De az utóbbi időbér, mivel éppen ebből a tárgyból irta doktori disszertációját, so­kat foglalkozott a Hernádvölgy népi fémművességével, kovács­ipari kutatásokat végez, adato­kat gyűjt a cigány fémműves­ség történetéhez és a népi gaz­dálkodás történetét kutatja. — Rendkívül érdekes és értékes a múlt hagyomá­nyainak és leleteinek gyűjtése, de érzésünk szerint, a múzeum néprajzi munkájának feladata lenne a mai élet erőteljesebb kutatása is, hiszen a jövő em­berének szemében mi leszünk a múlt, és mint ahogy minket érdekel az elmúlt századok tár­sadalmi-gazdasági fejlődése, úgy fogja érdekelni a későbbi századok embereit a XX. szá­zad második fele ipari jellegű Miskolcának élete is. — Ezt a hiányosságot mi is éreztük, és már a közeljövőben mód nyílik rá, hogy erőtelje­sebben forduljunk a mai életre jellemző adatok és leletek gyűj­tése felé. — A múzeum helytörténeti kutatómunkájának, eredményei eléggé ismeretesek, de szeret­nénk, ha Komáromy elvtárs erről is tájékoztatna bennün­ket. — Ketten végezzük a hely­történeti kutatómunkát:. Megay Géza a honfoglalás korát ku­tatja, jelenleg két publikáción dolgozik. Egyik a miskolci re­pülőtéri honfoglaláskori teme­tőről, a másik a mezőzombori honfoglaláskori temetőről szól. — Ismerjük Komáromy elv­társ több publikációját, a kor­szerű várostörténeti írásokat, amelyekben n régi forrásmun­kákat marxista kritikával vizs­gálja, és az adatok megfelelő csoportosításával marxista mó­don i'onja le a következtetése­ket. Szeretnénk egyéb munkái­ról is hallani. — Bizonyára érdekli a város közönségét a múzeum legújabb beszerzése. 48 újabb várostör­ténet! adatot sikerült beszerez­nünk bécsi archívumokból. Köztük van például Kiír Ven­cel, a hajdani híres miskolci építész több házának alapraj­za. Ugyanonnan további anya­gok beszerzésére is van kilá­tás. Ezek sok új gazdaságtörté­neti adatot nyújtanak majd. borsodi és , miskolci vonatko­zásban. Prágában megszerez­tük Bozsena Nemcova borsodi vonatkozású útirajzait, ame­lyek a 110 év előtti Miskolcról nyújtanák érdekes képet. En­nek az anyagnak a feldolgozá­sán is dolgozom most: szemel­vény a Borsodi Szemlében je­lenik meg a közeljövőben, a teljes anyagot pedig a Múze­umi Füzetekben bocsátjuk köz­re. Ugyancsak ebben az évben jelenik majd meg feldolgozá­somban a Mókán Komité tevé­kenységének teljes eddig fel­tárt anyaga. Dolgozom az 1919-es' miskolci csata doku­mentációin, valamint a szocia­lista dokumentációs adattáron. A Legűjabbkori Történeti Mú­zeum részére feldolgoztam a miskolci Vörös Őrség naplóját, azonkívül egy nagyobb szabású munkába kezdek: a Nemzeti Bank épületének falában ta­lált régi röplap nyomán elin­dulva szeretném feldolgozni az 1905-ös orosz forradalomnak a hatását Miskolcon és Borsod­ban. Nemrégiben jelent meg két publikációm, az egyik a középkori miskolci scola épi- léstörténetéröl, a másik pedig Miskolc korai településtörténe­téről. Az ezekben a kiadvá­nyokban tárgyalt témákat is folytatni szeretném. — Mindez rendkívül sok munka és nemcsak Komáromy elvtárs, hanem a múzeum va­lamennyi munkatársának igen lelkes, sokrétű munkájáról vall. Nem ünneprontásként kérde­zem, de szeretnék választ kap­ni arra. hogy mikor lesz a mú­zeum újra valóban múzeum, olyan értelemben, hogy a szé­les tömegek is láthassák a mú­zeumi munka eredményeit az állandó jellegű és alkalmi ki­állításokon? — Múzeumunk helyzete nem nagyon kedvező. Miskolc- nak a Horthy-korszakból ránk­maradt káros öröksége, a kul­turális elnyomatás, az „ellen­zéki” munkásvárossal szemben megnyilvánult bűnös művelő­déspolitikai tevékenység, amelynek következményeként a felszabadulás előtt még könyvtára sem volt Miskolc- nak, a múzeumra, illetve a múzeumi ellátásra is rányomta bélyegét. Ez az oka annak, hogy Miskolcnak, az ország második városának a múzeuma a vidéki múzeumok között — a maga 7410 köbméteres nagy­ságával — o 25. helyen áll. Megelőzi többek között Sáros­patak 70 000, Szeged 40 897,' Pécs 32171. Debrecen 20 257, Cegléd 13 000. Veszprém 12 800(11. Baja 19 771, Szek- szárd 19 998(1), Kiskunfélegy­háza 10 237(1). Kiskunhalas 7472 0 köbméteres terület- nagysággal. Ennek ellenére Zá- togatoti Ságban — 1960-ban 54 000 látogatója volt a múze­umnak — a hetedik helyen, a kiállítási tárgyak 80 ezres szá­mával a kilencedik helyen áll. Tudvalevő, hogy nyár óta fö­dém- és egyéb átépítés folyik, jelenleg a villanyszerelési mun­kálatok miatt áll az építkezés, mert nincs Miskolcon vállalko­zó az egyedi tervezésű világí­tási berendezés szereléséhez. A nyár folyamán befejeződik az átépítés, a múzeum épülete be-; lüiröl impozánsabb lesz, de továbbra is szűk marad. Nem tudjuk elhelyezni Írenne meg-! felelően kiállítási anyagunkat Feltétlenül szükséges a délke-, leli irányban való bővítése. Ez­zel 130 négyzetméternyi kiállt-' tási felületet fivérünk, de meg! kell mondanunk, hogy az is' csak átmenetileg, néhány évre. oldja meg a problémát. így ki­állítási anyagunkat csak rész-! ben tudjuk állandó jelleggel bemutatni, legalább is a nép­rajzi és várostörténeti vonat- kózásúakat. de más kiállítást, például képzőművészetit, hely hiányában nem tudunk rendez­em. A múzeum népművelési, ki- lállitá&i feladatait igen nehezen ►ftidjo még kibővítése után is ^teljesíteni, — az alkalmi kiállf­► tűsökről nem is szólva. — s ez f ismét felveti a nagyobb nrá- ►nyú bővítés szükségességét (a ►kiállítások emelik a múzeum ►látogatottságát is: 1954-ben •például 91 000 látogatónk volt). ►vagy esetleg egy kiállítási csar- ►nok építésének gondolatát. • Ai illeték es Jvek ismerik a múzeum helyze­tét. és bizonyosak lehetünk ab-' ►ban, érdemben segíteni fognak! ,s problémák megoldásában « ► Benedek Miklós 1 Gyapotbeton i < > Az Üzbegisztánban, működő Furánvegyületeket Kutató In­tézet kikísérletezte a gyapotból való betongyártást. Ebben a be­tonban a cement szerepét a ^ gyapotmag héja veszi át, ame­lyet különleges vegyi eljárás­sal kezelnek. Az így készített<; beton nyomószilárdsága há­romszorosára, húzószilárdsága ötszörösére, hajlítószilárdsága',J hét-nyolcszorosára nő. Ez szerves-ásványi beton ellenáll.i ► a tűznek, a víznek, a savaknak,< > ezenkívül kitűnő hő- és elekt­romos szigetelő. Könnyű, poró­zus töltőanyaggal vegyítve, az új betonfajta úszik a vízen. Még egy figyelemreméltó tu­lajdonsággal rendelkezik: a gyapot-beton erősen tapad a fémhez és így igen szilárd vas­beton gyártásához is alkalmas. ------oOo-----­» K ézi traktor“ a melegágyi kertészetben A Szovjetunióban a következő években központi kérdés a t'árosok jobb ellátása főzelék;ajtakkal. 4 melegágy! termesz­tés fokozására villamos üzemű, kézzel vezethető kapálógépe­kei gyártanak. A kapalógép saját erejéből halad előre, as előrehaladás sebességét, a kapálás mélységét szabályozni lehet. A készüléket a kezelőnek csak irányítania kell. erre szolgál a vezetőműdön elhelyezett egyszerű szabályozó kar. A melegágyi növénygondozás különben nehéz munkáját ezekkel az egy­szerűen kezelhető gépekkel kevés fizikai munkával lehet el­végezni. Új diesel-hidraulikus mozdony készül a Ganz-MAVAG-ban A GANZ-MÁVAG Moz­dony-, Vagon- cs Gépgyárban új, 610 lóerő teljesítményű di­esel-hidraulikus mozdony ké­szül a Magyar Államvasutak részére. A mozdonyt normál nyomtávolságú mellékvonalak személyvonati forgalmának jobb, gyorsabb bonyolítására tervezték. A prototípus már elkészült. Az új mozdony érde­kessége, bogy miután a vasút e dieselinozdonyt személyvona­ti forgalomra kérte, korszerű vonatfjjitési berendezés elhe­lyezését is meg kellett oldani, de úgy, hogy a mellékvonalak építésének megfelelően a moz­dony tengelynyomása ne ha­ladja meg a 12 tonnát. Az új mozdony hajtóműve 12 henge­res, négyütemű, vízhűtéses Ganz—Jendrassik rendszerű dioselmótor. Ennek hűtővizét csak a vezetőfülke fűtésére le­het felhasználni. A. személyvo­nati kocsik azonban gőzfútésű- ek, más fűtési rendszert tehát nem lehet alkalmazni, mert különben a kocsiparkot át kel­lene építeni a mozdonyokhoz. Ezért a mozdonyba a vezetőfül­ke mögött egy kis kazánteret képeztek ki, amelybe kismére­tű kazánt építettek be. A kazán 450 kg gőzt termel óránként, gázolajtüzelésű, s üzeme telje­sen automatizált. E megoldás­nál tehát fűtőre nincs szükség, maga a vezető a személyvona­ti szerelvény összeállításakor beállítja az időjárási viszo­nyoknak megfelelő fűtési érté­ket, s ezután a kazán automa­tikus műszerei átveszik a szol­gálatot, intézik a fűtő munká­ját. A fűtőberendezés ráadá­sul oly kis helyet foglal el, hogy a mozdony hosszát nem növeli lényegesen, s a mozdony súlya megfelel a dieselmozdo­nyok előírásos súlyának. A fű­tőrendszer üzemanyagát együtt tárolják a motor üzemanyagá­val. Az új mozdonynak figye­lemreméltó a vonóereje, is, in­dításkor mintegy 11508 kg-ra növelhető a vonóképessége. Ess azt jelenti, hogy 15—20 kocsis szerelvények akaszthatok hoz­zá. e szerelvényt pedig 60 ki­lométeres sebességgel tudja to­vábbítani. Az új mozdony te­hát valóban gyorsabb és ké­nyelmesebb közlekedést bizto­sít majd a mellékvonalakon. Óriási földgépek Szverdlovszki mérnökök új­típusú óriásexkavátort szer­kesztettek. Ez a gép 12 ezer ember munkáját végzi el. Fel­adata az, hogy a talaj felső ré­tegét eltávolítsa s így a nem túl mélyen fekvő szénrétegeket felszíni műveléssel termelhes­sék ki. De sikeresen alkalmaz­ható erőművek és nagy lakó­épületcsoportok alapozásához is. íme néhány jellemző adat erről az óriásgépről: Vödre egyszerre annyi földet markol fel, hogy az két nagy teher­autót tölt meg. A felemelt föl­det a gép 300 méter távolság­ban is képes lerakni. A vödör megtöltése, a kívánt helyre va­Rádióaktív kobalt a vegyipar szolgálatában Japánban új eljárást dolgoz­tak ki a benzol oxidálására. A 200—300 fok hőmérsékleten tartott benzol és víz keverékét oxigéngáz és egy katalizátor (a vegyi folyamat kívánatos irányba terelését elősegítő anyag) jelenlétében rádióaktív kobaltból származó gamma- sugarakkal „kezelik”. Eddig ugyanis az volt a nehézség, hogy a benzol fenollá oxidólá- sa lényegesen, gyorsabban ment végbe, mint a keletkező fenol továbboxidálása. Az új mód­szer ezt az akadályt elhárította. Az új eljárás hasznosítására Japánon kívül a Szovjetunió­ban és az Egyesült Államokban is épül már üzem. ló elmozdítása és kiürítése IS másodpercig tart. Maga a gép­óriás 5000 tonna súlyú, ennek ellenéi-e bármely talajon képes mozogni, mert széles, si-szerü talpai vannak s súlya úgy el- oszlik, hogy a talajra nehezedő nyomás vem nagyobb, mintha egy ember állna ott. Egy amerikai gyár egy szén- bányászati óriásexkavátor szer­kesztésén dolgozik. A tervezők azt állítják, hogy ez a gép nemcsak a világ legnagyobb ilyenfajta gépe lesz (kétszer, akkora, mint az Egyesült Álla­mokban jelenleg működő leg­nagyobb hasonló gép), harten» a legsúlyosabb minden gép kö­zül, amelyet valaha is moz­gásra terveztek. Magassága 63 méter lesz, vödrének befogadó- képessége 88 köbméter, ami 170 ezer kiló szénnek felel meg. A vödör által egyszerre felmar­kolt szén tíz teherautót tölt meg. A gépóriás súlya 6309 tonna lesz, 52 darab motorjá­nak teljesítménye összesen 12 ezer lóerő. Az ezek működteté­séhez szükséges elektromos aram annyi, amennyit egy 12 ezer lakosú varos fogyaszt. Géppel mérik az autóvezető reflexeit 5 Fagyrcaxély ellen Hzivacsott mííanyagbuTok Egy amerikai vegyigyár fehér, tejszerü folyadékot hozott forgalomba, amely habos permet alakjában távozik a palack­ból, ha annak gombját megnyomják. Ez a habos permet rövid időn bellii megszilárdul és szivacsra emlékeztető szerkezetű, színtelen bevonat keletkezik. Ez a bevonat jól tapad a növé­nyeken s különösen alkalmas a szabadban telelő örökzöld növények megvédésére fagy, szél és hó ellen. A színtelen „burkolat” nem akadályozza a levelek ter­mészetes lélegzését, de csökkenti a természetes párolgás üte­mét s így óvja a növényt a kiszáradástól. A szivacsos műanyagburkolatnak az is az előnye, hogy nem ég, így a vele bepermetezett fenyőfa ..tűzbiztossá”’válik - tűievelek nem hullanak 1c, ezért, ideális karácsonyfa­konzerváló anyag. I ló készüléket használnak a le­endő gépkocsivezetők reflexei­nek „elbírálására”. A vizsgált személyt a vezetőüléshez ha­sonló próba-padba ültetik a úgy kell tevékenykednie, mint a valódi, az utcán haladó autóban. ..Kellemetlen megle­petéseket,”' beugró gyalogost* szabálytalanul behajtó jármű­vet. út-hálózatot vetítenek elé­je s mérik az időt, milyen gyorsan észleli a vizsgázó autó­vezető a felmerülő akadályo­kat, a megoldandó kérdéseket. Természetesen azt is mérilf* hogy az észrevételtől mennyi idő telik el a cselekvésig és a helyes megoldást választot­ta-e? Persze a balesetmentes közi lekedés nemcsak az autóveze­tő magatartásától függ, hanem abban nagy része van a sza­bályosan közlekedő gyalogos­nak is. Azzal, hogy szigorúan vizsgáztatják azokat, alak a volán mellé kerülnek, még nem oldották meg az utak biz­tonságát. Ehhez az is szüTü Égési hogy megfelelő propáganóaval, városban és vidéken egyaránt* a gyalogosokat is megtanítsák a helyes közlekedés alapveti szabályaira. hogy aki a volán mellé ül, biz­tos legyen a dolgában. Svájcban különleges vizsgá­Az egyre növekvő gépkocsi- forgalom egyre több terhet ró a gépkocsivezetőre, közérdek,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom