Észak-Magyarország, 1961. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-04 / 261. szám

Szombat, 1961. november 4. ESZAKMAGYARORSZÄG Határidő előtt tíz nappal átadják a diósgyőri toronyházat Javult a minőség és csökkent a selejt a Máw Téglagyárban Képek a szovjet filmhét ünnepi megnyitójáról Á Borsod megyei Építőipari Vállalat dolgozói a diósgyőri Kilián-lakótelepen 10 emele­tes, úgynevezett toronyházat építenek, ennek tetején helye­zik el az Uránia bemutató csil­lagvizsgálót. Az épület pince­födémének elkészítése után a kivitelezők — a Miskolci Terve­ző Vállalat jóváhagyásával módosították a tervet. Ez lehe­tővé tette, hogy a magasházat olcsóbban és gyorsabban épít­sék feL A tervmódosítást újí­tással érték el. A födémek sú­lyát — az eddigi tervvel szem­ben — négyzetméterenként 150 kilogrammal csökkentették, így a síklapú födémszerkezet a tervezettnél 15 centiméterrel vékonyabb lett és azt salak helyett Hungarocell műanyag- haibbal szigetelték. Az újítás lehetővé tette, hogy a síklapú födém készítésénél a hagyo­mányos faácsolat helyett — az acélból készült, különböző fesztávolságra állítható, zsalu­tartó szerkezetet alkalmazzák. Ezzel jelentős faanyagot taka­rítottak meg. — Az újítással májusban kezdték meg a toronyház szerkezeti vázának építését. A dolgozók havonta két emeletet építettek fel, s jelenleg a tető alatt lévő emeleten a külső vakolásokon és a belső szak­ipari munkákon dolgoznak; * Az építők most a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére el­határozták, hogy a központi fűtéssel és felvonó berendezés­sel felszerelt tízemeletes to­ronyházat a december 31-i ha­táridő előtt 10 nappal átadják. A terv módosításával, illetve az újítással az eddigi számítá­sok szerint csaknem 50 vagon építőanyagot takarítottak meg. A Mályi Téglagyár dolgozói az idén nem a többlettermelés re, hanem a termelékenység növelésére, a minőség javítá­sára és a selejt csökkentésére törekedtek. Munkájukat mész- szemenően támogatták a mű­szaki dolgozók. A cél érdeké ben átdolgozták a gyártási technológiát, megszilárdították a munkafegyelmet és számos műszaki intézkedést vezettek Burkolok Hőszigetelő téglával burkolják a tízemeletes szövetkezeti berház födémjét. Képünkön: Papp György és Vízi Károly kőművesek munka közben. Kardos Orsziá^os rekord Harminc napos előnnyel dolgozik a Szuhakálló II. akna kollektívája — November végére befejezi felemelt éves tervét — Húszezer tonna szénnel ad többet a megye fiatal, korszerű bányája Az elképzelések szerint Szu­hakálló II. aknát a megye leg­korszerűbben berendezett bá­nyájává fejlesztik. Jelenleg 68 vagon szenet termelnek na­ponta. A bánya egész évben kiváló eredményeket ér el, s pillanat­nyilag azt mondhatjuk; Borsod megye legjobban dolgozó, leg­jobban termelő aknája lett. A "Borsodi Szénbányászati Tröszt tájékoztatása szerint Szuhakál­ló II. akna bányászai országos rekorderedményt értek el. Az eredeti évi tervet 6840 tonná­val túlteljesítették, 140 290 tonna szenet termeltek októ­ber 31-ig. Évközben, mivel nö­velték a bánya létszámát, terv- feladatot kapott a bánya, vagyis termelési tervét fel­emelték. A statisztikák szerint tervfeladatát is kiválóan tel­jesíti a II. akna, mert jelenleg már 30 napos előnnyel dolgo­zik. Az eredeti tervhez viszo­nyítva, év végéig, 40—41 ezer tonna szenet adnak terven fe­lül a népgazdaságnak, ez a mennyiség körülbelül egy ne­gyedév termelését jelenti. Megyénkben ez az első bá­nya, amely az önköltségi mu­tatók kedvező alakulása mel­lett tervét határidő előtt tel­jesítette. Éves vállalásukat is 106,5 százalékra teljesítették. A sikerek titka, mint azt a bánya fiatal főmérnöke. Kony­ha Gyula elvtárs mondotta: a jó összeforrottság, a párt- és a szakszervezet aktív tevékeny­ségének, nem utolsó sorban a jó szervező munkának kö­szönhető. A dolgozók több mint ötven százaléka fiatal, az emberek sokat fejlődtek szakmai tudásban, politikai öntudatban és több brigád küzd a szocialista címért. Ér­demes megemlíteni Samu Ba­lázs elővájási brigádját, Toka­ji András csapatát és Verebé- lyi István brigádvezető front­csapatát, amelyek egész éven át nagyszerűen dolgoznak. A Szuhakálló II; akna fi­zikai és műszaki dolgozói or­szágosan is kiváló eredmé­nyeikkel valóban példát mu­tatnak a megye bányáinak. be. így például a nyersanyag szállítás meggyorsítására gé­pesítették az agyagbányát és a keskenynyomtávú vasútvona lat körpályává építették át. Az üzemben pedig egyes mun­kafolyamatok átszervezésével tették olcsóbbá a termelést. A gyár vezetői a napokban értékelték az év 10 hónapjá­nak eredményeit. Megállapí­tották, hogy a bevezetett in­tézkedésekkel és módosítások kai a vártnál jobban alakult a munka termelékenysége. Az idén kevesebb létszámmal ugyanannyi termelési értéket értek el, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Ezzel egyidőben a tervezett önkölt­séget 2,4 százalékkal csökken­tették. A gazdaságosabb ter­melésen kívül jelentősen ja-" vult a téglaféleségek minősé­ge is. Különösen az úgyneve­zett hatos és tizes válaszfalla­pok gyártásánál értek el igen szép eredményeket. Ma már ezer válaszfallap közül 960— 970 darab első osztályú, minő­ségi áru. A minőség ilyen ará­nyú javításával a selejtet 6,9 százalékról 5,7 százalékra szo­rították le. A gazdaságosabb termelésen és a minőségi munkán kívül a mályi dolgozók 10 hónap alatt csaknem 2 millió 300 ezer nyers és 1 millió 900 ezer kis­méretű téglának megfelelő égetett vegyesárut készítettek terven felül. A termelékenység emelésével és a jobb munka- szervezéssel az idén a dolgozók átlagkeresete 1,5 százalékkal emelkedett. Összefogtak a kártevők ellen A Borsod megyei Hernádné- meti község határában valósá­gos hörcsöginvázió pusztítja a termést. A kártétel olyan mé­retű, hogy a Vörös Csillag Tsz 650 holdas kukoricatábláján a termésnek mintegy 80 százalé­kát hordták földalatti odúikba ezek a kártékony rágcsálók. A vizsgálatok alapján a mezőn 100 négyzetméterenként átla­gosan 9 lakott hörcsögl.vukat találtak. A szénkénegezésen kívül a lakosság is megkezdte a hörcsögök irtását. Mintegy negyvenen készítettek csapdá­kat, s rakják ki a szántófölde­ken. Egy-egy éjszaka átlago­san 200—300 hörcsögöt fognak meg. A példás mesőnagymihályiak — Mi 1959 óta nem mentünk házak­hoz. Itt mindenki rendszeresen jár munkába, nem kell senkit nógatni. — Büszkélkedés nélkül, természetes han­gon újságolják ezt a mezőnagymihályi tsz-vezetők. Azt sem ütik dobra, hogy 17—18 mázsa kukoricájuk termett (má­jusi morzsoltat értve) egy holdon. Nem természetük a dicsekvés, szerényen te­szik azt, amit az élet, a hétköznapok állítanak eléjük, s ez azt mutatja, hogy annakidején komoly szándékból fakadt a választás, amikor a közös mellett döntöttek. Már végeztek az őszi mun­kálatokkal, s most jólesően gondolnak vissza a végzett munkára. Ennek kö­szönhető, hogy Mezőnagymihályon na­gyobb részt kifogtak az aszályon. Le lehet gyűrni a nehézségeket Az aszály, ha nem is annyira, mint á megye többi részén, de itt is „kimu­tatta a fogát”. Mégis, hogyan termett 17—18 mázsa kukorica, amit kezdetben még Mezőnagymihályon is alig akartak elhinni? Állítólag a szomszédos állami gazdaság sem dicsekedhetik ezzel az eredménnyel. Az elején kell kezdeni. Az elmúlt ősszel 30—35 centiméter mélyen megszántották a földet. Éjjel- nappal dolgoztak akkor a gépek. Hol­danként 100 kilogramm alap- és fej- trágyát szórtak ki a földre. A mag idő­ben földbe került. A talajt elsimították, hogy elejét vegyék a nedvesség elpárol­gásának. Nem késtek a növényápolással sem. Kelés után a kukorica egy foga­solást kapott, kétszer kapálták géppel, majd kézzel is megkapálták a kukoricát, ahol kellett kétszer is. Nem nehéz meg­állapítani, hogy ahol ennyi munkát kap a föld, ott jó termésre lehet számítani. Ahogyan azonban ezt Mezőnagymihá­lyon teszik, az megér néhány szót. Jól szervezik a munkát r Äz iparkodáson kívül a jő szervezés volt az előrejutás lendítője. Hogyan szerveztek? A kapálást rábízták a nyug­díjasokra. Ok egy hónapig állandóan a kukoricába” jártak. Annakidején az egyik idősebb tsz-tag a vezetőség elé áilt, s így szólott: — Mi nyugdíjasok vagyunk, de mivel dolgozunk is, többet érdemelünk, mint azok, akik odahaza vannak. — Az volt a kérés, hogy a dolgozó nyugdíjasok több háztáji földet kapjanak, mint az egyébként járó 800 négyszögölt. A veze­tőség mérlegelte a kérést és végül úgy vélte, hogy aki többet tesz a közösért, az valóban többet is érdemel. A vezető­ségi ülésen határoztak, majd az indít­ványt ismertették a tagokkal, s ők is helyeseltek. így történt aztán, hogy azok az idősebb nyugdíjasok, mint Pulh Már­ton, Almási József, id. Kovács Károly, Bóta Károlyné és mások, akik 80 mun­kaegységnél többet szereztek, engedélyt kaptak arra, hogy 400 négyszögölnyi tsz-területen letörhessék a kukoricát, ami azt jelenti, hogy lényegében 1200 négyszögöl háztáji földet használtak az idén. A döntés jó hangulatot szült, s nem is kell kérni az öregeket, hogy jöjjenek dolgozni, inkább egyiket-má- sikat meg kell „állítani’, ugyanis az alapszabály szerint csak 200 munka­egységet teljesíthet egy nyugdíjas egy gazdasági esztendőben. A szomszédos Üj Elet Tsz-el elleniében az Új Baráz­dában nem osztották ki a földet műve­lésre a családoknak. Lényegesebb mun­kaerőgonddal nem küzd a tsz, így a brigádmüvelés kapott itt szót. Köny- nyebb volt ellenőrizni a végzett munka mennyiségét és minőségét, jobban ha­ladt a betakarítás is. Az ellenőrzés foly­tán valamennyi munkát, jó minőségben végezték el, s ezért külön-külön a mun­kacsapatvezetők is felelősek voltak. A munkacsapatvezetők különben heten­ként számot adtak a vezetőségnek. A munkának az volt az ösztönzője, hogy a tagok mindig tudták, mit teljesítettek az előző napon. Nagy érdeme a tsz- irodának. hogy a munkaegység nyilván­tartás állandóan naprakész állapotban van. Ezt itt tartják nyilván és számol­ják el, s ezáltal a brigádvezetők men­tesülnek a máshol késő estébe hajló papírmunka alól. Idejüket főként szak­mai irányítással, ellenőrzéssel töltik. Vigyáznak a közösre A vezetőség legfontosabb feladatának azt tartja, hogy állandóan figyelemmel kíséri a munkát, a tagság tevékeny­ségét. Ha előfordulnak kisebb rend­ellenességek, figyelmeztetik a hiba el­követőjét, de ha kell, határozottan is eljárnak. Ha valaki megfeledkezik ma­gáról és a közös tulajdonhoz nyúl, a kárt megtéríttetik, ha szükséges, más munkaterületre osztják. A vezetők gyakran jelennek meg éjszaka és vasár­nap, ellenőrzik az éjjeliőröket, a tanya- központot. Ennek a határozottságnak meg van az eredménye. Nem lehetett a nyáron napközben egyetlen fogatot sem kocsma előtt találni. Mindenki a dolgát végezte. A vezetőség tagjai is példamutatóan dolgoznak, s ez jó ha­tással van a tagságra, így van erkölcsi bátorságuk fellépni a lazaságok ellen. Természetesen nemcsak a kukoricá­nál, hanem más terményeknél is jó eredményt értek el a közösben. A kisebb Üj Elet Termelőszövetkezetben is elé­gedettek lehetnek azzal, amit végeztek. Mivel közvetlenül egymás mellett él­nek, dolgoznak, a két tsz vezetősége gyakran találkozik és kölcsönösén segí­tenek egymáson. Kölcsönösen megbe­szélték, hogyan építkeznek, ebben a tekintetben az Üj Barázda az idén je­lentősen gyarapodott. Üj kukoricagóré, dohánypajta, sertésférőhely emelkedett a tanyán. S nem is állnak üresen. A ku­korica éppen, hogy befért a górékba, s állati férőhelyeik várhatóan jövőre már szűkek lesznek. A jószágnevelést tartják a legfontosabbnak a gazdálkodás külön­böző ágazatai közül. Ezért a takarmá­nyozásban is a legkorszerűbb elveket követik. Már most azt is el kell mondani, hogy a mezönagymihályiak megtalálják szá­mításukat a termelőszövetkezetben. Mindkét termelőszövetkezetben 32 forint körül terveztek egy munkaegységre. Ezt ki is osztják. Sok ember megfordult a mezőnagymihályi határban ebben az esztendőben. A hajnal, a késő este is munkában talált embereket. Ennek kö­szönhető, hogy a viszonylag nehéz esz­tendőben is jól tudtak haladni. Mindez arra mutat, hogy komolyan veszik az új életet, s biztos jövő elé tekintenek. — garami —* Kazincbarcikán a Két élet ankéton vitatták meg a £8- címü film bemutatója után met S*. G» Megnyílt Imreh Zsigmond kiállítása Pénteken, november 3-án, az esti órákban megnyílt Imreh Zsigmond festőművész kiállítása, melyet a Miskolci Képcsarnok helyiségeiben ren­deztek. A kiállítást Tóth Mária elvtársnő, a városi tanács mű­velődésügyi osztályának veze­tője nyitotta meg. Meleg sza­vakkal méltatta Imreh Zsig­mond művészetét, egyszerű, közvetlen mondanivalójú ké­peit, melyeknek témáit mindig a bennünket ölelő környezet, mindennapjaink munkája szol­gáltatja. A kiállításon — mely no­vember 17-ig tekinthető meg — 55 kép mutatja be Imreh Zsigmond, pedagógus festő­művész munkásságát. Társadalmi munkások ankétja A Hazafias Népfront Miskolc Városi Bizottsága tegnap dél­után a Szakszervezetek Megyei Tanácsa székházában rendezte meg a" társadalmi munkások első városi konferenciáját A tanácskozáson megjelent és felszólalt Koval Pál elvtárs, a Miskolc Városi Pártbizottság első titkára, valamint a poli­tikai élet és a tanácsi szervek több képviselője. A Hazafias Népfront beszá­molóját Váradi István elvtárs, a műszaki akcióbizottság ve­zetője ismertette. Elmondotta, hogy a város fejlesztésében már eddig is nagy segítséget nyújtottak a Hazafias Népfront aktívái, s a társadalmi munká­sok. Számos példával illuszt­rálta, hogy a különböző tele­püléseken munkálkodó társa­dalmi aktívák hogyan mozgó­sították a város lakosságát, különböző célfeladatok meg­oldására. A Hazafias Népfront aktívái és a társadalmi mun­kások igen sok segítséget adtak egyes kerületekben a villany, a vízvezetékhálózat bővítésé­hez, az utak javításához. Váradi elvtárs a Hazafias Népfront Városi Bizottsága ne­vében arra kérte a jelenlévő­ket, hogy a jövőben is az ed­digihez hasonló buzgalommal szervezzék és vezessék a társa­dalmi munkát, hogy a jövőben növekedjék a társadalmi mun­ka értéke, és a kerületi taná­csok rendelkezésére bocsátott anyagi eszközökből minél több új létesítmény gazdagítsa vá­rosunkat. A beszámoló után több hoz­zászóló ismertette a társadalmi munka szervezésében szerzett tapasztalatait A rendkívül hasznos tanács­kozás részletesebb ismerteté­sére lapunk későbbi számát*» visszatérünk. A miskolci Béke-moziban lelkesen köszöntötte a közön­ség Danyil Hrabrovickijt, a Tiszta égbolt című film for­gatókönyvének íróját és Mar­garita Vologyina filmművész­nőt, a szovjet filmküldöttség megyénkbe érkezett tagjait Az ünnepélyes megnyitó után Benyák Béla elvtárs, a Mozi­üzemi Vállalat igazgatója a vállalat dolgozói nevében ajándékkal kedveskedett a vendégeknek. Kazincbarcikán is szeretet- Az ünnepélyről távozó ven- tel fogadták az ünnepi film- dégeket úttörők és autogram­hétre érkezett küldötteket vadászok vették körül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom