Észak-Magyarország, 1961. december (17. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-28 / 304. szám

Csütörtök, 1031. december 28. ÉSZAKMAGYARORSZAG 3 Javítják a fénycsöveket Az fiszakmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat szerelői a kedve­zőtlen időjárás ellenére szorgalmasan javítják az elromlott fény­csöveket. Szabados wKitelepített66 óvodások. FARKASLYUKON, az autóbusz állomással szemben egy sokszobás, kastélyszerű épület büszkélkedik. Vidám gyermeksereg szánkózik, han- cúrozik hóval borított udva­rán. A gyerekek kacagnak, nevetnek, mit sem sejtik a körülöttük, „miattuk” zajló vihart. Legfeljebb azt veszik észre, hogy ők egyre keve­sebben lesznek, a közöttük járkáló, vitatkozó emberek arca pedig egyre ridegebb. Ez a hatalmas kastély va­laha a bánya igazgatójáé volt. A felszabadulás után az épület egy része lakás ma­radt, nagyobbik részét pedig óvodának alakították át, mely immár egy évtizede műkö­dik. Ez év novemberében azonban építők jelentek meg az említett kastélyban. Azon a címen, hogy bizonyos csa­tornázást kell elvégezniük, dr. Csomós Józsefnek, a tröszt műszaki ellenőrének utasítására a gyerekeket ki­zárták a mosdóból, a fürdő­szobából, a WC-ből, és e he­lyiségeket — leendő konyha­ként — hozzácsatolták a kas­tély másik szárnyához. A me­gyei tanács művelődésügyi osztálya tiltakozott az önké- kenykedő, törvénysértő eljá­rás ellen (ugyanis az osztály tudta és beleegyezése, to­vábbá építési engedély nél­kül kezdtek az óvoda szét- rombolásához) és követelte, hogy a mosdót és a többi he­lyiséget adják vissza a gyere­keknek. Ennek ellenére az történt, hogy a bejáratot el­falazták, s másütt. nyitottak bejáratot. De ez még csak a kezdet volt. Az építők neki­estek az óvoda közfalainak, hogy azt szétverik, a cserép­kályháknak, hogy azokat szétszedik. A szülők nagyon is határozott fellépésére volt szükség, hogy ez ne történ­jék fneg. A csatornázást máig sem kezdték meg, a gyerekek november 20. óta nem tudnak mosakodni, nincs víz, és egyéb tisztálkodási le­hetőség sincs számukra. A szülők deputációkat küldenek az illetékes szervekhez: segít­senek, legyen óvoda a gye­rekek részére. Különféle szervek vezetői kerülnek szembe az óvoda végett, megnyugtató döntés azonban máig sincs! A REGI ÉPÜLET átalakí­tására, az óvoda megszünte­tésére mintegy másfélszáz­ezer forintot szánnak. A nagy sietség oka — mint dr. Cso­mós József elárulta —, hogy a jövő év harmadik negyedé­ben átadják az új bánya­mentő állomást s az állomás vezetőjének lakást akarnak biztosítani. (?!) Hogy ki lesz a vezető, van-e, nincs-e csa­ládja, erre nem tudnak vá­laszt adni, de azért — a tör­vénysértések egész sorozatát elkövetve — nekiláttak a há­romezer lakosú városnegyed óvodájának megszüntetésé­hez. És hogy mi lesz az óvo­dásokkal, a dolgozó szülők hol helyezik el gyermeküket, azzal egyesek édes-keveset törődnek. Csomós József pél­dául kijelentette: a rendele­tek nem írják elő, hogy ők meghallgassák a szülők véle­ményét, figyelembe vegyék észrevételüket. (!) Különben is — tette hozzá — az óvo­dának nincs működési enge­délye. Öt egyetlen dolog' ér­dekli: mit ír elő az átépítési terv. s aszerint dolgozik ... AZ ÖVODA átalakításával tulajdonképpen kész tények elé akarják állítani a szülő­kéi, és az illetékes művelő­désügyi szerveket. A tröszt és a bánya képviselői azt tart­ják: Farkaslyukon megépült az új iskola, az kielégíti az igényeket, a régi iskolát ad­ják át ót'oda céljára. A mű- vclődósi szervek véleménye szerint viszont a régi isko­lára továbbra is szükség van. Két tanteremben már nap­közi otthont rendeztek be — ahol pedagógusok segítségé­vel tanulnak a gyerekek — és a szülők kérésére, a jövő év elején a harmadik helyi­ségben is napközi otthont lé- tesitenek. Az ügyben még nem döntöttek, mégis — tör­vénysértő módon — a szülők érdekeit figyelmen kívül hagyva, a gyerekekkel nem törődve — önkényesen bont­ják az épületet, átalakítást végeznek. Az ügynek persze még nincs vége. A megyei tanács művelődésügyi osztálya — a törvénysértések sorozatáért, a közvagyon pazarlásáért — feljelentést tett a bíróságon. ÍME, IDE KERÜL egy ügy, amit egy kis emberséggel, a gyerekek iránti szeretettel, őszinte jóakarattal el lehe­tett volna kerülni. (CSB) X bányák yízíeicnítésével javítják a szén minőséget az Ozdvidéki Szénbányászati Tröszánél MÁSODIK ötéves tervünk ^előírja: Észak-Magyarországon félként a szénbányászatot kell «’fejleszteni. A szén termelésé­nek mennyiségi növelésén ki­< >vül különös gondot kell fordí­tani a kalória növelésére' a mi­i nöség javítására is. Ennek meg- ] [felelően szénbányászati tröszt- 1 fjeink igen sokrétű és alapos ' ’műszaki intézkedési terveket dolgoznak ki. Az Ozdvidéki Szénbányásza­ti Trösztnél a meglévő bá­< nyák, vágatok, munkahelyek [ korszerűsítésére, fejlesztésére <.vonatkozó műszaki intézkedé- ] sek között jelentős helyet fog­lal el a bányák víztelenítése. A bányák víztelenítésével I [kapcsolatos intézkedések meg­< szabják, hogy két évvel az üzemek egy-egy szénmezőjé- nelk lefejtése előtt vízteleníte­ni kell a területet. Éppen ezért — igen gondos kutató­" munka után — már 1961-ben hozzáláttak a kísérleti jellegű !!'víztelenítő fúrásokhoz. Á ter­vek szerint így akarják meg- , oldani például a tröszt cserne- lyi aknájának további mélyíté­sét is. A csemelyi akna szén­mezejét 1.80 méter magas víz- osziop fedi, ezért felülről le- íbetétién az akna további mé­lyítése. Szükséges tehát, hogy a vizvezető rétegek vízarányát ^csökkentsék, egészen az akna­talpig. Az áramló víz mennyi- őségének, sebességének szabá­lyozásával meg tudják akadá­< >lyozni az akna „súvadását”. A TRÖSZT gépészeti terve­< ,zö csoportja ezért újfajta víz­szűrő készüléket konstruált, amelynek segítségével — a kí­sérletek ezt bizonyítják — biztonságosan csapolhatok a vízvezető rétegek. Az újfajta szűrőkészülék előnye, hogy az iszapfolyást teljesen megszün­teti, csak a káros vizet csa­polja le, így a kőzetmozgások lehetősége sokkal szükebb ha­tárok közé szorul. A bányák víztelenítésével lehetőség nyílik a szén minősé­gének jelentős javítására, mi­vel a víztelenített munkahe­lyekről tiszta, jóval kevésbe szennyezett szenet fejthetnek. Ez azt jelenti, hogy ha ilyen módon sikerül a szén hamu- tartalmát csupán l százalékkal csökkenteni, 35—40 kalóriával növekszik a szén minősége, ami az árbevételnél tonnán­ként 8 forintos többlettel je­lentkezik. Egyúttal könnyebbé válik a szén válogatása, osz­tályozása is. A szénmezők víztelenítése megoldja a tröszt másik és leg­nagyobb problémáját, a mun­kahelyek gépesítését is. A je­lenleg még erősen vizes bá­nyákban ugyanis nicsen lehe­tőség a munkahelyek gépesíté­sére. Ha az, előzetes vízlecsa- polást sikerül megvalósítani, a termelés gépesítésével ' nem­csak biztonságosabbá válik a munka, de jelentősen növelhe­tő a termelékenység is. A TRÖSZT műszaki intézke­dési terve — a bányák víztele­nítésén kívül — előírja a da­rabos jövesztés arányának nö­velését is. Ez azért igen fon­tos. mivel az ozdvidéki bá­nyákból termelt szén — első­sorban a putnoki — mosási hányada rossz. Tehát csak ké­zi válogatással lehet dúsítani Egyúttal újítási feladatként megszabja az osztályozol válo­gatás jobb megoldását, vagy más. egyszerűbb dúsítási eljá­rás kikísérletezését. Mindeze­ken kívül adminisztratív in­tézkedésekkel is segítik a mi­nőség javítását. A munka- és technológiai fegyelem megszi­lárdítására bevezettek a dara­bos szén utáni bérezést, a mi­nőségi premizálást. Akik mar 1962-1 írunk Híi’nv^bfíf gőz: évente több mint bárom millió forint megtakarítás Vadas Zoltán, Nagy József és Vörös László mérnökök érde- [ kés és nagyjelentőségű javas- ' ’latot nyújtottak be az Ózdi [ [Kohászati Üzemekben a re­konstrukció során épülő März- kemencék hűtővizének haszno- < sítására. Az olvasztóberende­zés természetes melegétől ke­letkező gőzt gyűjtő-dobba ^eresztik és a gyár vezetékháló­zatába csatlakoztatják. így ke­mencénként, óránként 2400 ki- [ [logramm nyolc atmoszíérás ■ ’gőzt nyerhek. A rendkívül gaz- [ [daságos és ötletes eljárást az acélmű hat kemencéjénél al­kalmazzák, s előzetes számítás szerint azáltal egy évben több mint három millió forintot ta­karítanak meg. Az új eljárást szabadalomnak' is elfogadták és bejegyezték. December elején felezte be ez évi tervét az LKM nemesacél gyárrészlege. Számításuk szerint év vé­géig több, mint 5 cs félmillió forint nyereséghez juttatják a népgazdaságot. Ezt a nagyszerű ered­ményt jelentősebb műszaki beruházások nélkül, a fizikai és szellemi dolgozok, valamint a koonr- rálú üzemek kollektív munkájával ériék el. Az üzem jO munkájára jellemző, hogy valamennyi brigád 100 százalékon felüli eredménnyel dolgozik. Minden brigádtag elnyerte már a kiváló dolgozó oklevelet és jelvényt. Képünkön: munkában az Arvai-brigád. Szabados Határidő előtt kielégítették a mezőgazdasági gépipar ez évi anyagigényét a Lenin Kohászati Művek dolgozói A Lenin Kohászati Művek dolgozói évről évre tekintélyes mennyiségű, sok ezer tonna különféle hengerelt és húzott árut készítenek a mezőgazdasági gépipar részére. Az idén a múlt évinél mintegy 15 százalékkal is több anyagot igényeltek. A gyár dolgozói szív­ügyüknek tekintették és tekintik a szocialista mezőgazdaság, az állami gazdaságok, a gép­állomások, a termelőszövetkezetek egyre fo­kozódó gépszükségletének kielégítéséi. Ezért az év elejétől különös gondot fordítottak arra, hogy a mezőgazdasági gépipart idejében el­láthassák jóminőségü kohászati alapanyagok­kal. A soron kívüliség biztosítására a külön­böző munkadarabok gyártási okmányait mun­kahelytől munkahelyig, figyelmeztetőül „Me­zőgép" jelzéssel látták el. Ezáltal elérték, hogy negyedévről negyedévre határidő előtt eleget tehettek a rendeléseknek. így december 20-ig már az egész évi mennyiséget — mintegy 14 000 tonna, különböző — árut ki is szállí­tottak az ország több mint 10, nagyobb mező- gazdasági gépgyárának, köztük a Vörös Csil­lag Traktorgyárnak, az EMAG-nak, a Győri Szerszámgépgyárnak és a többieknek. Sőt, az év utolsó napjaiban már hozzáfogtak a jövő évi rendelések gyártásához is. Eddig már mintegy’ 200 Ionná hengereltárut ezekből is leszállítottak. Mit hoz a jövő a Sátoraljaújhely környéki mezőgazdaságban? Juhász Istvánnal, a felsőbe- [ [recki Uj Élet Tsz elnökével . ’beszélgettem az 1961-es eszten- J [dő tapasztalatairól. Több moz­zanat merült fel: az aszály, amelyet leküzdeni igyekezett a dolgos, igyekvő tagság; kisebb gondok, s több olyasmi is. ami­re joggal lehetnek büszkék. Az < >óvct jól zárták, a tagság elé­gedett. de most új tervek előtt állnak. Hogyan lesz? A berecki el­nök, de mások is látják a jö­vőt, lelkes szavaikból érezni lehet a bizakodást. Az történt ugyanis, hogy a rudabányács- kai, a széphalmi, az alsóbe- recki, szóval a Sátoraljaújhzly környéki termelőszövetkezetek összefogtak, hogy egyetlen «magv gazdaságot alkossanak, s ez máris sokat sejttet. Mindent- ’a legmegfelelőbb talajba [ | A cél természetesen a bel- , .tel jesség, a leghasznosabb gtz­< [dálkodási ág. A főtermény a .kenyér- és takarmánygabona amellett a cukorrépa, nedvdús J [és nillangós takarmány lesz. ■ Természetesen az a fő követol- ! [mény, hogy bizonyos növény­fajták a legmegfelelőbb talaj­ába kerüljenek, s így minél [ [eredményesebben tudjanak ■gazdálkodni a 2350 holdn/i [szánión. A dombos-hegyes ru- ’dabányácskai határban silá- /nyan terem a kukorica, a cu- , .korrépa. A sok ráfordítást igen < ’soványan téríti vissza a föld. A kukorica jó gazdasági év­ben is csak 16 mázsát ad hol­danként (az idén 1—2 mázsa volt). Ez tehát nem gazdasá­gos. A dombhátak lejtőin ne­héz a gazdálkodás, legelőnek azonban kiváló. A Széphalomnál folyó Rony- va-patak eddig csak medre volt a környékbeli vizeknek, legfeljebb szárnyasok lubickol­tak benne. A tervek szerint, a folyó mentén, 400 holdon ker­tészetet, lucernát öntöznek majd. Olcsó lesz a megvalósí­tás, mert a meder mellett vo­nuló földbe nem kell magas- nyomású csöveket fektetni. Rö- videbb csőösszetételekkel köz­vetlenül a folyó vizéből lehet öntözni a növényekéi. A ker­tészetben termelt zöldségfélék, zöldáruk a fejlődő, gyarapodó Sátoraljaújhely piacára kerül­nek. Szó van arról is, hogy a későbbiekben a tejtermékeket házhoz szállítják. Az öntözött lucerna nagy mennyiségű, fe­hérjedús takarmányt szolgál­tat a jószágoknak. Fejlett állattenyésztés A belterjesség irányában haladva, a legfontosabb lépés az intenzív állattenyésztés megvalósítása lesz. Miután a községek összefognak, szakosít­ják az állattenyésztést. Ez te­szi lehetővé, hogy a tenyész­téssel is ott foglalkozzanak, ahol az a legkifizetöbb. ahol közel van a takarmánybázis. A rudabányácskai dombhátakon többezer birka legel majd. Széphalomban a hizlalással, a hízómarha alapanyag nevelés­sel foglalkoznak. Lehetővé vá­lik, hogy 80—100-as tételekben adják át a jószágokat. Sátoral­jaújhely mellett egy 300 fé­rőhelyes sertéshizlaldát is lét­rehoznak. Ez annál is inkább előnyös lesz. mert. a környék, a város vendéglátóipari üze­meinek ételhulladékait igen hasznosan tudják felhasználni. Felsőbereckin a tenyészmarha alapanyag és a disznó nevelé­sével foglalkoznak majd. Alsó- berecki és Sátoraljaújhely kö­zött alakítják ki a csirkeneve­lés központját. Kezdetben egy- egy fordulóban 5000 darabot nevelnek. 1963-ban már 25 000 darab pecsenyecsirkét tudnak piacra vinni, kialakul a 2000 darabos törzsállomány. A (ervek megvalósításához, jelentős állami támogatás mel­lett, saját erőforrásaikat is fel­használják. A faanyag nagy- része a tsz erdeiből kerül ki, az építkezéseken pedig ott dol­goznak majd a házi építőbri­gád tagjai is. Az eddig elmon­dottak is sokat sejtetnek, de 1965 felé további elképzelések is megvalósulnak, jelentős mértékben kiterjesztik a szol­gáltatást, a mezőgazdasági ter­mékek házhozszállítását. A tagság is megtalálja számítását A létrejött üzemegységekben (Rudabányácska, Széphalom) a tsz-demokrácia alapján vá­lasztják a vezetőkét. Ugyan­azokkal a jogokkal. * kötelessé­gekkel rendelkeznek, mint ez- idáig. A szakosított termelés, több községnek az egyesítése, a tagság életkörülményeire is pozitívan hat ki. A vezetőség számításai szerint, máris kilá­tásba helyezték, hogy jövőre 14 forintos munkaegység elő­leg osztását tervezik. Az előle­gek mellett az évvégi zárszám­adáskor még jelentősebb ösz- szeg kerül kifizetésre, emellett a tagok változatlanul megkap­ják a háztáji földet. A tsz-ből szerzett jövedelem megfelel majd az iparban íoglalkozta- - tott dolgozók átlagjövedelmé­nek. Az eredményes munkát a bevált, ösztönző premizálás biztosítja. Aki jól. eredménye­sen dolgozik, az megkapja a terven -felül termelt termény­mennyiségnek 15—20 százalé­kát. Ezek tehát azok a tervek, elképzelések, amelyeket Ju­hász elvlárs szavai alapján megismerek, amely sokat ígér a városnak, a termelőszövetke­zetnek is. Valóban jelentős fejlődés várható. így alakul igazán ki a korszerű nagy­üzem. ahol eredményes lesz a Gazdálkodás, s felvirágzík a mezőgazdaság. (garami) i

Next

/
Oldalképek
Tartalom