Észak-Magyarország, 1961. december (17. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-10 / 291. szám

6 ESZAKMAGYARORSZAG V asárnan, 1961. december T®. :: Több kenyerei termelőnk Miskolc ötéves tervéből Az ötéves terv figyelembe «'vette a kenyérfogyasztás vár­ható növekedését A természe­tes szaporodás és a mezőgazda- i 'Ság szocialista átszervezése kö­vetkeztében is nő az egy főre < ’eső kenyérfogyasztás. A szá­mítások szerint öt év múlva a jelenleginél 3,8 százalékkal < 'több kenyeret, s 32 százalék- . i kai (jöbb péksüteményt kell termelni. Városunk sütőiparának ter­melési volumene 1965-re 116,6 11 százalékra, vagyis 85 millió «'forintra emelkedik. Ehhez ki­tűnő gépek, a korszerűsítési eljárások egész sora szükséges. Beépítenek egy teljes tészta­feldolgozó gépsort, 400 ezer fo- ' ’ rdnt értékben.- Az egykilós fe­hérkenyér gyártásához szüksé­ges kondicionáló berendezés 100 ezer forintba kerül. 1963- bam kerül sor a két FNA típu­sú kenyérsütő kemence beszer­zésére. Alig egy év múlva is­mét beszerelnek két ilyen típu­sú süteménysütő kemencét, a hozzájuk tartozó tésztafékJol- gozó gépekkel együtt Végül az ötéves terv utolsó évében a 3. számú süteményes üzem teljes rekonstrukciójára kerül sor, áttelepítik az üzemet és felsze­relik új tésztafeldolgozó, azaz süteménysütő gépekkel. Nemcsak több, de jobb nyeret. péksüteményt is melünk majd az ötéves végére ke­ter­terv Betartották ígéretüket te' W44- december 4-én szabadította fel Miskolcot a Vörös Hadsereg. Ezt a nevezetes dátumot választotta nevéül a miskolci drötgyár. Az üzem dolgozói vállalták, hogy ez év december 4-re, Miskolc felszabadulásának ünnepére teljesítik évi tervüket. Vállalásukat megtetőzték azzal, bogy export-tervüket is túlteljesítették a neve­zetes dátumra. Képünkön: soroz athúzók a dróthúzó üzemben. i * Ez a két elnevez«? szorosan őssze- i . kapcsolódott mostanában. A Forgó-hi- { > dón keresztül menő járókelők önkénte­lenül meg-megállnak egy-két percre a 1 1 híd karfájánál és élénk érdeklődéssel 1 ’ nézegetik a Szinva déli oldalán folyó < i nagy munkálatokat. Mert most indult , , meg nagy lendülettel a kilenc emeletes Lottó-ház építkezése. Vannak idősebb ' ’ miskolci lakosok, akik nem akarnak a 1 1 szemüknek hinni, mikor a markoló - i gép kotrása nyomán mély gödör tátong , i a lebontott régi házak és bódék helyén. , , Akadnak sokam, akik naponta negyed-,- sőt félórákat töltenek a drótkerítéssel 1 ’ körülfogott munkagödör partján. 1 1 A véletlen játéka, hogy a Forgó-híd i ' mellett épülő palota az egykori Forgó ( i család szerény kúriája helyére kerül. Persze ez a régi családi ház kerek há­romszáz évvel ezelőtt állott a mostan 1 1 épülő magasház helyén. Már vagy egy i l századdal ezelőtt lebontották, így hát i i arra a legöregebb miskolci polgárok , , sem emlékeznek, még családi hagyomá­nyok sem maradtak róla.. De írás ma- 1 1 radt elég bőven a városi levéltárban. I 1 Azok segítségével érdemes megvilágí­II tani a Lottó-ház telkének és egykori , , gazdájának régi helytörténeti adatait. , , A FORGÓ-HÍD bizony sohasem for­gott, de még valami furfangos szerke- ' ’ zettel sem volt ellátva. Nevét ogysze­I ' rűen Forgó Pál hajdani miskolci főbí- i i lótöl kapta. Forgó Pál 1652-ben volt a i i város főbírája, majd a következő idők- , , ben a tanács egyik legtekintélyesebb tagja maradt. A török világban a ta- '1 nács-tagság nemcsak díszt, de felelőssé- { i get jelentett. Ha idejében nem vitték II be Egerbe az adót, a tanács tagjait hur- , , colták el a török börtönbe, ahonnan ki kellett őket nagy pénzen váltani: Ebben az időben Miskolc város alsó 1 vége még csak a mai Széchenyi utca i' derekáig húzódott le. De a század kö- , ! zepén a tanács a belvárosból ki teJepí- , tette a gazdákat a gyakori tűzvészek miatt. Üj utcasort nyitott, többek kö- ' 1 zó bt a Szirma felé vezető szekérút déli ' oldalán, mai elnevezés szerint az i i Arany János utca jobb oldalán. Itt né- j, hány év leforgása alatt 25 földműves család szállott meg, közöttük kapott Megkezdődött a fenyőfa-vásár A fenyőfaünnep még messze van, de a szép zöld fák már meg­érkeztek a miskolci zöldség- és gyümölcs üzletekbe. Az előrelátó háziasszonyok már most megvásárolják 9 fát, hogy minél szebb, dúsabb fenyő díszítse otthonukat az ünnepek alatt. A Széchenyi ntca 72. sz. alatti mintabolt is felkéizűlt a nagy forgalomra. Ebből az üzletből közel ötezer fenyőfát bocsátanak forgalomba. Dvorszky Istvánná üzletvezető közlése szerint az idei fák sokkal szebbek, naint az előző éviek. Az Időjárás kielégítő, a folyamatos szállítás előreláthatólag nem ütközik akadályba. Szabados kettős háztelket Forgó Pál is, sorban a negyediket Az első telek a Sonkoly családé lett, a második a Hősei, a har­madik a Barta családé, a negyedik a Forgó Pálé. A Sonkoly és Hésel csalá­dok telkéből kerek száz esztendő múl­va kisajátították a hosszú telkék köze­pét így keletkezett a Szemere utca. A megmaradt telekcsíkökfoól lettek a mai Szemere (régi Kandia) utca kis par­cellái, igy a Szemere utca 2—18. és 1—17. számú házfeíkei. A Sonkoly András családja majd két évszázadon át bírta a mai Szemere utca 2. sz. ház­telkét, amíg a kapitalista fejlődés a FORGÓ-HÍD LOTTÓ-HÁZ földműves gazdákat ki nem szorította a szélsőbb utcákba. Az Arany János, régi néven Szirma utca megnyitásáig szántóföldek és ker­tek terültek *el az Arany János és Vö­rösmarty- utcák között. Ez utóbbi út még sokáig a Gordon nevet viselte. A város szélső háza a XVII. század elején a sajóládi pálos barátoké volt. Ma a Széchenyi utca 40. számot viseli és műemléknek van nyilvánítva. A ba­rátok kúriája alatt gázló vezetett át a Szinván. Ide esett szembe a Szánva déli oldalán a Forgó Pál kúriája. Mikor be­települt az új városrész, a Szinván a gyalogosok számára egy keskeny palló­szerű hidat készítettek. Mivel az új híd éppen a Forgó család házával szemben hidalta át a Szdnvát, ezért a nép „Forgó hídjának” kezdte nevezni. Ez a nép ál­tal adott név háromszáz éven keresztül is megmaradt. A szekerek azonban a Forgó-híd alatti rézsüsre nyesett parton jutottak le és kapaszkodtak fel a Szám?-parton még sok ideig. Maga Forgó Pál sem örülhetett sokáig az új hídnak, mert a török, a város adójának késése miatt, Egerbe hurcolta s ott börtönbe csuka L- ta. Szegény felesége, hogy férjét kisza­badítsa, a család szőlőjét 146 forintért zálogba vetette 1686-ban (3 forint volt akkor egy vágó tehén ára s 1 forintért 200—300 tojást adtak a piacon). A tö­rök a váltságdíjat elfogadta, de Forgó Pál a börtönben töltött sinylődés után hamarosan meghalt. 1690-ben már For­gó János nevű fia szerepel az adó­lajstromban. De a török sarcot ő sem tudta kiheverni, ezért a zálogba vetett avasi szőlőt 200 forintért véglegese» eladta 1696-ban. A Forgó kúria azonban még sokáig megmaradt a család kezén, mert 1745- ben Forgó Pál és István, 1793-ban For­gó Pál nevű unokájuk, valamint Cson- tóné Forgó Erzsébet a ház birtokosai. A híd sorsa sokkal változatosabb lett. Még vagy száz esztendeig csupán gyalogosok vették hasznát, de 1788-ban a városi tanács szekérhíddá építtette meg a helybéli ácsmesterekkel. Ez a híd csak árnyéka lehet a mainak, mert csak négy öl, azaz 8 méter hosszúság­ban hidalta át a rakoncátlan Szinvát, középen két hatalmas tölgyfa lábazat támasztotta alá ezt az egyetlen szekér áthaladására készített faalkotmányt. Persze ez az ötösnek látszott fageren- dázat túl keskeny mederbe szorította a kis folyót, mely áradáskor százszorosra megduzzadt árjával négy év múlva el­seperte az új hidat. Ezután a tanács nem tehetett mást, minthogy 1793-ban faragott kövekből építette fel a forgalom főútvonalát biz­tosító átkelő hidat. De ezt a kőlábas hidat is gyakran megrongálta a szeszé­lyes Szinva vize. 1845-ben aztán a kő­lábakat is elrombolta. Á mai vasbeton Forgó-híd és az egy­kori Forgó-kúria telkén most épülő, vasbeton lábakra állított kilencemele- tes Lottó-ház — hisszük — elődeiknél szilárdabban állnak majd meg a zajló idők forgásában is. Marjalaki Küss haáan : LÁMPÁSOK Amint leiért a főutcára, arcához emelte a viharlámpát. , ] Belefujt. A láng belehasált a széláramba. Elaludt. > — Mennyi az idő? — torpant meg mellettem sietősen. ] I — öí lesz öt perc múlva. > — Akkor sietek! — noszogatta meg csizmába bujtatott ] ’ lábát. < — A kultúrházba? — szegődtem az öreghez. < [ — Oda én, oda. J , — Ráér még, alig vannak. « — Akkor ér rá az ember, amikor már ott van, oszt szék ] I is van alatta — magyarázta. — Ismerem én az istvániakat, t • nem jönnek, nem jönnek, aztán meg úgy megszaladják a ] ] termet, hogy mozdulni se lehet tőlük. < > Negyed hat és ha ötvenen vannak, pedig a hangos- < | híradó öt árára jelezte az előadás kezdetét. A függöny nesz­> telenül lebben. A színpadon asztal, mögötte az előadó és a « | kultúrház vezetője; aki mindjárt fel is áll, megpöcögteti a ] , mikrofont, és bevezeti az estet. Es kezdődik az előadás < ] Franciaországról, szépséges fővárosáról, Párizsról, ahol a fé- ] ] nyék viliózó, bámulatos csillogása mögött sötét erők nyo- « ■ masztó árnyéka lapul. ] ’ Egy pisszenés sem haitik. A csapóajtók sűrűn hyitogat- < > ják hófehér szárnyukat. Lábujjhegyen, egymást csendesítve 1 ] jönnek a szentisivániak, s hatórára minden szék foglalt. ] > I^assan feltöltődnek az állóhelyek is. A gyerekek elöl, az < J idősebbek lépcsőzetes elrendezésben nyújtogatják a nyakú- ] , kát, hogy a szavakat láthatóvá tevő színes felvételek szár- • ’ nyán elröpüljenek a forradalmas város szépségei közé, a ] ! messzi tengerpartra, ahol méteres hullámok bukdácsolnak . ’ szürke sziklaóriÖsokon. A lélek táguló horizontján világvá- ] ] rosi látomások, templomok és éhkoppra fogott festők szó- , > morú sorsa lebeg, egy távoli világ csábító és elriasztó « ; fényei. ! . Igaza volt az öregnek, Szentistvánon nem kell kötéllel í | fogni az ismeretterjesztő előadásokhoz a hallgatóságot. Vé­• gezvén a házkörüli tennivalókkal, az őszidőben oly lucslms, • sáros szentistváni utcákon nők, férfiak, öregek és fiatalok , indulnak a kultúrház felé, hogy új ismereteket szerezzenek, > tágítsák a lélek horizontját. ] Bizony, öreg éjszaka volt, mire a film is lepergett. Az . emberek meggyujtották a viharlámpákat, a fiatalok a vil­• lanylámpákat s valahonnan fentröl nézve olyan volt a szent- ’ istváni utca, mintha sok-solc aprócska csillag kelt volna láb­■ ra. A házak aljában aztán ellobbantak a fények, kialudtak ] a lámpák — de a lelkekben tovább világítanak az új isme­• retek lámpásai. Gulyás Korszerűsítéssel növelik a perkupái anhidritbánya temetését Hegyaljai Ásványbánya és Őr­lőm ü Vállalat — a debreceni egyetemmel közösen — új el­járást dolgozott ki érmék meg­akadályozására. Az anhidrithez megfelelő mennyiségű lignitport kever­nek. A lignit magába szívja a nedvességet, s megakadályozza az összecsomósodást. A labora­tóriumi kísérletek befejeződ­tek. A perkupái bányaüzemnél most több mint ötszáz mázsa anhidritet kevernek össze lig- nitporral. Ezt a mennyiséget kísérletképpen tavaszig a föl­deken hagyják, hogy megálla­pítsák, hogyan reagál a ned­vességre. Tervbe vették egy keverőte­lep létesítését is és az egész gyártási folyamatot a helyszí­nein végzik éL A Hegyaljai Ásványbánya és Örlőmű Vállalat Perkupa köz­ségben működő anhidrit bá­nyájában termelt anyagot évek óta szikes talajok javítá­sára használják fel. A korábbi években mintegy 30 ezer ton­na anhidritet termeltek. Az idén a szállítópálya korszerű­sítésével a megnövekedett ke­resletnek megfelelően, már 50 ezer tonnát termelnek. Jövőre a korszerűsítést tovább foly­tatják és átépítik az osztályo­zó*. Ezzel az üzem kapacitását évi 60 ezer tonnára növelik. A talajjavításra használt őrölt anhidrit sok esetben hosszabb Ideig áll a javításra kiszemelt tábla szélén. A ben­ne lévő gipsz miatt a hozzá kerülő nedvességtől megköt, összeáll. Ez károsan befolyá­solja a javítóképességét. Ä — 16 tantermes gimnázium és 10 tantermes gyógypedagó­giai iskola építése kezdődik meg jövőre kerületünkben. Mi szeretnénk egy új, korszerű or­vosi rendelőt is. Most ugyanis a Jedlik Ányos utcai rendelőbe kell elvinni a kisgyerekeket. A városrendezési terv szerint ebben a körzetben hamarosan igen sok földszintes házat le­bontanak. Mi lesz a lakókkal? Nem károsulnak-e a tulajdono­sok, ha az állam kisajátítja há­zaikat? Különösen ezek a kér­dések érdekelték az egybe­gyűlteket. A tanácstagok meg­nyugtató választ adtak ezekre. — Lakásért lakást ad cserébe a tanács — jelentette ki Grósz elvtárs. — Ezenkívül a magán­házak értékét egy öttagú bi­zottság felülvizsgálja és a tu­lajdonosok megkapják az ér-] téknek megfelelő pénzösszeget.1 A beszámolón még igen sok kérdést vitattak meg. Dr. Iván Géza tanácstag többek között a tisztasági versenyek jelentős eredményeire és egyben e ver-] senyek fontosságára hívta fel a figyelmet. Ezzel kapcsolatban az egyik Vászonfehérítő utcai' lakó, Herf ró Barna kérte, hogy • az utcájukban is építsenek] szennyvízlevezető csatornát, a Köztisztasági Vállalat dolgozói] pedig minden héten kétszer vi-« gyek el a szemetet, a szemetes- ] ládákat ne dobálják olyan erő­sen, mert így csaknem havonta i összetörik egy-egy. Több lakó panaszolta, hogy az EMASZ a 220 Voltra tör­ténő átszerelés után írásban felszólította a háztulajdonoso­kat: szereljenek tetőtartót a házakra. A tetőtartóhoz szük­séges csőanyagot azonban sem az LKM elárusító telepén, sem a MÉH vállalatoknál nem lehet beszerezni. A Vászonfehéritő utcaiak kő­zúzalékot kértek az úttest rendbehozatalára. A Herman Ottó utca lakói bejelentették, hogy utcájukban rossz a köz- világítás, nincsenek villany- körték az oszlopokon. A 40. körzet ** mint Steiner Lajosné, a 41. körzetiek tanácstagja összeír­ták a panaszokat, a körzet la­kóinak közös gondjait, s a kö­vetkező félévben is mindent elkövetnek azért, hogy a rájuk bízott gondok, problémák mi­hamarabb megoldódjanak. A fiJrrAm, János Utcai SÜ- A bársony talános iskola egyik tantermét csütörtök este zsúfolásig megtöltötték az em­berek. Nyolc utcából gyűltek össze a lakók, hogy meghall­gassák a 40. körzet két tanács­tagjának második félévi beszá­molóját, továbbá, hogy elmond­hassák panaszaikat. — Amikor megválasztottuk tanácstagjainkat, rájuk bíztuk közös gondjainkat — jelentette ki az egyik felszólaló, Kis- györgy Istvánná —, s most el­jöttünk, hogy megbeszéljük, mely problémáinkat oldották már meg és melyek vannak még hátra... * Grósz Károly tanácstagja részletesen ismer­tette a körzetekben elért ered­ményeket: — Ezután már nem járnak sá­ros úton az emberek a Klapka és az Aba Sámuel utcában sem. Az elmúlt félévben megkaptuk a járdaépítéshez szükséges anyagot és a lakók társadalmi munkában kikövezték az utat. Segített a lakosság az Apaffy utca vízhálózatának kiépítésén is. — Grósz elvtárs elmondotta, hogy körülbelül 1700 órát dol­goztak összesen ebben a három utcában. Labanc Károly pél­dául 200 órán át segített a jár­daépítésnél. De nagy készség­gel dolgozott Lihi János, And- rásik András, Kisgyörgy István és felesége, vagy például He­gedűs Lajos, Abonyi János, Demői László — és még igen sokan mások. *— Jövőre a Bársony János >és a Herman Ottó utca járda­építésére kerül sor. Grósz Károly elvtárs örven­detes híreket közölt az 1962. Évi városfejlesztési tervből is: Miskolci tánczenekar Berlinben Nagy megtiszteltetés érbe a miskolci tánczenészeket. A Német. Demokratikus Köztár­saság meghívása alapján a kö­zeljövőben Kelet-Berlinbe uta­zik vendégszereplésre Szirmai Kálmán és tánczenekara. Szirmai Kálmán zenekara a miskolci Polóma Étterem presszójában megnyerte a mis­kolci közönség tetszését. Re­méljük, a hazai pódiumon el­ért sikersorozatot, a Német Demokratikus Köztársaság la­kói körében is gyarapítják. „Közös gondjainkat bíztuk rájuk9*] A miskolci 40. és 41. körzet tanácstagjainak ] félévi beszámolójáról ]

Next

/
Oldalképek
Tartalom