Észak-Magyarország, 1961. december (17. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-28 / 304. szám

4

/

Eszakmagyarorszäg

Csütörtök, 1961. december 28.

A termelőszövetkezeti tagság téli tanulásáról

Falun, a mezőgazdasági termelésben tevékenykedő tsz-tagság körében még mindig átéli időszak a legalkalmasabb a tanulásra, a szórakozásra, a művelődésre. S amint, múinak az évek, amint bebizonyosodik, hogy többet termelni, könnyebben dolgozni csak a tudományos módszerek, a gépek, a technika segítségével lehet, egyre több idősebb, fiatalabb termelőszövetkezeti tag kap kedvet a tanuláshoz- Mert a tudományos termelési módszereket elsajátítani, a technika fejlődésével lépést tartani, a gépek vezetésének, kezelésének módját „megszerezni” csak az képes, aki nem sajnálja az időt, a fáradságot és előadásokat hallgat, jegyzetel, estéről estére „bújja” a könyveket.

60 tsx-akadémia,

ÍOO ezüst kalászos tanfolyam

Jó érzés hallani, hogy jóformán nincs olyan termelőszövetkezet, olyan község, ahol egy, vagy több termelőszövetkezeti tag ne forgatna rendszeresen könyveket, ne tanulna. Kertészetekben, baromíitenyészetekben dolgozó asszonyok, növénytermelésben és állattenyésztésben dolgozó idősebb, vagy fiatalabb tsz-tagok indulnak hetenként egy, vagy két estén az ezüst- kalászos tanfolyamra, a tsz-akadémiára, a szaktanfolyamra. Es itt mezőgazdasági szakemberek, mérnökök, tanárok állnak — nagyrészt társadalmi munkában — a „katedrák” mögött, hogy minél gyorsabban, eredményesebben gyarapodjék, sokasodjék a termelőszövetkezeti tagok tudása, műveltsége.

A szaktanfolyamok, akadémiák megszervezésében dicséretesen tevékenykedett megyénkben a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat fáradhatatlan szervező és előadó gárdája, valamint a Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottsága. A termelőszövetkezeti tagság észrevehetően megnőtt érdeklődésén kívül elsősorban ennek köszönhető, hogy hatvan tsz- akadémia kezdeti, munkához, s hogy az elkövetkezendő hónapokban közel 100 ezüstkalászos tanfolyamon gyarapodnak tudásban a termői őszövetkezeti tagok százai. Ezeken kívül egyre nagyobb népszerűségnek örvend a tsz- parasztság körében a Tsz Szabad Akadémia — több mint százötvenen .jelentkeztek eddig! Negyven termelőszövetkezeti tag jelentkezett a kétéves szaktanfolyamra, azonban csak 11-et. hívtak be — helyhiány miatt. Egyre több termelőszövetkezeteinkben az ipari- és mezőgazdasági tanulók száma. A tiszakarádi Ü.j Elet közös gazdaságban például már évek óta 10—15 fiatal fiú dolgozik ipari-, illetve mezőgazdasági tanulóként.JKzenkiyül számos szaktanfolyam működik megyénkben, amelyeken s gyümölcs- és szőlőtermelés, illetve az állattenyésztés és növénytermelés legújabb tudományos módszereit sajátítják ed a falusiak százai.

Nem egyoldalúan

Külön elismeréssel kell szólnunk a nők körében megkezdődött Kiváló női brigádmozgalom tanulásra serkentő erejéről. A sátoraljaújhelyi tsz-asszonyok kezdeményezése után most egyre több járásban szerveznek többnapos szaktanfolyamokat a tsz-asszonyok részére. Mert a Kiváló női brigád cím elnyerésének egyik alapvető feltétele, hogy minden asszonynak, lánynak tanulnia kell. S e tanulás — mint az újhelyi járás több termelőszövetkezetének példája bizonyítja — elsősorban a tsz-tagság számára jelent — anyaffUag is — előnyöket. A kiváló brigád tagjai sok hasznot hajtanak a közös gazdaságnak.

Külön terv alapján gondoskodik a megyei tanács a termelőszövetkezetek vezetőinek továbbképzéséről. Napjainkban 170 termelőszövetkezeti elnök tanul egyhet.es tanfolyamon Sárospatakon és Háromhután, őket követi megyénk termelőszövetkezeti • elnökeinek másik százhetvenes csoportja. E tanfolyamokra — s ez vonatkozik a tsz-akadémiákra, továbbá a szaktanfolyamokra is —, azonban már az o jellemző, hogy nem csupán egyoldalú ismeretet nyújtanak, nem csupán a termelés egy- egy ágazatával foglalkoznak. A tsz-akadémiák es az ezüstkalászos tanfolyamok tananyaga változatos, sokoldalú. A tanfolyamokon a szaktárgyakon kívül történelemmel, földrajzzal, a világ, az élet érdekességeivel ismerkednek £) hallgatók. Az ilyen és hasonló tárgyú előadások meghallgatása segíti a termelőszövetkezeti tagság általános műveltségének növelését. Különösen a TIT segítségét, támogatását élvező, tsz-akadémiák tananyaga változatos. Helyes lenne, ha ezt. a módszert — a kö- zéniskolai, az általános iskolai tanárok közreműködésével — meghonosítanák az ezüstkalászos és más szaktanfolyamokon is.

Megi m?.rni ax élet, a társadalom jelenségeit

A termelőszövetkezetek, a falu mindennapi életében természetesen a munkáról, a termelésről, az anyagi javakról esik szó elsősorban. Azonban mindennap és sok szó esik a termelőszövetkezeti mozgalomról, mint új gazdasági formáról és arról: mit hoz majd a falunak ez az új forma az élet, a kultúra, az általános fejlődés szempontjából, mennyiben változik a falu eddigi élete, miért van szükség a nagyüzemi termelési formára, milyen lesz a szocializmus, milyen lesz a kommunizmus, amelyről ma egyre többet hallanak a rádióban, olvasnak az újságban? A kérdésekre választ várnak, s elsősorban azok, akik immár tanulásra „adták” a fejüket.

A tsz-akadémiák, ezüstkalászos tanfolyamok és más szaktanfolyamok tananyaga, általában a falu téli tanulásának egésze azonban az ideológiai ismeretterjesztés szempontjából hiányos, sekélyes. Kevés olyan előadást terveznek, amelyek egy-egy tanfolyam keretében megvilágítanák a társadalmi fejlődés törvényeit, amelyek választ adnának a falu életében tapasztalható változásokra.

A megyei tanács egyes szakemberei helyes- f nek tartották volna néhány, kimondottan a társadalomtudománnyal, a politikai élettel kapcsolatos előadás, vita beiktatását egy-egy tanfolyam anyagai közé, azonban akadtak ellenzékiek is. Abban van igazság, hogy nem kell 'álságosán zsúfolni az anyagot s megoldhatatlan követelmények elé állítani a tanulni akaró és kezdő tsz-tagságot Természetesen ma még helytelen lenne filozófiát, politikai gazdaságtant tanítani a falusi tanfolyamokon. Azonban a falu társadalmi életében mutatkozó jelenségeket megmagyarázni, a máról, a holnapról — ha könnyed hangnemben is, de — tudományos igénnyel vitatkozni nemcsak helyes, hanem szükséges is. S ott cselekszenek helyesen, ahol módját ejtik az ilyen előadásoknak, vitáknak is. Csak haszon származhat abból, ha falun is minél többet beszélgetnek a második ötéves terv alapján várható gazdasági és politikai fejlődésről, a XXII. kongresszus jelentőségéről, vagv olyan témáról például, mint mondjuk, az egységes paraszti osztály kialakulása.'

Barcsa Sándor

A Patak utca legszebb épülete lesz

Az Jí'szakmagyarorszagri Ar&mszol pállató Vállalat feirendclttcégének, trafóval <*gyboópttett objektuma % ma még félig-meddlp: rendezetlen Patak utca egyik legszebb, legimpozánsabb épületcsoportja leaz. A modern vonalú épület emeletén a kirendeltség irodái lesznek, a földszinten pedig a körzeti kirendeltség különböző üzemi helyiségei és n környék áramellátását biztosító trafóház. Az objektum formájában, stílusában már előre „alkalmazkodik” az elgondolások szerint későbben épülő vásárcsarnokhoz. illetve a piaci részt körülhatároló fehér, terméskőfalhoz,

A Diósprvasgyári Szimfonikus Zenekar hangversenyt Sárospatakon

Ritka művészi élményben volt része Sárospatak zenekedvelő közönségének. Ugyanis a Felsőfokú Tanítóképző és a Művelődési Otthon közös rendezésében a 46 tagú Diós- győrvasgyárl Szimfonikus Zenekar nagyszabású hangversenyt adott a sárospatakiaknak. A műsoron Rossini, Schubert, Offenbach, Johann Strauss és E. Fischer művei szerepeltek. A kitűnő zenekart dr. Bánhegyi László vezényelte. Közreműködött Kováts Irén operaénekesnő és Vancsc Dezső hegedűművész, bevezetőt mondott és a műsort ismertette dr. Zádor Tibor laní- tóképzőíntézeti tanár.

A közönség lelkes tapssal fogadt.a a diósgyőri zenekar és a vendégművészek számait, s a műsor végén külön sokáig ünnepelte őket, annál inkább meri a kemény fagyban és hidegben is vállaltak a kelle- rr.et’en utazást és a sárospataki fellépést. Bizonyára kedves elégtétel a vendégek számára, hogy a hálás hallgatóság soraiban szokatlanul nagy szám- része életében, először Ilyen ban ültek a helyi és környék- magasszinvonajú művészi elkeli termelőszövetkezetek tag- ményben. Máskor is szere tótjai is, akik közül nem egy idős tel váljak a miskolci és diós- narasztembernek most volt győri művészeket.

Változások Abaújváron

Kicsiny falucska a batár mentén Abaújvár. Ha valaki kilép a ház ajtaján, átlát Szlovákiába, s onnan is látják

a dombokra települt község lakóit. Talán a szomszédok kíváncsi tekintete is sarkallta idén a szorgoskodó abaújiakat, hogy kitegyenek magukéit. Tavasszal egybeszántották a mezsgyéket, hogy összefogva, együtt alakítsák a jövőt.

Nem ismerik elég pontosan a „szomszéd” véleményét, de azért sejtik, hogy az nem lehet nagyon rossz. Ugyanis Abaújváron igen sokat építkeztek: 120 férőhelyes süldőszállást, 25 anyakocának fiaz- tatót, növendékszállást, szabad- tartásos istállót. S nemcsak

(J)stientő

Irta: Horváth József

XIX.

A követ menten észrevette, hogy az ő Rodrigueze kedvetlen.

— Talán fáradt? Vagy szüksége van valamire? Beszéljen nyugodtan, kedvesem, minden tekintetben rendelkezésére ál- 1ok. Hopp! Most jut eszembe. Mondja, most, hogy maga, micsoda is... menekült, folyósítja valaki a fizetését? De hogyan is kérdezhetek ilyet — felelt meg tüstént önmacának - követ —, ugyan ki is folyósítaná? No, nem baj. maid ér teszek róla. hogy Juan aoónak ne essen nehezére a vendéglátás, Kérem, csak semmi el’en- kezés. Fh r alvóbb bal az. hogy az é’tpl megint fájdalmakat éreztem ...

Elkomorult karmai létezte hogy basoga*: a kos/vénye.

— Nos, mi nyugtalanítja hadd hallom? — szegezte a követ Gézának a kérdést.

— Nem tudnám ezt meghatározni, kegyelmes uram — habozott Géza. — Úgy általában nyuetetepftó a helyzet. .. Nem is tudom milyen nem

Wfl] Jrét'H P“* oef

ni a közismert változás után

A spanyol követ néhány pillanatig hallgatott, aztán beszélni kezdett:

odriguez

— Most kettesben vagjhxnK, figyeljen ide, Rodriguez. Maga okos ember, ráadásul rokonlel- kek vagyunk, meg fogjuk érteni egymást

Közelebb hajolt Gézához:

— Kormányom a legnagyobb rokonszenwel kísérte Horthy Miklós uralmát. Hiszen Horthy éppen oly nagy koncepciójú veteránja az antikommu- nizmusnak. mint Franco tábornok. S bár Magyarország hatalma kisebb, mint az én hazámé szerepe földrajzi helyzeténél fogva roppant jelentős volt itt. az antibolsevista „egészségügyi övezetben”. Franco tábornok és Hitler Adolf eszméi közösek, a fal- langisták, s a népet nemzeti- szocialisták egyazon eszmeiség képviselői. Sőt, tovább megyek. Horthy Miklós, mint reáipok'- tikus közelebb áll Franco tábornokhoz, mint maga Hitler. Mert Hitler Adolf nem reálpolitikus. Nézze, fiatalember, ma már minden épeszű ember tudja, hogy Hitler elvesztette a háborút.

— Ismeri Horthy kiáltványé*? — kérdezte hirtelen a vövet. — Nnhát. teliben igaza van neki. Es teljesen érthető, hogy egérutat keresett a háborús összeomlás elől. Franco tábornok szintén régen tudja,

hogy sajnos, Hitler Adolf elvesztette a játszmát. Akik pedig most itt. Magyarországor felváltották Horthy kormányzót, a nyxlaskeresztesek, nos ezek semmiféle önálló nemzet törekvést nern képviselnek, óh engedelmes eszközök a németek kezében. A spanyol diplomácia mindezekhez képest azl az utasítást kapta, hogy tartóz kodóak legyünk a bukott Hit- lei-rezsimmel szemben, és persze, az új magyar rezsimre is ez érvényes. Most persze, érdekli az a kérdés is, hogyan áll a spanyol kormány ügye a szövetségeseknél, amelyek kétségtelenül győztesként vonulnak le maid a második világháború kü-'főtereiről? Nos az F.gvesiilt Államok és Anglia, nem rokonszenveznek a spanyol kormánv7atf»i. Franco tábornokkal. De Franco tábornok tudta mit csinál: legalább a további komnromittálástól olfalmazze magát és Spanyol- országot. Végre is nekünk, spanyoloknak meggyőződésünk hogy egyszer maid a háború után úi, pozitív kapcsolatokat teremtenie aZ Kevesbít Alla- mnlricnl ős Angliával.

Géza árműva figyelte, és nem egykönnyen emésztette meg gondolatban a hallottakat. Járatlan lévén a politikában,

agyában csak nehézkesen kul csolódtak egymásba a részlel kérdések. Főként az lepte mej hogy a követ a németek hábo rús vereségéről, mint befője zett tényről beszélt.

— Megenged egy kérdést ke gyelmességed? Meddig- húzód hat még a háború? — kérd ezt Géza.

— Hát ezt bizony nem köny nyű kiszámítani, kedves bará tóm. Az sokféle tényezőtó függ. Én például úgy értesül tem, hogy a németek itt. Ma gyarországon fog iák bevetn utolsó, hatalmas tartalékaikat megkísérlik majd megállftan az orosz előnyomulást. El kén zelhetőnek tartom, hogy erőit jelentős részét ide vonták á a nyugati frontról is. Mert ; "émeteVnek természetesei nem mindegy, hogy kinek i lábai elé vetik maid oda zászlóikat: az oroszok, vaey a nyugati szövetségesek elé?

— De hiszen Hitler máris megtehetné hogy...

— Eh. Hitler bolond! — szakította félbe Gdzát a követ, — Mániákus őrült, ezt én már réeen mondom.

— Valami csodafegyvert emlegetnek a németek.

— Tudom — bólintott a követ. — Ugv tudjuk, jelentősen előrehaladott kísérletek folynak az úi. óriási hatású fegyver élőéi teására. De meggy őződésem hogy a németek el- késfek Ha el is kés-telpek ez7**} » émbe-g késleltethetik a veresé

Eteket.

Géza agya lázasan dolgozott. Méz »try kérdést tett fel a követnek;

r

— Kegyelmes uram, ha nem- vesz.i tolakodásnak... Az imént i, kifejtett koncepció azt ;elenti,- hogy ön, mint Spanyolország- képviselője, nem tart fenn

érintkezést az új magyar re- zsimmel? J

— Maga remek diplomata,

5 kedves Rodriguez! — kacagott

a követ. — De még milyen re- mek diplomata! Kérdése ele■ venre tapintott. Hanem erre 1 én is választ szeretnék kapni • Madridból. Elárulom magának.- én sem tudom pontosan, hogy i miként kell majd eljárnom.

Mert az, amit általánosságban ' a bukott német kormányzat- hoz. meg szövetségeseihez fű- : ződő viszonyunkról mondtam,

persze érvényes. Ebből adódik.

1 hogy én nem igyekszem muto- 1 gatni magamat a nyilas kormányzat köreiben. Ugv tudom

■ a kü'ügvminisztériurnban most és a következő hrtekben, általános őrségváltás fog lezajlani. Szétestek minderte» lecserel-I nek. Az* sem tudom, személyé szerint Wk ke^teok j-ntef oda í Például béró Fc-ményt. az lijí

kiitecvTPjplszfcte sincs szer eresem ismerni. Nem is naivon* *öreteszem erre. Viszont meg- j hívást kertem Szátesi Férőre,« üim epéd vés esikfbdtelére. s úgy- tudom, erre pz aktusra e'meev* az egész Budapesten akkredi-» tált diplomáciai testület. egé-J szén a páoaj mmciusig. ami- * reV köve*kezté>*»en a soanvolí

k"ül,-évre te --vter-i nrr e-r+ vf--ép-,E te hozv ér t« Jecrek e*+ «—1« ZVe — e ez kee-ee — IWUtv—ős — semmi több nem tőrté-hej a kapcsoltec- élesítése dolgában ~ (Folytatjuk.)

egyszerűen lemásoltak terve* két, de hozzátették saját elképzelésűket, két kíszök munkáját is, s kővel téüesftettek

valamennyi épületet, úgy,.hogy hosszú ideig nem lesz gondjuk vele.

A mezőgazdasági munkálatokkal sem volt baj, bár kezdetben többen vonakodtak megfogni a kapanyelet Azután látták, hogy nem érdemes a kerítés, vagy az ablak mögül nézni a tsz-t, mert abból nem sok jó terem, üres marad a csűr, a kamra. Nyáron a vezetőség tagjainak mai- nem kellett „agitálniok”, úgy haladt az aratás, mini a karikacsapás, s ugyanilyen példás szorgalom mutatkozott az őszi betakarításnál is. Meg is lesz mindennek a haszna. Mintegy .30 forintot osztanak majd egy munkaegységre. Ha nincs aszály, ha nem égeti ki a növényeket a forró nap, még több is lett volna, de azért ez így is jó eredménynek számít a járásban.- Természetesen adódtak olykor viharosabb pillanatok is. Előfordult ugyanis hogy egyik- másik gazda megfeledkezett a közösről s hozzányúlt valamihez. Természetesen a tagság nagyobbik része ezt haragos szemmel nézte. Csuha István tanácstitkár és Iván Gergely agronómus véleménye szerint ezek a hibák az új esztendőben már nem ismétlődhetnek meg.

A jövő évi kilátások jók, jól munkált földbe kerültek a kalászosok, szépen fejlődik az állattenyésztés és a tagság túlnyomó többsége ma már nemcsak eljár dolgozni a tsz- be, de követeli is a munkát a vezetőségtől.

ÖrPfle’íí zseb’ínp

Az Akkumulátorgyárban most, az ünnepek után olyan zseblámpa sorozatgyártását kezdik meg, amelynek élettartama szinte korlátlan. A 10x5x3 centifnéter nagyságú lampa izzóját szárazelem h<* lyett beépített miniatűr lúgos akkumulátor táplálja, amely hálózati arammal új- rn ós tMr» At akkumutMor eyy-egv töltés után három órán keresztül tartía ízzésbar az ét-őt, a fel- töltésre 110 vagy 220 voltos váltóáram egyaránt alkalmas.

I