Észak-Magyarország, 1961. december (17. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-19 / 298. szám
rrrVilág proletárjai, egyesüljetek) ömlik a szén. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Xí'Xf. árfolyam, 29Ä, «som Ára: 50 fillér J96I. fkwpmfcpr J9, lerdH fiz új büntető törvénykönyv *z országgyűlés az új büntető törvénykönyvet. Szocialista jogrendünk hatalmas alkotása ez, amelynek tervezetét számos ankéton megvitatták szerte az országban. Ilymódon a törvényjavaslat előkészítői sok hasznos észrevételt kaptak, a törvény közelebb került életünkhöz, régi, elavult jogszabályokat bontottak le és új, szocialista jellegű büntető törvénykönyvet alkottak. Az előkészítő munkában résztvevő szakemberek, jogászok már korábban megismerték a törvényjavaslat lényegét, jelentősebb újításait, elfogadása után pedig egész népünk tanulmányozza, hiszen a társadalmi rendnek, az állampolgárok életének, egészségének, anyagi javainak védelme szempontjából e törvénykönyvnek kiemelkedő jelentősége van. De kiemelkedő a törvény politikai jelentősége is: azt a társadalmi, gazdasági és politikai rendet tükrözi vissza, amelyben létrejött és amelynek védelmére hivatott. A felszabadulás óta államunk, társadalmi rendünk és népgazdaságunk védelmére több új, büntető jogszabályt alkottunk. De átfogó, teljesen új büntető törvénykönyv hiányában még mindig sok régi jogszabály volt érvényben, s ez megnehezítette társadalmi viszonyainknak mindenben megfelelő jogalkalmazását. A 340 §-ból álló új törvény rövidebb, áttekinthetőbb, közérthetőbb, mint a régi volt. Az állampolgárok tehát könnyen megismerhetik és erre feltétlenül szükség van, mert hazánkban népi ülnökként mind többen és többen fordulnak meg a bíróságokon, vesznek részt a büntető tárgyalásokon és mind nagyobb tért hódít a társadalmi bíráskodás, amelynek során ezrek és ezrek ítélkeznek a kisebb bűncselekmények esetében. Az új büntető '^nyi tüzetesebb vizsgálatánál azonnal szembetűnik annak jellemző vonasa: a legteljesebb mértékben érvényesíti a szocialista humanizmust, azonban a visszaeső bűnösökkel szemben szigorú. Az új törvény a szocialista rend, a szocialista társadalmi tulajdon védelmét szolgálja. A hosszú évek óta következetésen folytatott büntető politikánknak megfelelően enyhítéseket tartalmaz ott, ahol társadalmi és gazdasági fejlődésünk erre lehetőséget ad, széles skálájú és differenciált büntetés kiszabására tág lehetőséget nyújtó büntetési rendszerével általában humá- nusabbá teszi büntetőjogunkat. De szülcségszerűen szigorít ott, ahol erre a súlyos bűncselekményeket elkövetőkkel, a visz- szaesőkkel, az élősdi, garázda elemekkel szemben szükség van. Büntetőpolitikánk lényege, hogy bűnüldöző szerveinknek a szocialista törvényesség legszigorúbb betartásával kell lesújtani társadalmunk és államrendünk tudatos ' ellenségeire, az állam elleni, s az egyéb súlyos büntettek elkövetőire, a társadalmi tulajdon fosztogatóira és a spekulánsokra; viszont a kisebb súlyú bűntettek elkövetőivel, a megtévedt dolgozókkal és általában azokkal szemben, akik kisebb bűncselekmények miatt először kerülnek bíróság elé, elsősorban nevelő jellegű büntetést, vagy intézkedést kell alkalmazni. Ennek a kétirányú tendenciának jó példája a halál- büntetés szabályozása. A törvény egyes gazdasági bűntetteknél megszünteti a halálbüntetés kiszabásának lehetőségét, egyben a halálbüntetést kifejezetten kivételes büntetésként alkalmazza, amit úgy fejez ki, hogy halálbüntetést csak akkor kell kiszabni, „ha a büntetés célja más büntetéssel nem érhető el”. A büntető politikánk fokozott érvényesülését célzó új rendelkezések között igen nagy jelentőségű még a társadalmi tulajdon és a személyek javai elleni bűntettek körében bevezetésre kerülő, úgynevezett tevékeny megbánás intézménye. Ennek értelmében a büntetés korlátlanul enyhíthető, sőt: különös méltánylást érdemlő esetben teljesen mellőzhető, ha az elkövető — mielőtt cselekményét felfedezték volna — a kárt megtéríti és cselekményét a hatóságnak bejelenti. Ez az intézkedés nevelő célzatú, mert a megtévedt dolgozókkal szemben bírói eljárás nélkül is lehet javító eljárást folytatni. De gazdasági életünkben vannak még olyan negatív jelenségeit, amelyek elsősorban nem a népgazdaság', hanem, a társadalom egyes tagjainak érdekeit sértik. Ilyenek elsősorban az üzérkedés, a gazdasági életben mutatkozó korrupciós jelenségek, s a különböző sápszedés. Az ilyen bűncselekményeket a legszigorúbban büntetik. A elleni küzdeA bűnözés lem a2.onban nemcsak bírói feladat, hanem az egész társadalom feladata. Egész gazdasági életünkben nagyobb fegyelemre, a dolgozók — elsősorban a vezetők — fokozottabb felelősség érzetére van szükség. Ezért e törvényeknek is rá kell szorítaniolt a gazdasági vezetőket a fegyelem betartására és betarttatá- sára. Az állampolgárok fegyelemre nevelésének igen fontos szerepe van a megelőzésben, valamint az olyan okok megszüntetésében, amelyek lehetővé teszik, hogy egyesek bűn- cselekményt kövessenek el. Ezért a törvények sajátossága, közérthetősége az alapja annak is, hogy megfelelő jogpropaganda útján a dolgozó nép mind szélesebb tömegei ismerjék meg új jogszabályainkat, ami hatékony eszköze az állami fegyelem megszilárdításának, a bűncselekmények és más törvénysértések megelőzésének. Új gyűr'ölesfaj iákkal kísérleteznek A második ötéves terv és a húsz éves távlati terv nagyarányú gyümölcstelepítési programjának megalapozáséra a. Kertészeti Kutató Intézetben sokféle kísérletet és tudományos vizsgálatot folytatnak. Az utóbbi években különféle keresztezésekkel csaknem tízezer meggy-, alma-, őszi- és kajszibarackhibridet állítottak elő. A nemesítéssel elsősorban különböző érési idejű fajtákat hoznak létre, s ezzel megalapozzák,, hogy az egyes gyümölcsnemek egész idényben, — például a meggy május végétől június végéig, az őszibarack július közepétől szeptember végéig — folyamatosan érjenek. Az új fajtáknak ezenkívül a nagyüzemi gyümölcstermesztés sok más követelményét is ki kell elégíteniük. Az új telepítéseknek mintegy egyarmadát elfoglaló alma szintén új fajtákkal gyarapodik. Kialakítanak különböző jonathán-típusokat, amelyek kevésbé érzékenyek a lisztharmatra. Ülést tartott az MSZBT elnöksége A Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos elnöksége hétfőn Rónai Sándor elnöklésével ülést tartott a Barátság Házában. Az ülésen résztvet- tek az MSZBT megyei titkárai is. Rónai Sándor elnöki megnyitója után 47. országos elnökség a Demeter Sándor eddigi főtitkár más beosztásba távozása folytán megüresedett főtitkári tisztségre Kristóf Istvánt választotta meg. Kristóf István, az MSZBT új főtitkára beszámolt az elnökségnek a májusi elnökségi ülés óta végzett munkáról és ismertette azokat a főbb irányelveket, amelyeknek megvalósítására a társaság jövő ért munkatervében törekszik. A szovjet tapasztalatok hazai alkalmazásának lehetőségei jelentős helyet foglalnak el az MSZBT ismeretterjesztő munkájában — mondotta. A különböző szakmai delegációk itteni látogatásait, a kommunista bri- gádvezetök és a magyar munkásság találkozásait, magyar szakemberek és dolgozók szovjetunióbeli látogatásait különösen ebből a szempontból kell értékelni. A beszámolót élénk vita követte, amelyben a felszólalók hangsúlyozták az utazási lehetőségek növelését, többek között olyan formában is, hogy mód nyíljék diákok utá7.ására. Szóltak a művészetek szerepéről az ismeretterjesztő munkában és rámutattak, hogy a magyar—szovjet barátság lása az egész társadalom ... az Annabány* rmi<tdáj»ból * gépkocsira. Foto: Szabados A hideg próbára tesz embert és gépet egyaránt Az orkánszerű jeges szélben menetközben fagytak be a dömperek hűtői Lánctalpasok hasiijáh a barázdát a bófödte szántóföldeken Rudabányára csaknem 20 fokos hideggel köszöntött be a tél. A dermesztő hideg különösen a külszínen dolgozó 400 bányásztól és gépkezelőtől követel nagy erőfeszítéseket. A napok óta tartó orkánszerű jeges szél próbára tette a gépet és az embert egyaránt. A dermesztő hideg most legyőz, le a gépet, de az embert nem. Amikor a fúróberéndezésbe befagyott a víz, a bányászok kézi erővel mélyítettek a lyu- ííakat, hogy a munka ne szüneteljen. Egyúttal segítettek a lerobbantott vasérc elszállításában is. Ez igen sok fáradságot igényelt. A lefagyott terepen a jeges szél a dömperek hűtőjében már menetközben megfagyasztotta a vizet. Ilyenkor az utak mentén felállított melegedő helyiségekből azonnal forró vizet vittek a járművek üzemeltetéséhez, vagy egy másik dömperrel hú- zatták az elakadt kocsit a rakodóhelyig. A szokatlan hidegben a külszíni bányászok az utóbbi napokban is teljesítették műszaktervüket és előreláthatólag szombatra eleget tesznek évi előírásuknak.. Megyénkben egészen a legutóbbi időkig 1200 traktor dolgozott a szántóföldeken, 10 nap alatt több mint 29 ezer holdon végezték el a mélyszántást. Az utóbbi napokban 6—8 centiméter mélységben átfagyott a talaj, a szántóföldeken már csak a lánctalpasak dolgozhatnak. A putnoki. az ede- lényi, az encsi, az alsóvadászi Befagyott a Rakacai tó A borsodi iparvidék, elsősorban Kazincbarcika -és a Sajó, valamint a ■ szuha völgyi bá- nyásztejepülések vízellátására készítették hazánk egyik legnagyobb mesterséges víztárolóját, a Rakaca-patak völgyében. A 800 méteres gáttal kialakított mesterséges tóba a nyári szárazság után most már jelentős mennyiségű víz gyűlt, össze. A több mint 200 négy-| zetkilométernyi vízgyűjtő te-' rületéről ősszel felfogott és a tóban összegyűjtött víz men.t- nyisége kévékén 2 millió köbméter. A mesterséges tó legnagyobb mélysége mór eléri a tervezett 5-5 métert. A kemény téli hidegben a csaknem 100 holdnyi területű mesterséges tó vize hétfőre befagyott. és más gépállomásokon a kemény hideg ellenére is két műszakban dolgoznak a traktorosok. Naponta 70—80 nagyteljesítményű, elsősorban szovjet lánctalpas hasítja a barázdákat. A lánctalpas U'akto*ok két műszakban dolgoznak. A gépek a megnehezedett körülmények ellenére, naponta 4—6 holdat szántanak fel. A lánctalpasok „bevetésével” az idén első alkalommal szántják fel ősszel a putpoki. az edelénrt járás dombokra húzódó, erdők közé zárt meredek szántóföldjeit. A tsz-táblák kialakítása lehetőv é tette, hogy a mélyszántást a rétegvonalak mentén végezzék. Ezáltal a téli-tavaszi csapadékot is felfogják, és megakadályozzák a termőréteg erózióját. Nem mindennapi feladatot oldottak meg a borsodi építők A Borsod megyei Építőipari Vállalat dolgozóinak munkáját alaposan megnehezítette a hirtelen jött, szokatlan hideg. Vasárnap például mínusz 18 fokra süllyedt a hőmérő higanyszála. A még át nem adott épületekben begyújtották az összes cserépkályhákat, 18 nagyteljesítményű Express- Heatinggel és 100 hordozható dobkályhával melegítették a levegőt, hogy a. száznál több szakiparos dolgozhasson. Ezefi a napon a vállalat vezetői sorra járták az építkezéseket, szerveztek, intézkedtek. Különösen bonyolult feladatot oldottak meg a miskolci Baj- csy-Zsilinszky utcai és a diósgyőri Kilián-lakótelepi toronyházakban. Ezekben az épületekben PVC-padlót ragasztottak. Ez a munka csak 18 fokos melegben lehet eredményes. A lakásokban azonban tüzet nemj gyújthattak. A vállalat vezetői« átszervezték a munkát. Fűtőbrigádot alakítottak. Ezek a 4 hordozható dobkályhával a kí-j vánt hőfokra melegítették aj helyiségeket, majd a kályhát« egy másik lakásba vitték. Aj 25 foltos meleg helyiségben a 4 szakiparosok leragasztották a J PVC padlóburkolatot és aj mupka befejeztével ablakotl nyitottak, hogy a benzingőz el- i távozzék. 4 A szalagszerü fűtéssel ésJ padlóragasztással nem minden-: napi feladatot oldották meg: a 4 legkeményebb fagyban is biz-' tonságosan dolgozhattak a kétj toronyházban. A dolgozók erő- < feszítésének és ötletességének J eredményeként hétfőn a diós-4 győri Tátra utcában megkezd-^ ték az új otthonok átadását. Erdőmunka, nádvágás, olfványkészités! A Borsod megyei termelő- szövetkezetek. sokoldalúan gon doskodnak tagjaik téli foglalkoztatásáról. A zempléni hegyvidéken. a Hegyköz, valamint az erdők közé zárt Fü- zérrad.vány. Komlóska. és más községek férfilakosságának elsősorban az állami erdőgaz d»- ság ad munkál a téli hónapokban. Több száz termelőszövetkezeti tag vállait erdőkitermelést. a szövetkezetek fogatai pedig’ a. száiUtást végzik. Ás Erdei Termékeket Feldolgozó és Értékesítő Vállalat csaknem ötszáz szövetkezeti tagnak biz- íositolt háziipari munkát. Különböző szerszámnyelek faragásával, nyirágseprii készítésével mintegy másfél millió1 forintot keresnek a tsz-tagok. ^ A tíszamenti leözséaekben az idén is a nádvágás jelent majd jövedelmet. Tiszaltccon. való-1 mint Tiszatarjánban. Ároktőn és másutt már megkezdődött a munka. A szentest,váni VII. Párt■ kongresszus Tsz-ben a lányok' és asszonyok oltványt készítenek a t-ökaj-hegyaljai szőlőtelepítéshez. Két éve ismerked-] tek meg ezzel a munkával, s- az idén már csaknem egymillió oltvány gvökereptetésérá kötöttek szerződést Az úttisztítók - és a luxuscikkek Sokan vannak még — főleg középkorú és idősebb emberek — akik, ha ezt a szót hallják: úttisztító, legyintettek. Ilyenkor bizonyára rosszruhájú, hajladozó férfiakra, gör- vyadten sepr ege tó asszonyokra gondolnak és monoton, sziszifuszi munkára (mert hiszen hiába söprögetnek ma, holnap újra annyi a por, a sár, vagy a szemét), s ebben a munkában elfásult, szürkeéletú öregekre... Esetleg még felvillannak emlékezetükben diákok és diplomát szerzett emberek, akiket havat lapátolni látott — valaha, hány éve is? Húsz, vagy huszonöt?... De minek ezen töprengeni, könnyebb egyszerűen csak megállapítani: úttisztítónak olyan ember megy el, aki bármilyen munkát elvállal, hogy pénzt, kereshessen. S vajon mennyi pénzt?— Újra Csak a régi,emlékek hatására— hát a legszükségesebbekre, a mindennapira italát. Szórakozásra, vagy — pláne! — luxuscikkekre félretenni, esetleg takarékoskodni a fizetésből? Ugyan! — mondhatnák a fent említettek. No, nézzünk meg csak egy 1961. évi kimutatást. — Miskolci Köztisztasági Vállalat. A december S-i közgyűlésen 120 KST-tagnak S3 ezer forintot fizettünk ki. Es néhány név a 120 közül — találomra: Szeghalmi Ferencné úttisztító 1800 forinttal volt tagja a Kölcsönös Segítő Takarékpénztárnak. Szakács Ilona úttisztító 2400 forintot takarított meg. Tamaskó Józsefnek 1S00 forintot fizettek ki. Es még egy adat: ennél a vállalatnál ez évben 127 dolgozó vette igénybe a kölcsönt, összesen SS ezer forintot fizettek ki közöttük. Érdekes összegek. S most minden bizonnyal sokait megkérdezhetik: mire fordítják a megtakarított vagy kölcsönvett pénzösszegeket az úttisztítók? Mi is ezt tudakoltuk Kovács József igazgatótól és Várfalvi! József KSTrvezetötől. A válasz talán sokaknak meglepő: kértek kölcsönt házépítésre, lakásátalakításra és igen sokan rádió vagy televízió vásárlására. S a megtakarított összegeket mire fordították? Dobos János és felesége (mindketten úttisztítók) új bútort vettek. Solymosi József egy magnetofonkészüléket vásárolt a napokban A rádió, a televízió, a magnetofon — nem életszükséglet. A szórakozást — és a művelődést! — viszik az otthonokba. Tulajdonképpen luxuscikkek. De tud-e luxuscikkekre költeni az, akinek nincs meg a legszükségesebb ruhára. a mindennapi élelemre valója? Az úttisztítók valamikor a társadalom legszegényebb rétegéhez tartoztak. S ha a legszegényebb réteg közül ma Ivíruscikkeket vásárolnak — és a fények szerint évről évre egyre többen vásárolnak! — ugye ehhez már igazán fölösleges több kommentár? Ruttkay Anna
