Észak-Magyarország, 1962. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-30 / 24. szám

Kedd, 1962. Január 36. 8SZAKMAGTARORSZAG 3 Eredmények, tervek, feladatok a Sajószentpéteri Üveggyárban Hazánk egyik legnagyobb üveggyára. Az exporttermelés szempontjából is rendkívül je­lentős. A konzerviparnak, a gyógyszergyártó iparnak és imás, fontos iparágaknak készít nagy mennyiségben és jó mi­nőségben különféle üvegeket, palackokat. Likőrös- és boros- készleteket is gyárt, amelyeket töltött állapotban szállít kül­földi megrendelőinek. Mindez azt mutatja: nem. valamiféle kis üzemről, vagy üzem tücské­ről van szó, hanem egy jól be­rendezett, korszerű gépeikkel ellátott nagy gyárról, amely­ben egy gép, illetve egy fél­automata. kemence kivételével mór a termelés minden folya­matát automata gépek végzik. A gyár munkájáról, eredmé­nyeiről, terveiről és a felada­tokról beszélgettünk Valenta Kálmán főmérnökkel, aki vé­gigkalauzolt az érdekes csar­nokokban. Meg is jegyeztük nyomban: érzésünk szerint javult a gyár munkája, az új V-ös olvasztókemence és a hozzá tartozó három új auto­mata jelentősen megnövelte a termelést. — Valóban — mondotta a főmérnök. — Az új gép na­ponta 70 ezer különféle palac­kot gyárt, és a gépet mindösz- sze 15 munkás kezeli a három műszak alatt. De nézzük sorjában a dol­got. Az elmúlt évben lapunk hasábjain bíráltuk az üveg­gyárat, mert nem teljesítette tervét, a műszaki vezetés nem oldott meg fontos kérdéseket. Azóta gyökeres változás tör­tént, a műszaki vezetés a párt­tal, a szakszervezettel és a munkásokkal közösen sok ne­hézséget leküzdött- Tovább ja­vult a főmérnök és a műszaki dolgozók kapcsolata, a főmér­nök „kézben tartja” az egész üzemet, jól ismeri a műszaki kérdéseket, jó az együttműkö­dése a gyakorlati munkát vég­ző emberekkel. Rendszeresen megbeszéli a napi teendőket a gyár műszaki vezetőivel, az üzemben folyó munka közvet­len parancsnokaival. Ennek eredményeként a műszaki ve­zetők, a gyár 12 mérnöke és technikusai egyre jobban tevé­kenykednek. A javulás már tavaly ősszel megkezdődött. Igaz, a nyár fo­lyamán volt bizonyos lemara­dás a terv teljesítésében, de az év utolsó négy hónapjában a havi terveket már jelentősen túlteljesítették. A második fél­évben az üveggyártásnál beve­zették az új műszaki normá­kat, s ez — továbbá sok mű­szaki intézkedés — kedvezően hatott a termelésre. Tavaly 60 millió üveget gyártottak. A követelmények azonban már akkor jelentkez­tek: még több üvegre van szükség Uj gépek, automaták üzembe helyezése nélkül pedig ez meg­oldhatatlan. Most tovább fej­lesztik a gyárat. 1961-ben csak kilenc gép üzemelt, ebben az évben mái' 14 működik majd összesen. Így lehetőség nyílik arra, hogy teljesítsék a maga­sabb tervet is. A kapacitásnö­velés érdekében műszaki intéz­kedési tervet dolgoztak ki, megkezdik a homok- és szóda­tároló, a keverősor, a cserép- feldolgozó, a forgácsolóüzem, az öntöde és a raktár felújítá­sát, illetve bővítésének terve­zését. Felújítják az 1-es és a IV-es kemencét is. Uj automa­tagépet helyeznek üzembe, olyan korszerű berendezést, amely naponta 10—12 ezer öt­literes üveget gyárt. A gépet mór szerelik, februárban kez­di meg a próbaüzemeltetést. Egy angol automatagépet is kap a gyár. Ez a gép világviszonylat­ban is a legkorszerűbb üveg­gyártó konstrukciók közé so­rolható, napi teljesítménye: 30—40 ezer különböző méretű Zöldvendéglőt épitenek és korszerűsítik a barlangfürdő világítását Miskolc-Tapolcán Hazcvnk egyik legkedveltebb üdülőhelyét, a festői szépségű Miskolc-Tapolcát nagy szám­ban keresik fel a pihenni vá­gyó dolgozók és a külföldi tu­risták. A nagy látogatottság­nak örvendő üdülőhely szépí­tésére, csinosítására és korsze­rűsítésére évről-évre jelentős összegeket fordítanak. A mis­kolci tanács az idén is az üdü­lök és kirándulók régi kívánsá­gának tesz eleget. Tapolca legszebb részén, mintegy 2 millió forint beruházással min­den igényt kielégítő zöldven­déglőt építenek. A 600 szemé­lyes, korszerű vendéglőt téli és nyári üzemeltetésre rendezik be. Az új létesítményt május­ban adják át rendeltetésének. Ezenkívül a tavaszi hónapok­ban számos korszerűsítési munltára is sor kerül. így pél­dán] az Erzsébet-sétány park­ját csaknem 200 ezer forint költséggel rendezik. A parkban színes virágágyakat alakítanak ki, új utakat építenék, és ezek mentén pihenőpadokat helyez­nek el. Egyúttal félmillió fo­rintot költenék a csónakázó tó melletti festői park felújításá­ra. A Borsod megyei Idegen- forgalmi Hivatal az árnyas fák alatt, valamint a virágágyak között 50 kényelmes padot he­lyez el. Az idén korszerűsítik az Európában egyedül álló barlangfürdő világítását, a für­dő öltözőit pedig csempével burkolják ki, így a tavaszi és nyári hónapokban Miskolc-Ta­polca felfrissülve, megszépül­ve várja majd az üdülők ez­reit. üveg. A nyár folyamán ezt is üzembe helyezik. Érdemes néhány számmal is illusztrálni a gyár termelésé­nek alakulását. Amíg a múlt évben 60 milliót, ebben az év­ben már 74 millió palackot gyártanak S nündezt az önköltség 4,7 szá­zalékos javulásával akarják elérni. Lehetséges ez? Nem túl merész számítás történt a ter­melékenység növelése tekinte­tében? Nem, rpert a feltételeik is megvannak a nagyobb ter­meléshez. illetve megteremtik a szükséges feltételeket. Az önköltségi mutatók az elmúlt évben is jól alakultak, ez év­ben a jobban megszervezett, előrelátóbb és tervszerűbb munkával, nem utolsó sorban az új gépek üzembehelyezésével még nagyobbat léphetnek elő­re: A gép azonban még nem minden. A termelés sikerét az emberek döntik el, akik irá­nyítják a kemencék, automa­ták működését. Ezek az embe­rek is felkészültek a nagyobb termelésre, jelenleg 13 brigád versenyez a szocialista címért. Az egyik brigádnak, amely már elnyerte ezt, Szaniszló Elemér üzemmérnök is tagja. Jól segíti a brigád munkáját. Most egy új kezdeményezés van kibontakozóban az üveggyárban. Az a cél, hogy a gyár valamennyi mérnökét felvegyék a versenyző brigá­dok tagjai közé. A munkások kérték ezt, és a mérnökök he­lyesnek tartjóik. Most érlelődik ez a folyamat, s remélhető, hogy képzett, lelkes mérnökök­kel erősítik meg a szocialista címért küzdő brigádokat Egészséges fejlődés vette te­hát kezdetét a Sajószentpéteri Üveggyárban. S mindezt lát­ják a felsőbb vezetők is, akik támogatást nyújtanak a gyár kollektívájának. Az ÉM Üveg­ipari Igazgatóság, és annak ve. zetője személyesen is konkrét, helyi segítséget ad a gyár mű­szaki vezetőinek. Látni és érez­ni lehet; minőségi javulás in­dult meg hazánk e nemcsak nagy, de híres gyárában is. S erre most nagy szükség van. Elsősorban azért, mert a má­sodik ötéves tervben megnőtt az üveggyárak szerepe, nagyobb exporttervet kell tel­jesíteniük, termelésükkel még aktívabban részt kell venni ök a népgazdaság vérkeringésé­ben. Csak egyetlen példa: eb­ben az évben 8 millió konzer- ves poharat szállítanak a cseh­szlovák kereskedelemnek. A Sajószentpéteri Üveggyár dolgozói az elmúlt években sem dolgoztak rosszul. Igaz, egy időszakban hullámzóvá vált a termelés, de most, meg­győződésünk szerint is, a leg­jobb úton haladnak, hogy öregbítsék a borsodi üveggyár- tök eddigi hírnevét. Szegedi László BOLYGOPARADE avagy „itt a világvége“ ... ... , u beszélgetik hetek „Jón a világvégé , óta úton-útféien. Ez a gyerekek témája az iskolai szünetben, a takarítást végző asszonyok is erről csevegnek munka közben, de az autóbusz-állomáson is ez a beszéd tárgya. Lássuk tehát, mire virradunk február 5-én? Február első napjaiban olyan ritka jelen­ségnek leszünk tanúi, mely évszázadonként négyszer-ötször fordul elő, legutóbb 1941-ben lehettünk tanúi hasonló jelenségnek. A haj­nali szürkület után egy órán belül emelked­nek a látóhatár fölé a nagybolygók: a csil­logó gyűrűjű Szaturnusz, a vöröslő Mars, a kicsi Merkur, ezután az izzó Nap csaknem egyidőben a Jupiterrel, néhány perc múlva pedig a Vénusz. Sajnos, a Nap közelsége és erős fénye miatt e parádéban nem gyönyör­ködhetünk. Ha a bolygók este emelkednének a látóhatár fölé, amikor a Nap éppen lenyug­szik, akkor a bolygók parádés felsorakozá- sában minden érdeklődő gyönyörködhetne. Most azonban a Merkur, Vénusz, Mars, Jupi­ter és a Szaturnusz a Nap irányához közel tartózkodnak, így különösebb látványosságban nem lehet részünk. Hogy teljesebb legyen a sorakozás, a Hold is „glédába áll”, mert feb­ruár 5-én a Föld és Nap közé, azokkal egy. vonalba kerül, árnyéka a Földre esik, nap- fogyatkozás figyelhető meg a Föld túlsó oldalán. A köznyelv így fejezi ki e jelenséget: egy- vonalba kerülnek a bolygók a Nappal. Ho­gyan állhatott elő ez a ritka bolygóhelyzet? A Nap, a bolygók, az üstökösök, a hulló­csillagok s az úgynevezett kisbolygók együtt alkotják a Naprendszert. A Nap nem az egész világmindenségnek, csupán e rendszernek a középpontja, anüt a máglyahalált halt Gior­dano Brúnó is megállapított a XVI. század­ban. A Naprendszer tagjai a Nap kőiül keringe­nek azon törvényszerűség szerint, amelyet Kepler, a híres csillagász megállapított. Kep­ler leszögezte, hogy a bolygók pályája meg­nyúlt kör (ellipszis). Napközeiben gyorsabban, naptávolban lassabban haladnak a bolygók pályájukon. Kepler összefüggést talált a Nap­tól való távolság és a keringési idő között is. Minél távolabb van egy bolygó a Naptól, ke­ringési sebessége annál kisebb. A Naptól való távolság sorrendjében a bolygók távolságát és a keringési időre vonatkozó adatokat a könnyebb eligazodás kedvéért az alábbi táb­lázatban állíthatjuk összes Bolygók neve Naptól való közép­távolság. egység Nap—Föld táv.- ISO millió km Keringési sebesség km /mp Napkörüli keringés tartama földi Időben Merkur 0,38 48.8 88 nap Vénusz 0,72 35,0 225 Föld 1.00 29,7 365 » Mars 1,52 24,2 1 év 322 V Jupiter 5,00 (kikerekítve) 13,0 11 év 315 j* Szaturnusz 10,00 * 9.6 29 év 167 m Uránusz 20,00 „ 6,8 84 év 8 rí Neptunusz 30,00 „ 5,4 164 év 282 Plútó 40,00 B 4,7 248 év 157 Készülnek a húsvéti csokoládé figurák a Győri Keksz- és Ostyagyárban Szállításhoz készítik a húsvéti csokoládé figurákat, a csomag olobsn. 1 (MTI-foto, Urban Nándor fclv4 A nagyobb távolság s a lassúbb mozgás eredményezi azt a helyzetet, hogy míg a Plútó csak egyszer, a Föld addig 248-szor kerüli meg a Napot ugyanazon idő alatt. A Népstadion futópályáján a külső pályák nagyobb görbületéből származó hátrányt úgy szüntetik meg, hogy a staféta váltók start­helyét arányosan hátrább jelölik meg A fu­tók közel egyenlő sebességgel futnak, hosszú táv esetén mégis szétszóródnak. A bolygók is igen eltérő sebességgel haladnak saját pályá­jukon. Minden nap más és más képet adnak. A bolygóknak a Naphoz viszonyított minden­kori helyzetét konfigurációnak nevezzük. Ha­sonló képet kapnánk, ha a stafétafutókat ma­gasból, például a tribüntoronyból figyelnénk. A konfiguráció számtalan változata közül vannak különösen jellemzőek. Minket ezek érdekelnek. Ha egy bolygó a Földről nézve a Nappal egyirányban tartózkodik, ezt a hely­zetet együttálásnak nevezik a csillagászok. De ha a Földhöz képest egy bolygó nem a Nap irányában, hanem azzal ellentétes oldalon, a Nappal szemben helyezkedik el, ez a szem­benállás. Most, február első napjaiban a különösen jellemző esetek közül az együttállás ritka alkalmával találkozunk. Együttállásban van a Hold, a Nap és az öt nagybolygó, szemben­állásban az Uránusz és a Plútó. Pár nap múlva a „csatarend” megbomlik, a külső bolygók lemaradnak, mivel lassabban kerin­genek. Azon a pólyán, amelyen egy év alatt a Föld végighalad, egy sík fektethető keresztül, ez a sík az ún. „ekliptika”. Ha a bolygó állását) egy síkba vetítve (papírlap síkja) rajzoljuk, akkor „felülnézetben” kapjuk a konfigurációt. De ha a Naprendszer tagjait az ekliptika sík­jának irányában, tehát oldalról képzeljük el, így is egy vonalban tűnnek fel az említett égi­testek. Ennek pedig az az egyszerű magya­rázata, hogy az egyes bolygók keringési pálya- síkja alig tér el az ekliptika síkjától. (Neveze­tesen a Mars pályasikja 1°, a Jupiteré 1°, a Szatumugzé 3°, a Vénuszé 3°, a Merkúré 7° el­térést mutat.) Láttuk, milyen mozgási körülmények idézik elő e különleges helyzetet. Vizsgáljuk meg. milyen következményei várhatók e ritka együttállásnak ? Arra a kérdésre kel1 e,lóbb ^«szól­nunk: rru tartja össze a Naprendszert? Newton, a kitűnő fizi­kus oldotta meg a problémát. A kérdésre így felelt: a kölcsönös tömegvonzás. Bármely két test vonzza egymást, mégpedig minél nagyobb a két test tömege, annál nagyobb, s minél messzebb vannak egymástól a testek, annál kisebb a közöttük fellépő vonzóerő. Ez jelent­kezik, ha egy testet leejtünk, de kimutatható a Föld és Hold, a Nap és a bolygók kapcso­latából is. Ez tartja össze a Naprendszert. A Föld és a Hold között meglévő vonzóerő nagyságát Lebegyinszkij, a neves szovjet tu­dós érdekes adattal szemlélteti. Ha a Föld és a Hold között a vonzóerőt helyettesíteni kel­lene, ahhoz 160 billió darab, 6 cm átmérőjű acélkötélre lenne szükség. Ha nem létezne tömegvonzás, a nagybolygók egyenesvonalú pályán, egyenletes sebességgel mozognának tovább. A Nap vonzóereje kényszeríti azokat görtfe alakú pályára. A közvélemény úgy tudja, a bolygók a Nap körül keringenek. Ez a megállapitás általában helyes. Szűkítsük le a keringés közepét egy pontra. Lássunk ehhez egy példát. A játszótereken gyakran meg­figyelhetjük, hogy 2—2 kislány egymás kezét összekulcsolva sereg-forog. A két kislány egyenlő súlyú. Az összekulcsolt kezük az a pont, ún. közös súlypont, mely körül keringe­nek. Ha egy felnőtt és egy gyermek akarja ugyanezt a keringést elvégezni, a közös súly­pont a felnőtt felé módosul. Ez a helyzet fedezhető fel a Föld és a Hold, valamint a Nap és a bolygók viszonyában is. A Hold sem pontosan a Föld mértani középpontja, hanem a két test közös súlypontja körül ke­ring. Lévén a Föld tömege 81-szer nagyobb, mint a Holdé, a közös súlypont 81-szer köze­lebb kerül a Föld középpontjához, ami a Föld testén belül található. Ebből következik, hogy a bolygók sem a Nap mértani központja, ha­nem a közös súlypont körül keringenek. Mivel a Naprendszerben 9 nagybolygó kering, a bo­nyolult vonzóhatás miatt a közös súlypont is állandóan elmozdul. Nos — a Naprendszer tagjainak e különleges együttállása a közös súlypont vándorlását, a tömegközpontjától való kitérését szükségszerűen befolyásolja. Ez a módosítás azonban olyan minimális lehet, amit esetleg csak igen pontos műszerekkel, vagy csupán bonyolult számítással lehet ki­mutatni. Megérthető ez annál inkább, ha fi­gyelembe vesszük a Nap és a bolygók töme­gének arányát. Ha a Naprendszer egész tö­megét 1000 egységnek vesszük, akkor a nagy­bolygókra csupán 1 egység jut. Tehát a közös súlypont elmozdulása is igen csekély lehet, hogyan befolyásolná akkor Földünk pályáját, amikor a bolygók nagyjai éppen földtávolban vannak. _ , . hogy a tengerek vizének UdJUK azt IS, dagályjelensége a Hold, kevéssé a Nap, és a forgás'következtében fel­lépő centrifugális erő vonzásának a következ­ménye. Mivel a Hold február 5-én együttállás­ban lesz a Nappal, akkor erőteljesebb dagály várható, a két égitest vonzóereje összegeződik, úgynevezett szökőár tapasztalható a nyílt tengerparton. Ha ebben az időszakban orkán­szerű szél is jelentkezne például Nyugat- Európában. akkor az angol és holland par­tokon veszélyes ár, a vihardagály magasra duzzasztaná a tenger vizét. Ez a helyzet azon­ban minden holdegyüttállás vagy szemben­álláskor bekövetkezhet. Ehhez nem szükséges a bolygók egyvonalba kerülése. Hogy a boly­gók e ritka együttállása következtében heves földrengés, tengerrengés, esetleg fokozott vul­kánikus tevékenység jelentkezne,- nos ilyen aggodalomra nincs ok. A csillagászok évezre­dek óta feljegyzik az érdekes csillagászati jelenségeket, de sohasem tettek említést a bolygók ilyen különleges együttállásából szár­mazó katasztrófáról. Ha az ilyen együttállás romboló következményekkel járt volna, most erről a problémáról sem volna alkalmunk vitázni. Dr. 2étényi Endre, a TIT csillagászati szakosztályának munkatársa.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom