Észak-Magyarország, 1961. november (17. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-12 / 267. szám
Vastmvn, HWt. Member t% RSrAKMAOTARORSrÄO B CSALÁDI HÁZ Új magyar darab ősbemutatója a miskolci Kamaraszínházban A nyári idegenforgalom mérlege 1961 elmúlt három hegyed ’évének adatai alapján me- »Élénkben 7473 külföldi és 118 •ezer 418 belföldi, összesen 125 [ezer 891 vendég vette igénybe ■a szállodákat, turista haza kát, J Sátortáborokat, átvonuló szál- ilásholyekct és a fizetővendég [látó szolgálatot. A vendégek i összes ah 295 ezer 583 napot |töltöttek el "Miskolcon, Tapol- ,eán, Lillafüreden és megyénk ■egyéb helyein, A statisztikai [adatok jelen esetben csak azt ■ rögzítik, hogy a bel- és küliöl [diók h&nv alkalommal vettek ■ Igénybe elszállásolást, de ezenkívül figyelembe kell venni iazokat a csoportokat, hazai és ■külföldi egyéni utasokat, is, ■ nlfik csupán egy napig tartóz- [ kod lak az üdülő-, vagy kirándulóhelyeken. de szállást nem ■ foglaltait, csuhán átutaztak. A leglátogatottabb hely: Miskolc-Tapolca Miskolc-Tapolca fürdőn is igen nagy mértékben emelkedett az idegenforgalom. 1961- ben a fizétővendéglátó szolgálat keretében és a turista átvonu- ó szállásokon a vendégek -zá ma 4259-el, az • eltöltött vendégnapok száma pedig 18 Síiéi volt magasabb, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Ugrásszerűen emelkedett Tapolcán a fürdők látogatottsága — zárójelben közöljük az elmúlt év adatait —; a termál-, barlang- és tavifürdőt 113 ezer (98 000). a strandfürdőt 260 ezer (191 000) látogató kereste fel. míg a csónokázó-tó vendégeinek száma 89 ezer (78 100) volt. A nagyarányú forgalom ez [évben lényegesen növelte a ■ miskolci IV. kerületi tanács 'ndórésZesedéSét és bevételét az üdülőhelyi díjakból, így lehetőség nyílt a fürdötelep további fejlesztésére, utak stb. építésére. Tapolcft-fürdön a forgalom növekedésével a vendéglátóipar nem tudott lépést, tartani. Igen gyakran volt minőségi kifogás a tapolcai Anna Étterem és presszó ellen. Az elhelyezési lehetőség még nem kielégítő A szállodai szobáit és férőhelyek 'száma városunkban kedvezőtlen képet mutat. Miskolc város — beleértve Tapol- ca-fürdőt és Lillafüredet is —, elszállásolási kapacitása 1901. I.—III. negyedévében az aláb biak szerint alakult: Szállodák 373 Üdülők 944 Átvonuló szállások 312 Fi zet ő vendéglá tó szolgálat 1115 összesen: 2744 férőhely. A szállodai férőhelyhiányt jelenleg csak a Borsod megyei Idegenforgalmi Hivatal által szervezett fizető vendéglátó szolgálni enyhíti. Ezeken a helyeken Miskolc vendégeinek mintegy 50 százaléka talált szállásra. Autóbusz különjáratok az ország minden részéből, továbbá külföldről is igen nagy számban érkeztek Miskolcra és megyénkbe. Az elmúlt évhez viszonyítva lényegesen csökkent az IBUSZ hétvégi különvonatainak száma. Csupán kilenc vonat érkezett kb. 5450 utassal az elmúlt év 31 különvonatával szemben, me- ’yeken összesen 23 ezer 980 résztvevő kereste fel megyénket. A város és a megyc\ idegen- forgalmi propagandáját nagyMeg jelent a Borsodi Fiatal novemberi száma NÉHÁNY NAPPAL ezelőtt ! jelent meg a KISZ Borsod megyei Bizottságának a Borsodi ^Fiatal című tájékoztatója. A lap november 7-re készült, ez külsőségében és tartalmában egyaránt kifejezésre |jut, Ezenkívül több olyan üzemi és termelőszövetkezeti tudósítás, illetve riport van benne, amely beszámol megyénk fiataljainak utóbbi hónapokban végzett munkájáról és meghatározza a legközelebbi 'feladatokat. Az országgyűlésnek a második ötéves terv | végrehajtásával kapcsolatos .törvényéről és a vegyipari 'védnökség helyzetéről Paulo- Ivits Ágoston írt. cikket. Hegedűs Antal, a KISZ Borsod megyei Bizottsógórtak oktatási felelőse Az új oktatási évad küszöbén címmel Irt a fiatalok ■ tanulási lehetőségeiről. Az If- |jű«ág a szocializmusért próbák íoezöcsáti tapasztalatairól Fo- ■dor László írt részletes cikket. Az ajtóban ifjúmunkás-szobor áll címmel Becze Károly írt PBV riportot a szakma Ifjú mestereinek Budapesten megtartóit kiállításáról. A LAPBAN több cikk olvas iható a KISZ-szervezetek téli felkészüléséről, a diák- és az egyetemi ifjúság életéről, a nyári építőtáborok 'értékeléséről, valamint a Berentei Vegyiművek építésénél résztvevő fiatalok társadalmi munkájáról. Ezenkívül Szabados György felvételei mutatják be a borsodi fiatalok néhány munkamozzanatát. ban elősegítették az Idegen- forgalmi Hivatal kiadványai» (mint pl. a Miskolci útikalauz, Lillafüred barlangjai című könyvek). továbbá azok a szakképzett, nyelvtudással rendelkező vezetők, akik a bei. és külföldi csoportokat kalauzolták. Az idegenvezetők ez évben 48 belföldi és 112 külföldi csoportnak, összesen 0379 érdeklődőnek mutatták be megyén k látnivalóit A késő őszi hónapokban sem csökkent az idegenforgalom Az Idegenforgalmi Hivatal miskolci átvonuló szállásait Októberben 3220 kiránduló vette igénybeé akik mintegy 5000 vendégnapot töltöttek el városunkban. Az országjáró és a természetbarát csoportok továbbra is élénken érdeklődnek lefülelünk iránt. így a hivatal Miskolc-Tapolca fürdőn a tél folyamán is üzemeltet három szálláshelyet 60 ággyal. Nem csökken a külföldi vendégek száma sem. mivel az IBUSZ- kózpont nagy számmal irányít külföldi csoportokat Miskolcra. Októberben több mint 700 külföldi érkezett, és az előzetes tájékoztatás szerint folyamatosan érkeznek majd külföldi csoportok az év hátralévő hónapjaiban is. Az Idegenforgalom ma már jelentős tényező Miskolc es megyénk életében. Ma még sok tekintetben nincsenek meg a szükséges létesítmények — megfelelő és színvonalas elhelyezést nyújtó, nagy befogadóképességű szállodák. Vendéglátóipari egységek és strandok . de minden jel atTa mutat, hogy a szocialista tervgazdaság megyénkben is megteremti majd ezeket H feltételeket» melyek birtokában még fokozottabban tudjuk népszerűsíteni üdülőhelyeinket, a vadregényes Bükköt. a változatos Zempléni-hegységet, Tokaj- Hegyalját és egyéb kirénduló- helyeinket. Az Idegenforgalmi Hivatal új létesítményei — mint például az 1962-ben megnyíló hollóstetői sátortábor (camping), a tokaji 60 ágyas turistaszállás — újabb alapot szolgáltainak majd megyénk örvendetesen növekvő idegenforgalmának további kiszélesítéséhez. Dr. Szölőssy Tibor id. forg. főelőadó Harminchét nyugdíjas pedagógust búcsúztattak Miskolcon Ünnepélyes keretek között búcsúztatták el Miskolc város és Borsod megye nyugdíjba vonuló 37 pedagógusát. A városi és a megyei tanács, valamint a Pedagógus Szakszervezet által rendezett ünnepségen Csépányi- Sáhdor, a megyei tanács elnökhelyettese méltatta a több évtizedes munkásságot végzett nevelők érdemeit, majd pirosnyakkendős úttörők virágokkal köszöntötték a jól megérdemelt pihenésre térőket, A Pedagógus Szakszervezet valamennyi nyugdíjba vonultnák ajándékkal kedveskedett. , Az idős nevelők között volt többek között Csillag Pál és felesége, akije mindketten 35 esztendőn keresztül tanították a hegyek közé zárt, -vasúttól csaknem 10 kilométerre fekvő téli község gyermekeit. Szinte az egész falu felnőtt lakossága hozzájuk jáft iskolába. A falusi nevelők sorsát választotta Komlósi Gizella szögligeti tanítónő is, aki 1935-ben kezdte pedagógus pályáját, s most „első iskolájából’’ ment nyugdíjba. Már-már kevés számára a választék... EGY KÖNYVESPOLC előtt állt. Gondolkodott. A könyveket nézte. Néhány méterre állt a polctól, hogy egyszerre lát- hnssíín minden kötetet. Lassan hordozta végig tekintetét a hosszú sorokon. Figyeltem. Olyan el mély ültén, olyan elgondolkodva nézte a könyveket, hogy úgy éreztem: szentségtörés lenne megzavarni. A könyvespolc felírására pillantottam: ^Szakirodalom”. Kíváncsi voltam erre az emberre. Megnéztem az olvasójegyét: Farkas József, született 1929, foglakozása: LKM, gyári munkás, lakása: Mezőkövesd. a járási könyvtár tagja- 1960-tól.” Elhatároztam, mégis ..szentségtörök” — megzavarom. MIÉRT OLVAS? — Mert szeretem a rádiót. Nem merek rácsodálkozni. talán nem jól hallotta a kérdést. De már folytatja isi — A könyvekkel is a rádió hozot t össze Maga a rádió, a szerkezet. * — Szakmájába vág? — Acélöntődében dolgozom — mosolyog. — Légkalapács- csal. — S a rádió? — Szórakozás. Szét etem szétszedni, meg összerakni. — Sok ideje lehet... Megvonja vállát. Aztán elmondja: délelőtt dolgozik, délután iskolába jár, És naponta hét órát utazik. —■ Az iskolába a rádió, meg a könyvek miatt iratkoztam be. Egyszer ugyanis kezembe került egy érdekes rádióskönyv. Sok matematikai levezetés. meg képlet volt benne. Gondolkodtam rajtuk, — hiába. Nekem csak öt elemim van... És akkor elhatároztam, hogy én azt a könyvet mégis meg fogom értem. Beiratkoztam Miskolcon a vasgyári általános iskolába. Hatodikba. Most aztán van olvasnivalóm bőven esténként a vonatban.. Olvas és olvas. ískolásköny- vet, szakmait. Rádiótechnika folyóiratot, Ezermestert.., — Miért? Azt mondja: — ... tanúin) lehet ezekből. Az pedig jó. Valahogy felemeli az embert. Értéket ad. És miért csak most kezdte, túl a harmincadik életévén, bizlosjövedeln\ű munkás korában? — Apám pályamunkés volt, négy gyerek kért enni nálunk. Úgy éltünk, mint sokan; ha volt rajtunk ruha és nem kongott túl hangosan a gyomrunk — nem törődtünk egyébbel. Nem gondolkodtunk... LÉGKALAPACCSAL dolgozik. Süketítő zajban, robajban faragja a vastömbőkét egész nap. Évröl-évre. Közben pedig kigondolja, hogyan épith». t.i át az egyszerű szerkeze'S néprádiót világvevőre, mi kell ahhoz, hogy egy hálózati készüléken a televízió hangját is hallhassa. Fáradtan lép ki műszak után a gyárkapun — és vidáman siet az iskolába, bogy a könyvek. füzetek fölé hajolhasson, hogy a súlyos -kalapács után vonalzóval, körzővel dolgozhasson még egy fél műszakot. És a könyvtárban Farkas József számára lassan kevés a választok. Egyre tovább kell keresnie, hogv olyan Icuerret emeljen ki, amilyet még nem olvasott... * . Hamvay Luci birtokos-ezi’6 desnéje a gátlástalanul aljat • paraszt gyűlölő egykori úriasz. ■ szonyokat idézi. Egy-egy jó ■ ábrázolt, ellenszenves színfol . Horváth Sáttdot altábornagya ■ Nádassy Anna bárónője és Szí li János sofőrje. Mindezek i szereplők sokkal többre Is ké • pcsek, de ez utóbb említett ha ' figura annyira ViaszsZobór má: napjainkban, hogy sematikui alakjaikat több tartalommá megtölteni ft legjobb színidéi mellett sem tudták ft darab beli ábrázolásban. Már korábban kellett, volnf szólnunk a darab rendezőjéről illetve munkájáról. Léner Pé ler az elmúlt évadban mutat kozott be Miskolcon. Gorki Vássza Zseleznova cinül tírá máját rendezte diplöttiamun' kaként., igen nagy sikerre) Nagy várakozással tekintettünk munkássága elé. amikoi már végzett rendezőként alkot Sajnos, az elsőként kézhez kapott szövegkönyv igen nehéí feladat elé állította. A fehl ebi: vázoltakból már kitűnik a darat sok fogyatékossága, alapkon cepciójának téves vonala. Léner a hibák ellenére, mérés! húzások alkalmazásával mégis színpadra tudta állítani a da rabot. Hogy Erdélyi Lukács műve' a közönség elé kerülhetett, ügy véljük, abban a legnagyobb része Léner Pétéi rendezőnek van. A cselekmény fordulatain lényegében sokai változtatni nem tudott, de a színpadi játékot a szöveg adta lehetőségeken bellii élvezetessé tette. A terjedelmében is a többi fülé emelkedő első felvonásban sok illusztratív megoldással találkozunk ugyan, de Koós Bálint betoppanásátúJ kezdődően már feszül a dráma és a drámai feszültség mindvégig egyenletes fokozódással derül a színpad fölé. Léner igyekezett jól kihasználni a szövegadta kevés drámai lehetőségei, az előadás néhány kiélezett helyzete emlékezetes marad, de a második felvonásban Szenei és Tamás összetűzésének kiélezését túlzottnak találjuk, nem talál hitelre. Léner Pétert az előadás fogyatékosságai ellenére is csak dí- csérhi tudjuk munkájáért, amellyel a Családi ház szövegkönyvéből színpadi előadást teremtett. — A díszletek -- Ütő Endre munkája — megfelelnek a játék környezetének, ízléseseit, .de nem különösebben igényesek. A miskolci színház már sok darabot indított el a siker útján. Számos szerző előtt ebben a színházban nyílt meg az út a színpadi nyilvánosság felé. Dicséretes a színháznak ez a már hagyományos törekvése, de az utóbbi években mintha balszerencse kisérné ezt a nemes fáradozást (Párizsiak New Yorkban, Kérem a panasz- könyvet, Krisztina kisasszony, stb.). Most is új szerzőt aka rt a színház elindítani. Erdélyi Lukács jóhiszeműségét és jószándékát nem vitatjuk, van drámafejlesztő készsége is, de az még elégtelen ahhoz, -hogy egy színpadi mű sikeres legyen. A Családi ház sokat akar mondani — korábbi címei: A falu adósai. A fecskék visszatérnek talán kifejezőbbek is lettek volna —, de téves alapkoncepciójánál fogva kuszává válik, az ábrázolt cselekmény fordulatai nem mentesek a sematizmustól, alakjai között is találkozunk ilyen figurákkal és az ezekből az összetevőkből gyúrt dráma nem igaz. tehát nem hiteles és nem férkőzhet igazán közel a nemesre vágyó,1 igényes közönséghez. , Erdélyi Lukács Családi házának bemutatása inkább kísérletnek tekintendő. Minden ki-' sérletezés azzal a kockázattal is jár, hogy esetleg nem sikerül teljes mértékben. Néhány évvel ezelőtt szerepelt a szín-1 ház programjában egy bizo-( nyos kisérleti színpad szervezése. Ha az most már meglenne, ennek a darabnak oft len-' ne á helye és ott mód nyílna a, szakmai vitákra, tanulmányozásra, magára a kísérletezésre, a szerző tehetségének hatéko-, nyabb fejlesztésére.- Mint ahogy azt teszi most; Erdélyi' Lukácsnak egy másik művé-' vei a budapesti Odry Színpad., Kár, sajnálattal ráljuk az ősbemutató sikertelenségét, mert a mai tárgyú új( magyar színműveket igén várja a közönség. < Benedek Miklós ’ az ital.- Tragikus hős? Nem, . mert semmit nem tesz tnagá- . ért, az élet szennyébe süllye- - dését nemcsak külső körülmé- . nyék, hanem önmaga is sielte- . ti. Pozitív hős? Aligha, még I akkor sem, ha a darab záró . mondataként önként jelentke- I zik az elhunyt földijének ügyé- . ben, vállalva a büntetőjogi kö-« . vetkezményeket is. Hát akkor . mi teszi ezt a Dl\ -Ácsot egy . dráma központi hősévé, mivel ; kerül mégis közel hozzánk? Úgy érezzük, elsősorban Molnár Tibor Kossuth-dfjas SOkfclu jel- lemábx'ázoló készsége telte ezt i a figurát szinpadképessé. A lehetőségeken belül élettel töltötte meg Acs alakját és nem egyszer teljesen irreális jelenetekben is felkerült emberré tenni a szövegkönyvben vázolt alakot, Acs alakjának alapvető hibáit, jellemrajza összetevőinek logikul buktatóit azonban csak tompítani tudta, de észrevehetetlenné tenni — természetesen — nem. Hasonlóan kusza feleségének, Magdának alakja is. Ügy is felfoghatjuk, hogy családjának áldozata, áld családi parancsra éli a darabban ábrázolt életet és Inkább feláldozza egyéni vágyait, boldogságát, törvényes szeretője lesz Ácsnak, csak biztosítsa a. család jólétét, de felfoghatjuk úgy is, hogy könnyűvérű teremtés, akinek .vérében van az ' életmódja. iMát hé Éva ábrázolásából az elsőként említett felfogás tükröződik. Széles skálán mozgó színészi tehetségének teljes latbavetésével tette hihetővé Magda alakját, sokrétűen bontva ki ennek az erősen összetett nőalaknak kusza jellemét- V Teljesen egysíkú viszont a darab egyetlen tisztán pozitív alakja, Koós Bálint» Ács egykori pajtása, a termelőszövetkezet-elnöke. Annyira egysíkú ez a Koós, hogy leginkább róla jutnak eszünkbe a régi tossz sematikus novellahösök. Polgár Gézának nem volt mit ‘tennie ezzel a papírfigurával. Alakjának robosztusságát emelte ki leginkább, jelképezve ezzel a szocialista gazdálkodás útján járó, tanult paraszt emberi és erkölcsi fölényét az. ingatag Acs doktorral és környezetével szemben. Kár, hogy alakításának értékét rossz, helyenként érthetetlen szöveg- mondása lecsökkentette. A kulturáltabb szövegmondásra jobban kell vigyáznia. A darab többi alakok, akiknek láttán bos2- szankodnunk kell. Hol vagyunk már attól, hogy néhány ilyen deklassza.lt figura fecsegése, létezése bánni lényeges kihatással Is lehessen életünk bármily fordulatára?! Az egykori jószágigazgató Szenei Andor, második felesége, az ezerholdas ezredes özvegye és volt horthysta főhadnagy, háborús bűnös, náplopó fia már eltűntek a történelem süllyesztőjében, mint ahogy eltűnt számottevő személy lenni Horthy altábornagya, bárónő feleségével és a sofőrré lelt nagybirtokossal együtt. Ezek a figurák még köztünk élhetnek, de tizenhét év alatt vagy megváltoztak és a dolgozó társadalomba' illeszkedtek, vagy az ország határain túl élnek. De ha itthon vannak is, korán lsem olyan egysíkuan ostobák, mint a darabban látott illusztrációik. Aligha hisz már közülük is valaki a kommunista rendszer bukásában, amit „még a kocsi alatt fekve is ki lehel várni", nem bújják már ‘a Szabad Európa és más uszító adók közléseit és azok sem sugároznak már olyan irreális ostobaságokat, mint amilyeneken ezek az urak csémcsegnek. A felszabadulás utáni időkben esetleg lehettek ilyen úri Ö6z- szeröffenések, de 1961 őszén ez az ábrázolás már anakronizmusnak hat. Szenei Andort Somló Ferenc Jászai-díjas ke- délyeskedő, „minden jól van, hiszen jól élünk” hangoztatással kelti életre. Igyekszik érzékeltetni azt a szerzői elképzelést, hogy a jószágigazgató is kiszolgáltatott volt hajdan és csak a felszabadulás tette egyenrangú emberré a birtokossal, azonban környezete ennek ellentmond és " alakítása ezért nem válik hitelessé, nevelt fiával való Összetűzésében pedig teljesen hamisan cseng. Lengyel János tenyérbemászó- an ellenszenvessé formálta az egykori főhadnagy alakját, Vegyes érzelmekké hagyjuk el a miskolci Kamara színház nézőterét Erdélyi Lu kacs Családi ház című darab jának előadása után. Üj ma gyár dráma születésénél ta núskodni, szerzőt avatni, ma életünk egy darabját a színpa dón látni jöttünk — Örttm’.el érzésekkel telítve és az elő adás után reményeinkben jó részt csalatkozva kell távoz nunk. A történet, amely élőt tünk lepereg, elsősorban — é: csaknem kizárólagosan — azért mai, mert napjainkba! mutatják be és a darabbar is van néhány halvány Utalái a mára, de valójában egy, mái régen . túlhaladott állapotai próbál a szerző sok jóakarattal „mai fogyasztásra konzerválva", kicsit erőszakolt játékkeretbe szorítva, mai drámaként, mai életünk egyik megnyilvánulásaként ábrázolni. Mai életünket akarta a szerző megmutatni és helyette kaptunk egy szinte csupa negatív foltokból összeálló képet egy már elmúlt időszakról, s azt is olyan ábrázolásban, amely az egy évtized előtti korszak irodalmi séma* ‘izmusának legrosszabb jel- lem vonásait idézi emlékezetünkbe. Dr. Ács István szegény falusi pásztorgyerekből lett orvos. A falu taníttatta közköltségen még a felszabadulás előtt. Tizenhat évvel ezelőtt feleségül vette egy volt uradalmi jószágkormányzó lányát, magához vette annak családját: apját, mostohaanyját, egy ezerholdas ezredes özvegyét, majd később a börtönből szabadult, népellenes bűnös mostoha-fivérét is, aki valójában szeretője az asszonynak. Orvosi keresetével fényes életei biztosít az egész családnak, ahová bejáratosak a barátok: az egykori horthysta altábornagy és vérbő arisztokrata felesége, valamint a nagybirtokosból lett sofőr. Ácsbt ezek csak eszköznek tartják a polgári jólét biztosításához. A felesége sem szereti, csalja is minden útjába kerülő férfivel, csak azért van mellette, hogy a család jólétét így biztosítsa. Szinte családi határozat alapján hajlandó bárkivel szerelmi kapcsolatot teremteni. ha ezzel a megszokott életmódot továbbra is biztosíthatja. Ács sem érzi jól magát a környezetében, csak feleségét szereti nagyon, szinte eszelős szenvedélyességgel, de akarat- gyenge ember. Csak az italban talál vigasztalást és hagyja, hogy az 6 keresményén élős- ködjenek ezek a panoptikumból szökött figurák, Irányítsak életét. Régi Tiarát toppan be, Tiszafáivá termelőszövetkezetének elnöke, akit hajdan Áccsal együtt taníttatott a falu. Belőle mezőgazdász lett és a felszabadulás óta a nagyüzemi gazdálkodáson munkálkodik. Visszatért a falujába, ahonnan tanulni küldték és hívja Ácsot is, fizesse meg ö.is adósságát a falunak. Ács már- már enged az okos szónak, érzi, hogy kötelessége elvállalni a falusi orvosi állást, de a család nem engedi. Minden fortéllyal megakadályozzák, hogy visszatérjen falura és ezzel az ő jómódjuk némileg korlátozódjék. Amikor pedig az orvos, felesége mesterkélt szenvedélyességének engedve, orvosi kötelességét elmulasztva, egy, hozzá bizalommal forduló beteg földijének halálát okozza, cinkostársi alapon teljesen magukhoz láncolják Ácsot, aki csak akkor ébred rá végleg életútjának helytelenségére, amikor megbizonyosodik felesége hűtlenségéről. Ennyi a történet, más feldolgozásban egy kicsit maibb is lehetne. De nézzük meg közelebbről az egyes szereplőket, mai, élő, hús-vér femberok-e, vagy kiagyalt figurák? Hol él például, milyen ember az a Dr. Ács István. a,ki több, mint másfél évtizedig <*I ilyen körülmények között, anélkül, hogy bármit is tenne életkörülményei me g változtatására, aki tizenhat esztendeig tűri, hogy kiszolgáltatottja legyen egy deklasszúlt kompániának, ú Hiányból lett felesége „szerelméért” cserébe annak egész pereputtyát tartsa, feláldozza saját életeszményeit, egész életét és csak megtűrt személy legyen saját családjában, akinek egyetlen vigasza
