Észak-Magyarország, 1962. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-07 / 5. szám

Tasámap, 1962. Január 7. eszakmagyarorszag 3 Kétnapos ankétot íártották Miskolcon a Pedagógusok Szakszervezetének Borsod megyei aktivistái Eredményesen kezdte az új esztendőt A Pedagógusok Szakszerve­zetének Borsod megyei bizott­sága, az országos elnökség ha­tározata szerint, csütörtökön és pön leken kétnapos tanács­kozást tartott az iskolai sab- elnökök, bizalmiak, járási, vá­rosi titkárok és megyebizottsá­gi tagok részére. A szakszerve­zeti aktivisták tanácskozásán, a miskolci Földes Ferenc Gim­názium dísztermében megje­lent Cseterki La jos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Péter Ernő, a Pedagó­gusok Szakszervezetének fő­titkára, Szabó József, a megyei Pártbizottság ágit. prop. osztá­lyának vezetője, Csépányi Sán­dor, a megyei tanács vb. el­nökhelyettese, Gyöngyi István, a Pedagógusok Szakszervezete Borsod megyei bizottságának titkára. A tanfolyamot csütör­tökön délelőtt dr. Papp Zoltán megyei elnök nyitotta meg. Ezután Gyöngyi István tartott referátumot a szakszervezeti bizottságok és bizalmiak mun­kájáról. Foglalkozott a leg­utóbbi szakszervezeti taggyű­lések tapasztalataival. Hosz- szíisan időzött a január dere­kán kezdődő szakszervezeti választásoknál és felsorakoz­tatta a bizalmiak azon fel­adatait, amelyek a választá­soknál hárulnak rájuk. A refe­rátum a helyi tapasztalatok összegyűjtésével és közkinccsé tételével hatékony segítséget nyújtott a tanfolyamon részt­vevő pedagógusoknak, hogy ki-ki világosabban lássa a bi- zalmiak szerepét, feladatkörét az iskola életében, oktatási rendszerünk továbbfejlesztésé­ben és a szakszervezeti moz­galomban. A szakszervezeti aktivisták csütörtökön a kora délutáni érákban folytatták munkáju­kat. Nagy figyelemmel és ér­deklődéssel hallgatták meg azt a tájékoztató előadást, amelyet az előzetesen benyújtott kérdé­sek alapján Cseterki Lajos elv- ■ társ tartott. Fejtegetéseiből há- • rom fontos kérdést ragadtunk ,ezek: a pedagógusok mun­kájának mai körülményei és szorepo, feladatok falun a mű- elodéspolitikai irányelvek ér­vényesítésében és az SZKP kongresszusának útmu- mtasaibol levont néhány ta­nulság. Alkotó légkör iskoláinkban Az iskolai élet és a pedagó­gus munka helyes értékelésé­hez és mérlegeléséhez Cseter- 11 Lajos elvtárs rá/r?.-údott ar- ^ hogy pártunk pc&tikája öt esztendeje töretlen. Ennek a Politikának része a hosszú idö- Ie szóló művelődési progra­munk. Hősi időszak volt ez az °t esztendő. Felszámoltuk a személyi kultuszt és annak örökségét. A mai vezetés — emberibb vezetés. Közelebb áll mindenkihez, módszereivel é® képviselőivel egyaránt. Hely­reállítottuk hazánkban a tör- venyességet. Mindenkinek nyu- Sedtabb lett az élete. A peda­gógusoké is. Ennek következ­tében alkotó légkör uralkodik ??. országban, az iskolák falai között is, amely olyannyira szükséges előrehaladásunkhoz, ® szocializmus építésében ki­tűzött céljaink eléréséhez. Az °t esztendő történetének egyik aranylap ián ez olvasható: őszinteség. A nyílt, becsületes, őszinte eszmecserék elősegítik maíd eddig elért eredménye­ink megszilárdítását is. .. A politikai, gazdasási és társadalmi munkában kivívott sikerekre támaszkodik és épül 7? iskolareform, új oktatási örvényünk. Ezek biztosítják ámítását, és a pedagógusok “Rúnára ezek biztosítják a jó munka feltételeit. A továbbiakban Cseterki elv- megvilágította a pedagó­gusok sajátos és jelentős helyét, társadalmunkban, és kiemelte, bogy a nevelők akkor tudják mázán betölteni hivatásukat, m* mindennapi munkájukban . Párt politikájának megvaló- slt<ísáént harcolnak A Pedagógusok a hazánkban atkodó közszellemből érezhe- hogy munkájukat megbe- hk. Elválaszthatatlanul ösz- . miigg ez azzal a tisztességgel megbecsüléssel, amely ná- hl5[5 — egyre jobban — a ta- uiast övezi. Társadalmi rend- (j óink többet tett és tesz a ^hzeti műveltség gyarapítá­sáért, mint bármely korszak felszabadulás előtti történe­tünkben. Utalhatunk a nyolc osztályú általános iskola meg­valósítására, a nagyarányú fel­nőttoktatásra. Említhetjük azt a tényt, hogy ifjúságunknak immár 54 százaléka szerzi meg az érettségit. Ami pedig a táv­latokat illeti, 10—15 éven be­lül általánossá és kötelezővé válik hazánkban a középisko­lai oktatás. A falusi emberek körében megnőtt a műveltség iránti igény A mezőgazdaság szocialista átszervezésében — állapította meg Cseterki elvtárs — a pe­dagógusok becsületesen, önzet­lenül segítettek, előrevitték pártunk, népünk ügyét. Annak ellenére, hogy az elmúlt esz­tendőben a súlyos aszály rend­kívül nagy károkat okozott, termelőszövetkezeteink és a tsz-ekbe tömörült parasztság kiállta a próbát. A dolgozó parasztok világosan látják: ha nem szocialista viszonyok ural­kodnának, ilyen természetű csapás következtében sok tíz­ezer parasztember földönfutó­vá válna. A mi rendünk és éle­tünk törvénye szexánt az egész szocialista társadalom segít át­hidalni a nehézségeket. A ne­hézségeket legyűrjük. Reális terveinkben kirajzolódik a hol­nap falujának városias képe. Az új falu megteremtéséért igen sokat tehetnek a pedagó­gusok az iskolában is, a nép­művelésben is, amely elsősor­ban az ő vállukon nyugszik, s az' emberek gondolkodásának formálásában is. Éppen a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezése hozta magával, hogy a falusi emberek körében rend­kívüli módon megnőtt a tudás, a műveltség iránti igény. Meg akarnak ismerkedni az új tech­nikával, a korszerű tudomá­nyos eredményekkel. Megtisz­telő, szép feladat, — közremű­ködni ennek a nagyszerű em­beri igénynek kielégítésében. Friss légáramlás a XXII. kongresszus nyomán Az SZKP XXII. kongresszu­sáról szólva Cseterki elvtárs többek között rámutatott arra, hogy a mi holnapunk, a kom­munizmus leendő építői ülnek az iskolapadokban. Velük fog­lalkoznak a pedagógusok — a borsodiak is —, így válnak a nagy program megvalósításá­nak résztvevőivé. Árra kell tö­rekednünk, hogy valamennyi pedagógus világosan lássa ezt a fontos összefüggést. Ha lát­ja, erősödik felelősségérzete- Csakis ebben az összefüggésben érthetjük meg a korszerű mű­veltség átadásának történelmi szükségszerűségét. A XXII, kongresszuson elfogadott prog­ram tanulmányozásánál min­dig gondolnunk kell arra, hogy a szocialista tábor országai történelmileg egyazon időben jutnak el a kommunizmushoz. Persze közvetlenül is tükrö­ződnie kell iskoláinkban a XXII. kongresszus hatásának. Úgy, hogy szélesre tárjuk az ablakokat, hadd áramolják be a friss levegő. Az a friss leve­gő, amely világszerte a kom­Mk 1 Ä5 A Lenin Kohászati Művek központi Képjavító üzemében az új év kezdetével újra fellángolt a ver­seny: ki nyeri cl a kiváló dolgozó címet. Barna Sándor, esztergályos nem pihen az elmúlt évben megszerzett „babérján”. A kiváló dolgozó 110 százalékos tervteljesítésével, minőségi munkájával újra a legjobbak között van. Foto. Kardos Megkezdték a csokoládéfigurák gyártását a diósgyőri édesipari üzemben munista mozgalom nagy fel- 4* lendüléséhez vezetett. A friss * légáramlásnak az iskolákban többek között azt kell erednie- [:[ nyeznie, hogy minden nevelő-.*, nek legyen véleménye, állás-;*; foglalása, és merjen felelőssé-!;, get is vállalni véleményéért,;*; tetteiért. * A kongresszusi útmutatások!*! szellemében tovább kell erősí-*j* tenünk iskolarendszerünk úi[:[ vonásait: a politechnikai ok-*:* tatást, az élet és az iskola ele-;*; ven, alkotó kapcsolatát. <• Mindezeknek a feladatoknak* megoldásában sokat tehetnek *|* az iskolákban a párt politiká-* jának segítői: a szakszervezeti <• aktivisták. $ A tanfolyam hallgatói este a**; Miskolci Nemzeti Színházban* megtekintették Brecht: Arturo* Ui című drámájának előadását * Az ankét részvevői pén-v teken délelőtt szeminárium-!*, szerűen megvitatták és feldől-*•• gozták a két előadás anyagát.* A csoportos foglalkozásokon * felvetődött kérdésekre Péter'};. Ernő elvtárs, a Pedagógus * Szakszervezet főtitkára vála- szolt. Bátor kezdeményező készségre van szükség! Beszélt többek között az or­szágszerte jelentkező pedagó­gushiányról. Ezért kellett, im­már több tanév kezdetén, ké­pesítés nélküli nevelőket, álta­lános gimnáziumi érettségivel rendelkező fiatalokat munkába állítani, hogy a nevelő munká­ban ne legyen fennakadás. Ezek a fiatalok, akik munká­juk mellett tovább tanulnak, hogy a megfelelő képesítést megszerezzék, többségükben jól megállták helyüket, és jó pedagógusok válnak belőlük. A szakszervezeti bizalmiak és az iskolaigazgatók kapcso­latáról is szólt Péter elvtárs. Egymás munkáját becsülve és segítve kell biztosítani a jó együttműködést. Az immár törvénnyé lett is­kolareform tézisei alapján ké­szül az általános iskolai tan­terv, és a pedagógusok meg­hallgatásával, véleményük fi­gyelembevételével készülnek az új tankönyvek. Csodát azonban nem szabad ezektől várni, mert olyan módszertani „recepteket”, amelyek minden iskolában, minden községben egyaránt alkalmazhatók, nem lehet adni. Legyen minden pedagógusban bátor kezdemé­nyező készség, adják át egy­másnak jó tapasztalataikat, munkamódszereiket, mert csak így, egymás munkáját ismerve és segítve lehetnek valósággá a tanterv módszertani tézisei, csak így valósulhat meg az is­kolareform. Befejezésül a szakszervezeti aktívák munkájának fontossá­gát hangsúlyozta Péter elvtárs. A tervek gyakorlati végrehaj­tása nagyrészt a szakszervezeti bizalmiakon múlik, akik soha se feledjék, hogy a szakszerve­zeti munka alappillére az alap­szervezetek munkája. Dr. Papp Zoltán, a Pedagógus Szakszervezet megyei elnök* rövid összefoglalójában érté kelte az ankét tapasztalatait, í a bizalmiak tanfolyamát be. zárta. A diósgyőri gyárak lakóte­lepi házainak gyűrűjében több mint ötven millió forint be­ruházással édesipari üzemet építettek. Az üzemcsarnok, va­lamint a többemeletes köz­ponti épület, az anyag- és árutároló helyiségek, a transz­formátor- és kazánház, továb­bá a karbantartó műhely már korábban elkészült, s felszerel­ték a részben import útján, részben a hazai gyárakból be­szerzett korszerű termelő, szál­lító és csomagoló berendezé­sek nagyobb részét is. így. ezen a héten Diósgyőr első könnyűipari létesítményében megkezdték a részleges terme­lést. Egyelőre a csokoládéfigu­rák gyártásához kezdtek hozzá. Ezekből hatféle készítményt gyártanak. Ebben a negyedév­ben az üzemből mintegy más­fél vagon húsvéti csokoládé­tojás, nyúl, csibe és egyéb édesáru kerül majd az üzle­tekbe, az év végéig pedig kö­Száznegyvenöt létesítmény építését és költségvetési tervét készítette el társadalmi munkában a Népfront műszaki akcióbizottsága Megyénkben két évvel ez­előtt alakult meg a Hazafias Népfront műszaki akcióbizott­sága. A mérnökökből, terve­zőkből, építészekből és vízügyi szakemberekből álló csoport egyik fontos feladatának tar­totta, hogy segítséget nyújtson a helyi tanácsoknak a község­fejlesztési tervek kidolgozásá­ban és azok sikeres megvaló­sításában, Ezt a feladatot pél­dásan oldotta meg. Két év alatt a helyi tanácsok kérésére, tár­sadalmi munkával 145 kisebb- nagyobb létesítmény építési és költségvetési tervét készítették el, amellyel a községek több- millió forintot takaríthattak meg. így például, a műszaki akcióbizottság tervezte a fel- sözsolcai napközi otthont, az upponyi üzletházat, az eger­lövői művelődési otthont. A csoport készítette el a mucso- nyi és a ládbesenyöi tanáesház építési, valamint Ónod község villamosításának tervét. A műszaki akcióbizottság munkáját ma már megyeszerte ismerik és egyre több köz­ségi tanács kéri segítségét. Az új esztendő első napjaiban különösen megsokasodott az akcióbizottság munkája. Tag­jai nemcsak a fejlesztési ter­vek kidolgozásában tevékeny­kednek, hanem sok helyen az új létesítmények építési tervei­nek elkészítését is vállalják, így — többek között — a ke­néztől 14 holdas népkert par­kosítási tervét, a szegilongi új kultúrterem, valamint a bor- sodszentgyörgyi betonúid épí­tési tervét készítik el társa­dalmi munkában. rülbelül négy vagon csokoládé- figurát bocsátanak a kereske­delem rendelkezésére. Még az év első negyedében megkez­dik a töltött és mártott ostya- áruk, valamint a nugát készít­mények előállítását is. Az év végéig, mintegy 80 millió fo­rint értékben, több mint 270 vagon különböző édesáruval bővítik a választékot. Az ország egyik legkorsze­rűbb édesipari üzemében, amelynek jelentős részét auto­matizálták, mintegy 350, na­gyobbrészt nődolgozót foglal­koztatnak majd. ■ oOo----­H ogy ne legyen pótalkatrész-hiány A Miskolci Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál a több mint 50 millió forint értékű termékkel megnövekedett kö­telezettség teljesítésére és nem utolsó sorban azért, hogy a gépállomások, az állami gaz­daságok, a termelőszövetkeze­tek, mielőbb hozzájuthassa­nak a téli gépjavításnál nélkü­lözhetetlen alkatrészekhez, a vállalat dolgozói már 1961 utolsó negyedében hozzáfogtak az idei feladatok megvalósítá­sához. A dolgozók szorgalmas munkája eredményesnek bizo­nyult. A januárban esedékes, mintegy 4,5 millió forint érté­kű, többezer darab kombájn-, traktor- és egyéb pótalkat­részt elkészítették és át is ad­ták az elosztó szerveknek. SÁTORALJAÚJHELYRŐL az utóbbi években mintegy más­félezer ember vállalt munkát távolabbi vidékeken, akiknek egy része csak hetenként uta­zik haza családjához. A város munkaerő feleslegének elhe­lyezésére — a Kohó- és Gép­ipari Minisztérium kezdemé­nyezésére — 1959-ben új gyár építését kezdték meg. A Fém­lemezipari Művek sátoralja­újhelyi gyáregységében háztar­tási gépeket, mérlegeket, kávé- és borsőrlőket, valamint fém- tömegcikkeket készítenek. A több mint 8 ezer négyzetméter területen épülő gyárban a ter­vek szerint majd 560, nagyobb­részt női dolgozót foglalkoz­tatnak. Az új gyár építésével a Sza­bolcs megyei Építőipari Válla­lat dolgozóit bízták meg. A munkák során egy 80 méter hosszú és 55 méter széles, öt­hajós műhelycsarnokot, egy háromemeletes irodaépületet Az év legfőbb tanulsága tehát az, hogy dolgozni kell, ahogy ezt az elnök is tartja, így az előlegosztások sem ma­radhatnak majd el, amelyeket tavaly bizony sokan hiányol­tak. Ebben az esztendőben már egyenesbe jönnék. A jószágok Jóélcedi (ntozailt “ÜL Jr egyhelyre kerülnek, az erdő- gazdaság sok fuvart kér, ami­ért meg is fizet a tsz-nek. A föld sem olyan mostoha, mint amilyennek gondoljál*. Az el­múlt évben csak azért volt az, mert sajnálták tőle a munkát. Ha közgyűlésre kerül sor — gondolom — erről a tagok is sokat beszélnek majd. * Szépséges környezetben áll egy több mint 30 szobás kas­tély. Kéked, talán az egész környék legszebb helye. Nyá­ron szinte vonzza magához az embereket, üdülőket, turistá­kat. Sajnos a kastély nagy­részt üresen, kihasználatlanul áll. 1955. után igen elhanya­golták, a berendezéseket szét­hordták, a tető beszakadt. Igaz, a régi helyett azóta új tetőt húztak, ez azonban még nem elégséges. Teljesen rendbe kell hozni az egykori kastélyt. Megéri a befektetést. Az üdül­ni, pihenni vágyók kellemes otthonra találnának benne egyikét hétig. A hegyoldalban egy üdülő látható. Valamikor szombaton­ként százával érkeztek ide az emberek a környékről, mert itt szórakozásra, kellemes gyógyvízre találtak. Az üdülő a megyei tanács kezelésében van, s valóban boldognak érzi magát az, akit ide beutalnak. Amikor a szezon megkezdődik, kéthetenkint 100 idegen is­merkedik itt a környékkel, a meleg vízzel, annak gyógyha- tásával. A szervezett üdültetés azonban kissé visszaszorította a környékbelieket, csak korlá­tozott mértékben vehetik igénybe a fürdőt, a szórakozá­si lehetőséget pedig csak az üdülőknek tartják fenn. A ké- kediek joggal kérik, hogy az illetékesek ne legyenek hozzá­juk ilyen mostohák. Elsősor­ban természetesen az üdülők kényelme a fontos, de gondol­janak a községbeliekre is. Nem ártana ott büfét nyitni s az is jó volna, ha nyáron nem hat órakor csuknák be a fürdőt, hiszen a • falusiak ilyenkor többnyire még a határban vannak. G. E. ‘ ; Aki Kékedre érkezik, annak ,egy percre meg kell állnia, ‘olyan nagy a forgalom. Szeke­rek jönnek-mennek az utcá- >kon. Fával megrakott fogatok [ereszkednek le a hegyekről, s .bekanyarodnak egy major ud- ■ varára. Építkezik a tsz, repe- [rálgatják a régi, uradalmi is­tállót, amely sokáig éktelenke­dett elhagyatottan a község kö- »zepén. Végül döntöttek a hiva­talos szervek: rendbehozhatják. [Csak októberben kezdhettek a ‘munkálatokhoz, de most már [ügy halad minden, mint a ka- >ri kacsapás. ! A mozgalmas helyzetkép lát­tán már-már azt gondoljuk; [nem volt itt baj a nyáron sem. ► De Pásztor István, az Oj Élet [nyillbeszédű elnöke megálljt !mond: > — Nem lesz valami rózsás [a zárszámadásunk. És ezért ►nem hibáztathatjuk nagyon a ‘szárazságot sem. Az volt a !hiba, hogy kevesen jártak dol- ■gozni. Pedig a 70 holdas ku­koricatábla nagyon óhajtotta a ►munkáskezet. Harminc hold [kétszer látott kapát, 20 pedig [csak egyszer, a többivel nem ‘történt semmi. A holdankénti [két és fél mázsával aztán in- >kább csak szégyelhettük ma­gunkat. Csaknem ez volt a ►helyzet a krumplival is. Ahol [kapáltunk, ott 60 mázsa ter­mett, ahol nem. ott csak a ve­tőmag, Ezért osztunk 30 forint [helyett 18—20 forintot egy * mun kaegységre. (amelyben szociális létesítmé-' nyékét is elhelyeznek), vala­mint transzformátorházat, ka-' zánházat, TMK-műhelyt és! raktárt építenek. A munkákat1 eddig számos nehézség aka­dályozta, így az építők nem! tudták tartani a szerződésben vállalt határidőket. AZ ÉPÜLŐ gyárban az el­múlt év őszén már megkezd­ték a termelés előkészítését. Budapestről 10 műszaki szak­ember költözött a vidéki vá­rosba, ahol kényelmes, új la­kást kaptak. Az üzem terüle­tén lévő, később lebontásra ke­rülő volt kádár ktsz helyisé­geiben ideiglenesen 14 fűző- és szíjkapocs készítő auiomata gé­pet szereltek fel, hogy az új dolgozók mielőbb megismerjék munkakörüket. A kis műhely­részben az elmúlt évi próbák után, az új esztendőben meg­kezdődött az üzemszerű terme­lés. A dolgozók négy nap alatt több mint 7 ezer doboz füző- gépkapcsot készítettek. Megkezdte termelését a sátoraljaújhelyi éj özem

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom