Észak-Magyarország, 1961. december (17. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-21 / 300. szám

,11 Világ proletárjai, egyesüljetek! Épül könnyűiparunk legjelentősebb üzeme Dunaújvárosban, mintegy 150 holdnyi területen épül könnyűiparunk minden eddiginél jelentősebb létesítménye: a Dunai Szalmacellulóz Gyár. Az építés első menetében 660 mil­liót ruháznak be, és a gyár évente mintegy 66 ezer tonna bá­lázott szalmát dolgoz majd fel 22—23 ezer tonna fehérített cellulózzá. Utólagos tervmódosítás nyomán a cellulózgyár mellett — egyelőre egy gépegységgel — papírgyár is létesül, amely a teljes cellulózkapacitás felét — egyéb anyagok hozzá­adásával — mintegy 24 ezer tonna író-nyomópapírrá dolgozza A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVII. évfolyam, 300. «sóm ra: 5 0 fillér 1901. dveember 21, c»&ttlrtBk Helyreállt a rend Goában Az ázsiai és afrikai országok szolidaritása Indiával Mint a nyugati hírügynök­ségek közük, az indiai hadügy­minisztérium bejelentette, tel­jesen helyreállt a rend és nyu­galom Goa egész területén. Kedden indiai egységek vonul­tak be Marmagao kikötő­városba (Marmagao Goa egyet­len mélyvízi kikötője) és a portugálokat a harc megszün­tetésére szólították fel. Ezer­ötszáz portugál katona adta meg magát, a portugál hadi­foglyok száma ezzel három- ezerötszózra emelkedett. Az indiai hadügyminiszté­rium szóvivője azt is közölte, hogy Vassalo de Silva volt por­tugál főkormányzó holléte is­meretlen. A főkormányzó való­színűleg Pangim eleste előtt repülőgépen elmenekült. A fegyverletételi okmányt — amelyen a főkormányzó alá­írása szerepel — Pangimban egy másik portugál tisztviselő adta át a felszabadító egysé­gek parancsnokának. A Press Trust of India közli, hogy Goában teljesen helyre­állt a rend. Az éttermek és az üzletek megnyíltak, és az indiai katonaság máris hozzákezdett a gyarmato­sítók által okozott károk helyreállításához. A börtönökből szabadonbo- csátóttá k mindazokat a foglyo­kat, akiket a gyarmatosítók tömlőébe vetettek. Rövidesen 1200 indiai rendőr érkezik Goába a rend fenntartására. Gordon Martin, a Reuter- hírügynökség tudósítója láto­gatást tett Pangimban, Goa fővárosában. Beszámolójában elmondja, hogy az utcákon ezrével tolong az ujjongó lakosság, lelke­sen élteti Nehrut és Indiát. A goaiak gandhisapkát visel­nek, ez a sapka a gyarmatosí­tás ellen küzdő indiai nép el- lenáüásának jelképe. LISSZABON A Reuter arról tájékoztat, hogy a portugál kormány ked­den este ülést tartott és meg­vitatta a goai helyzetet. Az ülés után Antonio Oliveira államminiszter sajtóértekezle­ten tagadta, hogy az indiaiak Hollandiának át kell adnia Nyugat-Iriánt — mondotta Subandrio Még lehetséges, hogy tárgyalásokra kerül sor ha az Egyesült Államok elő akarja mozdítani a tárgya­lásokat, de ez nagymérték­ben függ a hollandok haj­landóságától is, mert — mint mondta — a hollandok 13 év óta állandóan elutasították,az erre irányuló indonéz kísérletekét. (MTI) kiverték a gyarmatosítókat Goából. A miniszter állításáé szerint Pangimtól délre heves J harcok dúlnak. Oliveira állítá­sát portugál menekültek elbe- < > szüléseire alapozza. A minisz­ter tagadta azt is, hogy a por­tugál katonák tömegestől ad­ták meg magukat az indiaiak­nak. PEKING A Renmín Ribao szerdai^ szama melegen üdvözU az in-< • diai nép határozott akcióját' megállapítja, hogy Goa felsza-« badítása „szükséges és igazsá- <s gos tett volt”. J A lap rámutat, hogy a kínai* nép határozottan támogatja az* indiai nép harcát, miként tá-^ mogatja az ázsiai és afrikai né- < pék függetlenségi harcait is. ^ KABUL 1 Az afgán kormány kedden« levélben fordult Nehru indiai* miniszterelnökhöz és közölte,« teljesen támogatja India jogos« intézkedéseit, s támogatja Goa J lakosságának a szabad élethez« való jogát. * RABAT J Marokkó kedden szintén szó-» Iidaritást vállalt India harca-, val. A marokkói kormány me-* legen üdvözölte India felszaba-j dító harcát. TUNISZ A tunéziai kormány szintén bejelentette, hogy Goa felsza­badítását a legnagyobb öröm­mel fogadták és teljesen egyet­értenek India erőfeszítéséivel. Távlati kép a város felől, előtérben a kazánház. fel. A második papírgyári gépegység beállítása után a gyár egész cellulóztermelését házilag dolgozza fel, amikor papír­termelése csaknem 50 ezer tonnára növekszik. E mennyiség jelenlegi teljes papírtermelésünknek csaknem felét teszi majd. Már az első ütem évi 3 millió dollár összegű import-meg­takarítást biztosít. Jellemző az egész beruházás gazdaságossá­Subamdrio indonéz külügy­miniszter kedd este nyilatko­zatot tett, amelyben kijelen­tette, hogy miután elhangzott Szukarno hármas parancsa Nyugat-Irián felszabadításáról, a feladat most az, hogy a pa­rancsot végre is hajtsák. Indo­nézia nem fogad el olyan meg­oldást — mondotta —, hogy a hollandok csupán elhagyják Nyugat-Irián területét, azt át is kell adni Indonéziának. A fő dolog, hogy Indonézia biztosítsa magának e terü­let fölött az ellenőrzést. Egyes országok azt tanácsolják nekünk, hogy ne alkalmazzunk erőszakot Nyugat-Irián kérdé­sének rendezésére, de ezek nem veszik tudomásul azt a tényt, hogy a hollandok vi­szont erőszakot alkalmaznak a nép elnyomására — hangoztat­ta a külügyminiszter, majd hozzátette, hogy a tárgyalások számára még nyitva áll az aj­tó, de a kezdeményezés nem Indonézia feladata, mert ha Indonézia kezdeményezne, ak­kor ezt gyengeségnek tekinte­nék. A Mólukká-szigetekről ér­kezett értesülések szerint Indonézia tengcrészgyalog- sága szárazföldi—tengeri hadgyakorlatoka« hajt vég­re a Nyugat-Iriónnal hatá­ros szigeteken. Ä Reuter ezt a hírt összefüg­gésbe hozza Sukamo elnök keddi beszédével és azzal a közléssel, hogy az indonéziai légiparancsnokság le akarja zárni a Nyugat-Irián feletti légiteret a közlekedés elől. Mint New Yorkból jelentik. U Thant ügyvezető ENSZ-fő- titkár felhívással fordult Su­karno elnökhöz és Jan de Quay holland miniszterelnökhöz, hogy tartózkodjanak minden olyan akciótól Nyugat-Iriánt illetően, amely „veszéllyel fe­nyegetheti a békét és a biz­tonságot”. Hírügynökségi jelentések szerint az Egyesült Államok kedden lépéseket tett, hogy rávegye Indonéziát és Hollan­diát a nyugat-iríáni viszály békés megtárgyalására. Harri- man, távol-keleti ügyekkel megbízott külügyi államtitkár kedd délután magához kérette Van Roijent, Hollandia Wa­shingtoni nagykövetét, majd valamivel később George Moghee politikai ügyekkel foglalkozó külügyi államtitkár folytatott megbeszélést Zairan Zain indonéziai nagykövettel. Az Egyesült Államok ezzel tulajdonképpen nem a közve­títő szerepét akarta játszani, hanem csak égy lépett közbe, mint „mind a két ország barát­ja és Hollandia szövetségese” — írja az AP. A Harriman-nel folytatott megbeszélés után Van Roijen a többi között kijelentette, hogy Hollandia hajlandó köz­vetlen tárgyalásokat folytatni Indonéziával egy harmadik jelenlétében, de feltételként szabja meg, hogy a tárgyalá­sokon szó legyen arról is, hogy Nyugat-Irian lakossága maga dönthessen jövőjének alakulásáról. Az indonéziai nagykövet úgy nyilatkozott, hogy Indonézia nem ellenzi azt. Brezsnyev Indiában Újabb borsodi bányaüzemek fejezték be éves tervüket A Borsodi Szénbányászati Tröszt bányaüzemei közül első­nek a mákvölgyi és az edelényi bánya fejezte be évi tervét. A két üzem dolgozói elhatározták, hogy az év végéig — elő­írásukon felül — 64 ezer tonna szenet adnak a népgazdaság­nak. Szerdán újabb győzelmi jelentések érkeztek a tröszt központjába. Az ormos! és a miskolci bányaüzem dolgozói jelentették, hogy eleget tettek évi feladatuknak. A miskolci és az ormosi bányászok vállalták, hogy az év hátralévő nap­jaiban terven felül még 30 ezer tonna szenet küldenek a fel­színre. így a Borsodi Szénbányászati Tröszt nyolc bánya­üzeme közül szerdáig már négy teljesítette évi tervét. A < emeletes szecskázó a szalma tárolókkal. gára, hogy a világviszonylatban is legmodernebb, mintegy 3,5 millió dollár értékű gépberendezés az ország cellulózterme­lését megkétszerezi és a befektetés egy esztendő alatt teljesen visszatérül. A cellulözgyárrészleg a jövő év végén már a próbaüzeme­lést is megkezdi és még 1962-ben megkezdik a papírgyár építésének munkálatait. Megrázó erejű ffokumentumkiállítás nyílt a fasizmus rémtelteiröl A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa rendezésében ki. állítás nyílt Miskolcon, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsá­nak székhazában a fasizmus rémtettéiről. A tárgyi bizonyí­tékok, az eredeti dokumentu­mok újból és újból felidézik a fasiszta rémuralom napjait. Az egyik képen még csak Hit­lernek és hű pribékjének, Hor­Három megye diákjai készülnek a tavaszi kulturális szemlére \ KISZ Központi Bizott- sága a Művelődésügyi Minisztériummal egyetértés­ben ügy döntött, hogy a keszthelyi Helikon Ünnepség­hez hasonlóan a tiszántúli és észak-magyarországi közép- iskolás ifjúság számára is kulturális szemlét rendez ta­vasszal. éspedig megyénk nagymúltú iskolavárosában, Sárospatakon. Ebben a tanév­ben csak Borsod, Szabolcs- Szatmár és Hajdú-Bihar diák­jai vesznek részt a versenyen, de a következő években más megyék ifjúságát is bevonják a Sárospataki Diáknapok ve­télkedéseibe. A rendezőség már megtar­totta első értekezletét Sáros­patakon, s ezen a KISZ Köz­ponti Bizottságát Tóth Béla, a kulturális osztály vezetője, a Népművelési Intézetet Szabó Tibor, a Borsod megyei KISZ- bizottságot Pálhegyi Ágnes, Szabol cs-Szatmár megyét Ke­resztesi Zsuzsanna, Hajdú-Bi­har megyét pedig Imrik Lászlóné képviselte. Az értekezleten Páldi Jere­miás, a szervező bizottság titkára, részletesen ismertette a Sárospataki Diáknapok cél­kitűzéseit, hangsúlyozva, hogy a versenyen való részvétel je­lentsen harcot a magasabb eszmei és művészi színvona­lért, a szocialista tudat- és erkölcsformálásért. Alakuljon ki ifjúságunkban határozott állásfoglalás a művészietlen- séggel, az ízlést romboló pol­gári giccsel szemben. Ebben a szellemben hívja a KISZ Köz­ponti Bizottsága nemes ver­senyre a három megye közép- iskolás tanulóit, és kéri, ké­szüljenek fel a Sárospataki Diáknapok május 25-26-27-én sorra kerülő ünnepségeire. Az értekezlet a továbbiak­ban megállapította azokat a művészeti ágakat, amelyekben a középiskolás diákok verseny­re kelnek egymással. Irodalom­ból saját szerzeményű verssel, mai témájú novellával, irodal­mi riporttal lehet pályázni. A tanulók részt vehetnek a pá­lyázaton bármilyen néprajzi, népnyelvi, helytörténeti téma önállóan gyűjtött és kidolgo­zott anyagával. Ezenkívül versmondás, irodalmi színpad, szólóének, szólóhangszer, ének­kar és népi tánc szerepel még a Sárospataki Diáknapok ver­senyszámai között. A verseny utolsó napján a győztes kóru­sok. táncegyüttesek, szavalók, énekesek, zeneművészek, vala­mint az irodalmi pályázaton díjat nyert fiatal költők, no- vellaírók a Rákóczi-vár udva­rén rendezendő szabadtéri előadáson mutatják be műso­rukat a nagyközönségnek. A merev versenyzési formák helyett az úgynevezett szín­vonalversenyt alkalmazzák majd. A szólisták és a csopor­tok rangsorolása helyett a zsűri arany-, ezüst- és bronz­fokozatokat állapít meg, s egy- egy művészi ágon belül példá­ul több aranyfokozat is kiad­ható. A pontozásos rendszer fenntartásával a zsűri az ősz szes részvevők egyéni értéke­lésére törekszik, s ezek figye­lembe vételével a legkiválóbb teljesítményt elért középiskola nyeri el a vándordíját, a Sáros­pataki Diáknapok vándorser­legét, amelybe minden évben bevésik a nyertes iskola ne­vét. Ez az iskola egy évig bir­tokosa lesz a serlegnek, s ha három éven át a legmagasabb pontszámot éri el, a serleg véglegesen tulajdonába kerül. A versenyre szóló meghí- vást a részletes tudni­valókkal ezekben a napokban kapták meg a három megye középiskolái, s így a téli szün­időben sokezer diák kezdi meg a készülést a középiskolás if­júság nagy tavaszi kulturális szemléjére, a Sárospataki Diáknapokra. thynak kézfogását látjuk, a következőkön már a halálta- borok gázkamrái sorakoznak. A horogkeresztes és a nyi­laskeresztes nagyvezérek •arc­vonásait nem felejtik el az emberek. Nyugat-Németor- szágban még ma is élnek, ma is vicsorgatják fogukat Ober­länder, Heusinger és a több« náci fenevad még ma is re- vansra vágyik, s a fasizmus magjait szórja a második vi­lágháború nagy intő példájá­ból még nem tanult emberek között. A kiállításon örök memen- tóként látjuk viszont az 1956- os ellenforradalom, rémségeit A hiteles okmányok, és az eredeti fényképek mindegyike felkiáltójelet tesz egy mondat végére: Soha többé háborút, soha többé fasizmust 1 Befejezi« évi tervét a miskolci December 4 Drótmüvek és a diósgyőri Könnyűgépgyár A miskolci December 4 Drót­művekben a dolgozók fegyel­mezett munkájának, nemkü­lönben a kibontakozott szocia- üsta munkaverseny eredmé­nyeként az idén jelentősen, a tervezettnél mintegy 4 száza­lékkal emelkedett a termelé­kenység. így a dolgozók a mintegy harminc millió forin­tos export kötelezettségüknek több mint két hete eleget tet­tek: kedden pedig teljesítették egész évi termelési tervüket is. Az év hátralévő részében, a különféle huzalárukból, ter­ven felül még mintegy 8—10 millió forint értékű terméket adnak a felhasználó iparnak. Ugyancsak jóval a határidő előtt befejezték évi témáikét a diósgyőri Könnyűgépgyár dol­gozói is, akik az év végéig még mintegy 15 millió forint értékű — zömében exportra kerülő termékkel — készítenek többéi. pék barátságának politikája. A Szovjetunió és India jól meg­értük egymást a békéért és a békés együttélésért, az általá­nos és teljes leszerelésért ví­vott harc kérdésében. A szovjet nép — mondotta befejezésül Brezsnyev — sike­reket kíván mindazoknak, akik harcolnak ma a gyarmati rendszer ellen, szabadságukért és függetlenségükért. Itt, Bombay-ban — hangsúlyozta Brezsnyev — különösen érez­zük, hogy az indiai nép mi­lyen megelégedéssel és lelkese­déssel fogadja Goa és más, portugál uralom alatt lévő in­diai területek felszabadításá­nak híréi. A szovjet emberek iól megértik az indta nép érzé­seit. Az indiai nép régóta várja azt az órát, amikor In­dia egész területe végre fel­szabadul a gyarmati iga alól. Bombay (TASZSZ) Bombay városi tanácsa nagy fogadást adott Brezsnyevnek, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnöksége elnökének tiszteletére. A fogadáson meg­jelentek Bombay közéletének és üzleti köreinek képviselői. A magas vendéget Vorlikar, Bombay város főpolgármeste­re üdvözölte. Leonyid Brezsnyev meleg köszönetét mondott a baráti fogadtatásért, majd a szovjet emberek, a szovjet kormány ép Nyíkita Szergejevics Hrus­csov nevében forró üdvözletét tolmácsolta Bombay lakosai­nak. A Szovjetunió külpolitikájá­ról szólva Leonyid Brezsnyev ttSbbek közt a következőket mondotta: a békés együttélés politikája — a béke és a né-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom