Észak-Magyarország, 1962. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-06 / 4. szám
4 ESZAKMAGYARORSZAG Szombat, 1962. január 6. A tsz-clnök nevelői hivatásáról Kázsmárki üzenet Sajópetribe KUREK JÓZSEF, a kázsmárki Alkotmány Tsz elnöke a minap azzal fogadott, hogy leikor kerestük fel, mert már d maga akart tollat fogni, s levelet írni szerkesztőségünknek. Lapunk karácsonyi számában ő is olvasta a tsz-veze- tők véleményét a vezetékről, amely a Háromhután tartott tanácskozás summájaként látott napvilágot. Személy szerint a sajópetri tsz elnökének, Holló Imrének igazát akarta bizonyítani és ahhoz hozzátenni több éves tapasztalatát. A sajópetri tsz elnöke Háromhután azt fejtegette, hogy milyen nehéz és sokrétű a termelőszövetkezet vezetőinek feladata. Alakuló közgyűlésüket idézte, saját akkori felszólalását, amikor azt találta mondani, hogy elvállalja ugyan az elnökséget, azonban szívesebben lenne sertésgondozó. Aztán — az elnök felelősség- teljes munkáját bizonyítva — felsorolta: mi mindenhez kell értenie a jó tsz-veze tőnek. Legalább négy szakmában kell j otthonosnak lennie — mon- I dotta. A tsz-elnök legyen jó jogász — ismerje a rendeleteket, a tsz-tagok jogait és kötelességeit — mezőgazdász, közgazdász —, ellenőrizze szakszerűen a könyvelést, ismerje az árutermelés kérdéseit — és „lélekbúvárnak” is kell lennie, ismerje jól az embereket. Józsi bácsi — 62 éves már a kázsmárki Alkotmány elnöke, így hát szólíthatjuk Józsi bácsinak — mindezzel egyetért, de hozzáteszi: nagyon fontos, hogy az elnök pedagógus is legyen, jó nevelője a tsz tagságának. Azt mondja: sohasem szabad szem elől' téveszteni, hogy a ma még j ól-rosszul dolgozó tsz-tggokból szocialista embereket kell nevelni. Ahol erről nem feledkeznek meg, ott könnyebb és egyre köny- nyebb lesz a tsz-vezető dolga. A kázsmárki Alkotmány eredményei arról vallanak, hogy az elnök, a köztiszteletnek örvendő Kurek Józsi bácsi többek között jó pedagógus is. Az Alkotmány-beliek munkaerkölcsét nem érheti rossz szó. Elérték, hogy az embereket Új folyóirat as ifjúságnak Január első napjaiban új, szép kivitelű, tartalmas, az if júság nevelődését, szórakozó sát szolgáló folyóirat került az ifjúság nyilvánossága elé: a Borsodi Fiatal. A cikkek és fotók Borsod-Abaúj-Zemplén megye ifjúságának minden- napjairól adnak számot. Ered menyek és hibák, a való élet tükörképe ez a díszes folyóirat. A Borsodi Fiatal első számában Bialis József, a Borsod megyei KlSZ-bizottság titkára irt vezércikket. Az új esztendő küszöbén az elmúlt év eredményeit elemzi, a szervezett és még kíszenkívüli fiatalok eredményekben gazdag, társadalmi tevékenységét örökíti meg. Fazekas Lászlóné megyei úttörőtitkár, az általános iskolások, az úttörők tennivalóiról ír. Tartalmas cikk foglalkozik i,Apák és fiúk — együtt” címmel egy régből ittrekedt, az apák és fiúk, öregek és fiatalok ellentétét „nemzedék- szemléletté”’ hamisító elmélettel, mely szerint a társadalmi fejlődés mozgató rugói nem a társadalmi törvények, hanem az öregek és fiatalok ellentéte. Az ózdi Gagarin-brigád- ról, egy faluból városba kívánkozó fiatalról, középiskolái tanulók pályaválasztásáról és még sok másról adnak hírt a tudósítások, riportok, publicisztikai cikkek. Az ifjúság tetszetős. új folyóirata havonta jelenik rneg. írd, olvasd, szeresd ezt a lapot — szeresse és érezze minden tájékozódni, fejlődni akaró mai fiatal. A ti lapotok, a fiatalok lapja a megyei sajtó új hajtása, a Borsodi FiataL már nem kell hívni, agitálni: gyertek dolgozni — maguktól jönnek. Mi ennek a nyitja? Józsi bácsi így válaszol: A vezetőnek elsősorban az a szerepe, hogy megértesse az emberekkel: mit, miért kell tennie. S tegyük hozzá: legyen hitele a vezető szavának, szolgálja tisztességgel a közösség bizalmát Ne ígérjen többet, mint amennyit adni tud, és ne éljen vissza hatalmával, a nagyobb lehetőségekkeL A bizalomnak meg az a leg első feltétele, hogy legyen értéke a munkaegységnek. A tsz- tagság mindenekelőtt aszerint vélekedik elnökéről, hogy ügyesen gazdálkodik-e, vagy sem. A kázsmárki Alkotmányban az idei aszályos évben is 35—36 forintot fizet a szövetkezet egy munkaegységre. A szorgalmas munka tehát a nehézségek ellenére is illő jövedelmet biztosít. A JÖVÖ ÉVBEN még nagyobb feladatok várnak a kázsmárki tsz-vezetőkre, az Alkotmány és a Zrínyi vezetőire egyaránt. A kis községben ész- szerűtlen két termelőszövetkezet, elhatározták hát, hogy egyesülnek. Ennek előkészítésében és megvalósításában nagy szükség lesz arra, hogy az elnök, a vezetőség — mint Kurek József mondja — jó nevelője legyen a megnövekedett számú tsz-tagságnak. (nagy z.) Borsodi képzőművészek alkotásai a iuyanói VII. nemzetközi grafikai kiállításon „Martinban” — rézkarc. „Férfi”, „Béke” — színes rézkarcok, Kunt Ernő: „Csupasz fák”, „Vadgesztenye fák”, „Rügyező .’ fák” — színes linók és „Dom- j bős táj három borókával” —I linóhasítás. * Katangai zsoldos nóta Meri mi vagyunk a foltozott, Felbérelt Csombe-zsoldosok, Nem pengetünk ENSZ-nek lantot, S nem, tiszteljük mi U Thantot. Egyet tisztelünk, a zsoldot, S mert köpenyünk toldott- foldott. Kifordítjuk majd e dolgot; Ha Csőmbe kereket oldott. (H—p)------o-----F elhívás a gépjármű tulajdonosokhoz A gépjárműadó fizetéssel kapcsolatban új rendelkezés jelent meg. Azok a gépjárműtulajdonosok. akiknek birtokukban 125 köbcentiméternél nagyobb hengerűrtartalmú, forgalmi engedéllyel ellátott gépjármű, vagy pótkocsi van, az adólapot 1962. március 31-ig cseréljék ki, a területileg illetékes pénzügyőri szakaszon. A félévi gépjárműadót kamat- és bírságmentesen március 31-ig lehet befizetni. Az adólapok kicserélése az adómentességet élvező járművekre is kötelező. Mivel a befizetési határidő március 31, ezé# kérjük a gépjárműtulajdonosokat, hogy a torlódások elkerülése végett ne januárban jelenjenek meg valamennyien, hiszen az adólapok kiadása folyamatos^ Megyei Pénzügyőri Parancsnokság Madarat tolláról QtLípizeleh Sátai lakodalmak Lakodalomra készülnek Sátán. Nem is egyre. Az ünnepi asztalra sok-sok finomság kerül, kedvére a lakodalmas népnek. Százan lesznek, vagy még többen? Mindenesetre a vőfély majd megjegyzi krónikájában... Szóval nagyon készülnek a nagy napokra. A minap is, amikor a helyi' földművesszövetkezet taggyűlést tartott, többen felálltak és szóvátet- ték, hogy jó lenne már gondolni a lagzikra is. Mivel? Száz mély, száz lapostányér beszerzésével, ugyanannyi evőeszközzel és ivópohárral. De ne hiányozzanak a szervizből a leveses tálak sem, az öblös fazekak meg olyan szükségesek, mint egy falat kenyér. A főtt tyúkokhoz, a ropogósra sült kacsákhoz meg asztalnagyságú tálak kellenek. Ne fokozzuk tovább a kíváncsiságot, még mi sem tudjuk — talán a földművesszövetkezet tagsága sem —, kinél lesz az első leánykérés és lakodalom! Az előbb említett közgyűlésen a falu népe egyhangúlag kérte, hogy a részjegyekből vásároljanak kölcsönzésre százszemélyes lakodalomra elegendő főző, tálaló és ivóeszközöket. S az ilyen gondok, valahogy — olyan örömteli gondok!... Verseny Visszatetsző, két egymással ellentétes mozgalom. vendéglátóipari vállalatoknál számtalan esetben van ilyesmi. A munkaverseny-mozgalom lényege a forgalom növelése volt. Az alkoholizmus elleni:, küzdelem egyik jelszava pedig: ne szolgálják ki az ittas embereket! A boltvezetők törhették aj fejüket, hogyan oldják meg: a gordiuszi csomót. Legtöbbször a könnyebb megoldást, választották, eltekintettek; á tilalomtól és a forgalom növelését választották. A pró-j miumrendszer is erre ösztö-: nözte őket. Voltak azonban, akik meg-! oldották a két mozgalom1! egyeztetését. Alberttelcpen, az egyik italbolt vezetője —• Kalus Imre —- versenyre szólította a vendéglátóípari boltvezetőket a sajátkészítésű ételek növelésére. Nem tagadta meg az italok árusítását. A bányászok, továbbra is megihatják a féldecit vagy a pohár bort, de ha ínycsiklandozó vagdalttal, főtt kolbásszal kínálják őket — szívesen vásárolják azt is. A friss cukrászsüteményt —« ami már mindennapos az ál- berttelepi italboltban — szívesen fogyasztják a bányászok családtagjai is. A kazincbarcikai szülök! nem haragszanak — sőt örülnek —, hogy a kisvendéglő vezetője, Vojcsik Ferenc minden nap friss, olcsó cukrászsüteményt visz az iskot lába, a csemetéknek. Tortáért és krémesért az asszonyok is szívesen elmennek a vendéglőbe — amely már nem dühöngő. Itt valóban nem szolgálják ki az ittas embereket. A tervteljesítésből nem hiányoznak a részegek forintjai — mert magas az ételforgalom. S egy fillér prémiummal sem kapnak kevesebbet a boltvezetők. Sőt... Nem lehetne ezt mindenütt1 meghonosítani?... (pászíory) Az idén is folyósít gyorson visszatérő hiteleket a Magyar Beruházási Bank- Mit akarnak a tábornok űrtől? Csak azt, bogy dolgozzon nyu godtan, ránk számíthat? Áz elmúlt években jól beváltak az önköltség-csökkentő beruházásokra nyújtott hitelek, amelyeket a beruházás hasznából egy-két év alatt fizetnek vissza a vállalatok. 1957 óta a Magyar Beruházási (Bank 964,4 millió forint gyorsan visszatérülő hitelt nyújtott, s ebből 755 millió már ínegtérült, ezt az összeget már vissza is fizették a banknak. Az idén is nyújtanak hasonló kölcsönöket. A hitelek engedélyezésénél figyelembe veszik az ország anyagkészleteit, e^ért kölcsönt nem építkezési célokra, hanem gépek beszerzésére, üzemek korszerűsítésére, a szervezettség javítására nyújtanak. A takarékosság elve itt is érvényesül, általában legfeljebb félmillió forintos összegű hitelt igényelhetnek a vállalatok. Az idén ismét körülbelül 150 millió forint hitelezésére készült fel a Magyar Beruházási Bank, s ettől a segítségtől további számos üzem műszaki Színvonalának javulását, a termelési költségek csökkentését várják, l ------°-----l Hegesztő szatsmernMzés ; kezdődik Miskolcon k A Nehézipari Műszaki Egyetem 'gépészmérnöki karán (Miskolc) ,1962. február 1-1 kezdettel hegesztő szakmérnöki képzés indul. Erire a szakra a művelődésügyi miniszter 102/1961. (M. K, 1.) M. M. [számú utasítása alapján jelentkez- ■ hetnek mindazok az okleveles gépészmérnökök, akik legalább kétéves mérnöki gyakorlattal rendelkeznek. Kivételesen jelentkezhetnek más műszald egyetemi, vagy tudományegyetemi, természettudományi karon szerzett oklevéllel rendelkezők is, ha legalább két évet a he Kés z tő-mérnöki szaknak megfelelő mérnöki munkakörben töltöttek el, és a jelenlegi munkakörük ellátásához a hegesztő szakmérnöki oklevél megszerzésié különösen Indokolt. A képzés levelező oktatás formájában történik, melyet kiegészítenek az egyetem székhelyén tartandó kötelező foglalkozások. Az. oktatás időtartama négy egyetemi félév, amelynek befejezésével a hallgatók diplomatervet készítenek, s annak eredményes megvédése után hegesztő szakmérnöki oklevelet nyernek. Felvételre jelentkezni az Illetékes minisztériumon. Illetőleg a munkahely országos főhatóságán keresztül a TU. 821. r. számú, szabályszerűen kitöltött nyomtatványon 1982. január 115-ig lehet- > nyomtatványon foglaltakon kívli mellékelni kell a kétéves mérnöki gyakorlatról szőlő Igazolást is. A felvétel eredményéről a jelentkezők írásbeli értesítést knpnafc Részletesebb tájékoztatást. orz igyetem gépészmérnöki karának iékánj hivatala ad. (Qettentő Irta: Horváth József f&od nguez j XXVI. Kérem, kisasszony, ne legyen meggondolatlan! — szólt rá erétoesen Géza. — ügy? Rendreutasít engem? — kiáltotta a lány. — Juanita, kedves, legyen esze, és ne kiáltozzék! — fogta kérlelőre a hangját Géza. Ettől a hangtól a lány kissé meg- juhászodott. De a gyanú pör most már nem tágított mellőle: — Vallja be, hogy az a lány ,. . a kedvese! —- Ez nem igaz. — Hiába tagadja! Én érzem ezt! Engem nem lehet becsapni Hiszen amikor betoppantam a lakásba, az a lány úgy nézett rám, mintha félne, hogy elrabolom magát tőle! Ö, a bestia! — Juanita! — Igenis követelem, hogy beszéljen az apámmal, és tartson velünk. — Késő, Juanita, amit elvállaltam ... — Maga őrült! — sziszegte fojtott hangon a spanyol lány. —■ Tudja maga. mire vállalkozott? Hát figyeljen ide! Ki van téve annak, hogy amikor az. ellenség elfoglalja a magyar fővárost, magát találják itt, mint a spanyol követség felelős kénviselőjét. Hát nem érti. mi vár itt magára? Az oroszok gyűlölnek benn unket, talán még jobban, mint a németeket! — Juanita — válaszolt hidegen Géza —, rosszul teszi, ha ilyeneket mond nekem, holott bizonyos, hogy ezekre a közlésekre nincs felhatalmazása. Édesapja nagyon rossznéven venné, ha megtudná. Juanitából hisztérikus indulatok lángja csapott ki: — Persze, maga már el is tervezte, hogy milyen szép kettesben éldegél majd itt ezzel a ... ringyóval! Géza fülig vörösődött a szégyenkezéstől. Megfordult, hogy azon nyomban otthagyja a spanyol lányt. De Juanita még egyszer belecsimpaszkodott: — Rodriguez. bocsásson meg, ha megbántottam, ha nem igaz mindez... Értse meg, miért fáj nekem ez az egész... És ha magénak kényelmetlen megváltoztatnia az adott szavát, hát majd beszélek én az apámmal. Géza azonban hideg és érzéketlen maradt: — Senorita — mondta fagyosan —, ön azt tesz, amit akar, de én erre nem hatalmazom fel önt. Megfordult és visszafelé indult a sétányon. Juanita sóbálvánnyá meredten nézett utána. Borzasztó düh fojtogatta. A lány hirtelen elhatározással elindult a felső villába. Elhatározta, hogy kierőszakolja akaratát apjánál. Amadn de Mendoza y Lucientes akárhányszor engedett már a lányának kis és nagy kérdésekben. Juanita szeszélye szinte iránytű volt a követ családjában. Most is. hogy Juanita eléje toppant, a követ valósággal megrémült: — Mi történt, kislányom? — — kérdezte gyöngéden és aggodalmasan. — Most kérek valamit... Nem tagadhatod meg tőlem! Rodriguez és Francisco azonnal cseréljenek szerepet. Akarom! — sziszegte Juanita. A követ székbe roskadt a mecrienetéstől; — Mit jelentsen ez. Juanita? — Mit ielent. mit ielent — durcáskodott a lány. — Azt i cl er ri hogv Franriscót baavd itt. Podriruezt pedig vigyük ffiagtmkkal. — Juanita. 1 égv őszinte hozzám miért fontos ez neked? — kérdezte még inkább meglepetve a követ. — Isy akarom. Neked teljesen mindegy. De nekem nem mindegy. A követ nem feleit azonnal. Hosszam tűnődött: mi lappang Juanita. váratlan kívánsága mögött? Lehet, hogy , tetszik neki ez a csinos magyar fiatalember? Eh, de hát mit tudja ez a lány, hogy miért éppen ezt. a furcsa megoldást választotta, miért Rodriguezre bízza a spanyol házat? De Juanita kétségkívül apja szándékai mögé látott. Nem volt nehéz dolga: amikor délelőtt vállalóra fogta Franciscót, a titkár mindent elmondott neki. Igaz, hogy becsületszóra, de hát... most már mindegy. — Gyermekem — mondta hosszas hallgatás után a követ —, ez nem tréfa, és nem is alkudozás kérdése. Tudnod kell, ha mindegy volna: Francisco vagy Jtodriguez. engednék kívánságodnak. De ez nem mind- egy. — Nem háti — pattogott Juanita. — Mit törődsz te azzal. hogy mi lesz ezzel a szerencsétlennel. ha . .. Nem fejezte be a mondatot, mert Amado de Mendoza y Lucientes, talán életében először,, lányába fojtotta a szót. Felugrott, és mennydörögve kiáltotta: — Egy szót se! Megtiltom, hogy rrég effv szót szólj! — Azért talán még egy szót — mondta félie eúnvosan.' félig kegyeden számítással Juanita. — Tudnod kell. hogy eggyel többen lakunk az épületben, mint ahányról magad is tudsz. — Hogyhogy? — Rodriguez úr egy nőt fejteget a házban! — Miféle nőt? — Mit tudom én? Egy rtn- gyótt — Micsoda hangot hasz nálsz te, Juanita? — Kérdezd meg Rodrigue; urat. Az a nő az oka minden nek, miatta hajthatatlan a t< Rodriguezed! — Milyen az a nő? Hány éves? — Egy csitri. A követ finoman elmosolyodott: — Azt hiszem. Juanita, ehhez nekünk semmi közünk Rodriguez érett férfi, és... — A nyomorult! — kiáltotta Juanita és szívettépően zokogott. De a kövei még kevésbé hatódott .meg. Sőt, megkeményítette magát: — Gyermekem, őszintén szólva nem értem, miért rendezted te itt ezt a jelenetet. De mindegy, én nem kutatom. Hanem azt kereken megmondom, hogy most már elég volt. egy szót se többet az egészről. Holnap délután elutazunk. Francisco velünk jön, Rodriguez itt marad. Azt ajánlom minden ostobaságot azonnal verj ki a fejedből! Most pedig menj. pekem még rengeteg dolgom van. Adios» Juanita gyűlölködő pillantást löirpljt arriára. F^vszerííen nem akarto elhinni, borrv ania, inogta ead ia tőle. amit kért; Erre még sohasem volt példa.. ! A megkergült düh szárnyán repült ki az ajtón. Egyenesen; szobájába futott, és keservesen zokogott. Finom, hosszú ujjaival belemarkolt ágyának te-, rftőjébe, tépte, marcangolta, é~; végtelenül szerencsétlennek! érezte magát < (Folytatjuk.) A nemzetközi képzőművészeti élet érdeklődésének középpontjában álló, s immár hagyományossá vált luganói VII. nemzetközi grafikai kiállításon 1962-ben magyar művészek is szerepelnek alkotásaikkal. E kiállítás célja, hogy felhívja a nyilvánosság és. a kritika figyelmét a különböző országok ma élő grafikusművészeire. Egy-egy országból mindössze négy olyan művész vehet részt, aki még sohasem szerepelt a luganói nemzetközi kiállításon. A meghívott művészek négy képpel nevezhetnek be, s a zsűri — amelyben a legismertebb művészek foglalnak helyet — egy-egy alkotótól két művet engedélyez a kiállításra. A legszebb alkotásokat jutalomban részesítik, a díjnyertes mű a város múzeumába kerül. A kiállításon három magyar művész a következő alkotásokkal vesz részt: Papp Gyula: „Tulipánok”, „Csendélet”, „Szoptató anya” — színes linómetszetek, Lukovszky László:
