Észak-Magyarország, 1961. november (17. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-26 / 279. szám
II i Pl “ I 'Világ proletárjai, egyesüljetek? Épül a süldőszállás ■V-l ' ' ' \ •: ''S- •■ . XVII. évfolyam 279. szám Ara: 70 fillér 1961. november 26, vasárnap ivatalos közlemény Hruscsov és Kekkonen megbeszéléséről Moszkva (TASZSZ) Moszkvában hivatalos közleményt adtak ki Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Urho Kekkonen. a Finn Köztársaság elnöke Novoszibirszk- ben november 24-én lezajlott megbeszéléseiről. A megbeszéléseken, amelyeket a finn kormány kért, a finn kormányhoz intézett október 30-i szovjet jegyzékkel összefüggő kérdéseket vitatták meg. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke a megbeszélések során hangsúlyozta, a jelenlegi feszült nemzetközi helyzet arra kényszeríti a Szovjetuniót, hogy minden rendelkezésére álló eszközt és lehetőséget használjon fel biztonságának biztosítására és tegyen meg minden szükséges intézkedést, hogy felkészüljön, egyebek között a német militaristák Balti-tenger felől jövő, Finnország területén. vagy légiterén keresztül végrehajtandó esetleges támadásának elhárítására. Hruscsov rámutatott, hogy a szovjet kormány véleménye szerint .szükségesnek látszik a szovjet—finn katonai tanácskozás az 1948-as szerződés alapján. Kekkonen elnök egyetértett abban, hogy az európar háború kitörésének lehetőségére vonatkozó érvek teljesen megalapozottak. Felhívta a figyelmet azonban arra, hogy a tanácskozás megkezdése bizonyos nyugtalanságot kelthet és háborús pszdhózist eredméA Szovjetunió a jószomszédság alapján tárgyalt a finn néppel Moszkva (MTI) A Magyar Távirati Iroda ■moszkvai tudósítója írja: — Hruscsovval lehet tárgyalni! Szó sem volt nyomásról, még kevésbé fenyegetésről! — így nyilatkozott Moszkvában a novoszibirszkd tárgyalásokról Kekkonen elnök kíséretének egyik tagja. A Novoszibirszk melletti egyemeletes vízparti ^.dácsában” (villában) rendkívül barátságos hangnemben zajlottak le a szovjet és a finn vezetők tárgyalásai. A szombaton kiadott közös közlemény megsemmisítő csapást mért a NATO vezetőinek és a finn szélsőjobboldali köröknek azokra az állításaira, hogy a Szovjetunió zsarolja, fenyegeti északi szomszédját, brutális nyomást gyakorol Finnországra. A finn köztársasági elnök kijelentette, mélységesen megalapozottnak és indokoltnak tekinti a Szovjetuniónak a nyugatnémet háborús készülődések miatt táplált aggodalmát és ebből Finnországnak is le kell vonnia a megfelelő következtetéseket. Moszkvai sajtókörökben hangoztatják, hogy a szibériai tárgyalások számottevően megerősítették a Paasikivi— Kekkonen vonal híveinek helyzetét a finn belpolitikai életben és különösen növelték Kekkemen elnök tekintélyét. A tárgyalások ezenkívül csattanói választ adtak azokra a sűrűn elhangzó nyugati rágalmakra, amelyek szerint „Hrus- csowal nem lehet tárgyalni”. k.A Szovjetunió kérlelhetetlen és ultimativ magatartást tanúsít”, stb. „Ha egy kis nép vezetőit ekkora figyelemmel és tapintattal hallgatják meg, miért ne tárgyalhatnának Hruscsovval a. nyugati hatalmak a német békeszerződésről?” — Ezt a kérdést joggal vetette fel Moszkvában egy semleges megfigyelő, de joggal kérdezheti ezt Európa közvéleménye is a NATO-hatalmak vezetőitől. Kekkonen elnök szombaton este utazik haza Moszkvából. Vasárnap Kekkonen Helsinkiben rádió- és televízióbeszédet mond. A Szovjetunióban elért diplomáciai sikere alátámasztja Fagerholm parlamenti elnök szerdai nyílt levelét, amelyben javasolta, hogy a parlament választási harc nélkül, külön törvénnyel hosszabbítsa meg újabb hat évre Kekkonen nemsokára lejáró elnöki megbízatását nyezhet a skandináv országokban. Az elnök ezért azt javasolta, hogy a Szovjetunió ne ragaszkodjék tanácskozási javaslatához. Kifejtette azt a véleményét. hogy a kérdés ilyen megoldása elősegítené a közvélemény megnyugtatását egész Skandináviában, csökkentené a katonai előkészületek szükségességét nemcsak Finnországban és Svédországban, hanem a NATO-tagálla- mokban — Norvégiában és Dániában is. Kekkonen elnök ugyanakkor megjegyezte: bízik abban, hogy a kérdésnek az ő javaslata alapján történő megoldása. ha csak nem éleződik az általános helyzet, megfelel a Szovjetunió biztonsági érdekeinek is. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, tekintettel Kekkonen elnök kellő politikai tapasztaltságára, bízva jóakaratában és abban a képességében. hogy fenn tudja tartani és meg tudia erősíteni a jelenlegi külpolitikai irányvonalat, a Paasikivi—Kekkonen- vonalat, Finnország semlegességének vonalát. — kijelentette, hogy a szovjet kormány egyelőre lehetségesnek tartja’ az általa javasolt katonai tanácskozás elhalasztását. Nyikita Hruscsov ezzel kapcsolatban hangsúlyozta. a szovjet kormány reméli, hogy a finn kormány figyelemmel követi az észak-európai és a Balti-tengeri helyzet alakulását. és szükség esetén a szovjet kormány elé terjeszti a megfelelő intézkedések rúegté- telére vonatkozó elképzeléseit. vsse* S - .Igá; . é A hernádit^metl Vörös Csillag: Tsz öregje és fiatalja egyaránt résrt 1:ér a közös mttnkából. A é nagy, nyári mezöpazdosági munkák befejezése után már a jövőre készülnek. A tsz építő brigádja: Í *r Osvátb Bertalan, Berta Balázs és Galuska János a szabad süldűszállás kifutóját építik. Sz. Gy. ********************* ******************************** * * ********** Berzevíczy Gergelyre! nevezlek el a Miskolci Közgazdasági Technikum Kereskedelmi Tagozatát Jubileumi díszünnepség a Miskolci Nemzeti Színházban a miniszterhelyettes elvtárs. — Nagy jelentőségű volt, hogy ez az alapításában régi, jónevü intézmény jól szolgálta a kereskedelmi szakoktatást. Mindig számoltunk az iskola értékes, hagyományokat őrző múltjával, építettünk és építünk a testület tapasztalatainak becsületes munkájára. — A pedagógus, a nevelő számára nincs nagyobb öröm, mint látni: tanítványaik derék emberekké fejlődtek, becsületesen dolgoznak. Az iskola tanulói évek óta minden nyáron szakmai gyakorlaton vesznek részt a különböző kereskedelmi egységekben. Dicséretükre legyen mondva: az általános vélemény szerint ügyesen, szorgalmasan dolgoznak. Halász elvtárs beszéde befejező részében köszöntötte az iskola tanári karát és tanuló ifjúságát, majd a párt, a tanács és a tömegszervezetek képviselői mondták el üdvözlő szavaikat * ! A Miskolci Nemzeti Színháziban rendezett díszünnepség további részében dr. Deák Gábor, az iskola tanára ismertette !az iskola névadójának, Berze- [viczy Gergelynek életét és [munkásságát. Ezután Halász 'János belkereskedelmi miniszterhelyettes elvtárs a Magyar [Népköztársaság Munkaérdem- [érem kitüntetést nyújtotta át 'Kismartoni Károlynak , az is- ikola igazgatójának; az Okta- [tásügy kiváló dolgozója kitun- [tetést kapta dr. Deák Gábor és 'a Belkereskedelem kiváló dolgozója kitüntetésben részesült '.dr. Létay Ferenc, az iskola 'tanára. A díszünnepség további [részében kultúrműsor következett. [ A 75. jubileum alkalmából .rendezett ünnepség részletes [ismertetésére lapunkban visz- [sza térünk. I I k [ A nyugati megszálló ’csapatok 65 000 hektár gyakorlóteret követelnek a bonni kormánytól [ Ä Werhpolitische Informa- •tion című bonni katonai szaklap közlése szerint a nyugati .megszálló csapatok azt köve- »telik a bonni kormánytól, [hogy hadgyakorlat! célokra .bocsásson rendelkezésükre [65 000 hektár termőföldet. A .földterületet a lehető legrövidebb időn belül át kell adni a [nyugati parancsnokságoknak. A bonni hatóságok a föld [igénybevételére vonatkozó törvények értelmében kisajátíthatják a nyugatnémet parasztok földjét és ez ellen az érintetteknek nincs joguk tiltakozni. Az említett lap megjegyzi. hogy az Adenauer- [kormány csupán 1961. június 1 és 1Ö61. július 30 között [többezer hektár földet adott iát 54.7 millió márka értékben a megszálló katonaságnak. (MTI) A Miskolci Közgazdasági Technikum Kereskedelmi Tagozata fennállásának 75. évfordulója alkalmából rendezeti jubileumi díszünnepség második napja a SZOT nagytermében rendezett ünnepi önképző- köri üléssel folytatódott. Ezen Kerényi László, az iskola 1V/A osztályos tanulója mondott ünnepi megemlékezést, majd az önképzőkör névadójának, Széchenyi Istvánnak munkásságát i ismertette Várbíró György. A továbbiakban az első magyar közgazdászról, Berzeviczy Gergelyről hallottunk szép előadást Tátrai Erzsébet iskolai tanulótól. Délután 3 órakor a Miskolci Nemzeti Színházban névadással egybekötött jubileumi díszünnepélyt rendeztek, amelyen Kismartoni Károlynak, az iskola igazgatójának megnyitó beszéde után Halász János, a belkereskedelmi miniszter helyettese mondott ünnepi beszédet. Halász János miniszterhelyettes elvtárs ünnepi beszéde bevezető részében megemlékezett az iskola gazdag múltjáról, majd így folytatta: — A felszabadulás után az iskola a pedagógusok szakszervezeti életének égjük központja lett. Tanárai gyorsan bekapcsolódtak a szakszervezet keretében meginduló szakmai és ideológiai továbbképzésbe nemcsak mint hallgatók, hanem mint a továbbképzés vezetői is. Az iskola sokat tett a felnőtt dolgozók oktatásáért. E téren már hagyományokkal rendelkezik,' hiszen 1891-től folyamatosan szerveztek itt például női szaktanfolyamokat. Az 1942—43. tanévben pedig elkezdődött a felnőttek rendszeres oktatása az esti tagozaton és az érettségizettek továbbképzése — szakmai vonalon. — 1953-ban került az iskola a Belkereskedelmi Minisztérium hatáskörébe — mondotta-oOoGrigorij Csulirajj elutazott Budapestről Grigorij Csuhraj, Lenin-df- jas szovjet filmrendező, aki Belgrádból jövet több napot Magyarországon töltött, visszautazott a Szovjetunióba. A l~dves vendéget a Művelődésügyi Minisztérium és a Film- főigazgatóság képviselői bú wuztalták. (MTI) Az ötéves terv tükrében Új feladatok a Borsodnádasdi Lemexgyárban A vadregényes vo1^' fekvő gyárat — amelyet száz évvel ezelőtt, 1861. október 7- cn alapítottak — az utóbbi évek során jelentősen fejlesztettük, korszerűsítettük. Különösen az újítómozgalom eredményeként nőtt a gyár kapacitása. Ennek, s nem utolsó sorban a fizikai és műszaki kollektívának köszönhető, hogy a nagymúltú gyár hosszú időn keresztül rendkívül kimagasló termelési sikerekkel írta be nevét a felszabadulás utáni ma gyár ipar fejlődéstörténetébe. Ma már a népgazdaság teljes súlyával támaszkodhat erre a gyárra, amely az országban az ötödik nagy lemezgyár, amelynek jól képzett igazgatója, főmérnöke és vezető műszaki gárdája a fizikai dolgozókkal jó összeforrottság- ban, lelkiismeretesen munkálkodik: Egyes üzemrészekben még régi gépekkel, berendezésekkel kénytelenek dolgozni, mégis: az akadályokat, nehézségeket leküzdve, a Borsodnádasdi Lemezgyár megyénk és az ország egyik legjobban és leggazdaságosabban termelő vasipari üzeme. Az itt dolgozó hengerészek, lemezgyártók és a műszakiak is, még apjuktól tanulták a mesterséget. Ná- dasdon egy évszázadon át apáról fiúra szállt a lemezgyártó mesterség, amely a legnehezebb szakmák közé sorolható. S most, a második ötéves terv első esztendejében is derekasan dolgoztak a keménykötésű nádasdi munkások. Hetvenegyezer tonna anyagot adtak az országnak, igen jó minőségű finomlemezeket, amelyeket ma már nem nélkülözhet a bádogos, az edénygyártó, a csatornakészítő, a konzervdoboz készítő, a gyógyszerdoboz készítő, a mosógép-, a villamostrafó-, a háztartási cikkeket gyártó és az autó- karosszéria gyártó ipar. De ma már a mezőgazdaság sem. S ebben az évben sok jó minőségű anyaggal látta el a gyár a különféle iparágakat. De bármennyire is eredményes volt a termelés, az ország finomlemez szükségletének csak kis részét képesek Nádasdon legyártani. Mégis, az ötéves terv második esztendejében, a gyár dolgozóinak helyeslése mellett, még többet gyártanak: kb. 80 ezer tonnátNagyok tehát “da££ még jobb munkára szólítják a munkásokat és műszakiakat egyaránt: A gyár főmérnöke, a köztiszteletben álló és nagytudású műszaki vezető, Neuhöffer Ernő azt mondja a gyár előtt álló feladatokról: — Ismerjük a feladatokat, már a műszaki terveket is elkészítettük. Dolgozóink előtt világos a teendő: növeljük a mennyiséget, a minőség javítása mellett. Azt is tudjuk, hogy sok nehézséget kell le- küzdenünk, hiszen régi a gyár, sok területen még nem sikerült meghonosítani a korszerű technológiát. Ez azonban nem akadály, a gyár munkásaira mindenkor számíthat az ország. A nagy tervek csak a helyes műszaki intézkedések és beruházások mellett valósíthatók meg. Mert nem elég az akarat, meg kell teremteni a feltételeket is. Erről így nyilatkozik a főmérnök: — Lágyítókemencét építünk, decemberben már elkészül. Ez azt jelenti, hogy a többlet- termelésből adódó anyagokat ezzel a kemencével majd kf tudjuk készíteni. Itt jegyzem meg, hogy amíg ebben az évben a mennyiség növelése volt a fontos, jövőre — és a második ötéves terv következő éveiben is — a minőség javítása a főfeladat. — Milyen beruházást kezdenek 1962-ben? — Az anyagok gyorsabb mozgatása, elszállítása érdekében új darupályát építünk. Amíg ebben az évben „csak" 60 tonnát, jövőre már 100 tonna saválló lemezt gyártunk, kidolgozva a saválló lemezgyártás pontos technológiáját — Ez igen fontos anyag, nem lehetséges, hogy többet is gyártsanak belőle? — kérdeztem a főmérnököt, aki igen alaposan ismeri a terveket, a gyár rejtett tartalékait, a kapacitás növelésének minden lehetőségét. Ezt válaszolta: • — Elárulok egy „titkot”: máris úgy tervezünk, hogy ha több alapanyagot kapunk, akkor több saválló lemezt gyártunk. Hogy mennyivel többet? Esetleg 100 tonnával többet. A későbbi években természetesen ebből az anyagból is mind többet, és többet gyártunk majd. Ehhez és a többi munkához persze segítség is kell::: — Kitől várnak segítséget? — Több segítséget, jobb munkát várunk az ózdi gyártól. December hónap első felében például 150 tonna transzformátorplatina' kihengerlését várjuk, ez szükséges még ahhoz, hogy az éves tervet is teljesítsük. Valóban szép és nagy, de egyben nehéz feladatok előtt áll a Borsodnádasdi Lemezgyár. Az 1962-es évre már az önköltségi térvet is kidolgozták, e szerint 7 millió forintos önköltségcsökkentést irányoztak elő, zömmel az anyagtakarékosság területén. Ugyanakkor 8 millió forintot használnak lel beruházási célokra, a < termelés további bővítését és' a minőség javítását jelentő[ fejlesztésre. Ez is szükséges.« Jövőre már havonta több mintj .3 ezer tonna föltekercselt' szé-i les lemez érkezik Dunaújvá-] rosból, amelyet itt dolgoznak! feL- A dolgozók “kJ veket, amelyeket megküldtünk] a Vaskohászati Igazgatóság-' nak is — mondotta a gyár fő-] mérnöke, s elárult még egy« „titkot”: — Gáztisztítómassza-[ gyártó üzemet létesítünk. Ez! az üzem a gáz tisztítására al-' kalmas anyagot állít majd elő,! olyan anyagot, amelyet eddig' import útján szereztünk be. A[ tervek szerint az új üzem a' második ötéves terv második! esztendejében mar megkezdi« működését. Hogy mit jelent a[ gyárnak ez a beruházás? Az! üzemre fordított összes költ-[ ség 1 év alatt megtérül. Éppen! úgy, mint a hengercsiszoló-1 gépre fordított költség. Ez a[ gép a finomhengerlésnél igen« nagy jelentőségű, december-! ben helyezzük üzembe. < Erős, jólképzett munkásgár-! dát képviselnek a nádasdi hen-< gerészek, a gyár kétezernégy-[ száz dolgozója. Megmutatkozik« ez évek óta, és ebben az év-] ben is, hiszen az eredmények« alapján szépen részesülnek' majd a nyereségrészesedésből.! Bizton számíthat tehát a nép-« gazdaság a lemezgyáriakra, [ mert olyan brigádok dolgoz-! nak itt, mint például a Novak,« a Kelemen, a Kurtán és a Ko-[ vács-brigád, és olyan műszaki < vezetők, mint Mező Béla ősz-] tályvezető, Varró Kálmán fő-, technológus, Molnár László fő-; mechanikus és valamennyi [ üzemvezető, akik a munkások-« kai összeforrva képesek a nagy ] feladatok elvégzésére. < Hogyan is mondotta Neu- ] hoff er főmérnök: < — Számíthat ^gaXág.! Nem hozunk szégyent a száz[ esztendős Borsodnádasdi Le-[ mezgyárra. Az ötéves tervből« mi is jobb munkával vesszük] ki részünket... < Szegedi László '
