Észak-Magyarország, 1961. november (17. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-14 / 268. szám
s Kedd, EW51. «ovember W, ÉSZAK M AGYAR ORSZÁG könyvek; régi kiadványok, ritkaságok, metszetek, klasszikusok, ócska pénzek, egy olyan szellemi lomtár, amelyben a kultúra guberálói mindig találhatnak kincsekre. No és alkura. Mert az első árat nem kell komolyan venni. Egyébként: Párizs minden rendű és rangú üzletében alkusznak, kivéve az áruházakat. Az egykori budapesti Teleki-téren, meg a miskolci zsi- bogón csiszolt alkudozó tehetségedet Kt kitűnően kamatozjaikban és szemlélődnek a rakparton. (A Notre Dame előtt egy vasárnap délelőtt délceg svéd fiatalembert láttam autója közelében, rongyos nadrágban, satuban és hihetetlenül koszos lábakkal.) ' Az algériai háború terhét! nyögő, a nyugatnémet agresz- sziós törekvésekhez kötött , Franciaországban éppenséggel J van min dühöngeni, ám ezeket a fiatalembereket nem vala-, miféle politikai tudatosság, nem • megfontolt harci célok 1 tömörítik, hanem a csömör, az J EL Kedves Barátom! Tapintatlan megjegyzésedet, hogy néhány „Vertoiue-idézet- tel nem válik hitelesebbé a leírás. nem lesz ,,sza jnább” a Szajna, — nem vettem zokon. Az irodalmat pedig nem vagyok hivatva megvédeni. Vers- ellenes cinizmusod se téríthet el attól, hogy alkalmasint segítségül hívjam a- költőket és művészeket, akiknek számára mindig leghangosabban vert Párizs szíve. A fényképet is meggondolatlan kijelentésekkel illetted, hogy „elvégre az a Szajna, amit ábrázolnak, lehet a Tisza is. Víz — víz!..Ha tudnád, milyen igazságtalan Vagy! Barátunk 3 fényképezőgépet is akasztott a nyakába, s amikor mi még az igazak álmát átadtuk, ő már az utcákat rótta és kereste a témát. Hányszor elkésett az ebédről is, csakhogy megtalálja. S most jösz te, és a leírásban is, a képekben is számonkéred a couleur Utcaié-1. Hát jó, rendben vans a víz tolhatnád, csak azt nem tudom, vajon kellő finomsággal és muzsikáló hanglejtéssel tudnád-e mondani a Dreyfus áruház környékén, az utcára kirakott pultoknál: Nézze Madame, ez vacak. A párizsi alkudozás lényegesen kecsesebb és líraibb, mint az olasz, de éppen olyan szemérmetlen, mint a bagdadi bazárokban vagy a levantei piacon. A Szajna-parti antikváriumok úgy ahogy őrzik még nemes patinájukat és sok évszázados illatukat, de egyébként a rakpartokra betört a „modem” világ. Az egyik képen muzsikáló koldust láthatsz, hamisíaz víz. de gyere csak a partra! A Szajna partra! Különös világ! Megcsontosodott hagyományokból és furcsaságokból (kicsit már az idegenforgalmi látványosságok közé sorolha- tóan) és árulkodó újdonságokból szőtt világ! „A járókelő, oki látni képes, mindig visz magával innen valami gondolatot; mint ahogyan a madár tovaröppen, csőrében a talált szalmaszállal, hogy fészkét erősítse vele. És minthogy itt a fák alatt könyvek vannak, és asszonyok is járnak erre, ez a világ legszebb helye.” (Ezt szintén Anatole France írta, még ha a „Hurrá társasutazás” című könyvet jobban is kedveled; ő írta, s én utána mondom, hogy megint fintoroghass!) Az asszonyokat, a szép párizsi nőket nem láttuk, illetve Pontosabban nem i 11 láttuk, de a híres antikváriumok helyükön vannak. A baloldalon *z Orsay rakparttól a Fűvész- kertig, a jobboldalon pedig a SamarUaine áruháztól a Clia- &let-tério böngészde böngészde hátán. A láda-boltokban szép rendben halmozódnak a tatlan szakállal (ebben persze semmi modernség sincs), a másik képen ugyancsak megszokott látvány tanúja lehetsz; a folyó mentén alszik egy ember, — de a harmadik kép már némi magyarázatra szorul. enerválteóg, az életúntság, az eszmei zűr-zavar. Nem romlottak ők, csak fertőzöttek; a tőkés világban ilyen atmoszféra veszi őket körül. A napokban bizonyosan olvastál a párizsi fiataloknak egy újfajta klubjáról. az ún. eufóriáról. Tagjai a vidámságot, az örömet s az önfeledt boldogságot tűzték ki célul. Egyelőre táncos rán- gatózésban és rángatózó táncokban keresik ennek útját. Az a meggyőződésem, hogy ha a dühöngök majd jó irányban fognak dühöngeni, — ennek a klubnak tagjai is tisztább, egészségesebb örömökre és igaz emberi boldogságra lelnek majd. Nem láttam, csak hallottam a rakparti csőlakókról. (Látod, megmondom őszintén, nem fogsz engem a „csőbe húzni”.) Ök is Párizs, csak éppen nem idegenforgalmi látványosság. Smetana, a nagy cseh zeneszerző Moldva című szimfó- nikus költeményében zenébe szőtte e nagy folyó meséit, komor történeteit és édes dalait. A Szajnát — legjobb tudomásom szerint — még nem szólaltatták meg a muzsika nyelvén. Pedig de sok mindennek tanúja! Öh, Szajna part! Óh andal- gó, csókolózó szerelmes ifjú párok! Öh tovatűnt szép ifjúság! ... EUágyultam az emlékezésben, de ehhez már semmi közöd. flj épüBelek a geszfelyi Petőfi Tsz-hen A gesztelyi Petőfi Tcrmelő- >szövetkezet már 2700 kataszt- >rális holdon gazdálkodott az Üdén. A tsz fejlődésének nagy Iakadálya volt a gazdasági épületek hiánya. Ezért a tagság > elhatározta, hogy a legrövidebb időn belül felépíti a leg- 'szükségesebb épületeket. Már ’tető alá is került a termelő• *szövetkezet 120 férőhelyes sül- »dőszállása, 20 férőhelyes korszerű sertésfiaztatója, egy 5 \vagon befogadóképességű ku- [koricagóré és épül az 50 férőhelyes növendékmarha-ístálló Az építkezésekre fordított , forintok gyorsan megtérülnek \az állatállomány magas jőve 'delméböl. Új lakástulajdonosok ■ i .: • ••; alakuló közgyűlésüket a Kilián-észak Lakásig! tő Szövetkezet lakástulajdonosat. Ez alkalommal választották meg a szövetkezet igazgatóságát és vezetőjét, akik társadalmi munkában irányítják majd a lakóknak a házzal kapcsolatos, ügyes-bajos dolgaik 1961-ben Kilián-északon 48 szövetkezeti tag jut modern lakáshoz. Még ebben az évben sor kerül Kilián-délen 390, és a Baross Gábor utcában 64 lakás átadására. Államunk mindenben segíti az épittetőket, telket, építőanyagot biztosít részükre. Sokan felismerték a szövetkezeti építkezés előnyeit: kis befektetéssel, sok évi törlesztéssel lehetővé válik, hogy a kisfizetésűek is kényelmes lakáshoz juthassanak. A közgyűlésen megjelent1 Glódy András, a városi tanács építési osztályának vezetője, valamint ott voltak az OTP, a szakszervezet és a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat küldöttei. Képünkön: n ‘lakáskulcsok ünnepélyes kiosztása. Elsőként Sirák József és felesége veszi át a kulcsok SZGY. Megoldották a vasiszap hasznosítását Diósgyőrött A Lenin Kohászati Művekben régi megoldatlan probléma volt a kohógáz tisztításánál keletkező és jelentős mennyiségű érc-, valamint kokszport tartalmazó iszap visszanyerése, hasznosítása. Ezt a sűrű, de értékes anyagodéban gazdag folyadékot, A robbantó brigád A kurityAni külfejtésen gyakran remegted meg a földet egy-egy nagyerejű robbantás, amelyek meglazítják a kitermelésre váró szénréteget. Horváth Ferenc robbantó brigádja igen nagy szakértelemmel és pontossággal készíti elő a robbantást, az 0 jó munkájuknak is köszönhető, hogy eredményes a széntermelés a ku- rityáni határban, A képen: a brigád három tagja gyutacskészítés közben. az úgynevezett zagyos vizet eddig a Miskolcon átfolyó Szinva patakba bocsátották, amitől az még szennyezettebb lett. A fontos és régóta vajúdó kérdést a gyár műszaki és fizikai dolgozóinak összefogásával sikerült megoldani. A zagyos tűzet ugyanis ülepítő medencébe vezetik, amelyben az iszap lerakódik és onnan bagc- rokfcal. önrakó dömperekkel kiszedik, majd az értékes anyagot kohósítják. A vizet utóderítésre egy másik medencébe engedik, s azt újból felhasználják a gyár hűtővízrendszerében. így a Szinvába már nem kerül zagyos víz vissza. Ezzel a módszerrel naponta mintegy száz, évente pedig körülbelül harmincezer tonna vasiszapot kohósítanak. Ebből a mennyiségből mintegy 8—10 ezer tonna nyersvas készíthető, így számítás szerint, évente öt millió forint haszonra tesznek szert. A vasiszap ilyen módon való kitermelése, hasznosítása már megkezdődött. A fontos kérdés megoldásánál a.többie- ken kívül értékesen közreműködtek a gyár KISZ-fiataljai, akik védnökséget is vállaltak az ügy fölött. A dolgozók- ösz- szefogásának értékét növeli, hogy a jelentős mennyiségű import anyag megtakarítását lehetővé tevő problémát minden beruházási költség nélkül oldották meg. A traktoros Ezek a fiatalok alighanem a dühöngök szektájából valók. Szakállason, mezítláb, félig ruhátlanul, mindenesetre megfejthetetlen rendszerű rendetlenségben őgyelegnek az utcán. gyötrik egymást klubHa megkímélsz tapintatlan megjegyzéseidtől, legközelebb felmegyünk az Eiffel toronyba. Szívélyesen üdvözöl: Sárközi Andor Fénykép: Farkas Gyula kerültek. Tapasztalhattak egy kis szemrehányást, villás te- kintetet, de a keze az nyugalomban maradt és végül mindegyikből jó traktorista lett. Nem könnyű ez a hivatás. S amíg a G—35-öst vezette, még nehezebb volt, — Késő este, amikor leszálltam a masináról, még egy óra múlva is a fülemben éreztem a pöfögést. Reggel, mikor ébredtem , kétszer-háromszor is megkérdeztem valamit. míg megértettem a választ. Soós István egy éve Universal traktort kapott. MTZ-t, beloruszt, Ez már más masina. Simábban jár, többre is képes, mint a régi kormos, hangja nem zavarja el a határból a madarakat. Hamar megszerette az új gépet és az hamar a kezéhez idomult, Hogy menynyire, azt az is bizonyítja, hogy a munlca dolgában már túlhaladta az esztendőt. Természetesen, a keresete is hasonlóképpen alakult: 2400-* 2600 forint az átlaga, de néha eléri a 3500-at is. Több kitüntetést kapott, köztük sztahanovista, kiváló dolgozó jelvényt, oklevelet, de van frissebb esemény is ennél. A minap, amint hazafelé tartott a nyújtott műszak után, piruló arccal az asz- szony szaladt feléje, kezében egy levél. Az igazgató küldte, megköszönte benne Soós Tst- v&n igyekezetét, azt. hogy ti nehéz, aszályos esztendőben is élenjárt. S erre az asszony is igen büszke volt. (garami) helyzetet. Röviden ennyit mond: •— Ha nem dolgoznám meg rendesen a földét, a határból is elzavarnának... Az igazgató, Komjáti elvtárs, aki szintén részt vesz a beszélgetésben, mosolyog a kijelentésen. Valamennyi traktoristát ismeri s ha most elismerően bólint, abban a szv.kebb megbecsülésen kívül más is van, Soós Istvánnak az öccse is éra ktorista, egy másik gépállomáson. Ki. tanította volna erre a szakmára, ha nem a bátyja? És 'nem tanulhatott immel -ám mai.- Ne • azért, mert öcsém, de ha görbére babrálta el a föld végét. szájovhaiintottam... No, persze, ez csak az öccsével fordult elő. s ahogy 6 véli: „a családban maradt”. Meg is tanult az öccs, de hasonlóan mások is, akik hozzátoros szánt, ott jó Tesz a vető- magágy, elegendő vizet tartalékol a mélyszántás. Nincs is olyan zárszámadó közgyűlés, vagy jelentősebb tsz-esemény, ahová, mint kedves vendéget meg ne hívnák. Munkájáról, érdemeiről beszélgetünk, s ez még szűkszavúbbá teszi. Mintha egy kicsit kényelmetlennek találná a PV---------------------------------<mpm§ | A zömök., kevésbeszédű Soós >István világéletében sokat dol- l gozott. Neki nem igen lehet iújat mondani a paraszti élcl- ’ről. Hajtotta más fogatját, isimerte a módos gazdák nyújtotta sovány fizetséget. A gond, ’mellyel korán találkozott, ha- <mar megezüstözte haját. 1949- , ben, amikor a gépállomások alakultak, „átnyergelt”, vagyis ‘felcsapott traktoristának. Azóta is viseli hivatalát éspedig úgy, hogy közben Soós István neve sok parasztember előtt ismertté vált. A Haktakéki Gépállomás igazgatója, Komjáti elvtárs is ezzel kezdi: • — Soós Istvánnak mást múltat a kalendáriuma, mint más . embernek. 1 — Hogy-hogy 7 , — Ügy, hogy Soós elvtárs. > egyik legjobb traktorosunk ’esedékes évi tervét 117 százalékra teljesíti. Ez azt jelenti, .hogy munka dolgában ö már a ijövő év januárjában, februárijában jár... Vagyis, túljutott iaz esztendőn, ; Ez a jellemzés önmagában is ,sokat mond. hogy azonban •mennyi erőfeszítés, odaadás húzódik mögötte, annak. Soós * István a megmond hat ó ia. Ne- ‘,ki még nem hozták a cotlsto- ikot, magyarázni, hogy a szállítás nem éri él a kívánt mélységet és az ekével csak kapir- ’gália a földet. i Szükphh munkatérül de a ‘defekt Vörösnyil Ts~ határa, ilt.t lehet őt leggyakrabban imegtalálni. Évek óta ismerik a ,tsz-hen és ragaszkodnak hozzá. Tudják, hogy ahol Soós trakA 116-osok dicsérete... A MŰM. 116. sz. Iparitanuló Intézetének fiataljai a november 7-vel lezárult versenyszakaszban becsülettel megálltak helyüket. Az esedékes 2300 tonna helyett több mint 2800 tonna vegyes kohászati terméket gyártottak — mestereik, oktatóik irányításával — önálló műszakon. így vállalásukat több, mint ötszáz tormával teljesítették túl. A fiatalok szorgalmára, munkaszeretetére jelíemzű, hogy a verseny ideje alatt 3200 facsemete elültetéséhez szükséges gödröt is kiásták.
