Észak-Magyarország, 1961. november (17. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-07 / 263. szám
Világ proletárjai, egyesültetek? SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Éljen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 44. évfordulója I XVH. évfolyam, »mám 1961. november 7, hedd A JVsig-y Október — és korunk M1 inden emberöltőnek meg .5. ---- vannak a maga nag; ❖ kérdései, amelyek választ vár £nak, s amelyekre a történeten ❖ később válaszol is. Jó két em '£ beröltővel ezelőtt, a múlt szá •>zad derekán, az „izgatta” a; '••emberiséget: merre fejlődik i I-Imodern polgári társadalom ❖ mit várhatnak a néptömegek; '^kapitalizmustól, a technika éi ❖ a tudomány roppant gyors üte £mű fejlődésétől, a termelői-erők növekedésétől, e társadalom leghaladóbb osztályáéinak, a proletáriátusnak a történelem színpadára lépésétől' IjlMarx és Engels, a proletariátus nagy tanítómesterei válaszolták meg a kor nagy kér❖ déseit, megalkotva a dialektikus és történelmi materializ❖ must, kimutatja, hogy a kapi❖ taüzmus fejlődése elkerülhe- i-tetlenül proletórforradalom❖ hoz, a proletariátus diktatúrájához vezet, kimutatva, hogy ❖a kapitalizmust szükségszerűben fel kell váltania egy fejlet- ❖tebb, igazságosabb társadalmi ❖ rendszernek, a szocializmusának. Világ proletárjai egyesülhetek! — ebben fogalmazták .•Imeg a kor nagy harci jelsza- ❖vát. — Álmodozóknak, fantasztáknak nevezték őket a ❖tőke bértollnokai és katedrális ^filozófusai. | A századforduló idején, aml❖ kor a kapitalizmus fejlődéséinek monopolisztikus szakaszáéba, az imperializmusba lépett, ❖amikor a kapitalizmus ellen- b tétéi a végsőkig kiéleződtek, ❖amikor az imperializmus lefr- bhatatlan nyomort, szenvedést ❖ és világháborút zúdított az em❖ bér is ég nyakába, ez lett a kor ❖ nagy kérdése: fejlődhet-e topább a kapitalizmus? meddig ^nyomoríthatja a ki2sákmá❖ nyolt milliókat? — A halha- btatlan Lenin, századunk géni❖ usza válaszolt a nagy kérdés- bre: az imperializmus fejlődésének utolsó szakaszába, a ♦proletárforradalmak korszakáéiba lépett. A munkásosztályának, nagy történelmi hivatása bteljesítéséhez, a kapitalizmus ❖megsemmisítéséhez harci ve- bzérkarra, újtípusú forradalmi ❖ marxista pártra van szüksége, ♦mely harcba viszi az ember- ételen, rabló imperializmus eleien a kapitálizmus megsemmiI-.sítéséért, a proletárdiktatúra ❖ megvalósításáért. Hol van ❖ ilyen párt — vonták kétségbe ❖Lenin következtetéseit és taní- ításait a munkásosztály ellenségei, az opportunista munkás- járulók és a burzsoázia ideológussal. De Lenin már megszerveznie ezt a pártot, a bolsevikok ^forradalmi pártját, amely az ❖elgyötört orosz munkásosztályt £ós a parasztságot előkészítette ❖ a nagy leszámolásra. Ez a párt ❖már 1903-ban első programjáéba vette a cári önkény szét-zú- ❖zását és a proletárdiktatúra fi megvalósítását. ❖ 1917. november 7-én ütött a ❖ leszámolás órája. Amikor 44 ❖évvel ezelőtt a Néva jeges vi- Izén horgonyzó Auróra ágyúi, ❖csövüket a Téli Palotára sze- j,gezve, eldördültek, nemcsak ❖a cári miniszterek, földesurak, £gyárosok, bankárok és ingyennél ők néztek megrettenve és értetlenül egymásra, hanem a viliág minden táján felszisszent a > nemzetközi burzsoázia. Lehetséges? — hát Marx, Engels, ❖ Lenin következtetései, tanítással mégsem „csak lázálmok”? •Megrendülhetnek a századokon 'át megingathatatlannak vélt, »kizsákmányoló, népnyúzó •rendszerek pillérei? — Lehetséges, hogy ezután az imperi- •alizmus nem kényszerítheti ^akaratát büntetlenül az egy- Isaerű emberek millióira? I — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a történekem félreérthetetlenül vála- •szolt a fél emberöltővél ezelőtti 'nagy kérdésre; igen, lehetsé- ges. „A burzsoázia pusztulás: ' és a proletariátus győzelmi- egyaránt elkerülhetetlen” — i írta már Marx és Engels is i ■ Kommunista Párt Kiáltványé ■ ban. A z.tán jöttek a „jósolga tők” és szkeptikusok * mit akarnak az orosz műnké sok és parasztok, magános szi- 1 getként a kapitalista viláf- óceánjában? És 14 imperialista állam intervenciója sietet a megriadt orosz ellenforradalmi fehérgárdisták segítségére A négy évig tartó polgárháború, a gazdasági blokád, az imperialista ármánykodás é: cselszövés sem tudta elpusztítani a Nagy Október édes gyermekét, a fiatal szovjet államot Még folyt a polgárháború, amikor 1919-ben az SZK(b)P VIII kongresszusa már kidolgozta r párt második programját is amelynek lényege ez volt: a cári Oroszország helyén felépíteni a szocializmust. Aztán újra jöttek a kételkedők. Hogyan, elzárva a külvilágtól, a gazdasági blokád ellenére? Fejlett nehézipar nélkül, elmaradt mezőgazdasággal? Mint ismeretes, tengernyi nehézség ellenére, a második program is megvalósult. Marx, Engels, Lenin tanításai, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméi kiállták a gyakorlat próbáját. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom új korszakot nyitott az emberiség történetében. Nemzetközt, j világtörténelmi jelentősége negyvennégy esztendő távlatából még kézzelfoghatóbb. Az úttörőknek kijáró tisztelettel és szeretettel emlékezik meg a nemzetközi munkásosztály szerte a világon a Nagy Október hőseiről, az orosz munkásosztály és parasztság páratlan hőstettéről, a nagy Leninről, a bolsevikok pártjáról, mely ihle- tője és szervezője volt a forradalomnak, amely elsőként tépte szét az imperializmus láncait, és kiheverheteüen sebet ejtett az imperialista ragadozók testén. Több mint négy évtizede a Nagy Október példája, a Szovjetunió léte lelkesíti és bátorítja a nemzetközi munkásosztályt saját elnyomói és a nemzetközi imperializmus ellen, a szabadságért, a nemzeti függetlenségért és a demokráciáért, a jobb életkörülményekért, a békéért és a szocializmusért vívott harcában. Október példáját követve szabadultak meg a kapitalizmus bilincseitől az európai és az ázsiai népi demokratikus országok dolgozói, köztük a mintegy 700 milliós kínai nép is. A Nagy Október példáját követve rázzák le a gyarmati rabság bilincseit Afrika, Latin-Amerika és az ázsiai országok nép>ei, a Nagy Október lángja fűti Kuba hős népét, a világimperializmus ez idő szerint leghatalmasabb országának tőszomszédságában. Október nélkül, a Szovjetunió nélkül elképzelhetetlen lett volna a szocializmus világ- rendszerré válása — mely legnagyobb jelentőségű esemény a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta —, elképzelhetetlen lett volna a gyarmati rendszer végleges és teljes felbomlásának folyamata, amelynek éppen napjainkban vagyunk szemtanúi, elképzelhetetlen lenne hazánk szabadsága és függetlensége is. A Nagy Október szülötte, a ■'* világ első szocialista állama és hadserege mentette meg az emberiséget tizenhat évvel ezelőtt a fasizmus borzalmaitól, s a Szovjetuniónak köszönheti az emberiség, hogy az imperializmus nem zúdított újabb, mérhetetlen szenvedést, borzalmas termonukleáris háborút ránk. A mi korunkban, amikor már két, gyökeresen ellentétes, a szocialista és a kapitalista világrendszer létezik a Földön, és a történelem parancsolóan írja elő a két rendszer békés egymás mellett élését és gazdasági versengését, az imperializmus újabb világháborúval fenyegeti az emberiséget. És éppen emiatt, a háború és béke kérdésére várnak választ a világ népei. Ez korunk alapvető kérdése — állapította meg a kommunista és munkáspártok moszkvai értekezlete 1957-ben, és egy évvel ezelőtt is. Erre irányította rá az emberiség figyelmét újból az SZKP minap végétért történelmi jelentőségű kongresszusa is. Minden más kérdés függvénye ennek, hiszen korunkban, a nagyhatású atom- és hidrogénfegyverek, s a többlépcsős, nagy hatótávolságú rakéták korában ez lenni, vagy nem lenni kérdés. És végső soron a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmére, a szocialista világrendszer kialakulására vezethető vissza, hogy ma nem úgy vetődik fel a háború és béke kérdése sem, mint korábban, amíg az , imperializmus egyedüli átfogó rendszere volt a világnak, s csak rajta múlott, legyen, vagy ne legyen háború. A második világháború befejezése után a szocializmus kilépett elszigeteltségéből, világ- rendszerré, s az emberi társadalom fejlődésének döntő tényezőjévé vált. Mind a moszkvai nyilatkozat, mind pedig az SZKP új programja hangsúlyozza: „A szocialista világ- rendszer sikeresen fejlődik, erősödik, és az emberi társadalom haladásának döntő tényezőjévé válik ... Ma nem az imperializmus, hanem a szocializmus határozza meg a világ fejlődésének fő irányát." A nemzetközi helyzet alap- vetően a szocializmus, a kommunizmus javára változott meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta és különösen az elmúlt másfél évtized alatt.. Négy évtizeddel ezelőtt az egyetlen szocialista állam — Szovjet-Oroszország — a Föld területének mindössze 16 százalékát foglalta el, amelyen a világ lakosságának hozzávetőlegesen 8 százaléka élt. Ma a szocialista világrendszer a földkerekségnek több mint egynegyedére terjed ki és a világ lakosságának több mint egyharmada szocialista országokban él. Fennállásának első éveiben a Szovjetunió a világ ipari termelésének még 3 százalékát sem szolgáltatta, jelenleg a szocialista országok adják a világ ipari termelésének körülbelül 36 százalékát. A szocialista országok mezőgazdasági termelése is sikeresen fejlődik. Már két évvel ezelőtt is a szocialista világrendszer szolgáltatta a világ gabonatermelésének 47 százalékát, burgonyatermelésének 63 százalékát, gyapot-, hús-, tejtermelésének 40 százalékát, cukorrépa- termelésének több mint a felét. tojástermelésének 36 százalékát. Ismeretes, hogy a Szovjetunió számos területen Ú máris túlszárnyalta a világ legfejlettebb kapitalista nagyhatalmát, az Amerikai Egyesült Államokat, tíz esztendő múlva pedig az össz-ipari és az egy főre eső termelés tekintetében is utoléri, illetve túlszárnyalja az Egyesült Államokat. A Szovjetunió kulturális és tudományos eredményei. világraszóló sikerei máris vitathatatlanok. A szovjet állam lőtte fel a világ első mesterséges bolygóját, szovjet em- . óer jutott fel elsőnek a koz- noszba. Jurij Gagarin és Ger- íwn Tvitov neve fogalommá, a •sűcsokat ostromló komrnu- i lista ember fogalmává vált az < ■ egész világon. S hogy a szov- , jet ember már valóban a csú- i csókát ostromolja, ezt ékesszó- , lóan bizonyítja a XXII. kong- i resszus által a minap jóvá- ; hagyott új pártprogram, amely ■ ünnepélyesen kijelenti: a szov- • jet emberek mai nemzedéke ■ már a kommunizmusban fog . élni. ' Az SZKP XXII. kongresszu- ’ sa úgy vonul majd be az 1 SZKP és a nemzetközi mun- ‘ kásmozgalom történetébe, mint a lenini eszmék diadalá- ; nak kongresszusa. A párt új ; programja félreérthetetlenül megfogalmazta: legfőbb céljának tekinti, hogy felépítse a kommunista társadalmat, amelynek zászlaján ez áll: „Mindenki képességei szerint, mindenkinek szükségletei szerint”. A párt jelszava pedig ebben ölt testet: „Mindent az ember nevében, az ember javára”! Az új program hangsúlyozza, hogy a párt úgy tekinti a Szovjetunióban folyó kommunista építést, mint a szovjet nép nagyszerű, internacionalista feladatát, amely megfelel az egész szocialista világrendszer érdekeinek, a nemzetközi proletariátus, az egész emberiség érdekeinek. IV épünk büszke arra, hogy x ’ 90 000 magyar hadifogolyból lett vöröskatona harcolt negyven évvel ezelőtt a világ első szocialista államának védelméért, amely ma eljutott a kommunizmus kapujáig. Mély hálával és szeretettel gondolunk azokra a hősökre, akik mint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméinek hordozói 1945-ben, valamint 1956-ban is életüket áldozták a magyar nép szabadságáért és függetlenségéért, a munkás—paraszt hatalomért, Szívből kívánjuk, hogy a kommunizmus megvalósításának nagy programját is teljes siker és győzelem koronázza. A kommunizmus programjának realitásában ma mór egyre kevesebben kételkednek. Barátaink és ellenségeink egyaránt következtetni tudnak a történelem tényei- ből. Jól látják, hogy a kommunizmus ügye felfelé ívelőben van. Ez abból is lemérhető, hogy 1917-ben a világon még csupán egyetlen marxista—leninista párt létezett, mely mindössze 240 000 tagot számlált, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja. De ez a pórt 180 milliós ország népét vitte győzelmes harcba az imperialista burzsoázia ellen. A kommunista és munkáspártok múlt évi moszkvai értekezletén pedig nyolcvanhét ország kommunista és munkáspártjainak képviselői tanácskoztak, több mint 36 millió kommunista nevében. És ez a tanácskozás választ tudott adni korunk összes alapvető, égetően fontos kérdésére. A moszkvai Nyilatkozatból éppúgy, mint az SZKP új programjából megtudhatta a világ, hogy korunkban a világháború már nem végzetszerűen elkerülhetetlen, hogy a 'Szocialista világrendszer népei és a békéért harcoló százmilliók meghiúsíthatják az imperialisták világháborús készülődéseit, s már a mi korunkban egyszer s mindenkorra kiküszöbölhetők az emberiség életéből a háborúk. Megtudhatja a világ, hogy elérkezett a gyarmati rendszer végleges és teljes felszámolásának korszaka, s hogy az imperializmust semmiféle erőlködése sem mentheti meg a végső pusztulástól. A Nagy' Október fénybe vi- ■í*' lágít, s Lenin eszméi minden nép előtt beragyogják egy születő új világ útját.
