Észak-Magyarország, 1961. december (17. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-23 / 302. szám

Szombat, 1961. december 2S. SSZAKMAGTARORSZAG S Prieszol József elvtárs, országgyűlési képviselő a borsodnádasd! dolgozók között PRIESZOL JÓZSEF elvtárs, a párt Központi Bizottsága és az Elnöki Tanács tagja csütör­tökön a kora délutáni órákban érkezett Borsodnádasdra. Az üzem, a község, a járás dolgo­zói és vezetői régi ismerősként és szeretettel fogadták. Prie­szol elvtárs a képviselői be­számoló előtt beszélgetett a dolgozókkal, az üzem vezetői­vel gazdasági és társadalmi problémákról, majd este a község művelődési otthonában megtartotta képviselői beszá­molóját. Ez az esemény egybe­esett Borsodnádasd felszaba­dulásának 17. évfordulójával. A kultúrtermet csaknem zsúfolásig megtöltötték a ná- dasdi dolgozók, mintegy 300 ember hallgatta meg Prieszol elvtárs beszámolóját az ország- gyűlés munkájáról; — A szocializmust építő or­szágok — mondotta Prieszol elvtárs — élen a kommunista és munkáspártokkal, határo­zott harcot folytatnak a hábo­rús erők, az imperialisták el­len. A parlamenti tárgyalások során újra és újra leleplezzük az imperializmus háborús mesterkedései t. Beszélt arról, hogy a Szov- jetunió ereje ma már vissza­rettenti a háborús uszítókat, hiszen jól tudják, hogy a har­madik világháborúban az USA területén is nagy pusztítások történnének; Prieszol elvtárs nagysikerű képviselői beszámolójában foglalkozott a német kérdéssel, a nyugat-berlini helyzettel és hangsúlyozta, hogy a béke erői ma már meg tudják aka­dályozni a háborús uszítok terveit. A két világrendszer­ben a szocialista tábor számot­tevő erőt képvisel, s ez arra készteti a nyugati hatalmakat, hogy a vitás kérdéseket ne a fegyverek, hanem a tárgyalá­sok útján oldják meg. EZUTÁN NÉPGAZDASA­GUNK helyzetéről, a felada­tokról, az ötéves terv célkitű­zéseiről beszélt Prieszol elv­társ. Elmondotta, hogy van le­hetőség az ötéves terv határ­idő előtti teljesítésére, sőt túl­teljesítésére, mert a terv reá­lis, megalapozott, megvannak hozzá az anyagi feltételek. Az országgyűlés vitájában is el­hangzott, hogy lehetséges az ötéves terv határidő előtti tel­jesítése. Ehhez azonban az szükséges, hogy még jobban dolgozzunk, takarékoskodjunk az anyaggal és javítsuk a ve­zetés — elsősorban a gazdasá­gi vezetés színvonalát. — Az ötéves terv során — folytatta Prieszol elvtárs — nem építünk annyi új üzemet, mint amennyit korábban ter­veztünk, mert az az elsődleges, hogy a meglévő üzemeket kor­szerűsítsük. Szólott a mezőgazdaság je­lenlegi helyzetéről, nehézségei­ről, a feladatokról, s arra kérte a borsodnádasdi dolgo­zókat, hogy tudásuk és erejük legjavával munkálkodjanak az ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításáért, Képviselői beszámolójában foglalkozott még hazánk kul­turális fejlődésével, a kultúr- törradalomban elért eredmé­nyeinkkel, s hangsúlyozta: a tanulás ma minden dolgozó és vezető ember kötelessége. Be­szédében foglalkozott az or­szággyűlésen elfogadott új büntető törvénykönyv jelentő­ségével. Beszámolóját nagy tetszéssel fogadták az egybegyűltek. A sikeres gyűlést Sándor Lajos elvtárs, az ózdi járási párt- bizottság első titkára zárta be, méltatva Borsodnádasd felsza­badulásának 17. évfordulóját. A KÉPVISELŐI BESZÁ­MOLÓ után Prieszol elvtárs fogadta a problémákkal hozzá­forduló választókat. Ilj nyomdalechnitíai eljárás A Nyomdaipari Igazgatóság évenként pályázatot hirdet új műszaki megoldások, új eljá­rások bevezetésére. Az 1960— 61. évi pályázatok eredménye­it csütörtökön hirdették ki a Könnyűipari Minisztériumban. A legjelentősebb műszaki megoldás az új formakészíté­si eljárás bevezetése a magas­nyomásnál. Kialakításában több vállalat, köztük a Békési, a Kossuth és az Atheneaum Nyomda dolgozói is resztvettek. Az első. 16 ezer forintos pá­lyadíjat a Békési Nyomda kap­ta. Ezzel a most bevezetett új eljárással a gépállások jelen­tősen csökkentek, s így több nyomdatermék állítható elő. Az új módszer évi gazdasági eredménye 7 millió forint. A hideg nem okozott üzemzavart a borsodi bányákban A borsodi szénmedencében az Ozdvldéki és a Borsodi Szénbányászati Tröszthöz tar­tozó üzemeket nem érte várat­lanul a hideg. A bányáknál időben felkészültek a télre. A két szénbányászati tröszthöz csaknem 200 községből járnak be gépkocsival a dolgozók. Az autóbuszvárókat és a melege­dőket rendbehozták, azokat rendszeresen fűtik. Egyes üze­meknél, mint például Ormos­bányán. Albertteiepen, Somsá- lyon, Egercsehiben szükség­szállásokat rendeztek be. Ezek­ben hófúvás esetéin otthont ta­lálnak a községükbe visszatér­ni nem tudó dolgozók. A kül­Tí sztéléikor A hideg idő tartóssá vált. A hőmérő mindennap mínusz fo­kot mutat és a jelzőszál nem emelkedik 0 C fok fölé. — Kemény a tél... — mond­ják az emberek és megkopog­tatják cipősarkukkal a jeges gyalogjárókat, vagy az átmen­ti, befagyott tócsákat. — A sikossá, jegessé vált utak sok közlekedési baleset­nek lehetnek az okozói. Ezért most fokozottabb a munkánk: meg kell akadályoznunk a sí- kosodást és nagyobb gonddal kell tisztán tartanunk az uta­kat. — Kovács József elvtárs­sal, a Miskolci Köztisztasági Vállalat igazgatójával beszél­gettünk a legfontosabb téli feladatokról. — Hogyan akadályozzak meg a sikosodást? — Sózott fűrészporral hint­jük az utakat. Ebből az anyag­ból már a hideg idő beállta előtt elkészítettünk és raktá­roztunk mintegy ötven köb­métert. így a hideg, a fagy nem talált bennünket, készü­letlenül. Csak mozgósítani kel­lett az embereinket. Az utak síkosságának csök­kentéséről tanácskozást is tar­tottak nemrégiben a Miskolci Köztisztasági Vállalat, a Köz­úti Igazgatóság, a Közlekedési Vállalat és a Miskolci Ingat­lankezelő Vállalat vezetői. Ezen a tanácskozáson javasol­ták, hogy homokszóró gépeket is működtessenek Miskolc út­jain. A Közúti Igazgatóság elha­tározta, hogy kísérletképpen húsz ilyen, úgynevezett Fürge, négykerekű homokszórót állít forgalomba. — Mi még csak egy ilyen gé­pet kaptunk kísérletezésre — tájékoztat a Köztisztasági Vál­lalat igazgatója — és úgy lát­juk, hogy nagy segítségünkre lesz. Ezt a gépet ugyanis ^nem­csak homokkal, hanem fűrész­porral, sóval, salakkal és más, síkosság-akadályozó anyaggal is megtölthetjük. A nagy havazásokra is fel­készültek ennél a vállalatnál: A hóekék üzemképesek — a nyári ömtözőkocsikra felszerel­ve. bármikor munkába állít­hatók. A hótolókat, a lapátokat, a jégvágókat és a többi szerszá­mot előkészítették már a nagy téli munkára. — Ha erős havazás lesz az idén, akkor bizony az inspek- ciós szolgálatunkon kívül a lakosság segítségére is számí­tunk — mondja Kovács József elvtárs. — Ilyenkor örülünk, ha minél többen jelentkeznek idénymunkára. Nyolc órás műszakért 50 forintot fizetünk és meleg itallal is ellátjuk a hói;; pá tol okát. Csaknem 8 kilométer hosszú vízlevezető csatorna A mezőcsáti és mezőkövesdi járás területén, Tiszavalk tér­ségében évente több mint 20 ezer hold földet nem tudtak megművelni a feltörő talajvíz és a szikesedés miatt. E fontos mezőgazdasági terület haszno­sítására a Hazafias Népfront Országos Tanácsa mellett mű­ködő műszaki munkacsoport — szakemberek bevonásával — részletes tervet készített. Eszerint négy év alatt 20 millió forintos beruházással 20 kilo­méter hosszú csatornahálóza­tot és 700 holdas víztárolót épí­tenek — amelyet halastónak is felhasználnak. A terv kidolgo­zása után a Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottsága je­lentős felvilágosító munkába kezdett a tiszavalki térség köz­ségeiben. A politikai munka eredményeként a belvizek le­vezetésére társulás alakult. A termelőszövetkezeti községek, valamint az érdekelt állami gazdaságok dolgozói vállalták, hogy a 20 millió forintos beru­házás felét társadalmi munká­val végzik el. A belvízlevezető munkákat tavasszal kezdték meg és a lakosság összefogásá­val eddig csaknem 8 kilométer hosszú csatorna készült el. A csatornák megépitésével már 6 ezer holdon tették biztonsá­gossá a termelést. Vasárnap délelőtt Miskolctól Lillafüredig sokan meg­csodálták az öt vadonatúj személygépkocsit. Tulajdonosaik két hónappal ezelőtt talán nem is gondoltak arra, hogy Moszkvicson, Skodán és Trabanton tesznek majd városunk­ban tiszteletkört. Mind az öten november 10-én lettek gép­kocsitulajdonosok. A gépkocsi takarékbetétkönyvek november 10-i sorsolásán — mint már megírtuk — megyénknek ked­vezett legjobban a szerencse. A tiszteletkor utáni baráti találkozón az új autósok s a boldog családtagok már azt tervezgették, hogy milyen prog­ramot állítanak majd össze a nyári vasárnapokra. Mindegyi­kük egybehangzó véleménye, hogy országjárásra indulnak, megismerkednek hazánk tájaival, városaival, műemlékeivel, a különböző népszokásokkal. Mayer József elvtárs, az Országos Takarékpénztár szak­előadója megígérte az új autótulajdonosoknak, hogy a jövő­ben is rendeznek számukra baráti találkozót, amelyen el­mondják majd autósélményeiket. (pásztory) 25 ezer tonna koksz-megtakarítás Ózdon Az Özdi Kohászati Üzemek nagyolvasztorn.űvének dolgozói december 21-én, csütörtökön, a város felszabadulásának 17. év­fordulóján befejezték évi ter­melési tervüket Az ózdi kohá­szok az év hátralévő részében még mintegy 10 000 tonna nyersvasat gyártanak terven felül. A kohászok új technoló­giák — mint például az olaj- befúvatásos vasolvasztás — al­kalmazásával, valamint fegyel­mezett, figyelmes munkával igen jelentős eredményeket ér­tek el. Az import-koksz fel­használást például üzemi át­lagban, az előírthoz képest 80 kilogrammal csökkentették egy tonna nyersvasnál. Az idén több mint 25 000 tonna kokszot takarítottak meg. Ennek értéke meghaladja a 23 millió forin­tot. A kohászok húsz napon át megtakarított kokszból olvaszt­hatják a vasat. A tervezetthez viszonyítva, lényeges javulást értek el a nyersvas minőségé­nél is. Őnzinién. a problémákról Az anyagi ösztönzés formái Sxáx tax-rexetn véleménye A községek, termelőszövetkezetek különböző adottságai, a helyi sajátosságok sokféleképpen befolyásolják a tsz-tagság életét, munkáját. Olyan tényezők, mint például a talaj minő­sége, a vidék fekvése, domborzata meghatá­rozzák a munkaegységnormákat, a termelési ágazatokat. A helyi szokások, az emberek gon­dolkodásmódja viszont különféle módszereket igényel a vezetést, a jövedelemelosztást, az anyagi ösztönzést tekintve. Ez természetesen végső fokon nem zárja ki azt, hogy az évek hosszú során kialakul majd az egységes, a leg­tökéletesebb részesedési, anyagi ösztönzési forma. Ma azonban — s ezt a Háromhután ta­nácskozó száz termelőszövetkezeti vezető a legteljesebben elismerte — az a termelőszö­vetkezeti vezetőség gondolkodik és dolgozik helyesen, amely figyelembeveszi az adottságo­kat, a helyi sajátosságokat, s a tagság igényét, az alapszabályt, s az ország érdekeit egyaránt mérlegelve kialakítja a leghelyesebb anyagi ösztönzési formákat. A termelőszövetkezeti vezetők véleménye, hozzászólásai bebizonyították, hogy megyénk­ben számos formája alakult ki a tagság anyagi ösztönzésének, anyagi juttatásának. S csupán néhány helyen fordultak elő olyan követelé­sek, amelyek ellentétesek a termelőszövetke­zeti formával, az alapszabállyal. A szentistváni termelőszövetkezetben például a jövő évben már csak készpénzzel fizetnek, nem lesz ter­mészetbeni részesedés. S nincs, nem is volt premizálás. Együtt, brigádokban dolgozott, dolgozik a tagság. Ugyanígy dolgoznak a me­zőkeresztesi Vörös Csillag Termelőszövetke­zetben. Sebők István elvtárs, a mezőkeresztesi Vörös Csillag Tsz elnöke például kijelentette: — Nálunk ez a módszer a legjobb. Nem premizálunk, mégis odaadóan dolgozik a tag­ság. Nem igényli, hogy klnek-kinek külön mérjük ki a megmunkálandó területet. — Kiss Bertalan elvtársnak, a mezőkeresztesi Arany­kalász elnökének viszont más a véleménye: — Mi szétosztjuk a területet, s a terven fe­lüli megtermelt növény, takarmány, állati ter­mék alapján ki-ki prémiumot kap. S min­denki elégedett. Minden kapásunkat hérom- szor-négyszer gyomtalanította, kapálta a tag­ság. Évről évre, így ez évben is elég magas — 40 forint — lesz egy munkaegység értéke. Nem számolva a prémiumot. S a tagság nem is kí­vánja, hogy változtassunk a módszeren. Mi például részünkről helytelennek tartjuk mondjuk a nádudvari példát, ahol a termés 20 százaléka prémiumként a tagoké... Persze, ahány ház, annyi szokás, csak ne tegyünk elv­telen engedményeket, ne legyen valami álta­lános részesművelés. A részesműveléssel kapcsolatban általában hangsúlyozta a tanácskozás, hogy nem helyes, csak esetleg a takarmány betakarításánál. Hi­szen takarmányt így is biztosítani kell a ház­táji állatállomány átteleltetéséhez, hizlalásá­hoz. Az azonban már helytelen, ha egyes tsz- tagok — mert nincs háztáji állományuk, vagy mert annyi takarmányt „szereztek”, hogy — spekulálhatnak a szénával, abraktakarmány- nyal! — Bár, ami az új termelőszövetkezetek első esztendejét, idei problémáit illeti, érdekes ösztönzési módszerről számolt be Dienes György elvtárs, a héti Egyetértés Tsz elnöke. — A holnapot illetően és az általánosságot tekintve talán helytelen, amit csináltunk ez évben, azonban nyertünk vele. Üj közösség vagyunk, s én mint vezető — a vezetőséggel egyetemben persze — úgy láttam, csak némi részes-engedménnyel boldogulunk. Nem volt más megoldás, bevezettük a 33 százalékos ré­szesedést és mellé a premizálást Ügy dolgoz­tunk egész évben — és minden tag —, hogy nemcsak a környék, de mi is csodálkozunk. Harmincnégy vagon káposzta helyett — ennyi volt a terv — 52 vagonnal termeltünk. Hu­szonnégy vagon kukoricánk, 37 vagon cukor­répánk, hat vagon krumplink termett... Igaz, hogy 8 vagon kukoricát a tagság kapott. De 16 maradt az államnak és a közösnek. És min­den tag körülbelül 6000 forintot kapott pré­miumként. „Nem helyes általában.” így mondta Dienes elvtárs. Mégsem lehet elítélni a hétieket. Sőt. Csodát műveltek ebben az aszályos esztendő­ben. Helyesen felismerték, mit kell tenni, hogy erősödjenek, boldoguljanak. Minden te­kintetben csak helyeselni lehet viszont a ti- bolddaróciak érdekes, munkára serkentő, fe­gyelmező premizálási módszerét. Nagy József elvtárs, a termelőszövetkezet elnöke őszinte örömmel közölte elnöktársaival és a megye vezetőivel: — Megerősödtünk, a helyes úton járunk. Csaknem minden termelőszövetkezeti tag be­csületesen dolgozik. És ebben komoly szerepe van a mi premizálási módszerünknek, össn­tén szólva, baj volt a munkához való viszony- nyál. Ezért gondolkodtunk, tervezgettünk és megtaláltuk a helyes megoldást. Nagy elvtársék úgy döntöttek a tavaszon, hogy az a tsz-tag, aki április 1-től november végéig rendszeresen dolgozik, nem hiányzik a munkából, egységenként 5 forint prémiumot kap. Egyes tsz-tagok azt hitték, nem komoly a dolog, azonban hogy mennyire az, meggyőződ­tek róla később. S ma már alig-alig hiányzik valaki, ha munkáról van szó! Jövőre tovább fejlesztik a bevált premizálási módszert, s al­kalmazzák — egy ideig. Amíg egyszerre csak nem lesz rá szükség, jöhet a jobb, az egysége­sebb anyagi ösztönzési, illetve jövedelemelosz­tási forma, mert a tsz-tagság lassan, de bizto­san átformálódik, átnevelődik öntudatában, gondolkodásában is. Nem lehet hát egyenes határvonalat húzni; hogy csak ezen belül, s ilyen és ilyen formá­kat alkalmazzanak közös gazdaságaink az anyagi ösztönzést tekintve. Azonban — s ez a termelőszövetkezeti elnökök, mezőgazdászok véleménye is — soha nem szabad elvtelen en­gedményeket tenni. A tsz-vezetők nagy több­sége általában a terven félül termelt mennyi­ség utáni premizálást javasolja. Azonban min­denként javasol premizálást, mert ez a munka, a termelési verseny kibontakozásának eszköze, a többtermelésre serkentés eszköze. Tehát hasznos és szükséges dolog. Egyet azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni — emle­gették Háromhután —, úgy kell elkészíteni az éves tervet, úgy kell megbeszélni és elfogad­tatni a közgyűléssel, hogy a tsz tagságát, veze­tőségét, a meghatározott munkaszervezetet, anyagi ösztönzési formát ne kelljen, ne lehes­sen „felrúgni” tartalmát és formáját tekintve. Ez évben számos közös gazdaságban a tag­ság közül azok követelőztek, akik egyébként nem dolgoztak. Persze a legtöbb helyen a jó­zan, munkaszerető tagok ereje győzedelmes­kedett. Azonban előfordult, hogy ez erő el­vesztette tisztánlátását, s ebből komoly kára származott neki is, másoknak is, de elsősorban a termelőszövetkezetnek. Ezért helyes dolog, ha a tsz vezetősége a tagsággal egyetemben mindennel számol. Számol a rendkívüli idő­járással — amikor esetleg gyors, éjjel-nappali munkára van szükség. S már jóelőre meghatá­rozza, milyen külön prémiumot, külön ösztön­zést ad a közösség. így nem lehet bökkenő, nem érhetik váratlan meglepetések termelő- szövetkezeteinket. Nem kell megsérteni az alapszabályt, kapkodni, fölöslegesen pazarolni időt és erőt, végeredményében az egész ország kárára. Barcsa Sándor A MIK házfelügyelőit és : háztulajdonosokat pedig arr: kérik a Köztisztasági Vállala dolgozói, hogy a gyalogjáróba lehetőleg reggel 6 órára tisz títsák le, mert akkor kezdene! munkához az úttisztítók. . H: azonban a közlekedési útvona lak megtisztítása után söpri! le a járdákról a havat, a sze metet, akkor azok egész na] közlekedési akadályokat jelen tenek a járművek számára. 1 balesetmentes közlekedést elő segíteni pedig minden lakos nak érdeke. A bo/esetmentes közlekedésért Akadályozzuk meg az utak síkosodását, tisztítsuk gyalogjáróinkat! színi szállításnál és a fatele­peken. valamint géphazakban dolgozók rendszeresen kapnak forró teát. Valamennyi kül­színi munkást meleg vattaru­hával, sapkával, fülvédővel látták el. Ahol a hideg levegő a szál- litóvágalokban jegesedést okoz — mint Edelényben, Albertte­iepen. Farkaslyukon —, ipari sót tároltak. Ezzel szórják be a vágatokat és akadályozzák meg a bányavíz megíagyását. Valamennyi bányaüzemnél működik külszíni szállítógép. A gépeket mind a két tröszt­nél fagyálló olajjal üzemelte­tik, így azokat megvédik a le­fagyástól. Különös gonddal el­lenőrzik a lyukói és az edelé- nyi bányaüzem termelését, a Berentei Központi Szén ősz tá- 'yozóra továbbító drótkötél pá­vákat. A két. összesen csak­nem 30 kilométeres szállt tópá­lya drótköteleit rendszeresen olajozzák, hogy megóvják a fa- gyástól. A gondos felkészülés eredményeként a borsodi szén­medence bányáiban a kemény téli hideg nem okozott üzem­zavart

Next

/
Oldalképek
Tartalom