Észak-Magyarország, 1961. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-25 / 252. szám

ESZAKMAGYARORSZAG

Szerda, 1961. október 25.

A zsujtai kommunisták számvetése

(Tudósi tónktól.)

y suit a közs®S kommunisA.SUJIU ^ az abaujszántói

járásban az elsők között tartották beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlésüket. A kis alapszervezet taggyűlése amolyan számvetésíéle volt, ahol sokoldalúan mérlegelték az elmúlt két esztendő munkájának tapasztalatait. A vezetőség beszámolójából két dolgos esztendő munkája bontakozott ki. Nem kevesebbről esett szó, mint arról, hogy Zsujta község gazdasági és kulturális élete ez időszak alatt alapjaiban megváltozott és hogy ennek a nagy munkának élharcosa a pártszervezet volt.

Legtöbb szó a termelőszövetkezet életéről, munkájáról esett. Egy éve, hogy Zsujta termelőszövetkezeti község lett. Á nagy átalakulás megsokszorozta a pártszervezet feladatait. A zsujtai kommunisták már tavaly is jól látták, hogy a legfontosabb. feladat: jól dolgozó, jól gazdálkodó termelőszövetkezet lé- rehozása, amelyben a tagok jobban megtalálják számításukat, mint azelőtt. így történt, hogy a termelőszövetkezet gondja egyben a pártszervezet gondja is volt az elmúlt évben, s a pártszervezet a kommunisták példamutatásával igyekezett a soronkö vetkező gazdasági feladatokra mozgóOíven — Híven

A POG ONYPUSZTAI tangazdaság különösen szerdán és csütörtökön népes. A putnoki Mezőgazdasági Technikum tanulói ugyanis ezeken a napokon tartják gyakorlati foglalkozásukat. Az elsőéveseket a gépek mellett találjuk. Ismerkednek „velük”. Arrább, az épületek mögött a harmadikosok dolgoznak. Ingre vetkőzve, némelyek félmeztelenül, nagyokat merítenek a lapáttal, s dobálják a földet a kukoricaszárra. Silóznak. Pedagógus is van velük, a munka irányítását azonban nem is a nevelő, hanem a brigádvezetö végzi. A brigádvezető, aki szintén a technikum hallgatója. Tisztsége természetesen nem állandó, hol az egyik, hogy a másik tanuló kerül erre a posztra.

— Nem hálás feladat ez. Bárki szívesebben dolgozik, mint brigádvezetősködik.

De meg kell szokni ezt a munkát is, mert bizony, a helyes szervezés, a megfelelő irányítás mindig nagyon fontos. Majdani munkahelyükön pedig erre különösen szükség lesz.

Igen, a munkahely. Az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek várják a szakembereket. Sokszor leírtuk már ezt a mondatot, és sokszor le is fogjuk írni. Hogyan tanulnak itt a leendő szakemberek? Hogyan készülnek munkahelyükre?

A putnoki Mezőgazdasági Technikum rendkívül jó adottságokkal rendelkezik. Nemcsak a szép parkokra, a nyugalmat árasztó épületekre gondolunk, — ahol egyébként nyáron rendszerint úttörők üdülnek —, hanem a technikum egészére, komplettségére. Egy helyen található az iskola, a diákotthon és a közelben a tangazdaság. A technikum 144 tanulójából 102-őt tudnak diákotthonban elhelyezni. így tehát az iskolában és az iskolán kívül is a nevelők irányíthatják a fiatalokat. Ha ehhez hozzávesz- szük, hogy csaknem minden

nevelő az intézetben lakik, akkor talán hihetővé válik, amit a jó adottságokról mondtunk.

Az elmúlt években sokat kísérleteztünk — szól Ozsváth János igazgató. — Ez évben a kísérletek gyakorlati megváló sításán dolgozunk. A mi munkánknál különösen fontos a gyakorlat. Ma már ott tartunk, hogy oktatásunkban az elmélet és gyakorlat körülbelül öt- ven-ötven százalék.

A technikum oktatása nagyjából két részre oszlik: őszitavaszi és téli idényre. Az őszi-tavaszi idényben a 4+2-es formában tanítanak, télen pedig főleg elméleti oktatásban részesítik a diákokat. Télidőben is tartanak havonként egy-egy üzemszemléleti napot. A gyakorlati foglalkozás egyik jól bevált módja, a naposi szolgálat. Ilyenkor a tanulók vagy az állattenyésztésnél, vagy a növénytermesztésnél kapnak feladatot, melyet az agronómus, vagy a brigádvezető irányításával végeznek el.

A technikum jó hírnevet szerzett magának. Borsod megyében nehéz olyan állami gazdaságot találnunk, amelyben ne dolgozna egy-egy Put- nokon végzett fiatalember. Sokan szeretnének itt tanulni. Minden évben körülbelül négyszer annyian jelentkeznek, mint ahányat fel tudnak venni. A diákotthonban kényelmes helyet biztosítanak. A hálókban rehd, tisztaság, az emeletes ágyakat is kicserélték, csak elvétve látni egyet-egyet. A hálók, mosdók, zuhanyozók, tantermek tisztasága a tanulók fegyelmezettségét is bizonyítja.

MERT — MONDANI SEM KELL —, ez is nagyon fontos. Aki itt rendben, fegyelmezetten tud élni, s szünet után az első szóra felkel és elfoglalja helyét a silókukorica mellett, hogy folytassa a munkát, az majd az „igazi” munkahelyén is eredményesen tud dolgozni.

Priska Tibor

sítani. A vezetőség jóleső érzéssel számolt be arról, hogy Zsujtán a rendkívül aszályos nyári időjárás ellenére sem késlekedtek a növényápolással, a betakarítással, s' a munkákból a termelőszövetkezet asz- szonyai és a családtagok is derekasan kivették részüket. Időben és gyorsan végeztek az aratással és a csépléssel is, jelenleg pedig már a betakarítási munkálatok vége felé járnak. A pártszervezet most minden erejét arra összpontosítja, hogy idejében végezzenek az őszi szántás-vetés munkálataival, s hogy a tavasziak is őszi mélyszántásba kerülhessenek.

Abban, hogy a termelőszövetkezet tagsága a rendkívül aszályos időjárás ellenére is megtalálja számítását, jelentős része van a zsujtai pártszervezet irányító, nevelő munkájának. A kukorica például, ebben az évben sok helyen gyengén fizetett, mégis, Zsujtán kevés olyan tsz-tag akad, akinek törés után legalább két szekér kukoricát ne szállítottak volna haza természetbeni juttatás címén. A zárszámadás természetesem még ezután következik.

A taggyűlésen sok szó esett a község kulturális fejlődéséről is. Jóleső érzéssel állapították meg, hogy a legutóbbi vezetőségválasztások óta ugrásszerűen megnőtt a község lakosainak kulturális igénye és ezt a pártszervezet, a tanácscsal és a tömegszervezetekkel együtt igyekszik is kielégíteni. A pártszervezet televíziója úgyszólván az egész község nevelésének és szórakozásának szolgálatában áll. Állandóan növekszik a mozilátogatók száma, s a bemutatott filmekről egyre nagyobb szakértelemmel beszélnek. Sokan iratkoztak be a község népkönyvtárába és szinte alig várják a legújabb könyvek érkezését.

A pártszervezet sokat törődik a falusi KISZ-szervezet irányításával.

Mind a vezetőség beszámolójából, mind pedig az elhangzott felszólalásokból mély felelősségérzet csendült ki a község, a termelőszövetkezet gondjai, problémái iránt. Az eredmények felsorolásán kívül bátran bírálták a munka fogyatékosságait is, okos javaslatok hangzottak el a még meglévő hibák felszámolására.

Szóba került P

kongresszusa is, és a felszólalók örömmel állapították meg, hogy a kommunizmus ragyogó jövőt biztosít az egész emberiség számára. Ezért, a zsujtai kommunisták bizakodva néznek a jövő elé, meggyőződésük, hogy a legközelebbi vezetőségválasztó taggyűlésen termelőszövetkezetük és a község életének újabb fellendüléséről adhatnak majd számot.

Szádeczki István

Eredményes munka

a ksmgressz'ias napjaiban

Javítják a ssén fű tő úrié két, korábban teljesítik évi tervüket a borsodi bányáttsok

m » ___t; bányavidéken

A borsodi több mint 2Q

ezer bányász nézte végig televízión és hallgatta rádión az SZKP XXII. kongresszusának eddigi közvetítéseit. Az Ózd- vidéki Szénbányászati Tröszt bányatelepein több mint 200 megbeszélést tartottak, ahol elsősorban a programtervezet került szóba. Az ózdvidéki szénbányászok, akik az idén

a tervezettnél mintegy 40 kalóriával magasabb fűtőértékű szenet termeltek, elhatározták, hogy további gondos munkával, a helyileg legmegfelelőbb technológia alkalmazásával tovább javítják az általuk termelt szén minőségét és év végéig a termelt szén fűtőértékét kereken 100 kalóriával javítják;

Határidő előtt két héttel 481 lakást adnak át Miskolcon

A Borsod megyei Építőipari Vállalat dolgozói is nagy érdeklődéssel kísérik az SZKP XXII. kongresszusának munkáját. Az építők Hruscsov elvtárs történelmi jelentőségű beszámolói után úgy határoz lak, hogy az új lakások építésének meggyorsításával bizonyítják be a szocialista tábor iránti hűségüket. Vállalták hogy a Miskolcon épülő 481

A háború elkerülhető

Ezekben a napokban, amikor Moszkvára tekint az egész világ, a diósgyőri gyárak dolgozói is állandó figyelemmel kísérik a XXII. kongresszus munkáját. Munkaszünetekben, beszélgetéseken sok szó esik Hruscsov elvtárs beszámolójáról. Papp Zoltánná, a finom- hengerde csiszolója ezeket mondta, amikor felkerestük:

— Anya vagyok, van egy kilencéves fiam. Rágondolni is rossz, mj lenne egy háború esetén. Ahogy meghallgattam Hruscsov elvtárs beszédét, meggyőződésem, hogy elkerülhetjük a háborút, ügy gondolom, nemcsak én vélekedek lOV, hanem minden asszony, minden édesanya. Erről beszélgetünk mostanában a legtöbbet.

Méretezési Roníerencia

Kedden megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia négynapos konferenciája, a műszaki fejlesztés egyik alapvető kérdéséről, a gépek és szerkezetek korszerű méretezéséről. A konferencián nagyszámú magyar résztvevőn kívül 15 ország hetven szakembere vesz részt. A Szovjetunió és a legfejlettebb nyugati országok világszerte ismert szaktekintélyei személyesen, vagy beküldött előadásokkal szerepelnek.

lakást a szerződésben megállapított december 31. helyett két héttel előbb átadják. A felajánlás maradéktalan teljesítésére a műszaki vezettük számos helyen átszervezték a brigádok munkáját és részletes lakásátadási tervet készítettek; A dolgozók pedig, a jó időt khasználva több építkezésen kétműszakos termelést vezettek be. A határidő előtt átadásra kerülő lakások között szerepel — többek között — a Bajcsy-Zsilinszky úti és a Kilián lakótelepi 10 emeletes toronyházak. Az utóbbi épület legfelső emeletén kap helyet az Uránia bemutató csillagvizsgáló;

A vállalás teljesítésére » királdi, a somsályi és a farkas- lyuki bányában egy-egy minőségjavító brigád alakult. A brigádok, a bányák termelésének zömét ádó frontfejtéseken, a szállításon kívül a gumi- és kaparószalagokra kerülő szenet is vizsgálják, a meddőt különválogatják;

Mindhárom brigád a XXII. Pártkongresszus nevet vette fel.

A Borsodi Szénbányászati Tröszt legnagyobb bányaüzemének, a miskolci szénbányáknak termelési' tanácskozásait a XXII. pártkongresszus idején tartják. A szombaton megtartott üzemi tanácskozáson, ahol mind a 9 akna műszaki vezetői és legjobb dolgozói részt vettek, elhatározták, hogy évi tervüket határidő előtt 12 nappal befejezik. A miskolci szénbányák már 9 napos előnnyel dolgoznak eddig esedékes tervükhöz viszonyítva. A vállalás teljesítéséhez szükséges további 4 napos előnyt elsősorban a termelékenység mintegy 10 százalékos növelésével, valamint, a jelenleg is működő bányagépek jobb kihasználásával akarják elérni; A tanácskozáson négy bánya legjobb szocialista munkabrigádja jelentette be, hogy felveszi a „XX lh pártkongresszus brigád” nevet.

Az SZKP XXIÍ. kongresszusa a mi ügyünk is

A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresz- szusáról, az ott elhangzottakról beszélgettünk a minap Mura Péter elvtárssal, a miskolci Liszt Ferenc Filharmonikus Zene- , kar vezető karnagyával. A szocialista építésről, a Szovjetunió által a szocialista államoknak nyújtott segítségről szólva Mura Péter elvtárs — többek között — a következőket mondta:

— Az elmúlt négy évben különös szerencsém volt, hogy az élet fejlődését, a jólét növekedését egyidejűleg figyelhette!» meg Magyarországon és Lengyelországban. Valahányszor hazajöttem, újabb és újabb létesítmények tárultak szemei» elé és valahányszor visszautaztam Lengyelországba, ott is — különösen Varsóban — egyre több új utcasor építése tűnt fel olyan helyeken, ahol néhány hónappal előbb még nyoma ser» volt építkezésnek.

Nyilvánvaló, hogy ez a fejlődési ütem elképzelhetetlen lenne a Szovjetunió nagy eredményei nélkül, amelyek közvetlenül és közvetve emelik a mi életnívónkat is. A művészeti életre is ösztönző hatással van országaink kapcsolata. Művészeink kiutazásaik alkalmával közvetlenül is találkoznak a szovjet élettel és mi itthon, akik a szovjet művészeket látjuk és hallgatjuk, igyekszünk saját munkánkban is felhasználni a tapasztaltakat. Nagyon örülök például a Leningrádi Filhar" mónikus Zenekar januárra tervezett miskolci vendégszereplésének, mert a közvetlen találkozás nemcsak a közönség számára lesz élmény, hanem zenekarunk is ösztönzést nyer majd a kiváló együttes művészetéből. Ez a fajta közvetlen kapcsolat és a testvéri országoknak nyújtott támogatás összefügg a XXII. kongresszuson ismét kifejezésre juttatott proletárinternacionalizmus eszméjével, amely a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusát a mi ügyünkké is teszi.

Müszinttervek révén több mir-t 45 millió forint megtakarítás

A kommunizmus terve itt ég az emberi szívekben•••

Kétszázötven vagon barackmag

Szegeden öt év óta működik az ország egyetlen magfeldolgozó vállalata. Legfőbb cikkük a barackmag, amelyből két éve még csak huszonöt, az idén pedig már 250 vagonnyit juttatnak az élelmiszeriparnak, illetve exportra. A magokat acélhengerekkel összetörik, utána sós fürdőbe teszik, ahol a könnyebb fajsúlyú mag

elválik a csonthéjtól, majd szárítás után, csomagolva az élelmiszeripari üzemekbe szál- Utiák. A korábban jórészt hulladékba került barackmag az új idényben mintegy hatmillió forint termelési értéket jelent a vállalatnak. Ezenkívül szilva- és meggymagot is szállítanak az olajipari vállalatoknak.

váth elvtárs nekem mondja el gondolatait.

— Bennünket, valamennyiünket az SZKP XXII. kongresszusa foglalkoztat... Azt mondja az egyik kitétel: „a kommunizmus századunk nagy erejévé vált”. Én azt mondom, ez az erő képes lesz felülkerekedni a háborún.

Kísérőmre, Hámori Sándor üzemvezetőrn nézek.

— Úgy tudom, a kongresz- szus alkalmából vállalták, hogy terven felül ez évben húsz húzógépet gyártanak a Szovjetunió számára.

— Igen, a többi üzemmel egyetemben.

— Nagy dolog ez.

— Nagy. De talán nem is ez fejezi ki igazán a kongresz- szus hatását. Ennél sokkal többet ér az az erkölcsi erő, magabiztosság, nyugalom, melyet a kongresszustól kapunk. A történelmi jelentőségű tanácskozáson elhangzottak éta nvugodtabb a léékor, jobban megy a munka, derűsebb az élet. Ha valaki azt kémé, bizonyítsam be ezt adatokkal, talán nem tudnám (hacsak azzal nem, hogy tovább javult a munka minősége, kevesebb a selejt). A változást látom, érzem az emberek mozdulataiban, a szavakban, a szemek pillantásaiban, a munka ritmusában.

Nagyon érdekes ez a megállapítás. Tegyünk egy kísérletet. Az üzem közene táján középmagas fiatalember — Vida C"'-*áv — álldogál az esztergapad mellett. Húzótárcsát simít gépével.

— Mi újság, legény?

Nevet, fogát villogtatja.

— Csak voltam legény. Két hónapja házas vagyok .,. Egyelőre a mamánál lakunk.

— Más újság?

— Akad ... Két hónapja brigáddá alakultunk. 14-en.

— Jobb így ?

— Sokkal. Azóta csökkent a selejt, ritkább a késés. Különösen iól me«v a munka a kongresszus Kezdete óta.

— Miért?

— Hogy is magyarázzam meg... szóval, ha az ember látja a '"-•őt — hová mi is elérkezünk egyszer, több az értelme az életnek.

A túloldalon nyúlánk fiatalember, Tassi László merengő arccal figyeli az esztergagép munkáját.

— Min gondolkozik?

Felpillant. Zavartan mosolyog.

Talán ki is nevet... álmodoztam ... milyen Is lesz a Szovjetunióban húsz év múlva az élet... Erről sokat beszélgetünk. Az elmúlt héten éjszakás voltam. Este 10-kor Gál Jóskával, Takács Jóskával úgy belemerültünk a vitába: mi hangzott el a kongresszuson, milyen lesz a jövő, hogy a végén a művezető mosolyogva ránk szólt: „Jó, jó fiúk, én megértem, hogy ti gondolatban 1980 körül jártok, de azért ne felejtsétek el, hogy &i általunk készített szovjet exportgépek is kellenek a terv megvalósításához”. De ugye —■ kérdezi —, ezt a kis beszélgetést cshk nem írják a rovásomra? v

Hámori Sándor végigkísér a szereidében, a rengeteg alkatrész, félig, egészen kész, s becsomagolt, útrakészen álló húzó-, sodrógépek között. Az eredményekről, a jövőről beszél.

— 1957 ÖTA VAGYUNK ebben az új csarnokban. Azóta négyszeresére növeltük a termelést. Termékeink 95—98 százaléka exportra megy. Terveink? Nagy távlati elkér»- zeléseink vannak. 1965-re 76

százalékkal szeretnénk növelni a termelést, további gépesítéssel, bővítéssel, átszervezéssel. Igen ... és ehhez a munkához erőt, lelkesedést, merészséget .ad a kommunizmus nagy terve.

Csorba Barnabás

[ DÉLUTÁN 2 óra. A DIMÄ- | VAG-ban felbődül a sziréna, a | hang nekicsapódik a hegyol- id- 'nak, megsokszorozódik, halakul, aztán elhal. Perc, vagy I percek múlva mintha megmoz- f dúlna a gyár, a gondozott uta- Ikon emberfolyamok indulnak la kapuk felé. A műhelyekben |Dedig mintha misem történt 1 volna, tovább zúgnak a gélnek. Mások álltak a hazame- rnők helyére. Megszokott, min- I dennapi kép. Mégis ... Vajon imit rejteget a megszokott, ^zürke hétköznapi élet, mit, mire gondolnak az emberek?

( A kábelgépgyártó, vagy pontosabban az ifjúsági üzemben, 'a hatalmas csarnok bejárati •ajtaja közelében két férfi áll

• egy halkan zúgó karusszelesz- ,t.erga mellett. Az alacsonyabb ,— a zömök, göndör, feketehajú — Horváth József lassú 'mozdulatokkal törli olajoskóc- •cal a kezét. Társa, Kecskéméit! Béla — a délutános — kíváncsian figyeli, hogyan siklik a kés a gyorssodró egyik 'csillagján, más néven a feszítő •gyűrűn. Horváthhoz fordul.

’ —A kiállításhoz mit használtál?

1 — Ahol szükséges volt. lemezt raktam alá — mormogja Horváth. A csillag felé int.

' — Ez is a Szovjetunió szá- •mára készül.

• Kecskeméti bólint tudja, ■mit akar mondani társa. Horeddig a nyersvas önköltségét. ^ A durvahengerműben is háti kilogrammal használtak keve-| sebb acélt egy tonna henge-, reltáruhoz. A martinüzemben az úgynevezett hulladékhő' hasznosításával, a finomhen-' germűben pedig a kemencék! műszerezettségével, illetve, automatizálásával sikerült, kedvező eredményt elérni a fűtőenergia felhasználásánál.' így a két üzemben öt millió forintot takarítottak meg. < Ezekkel, valamint a többi, üzem eredményével együtt az, eddig esedékes műszinttervet, jelentősen túlhaladták és több, mint 45 millió forintot takarí-, tottak meg. ,

Az Ózdi Kohászati Üzemekben az idén hetven műszaki intézkedési terv megvalósítását tűzték ki célul. Ezekből eddig hatvanötöt bevezettek és sikerrel alkalmaznak. Különösen eredményeseknek bizonyultak a különböző anyagok felhasználásának ésszerű csökkentésére vonatkozó törekvések, intézkedések. így például a kohóknál az olajbefúvatásos vasolvasztás, a forrószél hőmérséklet legkedvezőbb szinten való tartása és egyéb technológiai módosítások révén egy tonna vas gyártásához körülbelül 60 kilogrammal kevesebb import kokszot használtak az előírtnál. Csupán ez 13 millió forinttal csökkentette