Észak-Magyarország, 1961. december (17. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-29 / 305. szám

eszakmagyarorszag 2 Péntek, 7961 december 559, Brezsnyev beszédet mondott Delhiben Aa indiai főváros lakossá- i ga szerdán este ünnepélyes fo­gadást rendezett Delhi Vörös ; .erődjében. L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke és kí- ; séréte tiszteletére. A fogadá­son Brezsnyev és Nehru be- t. szedet mondott. Brezsnyev beszédében hang­súlyozta, hogy/ a Szovjetunió cs India együttműködése sokoldalú, a két ország kapcsolatai egyre gyümölcsözőbbek. A kölcsönös bizalom, a béke és a barátság mindkét nép igazi eszménye. Az utóbbi napokban — foly­tatta Brezsnyev — az indiai nép nagy győzelmet aratott gyarmati rendszer felett. Őszinte megelégedéssel ta­pasztaljuk India népének ujjongó lelkesedését Goa, Damao és Diu felszabadj­„a gyarmati világ elpusztult tá Nehru sajtóértekezlete Az utóbbi 14 és félévben In- • diában nem történt izgalma­sabb és magával ragadóbb ese­mény, , mint Goa felszabadítá­sa, — jelentette ki Nehru in­diai miniszterelnök csütörtöki sajtóértekezletén. A gyarmati világ elpusz­tult és többé nem támad­hat fel. A gyarmatosításnak mijiden- ' hol véget kell vetni. Nehru megállapította, hogy a gyarmati viszonyok fenntartá­sa teljes képtelenség. Az újságírók kérdéseire vá- " laszojyá a miniszterelnök kije- 1 lentetté, hpgy Goá felszabadí- tása elkerülhetetlen volt. Rá- ' mutatott, hogy teljes joggal fo­lyamodtak erőszakhoz a gyar­mati rendszer utolsó . indiai maradványainak felszámolásá­ra. Goa felszabadítása örömet keltett Afrika és Ázsia orszá­gaiban. A portugál gyarmatok árnyékként terültek India fö­lé. A föld egyetlen országa sem hőkölhetett volna meg ilyen ál­lapottal. A nyugati hatalmak támogatják Portugáliát, NA- TO-beli partnerüket — mon­dotta Nehru és rámutatott, hogy a gyarmati rendszer már csak múzeumi kreáció. Nehru megállapította, hogy a NATO uszította Portugáliát olyan cselekményekre, ame­lyek a gyarmati zsarnokság ; erőszakkal; való ' fenntartását Szolgálták. ' Egyes nyugati személyiségek nyilatkozataira és a burzsöá sajtó cikkeire válaszolva, amelyek szerint Portugália „szabad” ország, Nehru kije­lentette, hogy Salazar rendszere a világ legrcakciósabb uralma. Ezzel kapcsolatban a minisz­terelnök-elkeseredéssel beszélt azokról a szörnyű megtorlá­sokról, amelyeket Goa lakos­sága ellen alkalmaztak és ame­lyektől Ahgola népe még ma is szenved. „Ez borzalmas!” — kiáltott fel Nehru. A miniszterelnök Goa fel­szabadítását kapcsolatba hozta az ENSZ-nek a gyarmatosítás megszüntetéséről és a gyarma­ti országok és népek független­ségének megadásáról szóló ha­tározatával. Ez a határozat — mondotta —, egyöntetű he­lyeslésre talált. Nehru megállapította, hogy az erő alkalmazására Goában azért került sor, mert a portugálok megtagadták az ENSZ határozatának el­fogadását. Elmondotta, hogy Goa felsza­badítása folyamán az indiai csapatok nagymennyiségű fegyvert, lőszert és hadianya­got zsákmányoltak a portugál egységektől. Nehru keményen - elitélte Portugáliát a Mocambiqueban és más portugál gyarmatokon élő ’indiai származású szemé­lyek üldözése miatt, tása alkalmából. Az indiai nép igaz ügyért indult harcba. Helytállt és most világszerte minden szabad- ságszerctő ember üdvözli Indiát. Brezsnyev' a továbbiakban beszélt az SZKP XXII. kong­resszusának jelentőségéről, In­dia és a Szovjetunió kereske­delmi kapcsolatairól és e kap­csolatok fejlesztésének lehető- ségérőL Brezsnyev után Nehru indiai miniszterelnök emelkedett szó­lásra, hangsúlyozta, hogy In­dia a Szovjetunióval szorosan együttműködik a béke és a ba­rátság kérdéseiben. A goái kérdést érintve az in­diai kormányfő elmondotta, hogy néhány -országnak nem tetszett Goa felszabadítása, de a Szovjetunió nem tartozik ezek közé. Nehru hangsúlyoz­ta: Az indiai kormány minden lehetőt megtett azért, hogy békés úton oldja meg Goa problémáját, de a portugál hatóságok még a tárgyalások gondolatát is visz- szaufasították. (MTI) Sukarno az indonéz vezérkari főnök Subandrio indonéz külügy­miniszter csütörtökön bejelen­tette. hogy Sukámo elnök át­vette a vezérkari főnökök egye­sített bizottságának elnöki tisz­tét. E tisztség eddig váltakoz­va oszlott meg a három fegy­vernem vezérkari főnöke kö­zött. A tisztség átruházása az elnökre szoros kapcsolatban áll a Nyugat-Irián felszabadí­tását célzó előkészületekkel, a Hollandiával való katonai le­számolással. Ismeretes, hogy Indonézia felhívást intézett Hollandiához a megszállt Nyugat-Irián át­adására. Hollandia különböző politi kai és társadalmi szervezetei követelik a kormány vészé lyes nyugat-iriáni gyarmati politikájának megszüntetését. A Holland Kommunista Párt síkraszáll azért, hogy haladék­talanul és feltétel nélkül ad­ják át Indonéziának Nyugat- Iriánt és vonjanak ki onnan minden holland csapatot. A pacifista Szocialista Párt tá­mogatja ezt a felhívást. Amsz­terdamban tiltakozó tüntetés zajlott le a gyarmati politika folytatása ellen. Még remélhető a laonzi hoalició» kormány megalakítása Béketanács elnöksége elé ter­jesztünk. Az Országos Béketanács ja­nuár 11-én ül össze a kérdések megvitatására. (MTI) * A három laoszi herceg csü­törtökön este közös munkava­csorán vett részt. A megbéké­lést célzó lépés azután történt, hogy Souvanna Phouma törvé­nyes kormányfő óva figyel­meztetett: a koalíciós tárgyalá­sok meghiúsulása háborúhoz vezethet. Souvana Phouma és Szufa- nuvong herceg a megegyezés megkönnyítésére beleegyezett abba. hogy Boun Oummal együtt részt vegyen a vacso­rán, amelyet a három herceg tiszteletére Nosavan tábornok, a nyugatbarát laoszi kormány hadügyminisztere adott A találkozó megszervezése újabb reményt nyújt a három politikai irányzat vezetőjének megegyezésére. A csütörtöki nap kulissza­mögötti tárgyalások között telt el. Franciaország. Japán és Ausztrália diplomáciai képvi­selője Souvanna Phoumát ke­reste fel, a brit nagykövet Szu- fanuvong herceggel tárgyalt, a szovjet és az amerikai nagykö­vet szintén folytatott rövidebb eszmecserét Az AP szerint Abramov szovjet nagykövet kijelentette, itt az ideje, hogy a genfi ér­tekezlet cselekedjék. Az érte­kezletnek nyomást kell gyako­rolnia azokra, akik hátráltatják ! a laoszi kérdés békés megoldá­sát, Az értekezlet megteheti j ezt, mért a víllg lakosságának : * 60 százalékát képviseli. (MTI) A Sárospatak; Felsőfokú Tanítóképző intézet KtSZ-szervezetének munkáiéról MEGYÉNK egyetlen peda­gógusképző intézménye a Sá­rospataki Felsőfokú Tanító­képző Intézet — az Elnöki Tanács rendelete alapján — 1959 szeptemberében kezdte meg működését. Az új intéz­ménynek az a célja és fel­adata, hogy kommunista vi­lágnézetű és erkölcsű tanító­kat neveljen. A KISZ megyei végrehajtó bizottsága a kö­zelmúltban megtárgyalta a tanítóképző intézet KISZ- szervezetének munkáját. A végrehajtó bizottság úgy ér­tékelte az intyzet kétéves te­vékenységét, hogy az mind 'politikai^ mind tanulmányi téren megoldotta feladatát. Az intézet eredményeiben a tanárok munkáján kívül nagy része van a KlSZ-szer- vezetnek. örömmel tapasz­talhatjuk, hogy a jövő ta­nítói szükségét érzik annak, hogy a KISZ-szervezet tagjai legyenek és részt vállaljanak a szövetség feladataiból. Ez természetes is, hiszen tanítói működésük során feladatuk lesz az úttörő mozgalom, egy- egy KISZ-szervezet támoga­tása, esetleg irányítása. A ta­nítóképző KISZ-szervezete ilyen vonatkozásban is az életre neveli tagjait. A KISZISTÁK elsődleges érdeme a jó tanulmányi fe­gyelem és a jó politikai lég­kör. Sokat foglalkoznak leg­első és legfontosabb felada­tukkal, a tanulással. A tag­gyűléseken keményen meg­bírálják a hanyag tanulókat, segítenek a gyengébbeknek. Eredményes körükben az ideológiai, a politikai neve­lés. A hallgatók figyelemmel kísérik a nemzetközi esemé­nyeket és belpolitikai életün­ket. Megnyilatkozásaikkal, tetteikkel tevékenyen segítik pártunk politikáját. Például Bodrogolasziban. Olaszlisz- kán és Karcsán fáradhatatlan felvilágosító munkát végez­tek a tsz-ek megalakulásáért és megszilárdulásáért, kultúr- csoportjaik ma is rendszere­sen látogatják a Sárospatak környéki termelőszövetkeze­teket. Sárospatakon szép hagyo­mányai vannak a diákönkor­mányzatnak. E hagyomány okos ápolását tapasztalhatjuk a diákotthonban, ahöl a ne­velő tanár funkcióit a KISZ- tanácsok látják el, ezek gon­doskodnak a fegyelemről, a tanulásról. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy később esetleg önálló KISZ-vezelőként dol­gozzanak. Erre készülnek az általános iskolák és gyakorió iskolájuk úttörői között,-mint úttörő-, illetve kisdobos ve­zetők. Gyakorlati munkájuk során az is feladatuk, hogy támogassák az adott hely, község KlSZ-szervezetét Dicséretes a sárospataki tanítójelölteknek a* „Ifjúság a szocializmusért” mózgalpm- ban való részvétele. Ez évben 100 fiatal közül kilencven­négyen szerezték meg az első óv jelvényét, ennyién tettek eleget a követelményeknek. A jövő évre minden fiatal benevezett a mozgalomba. A Sárospataki Felsőfokú Tanítóképző Intézet kiszesei lelkesek, kezdéményezők. Eredményeik elsősorban an­nak köszönhetők, hogy szinte családias kapcsolatok fűzik: őket nevelőikhez. Az intézet igazgatója és a tanárok biz­tosítják a jó munka feltéte­leit. A pártszervezet állan­dóan figyelemmel kíséri n KISZ tevékenységét, a tag­gyűléseken beszámoltatja a KISZ-vezetőket. Említésre méltó, hogy a marxista tan­szék vállalta és biztatóan végzi az alapszervezetek pat- rönálását. \ . A SÁROSPATAKI pada arról tanúskodik, hogy mind a pedagógusok, mind a KISZ- vezetők érzik felelősségüket a jövő pedagógusaiért, aklla már nemcsak a kommuniz­mus építőit tanítják és ne­velik majd, hanem a meg­valósuló kommunizmus ifjú­ságát is. (n. r. ) Bér- és fizetésemelés Bulgáriában Bulgáriában a párt és kor­mány 1960-ban hozott határo­zata értelmében — az 1960-bfin három szakaszban végrehajtott emelés után — 1962. január 1-étől sor kerül a negyedik bér­es fizetésemelésre. Ennek so­rán emelik egyes munkáskate­góriák, mezőgazdasági munká­sok, szakemberek és vezetők, kereskedelmi, tudományos, közoktatási és adminisztratív dolgozók, újságírók, művészek és a központi intézmények al­kalmazottainak bérét, illetve fizetését. (MTI) í. Ulra fellángolt az angolai szabadságharc Rövid szünet után Angolá­ban ismét megindultak a had­műveletek. December 25-én az angolai felkelők megtámadták a portugál csapat-egységek ál­tal tartott állásokat Carmoná- ban és más pontokon. A MAP hírügynökség ruandai jelentése szerint Angola északi részében jelenleg heves harc folyik. Az újabb támadás fontos szakasza az angolai nép sza­badságharcának s a goaiho* hasonló vereséget okozhat a portugál gyarmatosítóknak. (MTI) ezt az egyes szervek kiismer­ték, mindenesetre 25 százalék­kal többet terveztek, hogy le­gyen miből lefaragni. Amiatt azonban többen haragudtak rá, hogy két üzemi kvltúrhelyiség költségvetéséből kihúzta a szé­keket, egy moziba nem enge­dett vásznat felszerelni, és há­rom tehenészetből elspórolta a bikát. — Mire megyünk ilyen em­berrel? — így méltatlankodott Kóczián igazgató. — Ennyi erős és képzett em­ber mellett elmegy egif gyen­gébb is — mondta Ruck, és hangján érződött, hogy elhatá­rozása megmásíthatatlan. — Egyébként is, nevelni kell az embereket — szokta mondani a tanácselnök elvtárs.’ — Igaz, erről jut eszembe, legutóbb Pesten, a minisztériumban Hajbók kartárs szólt Kotor­mány elvtársnak, nem tudná-e pórul járt sógorát, Lopluyvicz Bélát elhelyezni. Jó munkaerő, csak vám egy kis hátulütője. Mórt jött ki három év után a börtönből. Az a helyzet vele. hogy nem alakult még ki elég­gé a társadalmi tulajdonhoz való érzéke, de megfelelő rá­hatással azért nevelhető. •— Öt is hozzánk szánja? » kérdezte ijedten Kóczián. — Természetesen. Bopkovicz gyakorlott pénztáros. Mindig ezt csinálta. Es megérted, ugye. hogy Hajbóknak a mi­nisztériumban mégsem mond­hatunk vemet. Egy ilyen ösz- szekovácsolódott koüektíva. mint a tiétek, majd csak meg­neveli. Az Edénkért vévztáro- sa úgyis asztalos volt azelőtt, menten most csak vissza a pad mellé. ^ s, már ahogyan ez a fel- J sö és alsó szervek vitái­nál általában történni szokott, Lopkovicz ment a pénztárba, a régi pénztáros ment a műhely­be, az élet meg ment tovább. Az Édenkerttől érkező kimuta­tások kissé pontatlanabbak lettek, el-elmaradoztak, ebből azonban a tanácsnál senki sem vett észre semmit, hiszen a ki­mutatások jórészét sosem né­zik meg, legkevésbé az elnö­kök. Egy szép napon azonban Ruck megjelent KócziánruU, kezében levél. — Pajtás, helyet cserélünk édenkert-— mondta mosolyogva. — Ta­lán hallottad, hogy én két hete idegösszeroppanást kaptam. Az orvos nyugalmat, izgalommen­tes életet írt elő. Ezért küldött ide Kotormány elvtárs igazga­tónak — ha egyetértesz vele. — Hiszen itt olyan jó a kol­lektíva, hogy elég lesz, ha én napi két órát dolgozom. Te meg bemégy az én helyemre, az ipari osztályra, Kotormány elvtárs közvetlen munkatársá­nak. Ez már magában jelent valamit, nemde? kert főkönyvelője menjen oda. Szóródnak viszont volt valami irodai gyakorlata. Ha szórta is a pénzt, mégis csajé derék elv­társ, legyen hát ő a faárugyár főkönyvelője. Közben a járás kikérte az Édenkert párttitká­rát falusi munkára, tsz-erősí­tésre. A fiatal művezető Pestre került, nappali egyetemre. A hajlítottbútor-osztály üzemve­zetőjéről kiderült, hogy csengő tenorhangja van. Nem szabad az ilyen ember útjába állni, el kellett hát engedni őt is, zene­iskolára. Helyébe Doremy Pál. egy volt dalénekes került, aki újdonatúj Moszkvics kocsiján elgázolt egy özvegyasszonyt, majd egy másik, konkurrens énekest. Amikor emiatt behív­ták a rendőrségre, ott életve­szélyesen megfenyegette a fő­törzsőrmestert. Betöltötte bün­tetését, most becsületes megél­hetés kellett neki. A modem káderpolitikai elvek szerint ugyanis nem szabad egy ilyen megtévedt ember érvényesülé­sének sem útjába állni. Egy jó kollektíva csodát tehet — ezt vallotta Kotormány — 6 lett hát a hailítottbútor-mühely új művezetője. A z idő meg csak haladt így ^ is, megállíthatatlanul. A jelentések egyre ritkábban ér­keztek a tanácshoz, végül egé­szen elmaradtak. Az Edénkért addig-addig feszítette így a húrt amíg Kotormány tanácselnök­nek is feltűnt az ügy. Elhatá­rozta, hogy elmegy a gyárba és rendet csinál. A kultúrteremben gyűltek össze, hogy fogadják őt. Már épven meg akarta kezdeni be­szédét, amikor látta, hogy elő­adói asztal helyett csak egy piros terítő hever a földön. — Talán innen tessék szólni az elvtársakhoz — mondta ne­ki zavartan Ruck is izgató. — nem tn-< Kóczián új munkakörében mindjárt nagy zűrzavar közép­pontjába csöppent. A helyi do­hányfermentáló teljes csődbe jutott. Szőrűd, akit háta mö­gött Kiszórádnak is neveztek, kiszórta az üzem pénzét az ab­lakon. Lehet, hogy közben pottyant valami a saját zsebé­be is belőle. De ezt nem lehe­tett megállapítani. Tény, hogy a fermentálóhoz új vezető kel­lett. Kotormány úgy intézkedett, hogy az amúgy is erős Éden­Sajnose pillanatban dók asztalt adni. — Hogyan? — kérdezte Ko­tormány. — Sajnos, átmenetileg kiss é visszaesett nálunk a gyártás, — Ezért felelősséggel- tarto­zik, igazgató kartárs. Remé­lem, tisztában van ezzel. — korántsem t—i' mondta könnyedén Ruck. — Magyaror­szágon igazgatóit csak azért vonnak felelősségre, ha lop, lut állampénzen villát épít magé­nak, és erre rájönnek, vag 1 szemet vet a saját titkárnőjé­re, aki valami magasabb be­osztású embernek is tetszik Nem teljesített tervért, selej- tért, rossz vezetésért, nálunk senkit sem szoktak felelősi é termi. — Egy előadói asztalt azért csak tud szerezni? — ezzel te­relte másra a szót Kotormány. — Nem szeretem, ha köztem és hallgatóim között nincs semmi. — Kérem — szólt az igazga­tó. — Utána nézek, mert sa.b nos. nem ismerem a pontos helyzetet. Mint tudni tetszik csak néha járok be, mert búj van az idegeimmel Valahogy úgy történt, hogy Faragó kar- társ újításként minden asztalról lespórolt két-két lábat. Sz&rá l. 'az új főkönyvelő, »elejt címért elkótyavetyélte a MEH-nél az asztallapokat. A maradék hul­ladékot Doremy — tálán $zn- botázsképpen — feltüzeltél te. Igv vem maradt semmink. N em győzök csodálkozni — szőtt Kotormány ■—, hiszen köztudomású, hogy eb­ben a gyárban van a legjobb szellem. El sem- tudom képzel­ni, ki züttesztette szét ennyire ezt a pompásan összeszokott kollektívát. De - nem baj, fő, hogy még az elején felfigyel­tem a bajra. Máté György Szákasits Árpád, a Béke- yilágtanács irodájának tagja, az Országos Béketanács elnöke nyilatkozott a Béke-Világ- tanács stockholmi ülésszakáról. — Több mint hatvan - ország. képviselői ültek a tárgyaló- asztalhoz a polgárház díszter- móbén Stockholmban. : Á béke és a háború kér-; .eléséről, az . emberiség . jövő-! jéről cserélték ki nézeteiket a - Sokfélé nép fiái. Az európaia-; kon kívül ott voltak az afrikai < és ázsiai országok békeharcosai J és a különféle pacifista moz-, galmak, meghívott vezetői. « —, Az üléSszak munkájának * nagy része négy albizottságban < zajlott le. A küldöttek a lesze- ’ relésről, a német kérdés rende- , zéséről és Nyugat-Berlin demi- < litarizált, szabad várossá nyíl- \ vánításának fontosságáról, a < nemzeti függetlenségről és aj nemzeti békemozgalmak akti- 4 Vitásának fokozásáról tárgyal-< tak — .mondotta. 4 JSzaikasits Árpád az egyesi imperialista hatalmak ellensé- J ges . propagandájáról is beszélt. < Ezek a világ békemozgalmá- j nak „kompromittalására”, a t tömegek elriasztására töreked- J nek — eredménytelenül. i . A tanácskozáson végzett? fnunkában az Országos Béke-I tanács delegációja Is aktívan? részt vett! A delegáció tagjai? felszólaltak a plénum előtt, és 4 a különböző albizottságokban ♦ is. Kifejtették népünk .vélemé-| nyél a leszerelésről, a németi kérdés rendezéséről, beszá- f Tríoltak békemozgalmunk tévé- ? kenységéről. , $ — A Béke-Világtanács stock-1 holmi ülésszaka — fejezte be? nyilatkozatát Szakasits Árpád! — határkövet .jelenthet a béke-X világmozgálom életében, ha, a t véleménycsere tapasztalatai? álápján' szorosabbra fűzzük azé egyes nemzeti békérhozgalmak? kapcsolatait, tovább erősítjük? az egvséaet, Az ülésszak tanul-J ságait itthon is kamatoztatni? kívánjuk. Ennek szellemében? tűzzük ki munkánk jövő'évi? céljait, s.dolgozzuk ki 1962-es? programunkat, amelyet januári első napjaiban az Országos* ► ► I A z Edenkertről elnevezett > ** asztálosárugyárat minde­nütt kitűnő üzemként ismer­ték. A városi tanács, amely felügyeleti szerve volt, folyton dicsérte, vezetőit lépten-nyo- mon kitüntette. Meg is érde­melték. Szép és sok árut adtak népgazdaságunknak, és ami ugyancsak nem utolsó dolog, kimutatásaik, jelentéseik, el­számolásaik is mindenkor pél­damutatónk voltak. Mire va­lamely felső szerv a velük kapcsolatos óhaját nyilvánítot­ta, az már teljesedésbe is ment. Kotormány, a tanácselnök be­számolóiban már ezért is az első helyen szokta emlegetni az Edenkertet. Nem véletlen hát, hogy ami­kor a korsósboconádi gépállo­máshoz gyórsan főmérnök kel­lett, Kotormány első gondola­ta az Edénkért volt. Erre a munkakörre ki is emelte rövid úton az asztalosárugyár ifjú tervező-mérnökét, hiába tilta­kozott ez ellen Kóczián, az igazgató. — Kár ilyen sovinisztának lenni — mondta ekkor Ruck, 1 tanács ipari osztályának ve­zetője, akit bátor és gyors ká- 1lerkiernelései miatt hálta mö­gött Hó-Rukk kartársnak is ne­veztek. — Az egyik gyárnak csupa kiválósága legyen, a má­siknak semmi, ezt lehetetlen­ség így tűrni. IVfeg kell kissé tanulni az elvtársaknak is a népgazdasági szinten való szemléletet. Egyébként is adunk helyette másik embert, akivel igen meg lesztek elé­gedve. Így került oda Faragó, a ta­nács ipari, osztályának leorábbi pénzügyi előadója, akit a háta mögött Lefaragónak is nevez­tek. Az volt ugyanis a szokása, iogy minden tervből eleve 25 százalékot lefaragott. Amikor flBike-Vüápianács s'oc'áolmi ülésszakáról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom