Észak-Magyarország, 1961. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-12 / 215. szám
vn<3g pröleratfcrf/egyesüTíetekl A párizsi szovjet kiállításon fcv mmmmmmk A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVII. évfolyam, 215. szám Ára: 50 fillér 1961. szeptember 12, kedd A leszerelés eszközével lehet és kell megszüntetni a háborús veszedelmet Hruscsov beszélgetése Sulzbergerrel Lapunk vasárnapi számában közöltük Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök beszélgetésének első részét Cyrus Sulzbergerrel, a New y ork Times munkatársával. A beszél getés során Hruscsov válaszolt az amerikai újságíró több — a nemzetközi helyzet fontos, időszerű problémáit érintő — kérdésére. A beszélgetés hátralévő részét az alábbiakban közöljük. SULZBERGER: És Kubát szocialista országnak tartja? Castro ugyanis szocialistának mondja magát. HRUSCSOV: Egyelőre úgy tudjuk, hogy Castro nem tagja a kommunista pártnak, ö forradalmár, hazafi. Ha belépne a kommunista pártba, üdvözölném, mert ez jó gyarapodást jelentene a kommunisták soraiban. De ez csak tőle, magától függ. — Mi elismerjük, hogy Kuba független állam, s ezért joga van olyan belső berendezkedésre, amilyent népe akar. Ha Kubát támadás éri, joggal számít majd minden békeszerető, az agresszió ellen harcra kész ország segítségére. Nincs semmiféle szerződésünk Kubával, de ha agresszió esetén segítségért fordul hozzánk, természetesen nem hagyjuk kérését válasz nélkül. Ezután Hruscsov hangoztatta, hogy a nagyhatalmaknak nem szabad beleavatkozniuk a nekik nem tetsző kis országok belügyeibe, s itt is türelemre van szükség. Példaként Iránra utalt, amelynek gazdasági élete és hadserege az amerikaiak kezében van, „Mi erősek vagyunk és megtámadhatnánk Iránt — mondotta, — Ez nem lenne nehéz dolog, hiszen a mi erőnk összehasonlíthatair lanul nagyobb. De ha az az elv vezetne minket, hogy az erősnek ütnie kell a gyengét, akkor az erőszak, nem pedig a békés együttélés hívei lennénk a nemzetközi kapcsolatokban. — Nézze csak, ezenkívül mi történik Törökországban? Ez az ország szomszédunk, de önök ezt is teletűzdelték támaszpontjaikkal és e támaszpontokról bennünket fenyegetnek. Támaszpontjaikat elhelyezték Görögországban is, onnan pedig szintén minket és szövetségesünket, Bulgáriát fenyegetik. De mi ezek iránt az országok iránt is türelmet és hidegvért tanúsítunk. Ésszerű lenne, ha az Amerikai Egyesült Államokat is ilyen elvek vezetnék a más országokkal fenntartott kapcsolataiban. Hruscsov ezután rámutatott, hogy az amerikaiak már olyan sok katonai támaszpontot létesítettek más országok területén, hogy már maguk sem ismerik ki magukat ezek között. A legésszerűbb a támaszpontok felszámolása lenne, mert ezek már elvesztették régi jelentőségüket. Ha German Tyitov 24 óra alatt 17-szer kürülrepülhette a Földet:, ha a tudomány ma olyan nukleáris bombákat adott kezünkbe, amelyeknek ereje százmillió tonna trotillal egyenlő, s olyan rakétáink vannak, amelyek ezeket a bombákat fel is emelik és a Földgömb bármely részére eljuttatják, akkor egyáltalán milyen jelentősége lehet az amerikai támaszpontoknak? Hiszen rakétával bármely támaszpontjukat azonnal elérhetjük, ha az Egyesült Államok háborút robbantana ki ellenünk — mondotta. Ezért a legésszerűbb az általános leszerelés és az idegen területen lévő támaszpontok felszámolása. Szovjet—indiai közös közlemény Moszkva (TASZSZ) Moszkvában Dzsavaharlal Nehru indiai miniszterelnök látogatása befejeztével szovjet—indiai közös közleményt adtak ki. Eszerint a szovjet és az indiai kormány fő feladatának tekinti a tartós béke biztosítását. A két kormány megállapítja, hogy ez a feladat most különösen fontossá vált, minthogy a nemzetközi helyzetben veszélyes fordulat állott be. A közös közlemény rámutat, hogy Nehru miniszterelnöknek a Szovjetunióban tett látogatása ékesszóló bizonyítéka volt a szovjet és az indiai nép szívélyes barátságának. Brazília nem változtat külpolitikai irányvonalán Brasilia városban az új minisztertanács első ülésén határozatot fogadtak el, mely szerint ugyanolyan politikát folytatnak, mint amilyent Ja- nio Quadros, Brazillá volt elnöke folytatott. A köztársasági elnök sajtótitkára hivatalos közleményben hangsúlyozza: Pan Dantas külügyminiszter „az ország előző külpolitikájának folytatására buzdított” és „teljes támogatásra talált”. A lapok közük azt a nyilatkozatot, amelyet Dantas adott a helybeli újságíróknak és amely szerint az új kormány külpolitikája ^Brazília teljes függetlenségének és érdekeinek védelmét szolgálja”. Brazília szoüdaritást tanúsít minden nép iránt, amely gazdasági függetlenségéért küzd. (MTI) <—------ooo----— O svaldo Dortícos Moszkvában Moszkva (MTI) Dr. Osvaldo Dorticos Torrado, a Kubai Köztársaság elnöke hétfőn Prágából Moszkvába érkezett. Kíséretében van Raul Roa külügyminiszter és több más kubai vezető személyiség. Az elnököt a feldíszített vnu- kovói repülőtéren Leonyid Brezs- nyev, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke fogadta. f Újabb kozmikus próbálnak ki a Szovjet tudósok és tervezők a kozmikus térség további meghódítására irányuló tudományos-kutató és kísérleti-szerkesztő munkák tervével összhangban, kipróbálásra készítették elő kozmikus objektumok több fokozatú hordozórakétáinak nagyobb teljesítményű és tökéletesebb változatait. E rakétákat az utolsó fokozatok nélkül a Csendes-óceán középső térségébe irányítják. E térség határoló koordinátái a következők: Északi szélesség: 10 fok 20 perc, 11 fok 30 perc, 9 fok 10 perc, 8 fok 05 perc. Nyugati hosszúság: 170 fok 30 hordozórakétákat szovjet tudósok perc, 167 fok 55 perc, 166 fok 45 perc, 169 fok 20 perc. A kísérletek idején ebben a térségben tartózkodnak majd a szovjet flotta különleges mérőeszközökkel felszerelt hajói. Biztonsági okokból felhatalmazták a TASZSZ-t annak közlésére, hogy a Szovjetunió kormánya felkéri a Csendes-óceáni tengeri- és légiutakai használó más országok kormányait, utasítsák illetékes szerveiket, hogy a rakótakfsérletek idején hajók és repülőgépek ne tartózkodjanak a felsorolt koordináták által megjelölt vizeken és légitérben. A rakétakísérletekrc szeptember 13-a és október 15-c között kerül sor. Ne fenyegessük egymást, hanem biztosítsuk a békét, a békés együttélést. SULZBERGER ezután egy „filozófiai” kérdést tett fel: — Nem gondolja-e ön, hogy a kommunisták, akik istentagadók és nem hisznek a túlvilági életben, jobban félnek a háborútól, mint a hívő emberek, akik hisznek a túlvilágban? HRUSCSOV így válaszolt: Nagyon érdekes kérdés! Örömmel válaszolok önnek. Már sokat éltem és sokat láttam. Láttam a háborút, láttam a halált, de sohasem láttam olyasmit, hogy a papok, akik magukat az Istenhez közelállónak tartják, és ennélfogva másoknál jobban ismerik a túlvilági életet, siettek volna a túlvilágba jutni, az imperialisták, a monopolisták, a gyarmattartók, akik azt állítják. hogy hisznek Istenben, bár valójában inkább az ördög szövetségesei, szintén nem sietnek a túlvilágba jutni, hanem szívesebben küldik hadakozni katonáikat. mennyországot ígérnek nekik haláluk esetére, ők maguk pedig minél tovább akarnak a földön élni, mégpedig páncélszekrényeik, arannyal és dollárral tömött ládáik mellett. A szovjet emberek többsége nem hisz istenben, bár akadnak hívők is. A szovjet emberek szeretik a földi életet és szántén nem sietnek a mennyországba. A földön szeretnék megteremteni a paradicsomot. Élni, dolgozni, munkáik gyümölcsét élvezni akarj álc — folytatta Hruscsov. Ezután nevetve a következőket mondotta: Ami pedig az égi mennyországot illeti, a papoktól hallottunk erről. De magunk is meg akartuk vizsgálni, hogyan áll ez a dolog és Jurij Gagarint felderítőként felküldtük. Gagarin körülrepülte az egész földkerekséget és semmit sem talált a világűrben. Azt mondja, hogy csak vaksötétség van, sehol sem látott semmiféle éden kertet, vagy valami mennyországszerűt. Mi akkor úgy döntöttünk, hogy még egy felderítést kell csinálni. Felküldtük German Tyitovot. Azt mondtuk neki: te most jó sokat repülj a Föld körül, mert Gagarin mindössze másfélórát volt fent és talán nem vette észre a mennyországot. Ezért te nézz körül alaposabban. Tyitov felszállt, visszarepiüt, és igazolta Gagarin tapasztalatait, ő is azt mondta, hogy semmi sincs odafent. De mindez természetesen nem jelenti — folytatta Hruscsov —, hogy embereink nem fognak harcolni. Hitler, aki háborút robbantott ki eile nünk, arra számított, hogy a szovjet emberek nem fognak küzdeni szocialista rendszerükért. És mi lett az eredmény? Az egész világ látja, hogy mi élünk, virágzunk és elfogadjuk a kommunista építőmunka programját. Hitler pedig nincs már a földön, régen elrothadt, társait pedig vagy felakasztották, vagy öngyilkosok lettek. Még gyalázatosabb pusztulás vár azokra, akik Hitler útjára akarnak lépni — mondotta. Befejezésül Hruscsov hangoztatta: Kennedy elnök igen jól mondta Bécsben, amikor tárgyaltunk, hogy erőnk egyenlő és mi képesek vagyunk megsemmisíteni egymást. Én együttértettem vele, bár valójában úgy gondolom, hogy mi vagyunk az erősebbek. De ne háborúval döntsük et, kinek van igaza. Ez vad eljárás lenne, hiszen mi is. az amerikaiak is, élő emberek vagyunk, élni akarunk és másokat is élni hagyunk. Éljünk hát ésszerűen és harcoljunk azért, hogy senki se robbantson ki háborút. Használjuk fel erőnket a világbéke biztosítására. Versengjünk a gazdasági élet fejlesztésében, a javak megteremtésében népeink számára. Az a rendszer fog győzni, amely több anyagi és szellemi javat biztosít népének, és a történelem döntse el vitánkat, háború nélkül. (MTI) £ Részlet a párizsi szovjet kiállításról, amelyet a napokban nyitottak meg. ^t********************************************* ****** 133 lakás, pártszékház, korszerű vendégszálló és iskola építését kezdték meg a borsodi építők Ä Borsod megyei Építőipari Vállalat dolgozói ebben a hónapban 480 lakás építését fejezik be. Az új otthonok közül 416-ot Miskolcon adnak át. így — többek között — a diósgyőri Kilián lakótelepen hat épületben 270 lakást. Ezeket már az új technológia felhasználásával kohósalakból készült középblokkokból szerelik össze. Az átadások mellett a vállalat vezetői időben gondoskodtak további munkaterület ekroL Hétfőn íeggeY Miskolcon újabb négy épület alapozását kezdték meg, amelyekben-139 lakást alakítanak ki. Emellett hozzáfogtak a miskolci városi pártbizottság új, háromemele.tes székházának építéséhez. Az árkádos épületben irodákat, nagy előadói termet, tanulószobákat és tanácskozótermeket létesítenek. A napokban kezdték meg az Ózdi Kohászati Üzemek -korszerű vendégszállójának alapozását is. Az 50 férőhelyes szállóban hideg-melegvizes fürdőszobák, könyvtárak és társalgók szolgálják majd a vendégek kényelmét. Ezzel egyidőben Szirmún nyolctantermes iskola építéséhez fogtak. Ezeket a létesítményeket 1962- ben adják át a borsodi építők. Dolgozik a legkorszerűbb martinkemence Ez év júniusába)) kezdték meg 3 Lepin Kohászati. Síüvek acélművé* ben a legrégibb blvasztóberendezós, a 8-ás számú martinkemence átépítését. Szerelők és építők, nemkülönben az üzem . dolgozói kezdettől fogva arra törekedtek, hogy az új kemencét mielőbb felépítsék. Ezért több értékes újítást, ésszerű eljárást is alkalmaztak. Mindezek értékes időnyereséget jelentettek a kemence építésénél. így néhány nappal a tervezett idő előtt üzemelésre adhatták át az új olvasztóberendezést. Osváth Zoltán acélgyártó irányításával Gergely Imre olvasztárbrigádja vasárnap már lecsapolta az új kemencéből az I első 68 tonnás acéladagot. Néhány nap múlva az acél adagsúlyát már 120—130 tonnára növelik. Tanévnyitó az egyetemen A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen is megkezdődött a munka. Hétfőn, a délelőtti órákban az egyetem hallgatói ellepték a folyosókat, a keskeny utakat. A főépület bejárata előtt csoportokba verődve elsősök és felsőévesek ismerkedtek egymással, jegyezgető fiatalok' tömörültek az új tanterv előtt, 'majd egyre többen gyűltek össze az aulában, az új tanév kezdete alkalmából rendezett ünnepségre. ....................... A z ünnepségen az elnökségben helyet foglalt Papp Károly elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, Kovács Miklós elvtárs, a városi pártbizottság agit.-prop. osztályvezetője és Molnár János elvtárs, a művelődésügyi miniszter helyettese. A Himnusz hangjai után dr. Zámbó János rektor tartotta meg tanévnyitó beszédét. Szólt az iskolareformról, az új tanév feladatairól. Szeretettel, biztatóan beszélt az elsőévesekhez. — Ifjúságunkat helyes ítélőképességre, önálló gondolkodásra akarjuk nevelni — hangsúlyozta —, hogy meg tudják különböztetni az aranyat a sártól, a mélységesen emberit a sekélytől, az igazat a hazugtól. — Beszélt az általános műveltség fogalmáról, népgazdaságunk egyre jelentősebb célkitűzéseiről, melyeket csak kiválóan képzett szakemberekkel lehet megvalósítani. Az ünnepség résztvevői különösen nagy tetszéssel fogadták, amit az egyetem hagyományairól mondott: az egyetem hagyo-j mánya a barátság, egymás kölcsönös segítése. A barátság, amely itt szövődik, egy életre szól s a későbbi munkaterületeken is összeköti az embereket. Elmondta* hogy a hallgatókat a bányákba, az üzemekhe is elküldik. Nem árt, ha a tanulóifjúság ismerkedik a bányák, a kohók, az üzemek levegőjével, ha látja, hogy az anyagi javak termelése milyen odaadó, fáradságos munkát követel. — Munkára hívok fel mindenkit — szólott beszédének befejező részében. — Tanulni kell folyamatosan, minden nap. Már ma is, holnap is és mindig. Csak így érhetünk el eredményeket. A rektori megnyitó után Molnár János elvtárs szólott az ifjúsághoz, majd Bárczi Béla elvtárs, az egyetem pártbizottságának titkára szólalt fel. Az egyetemi KISZ-bizottság nevében Kroell-Dulay Imre elvtárs beszélt, majd a rektor bejelentése után a tanévnyitó nyilvános egyetemi tanácsüléssé alakult át. Megható, kedves ünnepség következett. Dr. Gyulai Zoltán, a bányamérnöki kar dékánja, majd dr. Horváth Zoltán, a kohóméin oki kar dékánja méltatta a gyémánt-, illetve aranydiplomát nyerők munkásságát, utána pedig a rektor az idős mérnököknek kiosztotta a sokévtizedes, nagyszerű munkásságukkal kiérdemelt kitüntetést. A kettős ünnepség a rektori zár-' szóval ért véget \
