Észak-Magyarország, 1961. december (17. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-05 / 286. szám

KctM, 1961. december 5. BSZÄKMAGYARORSZAG ft A falu szakmai apostolai... Néhánv mppal eaeJőtt a ' / megyei tanács me­áőgazdiaságJ osztályához a kö­vetkező, elkeseredett hangú | levelet hozta a posta: »-Kérem a megyei tanács vb. ; mezőgazdasági osztályának ká- j Öertenácsát, hogy munkavi­szonyomat a lácacsékei Hala­dás Termelőszövetkezettel 1 megszüntetni szíveskedjenek. Ezzel egyidejűleg kérem a munkakönyvem kiadását. Ké- j lésemet az alábbiakkal indo- i kólóm: 1961. február 1-én jöttem ki a tsz-be, mint káderátcsopor- tosítással kihelyezett mező­gazdász. Megérkezésem előtt a községi tanács elnöke és h ter­melőszövetkezeti elnök Írás­ban rögzítették, hogy idejöve­telem után legkésőbb két hét múlva beköltözhető lakást bi z- j tosítanak számomra. Azóta már többször tettek ígéretet, a végső határidőt ok­tóber 16-ra rögzítették. Erre alapozva, én október 28-ra tűz­tem ki esküvőm napját. Az es- i küvőt meg is tartottuk, de la- I kás a mai napig sincs. Előre- , láthatólag nem is lesz, mivel a helyi tanács elnöke minden ! eszközzel azon van, hogy ne . kapjak lakást...” Hallók Dénes mezőgazdasá­gi mérnök levele a továbbiak­ban erős, szenvedélyes hangon mond bírálatot a község veze- 1 tőiről, a különböző hibákról. S i a szenvedélyességből kiérezni vállalt munkája iránt érzett felelősségtudatot. Jogos bírála­tot mond azért, hogy neki, mint mezőgazdásznak nem biz­tosítják a munkához szükséges feltételeket. Hallók Dénes elvtárs prob­lémája azóta megoldódott. Le­mondott arról, hogy félbe­hagyja megkezdett, nem köny- nyű munkáját. Marad, hogy tovább segítse, erősítse a ter­melőszövetkezetet. A tanács és a közös gazdaság vezetői a me­gyei tanács illetékeseinek ígé­retet tettek, hogy azonnal in­tézkednek, s Hallók elvtars- nak hamarosan lesz megfelelő lakása. Az ügy tehát mindenki megelégedésére elintéződik. Azonban azt, ami történt, nem lehet minden megjegyzés nél­kül hagyni, és „ad acta” tenni. Annál inkább sem, mivel nem csupán Hollók elv társ eseté­ben mutatkozott meg az a tény, hogy egyes, tanácsi és termelőszövetkezeti vezetők, testületek még nem ismerték fed a községek, termelőszövet­kezetek mezőgazdászai által végzett munka nagy értékét és jelentőségét. Nein ismerték fel a faluba érkezett, a falusi munkát többségükben szíve­sen és lelkesen vállaló mező­gazdászokban a falu szocialista holnapjának fáradhatatlan apostolait. Fmr.két évve3> avagy még jráhájjy hónappal ezelőtt is — amikor számos község választotta az új gaz­dálkodási életformát —, sóit tanácsi vezető és termelőszö­vetkezeti elnök levelében ol­vastam: .. Ha lehet, küldje­nek az elvtársak hozzáértő szakembert, mezőgazdászt. Hadd segítsenek nekünk...* A kérést általában néhány nap alatt teljesítették. Párt- és kor­mányhatározatok kérték fel a szakembereiket:, az Agráregye­temet végzett fiatalokat: a fa­lu mezőgazdászokat, agronó- musokat vár. Segítenünk kell a falut. & jelentkeztek százan és százan. Otthagyták a már megszokott munkát az állami gazdaságokban, a járási és me­gyei tanácson, hogy megtanít­sák a tegnap még »egyénileg dolgozó parasztokat új módon gazdálkodni. Háromszáz mezőgazdász se­gíti megyénk termelőszövetke­zeteiben a nagyüzemi terme­lést, s háromszázuk közül száz- ötvenketten a különböző párt­ós kormány felhívás okra, a fa­lu kérésére vállalták a terme­lőszövetkezetek segítését. Munkájuk eredményességét és fontosságát: a termelőszövetke­zeti vezetők, a termelőszövet­kezeti tagok nagy többségének elismerő nyilatkozata és a kö­zös gazdaságok már, ma is szép eredményei bizonygatják. — Beszéljen mezőgazdá­szunkkal, Stramszky Dezső elv- társsal, ő még alaposabban el­magyaráz mindent — hallja az ember a csobaji Tiszamente Termelőszövetkezet és a köz­ségi tanács vezetőitől. Mert tisztelik, becsülik, szeretik Stramszky elvtársat, aid a kö- zoli állami gazdaságból ment hozzájuk. Elismerő tisztelettel, szánté testvéri szeretettel ve­szi körül a termelőszövetkezeti tagság Vágvöigyi Ottó elvtár­sat' Taktaszadán. ahol néhány hónap alatt — s nem utolsó sorban a mezőgazdász szakmai útmutatásával, irányításával — megerősödött az új közösség. Tíz forintos munkaegység elő­legeket fizettek rendszeresen. Elismeréssel beszélnek Novák József mezőgazdászról is Ti- szakarádon, Kiss Béláról Me- gyaszón, aki — bár szerződése lejárt — vállalta a további munkát. Szeretik. tisztelik őket, mert felismerték értékü­ket, felismerték, hogy nélkü­lük csak nehezen, akadozva léphetnének előre a megkez­dett úton. A falura érkezett szakembe­rek munkája a tavaszi, hyári és őszi hónapokban hajnalha- sadtával kezdődik, de még „vakuláskor” sem ér véget. Mert munka után tervezni is kell a holnapot, át kell gon­dolni mit Végezitek és mit kell végezni, hogy egy szem ter­mény. egyetlen munkára for­dítható óra se vesszen kárba. S nem ér véget a munkájuk akkor sem, amikor ősszel ko­pasz lesz a határ és a tsz-teg- ság pihenéssel tölti ideje jó részét. A mezőgazdász ilyenkor tanító, tanár lesz. Megyénkben **££<£ mia, s jóval több ezüstkalá­szos és más szakmai tanfolya­mon kezd munkához. S e tan­folyamok előadója ugyan ki lehetne más, mint az új falu, a szocialista falu építésének apostola: a mezőgazdász. A késő éjjeli órákig tanítja, ma­gyarázza: miben rejlik a fej­lett állattenyésztés, a több és olcsóbb termelés alapja. Az ilyen munka, a sokszor lemondással járó tetteit soro­zata nem olyan bánásmódot érdemel, mint amilyenben Hallók Dénes elvtársnak volt része Lácacsékén. A falusi munkát önként vállaló mező­gazdászok bizonyos feltételek mellett hagyják ott régi mun­kahelyüket. hogy a közös gaz­daságok erősödésén, gazdago­dásán tevékenykedjenek. Nem kívánnak palotákat, de kíván­nak egy szobát, ahol maguk, vagy egy szoba-konyhát, ahol maguk és családjuk meghúzód­hat. Természetesen hiba lenne elhallgatni, hogy a kihelyezett, a falusi munkát vállalt szak­emberek, mezőgazdászok kö­zött is akad olyan, alá nem mentes bizonyos hibáktól, aki nem találja meg a megfelelő hangot, a megfelelő életmódot, elfoglaltságot. Ahelyett, hogy a fejlődést szolgálnák, a köny- nyebb, a problémátlanabb megoldást választják. Avagy éppen parancsolgatni, egyedül vezetni támad kedvük. Azon­ban az ilyen elvtársak, mező­gazdászok nem sokáig „állják a sarat”. Nem ró" váltották le Galajda Józsefet, a forrói Aranykalász Termelőszövetke­zet volt mezőgazdászát, mert rossz természete összeférhetet­lenné tette. Ugyanilyen maga­viselet, a parancsolgatás, a forrófejűsóg miatt nem felelt meg. a vállalt feladatnak Kani­zsai Sándor, aki a damaki, majd a tiszakeszi termelőszö­vetkezetben dolgozott... Kun László Hemádbüdön nem szí­vesen dolgozik, csak a hivata­los nyolc órán át. Nagy Pál elvtárs, a tardi Béke Tsz-ből olykor több napon át távol­maradt magaválasztötta mun­kahelyéről. Azonban a mező­gazdászok, a szakemberek, a falu szakmai apostolainak helytállását bizonyítja, hogy eddig mindössze három mező­gazdász nem felelt meg a kö­vetelményeknek. A többiek mintegy száz' n WDDieK, ölvenen min. den tekintetben méltóak a párt, a kormány, a falu, a termelő- szövetkezet köszönetére, elis­merésére. Méltóak a falu, a szocialista falu szakmai apos­tolai elnevezésre. Mert nem csppán szakmailag tevékeny­kednek, nem csupán a nagy­üzemi termelés meghonosítá­sát irányítják, segítik, de — ezzel és más tettükkel — télen, nyáron, a legtöbbször éjjel és nappal egyaránt tanítják, ne­velik a falu dolgozó parasztsá­gát, előkészítik a falut az egyre nagyszerűbb tettek vég­rehajtására; a több és olcsóbb termelés, a második ötéves terv végrehajtása, a szocializ­mus teljes felépítése érdeké­ben. S ezért vállalják a fá­radságot, a nehézséget, ha kell a kényelmetlen körülménye­ket is... Éppen ezért egyszer s mindenkorra meg kell mon­dani: aki munkájuk, szemé­lyük, érdekük ellen cselekszik, az mindannyiunk, az egész or­szág ellen cselekszik! Barcsa Sándor Közlekedési újítási kiállítás Miskolcon A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium érdekes újítási kiállítást rendez napjainkban Miskolcon. Az államvasutak, a közlekedési és a híradástech­nikai vállalatok mutatják be az utóbbi esztendők legsikerül­tebb újításait. A Gömöri Pályaudvar váró­csarnokában elhelyezett kiállí­tást szombattól — az ünnepé­lyes megnyitástól — már igen sokan meglátogatták. Vannak olyan műszaki berendezések és újítások, amelyek nemcsak a szakemberek számára jelente­nek élményt, hanem a műsza­ki ismeretekben járatlan láto­gatók számára is. A kiállításon többek között bemutatják a kalauz nélküli autóbusz viteldíj perselyét. Az ötletes készülék működés köz­ben látható a. műszaki tárla­ton. A postaigazgatóság az 1961. év nagy szenzációját mu­tatja be: az esti órákban köz­vetlen telefonkészülékről tár­csázható bármelyik budapesti előfizető állomás. A kiállítás egyik érdekessé­ge a miskolci vasutas újítók által szerkesztett, s az évek során tökéletesített automati­kus higanygőz lámpakapcsoló berendezés. A készülék olyan állomásokon használható, ahoi nincsenek külön őrhelyek, ahol a közlekedő vonatok automati­kusan gyújtják és oltják a pá­lyák közvilágítását. Az Országos Közlekedési Újítási Kiállítás — bár csak részlegesen mutatja anyagát —, sok élményt, hasznos tapaszta­latokat jelent a látogatóknak. * • Őszi munkálatok Három járás villamosítását fejezik be az idén Borsod megyében Borsod megye 364 községé­ből a felszabadulás előtt alig több, mint 90 községben volt csak villany. A felszabadulás után a falu villamosítási terv keretében kezdték meg az el­maradás pótlását és 293 köz­ségbe vezették be a villanyt. Az idén augusztus 20-ra be­fejezték a tervbe vett 25 köz­ség villamosítását és jelenleg a terven felül vállalt 11 köz­ség hálózatépítési munkáit végzik. Az idén végzett villamosítás eredményeként a Tokaj-Hegy- alja jelentősebb részét magá­ban foglaló szerencsi, valamint az ipari dolgozók által lakott ózdi járás valamennyi közsé­gében van már villanyvilágí­tás. Az év végére bekapcsolják az áramszolgáltatásba Hejő- szalonta községet is» * * * * s * * * * * | i * * * * * » * * * * A Nagymiskolci Állami Gazdaság felsőzsolcai üzemegysé­gében új gyümölcsöst létesítettek. A fiatal fákat óvni kell a téli fagytól Ónodi Ilona és Brizmán Piroska nagy szor­galommal dolgoznak. A hemádnémetí Vörös Csillag Tsz-ben befejezés előtt áll az őszi szántás. A traktorok elzúgtak, nyomukban Juhász Miklós növénytermesztési brigádvezető leméri a végzett munkát. Szabados Gyorsfagyasztott élelmiszerujdonságok készülnek az ünnepekre Áz Élelmezésügyi. Miniszté­rium konzerv- és paprika- ipari igazgatóságán kapott tá­jékoztatás szerint a Győri Hű­tőipari Vállalat újdonságnak számító gyorsfagyasztott élel­miszereket készít az ünnepek­re. A vállalatnál egymillió fo­rintos költséggel most felépült gyorsfagyasztott élelmiszert előállító üzemrészben elkezd­ték az új Mirelite-újdonság, a félkész kocsonya előállítását, csomagolásét. A fiatal, sovány konka-sertések csülkéből, lá­bából, farkából és bőrkéjéből feszeállítotf egy kilóra való hús 4—5 tányér kocsonya el­készítéséhez elegendő. A kocsonyával egyidőben kapja meg a kereskedelem a Győri Hűtőipari Vállalat Mire- lite-üzemének másik újdonsá­gát, a töltött paprikát is. Eb­ből 40 dekás adagokat csoma­golnak polietilén zacskóba és dobozba, amely négy, főzésre kész töltött paprikát tartalmaz. A két újdonságból körülbe­lül 25 ezer adag kocsonyát és 75.000 adag töltött paprikát kap a kereskedelem a karácsony előtti napokban. Ha az újdon­ságoknak sikerük lesz, jövőre még többet készítenek belőlük. A NEB 1961. évi munkájáról Mint lapunkban arról be­számoltunk, a megyei és a váro­si tanács ülése meghallgatta a Borsod megyei NEB 1961. évi munkájáról szóló jelentést. A vitában számos hozzászóló mondta el észrevételét. A hoz­zászólások, valamint az elő­terjesztés alapján világos ké­pet kaptunk a NEB munkájá­ról. Érvényesült a kollektív szellem Ä Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1961, évben 12 hatá­rozatképes ülést tartott. Eze­ken egy-egy telő let problémá­it beszélték meg. Az üléseiken és a NEB munkájában általá­ban jól érvényesült a kollektív szellem és a bizottsági élv. Megállapította a tanácsülés, hogy a járási bizottságoknál is javult a munka színvonala, e bizottságok az előző évhez ké­pest eredményesebben oldot­ták meg feladataikat. Az ered­mények elérésében szerepet játszik az a határozat, hogy egy~egy megyei NEB-teg pat­ronálja a járási NEB-ek mun­káját. A megyei NEB ebben az év­ben a vizsgálati anyagokból több helyen ankétet tartott. Az ankétok célja az volt, hogy a dolgozók elé tárják a vizs­gálat során felfedett hibákat, s hathatósabb intézkedéseket tudjanak megvalósítani a hi­bák teljes felszámolásáért. Ilyen sikeres ankét volt pél­dául „A munkarend és kapa­citás”, s „A dolgozó nők mun­kájának megkönnyítése”, va­lamint „A parkosítás helyze­te” vizsgálatok anyaga. Sok helyütt nem tartják be a takarékosság elvét A megyében lévő állami és tanácsi vállalatok munkáját értékelve a tanácsülés megál­lapította, hogy azok mind a 3 éves terv során, mind a má­sodik ötéves terv első évének eddigi időszakában megfelel­tek a várakozásnak. Az eredményeken kívül azonban észre kell venni a hi­bákat is. Az összegyűjtött ta­pasztalatok alapján megálla­pítható, hogy a megyében vannak olyan hibák, amelyek károsan befolyásolják a nép- gazdasági terv teljesítését így: számos esetben tapasz­talta a NEB. hogy sók válla­latnál háttérbe szorult a gaz­daságosság kérdése, az üze­mekben nem kielégítő a ter­melés folyamatos megszerve­zése, a termelési kapacitás ki­használása Sok helyen mu­tatkozik a gépsorok egyenlőt­len leterhelése, a munkafolya­matok nem kellő mértékű megszervezése. Több vizsgálatnál visszatérő jelenségként találkoztak a né­pi ellenőrök azzal, hogy a be­ruházásoknál, a termelésben, az áruk értékesítésénél nem tartják be a takarékosság el­vét, még mindig nagymérvű a pazarlás és ennek döntő oka a laza éllein őrzésben keresendő. Óvjuk a társadalmi tulajdont A mezőgazdasági vizsgála­toknál megállapította a NEB, hogy a mezőgazdasági terme­lés növekedésének mértéke még nem kielégítő. A vizsgá­latok tapasztalatai szerint en­nek főleg az az oka, hogy nem kielégítő a vezetés irányító munkája, s ez legiöbb esetben a szakmai és politikai felké­szülés hiányára vezethető vissza. Sok helyen nem isme­rik kellően a jogszabályokat, a szervezeti utasításokat. A tagság nem érzi eléggé ma­gáénak a közös tulajdont és így gyakran előfordul a társa­dalmi tulajdon megkárosítása, de lehetővé teszi ezt a bizony­lati fegyelem hiánya, az ellen­őrzés elmulasztása is. Vonatkozik ez a megállapí­tás az üzemekre is, amelyek gazdaságos termelésében igen fontos a felújítási keretek rendeltetésszerű felhasználá­sa. Számos példa mutatja, hogy a felújítási kereteket be­ruházásokra fordítják, meg­szegve a pénzügyi fegyelmet. A kereskedelem területén tartott vizsgálatok során meg­állapította a NEB, hogy még mindig gyakori eset, amikor a leltárhiánnyal záró, leváltott boltvezetőket ugyanabban a községben, más irányító szerv­hez tartozó üzemegységek új­ból alkalmazzák. Ez nemcsak a dolgozók körében kelt visz- szahatást, hanem tápot ad az újabb szabálytalanságokra, a társadalmi tulajdon megkáro­sítására. II bejelentésekrfil Á megyei NEB-hez több száz közérdekű bejelentés ér­kezett. Ezek elemzései azt mutatják, hogy a dolgozók mind többen érzik kötelessé­güknek, hogy bejelentéssel éljenek és harcot folytassanak a különböző visszaélések el­len, lefogják a társadalmi tu­lajdon herdálóinak kezét. A dolgozók ilyenirányú bekap­csolódása a népi ellenőrzés munkájába azt mutatja, hogy mélyült a NEB kapcsolata a tömegekkel. A bejelentések­ben az állami és gazdasági élet úgyszólván minden terü­letét felölelő problémákkal le­het találkozni és örvendetes, hogy a legtöbb esetben való­ban fontos, közérdekű problé­mákról írnak. A bejelentések jelentős ré­sze a társadalmi tulajdon vé­delmével foglalkozott: külö­nösen az ipar. a mezőgazdá­ság és a kereskedelem terüle­tén mutatkozó hibákkal. Igen sok volt a tsz-ek gazdálkodási menetét hátráltató tevékeny­ség észrevételezése is. Az egyik bejelentés nyomán például az abaújszántói Petőfi Tsz-nél megállapították, hogy a ter­melőszövetkezeti közös vagyon védelmére nem tették meg a megfelelő intézkedéseket és különösen súlyos mulasztáso­kat követtek él az anyagkeze­lésnél, valamint a bizonylati fegyelemnél. Az utóbbi időben azonban szaporodott a névtelen beje­lentések száma, annak ellené­re, hogy a bejelentések nem alaptalanok. A bejelentők ne­vének eltitkolásában döntően az játszik szerepet, hogy fél­nek az esetleges megtorlások­tól. A Népi Ellenőrzési Bizott­ság síkra száll a bejelentők megvédéséért, s erélyesen fel­lép azok ellen, akik gátolják az alulról jövő alkotó kezde­ményezést. (O. ML)

Next

/
Oldalképek
Tartalom