Észak-Magyarország, 1961. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-08 / 238. szám

Vasárnap, 1961. október 8. ©5ZAKMAGYARORSZAG A MARÓS 531 re xt. A Lenin Kohászati Müvek egyedi gépgyártó üzemében nagy tiszteletnek örvendenek a szocialista brigádok taglal. Holgh Béla maróst azért tisztelik legjobban, mert vállalta, hogy egyszerre 3 műn- kagépen dolgozik. Képünkön Holgh Béla a martinacélmü részére egy nagyméretű fogaskerék ma­rózásán munkálkodik. Foto: Kardos Gyula Megtalálták a sárospataki Rákóczi-vár déli bástyájának lépcsöfeljáratát hadászati támaszpontként ne használhassák. Az eredeti tér­képeken szerepel ugyan a bás­tya műszaki leírása, de feljáró- lépcsőjének helye eddig tisztá­zatlan volt. A nyári hónapok­ban nagyarányú ásatások in­dultak a felrobbantott sarok­bástya környékének feltárásá­ra. Az ásatások sikerrel vég­ződtek. Megtalálták a bástya lépcsöfeljáratát, mely meglehe­tősen jó állapotban van. Ezzel egyidöben megkezdték a bás­tyamaradványok helyreállítá­sát, valamint a lépcsőrész ko­rabeli stílusban történő újjá­építésének tervezését. A sárospataki Rákóczi-vár déli oldalán léttő sarokbástyát a Thököly-féle felkelés leveré­I se után az osztrák csapatok felrobbantották, hogy a várat Beköltöztek a négyezredik bányászlakásba a borsodi szénmedencében 3-1 si­ti. il. A borsodi szénmedencében a forradalmi munkás-paraszt kormány rendelete értelmében 1957-ben kezdték meg a bá­nyászlakások építését. Az Ózd- vidéki és a Borsodi Szénbá­nyászati Tröszt üzemeinél dol­gozó bányászok, akiknek jelen­tős része 50—100 kilométerről járt dolgozni, jutott így családi otthonba az üzem közelében. A bányászlakás építési akciő során egészen új bányász lakó­negyedek keletkeztek. Edelény, Sajószentpéter valóságos bá­nyászvárossá alakult, az ott felépült több mint 100—100 bányászlakás révén. A kor­szerű, egészséges, 2—3 szobás összkomfortos bányászlakások mellett üzlethelyiségek, műve­lődési otthonok, bányászklu­bok, bölcsődék és óvodák teszik valóban városiassá az új bá­nyász-településeket. A bányászlakás építési prog­ram keretében számos bányász jutott lakáshoz Miskolcon, va­lamint Kazincbarcikán is. A Borsodi Szénbányászati Tröszt Kazincbarcikán pénteken újabb 60 lakást vett át, és a környékbeli üzemekben dolgo­zók a beköltözést is megkezd­ték. Pénteken költöztek be a borsodi szénmedencében az ál­lami erőből épült 4000-ik bá­nyászlakásba. Több mint egymillió forintos újítás Diósgyőrött A Lenin Kohászati Művek középhengerművében a bánya­iam hajmásánál korábban meglehetősen sok volt a se­lejt. Ezért Árvái Béla és Szu- nyogh János, az üzem műsza­ki dolgozói a hajlitógépeknél a tengelyek átmérőinek növe­lését, a hajlítási technológia módosítását indítványozták. Javaslatukat elfogadták és több mint egy éve sikeresen alkalmazzák. Az új módszer­rel a bányatámok selejtjét több mint felére csökkentet­ték. Így egy év alatt 1 millió 150 ezer forintot takarítottak meg. ,-n Növekszik a város utasforgalma Jót dolgozik a Miskolci Közlekedési Vállalat Rohamosan fejlődő, terjesz­tő városunkban nem köny- jfú a Miskolci Közlekedési áHalat munkája. Sok gond- Sl, nehézséggel kell megküz- jénie. Ennek ellenére az el- hónapokban is kiváló 'fedményeket ért el. Még nem -lékelték az elmúlt negyedév Junkáját, de már tény: szállí- ,ki és pénzügyi tervét ismét FÍesítette az élüzem címmel Jár tizenkét esetben kitünte­ti vállalat. Erről beszélgettünk Zava- yak László forgalmi osztály- pzetővel, Lénárt József for- áhni üzemosztály vezetővel és ►°ndi János villamos-forgalmi Sportvezetővel. Mindhárman iPasztalt, képzett szakembe- t a közlekedési szakmában, 6 'Sen tárgyilagosan nyilat- joznak a vállalat nehézségei- f • Elismerik a hibákat, öszin- feltárják azok okait, de azt Ern hallgatják el, hogy gyak- !,ri alaptalan és indokolatlan bírálat” éri a vállalat dolgo- óit. Mert arról például aztán ?azán nem tehetnek a vállár >t vezetői, hogy eléggé régi íhamosok futnak a miskolci fiákon. De nem ez volt a be- -eígetés igazi lényege, hanem z- a nagy munka közben kü- inféle tanfolyamokat kell ve- efPi, ahol kiképzik a jövendő ?fí,Vkezelőket és a villamos- — . Vasuli felüljáró építését kezdték meg Berentén Kazincbarcika berentei ne­vedében, a hőerőmű, a köz- auti szénosztályozó és az “ülő berentei vegyiművek ,e8közelítése mind az ott B*8ozök, mind pedig a város- ísz lakói részéről sok nehéz­ébe ütközött. A vasútállo- ástói mintegy 2 kilométernyi erülővel tudták csak elérni 'Unkahelyüket, illetve laká­ját, a vasúti vágányok mi- 15 vasúti sínpáron kellett '‘resztülhaladuink a vasútról 'szállva, ami sok baleseti ve- !®lyt rejtett magában. A baleseti veszély megszűn­ésére, nemkülönben pedig * út megrövidítésére vasúti úüijárü építését kezdték meg sínpárok fölött. A mintegy méteres vasszerkezetből '“szülő felüljáró építését a eú>naiapok elhelyezésével cz.díék meg. A 2,1 millió fo- ■utos költséggel épülő vasúti “•üljáró a tervek szerint a “v° év közepére készül el. kocsivezetőket. Ez is igen fon­tos feladat Gazdag tematika Mit kell megtanulnia egy jegykezelőnek? Sok mindent. Pontos tematika alapján tanul­nak a hallgatók, akik három­hetes tanfolyamon vesznek részt. Tanulnak: jegykezelést, balesetvédelmet, forgalmi és jelzési utasítást, bérletismere­tet, ezenkívül ismerniök kell az útvonalakat, középületeket, hivatalokat, a jegyek árát, a különféle bérleteket, és az ud­variasságot is. Jelenleg tizen­nyolcán tanulnak az autóbusz­jegykezelői tanfolyamon, de nem biztos, hogy a szigorú vizsgabizottság előtt vala­mennyien megfelelően vizsgáz­nak. Az oktatótisztek képzett, nagy rutinnal rendelkező szak­emberek. Alexa József már 26 éve dolgozik a közlekedési szakmában. Csitári János is ki­váló közlekedési oktató. S mi­közben tanítanak, maguk is ta­nulnak, a forgalmi osztály 17 dolgozójával együtt. Forgalmi, közlekedési szaktanfolyamokon vesznek részt. A vállalatnál nyolcvanan most végzik az általános iskola nyolcadik osztályát, harmincán középiskolába járnak, harminc­négyen a munkásakadémián tanulnak. 23 millió 200 ezer utas Óriási szám ez. Ennyi utast ísiftll flottak el a harmadik ne­gyedévben. Vagyis: villamoson 15 millió, autóbuszon 8 millió 200 ezer embert. Az országban nincs még olyan vidéki város, ahol ilj'en nagy tömeget szállí­tottak volna a közlekedési esz­közök. Persze, jelentősen meg­nőtt Miskolc, Tapolca és Lilla­füred idegenforgalma. S erre már jóelőre felkészült a Mis­kolci Közlekedési Vállalat, kü­lönösképpen a forgalmi osztály 890 dolgozója. Közben természetesen hibák is akadnak a vállalat munká­jában. De ez nem csoda. Igen találóan jegyezte meg Kondi elv társ, csoportvezető: — Ha valamelyik vállalat rosszul dolgozik, arról esetleg csak az illetékes minisztériu­mok, vezetők értesülnek. A közlekedési vállalat esetében más a helyzet: mi a nagykö­zönség előtt dolgozunk, így az­tán mindenki észreveszi a leg­kisebb hibát is. Ezért persze nem is harag­szanak. Éppen ellenkezőleg: szigorúan felelősségre vonják azokat a közlekedési dolgozó­kat, akik udvariatlanok, fe­gyelmezetlenek, sértik a válla­lat kollektívájának becsületét. — A mi munkánk pontossá­got, nagy fegyelmet követel. Már a tanfolyamokon arra ne­veljük a hallgatókat, hogy minden körülmények között legyenek fegyelmezettek, ud­variasak — mondotta Lénárt József elvtárs —, azonban a közlekedési dolgozók is szeret­nék, ha mindig kellő tisztelet­tel beszélnének velük az uta­sok. Hogy mégis előfordul néha vitatkozás? A vizsgálatok azt igazolják, hogy a legtöbb eset­ben mindkét fél hibát követett el, a kalauz is és az utas is. Továl»!» nő a forgalom A számítások szerint az év utolsó negyedében tovább nő a forgalom. Miskolc most már valóban — és közlekedési te­kintetben is — az ország má­sodik városa. Az őszi forgalom — annak ellenére, hogy az üdülőhelyek bezárták kapui­kat, — további jó munkát kö­vetel a vállalat dolgozóitól. Ez a jó munka biztosítva van. az olyan kiváló forgalmi szakem­berek személyében, mint pél­dául Iglói Zoltán, Eperjesi Jó­zsef, Bereznai Lajos, a sok szorgalmas kocsivezető, kalauz, ellenőr, akik nagyon szeretik mesterségüket. Csak egyet kér­nek: ne legyen türelmetlen az utazóközönség. Ez pedig jogos kérés. Le­gyünk türelmesebbek, becsül­jük meg jobban a Miskolci Közlekedési Vállalat dolgozóit, akik sok nehézség közepette végzik nagy felelősséggel járó munkájukat. Értünk dolgoz­nak, a siető, rohanó utasokért. Legyünk irántuk nagyobb meg­értéssel és megbecsüléssel. Szegedi László T—---------------------------------------­Sálm nehézségek a Putnoki Gépállomáson^ vannak olyanok is, akik szíve­sen elmennének a munka te­metésére. Szó se róla, száraz a föld. a putnoki, ózdi járásokban talán még szárazabb, mint másutt De nem itt a baj. Mindössze 3 erőgépük dolgozik két mű­szakban, pedig területüknek egyharmadán dolgozhatnának éjjel is a gépek. De nincs a gé­pekre ember. Télen szerveztek traktorosokat a szabadszállási iskolára, az ózdi járásból nagy könyörgésre öten jelentkeztek, a nyárira már csak hárman, a mostanira meg senki. Nem egy kiváló traktorosukat csábította el tőlük az Özdi Kohászati Üzemek is. Kérték őket, leg­alább az őszi kampányra hagy­ják ott a gyárat, jöjjenek segí­teni. Bizony nem jönnek. Ne- héz a traktorosoknak, nagyon * nehéz, bár itt is lehet keresni, J de meg kell nyújtaniok a • nyolcórás műszakot, meg a tsz- Jek sem kedveznek kellően a •traktoristáknak. A szentsimoni •termelőszövetkezet szép példát £ mutat, hogyan lehet hatni a •■traktorosokra, hogy többet és £ jobban dolgozzanak: minden •■felszántott hold után 10 forin­ttot vagy 3 kilogramm ter- Jményt ad. Ilyen termelőszövet- •kezefcből aztán nem kívánkozik Jel a traktoros, szívesen és jól •■végzi munkáját. J A Putnoki Gépállomás jó hi­Í rét azoknak kell megalapoz­tok, akik jelenleg a gépállo- J máson dolgoznak. Itt is akad- Jnak szép számmal olyanok, •akikről példát vehetnek a Jszakmabeliek. Vona Géza, •Vadnai Lajos túlteljesítették jdekádtervüket, Baksa Gábor 155 normálhold helyett hetven- Jkettőt végzett. Virág István is {megtoldotta tizenkét holddal a •szeptember végi dekádtervét. {Sajnos vannak, akik lerontják •az említettek jó eredményét, s Í így lesz immár nem első eset­ben sereghajtó a Putnoki Gép­állomás — miattuk, a csellen- Jgők, munkakerülők miatt. i A putnoki Jsssg; •nagyon alacsony. Hogy mikor {lesz magasabb? Ha megembe- íjrelik végre magukat azok. akik {eddig nem teljesítették köte­lességüket. * G. M. folyik a munka, december kö­zepére ha végzünk. Üjra a statisztikába mélyed. — Hát igen, ezért van ez a mostani értekezlet is — mond­ja szórakozottan. — Az elmúlt dekádban a 70 erőgépnek 3500 normálhold volt a terve, a fe­lét teljesítettük. Az okot firtatom, amikor nyílik az ajtó, vállas fiatal­ember lép be. Vitatkozni jött, hogy ő dolgozott meg egyebek. Dolgozott? Vegyük csak elő a kimutatást Tíz nap alatt 4.4 normálholdnyi munkát végzett s a terve 29 normálhold. — Ez nálunk a baj — je­gyezte meg valaki elkeseredve, amikor becsukódott az ajtó- a traktorista mögött. — Kevés az emberünk. Vannak nagyszerű, lelkiismeretes traktoristáink, és I***********************' : tot költött a községben „rokoni j látogatása” alkalmával. Ha-’ tárőrt akart lekenyerezni ai majdan küldendő csomagok­kal Mondani sem kell, célt tévesztettek, • A jóarcú, idős Szabó József , kezében egy kis jelvény, az, : amit a főtiszttől vett át. Ez I van ráírva: Kiváló határőr. ■ Az aranyló kis jelvény megsi- . mogatja fényével a szívét. Va- i lamit tolmácsol. Azt, hogy 1 Szabó József becsületes, talpig , ember. Lelkiismerete, a mai « életünk szeretete buzdítja őt erre a „mellékmunkára”. Buz- ‘ dítja szeretete a máinak, mely­ben három gyermeke tanul, amely a tsz-ben gondtalanabb- életet biztosított neki, mint r amilyen a 4 és félholdas gazda t korában volt. , A minap lyukat látott az '* egyik szalmakazalban. . Óvatos léptekkel közeledett 1 felé, szétnyitja a lyukat, hát egy ember szuszog benne, t Azonnal feltámadt benne a- határőr. Aztán ahogy jól meg­- nézi az illető arcát, elmoso­- lyodik. Egy falubeli legény- volt. Becsípett és elzavarták t otthonról... Néha ilyen is adó­- dik. <t Garami Ern* í,.n„n megbeszélésre gyű lappén jeleztek a gépállo­más vezetői, amikor benyitot­tam az igazgatói irodába. Di- mitraskó Viktor elvtárs, a gép­állomás igazgatója gondterhel­ten kimutatást tanulmányo­zott — Mi legfeljebb panaszkod­ni tudunk — tolta félre a pa­pírlapot — Nem megy keik ütemben az őszi talajmunka A vetőszántás még hagyján Az ózdi és a putnoki járás te rületén valamivel több, min- 4300 holdnyi vetőszántást kel elvégeznünk, szeptember 30-i( 3400 holdat letudtunk, az ősz mélyszántással azonban bajol vannak, a hétezer holdból mét csak 1300 holdat szántottuní fel. Ez bizony kevés. Ha to vábbra is ebben az ütembei r********************* tán elcsitul. Ha embert érez morog, s arra figyel, a honnal vár valakit Egyszer csak eg: 30—35 év körüli, munkásruhá jú férfi közelít — Jó napot. — Adjon isten. — S beszél getni, komázgatni kezdünk Magamfajta embernek eh he ritkán van alkalma, aztán jó jön egy kis diskurzus. Cigaret tával, Kossuthtal kínál. Mé lyeket szippant szemébe: nyugtalan fény vibrál, áztál csakhamar kiböki: — Nincsenek erre katonák — Fejembe szaladt a vér, d nem mutathattam. Én nem tudom... — feleié neki. — Kassáról jövök, Miskolc ra mennék. Akkor hát ezen a dűlőn ha ladjon, mutattam néki eg kacskaringós utat. Aztán míg a határátlépő dűlőn kaptatott Miskolc fel« Szabó bácsi megelőzte, s ide ben eljutott a határőrökből A határsértő nem jutott < Miskolcra... I lyen történetet sokí * tudna mesélni Szabó bí esi, Kiss Nővé János, meg mi sok is. Lefüleltek már női rv hába öltözött géppisztolyosc kát, Pensi Ivánjából érkezei amerikai nőt, aki rövid ni hány nap alatt 50 ezer forir zenegyedik éve tsz-tag. Ugyan­ennyi idő óta, a maga egysze­rű módján segíti a határőrség munkáját. Nála az új út vá­lasztása jól meggondolt szán­dékból táplálkozott, bizonyít­ja a másik választás is, az, hogy a határőröknek is segít. S, hogy miként teszi ezt? Er­ről már azok is bővebben tud­nának beszélgetni, akik a kö­zömbös, csak a birkájával tö­rődő, mélabús juhászt látták benne, nem sejtették egyszerű válaszai mögött az izgalmat, amely a népe nyugalmáért te­vékenykedő emberben támad. Az eset általában a következő: — A csempész, a határátlé­pő rendszerint bizonytalan mozgású — ecseteli Szabó bá­csi. — Figyelget, széjjelnéz. Első kérdése rendszerint az, hogy hol vannak a katonák. Ez aztán mindjárt gyanús. Ilyenkor mintha valami meg­szólalna az emberben: vigyázz, ez a valaki nem a rendes utat járja. Többnyire már csak az van hátra, hogy értesíteni kell a határőröket. — A legutóbb 5s, a Lopis- dülőben legeltettem, innen át is lehet nézni a határon, ha a madárnak tetszik, átszáll. Egyszer csak elkezd a kutyám morogni. Ha csak levél zörög, távoli csattanást hoz a szél, legfeljebb vakkant egyet, az­A határ mentén csó-bot után nyúlt. Ma is ezt a hivatalt viseli. Májusban ki­hajtja a tsz 400—500 birkáját a határba, aztán őszig nem látják a községben. Néptelen a határ, csak az ürübirka ko- lompol, vagy vakkant egyet a puli. van olyan hét, hogy nincs kihez szólni, nem talál­kozik senkivel, legfeljebb ma­gának dúdol egy méla pásztor- dallamot. Társasága csak any- nyiból adódik néha, hogy olykor feléje téved egy-egy portyázó határőr. Két cigaretta között eldiskurálnak, ennyi az egész. Valamikor ő is szolgált ezen a poszton, csakhogy akkor, a 30-as években mást írt a tör­ténelem. .. Ismeri a koromsötét éjsza­kák sejtelmes neszeit, a meg­tévesztő gályrecsegést, a fér­fibátorságot, ami átsegít sok bajon. Ezért tiszteli most ő ezeket a megalkuvásra nem bírható, kemény határőr fiú­kat, akik az ország végein né­pük sze re totón ek melegét hordják szívükben s vigyázzák a haza nyugalmát. A közös múlt, az egykori katonásko­dásból táplálkozó érdeklődés hozza közel a határőrséghez. Tíz, azaz pontosan mondva ti­A napokban bensőséges ün- , . népség színhelye volt a hidasnémeti művelődési ott- non. Megteltek a széksorok, mbben még a szomszédos ^ornyosnémetiből is eljöttek, SuPlicz József főtiszt elvtárs, a határörparancsno-kság névé­in meleg szavakkal méltatta a két község 7 lakosának érde­dét. mert éberségük révén a hatóságok kezére került jóné- nány csempész, illegális ha­tárátlépő, majd miniszteri ki- hinletéseket, Kiváló határőr Jelvényeket, emléklapokat adott át részükre. A sárga támlájú székek egyikén, a kitüntetettek sorá­én, idősebb férfi ül. Szép. al­htapiros arcán ' elégedettség, ülőnként megsimítja az örege­dő férfikor ékességét, tömött ezüstös bajuszát, tekintetével szinte végigsimogatja az elő- ; egyszerű, szép cgyenruhá- Jnt, meg a többi tisztét is. S ta- Jan van ebben a pillantásban egy kis sóvárgás is, valami nyesmi: „Hej, ha én is, én is köztelek lehetnek...” mos Szabó Józsefet azon- .an máshová parancsolta az tele sora. Apja uradalmi ju- as‘z volt, s később ő is a ba-

Next

/
Oldalképek
Tartalom