Észak-Magyarország, 1961. december (17. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-10 / 291. szám
6 ESZAKMAGYARORSZAG V asárnan, 1961. december T®. :: Több kenyerei termelőnk Miskolc ötéves tervéből Az ötéves terv figyelembe «'vette a kenyérfogyasztás várható növekedését A természetes szaporodás és a mezőgazda- i 'Ság szocialista átszervezése következtében is nő az egy főre < ’eső kenyérfogyasztás. A számítások szerint öt év múlva a jelenleginél 3,8 százalékkal < 'több kenyeret, s 32 százalék- . i kai (jöbb péksüteményt kell termelni. Városunk sütőiparának termelési volumene 1965-re 116,6 11 százalékra, vagyis 85 millió «'forintra emelkedik. Ehhez kitűnő gépek, a korszerűsítési eljárások egész sora szükséges. Beépítenek egy teljes tésztafeldolgozó gépsort, 400 ezer fo- ' ’ rdnt értékben.- Az egykilós fehérkenyér gyártásához szükséges kondicionáló berendezés 100 ezer forintba kerül. 1963- bam kerül sor a két FNA típusú kenyérsütő kemence beszerzésére. Alig egy év múlva ismét beszerelnek két ilyen típusú süteménysütő kemencét, a hozzájuk tartozó tésztafékJol- gozó gépekkel együtt Végül az ötéves terv utolsó évében a 3. számú süteményes üzem teljes rekonstrukciójára kerül sor, áttelepítik az üzemet és felszerelik új tésztafeldolgozó, azaz süteménysütő gépekkel. Nemcsak több, de jobb nyeret. péksüteményt is melünk majd az ötéves végére keterterv Betartották ígéretüket te' W44- december 4-én szabadította fel Miskolcot a Vörös Hadsereg. Ezt a nevezetes dátumot választotta nevéül a miskolci drötgyár. Az üzem dolgozói vállalták, hogy ez év december 4-re, Miskolc felszabadulásának ünnepére teljesítik évi tervüket. Vállalásukat megtetőzték azzal, bogy export-tervüket is túlteljesítették a nevezetes dátumra. Képünkön: soroz athúzók a dróthúzó üzemben. i * Ez a két elnevez«? szorosan őssze- i . kapcsolódott mostanában. A Forgó-hi- { > dón keresztül menő járókelők önkéntelenül meg-megállnak egy-két percre a 1 1 híd karfájánál és élénk érdeklődéssel 1 ’ nézegetik a Szinva déli oldalán folyó < i nagy munkálatokat. Mert most indult , , meg nagy lendülettel a kilenc emeletes Lottó-ház építkezése. Vannak idősebb ' ’ miskolci lakosok, akik nem akarnak a 1 1 szemüknek hinni, mikor a markoló - i gép kotrása nyomán mély gödör tátong , i a lebontott régi házak és bódék helyén. , , Akadnak sokam, akik naponta negyed-,- sőt félórákat töltenek a drótkerítéssel 1 ’ körülfogott munkagödör partján. 1 1 A véletlen játéka, hogy a Forgó-híd i ' mellett épülő palota az egykori Forgó ( i család szerény kúriája helyére kerül. Persze ez a régi családi ház kerek háromszáz évvel ezelőtt állott a mostan 1 1 épülő magasház helyén. Már vagy egy i l századdal ezelőtt lebontották, így hát i i arra a legöregebb miskolci polgárok , , sem emlékeznek, még családi hagyományok sem maradtak róla.. De írás ma- 1 1 radt elég bőven a városi levéltárban. I 1 Azok segítségével érdemes megvilágíII tani a Lottó-ház telkének és egykori , , gazdájának régi helytörténeti adatait. , , A FORGÓ-HÍD bizony sohasem forgott, de még valami furfangos szerke- ' ’ zettel sem volt ellátva. Nevét ogyszeI ' rűen Forgó Pál hajdani miskolci főbí- i i lótöl kapta. Forgó Pál 1652-ben volt a i i város főbírája, majd a következő idők- , , ben a tanács egyik legtekintélyesebb tagja maradt. A török világban a ta- '1 nács-tagság nemcsak díszt, de felelőssé- { i get jelentett. Ha idejében nem vitték II be Egerbe az adót, a tanács tagjait hur- , , colták el a török börtönbe, ahonnan ki kellett őket nagy pénzen váltani: Ebben az időben Miskolc város alsó 1 vége még csak a mai Széchenyi utca i' derekáig húzódott le. De a század kö- , ! zepén a tanács a belvárosból ki teJepí- , tette a gazdákat a gyakori tűzvészek miatt. Üj utcasort nyitott, többek kö- ' 1 zó bt a Szirma felé vezető szekérút déli ' oldalán, mai elnevezés szerint az i i Arany János utca jobb oldalán. Itt né- j, hány év leforgása alatt 25 földműves család szállott meg, közöttük kapott Megkezdődött a fenyőfa-vásár A fenyőfaünnep még messze van, de a szép zöld fák már megérkeztek a miskolci zöldség- és gyümölcs üzletekbe. Az előrelátó háziasszonyok már most megvásárolják 9 fát, hogy minél szebb, dúsabb fenyő díszítse otthonukat az ünnepek alatt. A Széchenyi ntca 72. sz. alatti mintabolt is felkéizűlt a nagy forgalomra. Ebből az üzletből közel ötezer fenyőfát bocsátanak forgalomba. Dvorszky Istvánná üzletvezető közlése szerint az idei fák sokkal szebbek, naint az előző éviek. Az Időjárás kielégítő, a folyamatos szállítás előreláthatólag nem ütközik akadályba. Szabados kettős háztelket Forgó Pál is, sorban a negyediket Az első telek a Sonkoly családé lett, a második a Hősei, a harmadik a Barta családé, a negyedik a Forgó Pálé. A Sonkoly és Hésel családok telkéből kerek száz esztendő múlva kisajátították a hosszú telkék közepét így keletkezett a Szemere utca. A megmaradt telekcsíkökfoól lettek a mai Szemere (régi Kandia) utca kis parcellái, igy a Szemere utca 2—18. és 1—17. számú házfeíkei. A Sonkoly András családja majd két évszázadon át bírta a mai Szemere utca 2. sz. háztelkét, amíg a kapitalista fejlődés a FORGÓ-HÍD LOTTÓ-HÁZ földműves gazdákat ki nem szorította a szélsőbb utcákba. Az Arany János, régi néven Szirma utca megnyitásáig szántóföldek és kertek terültek *el az Arany János és Vörösmarty- utcák között. Ez utóbbi út még sokáig a Gordon nevet viselte. A város szélső háza a XVII. század elején a sajóládi pálos barátoké volt. Ma a Széchenyi utca 40. számot viseli és műemléknek van nyilvánítva. A barátok kúriája alatt gázló vezetett át a Szinván. Ide esett szembe a Szánva déli oldalán a Forgó Pál kúriája. Mikor betelepült az új városrész, a Szinván a gyalogosok számára egy keskeny pallószerű hidat készítettek. Mivel az új híd éppen a Forgó család házával szemben hidalta át a Szdnvát, ezért a nép „Forgó hídjának” kezdte nevezni. Ez a nép által adott név háromszáz éven keresztül is megmaradt. A szekerek azonban a Forgó-híd alatti rézsüsre nyesett parton jutottak le és kapaszkodtak fel a Szám?-parton még sok ideig. Maga Forgó Pál sem örülhetett sokáig az új hídnak, mert a török, a város adójának késése miatt, Egerbe hurcolta s ott börtönbe csuka L- ta. Szegény felesége, hogy férjét kiszabadítsa, a család szőlőjét 146 forintért zálogba vetette 1686-ban (3 forint volt akkor egy vágó tehén ára s 1 forintért 200—300 tojást adtak a piacon). A török a váltságdíjat elfogadta, de Forgó Pál a börtönben töltött sinylődés után hamarosan meghalt. 1690-ben már Forgó János nevű fia szerepel az adólajstromban. De a török sarcot ő sem tudta kiheverni, ezért a zálogba vetett avasi szőlőt 200 forintért véglegese» eladta 1696-ban. A Forgó kúria azonban még sokáig megmaradt a család kezén, mert 1745- ben Forgó Pál és István, 1793-ban Forgó Pál nevű unokájuk, valamint Cson- tóné Forgó Erzsébet a ház birtokosai. A híd sorsa sokkal változatosabb lett. Még vagy száz esztendeig csupán gyalogosok vették hasznát, de 1788-ban a városi tanács szekérhíddá építtette meg a helybéli ácsmesterekkel. Ez a híd csak árnyéka lehet a mainak, mert csak négy öl, azaz 8 méter hosszúságban hidalta át a rakoncátlan Szinvát, középen két hatalmas tölgyfa lábazat támasztotta alá ezt az egyetlen szekér áthaladására készített faalkotmányt. Persze ez az ötösnek látszott fageren- dázat túl keskeny mederbe szorította a kis folyót, mely áradáskor százszorosra megduzzadt árjával négy év múlva elseperte az új hidat. Ezután a tanács nem tehetett mást, minthogy 1793-ban faragott kövekből építette fel a forgalom főútvonalát biztosító átkelő hidat. De ezt a kőlábas hidat is gyakran megrongálta a szeszélyes Szinva vize. 1845-ben aztán a kőlábakat is elrombolta. Á mai vasbeton Forgó-híd és az egykori Forgó-kúria telkén most épülő, vasbeton lábakra állított kilencemele- tes Lottó-ház — hisszük — elődeiknél szilárdabban állnak majd meg a zajló idők forgásában is. Marjalaki Küss haáan : LÁMPÁSOK Amint leiért a főutcára, arcához emelte a viharlámpát. , ] Belefujt. A láng belehasált a széláramba. Elaludt. > — Mennyi az idő? — torpant meg mellettem sietősen. ] I — öí lesz öt perc múlva. > — Akkor sietek! — noszogatta meg csizmába bujtatott ] ’ lábát. < — A kultúrházba? — szegődtem az öreghez. < [ — Oda én, oda. J , — Ráér még, alig vannak. « — Akkor ér rá az ember, amikor már ott van, oszt szék ] I is van alatta — magyarázta. — Ismerem én az istvániakat, t • nem jönnek, nem jönnek, aztán meg úgy megszaladják a ] ] termet, hogy mozdulni se lehet tőlük. < > Negyed hat és ha ötvenen vannak, pedig a hangos- < | híradó öt árára jelezte az előadás kezdetét. A függöny nesz> telenül lebben. A színpadon asztal, mögötte az előadó és a « | kultúrház vezetője; aki mindjárt fel is áll, megpöcögteti a ] , mikrofont, és bevezeti az estet. Es kezdődik az előadás < ] Franciaországról, szépséges fővárosáról, Párizsról, ahol a fé- ] ] nyék viliózó, bámulatos csillogása mögött sötét erők nyo- « ■ masztó árnyéka lapul. ] ’ Egy pisszenés sem haitik. A csapóajtók sűrűn hyitogat- < > ják hófehér szárnyukat. Lábujjhegyen, egymást csendesítve 1 ] jönnek a szentisivániak, s hatórára minden szék foglalt. ] > I^assan feltöltődnek az állóhelyek is. A gyerekek elöl, az < J idősebbek lépcsőzetes elrendezésben nyújtogatják a nyakú- ] , kát, hogy a szavakat láthatóvá tevő színes felvételek szár- • ’ nyán elröpüljenek a forradalmas város szépségei közé, a ] ! messzi tengerpartra, ahol méteres hullámok bukdácsolnak . ’ szürke sziklaóriÖsokon. A lélek táguló horizontján világvá- ] ] rosi látomások, templomok és éhkoppra fogott festők szó- , > morú sorsa lebeg, egy távoli világ csábító és elriasztó « ; fényei. ! . Igaza volt az öregnek, Szentistvánon nem kell kötéllel í | fogni az ismeretterjesztő előadásokhoz a hallgatóságot. Vé• gezvén a házkörüli tennivalókkal, az őszidőben oly lucslms, • sáros szentistváni utcákon nők, férfiak, öregek és fiatalok , indulnak a kultúrház felé, hogy új ismereteket szerezzenek, > tágítsák a lélek horizontját. ] Bizony, öreg éjszaka volt, mire a film is lepergett. Az . emberek meggyujtották a viharlámpákat, a fiatalok a vil• lanylámpákat s valahonnan fentröl nézve olyan volt a szent- ’ istváni utca, mintha sok-solc aprócska csillag kelt volna láb■ ra. A házak aljában aztán ellobbantak a fények, kialudtak ] a lámpák — de a lelkekben tovább világítanak az új isme• retek lámpásai. Gulyás Korszerűsítéssel növelik a perkupái anhidritbánya temetését Hegyaljai Ásványbánya és Őrlőm ü Vállalat — a debreceni egyetemmel közösen — új eljárást dolgozott ki érmék megakadályozására. Az anhidrithez megfelelő mennyiségű lignitport kevernek. A lignit magába szívja a nedvességet, s megakadályozza az összecsomósodást. A laboratóriumi kísérletek befejeződtek. A perkupái bányaüzemnél most több mint ötszáz mázsa anhidritet kevernek össze lig- nitporral. Ezt a mennyiséget kísérletképpen tavaszig a földeken hagyják, hogy megállapítsák, hogyan reagál a nedvességre. Tervbe vették egy keverőtelep létesítését is és az egész gyártási folyamatot a helyszínein végzik éL A Hegyaljai Ásványbánya és Örlőmű Vállalat Perkupa községben működő anhidrit bányájában termelt anyagot évek óta szikes talajok javítására használják fel. A korábbi években mintegy 30 ezer tonna anhidritet termeltek. Az idén a szállítópálya korszerűsítésével a megnövekedett keresletnek megfelelően, már 50 ezer tonnát termelnek. Jövőre a korszerűsítést tovább folytatják és átépítik az osztályozó*. Ezzel az üzem kapacitását évi 60 ezer tonnára növelik. A talajjavításra használt őrölt anhidrit sok esetben hosszabb Ideig áll a javításra kiszemelt tábla szélén. A benne lévő gipsz miatt a hozzá kerülő nedvességtől megköt, összeáll. Ez károsan befolyásolja a javítóképességét. Ä — 16 tantermes gimnázium és 10 tantermes gyógypedagógiai iskola építése kezdődik meg jövőre kerületünkben. Mi szeretnénk egy új, korszerű orvosi rendelőt is. Most ugyanis a Jedlik Ányos utcai rendelőbe kell elvinni a kisgyerekeket. A városrendezési terv szerint ebben a körzetben hamarosan igen sok földszintes házat lebontanak. Mi lesz a lakókkal? Nem károsulnak-e a tulajdonosok, ha az állam kisajátítja házaikat? Különösen ezek a kérdések érdekelték az egybegyűlteket. A tanácstagok megnyugtató választ adtak ezekre. — Lakásért lakást ad cserébe a tanács — jelentette ki Grósz elvtárs. — Ezenkívül a magánházak értékét egy öttagú bizottság felülvizsgálja és a tulajdonosok megkapják az ér-] téknek megfelelő pénzösszeget.1 A beszámolón még igen sok kérdést vitattak meg. Dr. Iván Géza tanácstag többek között a tisztasági versenyek jelentős eredményeire és egyben e ver-] senyek fontosságára hívta fel a figyelmet. Ezzel kapcsolatban az egyik Vászonfehérítő utcai' lakó, Herf ró Barna kérte, hogy • az utcájukban is építsenek] szennyvízlevezető csatornát, a Köztisztasági Vállalat dolgozói] pedig minden héten kétszer vi-« gyek el a szemetet, a szemetes- ] ládákat ne dobálják olyan erősen, mert így csaknem havonta i összetörik egy-egy. Több lakó panaszolta, hogy az EMASZ a 220 Voltra történő átszerelés után írásban felszólította a háztulajdonosokat: szereljenek tetőtartót a házakra. A tetőtartóhoz szükséges csőanyagot azonban sem az LKM elárusító telepén, sem a MÉH vállalatoknál nem lehet beszerezni. A Vászonfehéritő utcaiak kőzúzalékot kértek az úttest rendbehozatalára. A Herman Ottó utca lakói bejelentették, hogy utcájukban rossz a köz- világítás, nincsenek villany- körték az oszlopokon. A 40. körzet ** mint Steiner Lajosné, a 41. körzetiek tanácstagja összeírták a panaszokat, a körzet lakóinak közös gondjait, s a következő félévben is mindent elkövetnek azért, hogy a rájuk bízott gondok, problémák mihamarabb megoldódjanak. A fiJrrAm, János Utcai SÜ- A bársony talános iskola egyik tantermét csütörtök este zsúfolásig megtöltötték az emberek. Nyolc utcából gyűltek össze a lakók, hogy meghallgassák a 40. körzet két tanácstagjának második félévi beszámolóját, továbbá, hogy elmondhassák panaszaikat. — Amikor megválasztottuk tanácstagjainkat, rájuk bíztuk közös gondjainkat — jelentette ki az egyik felszólaló, Kis- györgy Istvánná —, s most eljöttünk, hogy megbeszéljük, mely problémáinkat oldották már meg és melyek vannak még hátra... * Grósz Károly tanácstagja részletesen ismertette a körzetekben elért eredményeket: — Ezután már nem járnak sáros úton az emberek a Klapka és az Aba Sámuel utcában sem. Az elmúlt félévben megkaptuk a járdaépítéshez szükséges anyagot és a lakók társadalmi munkában kikövezték az utat. Segített a lakosság az Apaffy utca vízhálózatának kiépítésén is. — Grósz elvtárs elmondotta, hogy körülbelül 1700 órát dolgoztak összesen ebben a három utcában. Labanc Károly például 200 órán át segített a járdaépítésnél. De nagy készséggel dolgozott Lihi János, And- rásik András, Kisgyörgy István és felesége, vagy például Hegedűs Lajos, Abonyi János, Demői László — és még igen sokan mások. *— Jövőre a Bársony János >és a Herman Ottó utca járdaépítésére kerül sor. Grósz Károly elvtárs örvendetes híreket közölt az 1962. Évi városfejlesztési tervből is: Miskolci tánczenekar Berlinben Nagy megtiszteltetés érbe a miskolci tánczenészeket. A Német. Demokratikus Köztársaság meghívása alapján a közeljövőben Kelet-Berlinbe utazik vendégszereplésre Szirmai Kálmán és tánczenekara. Szirmai Kálmán zenekara a miskolci Polóma Étterem presszójában megnyerte a miskolci közönség tetszését. Reméljük, a hazai pódiumon elért sikersorozatot, a Német Demokratikus Köztársaság lakói körében is gyarapítják. „Közös gondjainkat bíztuk rájuk9*] A miskolci 40. és 41. körzet tanácstagjainak ] félévi beszámolójáról ]
