Észak-Magyarország, 1962. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-05 / 3. szám

ESZ AKM A(VT ARORSZ AG Péntek, 1962. Január S. Jói dolgozik a Lenin Kohászati Művek albizottsága — Te miért jöttél Afrikába? — Nálunk ez családi tradíció. Az apám is Afrikában halt meg, Rommel seregében: 4 4 M. BOGVSZLAVSZK1J; ] Nemérekrá elvtárs Az igazat megvallva, másképpen hívják. De már nem ■ jut eszembe az igazi neve. Csak néhányszor láttám, akkor is , csak rövid ideig. Mozgása gyors, „hőlégsugaras léptekkel■ hangsebességgel közlekedik. Beszéde oly gyors, mint a gép- ] pisztoly. Dolgozni pedig... Hogy hogy dolgozik, azt sajnos ■ nem tudom megmondani, mert egész nap röpköd. Beírat- [ kozott az esti iskolára, de időhiány miatt nem hallgatja az , előadásokat. Kutyafuttában eszik az, automata büfében. • Utazás közben alszik a villamoson vagy autóbuszon. Munka- helyére meteorként érkezik: — Ném érek rá, elvtársak... Jöjjenek holnap, kérem. Amint látják, ma egy percnyi időm sincs! Munkája annyi, hogy szinte elborítja. Olykor megkérdeztem tőle: Hallottam, hogy tegnap mo­ziban'voltál. Hogy tetszett az új film? — Reggel óta készülődtem a moziba, de nem tudtam eljutni: egy halaszthatatlan értekézletre kellett mennem. — Mit határoztatok ott? — Nem tudom. Nem voltam az értekezleten. Kifutot­tam az időből. Beszámolóimra kellett készülnöm. — No és elkészültél vele? — Dehogy készültem el! Nem volt rá időm. Cikket kel­lett írnom a faliújságra. — Már ki is függesztettétek? — Hogy képzeled! Nem értem rá megírni? Hát így dolgozik Nemérekrá elvtárs: mindenbe belefog, mindenért lelkesedik, de semmit nem végez el! Ford.: Sárközi Gyula (jpettentő Irta: Horváth József r& odriguez j Á társadalmi összefogás afándéka a falunak , A kiváló szerelőkön, Bárezi Józsefen, Murányi Józsefen, az esztergályos Nagy Istvánon és a javításba bevont traktoristá- kon múlik, hogy a megnöve­kedett feladatokkal is időben, iegalább március közepére vé­gezzenek, hogy mire a föld megengedi, a gépek kijavítva — és jól kijavítva — vághas­sanak neki a mezőknek. A gépállomás 23 derék szerelőjé­re hárul most a legnagyobb feladat — nem Ids mértekben — az 5 lelkiismeretes munká­jukon múlik a jövő gazdasági év sikere. BÜDI ELVTÁRS — a gep- állomási dolgozók ismeretében. — nyugodt lélekkel jelentette ki, hogy nem lesz hiba a téli gépjavítással, sikerrel birkóz­nak meg a megnövekedett fel­adatokkal is. (g. m.) Régi idők nagy filmjeinek bemutatása Miskolcon A TIT filmművészeti köre (filmklub) 1962. január 6-án (szombaton) újból megkezdi működését, amelynek során re­gi idők nagy filmjeit mutatja be. A filmművészeti kör elő­adássorozatában olyan filmek kerülnek műsorra, amelyeket a nyilvános filmszínházakban nem láthatunk. Az archívumi filmek vetítése előtt Szinetár György író és filmrendező (Bu­dapest) tart. előadást az adott kor filmművészeti irányzatáról, re film létrejöttének történelmi és művészeti irányairól, a kot' társadalmi jellemzőjéről. A TIT és a városi tanács filmművészeti körének vetíté­sei a Béke Filmszínházban ke­rülnek sorra minden szomba­ton este 9 órakor és minden vasárnap délután 2 órakor. A Vetítések zártkörűek; a film­művészeti körbe kizárólag 16 éven felüliek iratkozhatnak be. A filmművészeti kör január- áprilisi programjában a követ­kező filmek, bemutatása szere­pel: Nagy ábránd, Viva Villa, Casablanca. Nagy Péter, Aranypolgár. Róma nyílt vá­ros. Rettegett Iván (2 részes film), Dr. Kaligári. Egu párizsi ház, Hindu síremlék. Gázláng. A fi előadásra szóló bérlet ára 30 forint. Beiratkozási díj 2 forint. A filmművészeti kör­be bárki jelentkezhet a TIT megyei titkárságán reggel 8 órától este 6 óráig, valamint re Béke moziban a pénztári órák­ban. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. Díszes társaság Kik okoztak Bonnban nyomban Realctiválási lázat? Heusinger és Herr von Speidel, Sorolhatnék még vagy százat Hosszú névsort tennének ki Ily nevekből még a listák, Nyugatnémet honban, Bonnban ök a ,,nacionalisták”. (H—ü) 4 bizonytalan időre el kell men-' nem apámmal vidékre. Hévíz mellé utazunk, ott van egy kis villánk. Apám gyógykezeltetni fogja magát, Mondja, van' kedve velünk jönni? 1 Géza zavarba jött, nem tudta megítélni, jogában van-e kő-] zöini Juanitával, hogy apja már másképpen döntött. 1 Senorita, én alkalmazx/tt va-' gyök, és úgy fogok cselekedni,« amint a miniszter úr rendel-] kezik. « — Értse meg. magától függ] a dolog! — nógatta a fiút szén-, vedélyesen Juanita. — Apám; azt tervezi, hogy Franciscoi vi-] szí magával. Ö, az a tökfilkó!« Persze, Francisconak ez na-' gyón is ínyére van! De én azti akarom, bogy Francisco ma-] radjon itt, és maga jöjjön ve-< lünk. i — Senorita — mondta hal-] kan Géza —. ez lehetetlent Megmondom őszintén, édes-] apja már másképpen döntött.« — Úgy? Tehát már minden-] ről tud? És maga? ] — Én engedelmeskedem az* édesanjának. ] — Nem. még nem késő! Til-< tskozzék. Különben nem is kell] tiltakoznia, csak mondja meg« az apámnak, hogy velünk akar' jönni. Nincs az a kívánsága ] amit apám ne teljesítene. Hát' nem látja, hogy mennyire sze-] réti magát? — Senorita. én alaoosan] meggondoltam a dolgot. Édes-* apja váiaszutat hagyott ne-] kém, és magam is így tartót-« tam jónak. ] Juanita magán kívül volt: « — Úgy? — sziszegte. — Te-1 hát mégsem tévedtem! Persze 1 ez a lány. akivel rajtakaptam. (Folytatjuk.) « Géza megtorpant. — Menjen — intett az öreg­nek. Gulyás kinyitotta az ajtót. Juanita, a követ lánya valóság­gal elsodorta Gulyást az ajtó­iéiból, és betoppant a szobába. — Rodriguez! — szólította meg Gézát, de aztán hirtelen kettéharapta a mondatot, amint megpillantotta az ide­gen leányt. Haja tövéig elvö­rösödött. Szemében különös, gyűlölködő fény lobbant. Anna egyetlen pillanat alatt meg­érezte, hogy az ismeretlen, gyönyörű lány — halálos ellen­sége. Géza Juanitőhoz lépett, és megfogta a kezét: — Juanita, jöjjön, átme­gyünk az én lakásomra. — Várjon csak, Rodrigue?! — sziszegte fojtott indulattal» spanyol lány. — Ki ez a sze­mély, megmondaná? Anna egy szót sem értett a spanyol nyelvű szóváltásból, de biztos volt benne, hogy ró­la van szó. — Juan apónak egy kis ro­kona — felelte Géza könnye­dén. — Nem. maga nem mond igazat, Rodriguez! — villant Juanita szeme. — Kérem, senorita — mond­ta erélyesen Géza —, ez a hely alkalmatlan erre a vitára! Őrizze meg méltóságát seno­rita! Menjünk át, mondom, az én lakásomra. Juanitára hatott a határozott szó, sarkon fordult és előre ment. De nem Géza lakása fe­lé vette lépteit, hanem a sé­tányra tért. Géza melléje sze­gődött. _— Rodriguez — mondta Jua­nita —, most tudtam meg, hegy Eltökélte, hogy délután ma­gához vesz néhány okmányt a követségi titkárságon. Mit szól majd a kis Anna? Nem, nem szabad ajtóstul ron­tania a házba. Hiszen azt sem tudja, ki ez a lány. Most... most az üldözöttek, a meghurcoltak bosszúálló ök­le lehetek... A nyilasok ré­me! A Rettentő Rodriguez...l Bekopogott Gulyás lakásába. Az öreg is. Anna is. alig pa­lástolható nyugtalansággal vá­rakozott rá. Géza leült az asz­talhoz, és két tenyerébe szorí­totta halántékát. Amazok lop­va figyelték őt: látták, milyen különös, vad mosoly terül szét az arcán ... De nem akarták beszédre nógatni. Vártak. — Hol is kezdjem? — állt fel végül Géza, s mintegy han­gosan töprengett. — Annyi mindent kellene egyszerre mondanom ... De legelőször is azt, hogy nincsen semmi baj. Sőt! Gulyás bácsi, Anna. mint­ha a mennybéli úristen cso­dát művelt volna! Kislány — fordult túláradó szeretettel a lányhoz —, immár teljes biz­tonságban érezheti magát! Én pedig... Én-esküszöm, hogy a gyilkosok réme leszek! — Rodriguez úr, mi történt? — kérdezte gyanakodva Gu­lyás. De még mielőtt Géza vá­laszolhatott vofli a. valaki erő­sen kopogott az előszoba ajta­ján. A követ ellágyuít, szinte könnyekig meghatódott; — Számítottam magára, ked­ves barátom. Boldoggá tett készségével. Különben először arról volt szó, hogy Franciscoi hagyom itt, és— magát viszem el Hévízre... — Engem? — kapta fel a fe­jét Rodriguez. — Igen, de később más dön­tés született. Az ám, néhány részletkérdést még meg kell beszélnünk. Én megfelelő pénzösszeget hagyok hátra ma­gának, s azzal éppúgy kell gaz­dálkodnia, mintha mi sem tör­tént volna. A gazdasági ügy­vitelbe Francisco már betaní­totta, igaz? Helyes. — Kegyelmes uram — kér­dezte halkan Géza —, időköz­ben sem számíthatok arra. hogy alkalmasint... fellátogat Budapestre? — Nem hiszem, kedves ba­rátom. Ez baklövés lenne. De várjunk, maga megígérte, hogy nem fog kérdezősködni! Ké­rem, most menjen, édes fiam. Holnap reggel még beszélge­tünk. Adios. Rodriguez! Géza kábultan haladt át a parkon. Ezernyi gondolat ku- szálódott össze az agyában. Hogyan is mondta a minap a követ? A magyar külügymi­nisztériumban teljes őrségvál­tás folyik ... Micsoda lehető­ségek!. XXV. — És azután? — bukótt ki a kérdés önkéntelenül Gézából. — Azután is, mindaddig, amíg én, vagy a követség épü­letének, vagyonának, teljes ál­lagának jogos tulajdonosa, a spanyol kormány másképpen nem rendelkezik. Nézze, ha mégis úgy alakulnának a dol­gok. hogy nekem időközben el 'kell hagynom Magyarországot, a háború után feltétlenül sor kerül az ilyen jogi ^kérdések rendezésére is, valamelyik dip­lomáciai társmisszió majd fel­hatalmazást kap a spanyol kor­mánytól. a követség felszámo­lására. Megígérem magának. Rodriguez, hogy ebben az eset­ben gondoskodni fogok a maga teljes kárpótlásáról. Géza előtt most már világo­san kibontakozott a követ el­képzelése. Torkában dobogott a szíve. Szinte meg kellett erőltetnie az agyát, hogy to­vábbra is a követre tudjon fi­gyelni. Hiszen meglódult im­már az ő képzelete: beláthatat- lanul nagyszerű perspektívák... Gazdája lesz a spanyol ház­nak... ■— Nos, Rodri«uez? — nézett kérdőn a fiatalemberre a kö­vet. Géza határozottan válaszolt: — Kegyelmes uram, elválla­lói« a megbízásit műhellyel, nincs meg a kívánt 25 tagú szerelőgárda, kettőtől kevesebb. Úgy segítenek ma­gukon, hogy a gépjavításban jártas traktoristák közül hat­vannyolcat vonnak be a téli gépjavításba. 1961-ben korán megjött a tavasz, március 4-re az; erőgé­pek többsége elhagyta a gép­állomást, tehát a megfeszített téli gépjavítás eredményeként is korán foghattak munkához. Hogy 1962-ben mikorra szik­kad eke alá a talaj, még nem lehet tudni, de a gépállomá­siaknak úgy kell iparkodniuk, hogy minél gyorsabban végez­zenek a megnövekedett^ javítá­si feladatokkal. Mint másutt, ezen a gépállomáson is akad­nak olyanok, akik alacsonyabb teljesítményekkel is nagyobb gépjavítás: gondokat okoznak. Novák Ferenc például MTZ erőgépével 1000 normálhold­dal múlta felül évi 1800 nor- málholdas tervét és traktora jobb állapotban van. mint nem egy hasonló korú. de ki­sebb teljesítményt elért MTZ- gép. A gép minősége ugyanaz, de akik a volán mellett ültek, azok bizony, ugyancsak külön- bözmeík. A kovácsoknak, Lukács Mik­lósnak, Petrovics Lajosnak, Farkas Ferencnek ég mások­nak ugyancsak kijutott a mun­kából a múlt évben, nemcsak a traktor-isták, hanem ők is megkinlódtak az aszállyal. — HOGY ÁLLUNK a gép­javítással? — fogadott kérdés­re kérdéssel válaszolva Bűdi László elvtárs, a Felsőzsolcai Gépállomás igazgatója. — Még csak az elején vagyunk, hi­szen alig két hete álltak be a gépek. Egy aszályos nyárral a hátunk mögött, megnöveke- dett gépjavítási feladatökat kell ellátnunk] A szárazság súlyos gondokat okozott. Gon­dolja csak meg: azelőtt úgy 20—25 ezer forintot fordítot­tunk ekevasra, ez őszön 8G ezer forintot költöttünk rá. A szokásos időjárás közepette egy műszak alatt traktorosa­inknak általában egyszer kel­lett ekevasat cserélniük, ezen az őszön négyszer, sőt akadt olyan hely, ahol ötször is. A munkagépek meg — jobb nem beszélni róluk —. szinte nem is mérhetjük, darabra, csak mázsára. A nehézboronákat, tárcsákat széttörték, szétráz­ták a betonkemény rögek, a vetőgépek szórócsövei teljesen tönkrementek, még szerencse, hogy idejében jött a segítség — gumicsővel helyettesítettük az érzékeny spirálcsöveket. És az erőgépeink, no, szóval azokat is megviselte a szárazság, csak diíferenciáltörésből volt tizen­négy. ? De száz szíjnak is egy a vé­ge: a Felsőzsolcai Gépállomá­son a szokásosnál kíb. 20 szá­zalékkal több javítanivaló akad, s bár rendelkeznek aránylag jól felszerelt típus­Sok ezer ekevas, mázsában mért munkagépek... Téli tanfolyamok ! < A szikszói járásban az idén' négy községben —• Felső-] dobszán, Hcrnádkércscn,« Szentistvánbaksán és Nagy-] kinizsen szerveznek a párt-« szevezetek, a járás vezetőinek] közreműködésével téli taiuo-i ly'amot. ] A tanfolyamokon többek] között tanulmányozzák a Szdv-] ietunió Kommunista Pártja' ■ < XXII. kongresszusának anya-« ját, megismerkednek második« ötéves tervünk főbb célkitűzé-] seivel, s előadásokat hallanak] a nagyüzemi gazdálkodás né-] tiány időszerű kérdéséről. j __________ « — 36 400 forint értékű társa-] áalmi munkát végzett Kázs-« márk község lakossága a mű-] relődési otthon építésénél. Az« redmény értékét fokozza,] ítogy a falut mindössze kilenc-i ,zúzán lakják. Különösen di-] :-séretreméltó a KISZ-fiatalok, áldozatkészsége, — ök dolgoz-] lak a legtöbbet. ] beillő művelődési otthon épí­téséhez több mint hatvanezer forint étékű társadalmi mun­kával járultak hozzá és fárad­ságot nem kímélve állandóan ott voltak az építkezésen a tanács vezetői is. Ebben a nemes vetélkedés­ben nincsenek egyedül a zemplénagárdiak. Igen sok kö­vetőjük van. Ugyanezeket el­mondhatjuk még Sály, Tisza- bábolna, Ároktő és Borsodgeszt községi tanácsainak vezetőiről is, akik éjt nappallá téve dol­goznak, hogy a falunak mi­előbb szép, új művelődési ott­hona legyen. De szólnunk kell azokról is, akik a filmművészetet szüksé­ges rossznak tartják, kerék­kötői a film terjesztésének. Ebben sajnos a bodrogolaszi, a gesztelyi, a tarcali, a mádi tanács vezetői „járnak élen” és ezeken a helyeken a ma­kacs ellenállás miatt végül is meg kellett ' szüntetnünk a filmvetítést. E tanácsoknak a vezetői Lenin válogatott műveiben megtalálhatják azt, amit a filmművészetről mondott: „Az összes művészetek között számunkra legfontosabb a film”; Ügy gondolom, hogy ez a határozott, tömör mondat kü­lönösebb magyarázatot nem kíván. Megyénkben évente 8 millió embert mozgat meg a íilm, tehát hetenként 153 ezer 846 néző fordul meg filmszín­házainkban; A különböző fáradságot nem kímélve azon fáradoznak, .hogy községükben fellendüljön a kulturális élet. Kövessék példájukat az emlí­tett községi tanácsok vezetői is; Benyák Béla —■ — oOo-----­G yerekek, vigyétek az iskolatáskát a fejeteken Angol tudósok ajánlják, hogy a gyermekek vigyék az iskolatáskájukat a fejükön. Ez javítaná a testtartásukat, A legtöbb gyermeknek ugyanis rossz a tartása, ferdén, vagy hajlott háttal jár és az iskolá­ban sokat ül rossz testtartás­ban. A tudósok az egyszerű falusi asszonyokat hozzák fel például, akik a vizeskancsót és általában a terheket a fejü­kön hordják és ezáltal szép, ígyenes a testtartásuk. is több a szabó-varró és a kü­lönböző szakmai tanfolyamok részvevőinek száma. Állami oktatásban — általános iskolá­ban, középiskolákban, egyete­meken — pedig mintegy más- félszázan tanulnak tovább. Így a gyár nődolgozói közül körül­belül ezerhatszázan veszik igénybe a tanulási, továbbkép­zési lehetőségeket. A nődolgo- zók fokozottan teret nyernek a különböző beosztásokban is. így a korábbi néhányhoz ké­pest, ma már kilenc mérnöknő és mintegy száz iechnikusnő dolgozik a különböző munka­helyeken. Növekvőben van a nők szerepe és jelentősége a termelő munkában is. Ennek bizonysága, hogy a szocialista brigádmozgalomban ma már 22 női munkacsapat vesz részt, továbbá két év alatt három- száznegyvenketten érdemelték ki a ..Kiváló dolgozó" okleve­let, illetve jelvényt. A Lenin Kohászati Művek nóbizottsága évről évre sok­oldalúan és fáradhatatlanul tevékenykedik, hogy a gyár mintegy kétezcrnyolcszáz nö- dolgozoja közül minél többen tanuljanak, tájékozódjanak és hasznosan töltsék szabad ide­jüket. A nöbizotiság állandó és eleven kapcsolatét tart fenn az üzemek, a műhelyek, az iro­dák, a kisebb munkahelyek nödolgozóival is. Rendszeresen törődik, foglalkozik a dolgozók ügyes-bajos dolgaival, napi problémáival. A jó kapcsolat bizonyítéka, hogy az elmúlt évben havonta ötszáznál is több dolgozó fordult hozzájuk különböző ügyekkel, kérte ta­nácsukat, segítségüket. A nö- bizottság tervszerű felvilágo­sító és szervező munkájának eredményeként a párt- és KISZ-oktatásban, a nők isko­lájában több mint ezerkétszá- zan vesznek részt, kétszáznál például egy művelődési otthon is, ahol tanulva szórakozhat­nak. Egy régi épületet alakí­tottak át és bővítettek ki. Elő­ször összeszámolták, mit tud­nak saját erőből megcsinálni és ha szükséges, kiegészítést kérnek a felsőbb szervektől.- így is volt. A megyei szervek, látva a nehézségeket és a lel­kesedést, segítettek, és Zemp- lénagárdon ma már egy 200 személyes mozi is van, süly- lyesztett padlózattal, rögzített csapószékekkel. A falu lakói a városba is Nem is olyan sgeé”yíJ ség és az elnyomás sötétsége nehezedett a sátoraljaújhelyi járás községeire. A felszaba­dulás előtt Zeirtplénagárdnak például nem volt villanya, sem . kultúrháza és iskolája is kor­szerűtlen volt. 16 év alatt na­gyot fordult itt is a világ. Be­vezették a villanyt., s új tanács- házát kaptak. Rövid idő alatt újjávarázsolták az iskolát, de a lakosság még ’’ezzel, a gyors fejlődéssel sem elégedett meg. Az igények nagyobbak. Kellett

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom