Észak-Magyarország, 1961. december (17. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-29 / 305. szám
ESKAKMÄGTARORSZÄG Péntek, 1061, december it!?¥ FORROI HELYZETKÉP O tt voltain az alakuló közgyűlésükön is 1959 maréi utóban. Az iskola három termében vitatkoztak az emberek, kit állítsanak a kormányrúdhoz, mi lesz, hogy lesz, nem kopik-e fel az álluk a kenősben? Egy köpcös, lassú beszédű atyafi odajött hozzám a közgyűlés után. — Adnék én magának egy jo címet a cikkéhez — ragyog- tatta rám a szemét, láthatóan örvendezett, hogy eszébe jutott az ötlet és könnyíthet a dolgomon. — Megköszönném — kaptam .elő a jegyzettömbömet. — Uj Világon, Zöld Mezőben Aranykalász terem! No, jó lesz-e? Jó volt. Az öreg egymás mellé rakta a közös gazdálkodás újszülötteinek, a liárom új termelőszövetkezetnek nevét és értelmes mondat kerekedett ki belőle — De úgy lesz-e? Valóban aranykalászt teremnek-e majd a forrói földek? Atyusnák volt már egy kicsi a fejében, mert szinte megneheztelt rá. hogy ilyen kérdést bátorkodtam megereszteni. Dicsérte a forrói ember szorgalmát, gazdálkodni tudását, egyszóval szentül meg volt győződve róla, hogy „megy itt majd minden, mint a karika- csapás”. Hát nem ment úgy, bizony nem, sőt, egészen rosszul ment nekik és most, a harmadik zárszámadás előtt sem dicsekedhetnek. Pedig ez az esztendő eredménydúsabb volt az első kettőnél. Firtkó András bácsi, a Petőfi-brigád örökké siető, mozgékony vezetője szerint hatvanegyben már nem kellett annyit kilincselnie az emberék után, járni a nyakukra, hogy jöjjenek dolgozni. De mit mond a munkaegység kimutatás a tagság szorgalmáról? Bizony még mindig vannak vagy huszan-harmincan, akiknek egyetlen pontot sem jegyezhettek a nevűk után. Nem mentek dolgozni. — Hallom, más tsz-ben megkövetelik a munkát — mondja a növénytermesztési brigádért«. — Hát minálunk még nincs ilyesmi. — Jövőre már nálunk is így lesz, biztos vagyok benne — a Herman Ottó Múzeum jAz Északmagyarország megírta teszi le a voksot a tagság meg- javulása mellett Tímár Árpád az új agronómus. Lajtos Mihály falufelelős, i Nehézszerszámgépgyár dolgozója összerántja szemöldökét Talán nem ért egyet az agro- nómussal? De, sőt, ő is amondó hogy az idei év eredményei bátoríthatják az embert ilyen kijelentésekre. Lg ogy melyek ezek az ered■* * menyek? Elöljáróban talán a múltról, a két esztendőről. Az idén kétszer takarítottak be kukoricát, tudniillik a tavalyi termést januárban törték le. Tavaly az András napot még a cukorrépában töltötték. Az őszi mélyszántás? Alig volt. Csak az eső volt a ludas benne? Aki rejtegetni akarja a nyilvánosság előtt faluja kirakatba éppen nem illő dolgait, csak az esőt hibáztatja. A csépléshez, az őszi betakarításhoz idegen munkaerő kellett, egy részük társadalmi munkában, csak a kosztért, de bizony az őszi betakarításnál segédkező mintegy száz katonának már fizetni is kellett. Ha mindent felszámolunk, mintegy 150 ezer forint ment ki erre. Nincs Forrón elegendő munkáskéz? Van, csak a kedv hiányzott a munkához, azt hitték, bosszút állnak valakin azzal, ha pusztulni hagyják a földet, a termést. Nos, önma- gukon álltak bosszút. Kevés volt az egy munkaegységre jutó részesedés. Az idén a tagság szorgalmában történt kis fejlődés is nagy eredményeikhez vezetett. A járásiak nevettek, amikor meghallották a forróiak elképzeléseit: a vetnivaló jelentős részét a fogatosok teszik a földbe... Nem hittek a dolog sikerében, aztán meg velük pél- dázódtak. Mert 450 holdat lóval, háromszázat saját erőgépnél vetettek él, s a gépállomásra még 150 holddal se szorultak. S mindezt időben, október végére. Az őszi mélyszántással maradéktalanul végeztek. Eredmény ez? Bizony, eredmény, mégpedig nagy. mert a legörePályázati felhívás külföldi kapcsolatai A miskolci Herman Ottó j Múzeum 3 éve kezdte meg a ( külföldi kapcsolatok kiépítését. J Az idén újabb 70 múzeummal, J régészeti és néprajzi intézettel került összeköttetésbe. Ma már J száznál több külföldi tudómé- i nyos intézménnyel tartanak ] rendszeres kapcsolatot. Igen szívélyes ez a kapcsolat ( a Szovjetunió, Lengyelország, ' Csehszlovákia intézményeivel. Csehszlovákiában például 20 1 különböző társlétesítménnyel, állnak összeköttetésben. Az í idén együttműködés jött létre több nyugati országgal, így i többek között Ausztriával, ] Franciaországgal és az északi i államokkal is. A miskolci Herman Ottó j Múzeum megküldi külföldi 1 partnereinek saját kiadványait, i múzeumi évkönyveit. Külföldi i partnereiktől ebben az évben több mint 200 kötetnyi tudó- j mányos könyv, valamint folyó- I irat érkezett cserepéldányként a múzeumnak. Ebből kézi-, könyvtárat szerveztek. Az első- ] sorban régészeti, kisebb részben néprajzi és történeti tár- j gyű közlemények értékes segítséget nyújtottak a múzeum munkatársainak tudományos | munkásságukhoz. Illetékes szerv válaszol Válasz az igricieknek Az Északmagyarország november 24-i számában Dienes János igrici olvasónk szóvá- tette, hogy a községük határában lévő váróterem télen hideg, nincsen sem ajtaja, sem ablaka. Panaszára a MÁV Igazgatóság válaszolt. Értesítésük szerint az igrici megállóhelyen MÁV-alkal- mazott nem teljesít szolgálatot. Az ottani nyitott várótermet annak idején azért építették így, mert felügyelet nélkül van és ha ajtóval, ablakkal szerelnék fel, azt esetleg megrongálnák. Az igazgatóság területén több helyen van hasonló váróhelyiség, amely csupán azt a célt szolgálja, hogy azt a néhány percet a vonat érkezéséig fedél alatt töltsék el az utasok. Ha az állami gazdaság fejlődése következtében az igrici megállóhely rakodóhellyé épül ki, ott zárt és fűthető várótermet építenek. A kérés indokolt Lapunk december 10-1 számában, a Kazincbarcikáról Ormosbányára járó dolgozók nevében Dienes József szóvá- tette, hogy Barrcikán nincs MAVAUT melegedő. A hideg, sáros, havas időben 20— 30 ember várakozik állandóan autóbuszra. Panasz a kazincbarcikai városi nácstól jött válasz. A tan megvizsgálta a panaszt megállapította, hogy a ké indokolt. Valóban nagy szi ség volna váróterem ép] sere, azonban ez nem a vál tanácson múlik, hanem szükséges pénzösszeg biz sítása miatt — a megyei nács tervosztályának hat körébe tartozik. A kirtíldi iskoláró December 15-én Patkó in tanár azt írta a királdi ál lános iskolából, hogy a dern, 4 tantermes, név« lakással ellátott épülfi még mindig nem vezették a villanyt A panaszra Északmagyarországi Ári szolgáltató Vállalat válasz Levele szerint a beruházó az Áramszolgáltató Váll« közötti munkát nem haní Iák jól össze, ezért húzód el a villany bekötése, tóvá! azért, mert a 16 kilowat teljesítményű energiaszolí tatási berendezések átals tása még nem történt n? Ez ügyben az illetékesek ü megtették a szükséges int kedéseket és — a válla levele szerint — a világít! problémát hamarosan ntf oldják. A Drezdai Képtár XIX—XX. századi festményeinek kiállítása A Drezdai Képtár régi képeinek két évvel ezelőtti emlékezetes és nagysikerű kiállítása után ezúttal gazdag és változatos szemelvényt mutatunk be ugyané képtár modern, XIX— XX. századi anyagából. Ügyszólván az első világháború óta nem nyílt oly kiállítás Magyar- országon, mely a német festészet nagymestereit ily változatosan bemutatta volna. A múlt század első felének kitűnő osztrák mestereit Wald- müller képviseli nagyigényú női arcképével. Egy igen ritka mestert, Caspar David Fried- rich-et is bemutatjuk, korai romantikus kompozíciójával. A népszerű Spitzweg intim ké- pecskéi nyilván sok barátra találnak. A képtárunkban is szereplő Menzel egy sokalakos kompozíciója révén igen előnyös világításban szerepel. Táj- Ián soha nem került bemutatásra Marées képe Magyar- országon, ezt a hiányt egy arcképe jól fogja pótolni. Ugyancsak kevéssé ismert náiunk Thoma változatos, figurálist és tájképet egyaránt tartalmazó munkássága. A német impresz- szionizmus rövid korszakát a két főmester, Liebermann és Üj napközi öten! és bölcsődét adlak át Miskolcon / Miskolcon, a nagyobbrészt munkások lakta új városrészben, a több mint ezer lakásos Kilián északi-lakótelepen csütörtökön új napközi otthont és bölcsödét adtak át rendeltetésének. Az emeletes épületben korszerű fektetők, játszó-szobák, valamint gépekkel felszerelt konyha szolgálja majd a 60 bölcsödés és a 100 napközi otthonos gyermek kényelmét , és gondozását. A mintegy 4 millió forint költséggel épült, új napközi otthon és bölcsödé a jöyő év elején kezdi meg működését. Az új intézménnyel a Miskolcon működő bölcsődék száma 14-re, a napközi otthonoké pedig 22-re emelkedett Slevogt képviseli, az utói három képévei is. Nem szál. elfeledkezni az erőteljes (? rinth-ról, ki a modem toll vésekhez vezet át Nolde-W Purrmannhoz és Otto Dix-hj az utóbbi a két világháW között a valóság könyörül ábrázolója volt A Drezdai Képtár szí vés sói bői, mutatóba, néhány igen J tékes francia képpel is rr> örvendeztetjük a múzeum iá gatóit, így Manet késői ref kívül finoman festett rózsasí ruhás női képmásával, Mo kitűnő csendéletével és Del látcsöves nőjével. Ezt a t méltóan fejezi be a holla« francia Van Gogh élete utr előtti évében vad vehement val festett körtecsendélete. A kiállítás jelentőségét sokban hozzájárul az, h« nem egy mester ezúttal ke Magyarországon első ízben mutatásra. Köztük oly név mint Friedrich, Marées, Tt ma, Slevogt, Corinth, P Degas és Van Gogh. A kiállítás megtekinth* hétfő kivételével naponta 1* 18 óráig. nába, mintha a legkőzelel barátnőjét látogatta vo) meg. Géza aggodalmának ad hangot, de Juan' ‘ -< kedvei megnyugtatta őt: semmitől» kell tartania. Hiszem épf ezért sürgette ő ezt az átköl zést... — Ma este nem jöhetek — mondta könnyedén, amit elbúcsúzott a rövid látoga után —, de holnap okvetlef Fél kilenckor itt leszek... Géza szólni sem tudót meglepetéstől. Érezte, h< képtelen ellenállni Juanita lén yes akaratának. Másnap Juanita nem is sett. Éjfélig maradtak egy* Ezekben a napokban G1 vakmerő tettre szánta el 11 gát. Feladott egy táviratot ' rebélyre Fodor Aurélnak, apjának. A távirat így ha* zott: ..Fodor Aurél úrnak, | reskedő. Verebély. Erzsébet rálynő út 63. Örökösödési ii| ben azonnal keresse fel *; mélyesen Spanyolország b*1' pesti követségét. R odriéi' követség! titkár.” A keresi?*' amint a táviratot ki kézbesít' ték neki az üzletbe, nem 1 dott hová Iqnni a csodáikéi] tói. Egész nap tűnődött, hfi ugyan micsoda rokons^ea j] hét Snanyotországban? Ki J bet aki a tavára véerendcfrj zeit? De oem tétovázott. T nem másnap ha inaiban úíü kelt. S mée aznap délután Jj csengetett a sponvol követSu re. Hanem maidnem hanfj! vágódott a meglepetéstől. zA kor szemközt találta magát J Fiával. S amint végighal Irirí Géza történetét. miriöcfpj azt hitte, álmodik. (Folytat jickj Géza földbegyökerezett lábakkal állt az előszobában. VI. Néhány nap telt el azóta, hogy Amado de Mendoza y Lucientes a spanyol követség alkalmazásába fogadta Rodri- guezt, alias Fodor Gézát, ám ezek fölöttébb mozgalmas napoknak bizonyultak Géza életében. Géza — Franciscó útmutatásai szerint — elfoglalta hivatalát. Sokféle teendője akadt. Például le kellett fordítania a magyar lapok legfőbb híreit a követ számára. Aztán néhány megrendelést kellett telefonon feladnia különböző kereskedőknek. El kellett látnia a gazdasági. pénzügyi és könyvelői teendőket. De érdekesnek találta feladatát, amely korántsem volt számára megerőltető. Úgy, amint a követ — Juanita kisasszony kívánságára — rendelte, Géza kénytelen volt beköltözni a tanácsosi lakásba. Ez a háromszobás, összkomfortos appartement elfoglalta a kis épület teljes első — egyben legmagasabb — emeletét. Géza eleinte idegenül érezte magát ebben a környezetben, s főként azért aggódott, nem sértette-e meg. kedves, öreg barátját. Gulyás Jani bácsit? De kiderült, hogy az öreg Gulyást csak az első órákban bántotta a különválás gondolata, azután ezen az érzésen gyorsan felülkerekedett a büszkeség és az öröm. Arról, hogy ez az átköltözés valóban Juanita kisasszony kívánsága volt. Fodor Géza hamar meggyőződhetett. Ugyanis első látogatója Juanita kisasszony volt. Olyan fesztelenül lépett be Rodriguez úr ottho— Ugyan, ne beszéljen már! Nekem? Csengettek. Gulyás sietett ajtót nyitni. Géza is leskelődött: ki lehet a késői jövevény? Róza volt, a mindenes. Géza tisztán hallotta a beszélgetést, amely az ajtóban lezajlott: — Mi újság. Róza lelkem? — Azt üzenik az úrék, hogy ha már ma nem is, de holnap Okvetlenül nyissa ki a tanácsosi lakást Rodriguez úrnak. Ugye, a Géza urat hívják így? — Minek az? — fortyant fel Gulyás. — Megférünk mi itt szépen! — Ez az utasítás. — Vagy úgy... — tűnődött elszomorodva Gulyás János. — Hát persze, Gézuka, most már... Nem lakhatunk együtt... Géza ellágyult, s hirtelen elhatározással kilépett az előszobába. — Jóestét, kedves néném. Hallottam, miről van szó. Maid én holnap lebeszélem a miniszter urat erről a szándékáróL — Jaj. Géza urfi. az bajos lesz. Hiszen ha csak a miniszter úr akarta volna... — Hát ki az ördög találta ezt ki? — kérdezte meglepetten Géza. — Hát a Juanita kisasszony! í Ő erőlködött rajta. S amit ő í erősem akar. az úgy is lesz. ; — A kisasszony? (7)ettentő — -----------(í?:r-------------------l r(a: Horváth József f^^OClVl^UGZ hogy rengeteg értesülésre van most szükségem, és ha maga egy sereg adminisztrációs tennivaló súlya alól mentesítené Franiuscót, akkor ő többet tudna segíteni nekem. Nos? Mi a véleménye? Géza most már csakugyan egyik ámulatból a másikba zuhant. Váratlanul érte ez az ajánlat. Első gondolata az volt, hogy tiltakozik. De aztán meggondolandónak tartotta, miért ne lenne hasznos és jó számára, ha megerősítené biztonságát ez alkalmaztatás útján is? Azonkívül ez feltétlenül bizonyos 6alláriummal jár. nem kellene elfogadnia a követ szíves ajánlatát, amely mégiscsak alamizsna. Gulyás bácsinak sem lenne terhére. Végül félő, hogy nem fogja idegekkel bírni a semmittevést, s ha elfogadja a követ ajánlatát, legalább nem öli meg az unalom. A követ szerfölött őrült Géza elhatározásának. Tüstént plnkerftette Franciscót és közölte vele a hírt. roeehaavván mit adion át munkaköréből a spanyol követség újdonsült tisztviselőiének. Gulvác János ugyancsak na- wot nézett, amikor Géza elújságolta neki a változást. — Nahát, Gézuka, ez igazán jószerencse. — Mindent magának köszönhetek, Jani bácsi! — ölelte át az «eget Géza. ♦ XX. ♦ Géza agyában felderengett ♦ Gulyás bácsi szavainak értelemé, amelyeket a spanyol kö♦ vétség élénk tevékenységéről, Í *s majd az utóbbi időkben bekövetkezett lanyhulásáról meg* jegyzett. Ez hát a magyarázat. ♦Az első napokban még gyak- Jran megfordultak előtte isme- ír rétién urak a spanyol házban, ♦ de amint az ablakból megjöjj gyelte, ezek külföldi, vagy ♦ diplomáciai rendszámot viselő ♦gépkocsikon érkeztek. A nyi- ♦ las külügyminisztérium, úgy ♦látszik, még nem jutott el odá- Jig, hogy felvegye a tüzetesebb ♦diplomáciai érintkezést a kö- f vétségekkel. ♦ A követ barátságosan verenget te Géza vállát: ♦ — Különös, világ ez a miránk. Rodriguez, ugye? A diplomácia világa ... Mondja — ♦ szólt nagyhirtelen a követ —, Énem volna kedve belekóstolni? ♦ Vagy legalábbis közelebb ke- Jrfiini hozzá? Van nekem egy ♦ ió ötletem, figyeljen ide! Nejt kém módomban áll magát ♦ tisztviselőként alkalmazni a ♦követségen. Persze, ez nem a ♦diplomáciai személyzethez va- ♦ ló tartozást jelenti, de együtt ♦dolgozhatnánk. Nekem nagyon ♦is elkelne a segítsége. Igaz. Chogy valami élénk diplomáciai ♦tevékenység nem várható, de nem is ez a lényeg, hanem az. A TI. Miskolci Diáknapok előkészítő bizottsága szépirodalmi pályázatot hirdet, novella, vers vagy művészi riport írására! A pályázatok a felsorolt műfajokban adjanak hangot az ifjúságot közvetlenül érintő kérdéseknek, problémáknak, foglalkozzanak az ifjúság békeharcával, a fiataloknak a VIT- re való készülődésével, tükrözzék azokat a változásokat, amelyek az ifjúság életében a felszabadulás óta végbe mentek, dolgozzák fel művészi formában szűkebb közösségük részvételét az „ifjúság a szó-; cializmusért” mozgalomban,. vagy ötletes, élményszerű riport formájában mutassák bel egy-egy öntevékeny művészeti • csoport, vagy tudományos köri belső életét, munkáját, készülődését a diáknapokra. A pályázaton részt vehetnek! mindazok az egyetemi hallgatók, középiskolai, technikumi; és ipari tanulók, akik tehetséget éreznek és szívesen foglal-' koznak írásmüvészettel. I A pályázatok benyújtásénak; határideje 1962. március 1. A; pályamunkákat az alábbi címre kell küldeni: Nehézipari; Műszaki Egyetem KISZ-bizott-j *ág, Miskolc-Egyetemváros. AJ pályázók névtelenül adják be , munkájukat, nevüket, valamint] pontos címüket egy zárt bori- j tékban mellékeljék. A külső bo- j rítékon tüntessék fel a „Pálya-j zat” szót -i Az eredményhirdetés alkal-lj mával az alábbi díjak kerül- ] nek kiosztásra: 1 Első helyezett: ,500 forint-) Második helyezett: 350forintj Harmadik helyezett: 150 forinth A kiváló pályamunkákat ok- j levéllel és emléklappal is ju-j talmazza a bíráló bizottság, s] egyben gondoskodik a legjobb! pályamunkák közléséről is. Eredményhirdetés a II. Miskolci Diáknapok megnyitóján, 1962. március 23-án lesz. A IJ. Miskolci Diáknapok előkészítő bizottsága ■ gebb ember sem emlékszik , Forrón arra, hogy el tudták volna végezni az őszi mély- t szántást U ersenyzett a három nö- : vénytermesztési brigád. Ilyen sem volt még Forrón. Ennek is része volt az idei - eredményekben, ha másra nem, arra jó volt, hogy ösztönözésre használják fel A bri- gédvezetők. „Gyerünk, emberek, a Petőfi elhagy minket!” A Rákóczi, a Kossuth brigád- tagjait a Petőfivel, a Petőfi- belieket meg a másik kettő eredményeivel noszogatták. Vannak bizony kiválók is. Ott van Nagy Pálné családtagjaival, több mint ezer munkaegységet szerzett, Bodnár János egyedül 611 pontnál tartott december elsején, Balogh Miklós, a kovács 817 munkaegységet kalapált össze. A tsz legszebb épülete az új, ezres tojóház. A kjét gondozó, Jakab Ferencné és Mózes Mártonné tanfolya- | mon tanulta a baromfitartás ■ tudományát, de lelkiismeretes- I sóéért nem kell iskolába menniük. Vagy ott van a két traktoros. Szakálas László és V. Tóth Lajos. Két műszakban dolgoztak, július 7-én megkezdték lánctalpasukkal a munkát és napi tíz-tíz érát dolgoztak mindaddig, amíg a teendő el nem fogyott. Négy lányt. Gergely Máriát. Kave- sánsziki Matildot, Pereszlai Margitot és Timik Irént mindennap a közösben láthatták. P orrón az idei eredmények lényegében csak jövőre hoznak hasznot a közös konyhájára. A tagok azt mondják a vetésekre: úgy elkészítettük neki a talajt, hogy a hagymaágynak se lehetne jobban. Befejeződött a nagyüzemi táblá- sítás, 50 holdas táblákat alakítottak ki, az elkészített tábla- törzskönyv vigyázza majd a korszerű vetésforgó alkalmazását. Tímár elvtárssal kiváló szakembert nyert a termelő- szövetkezet, de a legtudósabb agronómus sem művelhet csodát egyedül, ha a tagság nem adja két keze munkáját az elképzelésekhez. Forrón jövőre sem lesz bőséges zárszámadás. Még jobb munka kell ide! Ez évben már nem volt szükség idegen munkaerőre. S jövőre már talán arra sem lesz szükség. hogy a brigád vezetők kilincseljenek a tagok ütán — maguktól is mennek dolgozni, mert boldgoulni akarnak. Gulyás Mihály
