Észak-Magyarország, 1962. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-13 / 10. szám

4

BSZAHMAGTARORSZAG

Szombat, 1962. Január 13.

KÖNYVESPOLC

Néhány érdekes, új könyvről

William du Bois:

A FEKETE LANG

A világhírű amerikai néger tudós háromkötetes regényciklusának első része jelent meg a közelmúltban „Mansart megpróbáltatásai” címmel. Nem kisebb feladatra vállalkozott a szerző, mint megírni az amerikai néger nép történetét. Lebilincselő, szinhezszóló regény ez a könyv. Hű képet tár elénk arról, hogy a rabszolgasorsban tartott és törvényen kívül helyezett 10 milliós néger nép hogyan küzdött — a felszabadítás után is — emberi jogainak elismertetéséért, sok esetben puszta életéért.

A regény Dél-Karolinában, a s,Gyapot király” birodalmában játszódik. Az Észak és Dél háborújában vesztes déli ültetvényes „arisztokrácia” mindenáron vissza akarja állítani a rabszolgaságot, s ha nem megy törvényes úton — terrorral, megfélemlítéssel. Éjszakánként tüzek festik vörösre az eget és hajnalra, a leégett kunyhók tövében agyonvert, meggyalázott néger férfiak és nők holttestei hevernek. S az ültetvényeseknek váratlanul szövetségesük is akqd olyan szegényebb sorsú fehérek személyében, akik arra vágynak, hogy ők is *,igazi gentlemanek” lehessenek, földbirtokkal és néger cselédséggel. E két erő szüntelen támadásai kö'zt őrlődik tízmillió ember. És mégis szívósan küzd a felemelkedéséért. Ennek a küzdelemnek .mintegy megtestesítője a regény főhőse: Manuel Mansart, aki apja meglincselesének éjszakáján jött a világra. Nagyanyja apja vérével keresztelte meg és Fekete Lángnak nevezte el, hogy sose feledkezzék meg elhivatottságáról, (Kossuth Kiadó 1

Zsigmond László:

A NÉMET IMPERIALIZMUS ÉS MILITARIZMUS ÚJJÁÉLEDÉSÉNEK

GAZDASÁGI ÉS NEMZETKÖZI TÉNYEZŐI (1918—1923)

A német imperializmusnak és miii tarizmusnak az első világháború utáni, viszonylag gyors talpruallása sokat foglalkoztatta nemcsak a történetírást, hanem a politikai közvéleményt is. A kérdés aktualitását a második világháború, majd napjaink eseményei csak növelték, különös tekintettel arra a folyamatra, amelynek Nyugat-Németor- szágban tanúi lehetünk, másrészt arra a politikára, amelyet az. egykori Hitler-ellenes koalíció kapitalista hatalmai — mindenekelőtt az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország — folytattak és folytatnak. Minthoípr a fejlemények a múlt végzetszerű megismétlődése irányába mutatnak, jogosult a kérdés: a történések véletlen egybeeséséről, vagy megismétlődő — bár más történeti viszonyok között végbemenő — törvényszerű folyamatról van-e szó? Erre a kérdésre ad választ a Kossuth- díjns történész szerző nagyszabású munkája, amely csaknem maradéktalanul feldolgozza a kérdés-komplexumra vonatkozó irodalmat és széleskörű, eddig részben ismeretlen forrásanyagra támaszkodik. (Akadémiai Könyvkiadó.)

Karsai Elek:

A BERCHTESGADENI SASFÉSZEKTÖL A BERLINI BUNKERIG

Százezrek és milliók hallgatlak az ismert nevű, kitűnő kutatónak a rádióban elhangzott hasonclmű előadássorozatát. Ezt a sorosaltot tartalmazza a könyv, erősen kibővítve, csaknem másfélszáz fényképpel és sok térképpel illusztrálva. Hitler és Schuschnigg 1938. február 12—i berchtesgadeni tárgyalásával -kezdődik a mű és

A dogmatikus

Hitler 1945. április 30-án, a berlini Führer-bunkerben elkövetett öngyilkosságával végződik. A két esemény között zúdult az emberiségre a második világháború. A könyv hű képet fest a náci barbárság rémtetteiről és az ellene harcban egyesült, szabadságszerető népek hősi küzdelméről, végső győzelméről. Karsai Elek könyve lebilincselő olvasmány minden olvasónak és hasznos segédkönyve minden kézikönyv- tárnak. (Táncsics Könyvkiadó.)

Lengyel József:

IGÉZŐ

Lengyel József legújabb no- velláskötete, a Kulcs című kötet legsikerültebb elbeszélésein kívül új írásait tartalmazza, lengyel kísérletező író, intellektusa nern elégszik meg az izgató, új problémák szokványos feldolgozásával, hanem magát a műfajt is írásai mondanivalójának megfelelően alakítja át. Üj elbeszéléseiben egyrészt régi élményeit eleveníti meg az újraélés láttató, költői erejével, másrészt a mai kor különböző Izgalmas, politikai és erkölcsi kérdéseire ad választ. (Szépirodalmi Könyvkiadó.)

Adolf Hoffmeister: REPÜLŐVEL NAPKELtTNEK

Adolf Hoffmeister a költő, karikaturista és útleíró ebben a kötetében 3 könyvvel lép a

magyar olvasóközöség elé, három útiriporttal, ősi kultúrák ifjú országairól: Kínáról,

Egyiptomról és Japánról. Az érdekes — Capek ós Hasek írói eszközeinek, írói és képzőművészeti örökségének folytatójaként jelentkező író szatirikus hangú, karika turisztikus, de éles ítélettel látó — útleírásokat tartalmazó kötetét a Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó jelenttette meg.

Gergely Sándor:

TILTOTT UTAK

Néhány évvel ezelőtt jelent meg a szerző Rögös út című regénye. Főhőse regénybeli életével azt a folyamatot rajzolta meg, hogy miként lesz a nemcsak fizikailag, de lelkileg is rokkant, vak fiatalember különböző külső hatások és beavatkozások eredményeképpen fizikailag és lelkileg is látóvá. A Tiltott utak tovább folytatja a hősnek, Takó Béninek életútját. Fiatal, ismert író létére a huszas évek különböző zavaros irodalmi és társadalmi áramlataiban partot ér: az illegalitásba szorított és a szörnyűséges terror ellenére is harcba rendezkedő kommunista párt az, amelynek eszmei hatása alatt öntudatos forradalmárrá edződik. Senki sem születik forradalmárként. Forradalmárrá csak fejlődni lehet. Ezt a fejlődést ábrázolja Gergely Sándor új regénye. (Szép- irodalmi Könyvkiadó.)

11 KISZ Központi Bizottsága irányelveinek ismertetése a középiskolákban

A KISZ Központi Bizottsága az elmúlt év decemberében irányelveket fogadott el a középiskolai KÍSZ-szervezetek munkájának további javítására. A téli iskolai szünidőben háromnapos összejövetelen több mint 3000 középiskolás KISZ-titkár — az ország minden részéből — megvitatta az irányelveket. Útmutatást kaptak, hogy a középiskolai KISZ- szervezetek miképpen segítsék a tanulást, hogyan fejlesszék az alapszervek és a tantestületek kapcsolatát, s programot dolgoztak ki a különböző szakkörök munkájához.

Ezekben a hetekben az írásban is megjelent irányelveket mind a fővárosban, mind a vidéken a fiatalok tízezrei tanulmányozzák: megvitatják a középiskolai kollégiumok diáktanácsülésein, KlSZ-taggyűlé- seken, ahová meghívják majd a kiszen kívüli fiatalokat is. A Művelődésügyi Minisztérium utasítása értelmében az irányelveket feldolgozzák a Köz- oonti Pedagógus Továbbképző Intézet tanfolyamain, naoi- rendre tűzik a közéniskolák- ban a tantestületi üléseken is.

Negyedévenként sorsolták az ötezer forintos gépkocsi nyeremény betétkönyveket is

A csaknem egy éve bevezetett új takarékossági forma, a gépkocsi nyereménybetétkönyv hamar népszerű lett országszerte. Mint ismeretes, a tízezer forintos betétkönyveket negyedévenként, az ötezer forintosokat pedig eddig félévenként sorsolták, s minden ezer betétkönyvre egy gépkocsi jutott

A pénzügyminiszter nemrégiben megjelent rendelete kedvezően megváltoztatta az ötezer forintos gépkocsi nyereménybetétkönyv sorsolási feltételeit Az 1981. október 31-e után váltott ötezer forintos betétkönyveket ezután há- romhavonként sorsolják — azonban kétezer betétkönyvre jut egy autó. Ar. október 31-e előtt váltott betétkönyvek a februári, illetve az áprilisi húzáson még a régi feltételekkel vesznek részt, majd ezeket is háromhavonként sorsolják. A 10 ezer- forintos gépkocsi nyereménybetétkönyvek sorsolási feltételed változatlanok.

Az Országos Takarékpénztár felhívja a figyelmet arra, hogy a májusi sorsolásra január 31-ig lehet váltani ötezer és tízezer forintos gépkocsi nyereménybetétkönyveket.

Qzilizetek

Hasznos befektetés lenné...

Miskolcot elhagyva hamarosan feltűnnek a mályi és nyékládházi tavak. Mályi közelében, a tisztavízű tó partján takaros vikendházak sorakoznak. Már az elmúlt években is sokan töltötték itt a hétvégét. De a kirándulók százai és főként a sporthorgászok özöne áradt a forró nyári napokon a többi tóhoz is. A hat tóból álló vízrendszert az Északmagyarországi Horgászegyesület telepítette be. Az úgynevezett István- téból tavaly egy 16 kilós harcsát sikerült egy szerencsés horgásznak kifognia. Emlékezetes esemény volt az itt megrendezett nagyszabású horgászverseny is, amikor mintegy kétszáz résztvevő vetette ki horgát a mélyvízű tóban úszkáló halakra.

Annak idején, amikor a kayicskitermelő vállalat megtartotta első kutatófúrásait a nyékládházi határban, kevesen gondolták, hogy végül is, alig egy évtized alatt valóságos tórendszert alkotnak majd a kiaknázott bányák. Arra is kevesen gondoltak, hogy ilyen nagymennyiségű és kiváló minőségű kavicsrétegek vannak alig fél méterre a termőtalaj alatt. Érdemes volna összeszámolni, hány százezer — vagy millió? — tonna kavicsot bányászlak már ki itt és szállítottak él az ország minden részébe a nagy építkezésekhez. Az emberkéz alkotta, néhol a 9—10 méteres mélységet is meghaladó tavak vizében fürdeni nem lehel ugyan, mégis nagyok a lehetőségek, hogy itt vikendtelepck egész sora épüljön, a tórendszer ezrek és ezrek kirándulóhelyévé fejlődjék ki. Hiszen a szenvedélyes sporthorgászokon kívül azok is szívesen eljárnak ide, akik a magányt, a zöldet kedvelik. S itt mindenki megtalálhatja, amit keres: a sporthorgász a halat, a magányt kedvelő a magányt és a kJ a zöldbe szeret járni — az az akácligetet.

A minap a községi tanács titkárával arról beszélgettünk, hogyan tudnák ítaszno- sítanl a nagyszerű lehetőségeket, gondoltak-e már arra, hogy itt is — mint a mályi tónál — felparcellázzák és eladják a területet.

— Ez lesz az első lépés — mondotta a titkár elvtárs. — Máris több jelentkező van, aki szívesen építene kis vi- kendházat a tó partján. Természetesen, a jelentkezők általában horgász-emberek, do az a meggyőződésünk, ha megvalósítjuk terveinket, mások is szívesen eljönnek Ide. i

A község tizenöt éves távlati fejlesztési tervében sok minden szerepel. Többek között: a vízi sportra nagyon alkalmas tórendszert összekötik, s így az országban is páratlan „víziút” létesül, amelyen akár nemzetközi versenyeket Is rendezhetnek. A termelőszövetkezet vezetősége azzal a gondolattal foglalkozik, hogy kz egyik, kisebb tavon víziszarnyaste- lepet létesít.

Az előbbi tervhez kanyarodunk vissza, hiszen ez valóban életrevaló gondolat és megvalósítása nem is kerülne nagy anyagi áldozatba. A tórendszer összekötésének gondolatával a sportemberek is foglalkoznak és minden bizonnyal hamarosan meg is valósítják. Az sem tűnik fantasztikusnak, hogy az ilyen- módon létrejött és ligetekkel betelepített félszigeteken esetleg turistaszállót és üdülőtelepet építsenek. Az Alföld jellegzetes fája, az akác itt kiválóan megterem, virágnyílás idején a méhészek is szívesen elvándorolnak ide. Nem elvetendő gondolat azonban az sem, hogy a tóparton díszcserjéket telepítsenek.

Az a tény. hogy a TvwSklád- házi tavakat az utóbbi évek során mind töbhen keresik fel, s máris nagvón sokán szeretnének ott vikendhazat; építeni, feltétlenül biztató jel. Az illetékeseknek, így a megyei tanács tervosztálya - nak is érdemes volna a javaslatokkal foedn1Voro<o.

Oncdvárt Mikiét*

OCWOVV'CAVWV'OWWVVBVWV'OVWVVWVMV'.WWWWVWV

Több mint hétmillió tonna falevél hull le évente hónainkban

Tél van. Alszanak o fák,

életük a kopár ágak kércqpán- célja mögé rejtőzött. Alattuk süpped az avar: a lehullott levelek tömege. A múlandóságnak ezeket a hírnökeit az ősz minden évben elképesztő mennyiségben produkálja. Hazánkban például dr. Járó Zoltán kandidátus számításai szerint —■ minden nyár végén több mint hétmillió tonna elsárgult lomb és tűlevél pereg le a fákról. Csak a budapesti közutak és parkok fái alatt körülbelül négyszáz tonnányi

levélhalmaz szaporítja a köz- tisztasági dolgozók munkáját.

Es ez már a teljesen kiszáradt avar súlya. Amíg az élet nedvei keringenek bennük, a levelek súlya ennek többszöröse, úgyhogy nyáron a magyar fák majdnem harmincmillió tonnányi élő, susogó levelet nyújtanak erős karjaikkal a Nap felé.

Bármennyire is az elmúlást idézi az őszi lombhullás, valójában mégis éppen az örök élet egyik legmozgalmasabb megnyilatkozása.

> Ősszel megkezdődnek az elő• készületek a téli álomra. A tfákban működő „vegyi mü- *hely” a leveleket zöldre festő jklorofll helyett most már —- {ugyanazokból az „alapanya- Igokból" — xantofilt gyárt, {ami aztán barnásvörösre szí- ínezi át a leveleket. A látszólag 'halálba készülő levelek azon- >ban nem visznek magukkal

> minden tápanyagot, amit a fádtól kaptak: egy részét vissza> küldik az ágakba, hogy a fádnak tavasszal legyen miből >táplálkoznia. A bennük maradt többi anyagokat pedig >más formában állítják a faj

> további fennmáradásdnak szolgálatába. Avarrá roskadó tö- nnegeiböl a mikroorganizmusok Jtápanyagot gyártanak a tél el- nnúltával újra éledő erdő szármára.

| Erre a táplálékra a fának

►feltétlenül szüksége «an. Né- \rnet földön például sok százezernyi hektár erdő satnyult Jel csak azért, mert a hullott leveleket rendszeresen elhord• iák az állatok almo-ásához és Jugyanez ismétlődött meg —* >szerencsére sokkal kisebbmér- [tékben — nálunk is, a Vas

> megyei őrség vidékén. Mert a Ilátszólag elhaló és feltámadó, valójában csupán mindig más [és más alakot öltő életnek ezt la. körforgását a természet ;olyan tökéletes egyensúlyban

• tartja, hogy erőszakos megzavarása magát az életet, m •fák. az erdők létét vesse\yerz- 'tetheti.

(Rettentő

Irta: Horváth József

f&od

riguez

j

XXXII.

— Esi: nem értem — szúrta közbe Géza —, Horthy tói? Hiszen Horthy Miklós ki akart ugrani a háborúból, s ezt a nyilasok, meg a németek akadályozták meg!

Imre bácsi egy pillanatig gondolkozott: hogyan is tehetné világossá, érthetővé Géza előtt a történteket?

— Nézze, elvtárs — mondta aztán —, bonyolult és hosszadalmas ügy ez. Horthy csakugyan ki akart lábalni a háborúból, mert látta, hogy a szovjet hadsereg győzelmet immár senki sem képes megakadályozni. Menekült volna a süly- lyedő hajóról ez a patkány, de hogyan? A munkásság azt kérte tőle, adjon a tömegek kezébe fegyvert, majd mi kiverjük Innét a német megszállókat! Horthy azonban nem adott fegyvert a népnek. ' Hiszen Horthy, aki, mondom, nem egy személyiség, hanem a történelmi uralkodóosztály megtestesítője, gyűlöli a népet, dehogyis merte volna feifegyve- rezni! Horthy azt mondta: majd ő elintézi ezt az ügyet,

van neki hadserege, arra fog támaszkodni. Na, elvtárs, látta, mi történt itt október 15- ésn? A hadsereg, a sok tiszt és tábornok elárulta Horthyt is! És miért? Mert Horthy huszonöt éven át a nép gyűlöletére, kommunistaellenességre, német cimboraságra, fasizmusra nevelte ezt a tisztikart. Amikor pedig ez az alak azt mondta: most szembefordulunk a németekkel, a tanítványok menten cserbenhagyták, és elkezdték közvetlenül szolgálni a gazdát, vagyis Hitlert, a német fasizmust így történt? Gondolja csak végig ... Tudja, honnét verbuválódott Szálasi Ferenc testőrsége? Abból a testőrzászlóaljból, amelyet Horthy a maga legmegbízhatóbb alakulatának vélt! Az egész zászlóalj, egy órával Horthy kiáltványának elhangzása után lejött a Várból és átállt a nyilasokhoz. Hát így állunk. Ha maga tudná, mire építette Horthy ezt a kiugrási komédiát, leesne az álla, fiatalember. Még annyit sem tett meg — pedig a kommunista párt többször is figyelmeztette

rá —, hogy idejében leváltotta volna az olyan hadseregparancsnokokat, mint például Heszlényi tábornok volt, aki nyíltan a nyilasok fő emberének vallotta magát.

— Hallatlan — ingatta a fejét Géza.

— Hallatlan? Hát ahhoz mit

szól, hogy Horthy nem is akart olyan értelmű parancsot adni a honvédségnek, hogy adott esetben fegyveresen is szembe kell szállni a hitleri seregekkel? Vagy ahhoz mit szól, hogy Horthy Miklós még a kiáltvány felolvasása előtt bejelen-, tette a német nagykövetnek a kiugrást, nehogy a derék német bajtársakat meglepetés érje? És ahhoz mit szól, hogy Horthy, három nappal a kiáltvány kihirdetése után, az egészet, sajátkezű aláírásával

visszavonta, és szintén sajátkezű aláírásával kinevezte Szálasi Ferencet miniszterelnökké?

— Pokoli! — törölgette a homlokát Géza. — Ez így igaz?

— Ez a hiteles valóság — kedves elvtársam.

— Dehát akkor mégis, miért vállalkozott erre az egész kísérletre?

— Mert azt hitte, hogy a történelem fél megoldásokat is elfogad. Csakhogy ez tévedés. És azt akarta elérni, hogy a végső percben nemzeti hős legyen belőle, ő legyen az ország felszabadulását követő, új, történelmi korszak alappillére. Igen, szerette volna átmenteni a maga osztálya uralmát a háború utánra is. Tudja, miben sántikál Horthy már esztendők óta? Minden áron elő akarta készíteni a talajt, hogy az ő utóda a fia legyen, s az unokája pedig — Magyarország koronás királya!

— De hiszen Horthy református, nálunk pedig csak katolikus lehet koronás király! — vetette ellene Géza.

— Éppen ezt akarta őfőmél- tósága ravaszul áthidalni. Mert az unoka, Horthy István fia — egy reverzálls folytán — már katolikus vallású. István fiát megtétette kormányzóhelyettessé, ő még kormányzó lett volna, hanem az unoka már király.

— Az imént mondta Imre bácsi, hogy Horthyt figyelmeztették néhány fontos kérdésben. Miért nem hallgatott ezekre Horthy?

— Megint meg fog lepődni, tudom, de majd később lesz alkalma mindenről megbizonyosodni, hiszen ez már történelem. Horthy a világon senki másra nem hallgatott, mint a szeretőjére, az elhalt Horthy István özvegyére, azaz a tulajdon menyére. A Várban csakis a fiatal özvegynek volt szava, befolyása, még ifjabb Horthy Miklósnak fis csak másodsorban.

— A szeretője volt?

— Az. Hja, barátom, ilyen

„magas körökben” ez semmi rendkívülit nem jelent. Különben ezt nem is mi, kommunisták fedeztük fel. hanem gróf Bethlen István. Majd egyszer elmesélem magának, hogyan. Hanem most térjünk vissza arra a kérdésre, igaz-e, hogy a néptömeg gyáva és tehetetlen? Azt maga is tudja, hogy a kommunista párt huszonöt esztendeje a föld alatt él, s aki közülünk „felbukkant” a föld alól, azt Horthy felakasztotta. Ez a párt mégis él, harcol, és olyan erős, hogy Horthy nem győzött rettegni tőle! A magyar uralkodó osztály, akárcsak most a nyilasok! és a Gestapo, valóságos diadal-' ként könyveli el, ha ennek a! pártnak cgy-egy tagját sikerül! kézrekeríteniök és elpusztítani-] ok. Egy-egy tagját a pártnak! — mondom —, képzelje el, mit] tartanak ezek az egész párt-, ról! A magyar munkásság hu-; szonöt éve állja az uralkodói osztály ádáz rohamát. A pa-] rasztoág? <

(Folytatjuk.) '

I

/