Észak-Magyarország, 1961. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-01 / 232. szám

▼»«£map, 19*1. október 1. ——Ill I I l| I I II IIIIHllllll■lll■■IIM■il^llll■■ *> Súlytalan burzsoá elméletek a történelem mérlegén Gondolatok az SZKP-programtervezet tanulmányozása közben Az SZKP közelgő kongresszusának prog­ramtervezete az egész emberiség jelenét és jövőjét érinti. Nem véletlen, hogy százmil­liók olvassák és tanulmányozzák, szerte a világon. Százmilliók, akik rátértek a szoci­alizmus útjára és százmilliók, akiié még ez­után térnek rá. Az értelmes emberek aka­ratlanul Jb arra gondolnak, amire a program- tervezet oly plasztikus tömörséggel utal: mekkora fejlődést ért el a társadalom s ma­ga az emberi szellem a munkásmozgalom kicsirázásától a Kommunista Kiáltványig, a Kiáltványtól a mai szocialista világrendszer kialakulásáig. Mi is történt a világban azóta, amikor a szocializmus tanításai még csak szá­zakhoz, ezrekhez juthattak el, — napjainkig, amikor a marxizmus-leninizmus fáklyafénye már elhatol a világ minden tájára és beha­tol a dolgozó milliók tudatába. Korunk sajátos jelensége, hogy a szocialdz- mus világméretű előretörésével, csodálatos eredményeinek kibontakozásával párhuza­mosan világviszonylatban is kezd átértéke­lődni az általános műveltség fogalomköre. Elég talán Fanfani olasz miniszterelnöknek egy korábbi nyilatkozatára emlékeztetnünk, amely szerint a mai műveltség nélkülözhe­tetlen követelménye a marxizmus-lcniniz- mns ismerete, még azok számára is, akik e.zt nem teszik magukévá. Nyilvánvaló tehát, hogy a programtervezet többszáz millió olva­sója nemcsak barátaink közül kerül ki. A tő­lünk távolálló, a burzsoá ideológiák emlőin táplált, antikommunista propagandától fél­revezetett tömegeket, intellektuális elemekei éppenúgy izgatja, mint minden kapitalista ország valamennyire is jelentős politikusait. Egyikük sincs ma abban a kényelmes hely­zetben, hogy ne kényszerülne megismerhetni, vagy hogy úgy mondjuk, ismeretkörét és lel- kúsmeretét „megfertőzni” a marxizmus-leni- nizmus eszmevilágával, a történelmi valóság tudomásulvételével, a kommunizmus prog­ramjának, — a nemzetközi proletariátus Programjának tanulmányozásával. Kénysze­rülnek, ha másért nem, azért is, mert a szo­cializmus világméretű előretörésével szem­űin agresszív „védelemre” tömörült impe­rialista szövetségeken belül minduntalan ki­robbanó érdekellentétek a világ burzsoáziája számára nyugtalanítóan igazolják, hogy „a jelenkori kapitalista gazdaság fejlődésének cpész menete szertefoszlatta a „válságnél- Küli” és az „irányított” kapitalizmusról köl­tött burzsoá elméleteket." Meggyőzően igazolódik, hogy korunk tudo­mányos-műszaki forradalmának az egész társadalom javára gyümölcsöző megvívására a kapitalizmus termelési viszonyai szűkek- r*©k bizonyulnak, s csak a szocializmus' biz­tosíthatja a tudomány, a kultúra minden vívmányának az emberiség javára való hasznosítását. Egyre világosabbá válik a né­pek előtt, hogy a kapitalizmus a fegyverke­zési hajszában, a háborús légkör szításában keresi a válságaiból kivezető utat. Jogos te­hát a programtervezetnek az a megállapítása, hogy a burzsoázia politikája és ideológiája egyaránt súlyos válságban van. Minden burzsoá ideológiának, a jobboldali szociáldemokrata reformista ideológiának is az a célja, hogy mentőövet dobjon a bűnei­ben fuldokló, végzete felé sodródó kapitaliz­musnak, a tőkés rendnek s mivel „a burzsoá­zia számára egyre nehezebbé válik az egyen­♦ Tapasztalatcserét f tartottak a putnoki ^ járás könyvtárosai ♦ Az ősz beköszöntévél meg- Qnövekszik a könyvtárak for- ' galma falun és városon egy­aránt. A putnoki járás tapasz­talatcseréje azt a célt szol­gálta, hogy a községi könyvtá­rak fellcészülten fogadják ezt a megnövekedett forgalmat, hogy felkészítse a könyvtáro­sokat az elkövetkező évek fel­adataira. Dr. Kiss Lászlóné, a járási könyvtár vezetője ismertette a községek eddigi eredményeit és nagyon érdekesen, szemléle­tesen vázolta a könyvtárosok teendőit. Előadása azt bizonyí­totta, hogy ismeri a járást, pon­tosan tudja hol, mit kell tenni, hogy az őszi-téli évadban zök­kenőmentes és eredményes le­gyen a könyvtári munka. Fő- feladatként az olvasók számá­nak és a kölcsönzések, vala­mint a propagandamunka szín­vonalának további emelését jelölte meg. A községi könyvtárosok is beszámoltak terveikről. Sok hozzászólás bizonyította, hogy lelkiismeretesen végzik mun­kájukat és arra törekednek, hogy a községben minél több ember kezébe juttassák el a könyvet, a tudás, a művelődés forrását. Trizs és Zádorfalva könyvtárosai író-olvasó talál­kozót terveznek. A tapasztalatcsere jó ás eredményes volt. Felhívta a fi­gyelmet a soronlévö feladatok­ra és reméljük, ezek a felada­tok, tervek, a tél folyamán valóra is válnak. Sotkó Józsefné megyei instruktor Az Alekszandrov- együttes nagy sikere Kanadában A Szovjet Hadsereg Vörös Zászlórenddel kitüntetett Ének­és Táncegyüttese befejezte ka­nadai vendégszereplését. A negyvennapos turné alatt az együttes 13 városban 34 hang­versenyt adott, művészetében több mint 200 ezer ember gyö­nyörködött, népszerűsége a fellépések számával együtt nö­vekedett lőség és szabadság hirdetése”, az imperializ­mus intellektuális uszályhordozói nem szűn­nek meg új teóriákat, „modernebb” mentő­öveket kieszelni. Ám bármily nagy dobot vernek is e mondvacsinált új ideológiák mellett, a dolgozó tömegeket már nem lehet efélékkel félrevezetni. A különféle légibb és újabb burzsoá ideológiák ugyanis úgy vi­szonyának a tudományos szocializmus igaz­ságaihoz, mint annak idején a „mozdulatlan Föld” teóriája viszonylott Kopernikusz, illet­ve Galilei tudományos felfedezéseihez. Ahogv akkor a mozdulatlan Föld teóriájában érde­kelt egyházi és világi hatalmasságok és szel­lemi lakájaik hatalmi szóval, fegyverrel, ter­rorral és ellen teóriákkal próbálták a felfe­dezők, az úttörők torkára forrasztani a tudo­mány szavát, úgy hadakozik ma az imperia­lizmus, a burzsoázia a társadalom mozgási törvényeinek meghazudtolásáért. Az igazság mégis az, hogy a Föld kering a Nap körül; hogy az emberiség egyharmada már a tudományos szocializmus zászlaja alatt építi az új életet s mialatt a szocialista világ folyton szélesedik, a kapitalista világ mindinkább összezsugorodik. Mert ez a tár­sadalom fejlődésének objektív törvénye. „A Törvény” — igen, így nevezik korunk költői is azt a tudományos igazságot, amelyet Marx és Engels ismert fel és századunkban a mun­kásmozgalom forradalmi tapasztalatai alap-, ján Lenin lángelméje korszerűsített a nem­zetközi proletariátus győzelmes fegyverévé. A kapitalizmus élettartamának meghosszab-1 bítására, a kizsákmányolás, a népek elnyo­mása nyílt vagy burkolt formáinak fenntar-, fására kiagyalt minden burzsoá elmélet ha­tástalannak, fából vaskarikának bizonyul a társadalom mozgástörvényeit a mai törté-1 nelmi helyzetben is fényesen igazoló marxi-1 lenini elmélettel szemben. < A népek életpatakjainak folyását, a törté­nelmi események sodrát figyelő értelmes embereket nem téveszti meg a holtágak álló vizeibe, mocsaraiba rekedt békák ősidőktől egynótájú kuruttyolása egy mozdulatlan mo­csárvilág — a halódó kapitalizmus mocsár-1 világának idilli örömeiről. Az emberek, akik, maguk is benne élnek az események sodrá­ban, azt látják, hogy minden patak és folyó a fejlődés törvényei, szerint a szocializmus nagy folyama felé tart. A nagy folyam felé, amely az SZKP új programtervezetének ta­núsága szerint a kommunizmus óceánjába, a béke, az örömmé nemesedett munka, a bőség, a kultúra, a szabadság és egyenlőség boldog világába torkollik. A marxizmus-leninizmusnak, mint elen­gedhetetlen mai műveltségi követelménynek világméretű térhódítása, a kultúra egész te­rületére való behatolása olyan hatalmas ősz * szefogó erő, amely, mint napról-nápra ta­pasztaljuk, minden országban mozgósítja az öntudatos dolgozókat a béke védelmére, a békés egymás mellett élés lenini elvének di­adalra juttatásáért folyó harcra. A materi­alista történetszemlélet rohamos terjedése így válik egyik biztosítékává annak, hogy az emberiség évezredek óta felhalmozott kultu­rális kincsei, a tudományos-műszaki forrada­lom vívmányai nem váinaik háborús kalan­dorok kísérleteinek martalékává, hanem a szocializmus félé haladó emberiség közikin­csévé lesznek. Hajdú Béla Másodviróttzás korv®­A (EOkatlanuI hosszú nyár hatására másodszor la virágba borait a gesztenyefa a Petőfi téren. Foto: Szabados György Őszi vásár Mezőkövesden Teljes ütemben folynak a mezőkövesdi őszi vásár elő­készületei. Roskadásig meg­telt teherautók, vasúti kocsik szállítják a temérdek árut az október 3-án, 4-én és 5-én sorrakerülő mezőkövesdi őszi vásárra. Az őszi vásár az eddigi szo­kásoktól eltérően nem utcai pavilonokban kerül megrende­zésre, hanem a szövetkezeti áruházban és a szaküzlctek- ben. A MÉSZÖV az őszi vásár keretében ruházati és ipar­cikk-kiállításokat rendez. A háziasszonyok megtanulják a szakszerű és könnyű ruhamo­sást, bemutatókon ismerhetik meg a különböző mosószerek használatát. A szövetkezett áruházban többször divatbemutatóval te­szik érdekessé az őszi vásárt. A gyermekek legnagyobb örömére a Szerencsi Csokolá­dégyár egyik nagykapacitású gépét munka közben is be­mutatják a vásárlóknak. Szlovák favágók között CSONTOS IMRÉVEL is bir­kózott az álom. Szálas testé­ből, erős tagjaiból kirángatta az erőt a balta, a fűrész. Haj­naltól estig volt talpon s benn a kalibában, ahonnan a gally tüze kiszorította az éjszaka hűvösségét, több cimborájá­val bújt össze. Az álom dzsinnje lassankint leragasztot­ta a szemeket. A füst sötét oszlopban emelkedett ki a kunyhó nyitott tetején. Alud­tak a favágók. Késő éj volt s talán a vaddisznók portyára indultak, amikor fájdalmas jajtól, álmos hangzavartól lett hangos a korommal bélelt kis erdei hajlék. A hosszú favá­gónak átégette a parázs a ba­kancsát, s ahogy a lábához ért, felnyögött fájdalmában .;: Nehéz élete volt akkor a favágónak. Hetekig éltek kü­lön a családtól s éjjel össze­bújtak a kalibában. Az örökké éledő és elhaló erdő táplálta reményeiket, ez nyújtott ke­nyeret. Ha közel volt a mun­ka a kis hegyi községhez, Ré­páshutához, esténkint hazajár­lak s a lámpa világánál farag­tak új baltanyelet, hogy hol­nap a cincogó bérért elhaljon rajta izmos karjuk ereje. S ez­zel a sorssal talán meg is bé- kültek volna, mert az erdő, a hegy fiai, neveltjei ők. De vad­virágjai is voltak az életnek. A tótozó sovinizmus bántotta a lelkeket, az önérzetet. Igen fájdalmas volt, mert hazugság volt az egész. Mindez a múlté. Közben a láng alábbhagy a tűzön. Nógrádi bácsi akkurá­tusán elbíbelődik a kupakos pipával. Régi szokás szerint, ragad egy parázsló végű fát s azzal gyújt rá. Szóval ebben különbözik régi cimborájától, Csontos Imrétől: Lassan sze- delőzködnek, ki a baltáért, ki pedig a fűrészmasináért nyúl; Két vaskalapot is látok, fény­lőt. talán ilyet viseltek egykor a római légiósok. Szívós Béla brigádvezető észreveszi rajtam az érdeklődést: — Fadöntésnél használjuk.­Később, amikor a döntősre is sor kerül, ott látom a fején: S nem is „muszájból” visel» Egyszer már megmentette az életét, azóta ragaszkodik hoz­zá. Ha nincs vas a feje fölött, akkor a lezuhanó száraz gally nemcsak a lapockáját repeszti meg, hanem a fejét is szét­csapja. A Nap már a fejünk fölé emelkedik. Sovány hegyi lo­vak, gallyfával megrakott sze­kérrel ereszkednek le a lejtők­ről. Nógrádi bácsi, a legidő­sebb favágó szlovák leány nevét kiabálja hangosan: — Albina! — s már szalad is az ivó kannával egy főkötős lány» — Látja — szól nekem az öreg — ez nem nagy dolog, de régen ez sem volt:«« ELNÉZEM még őket, ügyes* kimért mozdulataikat. Szom­bat -van, s gondolatuk most Répáshuta felé száll, hol egy heti távoliét után szíves szó­val várja őket az asszony, a család ti« Garami Ernő Hűvös a hajnal lehelete, mikor Bükkszentlászló után a Bagoly-hegy új irtásán ha­ladok a favágók felé. Itt-ott a fák között már bekacsint fé­nyes szemével a Nap s meg­csillan egy-egy felemelt baltán. Kidőlt fatörzsek feküsznek a földön, megadással, hogy el­végezze dolgát a motoros fű­rész, az éles fejsze. A Kelet­bükki Erdőgazdasághoz tarto­zik ez a terület. S hogy elébe ne vágjak a továbbiaknak, bi­zonyítom én is a közmondás igazát. Ki korán kel, aranyat :.; Szakmámbelinek pedig arany, ha érdekes, sorstaní­totta emberekkel beszélhet za­vartalanul. És most erre nyí­lik is alkalom. Eljött a reggeli ideje s a pattogó tüzet körül­ülik a favágók. Előkerülnek a táskák, belőle a főtt krumpli, a szalonna, a nyársak. S míg megpirul a botra szúrt kenyér, a szlovák nyelvet szívesen cserélik fel magyarra. így fo­lyik tovább beszélgetésünk; Mind a heten, a brigád vala­mennyi tagja szlovák szárma­zású. Itt tudom meg tőlük az esetet Csontos Imréről, aki szintén itt van, csakhogy már átadta a baltát másnak. Hosz- toló lett, vagyis ő adja tud- tulfra a favágóknak, hogy hol kell elfűrészelni a fatörzseket, miből lesz tüzelő, miből gyár­tanak lemezt, stb. Szóval elöl­járó. Izig-vérig erdei ember. Ha valaki cigarettára gyújt az erdőben, egy órával később is tudja, hogy dohányos járt a közelben, Ö a dohányzást Bokflg Mtiés Nógrádi József sorolja a fa­vágók egykori életét. Még gyerekemberek, 12—13 évesek, mikor indulniok kellett az er­dőre: Kaliba, sok gyaloglás, soviniszta éle, ebben a sorsban osztoztak; S most? Ha messzekerülnek otthonuktól, autó szállítja őket A legközelebbi községben munkásszállás várja őket es­ténkint; Otthon az iskolában szlovákul is tanulnak a gye­rekek, sőt a nyelvet szívesen sajátítják el a magyarok is; Hosszabb idejük nincs a be­szélgetésre, így csak felsoro­lásszerűen beszélnek. Fizetés? Szőkehajú, kéksze­mű fiatalember, Novak József, a legfiatalabb favágó válaszol: — 1500—1600 forint, no meg, hogy hozzátegyem, kapunk évenkint ingyen 10 űrméter fát, ugyanannyit térítésért, s többen kisebb háztáji földet is használnak; S igen, a munka:: * Még megvannak a balták, de a kézi keresztvágó fűrész már nyugdíjba került. Csak azért tartanak egyet-kettőt belőle, hogy szükség esetén kéznél legyen. Szovjet, csehszlovák fűrészgépek vették át a mun­ka legnehezebbjét. A brigád­ból hárman szakmunkásképző iskolán is voltak. Ezt is a fia­tal Novák árulja el, mert ő is egyike a vizsgázott erdész­munkásoknak. Kicsit büszke te i* itt az ezerillatű és pompájú természetben szentségtörésnek tartja. Már hallotta az első szarvasbőgéseket, s látta a nászért verekedő hímeket. Ö, s a legidősebb favágó,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom