Észak-Magyarország, 1961. december (17. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-20 / 299. szám

4 CSZAKMAGYARORSZAG Szerda, 1961. december 2ft Fél háromtól fél ötig — Emlékszünk mi olyan évekre is, amikor egy-egy ren­dezvényen alig lézengett né­hány ember. Nem is kell régen elmúlt eveket idéznünk. Pedig megpróbálkoztunk mindennel. Akivel csak tudtunk, szemé­lyesen beszéltünk. Száz ember közül eljött húsz. Igaz, az is eredmény volt, örültünk neki, de egy kicsit bosszankodtunk. Most már más a helyzet, ha nem is megy minden úgy, aho­gyan szeretnénk... Lehet, hogy nem szó szerint igy mondták a Miskolci Pa- mutfonoda kulturális életének irányítói, de a lényege ez volt. Olyan „riporton kívülinek” szánták, amit elmondtak, de mégis ide kívánkozik. Mert. valami megmaradt azokból az évekből: a töretlen szervezési munka, az állandó ötletkeresés. És ez a munka, ha akkor nem is járt mindig sikerrel, most mégiscsak eredményre veze­tett. Pedig a fonoda dolgozóit különösen nehéz „mozgatni”. Az üzemben főleg nők dolgoz­lak. A fiatal lányoknak — az évszaktól függetlenül — mindig süni a programjuk, hiszen ez hozzá tartozik az élethez, a korhoz. Egyik fiatal nőt sem lehet megróni azért, ha munka után szórakozni akar, ha várja őt vulaki — bocsánat: Valaki — a kapuban. A családanyák is sietnek haza, mert várja őket a második műszak, az ottr honi sok tennivaló. Mindezek ellenére mégis sok ember programjában szerepel a címben közölt mondat: fél háromtól fél ötig akadémia. Nem egyszerű rendezvényről, mégcsak nem is ismeretter­jesztő előadásról van szó, ha­nem akadémiáról, ami jóval nagyobb szervezettséget, igé­nyesebb előadást, pontosabb megjelenést, mindenféleképpen több elfoglaltságot követel. Kétszáznál több azoknak a száma, akik részt vesznek az üzem akadémiáin. Mert hár­mat szerveztek: nők akadé­miáját, ifjúsági akadémiát, munkásakadémiát Egyik sem dicsekedhet nagy múlttal, főleg az új évad termékei. Legidő­sebb a munkásakadémia, mely­nek most már a második évfo­lyamán is tanulnak. A kis lá­togatási könyvecskék gazdákra találtak. A családanyák és a fiatal lányok időt tudnak sza­kítani maguknak bizonyos na­pokon fél háromtól fél ötig, és részt vesznek az előadáson. Nem százszázalékosán — hol van ez így? —, de a .hetven százalékos látogatottság is szép eredmény. Igaz, ezzel nincse­nek megelégedve. A cikk ele­jén idézett mondatban a „nem A bét köuyvujdonsáffai Az Európa Kiadónál meg­jelent Anatole France Az is­tenek szomjaznak című regé­nye, amely a nagy francia for­radalom legdrámaibb korsza­kát eleveníti fel. — Aragon Sziget a Szajnán címmel meg­jelent kötete a Való világ című regényciklus ismert köteteinek (Bázeli harangok. Űri negyed, Az omnibusz utasai) — folyta­tásaként jelent meg. — Emile Zola híres regénye, a Nana — tekintettel a mű nagy népsze­rűségére — ismét megjelent. — Szép tavaszi nap címmel jelent meg Ciril Kosmac, a jelenkori szlot)én trónemzedék legked­veltebb képviselőjének regé­nye. — Kiadásra került a ki­adónál Dosztojevszkij egyik nagy műve, A kamasz. A Magyar Helikon újdonsá­gai között szerepel Maurice Maeterlinck világsikert aratott színműve, A kék madár, Vas István új fordításában, Nagy Péter tanulmányával. — A ki­adó Monumenta Hungarica so­rozatában látott napvilágot Szerémi György könyve Ma­gyarország romlásáról címmel. Az iró 1456-tól 1543-ig írta meg a magyar történelem ese­ményeit. A kötethez Székely György írt bevezető tanul­mányt és jegyzeteket. — A népszerű Liliput sorozatban megjelent Robert Browning, nagy angol költő verses drá­mája És Pippa énekel... cím­mel, Szász Imre fordításában és Bozóky Mária illusztrációi­val. A Szépirodalmi Kiadónál jelent meg Cseres Tibor Pesti háztetők című regénye, mely­nek hőse egy fiatal fiú. — Az Olcsó Könyvtár sorozatban jelent meg Balzac híres regé­nye, a Huhogok. Második ki­adásban adták közre Goda Cábor regényét, melynek címe Vihar előtt. A Gondolat Kiadónál Film­évkönyv került kiadásra, a mozilátogató közönség kíván­ságára, 175 képpel illusztrálva. — Johannes R. Becher-röl. az elmúlt évtizedek nagy költő­jéről írt tanulmányt Alexander Abusch. Vajda György Mihály Becher magyar irodalmi sze­repéről írt összefoglalója zárja a kis kötetet. A Móra Ifjúsági Kiadónál jelent meg Gernyet bűbájos regénye, Kátya és a krokodil címmel. Verne Gyula új izgal­mas regénye, A makacs Kera- ban címmel került kiadásra. Kőszegi Imre új regényének címe: A budai négylevelű, amelyben sok megértéssel ve­zeti el az olvasót a „mai fia­talok" életébe. megy minden úgy, ahogyan szeretnénk” erre vonatkozott Az akadémiák tematikáját igyekeznek változatossá, szí­nessé tenni. A munkásakadé­mia hallgatói részére például a közeli napokban kirándulást szerveznek Budapestre, ahol textiliparunk új létesítményeit tekintik meg. Az akadémiák látogatottságának és színvona­lának emeléséért nagyon sokat tehetnek a jól képzett, hozzá­értő előadók. Néhány névnek, mint például dr. Tímár László jogásznak valósággal varázsa van a fonodában. Ügy mond­ják, eddigi két előadásáról a közönség szinte el sem akart menni. Ha újra eljön a fono­dába, bizonyára ismét sok hall­gatója lesz. A jó előadás két­ségkívül mindig nagy érdek­lődést vált ki. Ehhez azonban még egy dolgot figyelembe kell venni: az emberek olyan témákról hallanak legszíveseb­ben, amelyek egyébként is gyakran foglalkoztatják őket. Nagy szerepe van tehát a köz- véleménykutatásnak. A fonoda szervezői ezt is elvégezték még a nyár folyamán. Ugyancsak a helyes módszerekhez lehet so­rolni a bizonyítványosztást, pontosabban: az ünnepélyes bizonyítványosztást, valamint a jutalmazást is. A fono­dában a minden előadást rendszeresen látogató dolgo­zóknak könyvjutalmat is ad­nak. Egy „riporton kívülre” szánt idézettel kezdtük. Befejezés­képpen is hadd utaljunk né­hány mondatra, mely szintén „csak úgy”, mellékesen hang­zott el. Egy olyan üzemről beszélgettünk, ahol ez idáig még nem tudtak a fonodáihoz hasonlóan szép sikereket el­érni. A fonodaiak azt mond­ták, hogy ott is születhet Ilyen eredmény, csak az arra hiva­tott emberek keressék meg a szervezés helyes módját, és ne bosszankodjanak, ha az embe­rek az első szóra nem sietnek az előadóterembe. A sikerért meg kell dolgozni, és hinni is kell ebben a sikerben. A fonoda példája bizonyítja: így igaz. Priska Tibor Hatszáz méter hosszú távvezeték épül Berentén A B ereníei Vegyiművek üzemeltetéséhez nagy meny- nyiségű gőz is szükséges. A gőzszolgáltatást a közeli Bor­sodi Hőerőmű biztosítja majd. Ezért a hőerőmű és a vegyi­művek között 600 méter hosszú távvezetéket építenek. A táv­vezetéktartó vasbeton oszlopo­kat már elhelyezték az útvona­lon és pénteken megkezdték az oszlopokat összekötő tartó- hidak szerelését. Gyors ütem­ben folyik a gőzfogadó állomás építése. Ez az üzemrész már tető alatt van. jelenleg a belső munkákat végzik. Ezenkívül több kiszolgáló üzem építésén dolgoznak. Így például a vil­lamos fogadó állomáson két- műszakos termelést szerveztek, hogy az emeleti cellafalak be­tonozását, vakolásai és a bur­koló munkákat határidőre, február 28-ra befejezzék. A tvagy hidegben melegített be­tonnal és adalékanyaggal, gőz­géppel fűtött helyiségben dol­goznak az építők. bandita-erkölcs Szabályos emberi ésszel fe­lettébb bajos megérteni a nyugatnémet revansista ura­kat. Itt van például a Frank­furter Allgemeine Zeitung ügybuzgó szerkesztősége. Ez a lap — vagyis a benne nyomda- festékhez jutó bonni megsér­tett ártatlanság — dühösen ki­rohan a hitlerista „különleges alakulatok” bírálói ellen. Ju­goszláviában bíróság elé állí­tottak egy Kolil nevű fasiszta vérebet. Ez a Kohl a dicste­len Wehrmacht egyenruhSiá- ban számos jugoszláv hazafit Wnzott kegyetlenül halálra. A F. A. Z. méeis méltatlankodik. Azt írja: „A Wehrmacht csak védekezett, — a partizánok támadták.” öriási! A kietlen bonni tájakon odáig feilődött' az erkölcs, hogy ezentúl bíró- 'ág elé állítanak mindenkit. sM nem tűri. hoev a banditák kifosszák, aki a derék hara­miákat „védekezésre” kénysze­ríti. A hens! ngerpk persze ön’ilneV ennek. De ki örül Ejnye, ejnye, Allgemei­ne... (Jegyzetek Másfél tonna levél — és egy „baki* Másfél tonna levelet ka­pott ebben az évben két címzett. Ki ez a két ember? Nem, kedves filmrajongó kislány, nem a legnépsze­rűbb moziszínészek, és ön sem találta el tisztelt sport­drukkerünk, mert nem az üsd-vágd világbajnokság leg­ifjabb nyertesei, még csak nem is két szépségkirálynő, hanem — igen, igen. min­denki más eltalálta — a cím­zett a két világhírű szovjet űrrepülő: Gagarin és Tyitov. A Szovjetunió című folyó­irat legutóbbi számának megjelenéséig a két űrrepülő számára már másfél tonna levél érkezett. S ez azt bizo­nyítja, hogy ez a két szovjet pilóta nemcsak a világűrt, hanem az emberek szívét is meghódította. A levelek a világ minden tájáról érkeztek. Elhozták a cambridgei egyetem profesz- szorainak gratuláló sorait, a kubai katonák üdvözletét, a kínai földműves, Mej Fa-le falujának köszöntését, a ne­páli fiatalok hurrazását, a gyermekkéz rajzolta kedves emlékeket, a ritkán tollat­fogó öregek kusza kézvoná­sait, a versben és dalban írt vallomásokat, — a Föld la­kóinak őszinte csodálatát, örömét és további sikerekre buzdítását. S a kifogástalan stílusú pakisztáni ügyvéd, a naiv brit kislány, a nyelvtanilag precíz afrikai tanár és a cukornádültetvény analfa­béta iskolába járó, még he­lyesírási hibákkal küzdő munkása, egyszóval mind a 60 ezer levél írója azt fejezi ki, amit a kairól M. A. Mahmud így fogalmazott meg: „Ragyogó lett volt a béké­ért! Üdvözöljük az űrhajok megalkotóit, akik legyőzték a nehézségeket és megvaló­sították az űrutazásokat! j i. Fogadják jókívánságain­kat, mint valami igazgyön­gyöt. Forró, határtalan sze­retettel ...” ‘ Talán ezt akarták kifejez- , ni a maguk módján annak a japán társaságnak a tagjai is, akik a következő szövegű díszoklevelet küldték Gaga- \ rin őrnagynak: „Jurij Gagarin úr, a Nap, az Ég és a Hold légi birodal­mába lépve, a Csendes óceán fölötti repülése közben át­haladt a dátumválasztó vo­nalon, s ezzel egyesítette a tegnapot, a mát és a holna­pot, megbontotta az idő szokásos rendjét.;« Közöljük önnel, hogy a siker, a boldogság es a hosz- szú élet hét istene áldásál küldi a fent említett mélyen tisztelt személynek ;: Csak arról feledkeztek meg a kedves, jámbor üzenetközvetítők, hogy a csupa jókat osztogató 7 isten­nek ugye," valahol a tegnap­ban, esetleg a mában — semmiképpen sem a holnap­ban — kell tanyázniuk. Ha pedig már éppen a dátum­választó vonalon át volt dolga ennek a Gagarinnak, feltétlenül útjába kerültek volna. És ha már találkozik velük — amilyen ügyes fiú ez az űrhajós — bizonyára rábeszéli őket, hogy üljenek fel a hajójába, mert hiszen sokkal egyszerűbb az áldáso­kat közvetlenül a Földön osztogatni az embereknek, mint ilyen „távirányítással”. Szóval ebben a levélben valami bökkenő van. No, de egy ilyen kis „ba­kit” másfél tonna levél kö­zött igazán elnéznek a szovjet űrhajósok!.. > Ruttkay Anna 48 éves dédnagymama A 49 éves Andrano Pellegri­ni feleségével, a 48 éves Con- cettával a napokban dédapává és dédanyává „lépett elő". A házaspár 1928-ban kötött há­zasságot, amikor a férfi 16, a lány 15 éves volt. Két évvel *★*★*★•**★★****+★**+*★★11 Több mint 23 millió forintos szénmegtakarítás a MÁV Miskolci Igazgatóságánál ÉVRŐL ÉVRE nagyobb fel­adatok várnak a vasút dolgo­zóira. Az ipari üzemeink terv­túlteljesítéséből eredő többlet­szállítási igények maradék­talan kielégítése jelentős fel­adat. Különösen nagy munkát ró ez a MÁV Miskolci Igaz­gatóságának dolgozóira, akik az ország egyik legnagyobb nehézipari bázisát, Borsod **★*★★★★*★**★★★★★*★**★ A A csen annyi munka, úgy látszik, JJ mostanában nemigen osztogat-« ják az útleveleket. JJ Géza tűnődve jegyezte meg:* — Pedig olyan csendesnek,« szinte elhagyatottnak látszik ez * a ház. a — Na igen, ma vasárnap jj van, Gézuka. a Gulyás hallgatott, majd kis-Jj vártatva felélénkülve foly-* talta: J — Igen, még nem említet-* tem, a miniszter úréknak van* egy lányuk, a Juanita kisasz-* szony. Hm... nagyon takaros* kislány, húsz esztendős. Tu-« dóm, megakad majd rajta aj szeme, Gézuka — hunyorított« ravaszul Gulyás. — De vi-* gyázzan ám vele. mert ezek az* unatkozó úri kisasszonyok rop-* pant veszedelmesek. A sze-* gény titkár úrnak is alig van« tőle maradása. JJ — Megmondaná a nevüket Jj is. Gulyás bácsi? « — Hát az már bajos dolog« — vakarta a tarkóját Gulyás* bácsi. Én csak miniszter úrnak. 3 meg nagyasszonynak, meg kis-3 asszonynak, meg titkár úrnak Jj szólongatom őket. már amikor« nagynehezen szót váltunk egy-jj mással. Az ő neveiket bizonvJJ PZ ördög cem tudla rnegjegyez * ni, olyan kpc*varjngősak ésjj hosszadalmasak. A Géza elmosolyodott: * — Na, majd én könnyebben* megjegyzem, Jani bácsi. Hi-« szén én csaknem úgy beszélek* spanyolul, mint az anyanyel-J vemen. f (Folytatjuk.) X megyét látják el alapanyaggal, s továbbítják rendeltetési he­lyükre az itt készült terméke­ket. A MÁV Miskolci Igazgató­ságának vontatási dolgozói szállítási feladatukat a minő­ségi és a gazdasági eredmé­nyek állandó javításával lát­ják el. Munkájuk eredményes­ségét bizonyítja, hogy a moz­donyállag 2 százalékos csök­kenése mellett 5,4 százalékkal több anyagot, árut szállítottak el, mint az elmúlt év 11 hó­napjában. Ezt elsősorban a mozdonyok karbantartásának javulása telte lehetővé. Á moz­donyvezetők és a fűtők állan­dóan versenyeznek egymással, hogy mozdonyuk mind mű­szaki, mind tisztasági szem­pontból kifogástalan legyen. Ennek köszönhető, hogy az igazgatóság mozdonyai túlsú­lyos vonatok továbbításéra is alkalmasak, továbbá kilómé- terteljesitményük is növelhető, A mozdonyvezetők és a fű­tők a munkaverseny segítségé­vel igen jó eredményt értek el a szén felhasználásánál is. Az év eddig eltelt időszakában több mint 38 0U0 tonna a meg­takarított szénmennyiség, amelynek értéke meghaladja a 23 millió forintot. Ez termé­szetesen kedvezően befolyásol­ja az önköltség alakulását is. A VONTATÁSNÁL jelenleg több mint 100 brigád küzd a szocialista cím elnyeréséért, s igen sokan már az odaítélt oklevéllel bizonyíthatják szép eredményeiket. Az a verseny- lendület, amely a vontatási dolgozók minden tettében meg­nyilvánul, segít abban, hogy a vontatás minél eredményeseb­ben hozzájárulhasson a máso­dik ötéves terv szállítási fel­adatainak végrehajtásához. Fekete László' később, 1930-bam született a lányuk, aki 1946-ban, 16 éves korában ment férjhez. Unoká­juk, Nicőletta Di Stefano 1960- ban, 14 éves korában ment I férjhez, 1961-ben megszületett I a dédunoka. kk'kickick-kicklckirkickick'k-kicki dám. Nem sok ügyet vet rám, hiszen nélküle is tudom én a dolgomat. Meg aztán mostaná­ban igen elfoglalja a hivatala. Ö áll helyt a tanácsos úr he­lyett is. aki. mondom, hazauta­zott. Most ő a konzul is. He­tente kétszer van itt félfoga­dás. olyankor a titkár úr jön le a fogadóirodába. — Eszerint a titkár úr itt a totum-factum? — kérdezte Géza. — Nem egészen — magya­rázta az öreg. — A miniszter úr is nyakig van munkával. A tanácsos úr pedig éppen ások dologba betegedett bele. — Hát a spanyol kormány­nak olyan sók dolga akad a magyar kormánnyal? — cso­dálkozott Géza. — Alighanem sok. Gézuka, mert gyakran már magam is sokalltam a nagy nyüzsgést. Volt úgy. hogy örökké meleg volt a kilincs. Jöttfk-mentek a futárok is, meg aztán külön­féle előkelő, hivatalos szemé- lvek. A miniszter úr is be-be- járt a magyar külügyminiszté­riumba. ezt a sofőrtől tüdőm. Na aztán esténként az a sok vacsora, vendégség, terefere. Furcsa mesterség az övöt. Gé­zuka. ezek a dtrűnmpták csak f*Mrnr (goirf^gr,£»k trtozán. ami­kor a ktufU^UA pzt regi­nán szómVn-nnok. iddogálnak TV»oc1 nrr. ncrirn 'rrtn fr* — Mostanában Is ennyien járnak ide? — aggódott a ta­nár. — Hát jönnek-mennek itt elegen, de az ördög tudja, tán nem annyian, mint azelőtt. Mintha az utóbbi egv-két hó­nap alatt alábbhagyott volna a forgalom. A konzulátuson sin­tegethetném. Már kigondol­tam: azt mondom majd a gaz­dáimnak. hogy maga, Gézuka, a nevelt fiam. idáig vidéken tanároskodott. Jó lesz? — Jó, hiszen szinte így igaz. — A miniszter úr is, meg a titkár úr is meg fogja engedni, hogy egyelőre itt maradjon. Persze akármeddig itt marad­hat, azt. hogy „egyelőre”, csak miattuk mondom. — Tulajdonképpen kik lak­nak a spanyol házban? — kér­dezte a tanár. — Hát kérem, először is a miniszter úr. vagvis a követ, és a felesége. A miniszter úr már idős ember, de azért jól birja magát, csak az a baja. hogy gyakran előveszi a köszvénve. Ilyenkor fürdőzni megy. Van nekik Hévíz mellett egy csinos kis villájuk, oda utaznak. Ám­bár nem tudom, most mit csi­nálna. ha kiújulna a betegsé­ge. mert nincs, aki helyettesít­se. A tanácsos űrék tán három hete utaztak haza Madridba. A tanácsos úr meffbe+ecedett. "Reha iön már vissza. lev az­tán most csak kettőn vannak vüvptpiooft-n, a jnirdettor úr mee p tltVÄr rtr, A tltvár úr m Atr fiptpl pnnVwar, nlvprtfeorna idős mint Gézuka. Jő eszű fiú. egv kicsit maovprul is tud. de a miniszter úr és a családig alig tud nár magyar szót. A titkár úr különben az én gaz­osak a porta és a követség! személyzet lakóépülete gya­nánt szolgált'. A kis épületen túl kétholdas park terült el, s a park hátsó részében pompás villaépület magasodott. A vil­la részint a követség! irodákat, részint a követ lakását foglal­ta magában. Géza szótlanul követte az öreget, aki a külső kis épület egyik félemeleti lakásába nyi­tott be. — Ez az — tessékelte be Gézát Gulyás bácsi. — Ez itt egy kis előszoba, emez meg egy konyhaféle, itt szoktam fő- zőcskézni magamnak. Einitt pedig van a szobám, ügy gon­doltam, Gézuka, hogy én ella­kom a konyhában, maga pe­dig a szobában. Nem tudom, jó lesz-e? A tanár hálásan pillantott az öregre. Gulyás kivette a fiatal­ember kezéből a bőröndöt, s feltette az asztalra. Majd az ablakhoz lépett: — Ez az ablak az utcára nyí­lik. Innét, szemmel tarthatja a környéket, Gézuka. Ámbár azt Biánianám. hogy ne mutatkoz­zék túl gyakran az ablakban, mert úgv gondolom, nem vol­na okos dolog kikürtölni, hogy nálam lakik. — És a házbeliek? — kér­dezte Géza. •— Az más. azok megtudhat­ják, hiszen előlük nem is rej­XIV. Gulyás bácsi és Géza fel­szálltak egy másik villamosra, amely éppen indulóban volt az Olasz fasor felé. Az úton minduntalan nyilas csoportok tűntek fel. Az ácsorgó nyilas csoportokhoz német katonai gépkocsik surrantak és a nyi­lasok fürgén kaptak a kocsik­ról osztogatott fegyverek, ké­zigránátok után. — Leszáll unk — intett az öreg Gulyás. A meredek, szeszélyesen kanyargó Szentiványi utcán kapaszkodtak felfelé. Útköz­ben egy lelket sem láttak. Kétoldalt nagy, kertes villák szegélyezték az utcát. Hom­lokzatukat repkény futotta be. Egy hatalmas tölgyfakapu előtt megálltak. Gulyás kulcsot kotort elő a zsebéből, s kinyi­totta a zárat. Géza a kapura szerelt fényes réztábla szöve­gét böngészte. Ez hát a spanyol követség épülete. A tanár alaposan szemügyre vette a spanyol házat. A hosz- szú. maeas kőkerítést nemrég vakolhatták. A nehéz veretű, tágas főkanu egy száraz be­járóba nyílt. A kanun túl egy kisebb, emeletes épület emel­kedett a száraz bejáró fölé. Al­kalmasint azt hihették az ut­cai járókelők, hogy ennyiből áll a spanyol ház. Pedig ez (Rettentő __________ „ Horváth József^odrigUCZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom