Észak-Magyarország, 1961. november (17. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-15 / 269. szám
Szerda, 1961. november 15. SSZAKMAGYARORSZAG got". Még ezt a több mint 300 méter magas tornyot is, amely immár Párizs szívbéli tartozékává, sőt jelképévé vált. Üjab- ban fényruhába is öltöztették. Elképzelheted, hogy a munkások mekkora bátorságára és ügyességére volt szükség ahhoz, hogy az ezer és ezer lámpát elhelyezhessék. Káprázatos látványt nyújt a kivilágított Eiffel-torony. Gyalog is elindulhat az ember a torony belsejébe vezető csigalépcsőkön. Ez alighanem nagyon romantikus. Mindenesetre érdekes volt megfigyelnem, milyen kevesen hajlának a romantikára, ha azzal reszkető térdek, szelíd, de kitartó szédülés és „lépcső-szinkrázia” jár együtt. Inkább igénybe vették a felvonókat, amelyek hogy hivatottabb tollat hívjak segítségül. Hallgasd csak meg Charles-Ferdinand Ramuz svájci francia író szavait: „óh! Milyen lomhának látszik ez a Szajna a mi 300 méteres magasunkból nézve, kanyargós medrével, amin az ember mit sem tudott változtatni, csak hagyta, menjen, amerre akar, a maga útján. A természetből kiszökött ember, az ember, aki egyre jobban maga mögött hagyja a természetet. Mert ott, a régi negyedekben, amelyeknek alig-alig lehet kibogozni szövevényét, még egészen közel állott hozzá az egymást a legkülönbözőbb szögekben metsző girbegurba utcácskák közt, de aztán lerázza a természet uralmát, s íme feltárul IIL ' Kedves Barátom! Szeretném előrebocsátani: jól emlékszem arra, hogy gyerekkorodban egyszer felmásztál a templomtoronyba, s ki is hajoltál, hogy jobban lássad a hazatérő csordát Nagyon kérlek, most, amikor Eiffel töérnök csodálatos alkotását szeretném bemutatni, ne hivat- | kozz erre, és ne mondd, hogy °z semmi, de amikor én!... A te templomtornyod és az Eiffel-torony eleve különbözik egymástól. Abban tudniillik, "bgy Párizs tele van szórva vele. Kifaragták már fából, ezüstből, mézeskalácsból, láncból, zsírból, fagylaltból, s az idegenek nyakába sózható mütyürkék mindenfajta nyers- ar>yagából. Legalább olyan kultusza van, mint hajdanában a Lourd-i „csodának". Csoda ez is, csak éppen nem a misztikummal társult ostobaságé, hanem a szárnyaló értelem, a kivirágzött emberi képzelet, a fegyelmezett terve- * zés, az elegáns ötletek, a nehéz anyaggal való könnyed játék s a céltudatos szorgalom cso- ’ dája. Varázslat, amihez csak nagyon tehetséges és rendkívül felkészült emberek értenek. Ilyennek tartották Eiffel mérnököt is, amikor 1889-ben, a világkiállításon hihetetlen ma- .1 Sasságba emelte vaskolosszusát. Akik Párizs hagyományos városképét minden friss karcolástól és leheletnyi változtaEzévben is megalakultak a tudományos diákkörök a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen évről égre hasznosan tevékenykednek a különböző tudományos diákkörök. Az idei tanévben a gépész-, a bánya- és a kohómérnöki karon — egyelőre százhúsz taggal — négy tudományos diákkör alakult meg. A diákkörök ebben az évben mintegy ötven tudományos, műszaki-gyakorlati probléma megoldásával akarnak foglalkozni, amelyek részben az egyes karok kutatási programjában, •illetve a különböző üzemek műszaki fejlesztési terveiben szerepelnek. Több témát a diákkörök tagjai önállóan választanak meg. A diákkörök munkáját, foglalkozását az egyetem több mint húsz oktatója irányítja, illetve támogatja rendszeresen. A diákkörök az egyetemi KISZ-bizottság kezdeményezésére elhatározták, hogy az idén meglátogatják a különböző kutató intézeteket, felkeresik a termelő üzemeket, hogy ezáltal is bővítsék, gya- I;rapitsák ismereteiket, tudásu- i ‘kát. Ezenkívül a munkában ki- tünteket külföldi termelési gyakorlatra küldik. két átszállással röpítik az utasokat a torony tetejére, ahol meteorológiai megfigyelő állomást és televíziós adóberendezést is találhatunk. Akik tér- és mélységiszony- nyal vannak megáldva, szorongással és izgalommal várták a sztratoszférabeli fejleményeket Mint olyasvalaki, aki már az első emeleten is „elnéző" a korláttal szemben, tanúsíthatom, hogy az üvegfallal elkerített magas teraszról elénk táruló, lélegzetállító panoráma a mélységiszonyt is elállítja. Kinek van ideje, türelme és merészsége ilyesmire gondolni, amikor magába szívhatja egy klasszikus elrendezettségű, minden készletében harmonikus, elbűvölő szépségű város előttünk az egyenes vagy csillagszerű sugárutak rajza, illetve tervrajza, akár egy építészeti irodában.. A toronyban úgy pezseg, zajlik az élet, mint a nagy boule- vardon vagy a Tuileriák kertjében. Bábeli zűrzavarba süpped a hangod; szakadatlanul kattognak a fényképezőgépek; a magaslati bazárokból fogy az áru; a felvonóknál ki-be hömpölyögnek az utasok, s a nyugatnémet turisták útikalauzukban kipipálják a Tour Eiffel címszót (Valahányszor ilyen jelenetnek voltam tanúja, mindig eszembe jutott annak a pedáns pincérnek az esete, alá a Nemzeti Színházban megnézte a Romeo és Julia előadását, s amikor a színI an utó ifj úságun k ’ 50 ezer forint haszon | — I holdról ; A hejőpapi Petőfi Termelő- szövetkezet a zöldpaprika ter- ' mesztéssel országos viszony- ,latban is rekorderedményt ért el. 8 és fél holdon termelt az idén zöldpaprikát, amelyhez a palántát 500 meleg agyi ablakkeret alatt, gyeptéglákban nevelték fel. A paprika szedését, már július 4-én megkezdték és így a tervezettnél 2 héttel korábban tudták szállítani. A primőrnek számító árut jó áron értékesítették. A paprika darabjáért 1,56 forintot kaptak; összesen 91 226 30 forintot vételeztek be. Július 14-től október 10-ig kilogrammos áruként szállították, majd a szerződéses mennyiség leszállítása után szabad piacon is értékesítették a paprikát Figyelembe véve az összes bevételt, az egy holdra jutó bruttó jövedelem 50 411 forint volt A tanulóifjúság fogalmán mostanáig az ifjúságnak csupán egy szűkebb rétegét értettük, — a diákokat, akik az állami oktatás valamilyen formájában vesznek részt. Napjainkban ennek a szónak is bővül a tartalma: a tanuló jelző mindinkább megilléti az egész ifjúságot A tanuló jelző hiteléért, egyetemességéért természetesen még sok mindent kell tennünk a jövőben Is, a tapasztalható, kimutatható tendenciák azonban arra biztatnak, hogy előlegezzük bizalmunkat. Az idősebbek joggal mondhatják: könnyű a mai ifjúságnak. Társadalmunk — mondhatjuk — tálcán szállítja a lehetőségeket, csak okosan kell élni velük. Ma aligha akad objektív akadálya annak, hogy egy fiatal maximálisan kibontakoztassa képességeit. Mind több objektív akadálya lesz azonban a tanulást gátló szubjektív okoknak, a kényelmességnek, a tehetetlenségnek. a szabadidő értelmetlen elherdálásának. Aligha kell felsorolnunk azokat a kényszerítő okokat, amelyek megkövetelik a műveltség állandó gyarapítását. A XX. század társadalmi és technikai forradalma nem hagyhatja érintetlenül egyetlen fiatal életét, fejlődését sem. A társadalmi változás, a szocializmus a technika rohamos fejlődése olyan nagy, közös élménye if jóságunknak, amelyet méltán irigyelhetnek elődeink. Kor még nem állított ilyen szép és izgalmas feladatot fiatalsága elé, mint a mai. Mcgérti-c, érzi-c ennek jelentőségét valamennyi fiatal? A társadalom erői arra törekszenek, hogy megértsék. A legelsők között a KISZ mozgósítja tagjait. A KISZ- kongresszus határozatának szellemében a Borsod megyei bizottság is egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy segítse az ifjúság szakmai, politikai továbbképzését, általános műveltségének emelését. A KISZ első kongresszusa azt a feladatot tűzte a magyar ifjúság elé, hogy öt év alatt többségük magasabb képzettséget szerezzen a jelenleginél. Megyénkben 110 000, a KISZ korosztályában lévő fiatal él. Körülbelül 55 ezerre tehető azoknak a száma, akik a tanulás, a továbbképzés kötött formáiban vesznek részt. A* 55 ezerbe beletartozik a 11 913 egyetemista és középiskolás, cs az egyetemet vagy középiskolát esti, vagy levelező tagozaton végző 3493 fiatal is. A többiek a szakmai továbbképzésben vesznek reszt, a „Szakma ifjú mestere”, a „Szocialista munka ifjú brigádja” címért versenyeznek. Mintegy 600 fiatal mérnök és technikus vállalta a jobb munkát, a tanulást, a „Kiváló ifjú mérnök”, illetve a „Kiváló ifjú technikus” cím elnyeréséért. A továbbképzést a maguk eszközeivel segítik a fiatal műszakiak és a mezőgazdászok tanácsai is. A mezőgazdaság fejlődése tekintetében nagy jelentőségű, hogy megindult a mezőgazdasági tanulóképzés. Megyénkben még csak kezdetleges stádiumában van, mindössze 563 a mezőgazdasági tanulók száma, de ez évről évre növekszik. Mind az üzemekben, mind a falvakban, mind az iskolákban segíti a tanulást az „Ifjúság a szocializmusért” mozgalom. A számok azt bizonyítják, hogy megyénkben adottak az egészséges fejlődés keretei, csupán a részvevők számát kell tovább növelni. Mint említettük, körülbelül 55 000 fiatalnál mérhető le, bizonyítható a rendszeres tanulás. Ismét 55 ezerre tehető azok száma, akik nem vesznek részt oktatásban, továbbképzésben. Természetesen, ez nem azt jelenti, hogy ők nem tanulnak. Bizonyára közülük is sokan olvasnak tartalmas könyveket, érdeklődnek a világ eseményei iránt, hallgatnak rádiót, néznek televíziót és olykor meglátogatják a művelődési otthonokat is. Korunk, még inkább jövőnk igényei azonban többet követelnek ennél. KISZ-szerveze telükben üdvözlendő kezdeményezésnek vagyunk tanúi. Felmérik egy- egy üzem. község fiatalságának művelődési helyzetét. E felmérések nyomán kiderül: milyen hiányok vannak az Iskolai végzettségben, kfk nem vesznek részt rendszeres továbbképzésben. A felmérés hozzájárulhat ahhoz, hogy még több fiatalt ráébresszen a rendszeres tanulás szükségességére, hogy még többen élhessenek a társadalom biztosította lehetőségekkel. (nagy zj Ősz az üvegházakban üistő! fe féltették; ijedten til- takoztak, hogy ez a gyanús teérnök elvarázsolja, kicseréli párosukat. Azóta 72 esztendő telt el, és ennyi idő alatt meg *®het szokni minden „aprósáörökké emlékezetes, megragadó látványát. Körbe-körbe járhatsz a teraszon és így körös-körül lebeghetsz a városcsoda fölött. Ne haragudj, nem tudok ellenállni a kísértésnek, ágyat készítsenek a magvaknak, a gumóiknak. Mert az cisz, a tél hamar elröpül s tavasz- szal virágot kérnek a gruppok, új köntösbe kell' öltöztetni a várost. AZ UDVARRA lovaskocsi hajt be. A leányok és az assz», nyok fehér selyempapirbe öltöztetve küldik a virágokat a miskolci boltokba. Hadd legyen szép névnapjuk az Erzsébeteknek, a Katalinoknak... (pásztory) fejlesztési verseny az edelényi járásban jAtz edelényi járást verseny- yfzotéság október 27-i értékese szermi a járás községei a jóember 7-4 versenyszákasz81.5 százalékra teljesítetne a 7 millió 255 ezer forin- tejs kiadási tervet. A járás te- ™tetén 17 olyan község ‘van, ^elvben 100 százalékon felül n>esite(tték évi községfejlesz- teaj tervüloet. A nagyközségek csoportjában Perkupa, Izsofalva és Hidvégardó, a közép községiekében Szcndrölád, Szin és Félsőtelekes.a kisközségek csoportjában Ládbesenyő, Korít- játi és Nyomár községek állnak az első három helyen. Az edelényi járásban az egy főre eső társadalmi munka értéke 16.30 forint. A cserepes virágok üvegpalotájában Cseh Éva öntöigeti a hamarosan piacra kerülő ciklámeneket. WMí Szabados HAJNALTÁJT MAR kristályos dér lepi be a fűszálakat, a fa ágait, s a háztetőket Néha talajmenti fagyokat is jeleznek a hőmérők. Vége a nyárnak. Ám, mégsem. Itt a Miskolci Kertészeti Vállalat főtelepén az üvegházaik csarnokaiban kellemes, nyári meleg honol. A ciklámenek, kaktuszok. íi- kuszok, mályvák és hortenziák, a szivárvány minden színében tündöklő virágok, a téli pihenőre nem tért örökzöldek üde légkört varázsolnak. Örökké kacagó lányok, vidám férfiak simogatják, szinte becéz- getik az illatos szirmú virágokat. Biró Péter bácsinak, aki már több. mint fél évszázada mestere és atyja a virágoknak, mostanában kevés a szabad ideje. Téli melegágyakba rakják, a világ szinte minden tájáról idekerült virágokat. Az Erzsébetek és a Katalinok örömét készíti most elő féltő gonddal, nagy-nagy szeretettel. — Jönnek a nagy névnapok. A kislányok, no meg az asszonyok is sok szép virágot várnak. Nézzék ezeket a szegfűket, — vezet az egyik boltíves üvegházba. Fehér, rózsaszín. piroskelvhű virágcsodák llatoznak tarka sokaságban. — Márciusig sok ezer szál szegfűt adunk a lányoknak és az asszonyoknak. A cserepes virágok birodalmában Gyulai Julia, Cseh Éva js Gazdag Piroska szorgosko- iik. A ciklámenek szinte tenyérnyi nagyságúak. Vérvörös, nalvány rózsaszín, s hófehér rirágerdő fogadja itt a látoga- ót. Kinn, az üvegház ftrtnin kí- ■dn új melegágyakat készítelek. Itt már a tavaszra készülnek. Erdei földet, lombföldet, >s ki tudja milyen talajt ke- >ernek össze, hogy jó mekgpadon az első figurát leszúr-1 Iák, hirtelen előrántotta mű-í sorlapját, s az illető neve mellé szépen odaírta: elfogyott.) ; Időnk is elfogyott, amit az „ Eiffelre és az élményszámba menő magaslati városnézésre szánhattunk. , ; Mivel feltehető, hogy a te türelmed is elfogyott, és magadra akarsz maradni, hogy nyugodtan mélázhass toronymászó gyermekkorod emlékein, [ zárom soraimat Csak azt ne' hidd, hogy már minden to-i ronnyal végeztünk. Legközelebb a Notre Dóméba megyünk. Addig is szívélyesen üdvözöl:' Sárköri Andor* Bénykép: Farkas Gyula