Észak-Magyarország, 1961. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-03 / 233. szám

Redd, 1861. október 3. BSZAKMAGYARORSZAG 3 Az üzemrész első női újítója A Lenin Kohászati Művek csavargyárában Forró Istvánné me­netvágó kiváló dolgozó jelvénnyel kitüntetett dolgozója az üzemnek. Szorgalmas, példamutató és ő a gyárrészleg első női újítója. Foto: Kardos Apa és fia A Lenin Kohászati Művek csavargyárában Fazekas János és fia, József, a frikciós sajtológépen kiváló eredményeket érnek el. Több éve dolgoznak a csavargyárban selejtmentesen, s a fiú arra törekszik, hogy méltó utódja legyen apjának. Képünkön: sajtolják a vasúti sínek lefogásához szükséges „tyrefond” sín­csavarokat. Negyven tonnás mágnes a mellényzsebben Téli felkészülés a Borsod megyei Építőipari Vállasainál A Borsod megyei Építőipari Vállalat dolgozói időben fel­készültek a téli munkákra. Céljuk, hogy a jövő évre ter­vezett lakások átadását már tavasszal megkezdhessék. En­nek megvalósítására a mű­szakiak gondos tervet dolgoz­tak ki. A program szerint 965 lakást téliesítének. Közülük 688-ban belső szakipari mun­kákat, a többinél pedig szer­kezeti építkezést végeznek. A téli munkákhoz 12 Iokomotív- kazánt és 20 nagyteljesítmé­nyű Express-Heating kályhát szereztek be. Ezenkívül a vál­lalat munkahelyeire december végéig folyamatosan 340 ton­na kokszot, 460 tonna szenet, hétezer négyzetméter nád- pallót, 1000 négyzetméter gyé­kényt és 2400 négyzetméter ponyvát szállítanak. A félig- kész épületeken — a meleg helyiségek biztosítására — az ablakokat üveg helyett mű­anyaggal vonják be. Ebből a műanyagfóliából ötezer négy­zetmétert rendeltek. Így a hi­deg napokon az építők na­gyobbrészt fűthető helyiségek­ben, előmelegített habarccsal dolgoznak. Búzatermesztésünk időszerű kérdései Az elmúlt év őszén Székes- fehérváron országos búzater­mesztési tanácskozást tartot­tak a mezőgazdaság szakem­berei és gyakorlati gazdái. En­nek eredményeként mezőgaz­daságunk történetében először a búza termésátlaga megha­ladta a 10 mázsát. Ez a tény biztosíték arra, hogy a követ­kező gazdasági évben megold­juk a ma legnagyobb felada­tát: a kenyérgabona problé­máját. A tennivalók megol­dása végett tisztázni kell né­hány kérdést. Elővetemény A termelőszövetkezeti veze­tők többsége és a szakemberek egy része még ma is a „klasz- szikus” elővetemények — vö­röshere, borsó, lencse, zabos-* bükköny — szemléletét vallja. Helytelenül az elővetemény szemléletet helyezik az időben történő talajelőkészítés rová­sára. Kétségtelenül jobb lenne búzát csak borsó és vöröshere után vetni, azonban ilyen le­hetőség ma egyetlen nagy­üzemben sincs. Be kell érni azzal, hogy az őszi búza jelen­tős százaléka kifejezetten rossz elővetemény után kerüljön a földbe. Érdemes beszélni a ku­koricáról, mint elővetemény- ről. Mivel megyénk az ország legészakibb megyéje, a kuko­rica tenyészidejében általában 10—15 napos eltolódás van az alföldi megyékhez viszonyítva. Ezt több évtizedes gyakorlat mutatja, sőt ebben az évben is meglehetősen későn került betakarításra a kukorica. Ez azt eredményezi, hogy a késői betakarítás nem teszi lehetővé az időben való talajelökészí- tést sem, nem beszélve a kívá­natos, megülepedett, apró mor- zsás, beért állapotról. A kuko­rica, mint búza-elővetemény csak a legvégső esetben jöhet számításba a tsz-ek viszonyai' között, mivel köztudomású, hogy a kukorica betakarítása előbb a háztáji gazdaságokban történik. Az elővetemények kérdésében az eddigi szemlé­letet fel kell váltani egy hala­dóbb, viszonyainknak megfele­lőbb, reális szemléletnek, amely szerint az a jó elővete­mény, amelynél az időben való talaiműveléssel el lehet érni az üleDedett. aprómorzsás ta­lajszerkezetet. Talajelőkészités Az őszi búza termesztésénél Ipari és mezőgazdasági müszerkiállítás Miskolc a kiállítások városa lett... A városi tanács nagy­termében rendezett szabvá­nyosítási kiállítás, valamint a helyi bélyegkiállítás után va­sárnap délelőtt ünnepélyesen megnyílt az SZMT nagytermé­ben az ipari és mezőgazdasági műszerkiállítás. A megnyitó ünnepségen jelen volt Koval Pál elvtárs, az MSZMP Mis­kolc városi Bizottságának első titkára, Fazekas László elv­társ, a Miskolc városi Tanács vb. elnökhelyettese. A kiállí­tást, amelyet a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsa, a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Tár­sulat, a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szövetsége, a Lenin Kohászati Művek, a DIMÁVAG és a Műszer- és Irodagépértékesítő Vállalat rendezett, Gácsi Mik­lós elvtárs, országgyűlési kép­viselő, áz LKM főmérnöke nyitotta meg. A hivatalos meg­nyitó után délután 3 órától a nagyközönség részére is meg­nyílt a kiállítás és azt tegnap délig mintegy nyolcvanon — elsősorban műszaki szakembe­rele, technikusok; mérnökök — tekintették meg. A kiállításon bemutatókkal egybekötött műszerismertető előadásokat is tartanak. A hét­fő délelőtti ankéten, amelyen az LKM, a DIMÁVAG műsza­ki szakemberei vettek részt, a Gamma Optikai Művek új műszerkonstrukcióit, mégpe­dig a Gamma automatika ele­meit, valamint a Gamma mág­neses erősítős hőszabályozó­ját ismertette a gyár egyik mérnöke, majd ipari filmvetí­tés következett. A további na­pokon előadásokat tartanak mép a folyamatszabályozó ké­szülékről, a hengerfelület hő­mérőről, az izotópos vastag­ságmérőről. A megbeszélése­ket minden esetben műszaki filmvetítés követi. A kiállítás október 5-ig dél­előtt 10 órától este 7 óráig te­kinthető meg. Több mint félezer szivattyú a mezőgazdaságnak A Diósgyőri Könnyűgépgyár dolgozói az idén több mint 530 különböző teljesítményű villamos- és dieselmotoros meg­hajtású szivattyút adtak a mezőgazdaságnak, az öntözéses gazdálkodás elősegítésére. A jövő évben a megnövekedett igények kielégítésére sokkal több és nagyobb teljesítményű szivattyúkkal akarják ellátni az ország kertészeteit, közös gazdaságait. A gyártás előkészítését már megkezdték. Azt akarják, hogy a jövő év januárjától már folyamatosan szál­líthassák az öntöző berendezéseket és a jövő évre tervezett több mint nyolcszáz nagyteljesítményű szivattyú már az év első felében a gazdaságok rendelkezésére álljon és hasznosan segítse azokat a minél több főzelék- és zöldségféle termelé­sében. a legtöbb hibát a vetést meg­előző talajelőkészités során kö­vetjük el. Tudományos vizsgá­latokból kitűnik, hogy négy­zetméterenként kevés növényt nevelünk fel. Az elvetett mag 20—22 százaléka ki sem kel, további 15 százaléka gyengén indul fejlődésnek, mintegy 10 százaléka pedig rovarkártétel áldozata lesz. A talajelőkészí­tésnek kettős célja van: a ve­tés idejére gyors és rögmentes vetőágy előállítása, valamint a talaj beérlelése, vagyis a tápláló anj’agok feltáródásá- nak és a csapadékvíz befoga­dásának maximális elősegíté­se. E kettős cél elérése végett az adott viszonyok határozzák meg a szükség szerint haszná­landó talajművelő eszközöket. Azokban az esetekben, áme­nekben nem nélkülözhető az eke, törekedjünk mélyszán­tásra, különösen az intenzív búzák alá történő talajelőké­szítéseknél. E búzák táptalaj­igénye nagyobb, mint a hazai fajtáké, ezért mélyebb termő­réteget igényelnek. Igen fon­tos szempont, hogy azonnal zárjuk le a talajt. Az idei szá­raz időjárás miatt különösen nélkülözhetetlen a gyűrűshen­ger szinte minden esetben való alkalmazása. Termesztendő fajták A termesztendő búzafajták meghatározásánál alapul kell venni az üzem szerves és mű­trágya ellátottságát Ma a ha­zai fajták termőképességét már kihasználtuk, fokozatosan rá kell térni a külföldi inten­zív fajták termesztésére. A külföldi fajtákkal kapcsolat­ban különösen a termelőszö­vetkezetek vezetői között igen eltérő, ellentétes vélemények alakultak ki. E nézetek alapja az idei tapasztalat és az újtól való idegenkedés. Több tsz- ben nem biztosították az alap­vető agrotechnikai követelmé­nyeket az intenzív fajtáknak, s ennek az lett a következ­ménye, hogy a - terméseredmé­nyek alatta maradtak a hazai fajtákénak. Ezek a fajták ala­csony szalmájuknál fogva nem annyira tetszetősek, külsőre nem mutatnak nagy hozamot. Szövetkezetünkben, a sze­rencsi Leninben — 60 kataszt- rális holdon 18 mázsás termés­átlagot értünk el a Bezosztája 4. búzából holdanként. Az át­lagtermés ezzel szemben csak 9,15 mázsa volt. A mi eredmé­nyeink bizonyítják, hogy a külföldi búzák beváltották a (hozzájuk fűzött reményeket. .Az elmúlt évek tapasztalatai- -ból megállapítható, hogy az [intenzív búzafajták előnye a [hazaiakkal szemben a követ­kező: 1. Nagy szalmaszllárd- [ ságuk miatt nagy nitrogén mű­trágya adagok használhatók, [nem dőlnek meg, géppel biz­tonságosan aratható; 2. Kalá- [szonkénti kalászka számuk a [hazai fajtáktól lényegesen nem [tér el, azonban lényegesen pobb a virágok megterméke- .nyülése. Ennek következtében [egy kalászkában 4—5 szem is [kifejlődhet, míg hazai fajtáink [kalászkái legfeljebb három .szemet érlelnek. Ez mintegy 25 1 százalékos terméstöbbletet je­lent; 3. Ezer szem súlya 40—50 [firamm, míg a hazai fajtáké 1-32—35. így lehetséges, hogy az [1000 szem súlyból származó .többlet 25 százalékos többlet­terméssel járhat. [ Helytelen lenne azonban a • jelen körülmények között csak [intenzív fajták termesztése, ■mert erre a lehetőségek még .nincsenek meg. Ott viszont, -ahol a talajok termőereje, a [szükséges jó talajelőkészítés, a -műtrágya és a vetőmag ren­delkezésre áll, feltétlenül e -bevált fajták vetése szükséges. Hubai Kálmán, a szerencsi Lenin Tsz agronómusa A Zajszan tavat összekapcsolták a Buhtarmini tengerrel Kazahsztán legnagyobb édes­vizű tavát, a Zajszan tmxtí egyesítették a szovjet emberek által létrehozott Buhtarmini tengerrel. A mesterséges ten­ger területe ennek révén már csaknem 3000 négyzetkilomé­terre növekedett. számonkénti a megbízásokat. > A tsz-en kívül dolgozó párttá-, goknak is meg kell érteniük:) valamennyi kommunistának] kötelessége segíteni a terme-) lőszövetkezet megszilárdítását!] A falu sorsáért, az ország jö-) vőjéért hangoztatott felelősség] mitsem ér tettek nélkül. Talán igaza van Szabó elv-; társnak, amikor azt mondja,! hogy Szomolyán teljes, azaz] függetlenített embert kíván a! pártszervezet vezetése. Lehet-1 séges, bár véleményünk sze- • rint a munka megjavításának; nem ez az egyetlen módja.! Bárhogy is oldják meg a párt-; szervezet vezetésének problé-] máját, az a fontos, hogy a ve-1 zetőség a jelenleginél jobban] szervezze meg a munkát, és) ossza el a feladatokat. Ehhez] több segítségre van szükségük) a mezőkövesdi járási pártbi-] zottság részéről is. Mint el-) mondották, eddig két patroná-] ló „morzsolódott le” a szomo-> lyai problémák elől, s a járási! pártbizottságról érkező elvtár-) sak rövid időt töltenek a köz-] ségben ahhoz, hogy alapos út-) mutatást adjanak. A községi] pártvezetőség a jövőben több] 'és alaposabb segítséget vár tő- > lük. I > Most a vezetőség > mólójára és új jáválasztására > készülnek a szamolyai kom- ]J munisták is. Az újjáválasztó)! taggyűlésnek nagyon fontos ]J szerepe lesz az is, hogy helye- * sen vonja le a következtetése- ]J két. az eddigi munkából és a).» újjáválasztott vezetőség —]J maradjanak akár a jelenlegi 3 vezetők a pártszervezet élén.]j vagy válasszanak újakat —, % nagyobb eréll.vel és lendülettel ]j folytassa munkáját. Nagy Zoltán * meglazult a munkafegyelem. A pártszervezet vezetősége is­meri a helyzetet, látja ezt a veszélyt. A problémák tudo­másul vétele természetesen nem elég. Joggal vetődik fel a kérdés: mit segített a nehéz­ségek kiküszöbölésében a párt- szervezet? Kiderül, hogy vaj­mi keveset. • A vezetőség világosan látja, hogy a falusi pártszervezet legfontosabb feladata a terme­lőszövetkezet segítése. Vitat­hatatlan, hogy Szabó elvtárs­nak, a párttitkárnak nehéz se­gítenie a tsz-ben, hiszen 5 reg- g el tél-estig a boltban van, mi­vel ő a földművesszövetkezet üzletvezetője. A tsz-ben kevés párttag dolgozik, mindössze négyen. Ez bizony kevés, kü­lönösen, ha azt nézzük, hogy a községben száz körül van a párttagok száma. Még akkor is körülbelül hatvanan ma­radnak, ha leszámítjuk azokat, akik más, a községen kívüli pártszervezethez tartoznak. E nagylétszámú pártszervezet minden bizonnyal többre len­ne képes, ha élén erélyesebb, a munkát jobban megkövete­lő, számonkérő vezetés állna. Előbb azt mondottuk, hogy a - szomolyai pártszervezet veze­tősége tisztában van feladatai­val és igényes munkájában. Ez változatlanul igaz. Tisztában van a tsz nehézségeivel is. Most a vezetőség újjáválasz- tása előtt azon tanakodnak a legtöbbet, hogy miképpen se­gíthetnének a szövetkezetnek. A vezetőség tagjai kétségtele­nül .igényesek a munkában — a saját munkájukban. A veze­tőségi tagok azonban nem vé­gezhetnek el minden feladatot, sokkal jobban el lehetne és el kellene osztani a munkát, töb­bet kellene követelniök a párt­tagságtól és nagyobb eréllyel II szomolyai pártszervezetnek is a termelőszövetkezet segítése a legfőbb feladata hogy a korábban gyümölcsös­sel, szőlővel rendelkező gazdák a tsz-be lépés után is maguk gondozzák a gyümölcsöst, a szőlőt, s ezért náluk marad a termés nagyobbik hányada. Ez egymagában nem volna baj. Ismeretes, hogy a gyümölcsös és a szőlő nagyobb gazdasági beruházást igényel. Addig te­hát joggal illeti nagyobb ré­szesedés a tulajdonost, amíg a beruházás megtérül; A baj abból adódik, hogy a termés­nek — Bene János elnök­helyettes elmondása szerint — aránytalanul nagy része ma­rad a gondozóknál — 90 szá­zalék — és a közösségnek szinte jelentéktelen jövedelme származik a gyümölcsösből, a szőlőből. A szövetkezés első éveiben amúgy is meglévő el­lentéteket ez csak fokozza. A kevesebbet jövedelmező föld művelésével ugyanis nem szí­vesen foglalkoznak, illetve, akikre ez marad, lényegesen kevesebb jövedelemhez jut­nak. Ez a körülmény hozzá­járult a volt szegény, és a volt középparasztok közötti ellentétek éleződéséhez. A volt agrárproletárok és kisparasz- tok úgy beszélnek, hogy az egykori középparasztok meg­szabadultak a földtől, annak adójától, ők élnek a gyümöl­csösből, szőlőből, családtagja­ik pedig másüvé járnak dol­gozni. Az ilyen beszédre az ad alapot, hogy a viszonylag ke­vesebb hasznot adó munkáról jónéhányan elmaradtak. Mindez azt mutatja, hogy ez a termelőszövetkezet jelenleg még nehézségekkel küzd. Ve­szély fenyegeti az egységet, építkezési tervre; Ezzel kap­csolatban a községfejlesztéssel foglalkozó taggyűlésen az egyik elvtárs követelte, hogy a pártszervezet erélyesen fog­lalkozzék e kérdéssel, a veze­tőség járjon utána, mi akadá­lya van az orvosi lakás fel­építésének? Ugyanezen a tag­gyűlésen két elvtárs helytele­nítette a tanács eljárását, hogy az egyes családok jöve­delmétől függetlenül egyforma községfejlesztési hozzájáru­lást állapított meg. A felsorolt jó tulajdonsá­goknak azonban van egy árnyoldala: az elvtársak egy része bátrabban szól akkor, amikor kapni akar valamit, viszont elhallgat, ha adni kell. Legalábbis ezt mutatja a ter­melőszövetkezet sorsa; A szomolyai termelőszövet­kezet kezdeti nehézségeit az idén nagymértékben növelte a szárazság. Sőt, talán még a szárazságnál is nagyobb baj a szövetkezeten belül meglévő széthúzás, ami részben a jö­vedelem-elosztás nenj éppen szerencsés módszerének kö­vetkezménye. (E kérdéssel már foglalkoztunk lapunk szeptember 20-i számában is.) Bene Jánosnak, a termelő- szövetkezet elnökhelyettesé­nek bizonyára alapos oka van a kifakadásra. Keserű iróniá­val, „kapitalista—szocialista szövetkezetnek” titulálta a szomolyait. Mint mondotta, egyeseknek nagyon jól megy a szövetkezetben, mások meg nem találták meg Szomolyán a számításukat. Ez az éles aránytalanság abból adódik, >1 /_. •'i véve jólmen­Alapjaban nek a dol_ Bök ..; — Valahogy így fogad- ta kérdésünket Szabó György, a szomolyai pártszervezet tit- kara, amikor az alapszervezet Munkájáról, a vezetőség újjá- Yálasztásának előkészületeiről érdeklődtünk; Aztán mindjárt Módosította a hirtelenjében fogalmazott első mondatot; — Mennek a dolgok, men­nek, de mehetnének jobban ls '•;: — Később, ismerkedvén a szomolyai pártszerveeet Munkájával, megtudtuk; mi Minden értendő a párttitkár e gondos summázásábanj Először az, hogy a pártveze- főség tisztában van a felada­taival, és igényes a munká­ban; Erénye a pártszervezet­nek, hogy eredménnyel foglal­kozik a párttagság nevelésé- vel. Ezt kiváltképpen a leg- űtóbbi taggyűlés alapján állít­hatjuk; A taggyűlésen elhang- z<?tt hozzászólások nagy több­sége azt mutatta, hogy a község párttagsága érzi fele­lősségét a falu sorsáért, az or­szág jövőjéért. Szókimondóak, bem kertelnek, személyre való tekintet nélkül megmondják, ami a szívüket nyomja. Nin­csen hiány a bírálókészségben, a tagság számontartja és bátran számon is kéri a vezetőség Munkáját. Erre két példát is említhe­tünk. Szomolyán még nincs orvosi lakás. A községnek Már évek óta megvolna ehhez a pénze, csak eddig valami ok­ból az illetékes járási szerv Még nem adta j.áldását” az hőmérsékletnél minden elek­tromos ellenállását elveszíti. Ez a szupermágnes, amelynek nincsen vasmagja, egyaránt felhasználható elektromos áram keltésére és elosztásá­ra, valamint maghasítás cél­ját szolgáló műszerekben is. Feltehetőleg nagy szerepe lesz az atommeghajtásos interpla- netáris űrhajók energiaellátá­sában. Egy mindössze félkiló súlyú ■zupermágnes, amelynek mág­neses tere kétszer olyan erős, Mint egy húsz tonna súlyú ha­gyományos mágnesé, valósá­gos forradalmat idézhet elő a Magfizikában. Egy ilyen szu- Permógnes előállítását egy új­fajta indukciós tekercs teszi lehetővé. A huzal 800 méter hosszúságú, niobium-cirkoni- Um ötvözetből készült és meg­határozott, rendkívül alacsony

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom