Észak-Magyarország, 1961. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-13 / 216. szám

Szerda, 196t. szeptember 13. ESZAKMAGYARORSZÄG 8 Csapolás előtt Szőlőszakmunkás-képzés a tokaji gimnáziumban Pirométerrel mérik az acél hőmérsékletét. Csehszlovák kohász szakemberek Diósgyőrött Josef Tarend mérnök vezetésével a pilzeni Kohászati Tervező Intézet háromtagú küldöttsége érkezett a Lenin Kohászati Müvekbe. A cseh­szlovák kohász szakemberek több na­pon át tanulmányozzák a diósgyőri gyár legkorszerűbb üzemét, a közép­sori hengerművet, hogy az itt szer­zett tapasztalatokat hasznosíthassák a trzineci kohászati kombinátban lé­tesítendő hasonló jellegű, de jóval nagyobb teljesítőképességű hengermű építésénél. Újra üzemel a Borsodnédasdi Lemezgyár llf-as számú hengersorozata Hétfőn újra megkezdte üzemelé­sét a Borsodnádasdi Lemezgyár Ili­as számú hengersorozata. A henger- sorozat meghajíóművénck villamos motorja ugyanis néhány nappal előbb leégett. A Villamos- és Kábel­gyár dolgozóinak gyors segítsége és az üzemi karbantartók jó munkája lehetővé tette, hogy a sorozaton az üzemszünet a tervezettnél 5 nappal rövidebb ideig tartott. így az idő­nyereség révén lehetővé válik, hogy a hengerészek még ebben a hónap­ban pótolhassák elmaradásukat. Javították az acél minőségét — másfél millió forint megtakarítás Az Özdi Kohászati Üzemek acél­művében korábban a villamosipar­ban használatos, úgynevezett dina­móacélt meglehetősen magas selejt- tel gyártották. Emiatt számos eset­ben hangzott el reklamáció a feldol­gozó, illetve felhasználó üzemek ré­széről. Mokri Pál, dr. Sailer Géza, és Lánczki József mérnökök módosí­tották a gyártási technológiát, vál­toztattak az acél összetételén. így több mint egy éve az ő előírásuk szerinti módszerrel gyártják ezeket a kényes minőségű, drága acélokat. Az új eljárás jól bevált. Mind az acél­műben, mind a tovább feldolgozó Borsodnádasdi Lemezgyárban lénye­gesen csökkent ezeknek az acélfaj­táknak a selejtje és megszűnt a kifo­gás is. így az acél minőségének javí­tásával egy évben több mint másfél- millió forintot takarítottak meg. Csúszózsaluzással épül a Tiszavidéki Yegyikombinát szórótornya nozást — figyelembe véve gyors kö- folyamatosan végzik. A csúszózsalu­zással naponta egy és fél méter ma­gas betonfalat készítenek, ügy ter­vezik, hogy a két szórótomyot 40 méter magasságig, novemberig fel­építik. Ebben az oktatási évben a mi isko­láinkban immár négy osztály tanu­lói kapcsolódtak be a nagyszerű 5+1- es oktatási formába, amely nemcsak művelt emberré neveli a fiatalokat, hanem a mű­veltség mellettmegszeret- teti velük, megtanítja becsülni a munkát. A mi gimnáziumunk nak, a tokaji gimnázi­umnak, illetve elsősor­ban nekünk, nevelökne' az a célunk, hogy tanu­lóinkkal megszerettes sük és alaposan megis­mertessük környékünk világhírű munkáját: a szőlőtermelést és a bor­kezelést. Ami egyedülál­ló a középiskolák köré ben, mi olyan szeren­csés feltételekkel ren­delkezünk, hogy négy éves munka, gyakoris* után tanulóinknak nem csak érettségi bizonyít­ványt, hanem — az öt plusz egyes oktatás alap­ján — egyben szakmun- kásbizonyítványt is adunk, ha a tanuló meg­felelően vizsgázik. Természetesen nem véletlenül kaptuk meg ezt a jogot. Nevelőink sok munkája, fáradságr a felmutatott eredmé nyék alapján a Művelő­désügyi Minisztérium már három évvel ezelöf kísérleti iskolává szer­vezte intézetünket és azóta erőnkhöz mérten próbálunk eleget tenni a követelményeknek, az ifjúság valóban szocia­lista emberié nevelésé­nek. Meg kell mondani egyedül, megfelelő segítség nélkül nem birkózhatnánk meg a feladattal De megbirkózunk, mert akadt, van segítőtársunk. Már hosszú évek óta komoly segít­séget kapunk az öt plusz egyes ok­tatáshoz, a szőlőszakmunkás-képzés- hez a legilletékesebbektől; a Tokai- hegyaljai Állami Gazdaság vezetőitől, dolgozóitól. A gazdaság vezetői le­hetővé tették számunkra, hogy az el­Emléktábla Bajcsy-Zsilinszky Endre házán Neve összeforrt a fasizmus elleni .j harcokkal, amelyekben mártírhalált J halt Fékezhetetlenül gyűlölte a né-1 met militarizmust. Ma is élesen szembenállna a fenyegető új milit í- j rista veszéllyel, s a békéért, az em- < beriség jövendőjéért küzdene. Az í ebben a küzdelemben való helytál- í lásra és valamennyiünk kötelességé-> re figyelmeztet az az emléktábla ; amelyet a Balaton egyik legszebb pontján, Kővágóőrs mellett pálkövi nyaralójának falán vasárnap helyez- , tek el. < Szabó Zsuzsa — brigádvezetó — a tarcali anya- telepen kötöz, azonban: Tóth Zita már önállóan dolgozik a laborban. (A1- mássy Károly szaktanár ellenőrzi munkáját.) kísérleti-gyakorlati munkát folytas­sanak. A gimnázium és a gazdaság között évek óta szocialista szerződés biztosítja e jogunkat, azonban a va­lóságban sokkal többet kapunk attól, amit a szerződés biztosít. Hiszen ál­landóan a legjobb szakemberek, me­zőgazdászok, mérnökök állnak ren­delkezésünkre, akik komoly pedagó­giai érzékkel oktatnak, s úgy foglal­koznak tanulóinkkal, mintha való­ban saját gyermekeik lennének. Porkoláb János és Ander József pincemesterek, Szalmás Miklós, Jámbor György, Takács László mér­nökök, Trakszeller József, a szőlő­munka egyik legjobb szervezője, s még számos brigádvezetó Bakonyi József Kossuth-díjas főkertész irá­nyításával olyan segítséget nyújt, amelyet soha nem lehet megfelelően viszonozni. És elsősorban köszönetét kell mondani a gazdaság igazgatójá­nak, Les-kő István elvtársnak, aki minden alkalommal, minden körül­mények között rendelkezésünkre áll. Nagyüzemi szemléleletet, nagy­üzemi szakismeretet csakis a nagy­üzem megismertetésével lehet ki­alakítani. Erre épül fel a mi temati­kánk is. Tanulóink ennek alapján sajátítják el a szükséges ismerete­ket. A tematikát négy évre készítjük elő. így heti két órában elméletet és négy órában gyakorlatot adunk ta­nulóinknak. Természetesen rossz idő esetén, illetve a legfontosabb mun­kák dandárjában változik a terv. Rossz időben csak oktatunk, illetve elméletet adunk. Jó időben viszont az egész napot kint töltjük a gazda­ság különböző üzemegységeiben. Ki­egészíti az oktatást az évenkénti nyá­ri kéthetes gyakorlat, amelyek idő­pontját négy éven át úgy alakítjuk ki. hogy a tanulók minden munka­menettel alaposan megismerkedhes­senek. örömmel tapasztaljuk, mennyire megváltoznak fiataljaink. Nem csak a szőlőmunka, a borkeze­lés elsajátítása tekinte­tében, hanem egyénisé­gükben is. A dolgozók körében eltöltött idő, a velük folytatott beszél­getés, vita egészségesen formálja fiataljainkat Ezt mindenné] jobban bizonyítja a végzett di­ákjaink példája. De bi­zonyítja a mindennapi munka is. Diákjaink se­gítik egymást a munká­ban. És szép a hatórás teljesítményük is, bár­milyen munkáról van is szó a hét gyakorlati napján. Azonban legjob­ban esik azt tapasztalni, hogy nálunk a „plusz egy” elvesztette a „köte­lező” tartalmat. A mi fiataljaink igazán öröm­mel tanulják a szakmát — az érettségi bizonyít­vány mellé. Almás sy Károly, Kossuth-díjas tanár Palkonyai hétköznapok És még azt sem jelenti, hogy csak a legjobb szakmunkásokat fogadja be maga közé a kollektíva. Erre igen jellemző példa a következő. A bri­gádvezető beállít a KISZ-bizottság titkárához, hogy ifjúsági brigád akarnak lenni. — Ez nagyon szép gondolat — mondja a KISZ-titkár —, csakhát ezt nem elég elhatározni. Ahhoz fia­taloknak is kell lenniök a brigádban. — Hány százaléknak? — kérdezi Bunda János. — Legalább hetvennek. A brigádvezető bólint, elköszön, s pár nap múlva újból megjelenik. — Csak azért jöttem — mondta —, hogy ifjúsági brigáddá lettünk. Hogy mit tett? Semmi különöset Megnövelte a brigád létszámát — fia­talokkal. A brigádvezető, s a brigád kis cso­portjainak vezetői remekül értenek ahhoz, hogyan kell és lehet sokszor ácsmunkához nem is konyító embe­rekből remek szakmunkásokat ne­velni. Valahogy mindig megtalálják a megfelelő hangot, a helyes bánás­módot. A kis csoportok, — érdekes munkaszervezés. A brigádvezető, (aki ha kell kitűző, ha kell műveze­tő) a munkát szétosztja egy-egy kis csoportra. Minden kis csoportban van egy megbízott, aki irányítja a mun­kát. A kis csoportok vezetői többnyi­re a brigád törzstagjai. A 33 ember között vannak vagy 15-en. akik már 6—13 éve együtt dolgoznak. Dolgoz­tak a Hejőcsabai Cementmű építé­sén, építették a Borsodi Hőerőműveti dolgoztak Székesfehérvárott, s a múlt évben kerültek ide, a vegyiművek építéséhez. A Kossuth-díjas ácsmesterrel leg­régebben dolgozik együtt Gáspár Jó­zsef. Gáspár mezőkövesdi. Szolid, csöndes, hallgatag ember. Nemrégi­ben igen nagy feladat elé állították. A brigádvezető a Szovjetunióba uta­zott (nyilatkozott is a moszkvai stú­dióban), s a brigád vezetésével Gás­párt bízták meg. — Alig vártam, hogy leteljen — mondja a többiek derűs mosolya közben. Ugyanis bátran meg lehet bízni ilyen feladattal, elvégzi. Csak­hát ő olyan ember, hogy inkább há­romszor annyit dolgozik, csak ne kelljen a munkát irányítani. Ugyan­ilyen csöndes ember Mocsár Andor is. Nyolc évvel ezelőtt került ide Nyírbátorból. Ott zenészkedett, aztán otthagyta a bandát, kitanulta az ács­szakmát, s ma egy kis csoport veze­tője. Mocsár Andor „Kiváló dolgozó” oklevél és jelvény boldog tulajdono­sa. A zenét most is szereti, de csak úgy, szórakozásból. Néha-néha mun­kaközben igen ragyog a szeme. A brigádvezető sejti mitől, de mindig megkérdezi. — Mitől ragyog a szeme, Mocsár száki? — Jani bátyám, nézze. Uj anyag­ból dolgozom. — Szereti a szép mun­kát és hát, a takarékosság megköve­teli, hogy ne csak mindig új, hanem a használt anyagot is feldolgozzák. Mocsár megérti-ezt, dehát mindig ünnepi hangulatba kerül, ha szép, új anyagba eresztheti a fűrészt. Ugyan­csak Nyírbátorban lakik Bereznai János, Nagy Sándor meg egészen a román határszélen, Bagamérban la­kik. Egyszóval ahány brigádtag, csaknem annyi helyről verődtek ösz- sze. A fiatalok közül különösen Varga Gábor tűnik ki. Varga Szabolcs me­gyéből jött ide, itt tanulta a szakmát, itt is maradt. Negyedmagával a ke­ringető nagyalapját zsaluzza, s igen jól. Mi tagadás, a munkában jóné- hány idős szaktársat is maga mögött hagyott. Közel féléve Polgárról ke­rült ide egy Várkonyi István nevű fiatalember. Első napokban, hetek­ben igen sután nyúlt a szerszámhoz, nemigen boldogult a munkával. — Pista, légy szorgalmas — bizi­tatta a brigádvezető —, két év múlva segédet csinálok belőled. Várkonyi neki is rugaszkodott, s most már egész hozzáértéssel dolgo­zik. Bunda így értékeli: — Pista már egy rossz segédet tud helyettesíteni. Ez az eset is az előbbi megállapí­tást igazolja, hogy a brigád nem rendkívüli képességű, hanem egy­szerű, becsületes, szorgalmas embe­rekből áll, akik a Kossuth-díjas bri­gádvezetőjükké! együtt szocialista emberként szeretnének dolgozni, él­ni. Az előbbi 150—170 százalékban sikerült is. Az emberi magatartásban azonban egyik-másik tagnál van kí­vánnivaló. Ez kis árnyékot vet az egész brigádra. Hej, csak ne lenne olyan mélyen (egy-két esetben) a pohár feneke! Csorba Barna I < Ácsok | A Tiszavidéki Vegyikombinát épí- (tésén munkálkodik — többek között [— a tekintélyes létszámú, s neves bri- [gád, Bunda János, kétszeres szocia­lista ácsbrigádja, Ók végzik a daru- t pálya, s a nitrogénkompresszor zsalu­zását. És nem akárhogy. Bárkivel is (beszéltünk, mindenki elragadtatással tnyilatkozott a kollektíva tevékenysé- (géről. A brigád vezetője — Bunda t.Iános Kossuth-díjas —, s a tagok í mesterei, művészei a munkának. :Nincs feladat, amit el ne végezné­lek, legyen az bármilyen kompli­kált, nehéz munka is. Hihetetlen munkatempóval, minden mozdulatot kiszámítva dolgoznak. Átlagos telje­sítményük 150—170 százalék között mozog. Igen gazdaságosan dolgoznak, ;S így az anyag 15—20 százalékát megtakarítják. Hogy mi az eredmé­nyek titka?? Tárnics Lajos építésve­zető ezt a magyarázatot adja: : — Ha a munka úgy kívánja, ak­ikor csengetéskor egyik se ereszti le ■a szekercét, míg a szöget be nem ve­in. — Aztán hozzáteszi: — Bár min­iden brigáddal csak annyi baj lenne, mint ezzel! i A brigád elismert tekintély. Á ■ brigádban dolgozni nagy megbecsü­lést jelent. Ez persze nem jelenti azt, ■ hogy valami különleges típusú embe­rek dolgoznak itt. A Bunda ácsbri- :gád tagjaiban éppenúgy meg lehet ;találni az ácsokra jellemző vonáso­kat, mint bármelyik más ácsbrigád- iban, s a nagyszerűség mellett épp­így fellelhetők az apró emberi hi- :bák, mint bármely más brigádban. A Tiszavidéki Vegyikombinát mű­trágyaüzemének egyik fontos létesít­ménye lesz a hígsavgyár. A 66 mé­ter hosszú és 31 méter széles üzem­csarnokot a 31-es Építőipari Vállalat dolgozói előregyártott nagyelemek­ből szerelték össze. Az új gyárrészle­gen jelenleg a tetőszigetelést, vala­mint a nyílászáró szerkezetek elhe­lyezését végzik az iparosok. A mű-j helycsamok egy részében pedig már} elkészültek a gépalapok. Az üzem gé-H pi berendezésének szerelését előre-1 láthatólag januárban kezdik meg. j A hígsavgyár mellett épül fel a 36-1 méter magas, úgynevezett abszorp-1 ciós torony. Építéséhez 750 köbméter) betont használnak fel. A dolgozóki vállalták, hogy a határidőket lerövi--| dítve, a tornyot egy hónappal előbb, } november 30-án átadják a szerelők-!) mek. Az építők már kéthetes előny-} nyel dolgoznak. A hígsavgyár másik) fontos létesítménye lesz a két, hat-j van méter magas szórótorony. A 16) méter átmérőjű, köralakú torony--! épületeket 24 darab „V” alakú pil-} Xérre, csúszózsaluzásos eljárással épí-j tik fel. Az egyik toronynál ezt a} munkát most kezdték meg. A beto-) —­... oOo-------­A torinói magyar nemzeti napok 3 sikere 3 Ä torinói magyar nemzeti nai- ,kl rendkívül meleg sikerrel indultak. A-í Budapesti Állami Operaház művé-} szei hétfőn este mutatták be a Teatro) Luogo-ban Bartók Béla két operai} művét, a Kékszakállú herceg várát-) és a Csodálatos mandarint. A Buda-} pesti Erkel Színházhoz hasonló mé-} retű nézőteret zsúfolásig megtöltötte} a közönség. } A kedd reggeli torinói lapok hosz-3 szú elemző és elismerő bírálatot kö-} zöltek a magyar művészek előadásá-} ról. Az opera művészei kedden este} jSégegyszer előadják Bartók két mű-) vét. 4 méleti ismeretek alátámasztására, a munka igazi megismeréséhez tanuló­ink a gazdaság bármely — a temati­kának megfelelő — üzemegységében

Next

/
Oldalképek
Tartalom