Észak-Magyarország, 1961. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-17 / 220. szám

▼Vwííntap. mf. swfptember ft eWAKMAOTAROMWAO 9 Októberben tartják az V. londoni filmfesztivált Az Angol Filmintézet a londoni városi tanáccsal és az angol film­iparral karöltve készül az V. londoni filmfesztiválra. Az ezévi fesztivál ok­tóber 17-én kezdődik és két hétig tart. A cél. akárcsak az előző években, az idén is az. hogy bemutassák az év legjobb filmjeit, amelyeket főként nagy nemzetközi filmfesztiválokon választottak ki. De a londoni film- fesztivál fenntartja magának a jogot, hogy olyan filmeket is bemutasson, amelyek mái fesztiválok műsorán nem szerepeltek. P alkonyai hétköznapok Uj üzletportálok, kisárutiázak a miskolci főutcán pirított máj ára sósburgonya köret­tel 8,10 forint. A felszolgálók a pirí­tott sertésmájhoz pirított burgonyát szolgáltak fel, s ezért 1.40 forintot fizettettek a fogyasztóval. A 90 fillér ér­tékű sósburgonyát, amely eredeti köretként szerepelt az étlapon, nem vonták le a pirított sertésmáj árá­ból, s így minden fogyasztót 90 fil­lérrel rövid ítélték meg. A Borsodi Élcli niszerk iskeres kedelmi Vállalat 12. számú boltjában Baranyai Ist­vánná azáltal csonkította meg a tár­sadalmi tulajdont, hogy több sze­mélynek a pénztárkészletből köl­csönt adott. Számára természetes volt az is, hogy 1200 forintot vett ki a pénztárból saját költségeinek fe­dezésére. Számos példa bizonyítja, hogy a borsodi kiskereskedelmi vállalatok vezetői még nem tettek meg min­dent a társadalmi tulajdon vé­delméért. A boltokban a göngyölege­ket. hanyagul tárolják, vagy az üzemi felszereléseket nem rendeltetésének megfelelően használják. Számos pél­da bizonyítja, hogy több kazincbar­cikai kereskedelmi dolgozó akarva- akaratlanul megkárosítja a népgaz­daságot. s aláássa a szocialista ke­reskedelem tekintélyét. Komoly mulasztást állapított meg a vizsgálat a íiatalkorúakra való rendelkezések betartása terén. Két vendéglátóipari egységben tapasz­talták, hogy a pincérek a tiltó ren­delkezések ellenére 20 óra után szeszesitalt szolgáltak fel 18 éven aluliaknak. A vendéglátónak ezeket a dolgozóit a Kereskedelmi Felügye­lőség pénzbírsággal bünteti meg. Az Állami Kereskedelmi Felügye­lőség ezt a vizsgálatot a Megyei Mi­nőségvizsgáló Intézettel, a kazinc­barcikai Városi Kapitánysággal és három vállalat ellenőreinek bevo­násával végezte. Helyes lenne, ha a jövőben gyakrabban kerülne sor ilyen közös ellenőrzésekre, amelyek védik a fogyasztók érdekeit és elősegí­tik a kereskedelmi dolgozók jobb munkáját Pásztory Alajos boltokban a panaszkönyvek rendel­tetésszerű használatát A többszöri figyelmeztetés után ma már csak elvétve akad olyan eset, hogy nem válaszol ják meg a panaszkönyvi be­jegyzéseket. A vásárlók panaszait rendszeresen kivizsgálják a kereske­delmi vállalatok vezetői, és írásban közlik a panaszossal az elintézés módját. Mint minden városban, Kazinc­barcikán is esetenként hiánycikként jelentkeznek bizonyos áruféleségek. A boltok vezetőit a Belkereskedelmi Minisztérium rendelkezései arra kö­telezik, hogy a keresett cikkeket úgynevezett hiánykönyvbe jegyez­zék fel, s a legközelebbi megrende­lésnél vegyék figyelembe az eddigi és a várható igényeket. A kazincbarcikai dolgozók öröm­mel nyugtázzák, hogy a legtöbb ke­reskedelmi boltegység megfelelő por­tállal és külsővel rendelkezik. A bol­tok belső rendje és tisztasága többé- kevésbé kielégítő. Az ellenőrzés ta­pasztalatai szerint a 10 éves szocia­lista város kereskedelme, néhány esettől eltekintve, fémjelzi a szocia­lista kereskedelmet, ismételten és sokszorosan bebizonyítja, hogy az ál­lami kereskedelem csaknem mara­déktalanul kielégíti a vásárlók igé­nyeit. Az ellenőrzés során fény derült olyan cselekményekre, hibákra is, amelyek arra intik kereskedelmünk vezetőit, hogy fokozott ellenőrzéssel kísérjék figyelemmel a társadalmi tulajdon védelmét. Több boltvezető és bolti dolgozó sorozatos feledé- kenységéért drága árat fizet a nép­gazdaság. A társadalmi tulajdonban nagy kár esik azáltal is. hogy néhá- nyan hozzányúlnak az állam vagyo­nához, kisebb-nagyobb időre kölcsö­nöket adnak a bolti bevételből. Van­nak olyan boltvezetők, akik meg nem engedett haszonhoz jutnak az­által, hogy alacsonyabb minőségű árut drágán hoznak forgalomba, vagy éppen rossz kalkulációt alkal­maznak az éttermekben kiszolgálan­dó ételek fogyasztói árának megál­lapításánál. Nagy felelőtlenségre vall. hogy a 2. sz. húsbolt vezetője, Tardi Barna­bás a köztulajdont megkárosította. Augusztusban 16 és fél kilogramm sózott szalonnát kapott 32 forintos kilónkénti áron. Minden engedély- kérés nélkül a sózott szalonnát fel­füstölte s utána 40 forintért adta el. A fogyasztók megkárosításának több szembetűnő módjával találkoz­tak az Állami Kereskedelmi Fel­ügyelőség közegei. Feltűnő, hogy a kazincbarcikai 10. számú ruházati boltban egymás után mutatkoznak jelentős leltártöbbletek. Az 1960-as évvégi leltárnál 51 671. az 1961. augusztus 4-i leltárnál 72 000 forint leltártöbblet mutatkozott, A leltártöbblet okát mindeddig nem állapították meg, de nagyon kívána­tos lenne, ha a bolt felsőbb vezetői alapos vizsgálat tárgyává tennék, hogyan következhetett be e nagy­mérvű leltártöbblet, amely minden bizonnyal a vásárlók megkárosításá­ból keletkezett. A fogyasztók megkárosításának egyik kirívó esetét találták az ellen­őrök a 114. számú tej vendéglőben. Az étlap tanúsága szerint egy adag *-k *****★■**★*★★**★★★**★★★■*★ A Belkereskedelmi Minisztérium Borsod megyei Állami Kereskedelmi Felügyelősége a közelmúltban sok­rétű ellenőrzést tartott Kazincbar­cika kereskedelmi boltjaiban. Az el­lenőrzés során az eddig megszokott formáktól eltérően nemcsak az áru minőségét vagy az árdrágítást vizs­gálták, hanem a kereskedelmi dolgo­zók munkakörülményeivel, egészség- védelmével és más szociális, kom­munális kérdésekkel is foglalkoztak. Tgy vizsgálat tárgyává tették az áru­ellátást, az áruelosztást, s megvizs­gálták, hogyan érvényesül a társa­dalmi tulajdon védelme Kazincbar­cika kereskedelmi hálózatában; a fogyasztók érdekvédelme szempont­jából tüzetes vizsgálat alá vették a panaszkönyveket, valamint, hogy milyen a kereskedelmi dolgozók vi­szonya a fogyasztókhoz; az eddigi ellenőrzések során most vizsgálták először, hogyan biztosítják a keres­kedelmi tanulók szakmai, politikai és kulturális fejlődését. Az Állami Kereskedelmi Felügye­lőség a megtartott vizsgálat után Kazincbarcikán ismerteti az általá­nos ellenőrzés tapasztalatait. Ezen a megbeszélésen már ismertetik azokat a bírságokat is, amelyeket a felelőt­len boltvezetők, vagy bolti dolgozók ellen alkalmaznak. Mint már említettük, alaposan megvizsgálták az áruellátást. Az élelmiszerboltokban megfelelő meny- nyiségű áru áll a fogyasztók rendel­kezésére. Alapvető élelmiszerekből, mint például kenyérből, lisztből, cu­korból. zsírból, bőséges tartalékkal rendelkezik a kereskedelem. Hús- és hentesáru is megfelelő mennyiség­ben áll a vásárlóközönség rendelke­zésére. Megjegyzendő azonban, hogy az áruválaszték tovább bővíthető, mert az olcsó hentesáruk gyakran hiányoznak a boltok pultjairól. Ruhaneműből és textíliából a mennyiség minden boltegységben ki­elégítő, azonban esetenként gyer­mek- és serdülőruhák, kötöttholmik nem kaphatók. Az iparcikkboltokban a vásárlók kevés porcelánárut és készletet találnak, pedig ezekből a cikkekből az ipái- a megrendeléseket, ki tudja elégíteni. Az Állami Kereskedelmi Felügye­lőség ellenőrei már előzőleg is több esetben rendszeresen vizsgálták a Egy város kereskedelmének helyzete Széleskörű vizsgálat Kazincbarcikán tünk már nem fog ki az időjárás. Egyrészt van bőségesen tartalé­kunk, másrészt eredményesen szem­beszállónk az Időjárással. Csak any- nyi a különbség, hogy ilyen száraz években többet kell öntöznünk és kapálnunk. De a tagság mindez! szívesen teszi. — fis a Kossuth Ter­melőszövetkezetben 53 forintot osz­tanak egy-cgy munkaegységre. S így van ez Aisóbercckiben, Tisza- liarádon, Tiszabáboinán és régi ter­melőszövetkezeteink túlnyomó több­ségében. De így van az igazán nagy odaadással, szakértelemmel gazdál­kodó olyan közösségekben is, mint a esobaji Szőke Tisza, a tiszaladá- nyi Magyar Róna új közös gazdasá­gok. A mi új társadalmi formánk, a mi új falusi gazdálkodási formánk, a mi új életünk tehát nem csak azt jelenti, hogy aki becsületes ember, annak nem kell félnie az élettől, a megél­hetéstől. A mi szakszerű, tudomá­nyos alapon gazdálkodó termelő­szövetkezeteink már arra is képe­sek. hogy sikeresen dacoljanak az aszállyal, hogy ne szenvedjenek hi­ányt semmiben, hogy» bőségesen adjanak élelmiszert az országnak, hogy biztosítsák a tagság jövedel­mét akkor is, ha bizonyos objektív tényezőkkel kell niegküzdeniök. Mezőkeresztesen és más helyeken ez évben is terem annyi kukorica, mint más esztendőkön. Mert jó ta­lajba vetettek, mert Idejében ka­páltak, mert megadták a növény­nek azt. amit száraz időjárás eseté­ben megkíván. A falu új életformája, gazdálko­dása és a múlt között tehát nemcsak az a különbség, hogy ina inár egyet­len dolgozó parasztnak, egyetlen ter­melőszövetkezeti tagnak sem keli félnie a holnaptól, a nehézségektől, hanem az is, hogy a mi új paraszt­ságunk. erős termelőszövetkezete­ink már nem félnek az objektív akadályoktól sem. S hogy e kü­lönbségek még élesebbek legyenek, az elsősorban a falu lakosságától, a termelőszövetkezeti tagságtól 1'iigg. Ahol szakszerű, odaadó a munka, ahol a célért, az elképzelések meg­valósításáért nem sajnálja a közös­ség az erőt, ott ez évben sincs baj, hiány és nem is lesz soha! Barcsa Sándor a szomszédos órásüzletet is megkap­ta, s így nagyobb térfogatú, korszerű bolt várja majd a fogyasztókat. A Miskolci Kertészeti Vállalat a Széchelyi u. 9. sz. alatt a régi virág­üzlet helyén reprezentatív boltot építtetett, jelentős anyagi áldozattal. A Széchenyi u. 27. szám alatt a Mis­kolci Ruházati Ktsz nyitja meg rö- v i deserj kalapszalonját, a régi Hóvi­rág rétesbolt helyén. Épül, szépül városunk, s ha a vál­lalatok, szövetkezetek vezetői is a jövő esztendőben — hasonlóan az ez- évihez — anyagi áldozatokat hoznak az üzletportálok szebbé tételéért, — városunk még vonzóbbá válik. A miskolci kereskedelmi vállala­tok, valamint a szövetkezetek ez évi tervükbe — igen helyesen — beiktat­ták a portáljavításokat, a boltok bő­vítését, korszerűsítését. Napjainkban egyre több főutcai ki­rakatot találunk bontás közben. A Tanácsház téren, a Miskolci Kiske­reskedelmi Vállalat korszerűsíti a sportszerboltot. Uj üzletportált kap e fontos kereskedelmi egység. Az át­építés után korszerű, úgynevezett minta utáni árusítási rendszert hono­sítanak meg. Igaz, a vásárlók még nem láthat­ják, de már megkezdődött a szem­ben lévő háztartási bolt átalakítása, bővítése. A kiskereskedelmi vállalat Néhány nappal ezelőtt, az encsi járás egyik termelőszövetkezetéber beszélgettünk a munkáról, az élet­ről, a termelőszövetkezet várhat! évvégi eredményeiről. Őszintéi: szólva, a hangulat nem emelkedcli magasra. Több volt a lemondó le­gyintés, mint a bizakodó szó. Kide­rült ugyanis, hogy az újonnan ala­kult, alig pár hónapja gazdálkodó termelőszövetkezet tagsága többel tervezett, mint amennyi meg­termett. Magasabb munkaegység- résseesedést várt. S ebből néhányan olyan következtetést vontak le, hogy: „íme, bár közösen gazdálkodunk nem termeltünk annyit, amennyi! reméltünk. Alacsony lesz a munlta- egységrészcsedés. Sőt, akad olyan egyén is, — és nem csupán az encsi járásban, — aki rosszhiszeműen az mondja: azért nem termett több. azért kapunk kevesebbet a vártnál mert közösen gazdálkodunk. Ezeket a megállapításokat, s a való helyzetet józanul mérlegelve természetesen nem nehéz a válasz a különböző pesszimista és igazta­lan véleményekre. Kevesebb ter­mett, különösen kapásfélcségekből, mert ritka aszályos nyár, régen ta­pasztalt szárazság szikkasztotta a talajt, tikkasztotta a növényt. Az elmúlt évtizedek, paraszt­ságunk történelme folyamán szá­mos esetben fordult már elő, hogy a szárazság, vagy éppen a túl­ságosan esős időjárás következtében nem termett meg a mindennapi ke­nyér, vagy nem termett egyetlen fa­lat kenyér sem. S a történelem a krónika szerint ilyen esztendőkben ezrek hulltak cl éhen, ezrek mentek tönkre, adósodtak el, váltak a gaz­dagok, a módosabbak örökös cse­lédjévé. Szomorú esetek, szomorú esztendők voltak ezek. S olyan ese­tek, amelyek többé nem fordulhat­nak elő, amelyek a mi társadalmi körülményeink, társadalmi formánk mellett nem ismétlődhetnek meg. Tény és való, hogy a kedvezőt­len időjárás megyénk több közös gazdaságában komoly problémákat okozott. Gond az állatállomány téli takarmánybiztosítása, gond a jövő évre tervezett sertések mcghízlalása és több helyütt a vártnál, a remélt­nél kevesebb jut cgy-egy munkaegy­ségre. De ennek íőleg az objektív körülmények; a szárazság, a kedve­zőtlen időjárás az oka. Az is tény, hogy ha mezőgazdaságunk, dolgozó parasztságunk ma a két évtizeddel ezelőtti módon élne, gazdálkodna, ha kapitalista körülmények között kiizdene az életér, — ez az esztendő sok szegényembert, agrárproletárl állítana a kétségbeesés szélére, ítél­ne pusztulásra, kergetne kifizethe­tetlen adósságokba. Mint évtizedek­kel ezelőtt, ki tudja hányszor. Azon­ban az is tény — cs igen megnyug­tató, igen megbecsülendő tény, hogy nálunk sem ma, sem holnap nem kell tartani ilyesmitől, nem kell lelni a holnaptól, még akkor sem, ha bizonyos reményeink, bizonyos elképzeléseink objektív akadályok miatt nem valósulnak meg. Ezt ma már minden józangondolkodású be­csületes ember tudja és vallja is. minden más — itt-ott még elhangzó — ellenvéleménnyel szemben. Minden termelőszövetkezeti tag, minden dolgozó paraszt tudja, hogy a gondokban, bajokban nem marad magára. Ott áll mellette segítő­társként a falu, a megye, az ország, a párt, a munkásosztály, s ha arra szükség van. a szocialista tábor né-, pei, országai. Van elegendő erőnk' ahhoz, hogy győzedelmeskedjünk az. akadályok, a bajok felett. Bizonyos dolog tehát, hogy azon termelőszö-1 vetkezeteink tagsága, amelyek — mert még újak, mert még gyengék; — nem termelhették meg a szüksé­ges takarmánymennyiséget, nem ér-; betett el megfelelő jövedelmet, meg­kapja a segítséget ahhoz, hogy ne; álljon tehetetlenül a problémákkal, szemben, ne kerüljön nehéz hely- ■ zetbe. Ez azonban csak az egyik vá-! lasz az említett encsi termelőszövet-- kezel aggályoskodó tagjainak és a; hasonló gondolkodású termelőszö­vetkezeti tagoknak. Okvetlenül és; még csak nem is másodlagosan szól-; ni kell itt termelőszövetkezeteinkről,; termelőszövetkezeti gazdáikor, .unk-, ról általában. ; Világos, kézzelfogható dolog, hogy» újonnan alakult termelőszövetkeze-] leink egy része kevesebbet termelt; a tervezettnél. Ezért kevesebb lesz; a munkaegységrészesedés. Régi tor-, melőszövetkezeteink túlnyomó több-, ségében azonban még az idei rend-’ kívül aszályos időjárás sem bírt a1 termelőszövetkezeti tagság erejével,] előrelátásával. Megyénk számos termelőszövetkezetében egyetlen fii-] lért sem volt képes elrabolni a ter-; vezeti jövedelemből az időjárás. A; mczőkoresztcsi Aranykalász Terme-, lőszövetkezetben csak alig valami; kiesésről lesz szó a 4.5 milliós áru- értékesítési tervvel szemben. A sá- - rospalaki Kossuth Termelőszövet-] kezet gazdálkodásáról így nyilatko­zott a napokban Vaskó Imre elvtárs.] a közös gazdaság elnöke: — Raj-; i VI. Egy kémény nem füstöl ; A Tiszapalkonyal Erőmű épülete ikéményóriásaival, lakóépületeivel me- : részen, büszkén emelkedik ki a sík­ságból. Mintha jelkép is lenne. ;Mintha messzi reharsogóan kiáltaná: a nép alkotott, s igába kényszert telt engem, az óriást, hogy sivítva fejlesz- szem az áramot a gyárak gépeihez, hogy a zizegő drótokon fény, vilá­gosság rohanjon a falvakba és hogy a fények beragyogják az emberek éleiét. Igen, csak egy kapcsolót kell elfordítani, hogy a tiszaparti erőmű fénnyel árassza el a főváros Nagy- kőrútját. Akárhogy is vesszük, csodálatos, nagy dolog ez az erőmű, négy ké­ményóriásával. Bocsánat, itt valami zavar lenne? A négy kémény közül egy — a harmadik — komoran áll, nem ömlik kifelé rajta a felhőket sötétre színező füstfolyó. Mi történt? Schiller elvtárs, az erőmű igazga­tója megnyugtat. — Nincs semmi baj. Baj?! Ugyan. Nagyon is okos dol­got művelnek. A pilseni Lenin Művek dolgozóinak segítségével át­építik a gépeket, hogy kevesebb szénnel több áramot termelhessenek. — Az I-es gép rekonstrukcióját már befejeztük — mondja az igaz­gató. — Beváltotta a hozzáfűzött re­ményeket. A rekonstrukció eredmé­nyeképpen évente többezer tonna szenet takaríthatunk meg ennél s gépnél. Most a III-as gép átalakítá­sát végezzük. A munka befejezés fele közeledik. Előreláthatólag szep­tember 23—25-ig már üzembe is ál­líthatjuk. Valószínű, hogy a II-es gépen is rekohstrukci4t hajtanak végre, ds erre — előreláthatólag — csak s jövő év tavaszán kerülhet sor. Milyen eredménnyel termelik aj áramot? Az év első felében végzett munkájuk eredményeképpen har­madszor tűzhették ki az ..élüzem” cí­met, s harmadik negyedéves tervük teljesítésében is jó ütemben halad­nak. A jelek azt mutatják, éves ter­vüket is jelentősen túlteljesítik. \ Távfűtés Érdekes emberek az erőműviek. Nemcsak azon töprengnek, dolgoz­nak. hogyan növelhetik a gépek ha­tásfokát. hanem azon is, hogyan fog­hatnák többször munkába a fejlesz­tett gőzt. Az elképzelések, tervek szerint innen adnak gőzt a majd fel­épülő vegyikombináthoz. De ez még nem minden. Hátra van az Újváros fűtése. Mert erről is az erőműviek akarnak gondoskodni. Az eredeti elképzelés az volt, hogy az Újvárosban kazánházat építenek, itt fejlesztik a gőzt, vagy a meleg­vizet, s ezzel teszik kellemes hőmér­sékletűvé a családi otthonokat. Ha jól emlékszem, a pártbizottság fel­adatként adta a fiatal műszakiak ta­nácsának, töprengjen azon, hogyan lehetne ennél olcsóbban s eredmé­nyesebben fűteni a lakóházakat. A fiataloknak igen tetszett a feladat. Remek javaslatot készítettek. A ja­vaslat — vágj» azóta már terv — szerint az erőmű ad gőzt vágj’ me­legvizet a házak fűtéséhez. Ennek igen sok előnye van. Egj-ik az, hogj’ az erőműtől a városig vezető távve­zeték megépítése lényegesen olcsóbb, mint a kazánhoz /elépítése. A még nagyobb előnye pedig az, hogy az ilvmódon való fűtéshez a városba nem kell egj-otlen deka szenet sem szállítani, nem kell gondoskodni a kaZanház üzemeltetéséről sem. Az erőmű pedig a már egyszer munkát végzett hőenergiát a város rendelke­zésére bocsátja. Ügy hírük, a tervek elkészültek, már csak a részlettervek vannak hátra, s előreláthatóan a II. ötéves tervben meg is valósul a távfűtés. Ehhez nem kell kommentár, önma­gáért beszél. Hajnali találkozás A 31. Építőipari Vállalat dolgozói körében tekintélyes számmal akad­nak ácsok. Itt igen nagy szükség van rajuk, mondhatni, nélkülözhe­tetlenek. Van köztük mindenféle ember. Van oljran, akit nehéz lekötni egy helyen*-:legszívesebben minden héten útra kelne más vidék felé. Sokan vannak — s egyre nő az olya­nok száma —, akik tapodtat se moz­dulnak addig, amíg a gyár el nem készül. A Bunda-brigád új módszert eszelt ki a zsaluzásnál, s így mint­egy 170 ezer forint értékű faanyagot takarított meg. A másik brigádnál meg — ha sürgős a munka — dél­ben valakit megbíznak, figyelje, mi­kor vannak legkevesebben az önki- szolgáló étteremben, hogy ne kelljen soká várni, s addig is beütnek né­hány- szeget. Egyszóval a legtöbb ács nagyon is szívügj’ének érzi a kombinát mielőbbi felépítését. Az építkezésen hat brigád elhatá­rozta, hogy» kiharcolják a szocialista címei. Ezek közé tartozik Nagy G. Pál brigádja is. A brigád s a bri­gádvezető igen remek emberek. Ér­demes a brigádvezetőt egyetlen mozzanattal jellemezni. Egyik éjszaka, úgy éjfél után 1 óra tájban az építésvezetőség ellen­őrzést tartott Mindenütt csend, nyugalom. Egy emberre lesznek fi­gyelmesek. aki a karcsú vasbetonpil­lérek között lépdel s nagyon nézde- gél a nagy csarnok tetőszerkezete felé. Mit akarhat ez az ember? Tol­vaj, aki lopni akar? Ellenség, aki ártani akar? Hiszen előző nap húz­ták fel a 40 tonnás daru hídját, ha valaki a tartóköteleket meglazítja ... A vezetők csodál kozva ismerik fel a „gyanús emberben” Nagy G. Pált. — Mit csinál itt ilyen későn? — kérdezik tőle. Mire a brigádvezető a legnagyobb természetességgel mondja el, hogy aludt, de íelkelt s kiballagott, mert nyugtalanítja, jól tartanak-e a kötelek, nincs-e valami rendellenesség. Mert sok munka veszne oda. Ezzel nyugodalmas jóéí- szakát kívánva visszaballagott t nj'ugodtan aludt tovább. Hát ilyen emberek az építők. Csorba Barnabfe Is d különbségi!...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom