Észak-Magyarország, 1961. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-14 / 217. szám
A MAGVAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Világ proiétamcn, egyesaiíetefcl KÖZLEMÉNY az MSZMP Központi Bizottsága szeptember 12-én tartott üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága szeptember 12-én ülést tartott. Kádár János elv társ. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első ti tkára tájékoztatta a Központi Bizottságot egyes nemzetközi kérdésekről és a hazánkban járt román párt- és kormányküldöttséggel folytatott eredményes tárgyalásokról. A tájékoztatót a Központi Bizottság egyhangúlag tudomásul vette. Fock Jenő elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára a Központi Bizottság elé terjesztette a második ötXVII. évfolyam, 217. «óm Ára: 50 fillér 1961. szeptember 14, csütörtök A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának határozata a magyar népgazdaság lepesztésének második ötéves tervéről A Központi Bizottság megvitatta és egyhangúlag elfogadta az 1961—1965. évekre terjedő második ötéves terv főbb előirányzatait. A tervidőszakban a Magyar Szocialista Munkáspárt hetedik kongresszusa határozatainak megfelelően befejezzük a szocializmus alapjainak lerakását. Meggyorsítjuk a szocializmus építését, tovább emeljük népünk anyagi ellátottságát és kulturális színvonalát, hazánk erősebbé, gazdagabbá válik. Tervező szerveink figyelembe vették az ország gazdasági életében a hetedik kongresszus óta végbement, a tervezettnél gyorsabb fejlődést. Az ország dolgozói a hároméves tervünkben magunk elé tűzött termelési és fejlesztési célok többségét jelentősen túlszárnyalták és a kongresszus óta eltelt időben több százezer parasztcsalád választotta az egyéni gazdálkodás helyett az egész társadalom gyorsabb, szocialista fejlődését biztosító társas gazdálkodást. Népgazdaságunk minden ágában a szocialista termelési viszonyok váltak uralkodókká. A Központi Bizottság helyesli az ipar, az építőipar, a szállítás és a hírközlés tervezett előirányzatait, amelyek figyelembe veszik iparunknak az utolsó években kialakult szerkezetét és célul tűzik ki ennek a szerkezetnek további javítását. A terv végrehajtása megköveteli, hogy összpontosítsuk erőnket az ország nyersanyagellátását javító, a viszonylag kevéssé anyagigényes és magas képesítésű munkát megkövetelő termékek gyártására. A nemzetközi munkamegosztásba beilleszkedve, modem eljárásokkal^ gazdaságosan előállított, kiváló minőségű, korszerű és keresett árucikkeket kell termelnünk. Az ipari termelés 1958-hoz viszonyított növekedését 1965-re a terv a kongresszusi irányelvekben megszabott 65—70 százalék helyett, — tekintettel a hároméves terv túlteljesítésére —, 83 —87 százalékban irányozza elő. Ezt a nagyobb növekedést is elsősorban a meglévő kapacitás jobb kihasználásával, a termelési föltárnátok korszerűsítésével, a gyártmányok műszaki-gazdasági jellemzőinek jelentős javításával, takarékosabb anyagfelhasználással és gazdálkodással kell elérnünk. Emelnünk kell a termelés irányításának és a tervezésnek tudományos színvonalát. A terv által megkövetelt mértékben kell növelnünk a szakemberképzést. A Központi Bizottság szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy a tervnek megfelelően az ipari termelés növekedésének legalább 70 százalékát a munka termelékenysége növekedésének kell adnia, szemben a hároméves terv időszakával, amelyben a munka termelékenysége a termelés növekedésének csak mintegy felét biztosította. A Központi Bizottság jóváhagyta a mezőgazdaság termelési előirányzatait. Megállapította, hogy ezekben figyelembe vették a termelési viszonyokban, valamint a mezőgazdaság szerkezetében bekövetkezett változásokat. A mezőgazdasági termelés növekedésének az irányelvekben lefektetett mértékét fenntartva, a tervben az állattenyésztés termelési előirányzatát kismértékben csökkentették, a növénytermesztési előirányzatokat pedig növelték. Népgazdaságunk jelenlegi körülményei között a Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a tervidő- fsakban a növénytermesztés gyorsabban növekedjék, mint az állattenyésztés. Egyrészt az állatállomány a korábban tervezettnél alacsonyabb, másrészt a növénytermesztésbe fektetett anyagi eszközök gyorsabban térülnek meg. Ennek megfelelően a terv a korszerű gazdálkodás gyorsabb megvalósítására az irányelvekben előírtnál több műtrágyát, magasabb gépesítési színvonalat, nagyobb öntözési területet irányoz elő. Mindez lehetővé teszi, hogy a tudomány legújabb eredményeire támaszkodva, kihasználva a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit, a mezőgazdaságban a termelés emelkedését a munka termelékenységének növekedése útján érjük el. A Központi Bizottság hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a terv a nemzetközi munkamegosztásra és elsősorban a testvéri szocialista országokkal való szoros együttműködésre épül és lehetővé teszi kereskedelmi kapcsolataink további szélesítését az egyenjogúság és kölcsönös előnyök alapján minden országgal. A tervidőszakban segítjük a nemzeti függetlenségük megszilárdításáért küzdő országok iparosodását, előirányoztuk nemzetközi fizetési, és áru- szállítási kötelezettségeink pontos teljesítését. A Központi Bizottság reálisnak és célszerűnek tartja a második ötéves terv időszakára tervezett beruházásokat, amelyek lehetővé teszik a termelési előirányzatok teljesítését. A beruházási előirányzatok jelentős túlteljesítése az elmúlt két évben, a beruházások tervezett koncentrálása és a kivitelezéseknél elérhetőnek mu'tatkozó megtakarítások lehetővé, ugyanakkor a honvédelem erősítésével összefüggő és más kiadásainknak a kongresszuson feltételezettnél gyorsabb növekedése szükségessé is tették, hogy a terv a beruházások teljes összegét némileg alacsonyabA szocialista ipar termelésének növekedése 1965-re 1958-hoz viszonyítva, százalékban A mezőgazdasági termelés növekedése százalékban, 1961—1965. években, 1954—1958-hoz viszonyítva A munka termelékenységének növekedése a szocialista iparban hét cv alatt, százalékban Beruházások öt év alatt, milliárd Ft Nemzeti jövedelem növekedése bét év alatt, százalékban A dolgozók egy főre jutó reál- jövedelmének növekedése hét év alatt, százalékban A lakosság fogyasztási alapjának növekedése hét év alatt, százalékban A Központi Bizottság utasítja tervezőszerveinket, hogy a második ötéves tervről szóló törvényjavaslatot egy hónapon belül terjesszék az országgyűlés elé. A közérthetőség kedvéért a továbbiakban minden előirányzatot az ötéves terv időtartamára, tehát 1960-hoz viszonyítva kell meghatározni. Gyorsítsák meg 1962. évi népgazdasági tervünk kidolgozását, hogy az idejében az üzemek rendelkezésére álljon. A tervezés módszereinek állandó tökéletesítésével dolgozzák ki az átmenetet a második ötéves tervről a harmadikra. Folytassák, a szocialista nemzetközi munkamegosztás követelményeinek számbavételével, 20 éves távlatra szóló népgazdaságfejlesztési tervünk kidolgozását, munkálkodjanak annak tökéletesítésén és gondoskodjanak róla, hogy annak fő elgondolásai fokozatosan testet öltsenek a közbeeső tervekben. ban irányozza elő, mint a kongresz- szusi irányelvek. Pártunk, híven a marxizmus— leninizmus elveihez, mint ahogy a múltban, úgy ma is szilárdan vallja: támogat minden olyan kezdeményezést, amely a béke megvédését és a népek közötti barátság fejlődését szolgálja. Súlyos bűnt követnénk el népünkkel, szocialista hazánkkal szemben, ha a nagy és legyőzhetetlen szocialista táboron belül erőnkhöz mérten nem tennénk meg mindent szocialista vívmányaink védelmének, népünk bé kés, alkotó munkájának biztosítására. Ezért a Központi Bizottság helyesli, hogy második ötéves tervünk figyelembe veszi honvédelmünk megerősítésének szükségességét. A kongresszusi irányelvekkel egyező mértékben fog emelkedni a munkások és alkalmazottak, valamint a parasztság egy főre jutó reáljövedelme és a népi állam öt év alatt állami erőből, valamint állami támogatásból és a lakosság megtakarításaiból mintegy 250 000 lakás felépítéséről gondoskodik. A reáljövedelem növekedésével összhangban irányozza elő a terv a lakosság fogyasztási alapjának növeke- desét. Az eredetinél nagyobb mértékű fejlődést irányoz elő a középiskolai tanulók Számának növekedésében és az egyetemek és főiskolák fejlesztésében, lehetőséget teremt ahhoz, hogy a dolgozó emberek mi- n T.*nj?yo,bb számban gyarapítsák szaktudásukat, esti vagy levelező oktatásban megszerezzék a fejlődés által megkövetelt szakismereteket Mindezek figyelembe vételévé! a második ötéves tervet jellemző legfontosabb előirányzatokat a Központi Bizottság a következőképpen határozza meg: kongresszusi második irányelvek ötéves terv 65—70 83—87 30—32 30—32 37—40 40—45 200—205 180 50 55—60 26—29 26—29 40—45 40—42 A Központi Bizottság időszerűnek tartja, hogy emlékeztessen a kongresszusi irányelvek következő, változatlanul érvényes megállapítására: „Hazánk gazdasági fejlődésének üteme a legközelebbi években nagy mértékben függ attól, mennyire tudjuk megjavítani a tervezés, irányítás, általában a vezetés színvonalát.’' X Központi Bizottság meg van győződve arról, hogy második ötéves tervünk az ország anyagi erőforrásaiban és lehetőségeiben kellően megalapozott, megvalósítása gyorsítja a szocializmus teljes győzelmét. Megfelelő vezetés mellett a dolgozók — munkások, parasztok, értelmiségiek — jó munkával, a takarékosság és gazdaságosság elveinek állandó szem előtt tartásával, a tervet túlteljesítik, még kedvezőbben alakítják sorsukat; jövőjüket. (MTI) eves terv főbb előirányzatait. Marosán György elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára jelentést adott a Központi Bizottságnak a régi párttagok ügyeivel foglalkozó bizottságok munkájáról. Kádár János elvtárs, a Politikai Bizottság megbízásából javaslatot tett a párt- és az állami vezetés további megerősítéséi szolgáló szervezeti és személyi kérdések megoldására. A Központi Bizottság az előterjesztett javaslatokat helyeselte és elfogadta. (MTI) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának határozata a párt régi tagjairól A Központi Bizottság megállapítja, hogy a párt az utolsó években a régi párttagok kérdéseivel eredményesen foglalkozott, megbecsülésüket intézményesen biztosította, s ezt mind a párttagság, mind a pártonkívüli dolgozók egyetértése kísérte: A régi párttagok ma már a pártban és a közvéleményben az őket megillető erkölcsi és politikai megbecsülést élvezik. A párt régi tagjainak ügyeivel foglalkozó bizottságok munkájukat eredménnyel befejezték: A régi párttagok nyilvántartásba vétele megtörtént. Ennek következtében a régi párttagok bizottságai megszűnnek, és a továbbiak, folyamán a párt régi tagjainak ügyeivel az illetékes párt- bizottságok közvetlenül foglalkoznak. (MTI) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának határozata a személyi kérdésekben A Központi Bizottság megválasztotta rendes tagjának Ajtai Miklós elvtársat, a Központi Bizottság póttagjának Pullai Árpád elvtársat. Megválasztotta a Politikai Bizottság póttagjának Czinege Lajos elvtársat. Felmenti Központi Bizottsági titkári megbízatása alól Fock Jenő és Kiss Károly elvtársakat. Egyidejűleg állami vonalon történő kinevezésüket javasolja. Megválasztotta a Központi Bizottság titkárának Gáspár Sándor és Nemes Dezső elvtársakat. Nemes Dezső elvtársat felmenti a Népszabadság szerkesztő bizottsága vezetői tisztségéből. A Népszabadság szerkesztő bizottsága vezetőjének Komócsin Zoltán elvtársat választotta meg. Jóváhagyja Benke Valéria elvtársnő kinevezését a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottsága vezetőjének. A Központi Bizottság megtárgyalta az állami vezetés megerősítésének személyi kérdéseit is és javaslatait a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségével egyetértésben a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, illetve az országgyűlés elé terjesztette. (MTI) A Hazafias Népfrout Országos Tanácsa elnökségének ülése A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége szerdán délelőtt ülést tartott. Az elnökség Kállai Gyula elnök előterjesztésére megtárgyalta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a kormányzati munka megerősítését szolgáló személyi és szervezeti javaslatait; helyeselte és elfogadta azokat. (MTI) A Minisztertanács ülése Á Minisztertanács szerdán délben ülést tartott. A Minisztertanács dr. Münnich Ferencnek, a kormány cincikének előterjesztésére megtárgyalta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Orzágos Tanácsa elnökségének a kormányzati munka meg-; erősítését szolgáló személyi és szervezeti javaslatait, azokat egyhangúlag elfogadta és a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elé terjesztette. A kormány elhatározta a népgazdaság előtt álló műszaki-fejlesztési feladatok megoldására, a műszaki fejlesztés távlati tervének kidolgozására, a legújabb technikai vívmányok legszélesebbkörű alkalmazásának elősegítésére Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság létrehozását. (MTI) Az Elnöki Tanács határozata Kádár János elvtárs miniszterelnöki kinevezéséről és a kormány összetételének módosításáról A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának cs a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének együttes javaslatára felmentette dr. Münnich Ferenc elvtársat a miniszterelnöki, Kádár János elvtársat az államminisztcri, Kállai Gyula és Apró Antal elvtársat a miniszterelnök első helyettese. Biszku Béla elvtársat a belügyminiszteri, Kiss Árpád elvtársat a Tervhivatal elnöke, Sik Endre elvtársat a külügyminiszteri és Benke Valéria elvtársnöt a művelődésügyi miniszteri tisztség alól és kinevezte: Kádár János elvtársat miniszter« elnöknek; dr. Müpnitjh Ferenc elvtársat ál* lammlniszternek; Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő és Kállai Gyula elvtársakat miniszterelnök helyettesnek; Papp János elvtársat belügyminiszternek; Péter János elvtársat külügyminiszternek; Ajtai Miklós elvtársat miniszteri rangban a Tervhivatal elnökének; Ilku Pál elvtársat művelődésügyi miniszternek; Kiss Árpád elvtársat miniszteri rangban a Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökének. (MTI) A kormány új tagjainak eskütétele X kormány új tagjai szerdán délután a parlament Munkácsy termében Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének kezébe lettették az esküt. Az ünnepélyes eskütételen jelen voltak Marósán Gyöngy* Nemes Dezső, Szirmai István, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, Kiss Károly, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, Barcs Sándor és Gr- tutay Gyula, az Elnöki Tanács tagjai. (MTI)
