Észak-Magyarország, 1962. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-25 / 20. szám
Csütörtök, 1962. január 25. ESZAKMAGYARORSZAG 3 Mit építenek termelőszövetkezeteink ebben az esztendőben? A jelenleginél nagyobb ösz- ízegek beruházására is képes volna megyénk termelőszövetkezeti mozgalma, azonban az esztendő során felhasználandó mintegy 77 millió forint (építkezésekre, öntözésre, villamosításra) így is jelentős támogatás az állam részéről. Az amortizációtól függően 10-től 35 évig terjedő időszakra vehetnek igénybe kölcsönt a fenti összegből. Ha ezek a beruházásra szánt tízmilliók nem is oldják meg véglegesen közös gazdaságaink beruházási célkitűzéseit, lényeges lépést tudunk előre tenni. Ez évben már jobbára stabil, végleges jellegű épületeket alkotunk, amelyek a különböző állattenyésztési technológiáknak is megfelelnek. Érdekes felsorolni, hogy a fönt említett összeget mire fordítjuk, miben ölt testet. Épül, több mint 250 tsz-t értvé: 3700 férőhely szarvasmarhának, 14 100 férőhely anyakocának, 30 000 férőhely növendék- és hízósertésnek, 55 000 férőhely baromfinak, 9000 férőhely juhnak. A megépülő górekiban 5000 vagon kukoricát lehet majd tárolni az óv végével. 200 ka- tasztrális holdon csőkutas rendszerrel öntözéses gazdálkodás valósul meg, s a jelenleg működő öntözőtelepek területe is tovább nő mintegy 50—60 holddal. 22 tsz-nél megvalósul a tanyavillamosítás. Ezáltal nemcsak a világítás problémája oldódik meg, hanem mind nagyobb számban lehet gépeket meghajtó motorokat alkalmazni. A cikkünk tényanyagát szolgáltató Tsz Beruházási Iroda vezetőitől azt is megtudtuk, hogy a beruházási összeg tekintélyes része ott nyer felhasználást, ahol a közös tulajdonban lévő jószágokat még a háztáji gazdaságokban tartják. Ennélfogva számos helyen új major alakul ki. Az állam nyújtotta kölcsönöket másrészt cütt használják fel, ahol az állatfajták tenyésztésének bizonyos gócai alakulnak ki. így jelentős összegre számíthatnak az encsi. az ózdi, valamint a sátoraljaújhelyi járás északi részének juh- tenyésztói. — Mivel az említett helyeken a domborzati viszonyok miatt a juhtenyésztés fizetődik ki leginkább, így a sorrakerülő beruházások a már kialakult helyzetet rögzítik és a távlati célokat szolgálják. Érdekes megemlíteni, hogy 1962 során nagy baromfitenyésztő központok is létrejönnek. Szentistvámon a VII. Pártkongresszus Tsz 20 ezer férőhelyes csibenevelöt épít. 1963- tól kezdve az évben háromszor 20 ezer csibét tudnak felneveltem átadni a baromfifeldolgozóknak, a kereskedelemnek. Mezőkövesden sok tojást termelnek majd, mert a Kossuth Tsz-ben felépítenek egy 10 000 férőhelyes tojóházat. A baromfitenyésztésnek itt korábban már jó tapasztalatait ismerték meg. Az ebben az esztendőben megvalósuló építkezések, bővítések, villamosítás, öntözés komoly változást hoz majd a mezőgazdaságban. Részben már az idén, de a későbbiekben ez határozottan érezteti majd hatását az árutermelésben. Jó tudni azt is, hogy a több mint 77 millió forint felhasználásában, illetve a kivitelezésekben mintegy 7 millió forint összeg erejéig képviselteti magát az állami építőipar. Az összeg fennmaradó részét tehát a termelőszövetkezeteknek kell felhasználnánk. Saját, házi erővel kell megvalósítani az építkezéseket. Ezért már jó arra gondolni, hogy termelőszövetkezeteinkben — ahol nincs — már most hívják életre az építőbri- gádoikat. Olyanokat jelöljenek a brigádba, akik a falu ügyeskezű ezermestereinek hírében állanak, olyanokat, akik különböző szakképesítéssel rendelkeznek. Halogatni nem lehet ezt a feladatot, mert ahogy beköszönt a jó idő, egymás után következnek a so- ronkövetkező vetési, növény- ápolási, aratási, betakarítási munkálatok. A termelőszövetkezetek vezetőinek már most kell gondol- niok arra is, hogy megkezdjék az építőanyagok szállítását. A felfagyott talajon ez sokkal könnyebben tnegy, mint majd tavasszal, amikor sárban kell cuppogni a traktoroknak, lovaknak, amikor a szállítási költség lényegesen nagyobb. Az épületborítő anyagokkal kapcsolatban meg kell szüntetni néhány anomáliát. Köztudott ugyanis, hogy kevés náddal rendelkezünk, s a gazdasági épületek jelentős részét náddal fedik. Ebben az esztendőben sok kévére volna szükség. Ennek csak egy része látszik biztosítottnak. Nagyrészét a termelőszövetkezeteknek kell megtermel- ndök, illetve más tsz-ek számára eladniok. A jelenlegi árrendszer bonyodalmakat támaszt, ugyanis a kévénként megállapított 6,50 forintos ár állami nádtermelő helyeken lett megállapítva, ahol gépeket használnak. A tsz-eknek természetesen nem gazdaságos ennyiért eladniok, mivel nagyobbrészt kézi munkaerőt használnak a nád kitermeléséhez. Ezért aztán az a helyzet, hogy az jut nádhoz, aki jól tud „kereskedni”, s „tehetségéhez” mérten túlfizeti a hivatalos árat. A nád mellett, mint borítóanyagra, gondolni kell a zsúpra is. Számottevő lépést: teszünk előre ebben az esztendőben. A beruházásokra fordított milliók még szélesebbre tárják a közös gazdaságok lehetőségeit. A lehetőségekkel azonban úgy kell élni, hogy minden forint jó helyre kerüljön, s ehhez valamennyi tsz-tag adja hozzá legjobb tudását, szorgalmát. Garami Ernő Brnlyé János elvtárs előadása Miskolcon / Brutyó János elvtárs, a Szak-] szervezetek Országos Tanácsá-' nak főtitkára január 26-án,< pénteken délután 3 órakor, a! Szakszervezetek Megyei Tanácsának székhazában (Kossuth ♦ u. 11. sz. alatt) a Szakszervc-f zeti Világszövetség V. kongresszusának munkájáról tart) előadást. A martinacélmű egyik legmunkaigényesebb területe a hullndéktér, ahol a kemencék betétanyagát előkészítik és „feladják”. Itt van a legkevesebb lehetőség a gépesítésre. Hogy mégis el tudjuk végezni a ránk váró feladatokat, a szervezés mellett még jobban az emberekre kellett támaszkodnunk. A nehézségek dacára, a mi munkánk miatt nem sok a kiesés. Különösen azóta, amióta üzemrészünk kollektívája felismerte a szocialista munka- fa rigód mozgalom lehetőségeit. 1959. november 1-én alakult meg először két munkabrigád, 17 taggal a „B” műszakon, Ga- radnai István üzemvezető pat- 'nonálásával. Két hónap múlva •az „A” és a „C” műszakon is, kason ló szervezéssel, megala- íkultak a többi brigádok. ! Nézzük meg, hogy a hulla- ’déktéri, több mint kétéves működésre visszatekintő szocia- ! lista munkabrigádokra mi a [jellemző? A brigádok alakulása előtt a munka termés zetéÍ ből kifolyólag a szétszórt ócskavas hulladék, érc, mészkő, ‘szemét és egyéb anyagok mi- [att rendetlenség uralkodott, »ami több balesetet akozott. [Először magunk sem hittük, ihogy Garadnai és Kovács elv- ! [társak vezetése alatt dolgozó ,üzemrészünk a munkaterület [rendjének állandósításával [gyári szántén a legjobbak közé [kerül. Ezt elsősorban a szocialista munkabrigádok jó mun- »kajának köszönhetjük. [ A másik fontos feladat, hogy >a kemencéket minél rövidebb [idő alatt rakják be. Ez csak »úgy lehetséges, ha az adagoló •kanalak térfogatát a maximu- [mig kihasználják, a kemence- sajtókat kevesebb ideig tartják [nyitva, ami egyúttal hőenergia- [megtakarítást is jelent. Ezen a ‘téren értük el a legkimagasLátogatás a 10 éves Orvostörténeti Könyvtárban lóbb eredményt Azelőtt az, egy adagoló kanálra jutó tek-j riőátlagsúly 1000 kilogramm J alatt volt. Első vállalásunkkor* 1070 kilogrammot vállaltunk.] Ezt túlteljesítettük, és ma már* mind a hat brigádunk évi át-] laga 1170 kilogramm felett tart.« Ez szép eredmény, s hogy el-] értük, a dolgozók és vezetők] közti helyes kapcsolatnak kö-] szűnhető. * A gazdasági eredmények] mellett jelentősek a „belső át-] alakulás” eredményei is. A] brigádok tagjai többszöri ta-* lálkozáson családtagjaikkal1 együtt vettek részt, ahol nem-] csak a dolgozók, de családtag-* jaik is megismerték egymást,] közelebb kerültek egymáshoz.* Múzeumlátogatásokon, színház-] és mozielőadáson vettünk részt* közösen. A brigádtagok egy-* máshoz való viszonya is bará-] ti, a vezetők szintén barátként* beszélik meg az üzemi problé-] mákat a dolgozókkal. Nem feledkeznek meg brigádon belül [ a névnapokról, sőt az egyik, brigádunk karácsonyi aján-[ dókkal lepte meg a családtagokat:. Ugyanez a brigád — a „C” műszak brigádja — egyik! társuknak. Dobos Gábornak kalona-ideje alatt az anyagi kiesését is igyekezett pótolni. Szép példája a kollektív szellemnek, hogy az „A” műszakon Zsiga Gábort megtanították írni. A „B” műszakon Szemén Bálint és Lázár János fi atal brigádtagokból mágnesdarust neveltek. Sok olyan epizód van. ami az embereket közelebb hozza' egymáshoz, s dacára a még fennálló hibáknak, a martin hulladéktéri szocialista munkabrigádok sokat fejlődtek az elmúlt két év alatt. Méltán megérdemelték a szocialista munkabrigád oklevelet. Varsás Mihály A lakosság szolgálatában Borsod megye szövetkezetei a legkülönbözőbb szolgáltató- sokat végzik a lakosság részére. Szíjgyártótól kezdve a l*zk*j- tosig úgyszólván minden szakma képviselve van a ktsz-ekbetu Alábbi képeink néhány pillanatot mutatnak be a szövetkezetek életéből. Rádió-elektrokardiográl A moszkvai Orvosi Felszerelések Kutató Központjában olyan készüléket, úgynevezett rádiókardiográfot szerkesztettek, amellyel a szív tevékeny- 2 sége akkor is mérhető, ha a ♦ vizsgált személy mozog: ellen-a őrizni lehet például egy edzést% végző sportoló vagy egy dol-% gozó munkás szívének és vér- £ keringésének működését. A rá- ► diókardiográf alkatrészei: egy f apró rádióadó, egy miniatűr a elektrokardiográf és egy on-i tenna. Ezek egy közös kis tok-T ban vannak elhelyezve s a to-f kot' a vizsgált személyre erőst- X tik. A műszer által közölt ada- + tokát egy 350 méter sugarú kö- * rön belül felállított vevőkészii lék rögzíti és mint diagram- ♦ mot felrajzolja. X A Miskolci Cipész Ktsz orthopéd és méretes részlegig Djabban itt készülnek az SZTK tagjai részére — orvosi előírás szerint — a gyógycipök is. Bodnár József boltvezető egy szépen kidolgozott gyikbör cipőt nézeget. A Böröndös Ktsz-nél nagy a zsúfoltság. A szövetkezet 37 tagja mostoha körülmények között dolgozik. Egészségtelen, szellőzetlen és tűzveszélyes a munkahelyük. Most lehetőség nyílik megfelelő üzem létrehozására, ha az illetékes szervek a tárcaközi sovinizmust félreteszik. Az anyagi hozzájárulást az OKISZ biztosítja. A ktsz vezetősége bízik az illetékesek jóindulatú ügyintézésében. Képünkön: Hranyecz Mihályné női útitáskát varr, a mögötte álló KISZ-fiatál Aczél Zsuzsa elsőéves ipari tanuló. Szabados India büszkesége: A Bhaltra Nangal-terr Üj-Delhitől 200 mérföld- nyire, a Bhakra-szorosban épül Szövetkezeti gyűlés Bocson A tízesztendős tudományos intézményben az orvosi irodalom kezdetétől a XX. századig gyűjtik és bocsátják a kutatók rendelkezésére a gyógyítással kapcsolatos irodalmat. A 140 000 kötetes, különlegességeket is tartalmazó könyvtár felbecsülhetetlen értékű. A magyar orvosi múlt tárgyi emlékei is itt láthatók, ezekből az 5 éves terv során önálló orvostörténeti múzeumot létesítenek Semmelweis szülőházában, a budapesti Szarvas téren. Képünkön: XVII. századbeli patikai állványedények az orvostörténeti gyűjteményből. + Készülve a SZÖVOSZ V. Xkongresszusára, a bocsi föld- áművesszövetkezet is megtar- itotta a vezetőségválasztást. A ♦ földművesszövetkezet ügyve- $zetője ismertette az eddigi ámunkát. Elmondotta, hogy }1958-tól 1961-ig hogyan fejlő- ídött a szövetkezet. 1958-hoz viszonyítva az 1961. évet alapul- ivéve a részjegyzés 310 százalékot. a kiskereskedelem 21 [százalékot, a felvásárlás 22 ►.százalékot, a nyereség 180 szá- Izalékot mutat. Ezen felül meg- [emííti a beszámoló, hogy 1962- 2ben a szövetkezet banki hitel ♦ nélkül tud árut vásárolni, és a beruházási számlán 156 000 forint van. Ezt a szép eredményt a tagság is elismerte és a felszólalók inkább azt fejtegették, hogy a beruházás terén miért van lemaradás, nem megfelelőek a vegyes és az italboltok, cukrászda és húsbolt kellene. Minden felszólalónak az volt a kívánsága, hogy 1962-ben induljon meg az építkezés, korszerű vegyesboltot, italboltot, cukrászdát és húsboltot kell építeni. Ehhez a munkához a termelőszövetkezet felajánlotta, hogy társadalmi munkával a sódert, téglát, követ és az összes faanyagot a helyszínre szállítja. Az új vezetőség új erővel fog hozzá a munkához és azon dolgozik, hogy a szövetkezeti gondolat még jobban érvényesüljön. Ügy mondta az egyik felszólaló: el kell jönni rövidesen annak az időnek, hogy a paraszt asszonyok a nehéz batyukkal ne csüngjenek a vonat lépcsőjén, a falun termelt árut vegye át a földmüvesszövct- kezet. és legyen a szövetkezeti boltokban mindenféle áru úgy, hogy ne kelljen a tárosba menni vásárolni. Kozma Lajos Bocs erőműrend- zá rógátból. India legnagyobb szere, amely két csatornahálózatból s négy erőműből áll Pandzsab, Radzsasz- tán, Himacsal Prades és Delhi tartományokban. Az első kapavágást Nehru miniszterelnök 1955. november 17-én tette meg; 300 mérnök és 8000 munkás dolgozik a zárógátak építésén. Két erőmű építését a Nangal-csatomán mór 1955 januárjában, illetve 1956 júniusában befejezték; ezek látják el villanyárammal a bhak- rai üzemeket. Delhit és Pandzsab jónéhány városát Á bhakrai zárógát erőműveinek egyike is -elkészült; 90 000 kw a teljesítőképessége. A jelenlegi számítások szerint az egész csatorna- és erőműrendszer elkészülése 2,5 millió négyzetméter föld öntözését teszi lehetővé. így dolgoznak az LKM hulladéktéri brigádjai
