Észak-Magyarország, 1961. december (17. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-07 / 288. szám

ESZAKMAGYARORSZAG Csütörtök, 1961. december 1» I • AZ ELSŐ PONT Az iskolareform domás szerint három pontban hatá­rozza meg az előttünk álló fel­adatokat. Áz első pont: az is­kolákat mindinkább a gyakor­lati élethez kell kapcsolni. A napokban erről a kérdésről tanácskoztak dr. Kálmán György, a fővárosi pedagógiai szeminárium munkatársa vita­indító előadása alapján a me­gyei tanácsnál tartott ankéfon. A tanács nagytermében azok az emberek gyűltek össze, akik az iskolákban a politechnikai képzést vezetik. Mi is ez áss első pont? Mit foglal magában a „szorosabb kapcsolat”? Kezdjük talán egy mindany- pyjunk áítal ismert, íeleme- lóen szép tétellel; nálunk a munka becsület és dicsőség dolga. Es talán folytassuk rög­tön ezzel: a Magyar Népköz­társaság társadalmi létének alapja a munka. Már e két tétel idézése is kellő magya­rázatul szolgál az oktatásban történő hatalmas változáshoz, a gyakorlati életre neveléshez, melynek célja a munka, meg­becsülése, szeretete. Aki csak egy kicsit is a magáénak érzi eredményeinket, gondjainkat, örömeinket, annak egy pilla­natig sem lehet közömbös, hogy felnövekvő ifjúságunk mennyit ért meg ebből. Ter­mészetesen a tanulóifjúságról van sző, melyet az utóbbi évekig az iskolapad erősen el­szigetelt a munka megismeré­sétől. A diákok életszemléletét ed­dig két erő alakította leghatá­sosabban: a szülői ház és az is­kola. Ehhez a két erőhöz most egy harmadik is kapcsolódik: a munka. Ez a harmadik erő rendkívüli hatással lehet a fia­talokra. Teljesen új képet nyernek a munkáról, a mun­kásról, ami, vagy aki eddig is­meretlen volt előttük. A politechnikai oktatás, mint az ifjúság egészséges életszem­léletének irányítója nagy gon­dosságot, lelkiismeretességet érdemed. Az üzemi gyakorlato­kon nemcsak arról van szó, hogy a diákok megtanulnak egy-egy munkafolyamatot, ha­nem ennél sokkal többről. Vál­tozik gondolkodásuk is. A szakemberek, a mesterek türe­lemmel, megértéssel foglalkoz­nak velük. De nemcsak taní­tani kell őket, hanem nevelni is. Néhány mondatban például ismertetni lehet a gyár beru­házásait, ed lehet mondani, hogy miért van erre szükség, beszélni lehet a szociális jutta­tásokról, fürdőről stb. Az üzemi nevelés persze mégsem ilyen egyszerű. Az országban jelenleg körülbelül tízezer olyan ember is foglalkozik a politeehnikás diákokkal, akik­nek ismeretlen a pedagógia. Az oktatás formája sem tisz­tázott még. A politeehnikás osztályok központi tanterve nagyvonalú, nem részletezett, nem pontos. Ezt a tantervét az üzemekben csak mint nyers­anyagot tudják kezelni, és ahol szükséges — márpedig sok her lyütt szükséges —, ott a tan­tervet nemcsak lehet, hanem kell is módosítani, a helyi ta­pasztalatoknak megfelelően. Okvetlenül szükséges a helyi képzési terv elkészítése. Ezek a tervek sem mindig pontosak. A leggyakoribb hiba, hogy az elmélet és a gyakorlat nincs megfelelő összhangban. Szük­séges, hogy az elméleti órákon olyasmiről tanuljanak, amit utána a gyakorlatban is el tud­nak végezni. A másik fontos szempont: vigyázni kell a fo­kozata összefüggésekbe. Az ala­pokból induljunk ki és ne ugorjunk át egy-egy munka- folygmatot. Nem biztos, hogy a diákok megértik azt, ami a mesternek természetes. A har­madik szempont, amire vi­gyázni kell: nem mindegy, hogy mire használjuk fel az időt. A diákokkal a tantervben meghatározott munkafolyama­tokat kell végeztetni- Az egyik üzemben például azt a felada­tot adták a diákoknak, hogy egy hatalmas csavarhegyből válogassák ki méret szerint a különféle csavarokat. Ez ugyan hasznos volt a gyárnak, de nem felelt meg a reform elvei­nek. Néhány szót most a gyakor­lati oktatás módszertani kér­déséről. Mi tudatosan dolgozó embereket nevelünk. Volt már rá példa, hogy a politechnikai osztályokból néhányan újítást adtak be. Nem nagyértékűe- ket, nem is egészen pontosakat ugyan, de az újítások helye® elképzelésen alapultak. Ez is egyik példája a tudatosan dol­gozó embernevelés eredményé­nek. Az ismeretekben, a gya­korlati jártasságban, az ember- nevelésben elért eredményeink azonban lassú ütemről tanús­kodnak. Mit lehet tenni? Kezdjük az ismerettel. Az órák általában alaposak, de az oktatók nem veszik figyelembe, hogy mit érthetnek meg ebből a diákok. Szenteljünk több fi­gyelmet a fogalmak kialakítá­sára. Mindig a valóságból in­duljunk ki és szemléltessünk. Ha már ezen túl vagyunk, a következő lépésként győződ­jünk meg arról, hogy megér­tették-e, amiről beszéltünk. A gyakorlatnál is csak lé- pésrpl-lépésre juthatunk előre. Először bemutatjuk a művele­tet. Másodszor: megmagyaráz­zuk, hogy a műveletet miért kel} így, a bemutatott mozdu­latokkal végezni. Nem szabad megelégedni azzal, h°gy a gyerekek utánozzák a helyes mozdulatokat. Lényeges: a megértés. Harmadik lépésként megfigyeljük a tanulócsoport munkáját, megjegyezzük a ti­pikus hibákat, és kijavítjuk azokat. Nagyon fontos a telje­sítmény igazságos (!) értéke­lése. A cspportos mimkánól Jé alkalom kínéikózjk a közösségi szellem kialakítására. Az üzem és az iskpla együtt­működése az oktatásban, neve­lésben elengedhetetlen. A ta­nári kar és az űzetni oktatók találkozzanak gyakran. Az üzemi oktatók nagy segítséget adhatnak a pedagógusoknak a gyermek megismerésében. He­lyes, ha a nevelők is ellátogat­nak az üzemekbe, hogy meg­nézzék, figyelemmel kísérjék a diákok munkáját. Sok mindent lehetne még elmondani az „első pont­ról”, az életközelségről. Sok még a probléma a politechni­kával, hiszen ez az oktatási forma most forr, most alakul. A leglényegesebbek azonban talán a fentiek. A diákokat a kétkezi munka becsülésére, szeretetére neveljük. E cél megvalósítása végett az egész társadalom megmozdult. Az eredmények már eddig is bizo­nyítják: sikerrel. Nem kétsé­ges, hogy ezek az eredmények a későbbi években fokozódnak, a most még zavaros, itt-ott homályos elképzelések kitisz­tulnak. A siker rajtunk — mindannyiunkon — múlik. Arab műsor a miskolci Zrínyi Ilona gimnáziumban Miskolc UNESCO iskolája, a Zrínyi Ilona Leánygimnázium III. B. osztálya december 9-én, szombaton délután 5 órai kez­dettel — a „Népek hazája, nagyvilág” című sorozat 21. előadásaként — arab műsort rendez- A műsorban jelenetet adnak elő az Ezeregyéjszaka meséiből, ismertetést tartanak az arab országokról, az arab történelemről, irodalomról, művészetről, arab táncot mu­tatnak be. Priska Tibor Befejezték az őszi mélyszántást , A több mint hétpzer holdas szcnlistváni VII. I'ártkongresz- szus Termelőszövetkezet me­gyénk legnagyobb közös gazdaságai közé tartozik, Az őszi talajmunkák elvégzésére, az őszi mélyszántásra nagy gnildot fordítottak. Tavaly az állandó esőzések következté­ben képtelenek voltak végez­ni közel 3 ezer holsteyi s?áp- tanivklójukkal, IlOO holdon maradt szántatlanul a föld, ami a termésátlagok jelentős csökkenését vonta maga után. Szentistvánban okultak a termelési tapasztalatokból. A betakarítás, majd a vetés be­fejezése után minden erőt az őszi mélyszántás maradékta­lan elvégzésére összpontosítot­tak. Fáradozásuk nem volt hiábavaló, mert december fi­re lényegében az utolsó darab földcj íg felszántották, a IS erőgép szorgalmas munkájá­nak eredményeként határidő előtt végeztek tehát 2700 hold- nyj terület őszi mélyszántásá­val. December 22-töl jmi í-io léli srüiiel az Istoláta A Művelődésügyi Miniszté­riumban kapott tájékoztatás szerint az idei tanévben téli szünet az általános- és a kö­zépiskolákban december 22-én, pénteken kezdődik és 1962. ja­nuár 8-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap december 21-e, csütörtök, a szünet utáni első tanítási nap január 8-a, héttó. *******i,******irk********1r***it*****1{**1rk*i[1ri[1rk**1i1(if**it1(1rki[*t (Rettentő Irta; Horváth József <Hod riguez j HL Mialatt az öreg kereskedő így csüggött a fia alakján, Fo­dor Géza, a verebélyi gimná­zium huszonhat éves nyelvta­nára csakugyan osztályfőnöki órát tartott a hatodik á-ban. Diákjai odaadó figyelemmel lesték szeretett tanáruk szavát. Fodor tanár úr a félévi értesí­tők eredményeit és tanulságait boncolgatta elüj.tük. Már csak­nem az osztályoévsor végére ért, amikor megkérdezte: — Nos, fiúk, ki van még hát­ra? — Kosa Gyuri! — kiáltotta kórusban az osztály. — Úgy van — hagyta hely­ben Fodor tanár- úr. — Kosa Gyuri, a színjeles bizonyítvány tulajdonosa, igaz? Nyújtsa fel a kezét, ^ki szívesen toppant volna az édesapja elé a Kosa Gyuri bizonyítványával! Derűs, pajkos kacagás köze­pette harmincegy kéz lendült a magasba. Csak Kosa Gyuri sütötte le szerényen a szemét, mintha el akart volna bújni a feléje sugárzó tekintetek elől. Amint Fodor tanár úr ismét megszólalt, mély csend támadt az osztályban: — Látjátok, én mégis elége­detlen vagyok ezzel a szinje- lessel. Jobban mondva, veled, Gyuri. Látom, csodálkoztok, fiúk. Figyeljetek csak. Kosa Gyuri naevon szorgalmas di­áik. Feltétlenül megérdemli a színjelest. De vajon melyik az a szaktárgy, amely őt különös­képpen érdekli és foglalkoztat­ja? Nos, Gyuri? Amit minden más tárgynál jobban szeretsz, amit szívesebb«! tanulsz és amiben igaz örömödet leled? Az osztály kissé csodálkozó gondba merült. Mi rejlik e kér­dés mögött? Kósa Gyuri vá­ratlanul megszólalt: — Én legjobban a latint sze­retem, tanár úr kérem. Fodor Géza arcán bosszús érzés suhant át- No lám, a kis stréber... Hát minden emi­nens diákban van egy ici-pieí stréberség? De nem mutatta ki bosszúságát: — Azt hiszem, félreértettél engem, Gyuri. Térjünk csak vissza Farkas Tamásra. Far­kas csak jórendű tanuló, igaz? De rendkívüli érdeklődéssel szorgalmazza a fizikát és a matematikát. Ezt a két tárgyat mindenki másnál jobban érti az osztályban. S emögött én azt látom, fiúk, hogy Farkas — tudva, vagy tudatlan — már most egy adott hivatásra készül. Viszont nálad, Kósa, ezt nem tudom felfedezni. Te min­dent jelesre tudsz. Farkas, ne­ked hány elégségesed volt? — Kettő, tí)bár úr­— Lám, ugyanakkor fiziká­ból és matematikából őt jelöl­jük a tankerületi tanulmányi versenyre. És biztosra veszem, hogy első lesz! Már látom, hogy végül is fizikus lesz eb­ből a gyerekből. Jó fizikusi Most talán értitek, mit akar­tam kihámozni a Kósa péidá- jábóL Sőt, tovább is megyek egy lépéssel. Nézzétek, fiúk, furcsa időket élünk mi. A tör­ténelem kerekei csikorogva döcögnek. Én. amennyire csak tőlem teliif, figyelem az embe­reket, az emberi sorsokat. Tudjátok, mit fedeztem fel? Akfk hpzzánőnek, hozzáragad­nak a percekhez, azok ide-oda hánykolódnak. Válogatás nél­kül mindenbe bele akarnak kapaszkodni, s -a végén ür<js marad a markuk. Az j<lő aztán eljár felettük,' s egyszercsak megvénülnek, de nem tudnak számot adni arról, tulajdon­képp mit is végeztek életük­ben? Igen, üres marad az éle­tük mindazoknak, akik együtt hánykolódnak a háborgó idő­vel! Én mást tanácsolok nek­tek. Azt, hogy ragadjatok meg egyvalamit az életben, de azt jól. szívósan és elkötelezve, aztán szenteljétek magatokat ennek a választott hivatásnak- Háború van, valahogyan min­den, de minden kisiklott, láz­ban vergődik a világ, s aki be- levegyüf ebbe a szörnyű for­gatagba, együtt ég el oktala­nul és értelmetlenül a rohanó hétköznapokkal. Én a magám példájára szerelnék hivatkoz­ni előttetek. Tudjátok, hogy nyelvész vagyok, abban talá­lom meg életem értelmét, de­rűjét, éltető elemét. Ezzel ko­rántsem azt mondom nektek, hogy legyetek nyelvészek. Nem! Csak azt, hogy válassza­tok ki magatoknak valamit, ami teljesen betölti az érdek­lődésieket, és szenteljétek ma­gatokat annak! Az osztály feszülten figyelt, Fodor Géza szenvedélytől fű­tötten beszélt. Úgy hangzott ez a fejtegétés, mjnt egy ars poetica, mipt egy hitvallás. S annyi szenvedély tüzelt ebben a hitvallásban. hogy mély nyomokat perzselt a zsenge gyermeki lelkek he. Jó néhány diák nem is értette hirtelen a szavak ertebnét, de annál vi­lágosabban kelt életre előtte Fodor tápár úr példája, s a szeretett alak körül lassan ki­rajzolódott valamiféle eltö­kéltség: igen, én is ilyen aka­rok lepni, én is választok ma­gamnak egy hivatást, és an­nak szentelem magamat min­denestül! Az osztályfőnöki óra végét­ért. Fodor Géza a tanáriban magárakapta felöltőjét, és ha­zafelé indult. Útközben még- egyszer átgondolta ezt a be­szélgetést az osztállyal. Igen, látta, hogy mindaz, amit mon­dott, hirdetett, megfogamzott a fiúkban. Elhatározta, hogy gyakran visszatér erre a té­mára. s ehhez a gondolathoz alakít,ja tanítványai jeliemét. Szentül meg volt győződve ar­ról, hogy ha ezen az úton in­dítja el a fiúkat, sok fenyegető tragédiától óvja meg őket. Még akkor is mélyen elme­rült gondolataiban, amikor be­nyitott az Arany János utcai kőházba. Megcsókolta édes­Qtq.tjfe.el Jöjjön he ax erdő a városba is A minap örömmel nyug­táztuk lapunk hasábjain, hogy Borsod megyében mint­egy kétezer hektárnyi terüle­ten íásítanak a második öt­éves terv során. Az állami gazdasagok és az erdőgazda­ságok, sőt: a községi tanácsok is a helyi fásítási tervek részletes kidolgozásán fára­doznak. A lóglöbb község­ben már évekkel ezelőtt el­kezdték ezt a nemes mun­kát: sudár fákká nőttek az első csemeték, hűs árnyékot adnak a mezőn dolgozó em­bernek és nagy szerepet ját­szik a fásítás a természet át­alakításában is. Ezt a szempontot figyelem­be véve, az erdészeti szak­emberek irányításával a gaz­daságok a következő tava­szon is több ezer hold uj er­dő telepítését tervezik. Sok­felé, a másra használhatat­lan talajokon nyárfát ültet­nek és így, öt év alatt csak­nem 59 ezer hold új erdőt rajzolhatunk majd az állami gazdaságok terület-térképére. Ott, ahol már kézzelfogha­tóan érzékelik a fásítás elő­nyeit, meg is becsülik azt Az emberek óvják, ápolják, a vadait kártevéseitől védik és (ha nem is feladatuk) ül­tetik js a facsemetéket. Mi­lyen szomorú látvány azon­ban városiban, a kőházak rengetegében — ahol külö­nösen jó lenne, ha üdítené a városképet egy-egy fa — hogy lelketlen emberek, vagy neveletlen fiatalok de­rékban törik el a sudár cse­metéket Az illetékes szer­vek javaslatára és közremű­ködésével Miskolcon is fá­sítunk. A selyemréti, a Ki- ldán-déli lakótelepen és a vá­ros más pontjain is sok ezer facsemetét ültettek el az ősz­szel. Hogy várjuk, s milyen sokan várjuk, hogy ezek a facsemeték megfoganjanak, megerősödjenek, zöld lomb­ba boruljanak, virágozzanak, Üdítsék, szépítsék városun­kat! S milyen szomorú lát­vány, hogy az útszegélyek mentén sok csemete derékba törve lankad. Derékba \cave várja a tavaszit, amelyen ta­lán már ki sem hajt.fé Fogjuk le a lelketlen em­berek kezét, védjük meg fa­csemetéinket. Miskolcot, szép erdők övezik. Hadd jöjjön be az erdő a városba is! Tudományos együttműködés A rádió és az újságok szűkszavúan jelentették, a hírt: „A Magyar Tudomá­nyos Akadémia tudós-klub­jában aláírták az MTA és a Szovjet; Tudományos Akadé­mia közötti tudományos együttműködés jövő évi munkatervét.” Ezúttal új formát ölt az együttműködés. A munkaterv alapjául szolgáló, a két aka­démia közötti egyezmény mostantól beilleszkedik az államaink közötti kulturális egyezménybe. Az új program még közelebb hozza egymás­hoz a két akadémiát, széle­síti az együttműködés terü­leteit. Ennek megfelelően a magyar és szovjet akadémia tudósai a jövőben több mint 20 közős problémán dolgoz­nak majd együtt. A két nemzet tudósainak! közös munkája újabb bizo­nyítéka a szovjet nép és ha­zánk éltéphetetlen kapcsola­tónak. mely a tudományos együttműködésben is sikere­ket hoz. Korunkban, amikor a tudományos kutatásoknak’ hallatlanul nagy a jelentősé­gük, szinte elengedhetetlen, hogy a tudósok kicseréljék elméleti ku tatásaik tapasztó - látóit, s különösen nagy je­lentősége van ennek a KGST országain belüli szoros együttműködésben. Minden olyan eredmény, amelyet kö­zösen dolgozunk ki és érünk el. közelebb hozza egy lé­péssel a kommunizmust és jóleső érzéssel mondhatjuk el, hogy ahhoz mi is hozzá­járultunk. Erre gondoltunk, amik«" a rádió híradását hallgattuk. fönodvári) Megkezdődött a téli könyvvásár A miskolci könyvesboltok­ban néhány napja’ megnöve­kedett a forgalom, s az utcai könyvsátraknál is ezrek vásá­rolnak naponta könyvet. A té­li könyvvásárra megjelenő művek minden évben sok örö­met szereznek a gyermekek­nek és a felnőtteknek egy­aránt, Ma már alig van olyar anyját, s meglepetve látta, hogy ő is épp most érkezett haza. — Az üzletben voltam, fi­acskám. Apádnak dolga volt, fél délelőtt kint járt a város­ban. Alighogy ezt kimondta, be­toppant az öreg Fodor. Géza őt is köszöntötte, és vidáman dörzsölte a tenyerét; , — Nos, ebédelünk, mama? Tulajdonképpen nem vagyok éhes, de hadd essünk túl raj­ta, mert jaj, rengeteg dolgom van! — Biztosan terítve van. Mindjárt utána nézek. Az ám, fiam, ez a csomag ma reggel érkezett, a postás hpzta. — Nagyszerű! — kiáltott fel Géza, amint a csomagot szem­ügyre vette. — Az új nyelv­könyvek Pestről. No. fuccs a mai programnak. Ezeket fogom átböngészni.’ Sápadt vagy pa­pa, csak nem vagy beteg? Az öreg Fodor összerezzent: — Nen> fiam, dehogy. Az ebédlőben asztalhoz ült a család. Margit, a mindenes szótlanul tálalt. Géza jóked­vűen látott hozzá a''leveshez. — Úgy látom, valami nagy öröm ért, fiam — jegyezte meg halkan a kereskedő. — Igen, boldog vagyok, pa­pa. Képzeld, mp osztályfőnöki órán arról beszéltem a gyere­keknek, hogy mindegyik vá­lasszon ki magabek egy hiva­tást, és aztán mtoden figyel­mével. minden igyekezetével szentelje magát annak. ÉS megfigyeltem, hogy ez a gon­dolat gyökeret vert bennük. Igen, meggyőztem őket! (Folytatjuk.) család, amelyben a könyv Be tartozna a legkedvesebb kará­csonyi ajándékok közé. A ki­adó vállalatok az idei téli vá­sárra is számos új könyvet jelentetnek meg, ezeknek egy része már megérkezett a mis­kolci boltokba. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat mis­kolci könyvesboltjai többi üzemben és vállalatnál is ren­deznek karácsony előtti könyv­it vásárokat A Széchenyi utca *33. szám alatt lévő 180-as és a ^Széchenyi utca 56. szám alatt) ►lévő 179-es bolt a könyvelő £ iránt egyre növekvő érdeklő- Fdcsrc való tekintettel ajándc- fkozási tanácsadást szervezett! [Személyes érdeklődésre vagy [[telefonon is tanácsot adnak; [hogy kinek, milyen művet C ajándékozzanak karácsonyra a [-most megjelent újdonságokból) g _________ H Szabályozzák F a borsodszentgyörgyi patakot g A Bükk-hegység kis közsé- f gében. Borsodszentgyörgyön lesztendőről esztendőre tetemes t károkat okozott a községet kp- ^resztülszelő kis patak. Hirtc- tlen hóolvadás és felhőszakadá- ![so)c idején a patak gyakran f kiöntött szabályozatlan med­eréből. A sebes víz ezenkívül a gpartokat is szaggatta, s több t épületet alámosással fenyege­tett. A községi tanács most az rEszakmqgyarországi Vízügyi [[Ifiwzgalóság segítségével ren- Kfiezi a vízfolyást.. A borsod- fszentgyörgyi patak szabályozá­ssá során a község belterületem, t-lévö, két kilométeres szaka* \szon szilárd burkolattal látják fel a patakmedret.' A viziiM/t \szakemberek a patakmeder burkolásához kohósalakból ké­tszült téglát használnak. Esz- Ltendőkkel ezelőtt Dotnaházán (már készítettek mederburkola- ítot hasonló anyagból, s az Inemcsak picsának, hanem igen r tartósnak is bizonyult. A bor- Isodszentgyörgyi patak rende- r zéséhez szükséges mintegy tmásfél millió f'irint nagy ré- kzóf a vízíigyi hatáság bizto-> 'sít ja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom