Észak-Magyarország, 1961. december (17. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-13 / 293. szám

'Víldg proletárja!. egyesüljelek? Próbaidőn a GANZ-MAVAG luxuskivitelű motorvonata •T-f A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BÍZÓT TSÄGÄNAK LAPJA XVII. évfolyam 293. szám Ara: 50 fillér 1961. december 13, szerda A szovjet íróküldöttség sajtófogadása A Magyar Sajtó Házában kedden baráti beszélgetésen találkozott a szovjet íródeüe- gáció a magyar újságírókkal. A sajtóértekezleten V. Ko- zsevnyikov, a szovjet írókül­döttség vezetője elmondotta, hogy eddig csaknem három hetet töltöttek Magyarorszá­gon. — Ez idő alatt — mondotta — sokszor találkoztunk írók­kal, költőkkel és olvasóinkkal is. Jártunk Debrecenben, Pé­cseit, Komlód Meglepett ben­nünket az a nagy figyelem, amellyel az olvasók a szovjet irodalmat kísérik. Résztvet- tünk a Ganz-MÄVAG gyárban egy nagyszabású író-olvasó ta­lálkozón. A munkások, mun- kásnöí? a beszélgetésen határo­zottan, hozzáértően mondották el véleményüket az írók tevé­kenységéről, műveikről, s mé­lyen megfontolt, hasznos ja­vaslatokat, észrevéfc',~1--t' tet­tek. Hangsúlyozta: sok szép él­ménnyel, hasznos tapasztalat­tal, maradandó benyomással távoznak Magyarországról. A találkozó szívélyes hangulat­ban ért véget. (MTI) Előadás a magyar íogalkolás időszerű kérdéseiről a diplomáciai testület* részére Dr. Szabó Imre akadémikus, a Magyar Tudományos Akadé­mia állam- és jogtudományi intézetének igazgatója a ma­gyar jogalkotás időszerű kér­déseiről tartott előadást. Ebben szólt a magyar jog kodifikálá­sára irányuló munkák helyze­téről, eredményeiről és ismer­tette az országgyűlés sofon- következő ülésszaka elé kerülő új büntető törvénykönyv­tervezet főbb elvi kérdéseit* Mai számunkból: A gyümölcstermelés holnapfa (3. oldal) A jövő Kassája (3. oldal) Rettentő Rodriguez (4. oldal) Csehszlovákia megrendelésére elkészült a Ganz-MÄVAG-ban az első, négyrészes Inxnsvonat, amely Trans Európa-Express néven közlekedik majd. A motorvonat sebessége 130 km,óra. Ebben az évben még egy ilyen vonatot szállítunk a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak. /i-k-ktek-k-tek-k-k-k-iek kkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkktkkkkkkkk tt * kkkkkkkkkkkk Hol tartunk aas össeI mélyszántással LEESETT AZ ELSŐ HO. Né­mely helyen nyolc-tíz centimé­teres hó is fedi a földet. A ne­hezebb, lánctalpas erőgépek azonban még tudnak dolgozni. Hétfőn még mintegy ötszáz traktor szántott megyénk ter­melőszövetkezeteiben. November elején, a megyei tanács értekezletén december I0-re, 15-re tervezték az őszi mélyszántás befejezését. A ren­delkezésünkre álló gépi kapa­citás felmérése reális volt, ha Tanultunk, hogy taníthassunk3 Az elmúlt hét végén vizsgáz­tak az Autóműszaki Intézet garázsmesteri tanfolyamának résztvevői. Különböző vállala­toktól negyven szakember vett részt ezen a tanfolyamon. A résztvevők, kik napközben dol­goztak, este tanultak, jól meg­álltak. helyüket, négyes átlag­gal vizsgáztak. A vizsgák után az előadók és a résztvevők baráti beszélgetés­re gyűltek össze. A hallgatók nevében Bongyán Ferenc elv­társ, a 4. sz. BSZV garázsmes­tere, meleg szavakkal köszön­te meg az iskola előadóinak fáradozását. Befejezésül azt mondta: „Nemcsak magunknak tanultunk, tudásunkat nem akarjuk megtartani, hanem azt szeretnénk' fokozni és további adni. Tanultunk, hogy 'tanít­hassunk.” Százötven éves működése után a palécmnzeumba szállították a Kassutk-baakók nyomdáját Két évvel ezelőtt találtak rá Kossuth Lajos történelmi em­lékű bankóinak nyomdájára Balassagyarmaton. Az 1848-as szabadságharc e nagyértékű műszaki emlékét a XIX. szá­nod elején Prágában készítet­ték, s 1849 tavaszán ezen sok­szorosították Kossuth Lajos híres bankóit, Debrecenben. A szabadságharc visszavonuló seregeivel a nyomda Erdélybe került, ahol Haják István ba­lassagyarmati nyomdász vásá­rolta meg. Haják a történelmi emlékként vásárolt nyomdái később üzembe helyezte, * több mint száz éven át mosta- ná.ig működtették. A Művelő­désügyi Minisztérium másfél éve védetté nyilvánította a nyomdagépet, s most, százöt­ven éves működése után, a ba­lassagyarmati palócmúzeumba szállították. a több napos esőzések nem gá­tolják a munkát, december 15- re valóban végeztünk volna az őszi mélyszántással. A december 9-i jelentések szerint 182 ezer holdon fejező­dött be az őszi mélyszántás. Első az encsi járás 98 százalé­kos teljesítményével, utána a sátoraljaújhelyi járás követke­zik, ahol december 9-re a szán- tanivaló 93 százalékával végez­tek. A legnagyobb elmaradás az ózdi és a mezőcsáti járás­ban mutatkozik, Özd 66, Mező- csát 67 százalékon áll. A gépállomások jelentése sze­rint még mintegy 32 ezer hold vár felszántásra. Az elmúlt dekádban — bár kiesést oko­zott a csapadékos időjárás —* mintegy 28 ezer holdat szán­tottak fel a gépállomások trak­torosai. Ha az idő engedi, egy erős dekád, tehát T0—12 nap alatt az utolsó szántatlan föld is eltűnne megyénkben. A gép- állomási dolgozók még na­gyobb erőfeszítéseire van szükség az őszi mélyszántási terv maradéktalan végrehajtá­sához és természetesen kedve­ző időjárásra. Tanfolyam a borsodi ísz-eínökok részére Sárospatakon és Háromhután a Borsod megyei Tanács mező- gazdasági osztályának rendezé­sében egyhetes, bentlakásos tanfolyam kezdődött, a tsz-el- nökök, valamint a járási taná­csok mezőgazdasági osztályai­nak dolgozói részére. Két cso­portban 350 tsz-elnök és 18 já­rási, városi mezőgazdasági szakember ismerkedik meg a korszerű növénytermesztéssel, a nagyüzemi állattenyésztéssel. Az előadások a borsodi tájjel­legnek megfelelően foglalkoz­nak az egyes kérdésekkel, így többek között a tájjellegű ál­latállomány kialakításával. Megtárgyalják az állatok átte- leltctésénck lehetőségeit is, te­kintettel a szárazság miatti kevesebb takarmányra. Foglal­koznak a tsz-demokrácia meg­szilárdításának módjaival, va­lamint az anyagi ösztönzés módszereivel is. Az előadáso­kat széleskörű vita követi. A* elhangzottak alapján a legjobb módszereket megyeszerte elter­jesztik. Az erdészet új éiüzemei Az Országos Erdészeti Fő- igazgatóság kollégiuma a Me­zőgazdasági és Erdészeti Dol­gozók Szakszervezetével egyet­értésben az 1960—61-es gazda­sági év eredményei alapján odaítélte az élüzem kitüntetést. A Kisalföldi és a Mecseki Er­dőgazdaság. valamint az Erdei Melléktermék Vállalat élüzem címet, vándor zászlót és okleve­let kapott, a Kiskunsági és a Keletbükki Erdőgazdaságot, to­vábbá a Soproni Tanulmányi Erdőgazdaságot élüzem cím­mel és oklevéllel jutalmazták. Tiszakarád főutcáján robog velünk: a motor. Piros Jáwáján visz ki bennünket Batta Dezső elnök az Üj Élet portájáról a szövetkezet majorjába, Kishomok ta­nyára. Útközben befejezés előtt álló la­kóházat pillantunk meg. öt-hat mester is dolgozik a tetőn, a kupás cserepeket rakják, malterozzák az épület gerincére. — A Daku Balázsé — mondja az el­nök —, egy éve, hogy közénk állt. Segí­tünk neki a ház felépítésében. Ez külön­ben már a kilencvenedik új ház, ame­lyet az 50 tagú építőbrigádunk emelt a községben. Legalább kétszer ennyit pe­dig tataroztak, átalakítottak. De állan­dóan dolgoznak a termelőszövetkezetnek is. Nagyszerű emberek, és milyen taka­rékosak! Vass Barna, a vezetőjük, „fo­gához veri” a legkisebb, szeget is, jobban* mintha a sajátja lenne. Amíg az elnök a brigádot dicséri, meg is érkezünk Kishomokra. Oldalt, a le­gelő szélén emberek sürögnek-forognak. Rengő szalonnájú hízókat, fényes szőrű, fiatal bikákat hajtanak. Kisebb vásár­nak is beíllenék ez a sokadalom, de csak az Allatforgalmi Vállalat veszi át a tiszakafcidiaktól a háztájiban nevelt ál­latokat. A tanyán aztán valóságként áll előt­tünk mindaz, amit Batta elvtárs mon­dott az építkezésekről. Mert a korszerig, ■ palatetős gazdasági épületeknek egész sora húzódik meg a tanya fái alatt. Egy. 100 férőhelyes lóistálló az idei utolsó vállalkozásuk. A hosszú ősz, az enyhén induló tél kedvezett az építkezésnek, talán sikerül is befejezniük. Fenn a tetőn dolgozik Szabados János és id. K. jr TAKARÉKOS ÉPÍTKEZÉS JF Batta János bácsi is. Mindketten ácsok* s bizony már a 70 felé járnak, de azért még úgy forgatják a bárdot, mint vala­mikor évtizedekkel ezelőtt, legény­korukban. Az elnök büszkén mondja, hogy ezt a lóistállót teljesen a saját erejükből épí­tik, egyetlenegy fillér hitelt sem igényel­tek; 400 ezer forintot költenek rá, de ha készen lesz, megér majd egymilliót is. És milliókat takarítottak meg ebben az évben a szerfás istállók téliesítése révén is. Ennek során elkészítettek 4 darab, egyenként 120—120 férőhelyes hizlaldát, 2 darab 20—20 férőhelyes fiaztatót, egy 200 férőhelyes növendékistállót, egy 50 férőhelyes tehénistállót. A kiváló brigád takarékos munkájára jellemző, hogy a 110 ezer forintos hizlaldát 44 ezer, a 320 ezer forintos fiaztatót 118 ezer, a csak­nem egymilliót érő hatalmas növendék­istállót pedig 270 ezer forintból építet­ték fel téliesítéssel. Ezenkívül befejez­tek egy 10 vagonös kukoricaszáritót és egy 20 vagonos raktár átalakítását. Mindent összevetve, megállapíthatjuk* hogy jelentős építkezéseket végeztek ebben az évben a tiszakarádi Üj Élet Termelőszövetkezetben. Az építőbrigád derekasan kitett magáért.. Vass Barna­bás brigádvezető, továbbá a kőművesek közül Nagyházi István, Molnár Géza, Laczkó István, az ácsok közül pedig Szakács Balázs, Koncz Antal, Sántha Zoltán nevét emlegetik a tsz-gazdák. Mi magunk az égjük nemrég elkészült épü­let frissen gyalult ajtaján olvastuk a Fábián Sándor, Tóth Gyula, Bakó Ist­ván, Barna Barnabás nevét, ök maguk kék ácsplajbásszal örökítették meg az építkezés befejezésekor, de a tagok sze­reidében bizonyára sokkal tovább meg­marad a nevük. — Sokat költöttünk ebben az évben építkezésre — fordult felélik magyará­zattal Batta elvtárs —, de szeretnénk mennél hamarább túl lenni a nagy gon­dokon, kialakítani közös gazdaságunk arculatát, hogy a jövőben csak egyetlen­egy feladatunk maradjon: az, hogy évről évre gondtalanabbá, könnyebbé tegyük 700 tsz-család életét itt, Tiszakarádon. ífc. i) Önállón enÉIMni és cselekedni foglalni." Az érem másik oldala i a tömegek véleményének lebe­csülése. A gőg, az önhittség mindig rossz tanácsadó. Egy­általában nem biztos, hogy egy, a munkatársai véleményét lebecsülő vezető adott kérdé­seikben helyesebben ítél, mint­ha figyelembe venné az egész közösség véleményét. A „több szem többet lát” közmondá­sunkat sokszorosan igazolta az élet. Az önálló gondolkodás és cselekvés felsorolt nehezékei bizonyos mértékben visszave­zethetők a személyi kultuszra és a dogmatikus gondolkodás­ra is. Kádár János elvtárs leg­utóbb a Hazafias Népfront Országos Tanácsának decem­ber 8-i ülésén többek között megállapította: „A személyi kultusz idején a társadalmi té­nyezők tíz- és százezrei fel­mentve érezték magukat a gondolkodás kötelezettsége és felelőssége alól.” A személyi kultusz felszámolása után év- ről-évre erősödik az az egészsé­ges közszellem, amely többek között tág teret biztosít a hasznos kezdeményezés éknek, épít az emberek önálló gon­dolkodására, cselekvésére és kedvez az építő szándékú vi­tának. bírálókészségnek. A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. és'XXII, kongresz- szusénak hatására pártunk he­lyes politikája nyomán mind többen osztoznak hazánkban a szocializmus építése meggyor­sításának örömeiben és gond­jaiban is. Mind többen érzik:, ők is felelősek az ország szo­cialista jövőjéért. Örömmel ta­pasztalhatjuk a személyi kul­tusztól és a revizionizmustól megszabadult gondolat szár­nyalását, az alkotó kedv meg­növekedését, a hibák követke­zetes bírálatát. Jól tükrözték ezt legutóbb a pártszervezete!? vezetőség újjáválasztó taggyű­lésed. Áz egészséges bíráló szellemre igen jellemző volt például a lénia Kohászati Művek durvahengerművében dolgozó egyik kommunistánál? a jogos bírálat elfojtásáról tett megjegyzése. Azt mondta: ma már az is hibás, ha valakit igaza ellenére él lehet némí- tani, mert miért hagyja ma­gát. PARTUNK POLITIKÁJA — amelyet a XXII. kongresszus újból igazolt — abba az irány­ba hat, hogy még erőteljeseb­ben mozgásba hozza az egész nép alkotó erőit. Sokrétűbb feladataink következtében pártunk a jövőben még job­ban számít a kezdeményező készségre, az önálló gondolko­dásra és cselekvésre. Ennek haszna kétségtelenül jelentke­zik majd a népgazdasági fel­adatok eredményesebb megol­dásában is, de az élet vala­mennyi területén; az emberek nevelésében, a kulturális munkában és a közéletben egyaránt. Nagy Zoltán AZ ELŐTTÜNK ÁLLÖ fel­adatokat ’ terveink pontosan meghatározzál?.‘Az ötéves terv és az éves tervek előírják köz­vetlen tennivalóinkat a terme­lés, az építkezés, az élet min­den területén. A jó terv azon­ban önmagában csak a lehető­séget adja, a megváló, .lás színvonala az emberektől, a dolgozók nagy tömegeitől függ. A terv végrehajtása a mun­kahelyeken sok gonddal jár. A legjobb és á legrészletesebb terv sem számolhat minden előre nem látható körülmény­nyel. Ugyanígy a felsőbb szer­vek utasításai, a párt- és a kormányhatározatok sem rög­zíthetik az adott célkitűzés megvalósításának minden mozzanatát. Most több üzem­ben folynak rekonstrukciós munkálatok. A felújítást, a korszerűsítést megelőző leg­pontosabb felmérés után is adódhatnak — és adódnak — olyan esetek, amelyekkel nem lehet előre számolni. A terme­lőszövetkezetek terve megszab­ja, hogy hány holdon kpU ke­nyérgabonát, kukoricát és egyéb • növényeket • termelni, nagyvonalakban meghatározza a munkák menetét is, azon­ban a legtapasztaltabb, a leg­jobban képzett agronömus sem jós, nem számolhat előre pél­dául az időjárás viszontagsá­gaival. A példákat tovább is sorolhatnánk. Mindezzel csu­pán az önálló gondolkodás és cselekvés szükségességét kí­vántuk hangsúlyozni. Miért érdemes erről szólni, amikor lényegében természe­tes követelményről van szó? Több okból. Azért is, mert egyesek kényelemszeretetből hajlamosak arra, hogy csak azt nézzék, amit az adott uta­sítás előír és lehetőleg minél kevesebb felelősséget vállalja­nak magukra. Az ilyen maga­tartás szüli a bürokráciát, amely különösen káros, ahol emberek sorsáról, problémái­ról döntenek. Tudott dolog, hogy egy bürokrata szíveseb­ben idéz tíz paragrafust, mint­sem egyszer intézkedne opera­tívan és eredményesen. AZÉRT IS ÉRDEMES szól­nunk az önálló gondolkodás­ról és cselekvésről, mert min­dennapi életünkben még ta­lálkozunk olyan szemlélettel, amely akadályozza azt. Itt van például a megmerevedett for­mákhoz, módszerekhez való ragaszkodás. Ez a maradi szemlélet jobban tiszteli a ré­gi „bevált” recepteket, mint az esetleg többet ígérő újat, azzal a meggondolással, hogy a meg­szokott biztonságosabb, az új meg mindig kockázattal jár. Mondanunk sem kell, mennyi­re idegen az ilyen gondolkodás szocialista közszellemünktől. Ugyanígy Idegen a túlzott, hi­bás tekintély tiszt elet: is. Az ilyen tekintélytis ztelet ma a szellemi tunyaság jele, mert könnyebb mások, lehetőleg a „felsőbbség” véleményével ta­karózni. mint önállóan állást-

Next

/
Oldalképek
Tartalom