Észak-Magyarország, 1961. december (17. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-10 / 291. szám

BSZAKMAGYARORSZAG Vasárnap, 1961. december tfc Fővárosi mintára Á megye legnagyobb kisipa­ri termelőszövetkezete, a Sá­toraljaújhelyi Szabó Ktsz csaknem minden észtén dobon más-más újdonsággal lepi meg a vásárló és a megrendelő kö­zönséget. Ebben az esztendő­ben másféle újdonsággal szol­gált: a napokban felavatták és ünnepélyesen' átadták az új, női méretes szabóságot, a sá­toraljaújhelyi és a környékbeli dolgozóknak. A szövetkezet tagsága már az év elején úgy döntött, hogy mintegy más télszázezer' forint költséggel átépítteti a régi ma­radék-boltot. A terv valóra vált, s így egy rendkívül im­pozáns üzletet nyithattak meg a sátoraljaújhelyiek csütörtö­kön délelőtt ' Az ünnepélyes átadásra el­jöttek: Erdős József, az OKISZ elnöke, Koltai Zoltán, a Bor­sod megyei KISZÖV elnöke, valamint a helyi párt, tanácsi és tömegszervezetek vezetői. A szövetkezet tagsága nevében Lantos Miklós elvtárs, a szö­vetkezet elnöke adta át az új boltot Az első nap forgalma jóval nagyobb volt, mint amennyire számítottak, így a nyolc-tíz ál­landó szakmunkás helyett ha­marosan húsz kiváló női szabó Í készíti majd a csinos ruhákat kosztümöket és kabátokat Március végére összehívták a SZÖVOSZ V. kongresszusát Qeqjjzetzk „Diákjárat44 Városunk. Miskolc — di­ákváros. Reggelente a diákok ezrei sietnek az iskolák felé. Éppen ezért őszinte örömmel üdvözölte a közvélemény a hirt, hogy reggelente „Diák­járat” táblával ellátott, két kocsiból álló „diákvillamost” Indítanak a Tiszai Pályaud­varról. Annál is inkább szük­ség volt erre az intézkedés­re, mert a szerdai pénteki — közismerten: piaci — na­pokon a diákok nagyon ne­hezen tudtak időben megje­lenni a pontosan nyolckor kezdődő előadásokon. Tehát helyes, fontos dolog volt a „Diákjárat” üzembeál­lítása. Egy dolog azonban vi­tathatatlan; az, hogy a diá­kok nem töltik meg a két vil­lamoskocsit. Nem töltik meg. egyes kalauzok, kalauznök mégis a leghatározottabban ellenzik, hogy apró. bólcső- dés-, illetve óvodáskorú gyermekekkel munkába siető szülők is felszálljanak a „Diákjárat”-ra. Természete­sen azt is el kell ismernünk, hogy nem minden jegykeze­lőnél ez a helyzet. Néhány nappal ezelőtt, december 4-én, hétfőn reg­gel egy szemüveges, fiatal jegykezelőnő, egyenest tűr­hetetlen hangon vonta fele­lősségre a gyermekekkel fel­szálló, munkába igyekvő szülőiket. Kedden reggel vi­szont a villamoskocsi vezető­je udvariasan elébe sietett a gyerekkel felszálló szülőnek és segített neki a felszállás­nál. Szerdán a személyzet is­mét kifogásolta a gyerme­kekkel felszálló édesanyák és édesapák reggeli utazását Pedig ha a „Diákjárattal" nem utaznak el, várhatnak nyolc óráig, vagy nyolc óra utánig, mert az alsó lépcső­nél feljebb nem juthatnak egyetlen szerelvényen ®eo% olyan sokan utaznak. Vajon utazhatnak-e a „Di­ákjára ton” kisgyermekes szü­lök, vagy sem? Vajon „diák­nak” számít.-« az óvodás-, il­letve bölcsődéskorú gyer­mek? Avagy egyes jegykeze­lők ég kocsivezetok lehet­nek-e zárkózott paragrafus- rugók, amikor mások ember­ségesek? Szeretnénk, ha tisz­táznák ezeket a Közlekedési Vállalatnál... Út a toronyházakhoz Miskolc, illetve a Selyem­re t egyik ékessége a 3 színes toronyház. „Bennszülöttek” és idegenek egyaránt elisme­réssel nézegbtik, ha arra jár­nak. Nem kellemes látvány viszont a kényelmes torony- házak környéke. Esős idő ese­tén csak bokáig érő sárban közelíthető meg a második és a harmadik épület. Pedig néhány héttel ezelőtt a to­ronyházak lakói társadalmi munkában gyalogjárót épí­tettek. Ez azonban színia használhatatlan, mert az ott dolgozó Építőipari Vállalat anyagszállító gépkocsijai át­járnak rajta és bokáig érd sarat szórnak rá. A toronyház lakóit joggal bosszantja a dolog. Egyrészt) mert úgy érzik, hiába dol­goztak, másrészt, mert tud­ják és látják, hogy a vállalat kocsijai a József Attila utca felől is közlekedhetnének és akkor nem tennének kárt a gyalogjáróban. Éppen ezért, jó lenne, ha a tanács és a vállalat illetékesei megnéz­nék; nem lehetne-e rendet te­remteni, nem lehetne-e úgy építkezni, hogy a társadalmi munkában épített gyalogjá­rón járni is lehessen. Úgy gondoljuk, a lakók érdeké­ben lehetne tenni valamit! Sőt; kell is tenni valamit! Barcsa Sándor Pénteken délután, a SZÖVOSZ székhazában ülést tartott az Országos Földművesszövetkezeti Tanács. Megjelent az ülé­sen Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, Nyers Rezső pénzügyminiszter, dr. Tatár Kiss Lajos, a SZÖVOSZ elnöke, Dégen Imre, az Országos Vízügyi Főigazgatóság ve­zetője, Bencze Károly, az MSZMP Központi Bizottsága mező- gazdasági osztályának helyettes vezetője, a SZÖVOSZ elnök- helyettesei és vezető munkatársai. Az Országos Földművesszövetkezeö Tanács, az ülésen ho­zott határozatával, március végére összehívta a SZÖVOSZ V. kongresszusát Az előző kongresszus óta ugyanis, mint dr. Tatár Kiss Lajos, a határozati javaslat előadója rámutatott, mélyreható változás történt a falvakban: uralkodóvá vált a termelőszövetkezeti gazdálkodás. A kongresszusnak meg kell határoznia a földművesszövetkezeti mozgalomnak ehhez az új helyzethez mért tevékenységét és perspektivikus feladatait. A kongresszust, a tanács határozata értelmében, megelőzi a földművesszövetkezeti szervek vezetőinek újraválasztása. (J)ettentő Irta: Horváth József ^í^od riguez D VL Fodor Géza megkövültén hallgatta a bejelentést. Való­sággal felizzott, amikor min­den további nélkül megszólalt: — Kérem, igen tisztelt di­rektor úr... Nem folytathatta, mert Vér­tes igazgató ellentmondást nem tűrő hangon letorkolta: — Fodor kolléga, csak is­mételni tudom, hogy ez a közlés miheztartás végett tör­tént, és efölött vitát nyitni nincs módunkban. Egyetlen szó erejéig sem. Köszönöm, uraim, most menjenek fel az osztályokba. Fodor Géza magábaroskad- tan bandukolt fel a lépcsőn. Az osztály feszült kíváncsi­sággal leste minden mozdula­tát. A gyerekek érezték, hogy most még a levegő is súlyos terhet cipel, és remélték, hogy osztályfőnöküktől meg­tudnak valamit. Fodor lassan lelépett a ka­tedráról, s az első padsor előtt megállt. Vontatottan szólalt meg: — Fiúk, mától kezdve üres lesz egy hely az osztályban. Aid azon a helyen ült, társa­tok & testvéretek. Ezt soha­se felejtsétek el. ügy emlé­keznetek vissza rá, mint aki szerencsétlenül járt, mintha — mintha egy erdei kirándulá­son elragadták volna a farka­sok. Abbahagyta) Látta, hogy Winkler Rudi feszeng a he­lyén, s alig tudja visszatarta­ni a már-már kibuggyanó mondanivalót. — Winkler, akarsz valamit mondani? — kérdezte a ta­nár. — Igen. tanár úr — állt fel Winkler. — Én tudom, mi van a Beckkel. A Beck zsidó, és bezárták a fatelepre. — Ülj le. Ne felejtsétek el, amit mondtam: Beck Jenő a testvéretek, s ő gonoszságnak esett áldozatul. Most pedig ve­gyétek elő 'a könyveteket. Nyissátok fel a 125. oldalon. Ma Horatiust fogunk olvasni. Ki vállalkozik rá? Felhangzottak az eposz zen fi­zetés sorai, de Winkler Rudi sehogyan sem tudott Hora- tiusra figyelni. Mindegyre egyetlen gondolat körül forgo­lódott. Hogyan lehet az, hogy otthon édesapa azt mondta: nagyon helyes, ami a sárga­csillagosokkal történik, Fodor tanár úr meg azt mondja, hogy Beck a gonoszságnak esett áldozatul? Édesapa éppen teg­nap este magyarázta el anyu­nak és neki, hogy az olyanok, mint a Beck, vérszopók és el­lenségek voltak, de most meg­érdemelt sorsukra jutottak, viszont Fodor tanár úr sze­rint a Beck nekik testvérük, és szerencsétlenül járt... ? El­tökélte, hogy ezt azonnal tisz­tázza édesapával. Alig várta az ntolső csen­getést, sebesen hazairamodott. Apa és anya már asztalnál ül­tek, ebédeltek. Éís Winkler Ru­di elbeszélte, mit mondott Fo­dor tanár úr a latin órán, és milyen ellentmondás rejlik az egészben. Rudi azt hitte, hogy édesapa majd magyarázatát adja ennek, és kisül, hogy itt valami félreértésről van szó. De Winkler Rezső, a verebélyi népmozgalmi nyilvántartó hi­vatal vezetője, az emléklapos tartalékos főhadnagy, semmi­féle magyarázatba nem bocsát­kozott, hanem csak annyit kér­dezett a fiától: — Biztos vagy benne, kisfi­am, hogy Fodor tanár úr szó­ról szóra ezeket mondta? Nem tévedsz, kisfiam? — Nem, egészen biztos — fe­lelte Rudi, és megint elismé­telte Fodor Géza szavait. Winkler Rezső ezen a napon nem pihent le ebéd után, ha­nem elment hazulról. A város­házára sietett, és Szomolányi Pétert, az alpolgármestert ke­reste. — Nem alpolgármesteri mi­nőségben kereslek, kedves bá­tyám, — toppant be Szomolá- nyihoz — hanem mozgalmi ügyben. „ — Kérlek én most nemigen érek rá, de miről van szó? Winkler Rezső ünnepélyes pózt öltött: — Halaszthatatlan nemzeti ügy. ügy szólok hozzád, mint a Keleti Arcvonal Bajtársi Szö­vetség helyi csoportjának el­nökéhez. Kérlek szépen, az én kisfiam hatodikos gimnazista, és... Winkler részletesen elmond­ta, amit a fiától Fodor tanár úr reggeli megnyilatkozásáról hallott. Szomolányi figyelme­sen végighallgatta. Végül fel­állt és a kezét nyújtotta Winklemek: — Nagyon köszönöm, kedves barátom, ezt a közlést. Nagyon jól tetted, hogy felhívtad a fi­gyelmemet. Gondom lesz a ta­nár úrra. Kérlek, senki más­nak ne tégy említést a dolog­ról. Mert ugyan már az elmon­dottak is elegendő bizonyságot szolgáltatnak arra nézve, hogy ez a tanár egy defetista áru­ló, de talán még hasznosabb lesz, ha beható megfigyelés alá vesszük. Várj csak... Nem tudod, kérlek, milyen család­ból való ez a tanár? — De, kérlek szépen, az apja Fodor Aurél, kereskedő ember. — Aha, értem. A Horthy Miklós út és az Erzsébet ki­rályné utca sarkán... — Igen, igen. Szép kis család lehet, mondhatom. — Majd elválik, pajtikám. No, Isten veled. Légy nyugodt, az ügy jó kezekben van. Mindketten megértőén mo­solyogtak. Több naint két hónap telt el ezután. Fodor Géza még inkább ke­rülte az embereket, mint ed­dig. Gyakran megtörtént, hogy nem is vacsorázott együtt szü­leivel. Kiüzent a mindenesnél’, hogy vigye be a vacsoráját a Sízobájába, Az öreg Fodor vcá­a történet is, amit játszunk és rendkívüli, sajnálatosan rend­kívüli a történelemnek az a szakasza, amelyről történetünk szól. — A darab zenéje? — A Berliner Ensemble ál­tal felhasznált kísérőzenét al­kalmazzuk mi is, gépi tolmá­csolással. Itt szeretném elmon­dani azt, hogy a berlini elő­adásnak a szövegét átvettük, azonban a játék megjelenítésé­ben eltérünk tőle, más játék­indítási módot, más környeze­tet alkalmazunk. A darab for­dítását, mint a nyomtatásban megjelent szövegét is, Hajnal Gábor végezte. Az érdekes díszletmegoldásokat Wegenast Róbert tervezte. — Kiket látunk majd a da­rab egyes szerepeiben? — Nagylétszámú a szereplő- gárda. A legfőbb szerepekben Sztankai Istvánt, 6 lesz Arturo Ui, Fehér Tibort, Némethy Fe­rencet, Ruttkai Ottót, Gáti Györgyöt, Polgár Gézát, Ló- ránd Hannát, Nádassy Annát, Vargha Irént, Somló Ferencet és sorolhatnám még a népes gárdát A próbák már a befejezéshez közelednek. Kedden, szerdán, csütörtökön már a főpróbák kerülnek sorra, az utolsón részt vesznek az üzemi közön­ségszervezők is és pénteken, december 15-én este Miskolc közönsége egy igen jelentős színházi élménnyel lesz gazda­gabb. (benedek) Sabin-cseppekkel a gyermekbénulás ellen A Sabin-cseppek alkalmazá­sa óta a gyermekbénulásos megbetegedések megszűntek és Miskolcon két év óta újabb megbetegedés nem fordult elő. Ez megnyugtató eredmény, azonban csak úgy tartósítható, ha a Sabin-cseppek adását to- vább folytatjuk azoknál a kor­csoportoknál, melyek teljes vé­dettsége még nincs biztosítva. Ez év decemberében, a kö­vetkező év januárjában és már­ciusában az alábbi korcsopor­tok kapnak védőoltást: faképpen nem bánta ezt a hir­telen változást. Csak egy kicsit féltette a fiát Nehogy megárt­son neki az a döbbenetes él­mény, amely az élet árnyékos oldalán vár reá. Időközben ész­revette, hogy Géza vásárolt egy rádiót Gyakran lesi a hí­reket, majd az esti órákban, a jól elfüggönyözött ablakok mö­gött, külföldi. adóállomások műsorát is meghallgatja. Egy este váratlan vendég toppant be a Fodor-házba. Put- noki úr, Fodor Aurél volt se­gédje tette tiszteletét, hívatla­nul. Rendkívül szívélyes volt,! majd elolvadt, amint a keres-! kedő kezét szorongatta. Bocsá­natért esedezett, amiért csak úgy bejelentés nélkül betört a család magányába, de hát fontos mondanivalója van, nem! halaszthatta tovább. Fodor! gondosan eltitkolta valódi ér-! zelmeit Putnoki úr iránt, és be-! tessékelte az ebédlőbe. •— Hallóitam, Putnoki úr,; hogy megcsinálta a szerencsé­jét — mondta titkolt irónia-; val a házigazda, — Bevallom,! én sohasem sejtettem, hogy! maga ennyire életrevaló em­ber, Putnoki úr. — Ó, kérem, Fodor úr, az! élet forgandó, no meg a szeren­cse is, ugye. Pedig tessék el­hinni, én nem vágytam nagy-, ra, én egy lépést sem tettem; azért, hogy cégvezetőnek je-! löljenek ki a Krausz-féie vas-! kereskedés élére. Dehát ha egyszer úgy találták, hogy al-i kalmas vagyok rá, nem utasít-; hattam vissza. Meg aztán...] nem is tanácsos az ilyesmit; visszautasítani. — Halkra fog-; fa a hangját: (Folytatjuk.) A* 1961. december I1-461 16-ig terjedő napokon: az 1959 január 1—1961. szeptember 30-a között születettek első. Az 1962. január 29-től febru­ár 4-ig terjedő napokon: az 1959. január 1—1961. szeptem­ber 30-a között születettek má­sodik, továbbá az 1961 októ­berben születettek első; 1962. március 12-től 18-ig ter­jedő napokon: az 1959. január 1—1961. szeptember 30-a kö­zölt születettek harmadik, a? 1961 októberben születette!) rfiásodik és az 1961 november­ír ben születettek első oltására * kerül sor,­Í Ezúton is felkérjük ar, érde­kelt szülőket, hogy a kijelölt jtidőben feltétlenül vigyék ei ■gyermeküket az oltóhelyre. Vi- !gyenek magukkal kanalat, mert az oltóanyagot teában ad !ják be. Az oltások a területileg illetékes tanácsadó helyiség­ben történnek. ; Az oltóanyag rendkívül ma- !gas hatásfokán és a beadás egyszerűségén kívül a szülők felelősségérzete is feltétele an­nak, hogy a gyermekparalízis elleni harc eddig elért sikerét a jövőre is biztosíthassuk) Miskolc Városi ■ ' Közegészségügyi­Járványügyi Állomás • ■ —­: főbb millió lórin! értékű megtakarítás az aprómag-cséplés úi rendszerű gépesítésével Hazánkban évente mintegy 250 000 hold aprómag betaka- rításáról és csépléséről kell gondoskodni. Ennek a munká­ltak a gépesítése mindeddig ■nem volt kielégítő. Az idén egy nagyjelentőségű újítással lényegében megoldották ezt a régi problémát. Schuszter Fe- 'renc, a Gépállomások Pest mc- .gyei Igazgatóságának mérnöke több évi kísérletezés után a '.szovjet gabonakombájnt alakí­totta át olymódon, hogy az — ;gabonafélékhez hasonlóan — ■az aprómag betakarítását és cséplését is elvégezze. A szak­értők több millió forintra ér­tékelik az újítással megtaka- ;rithaió összeget. Az id%n 360 ■kombájnt alakítottak át az új elgondolás szerint. .. Csupán ■ Pest megyében 4600 hold here­félét takarítottalc be ilumódon. felírat: nagy gengszter-attrak­ció. Valójában — ez az £n ren­dezői célom is — egy gengsz­ter-komédiát játszunk le a kö­zönség előtt. Azonban ez í gengsztof-játék nem csak egy­szerűen gengszterekről szól, bál valójában nagyon is gengszte­rek, akik majd előttünk mozog­nak. Brechtnek ebben a darab­jában jelentkeznek a Shakes­peare-! királydrámák paródiái, ^ehetetlen nem gondolni pl. a III. Richardra, vagy a darab­beli Dougsboruugh végrendele­ténél több királydráma hason­ló megnyilvánulása jut eszünk­be és feltétlenül eszünkbe jut majd a darab egyik-másik je­leneténél a Faust is. És, ami a legfontosabb, a darabban sze­replő gátlástalan gengszterek históriája feltétlenül felidézi előttünk a régi Németország kartelljeit, trösztjeit, ■ Arturo Ui és gengszter-bandája kísér­tetiesen idézi emlékezetünk­be a XX. század, de talán az egész világtörténelem leggalá- dabb gengszterbandájánali, Hitlernek és téirsainak uralom­ra törését, majd az urajom bir­tokában véghezvitt gonosztet­teit. Ismétlem, gengszter-komé­dia folyik le előttünk, de a fel­nőtt közönség, a kortárs előtt egyben ez a korszak is megele­venedik (a fiatalabbaknak az utalások segítenek a felisme­résben) és úgy elevenedik meg, ahogyan azt megjeleníteni csak Brecht volt képes: úgy perszií- lálva a történteket, hogy az események szereplői, megfele­lően reflektorfénybe helyezve, olyanoknak lássanak, mint amilyenek valójában voltak is és mint amilyennek a történe­lem igazolta őket: üres, pöf- feszkedő, gátlástalan gengszte­reknek. — A játék rendezésénél mi­lyen megoldásokkal találko­zunk? — Nem szeretném előre el­lövöldözni a puskaporomat, de végeredményben nem is titok. Mint mondtam, gengszter-ko­médiát csinálunk. Cirkuszi kör­nyezetben játszódik le előttünk majd a történet, mintha az egészet egy nagy cirkusz-együt­tes, a Gengszter Cirkusz, a GC, amelyben majd az SA-ra lehet ismerni, mutatná be. Ez a já­tékmód még jobban alá kíván­ja húzni a paródia-jelleget. Egyben arra is módot ad, mint az a cirkuszoknál szokásos, hogy egy-egy szereplő több sze­repben is felbukkanjon majd a színpadon. Ez a színpadon elég szokatlan, de szokatlan maga Néhány napja az utcán ol­vashatók a plakátok; a Mis­kolci Nemzeti Színházban de­cember 15-én, pénteken új be­mutató lesz és ezzel a bemuta­tóval, Bertolt Brecht Arturo Ui című darabjának bemutatásá­val a színház talán az évad leg­nagyobb vállalkozását és egy­szersmind legnagyobb fegyver­tényét hajtja végre. Brecht általában elég szüle körben ismert Miskolcon. Job­bára csa.k értelmiségiek, kü­lönleges irodalmi érdekességek kedvelői tartoznak Brecht ra­jongóinak táborába, szélesebb közönség a néhány évvel ez­előtt bemutatott Koldusopera kamaraszínházi előadásából is­meri. A most bemutatásra ke­rülő darabja merőben más kör­nyezetben játszódik, más a mondanivalója, szerkezete, mindenképpen sok és nagy meglepetést okoz azoknak is, akik Brecht több művét is is­merik. , Az Arturo Ui előadásának rendezésére a színház volt ren­dezőjét, Horvai István kétsze­res Kossuth-díjas művészt hív­ta meg vendégművészként. Ve­le beszélgettünk a darabról, az előadásról. — örömmel fogadtam a szín­ház meghívását és külön örü­lök annak, hogy Brechtnek ezt a csodás darabját rendez­hetem. Elöljáróban szeretném azt elmondani, ami egyébként a színlapon is olvasható, hogy az Arturo Ui-1 a bevüni Brecht Színház, a Berliner Ensemble 1959. évi előadása nyomán, il­letve az akkor bemutatott vál­tozatban játsszuk. Ezt azért szükséges megemlítenem, mert a darab szövegkönyve nyomta­tásban közkézen forog, az ál­talunk bemutatandó változat azonban attól némileg eltér. Az indokolja ezt, hogy Brecht a darabot 194J.-ben írta, a po­litikai szituáció megváltozása, a fasiszta Németország vezetői­nek csúfos bukása, az azóta el­telt idő teremtette, nagyobb át­tekintést adó történelmi táv­lat azonban szükségessé tett bizonyos átdolgozásokat, ame­lyeket Brecht a darabra vonat­kozó tanulmányaiban részlete­sen és alaposan meg is indo­kolt. Ezt a változatot mutatja be a Berliner Ensemble, amely­nek előadásait a közelmúltban személyesen is megnéztem, és ez a változat fut több európai ország színpadán. •— Tulajdonképpen miről ■zó! Brecht darabja? — A plakáton is olvasható a A „Nagy gengszter-attrakció" bemutatása előtt Horvai István kétszeres Kossuth-díjas rendező beszél Brecht Arturo Ui című művének előadásáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom