Észak-Magyarország, 1961. december (17. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-03 / 285. szám
Világ proletárjai, egyesültetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVll. évfolyam, 2115. «>ám Ara: 70 fillér r 1961. december 3, ramnrnop ft XXII. kongresszus termékenyítő szelleme (3. oldal) Tudományos élet Borsod megyében (4. oldal) Arcok, emlékek... (6. oldal) A sárga dosszié (4. oldal) J Egész pártunk fenntartás nélkül és teljes mértékben egyetért a XXII. kongresszus irányvonalával, a kongresszuson elfogadott új pártprogrammal Kádár János elvtárs beszéde a csepeli dolgozók pénteki 11 a jygyűlésén Mint már jelentettük, Kádár János Élvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pénteken látogatást tett a Csepel Vas- és Fémmüvekben, ahol délután nagygyűlésen találkozott a dolgozókkal. Az alábbiakban ismertetjük Kádár elvtársnak a nagygyűlésen elhangzott beszédét. Kádár elvtárs beszédének elején beszámolt gorkiji látogatásáról és átadta a Csepel Vas- és Fémművek dolgozóinak a dicső forradalmi hagyományokra visszatekintő gorkiji Vörös Szormovo Gyár munkásainak testvéri üdvözletét és ajándékait: egy vörös zászlót és a gyárukban készült egyik hajó modelljét. A szocializmus* és a béke erői hatalmasabbak, mint a háború erői Kádár János elvtárs ezután a nemzetközi helyzetről beszélt. A jelenlegi nemzetközi helyzetet — mondotta — a két társadalmi rendszer: a születő új, a szocialista társadalmi rendszer és a halódó régi, a kapitalista társadalmi rendszer harca határozza meg. Ma a nemzetközi helyzet fö jellemzője: a szocializmus, a béke erőinek harca az imperializmussal, a háború erőivel. A szocializmus ma már a világesemények alakulásának döntő, meghatározó tényezője. A szocializmus és a béke erői ma már hatalmasabbak, mint az imperializmus és a háború erői. Az imperializmus azonban még létezik, s ezért fennáll a háború veszélye is. Ez a nemzetközi helyzet fő jellemzője. Ezután az utóbbi időszak jelentősebb nemzetközi eseményéről, a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXXI. kongresszusáról beszélt: — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, egész pártunk fenntartás nélkül és teljes mértékben egyetért a XXII. kongresszus irányvonalával, a kongresszuson elfogadott új pártprogrammal. Szilárd meggyőződésünk, hogy pártunk, kormányzatunk a marxizmus—Ieninizmus szellemében dolgozik, s tevékenységét immár több mint öt esztendeje áthatják azok a forradalmi elvek, amelyeket a: Szovjetunió Kommunista, Pártjának XX. kongresszusa állapított meg, továbbfejlesztve ezzel a marxizmust—leni- nizmust. — A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa a XX. kongresszus irányvonalát követi és fejleszti tovább. Következésképpen az a meggyőződésünk hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájának fő irányát ez a kongresszus is megerősítette. Az SZKP új program fa a kommunizmus megvalósításának terve A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusán a központi kérdés az új pártprogram, a kommunizmus felépítésének elvi és gyakorlati programja volt. Az yff é pártprogram megvalósításával a kommunista társadalom nem ábránd többé, nem utópista elképzelés, hanem az élet valóságává válik. A Szovjetunióban húsz esztendő múlva kommunista társadalom lesz! A kommunizmus, a kommunista társadalom azonban nemcsak a szovjet nép jövőjét mutatja; a kommunizmus az egész emberi társadalom fejlődésének útja. A kommunista társadalom ^^megvalósítja az emberek és népek igazi egyenlőségét, testvériségét, a béke és a boldogság világát a dolgozó ember számáfa: kialakul az a társadalom, amelyben mindenki képességei szerint dolgozik és az anyagi javakból szükséglete szerint részesül; — A Szovjetunió Kommunista Pártjának új programja, a kommunizmus megvalósításának terve, útmutatás a mi népünknek is. A magyar nép befejezi a szocialista társadalom alapjainak lerakását és a szocializmus építésének fejlettebb szakaszába lép. Ez a mi jelenlegi feladatunk lényege. A jövőhöz pedig hozzátartozik az, amit Hruscsov elvtárs éppen itt, Csepelen mondott először ország-világ számára: ha mi, a szocialista táborban élő és dolgozó népek helyesen hasznosítjuk a kölcsönös testvéri együttműködésben, segítségnyújtásban, munkamegosztásban rejlő lehetőségeket, akkor népeink történelmileg azonos időszakban jutnak el a dolgozó ember új társadalmába, a kommunista társadalomba. Ez a kongresszus legfontosabb mondanivalója a népeknek! A kommunizmus, a béke világméretekben győzni fog — A kongresszus másik legfontosabb mondanivalója a népek számára a béke volt — folytatta Kádár János. Ezen a kongresszuson ismét megerősítették, még szilárdabban megalapozták a Szovjetunió és a szocialista országok békepolitikáját. Messzehangzóan, az egész emberiség számára mondották, hogy a Szovjetunió politikája a békés egymás mellett élés, ameiy a szocialista és a kapitalista tábor között békés versenyt hirdet, és a vitás nemzetközi kérdések megoldásának fő eszközét a tárgyalásokban látja. — A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa ismét meghirdette, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet állam állhatatosan és lankadatlanul harcol a fegyverek és háborúk nélküli világért, az általános és teljes leszerelésért. (Nagy tapsi. A kongresszus hangsúlyozta az éberség és a készenlét szükségességét is, azt, hogy békepolitikánkat megfelelő erővel is alá kell támasztanunk, olyan erővel, amely biztosítja, hogy a háborús kalandokat kedvelő imperialisták ne merészeljenek fegyverrel támadni a szocialista világra. Ezt szolgálják a honvédelem fejlesztésére tett intézkedések is. Önök tudják, hogy a Szovjetunió a legutóbbi hónapokban atomfegyverkísérleteket hajtott végre. A szovjet kormány — amikor bejelentette elhatározását — megmondotta, hogy az imperialisták által kiélezett nemzetközi helyzet kényszeríti erre a lépésre. A kísérletekkel egyidejűleg leszögezte: soha sem fog elsőnek atomfegyvert alkalmazni és — más atomhatalmakkal közösen — bármikor kész az összes fegyvereket a tenger fenekére süllyeszteni. A Magyar Szocialista Munkáspárt — mint mondottam — teljes mértékben 'egyetért a XXII. kongresszus irányvonalával. Egyetértünk a Szovjetunió békepolitikájával, annál is inkább, mert ugyanez a mi népünk, a mi országunk politikája is. A Magyar Népköz- társaság kormánya arra törekszik, — s ezzel a magyar nép egyetért — hogy országunk a világ minden népével békében éljen, s a világ minden országával normális viszonyt alakítson ki. Őszintén óhatjuk és kívánjuk, hogy a világ minden országának népe — az Egyesült Államok és Nyu- gat-Némctország népe is — békében éljen, dolgozzék és boldoguljon. Minden nép olyan társadalmi rendszerben éljen, amilyenben akar. Meggyőződésünk, hogy a kommunizmus világméretekben győzni fog, de azt valljuk, hogy az új társadalmi rend kivívása és megteremtése minden nép saját feladata. Normális viszonyt akarunk a nagy tőkés országokkal is és békét kívánunk az ott dolgozó embe/vkhdtt, ' A gyarmati népek kivívják függetlenségüket Teljes szívünkből szolidárisak vagyunk az imperialista iga lerázásáért küzdő népekkel, s bizonyosak vagyunk abban, hogy Algéria s Kongó népe kivívja teljes függetlenségét és szabadságát. Kívánjuk, hogy mielőbb lerázzák az imperialisták igáját. — Az imperialisták — folytatta Kádár János — olyan helyzetben vannak, hogy félnek a szocialista világrendszerrel folytatott békés versenytől. És természetesen félnek a szocialista tábor fegyveres erejétől is. Minden erejüket arra összpontosítják, hogy megakadályozzák a társadalmi fejlődés törvényszerű menetét. Az imperializmus gyarmati rendszere a felbomlás állapotában van. Azok a népek, amelyek már felszabadultak az imperializmus igája alól, a társadalmi fejlődés útjára leptek. Az imperialisták fenekednek Kuba népére, amely lerázta az Egyesült Államok igáját, s a szabadság, a társadalmi fejlődés útját választotta. Az Egyesült Államoknak az sem tetszik, hogy.Laosz semleges lett, ezért beavatkozott Laosz bel- ügyeibe. Dél-Vietnamba tiszteket és fegyvereket küldenek, mert félnek a reakciós délvietnami rendszer összeomlásától és attól, hogy ott tért hódit a kommunizmus. Ök persze kommunizmusnak neveznek minden olyan lépést, amellyel az elnyomott népek függetlenségüket akarják kivívni. De még az említett kis népekkel sem boldogulnak, hiszen ma már nem cselekedhetnek a világban kényük- kedvük szerint, mert ’létezik a Szovjetunió, létezik a szocialista világ, léteznek a független, szabad népek, s ezek szolidárisak a szabadságukért harcoló népekkel, Gátat emelünk a német imperiplizmus terjeszkedése elé — megkötjük a német békeszerződést De az imperialisták nem nyugszanak, ők folytatják a fegyverkezést. Nyugat-Német- országban talpra állították és fel fegyvereztek egy olyan államot, amely Hitler fasiszta harmadik birodalmától örökölte a militarizmust és a revansiz- must, külpolitikája ellenséges a szocialista országokkal szemben, s a második világháború eredményeként kialakult államhatárok erőszakos megváltoztatására törekszik. Ezért talán a legbonyolultabb nemzetközi kérdés ma a német kérdés, mert ütközőpontot jelent az imperialista hatalmak és a szocialista világ között. Az imperialisták előretolt hadállásuknak szánják Nyu- gat-Némctországot, a szocialista országok, a békét óhajtó emberiség pedig a nyugatnémet imperializmus kordában tartását kívánják. Bennünket magyarokat rendkívül közelről érint a német kérdés — állapította meg Kádár János, majd hangsúlyozta, hogy- a magyar nép történelme során rendkívül sokat harcolt a német imperializmussal. A Szovjetuniónak és a varsói szerződés többi tagállamának — köztük a ’ Magyar Népköz- társrt ígnak is — eltökélt elhatárol a, hogy a német kérdésbe meg kell oldani azt, ami halaszthatatlan. Fel kell számolni a nyugat-berlini háborús tűzfészket és gátat kell emelni a német imperializmus terjeszkedése elé. A legjobb megoldás az, ha a nyugat-berlini kérdésben normális helyzetet teremtünk és megkötjük a német békeszerződést, amely biztosítja a második világháború után Európában kialakult államhatárokat. A XXII. kongresszuson Hruscsov elvtárs erről szólva azt mondta, hogy bár mi eltökéltük, hogy aláírjuk a német békeszerződést, ennek határideje nem feltétlenül december 31-e kell hogy legyen. Ebben a kijelentésben bizonyos elemek belekapaszkodtak és meséket fűztek hozzá. Szeretnék mindenkit megnyugtatni kedves elvtársak, azokat is, akik óhajtják art, hogy Európában a német kérdésben és Nyugat-Beriinben is rend legyen, meg azokat is, akik a hidegháborút jobban szeretik, hogy ha a német békeszerződést december 31-én nem írjuk alá és a határidő valakinek is gondot okozna, hogy mikor írják alá, jegyezze meg mindenki a következőket: a nyugat-berlini kérdést rendezik, a német béke- szerződést aláírják a legmegfelelőbb időpontbán. Hadseregünk kész megvédeni szociálista vívmáttjainkat Kádár János elvtárs hangsúlyozta: A magyar nép teljes mértékben helyesli azt a külpolitikai vonalat, amelyet a XXII. kongresszus ismételten deklarált. Mi a békés egymás- mellett élést akarjuk,* a békéért harcolunk. Ugyanakkor kö- telességszerűen fejlesztjük és erősítjük országunk honvédelmi képességét. Ha a szocialista tábor országainak honvédelmi ereje gyenge volna, az imperialistákkal nem lehetne békés úton tárgyalni^ mert az imperialisták az erőpolitika hívei. — Elvtársak! Mi fáradságot, munkát, s pénzt áldozunk arra, hogy honvédségünket korszerű színvonalon tartsuk. Reméljük, hogy megérjük art az időt, amikor népünk munkája eredményeinek egy részét már nem kell ilyen célokra fordítani. De ma még olyan a helyzet, hogy korszerű honvédségre van szükség. Ezért honvédségünket felszereltük a legmodernebb repülőgépekkel és rakétafegyverekkel. A mi országunk nem átjáróház az imperialisták repülőgépei számára már most sem és a jövőben még kevésbé lesz az! (Taps.) Honvédségünk szelleme megfelelő. Erre többféle közvetlen tapasztalatunk is van. A közelmúltban részt vettem, például néphadseregünk hadgyakorlatán. Katonáink nemcsak erkölcsileg készültek lél népünk szocialista vívmányainak és békéjének védelmére, hanem katonai tudás tekintetében is. Nagyon nehéz és nagyon korszerű gyakorlatokat hajtottak végre — kitűnő eredménnyel. (Nagy taps.) Kádár János ezután a személyi kultusszal összefüggő kérdésekről beszélt Mi felszámoltuk a személyi kultisszt, s mindig is meg fogjuk gátolni annak visszatérését — Á Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa ismételten és határozottan elítélte a személyi kultuszt — mondotta. — Ha a Szovjetunió Kommunista Pártja kellő időben nem küzdötte volna le a személyi kultuszt akkor a XXII. kongresszus nem határozta volna el a kommunista társadalom húsz év alatti felépítését, s nem tehetett volna hitet olyan határozottsággal a békés egymás mellett élés politikája mellett. A személyi kultusz — és minden, ami abból következik: az elmélet dogmatikus eltorzítása, a szekta- riánizmus, az önkényeske- dcs a pártban, az állami életben, a szocialista törvényesség megsértése — fékezi, akadályozza a szocialista, kommunista fejlődést, bomlasztja a pártot, rontja a párt és a tömegek kapcsolatát. Aligha tudjuk teljes mértékben felbecsülni, milyen érdemeket szerzett a Hruscsov elvtárs vezette Központi Bizottság, amely 1953 óta harcol a személyi kultusz teljes és gyökeres felszámolásáért. Ezzel — mint ismeretes — nem mindenki ért egyet, önök tudják, hogy az albán vezetők, Enwer Hodzsa és Mehmet Shehu nem értenek egyet Sztálin személyi kultuszának elítélésével, s általában a személyi kultusz elítélésével. Elsősorban azért nem értenek egyet, mert náluk jelenleg is virul a személyi kultusz és mindaz, ami vele jár. Hogy a személyi kultusz mit jelent egy párt és egy nép életében, azt önöknek nem ecsetelem, hiszen az ötvenes évek elején saját maguk is láthatták, s ítéletet alkothattak róla. Az albán vezetőknek nem tetszik a , személyi kultusz elítélése, de a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egyetértett a Szovjetunióval, a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottságával, amikor -az albán vezetőket nyilvánosan megbírálta és elítélte, mert nem tudtak megszabadulni a személyi kultusztól. Meg kell említeni azt is, hogy a kongi-esz- szuson részt vett 80 küldöttség között volt egy, a kínai testvérpárt küldöttsége, amely szerint nem volt helyes nyilvánosan megbírálni az albán vezetőket. — Mi, "magyar kommunisták, s a nemzetközi kommunista mozgalom óriási többsége, a testvérpártok majd mindegyike azt az álláspontot képviselte, hogy igenis szükség volt a nyilvános bírálatra. — Pártunk Központi Bizottsága nevében mondhatom, hogy párttagságunk, a magyar kommunisták, miként az egész magyar nép, már megismerte a személyi kultuszt, s abból nem kér többet! Az embereknek teljesen elegük volt a párton belüli önkényből, s abból az állami életben is lábrakapott gyakorlatból, amely nem tisztelte és nem tartotta be a törvényeket. Mi a személyi kultuszt felszámoltuk. A pártban és az állami életben egyaránt normálisan mennek a dolgok. Art hiszem, nt önök riiindnyájan érzik és tud- (Foly tatás a 2. oldalon.)
