Észak-Magyarország, 1961. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-02 / 207. szám
'WmM A MAGYAR SZOCIALISTA MÜNKÄSPART BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVII. évfolyam, 207. szám 1961. »September 2, szombat A SÁTÁN (4. oldal) VTfdg pTóTeTCmcfí. egyesűfietelc! Vezelöségválasztfi közgyűlések a kisipari szövetkezetekben (2. oldal.) KÖSZÖütÜllh, Kazincbarcika! A nemzeti köztudat sorsfordulókhoz, meghatározó erejű eseményekhez rögzítve őrzi egy-egy városunk századok alakította képét. Az idővel dacoló konok köveik, ódon hangulatot árasztó utcácskáik, a múltat idéző emlékcsarnokaik, s a megfakult okmányok a tovatűnt évek robotos kínjairól, áldozatos harcairól vallanak. Az új, a szabaddá vált dolgos kéz alkotásai e városokban éles megvilágítást kapnak a múlt tanúi mellett. A török rabságra emlékeztető minaret szomszédságában a munkások lakta modern bérház; a kezdetleges háziipari eszközöket őrző múzeumtól nem messze az automatizált gépsorokkal büszkélkedő üzem; az elhalványult írású emléktáblák fölött a munkáshatalmat kifejező feliratok — mind-mind annak bizonyságai, hogy a múlt szép álmai, oly sokszor elvetélt küzdelmei, vereségbe hullt nagyszerű próbálkozásai immár 16 esztendeje diadalmas győzelmekben, egy szabaddá vált ország virágzásában élnek tovább. Es vannak városaink, amelyeknek falait a szocialista tetterő emelte magasba. Nincs bennük régi fal, amelynek kapuiban egykor poroszlók jelezték az est közeledtét, és kivül- rekedtek a kései vándorok. E közé a falak közé szabadon jöttek az ország minden részéből az otthonra lelt „vándorok". Kőműves Kelemen bor- zongtató története új változatba enyhült — finomult: kemény munkájukat, lobogó hitüket, fáradhatatlan szorgalmukat és tudásukat adták ahhoz, hogy az új falak erősek legyenek. Ezek a városok — egykor jelenféktelen települések — a szocialista előretekintés, a felelősségteljes tervezés, „a tudatos jövőbelátás” szülöttei. Iparunk nagyarányú fejlesztése hívta őket életre. Ez a fejlesztés — jól tudjuk — azt szolgálja, hogy felzárkózzunk az európai élvonalhoz. Erre csak akkor és azáltal nyílt lehetőség, hogy munkásosztályunk, népünk lett a hatalom birtokosa. E városok megteremtése, fejlődése tehát új világunk, új társadalmunk, új rendünk jelképe. Közöttük — borsodi kincs: Kazincbarcika. Sokszázan, több ezren élnek megyénkben, akiknek áldozatvállalása, építő akarata „a barcikai mezőkön” próbáltatott és erősödött meg. Országos hírű brigádokat kovácsolt össze, remek közösségeket forrasztott egybe a barcikai üzem- és városépítés. Emlékeznek ugye a Börcsök- brigád tagjaira, e „honfoglaló és honalapító” kőművesekre, ácsokra, akik az első utcasorokat varázsolták elő. És mennyi mindenkit kellene még említeni! Sokan élnek Budapesten és másutt is — tervezők, kivitelezők —, akiknek életébe szintén belejátszott Bar- cika, hiszen az új város — e~dobogó, lélegző, pezsdülő új város — kiformálásának élménye belevésődik az ember leikébe, mint az első szerelem szép emléke. Mostanában ritkán emlegetjük szívünkhöz nőtt új városunkat kedvesen csengő nevén: Békeváros. Talán azért nem, mert hisz minden városunk az. Barcika mégis egy árnyalattal hitelesebben az: merőben új, tiszta arculatával, színesen kavargó életével békés, alkotó kezek erejét hirdeti. Most tíz éves. Az ember a tükörbe néz és némi rezignációval jegyzi meg: máris?.' De elrohant az idő!... Az ember megcsodálja korszerű üzemeit, nagy sétákat tesz a terebélyes városban, és megjegyzi: még csak?!... Mily sokat is alkottunk!... A szép születésnapon köszöntünk. Kazincbarcika. Köszöntjük építőit, lakóit, vezetőit, fiataljait, továbbfejlesztésének minden résztvevőjét Fogadd születésnapi jókívánságunkat: legyen sorsod ezután is virágzás és béke! Sárközi Andor A rádió és televízió heti műsora fS. oldal) A román párt- és knrmánykQldBMslg Budapestre érkezett. Ghcorghe Gheorchtu-DeJ, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Román N épköztársnság Államtanácsának elnöke, a küldöttség vezetője. Dobi István és 'Kádár János elvtársak társaságában elvonul a diszsztead előtt. Nappal búzát őrölnek — éjjel viilamosenergiát termelnek Borsod megyében, Hemádszurdok határában egy kis patak ágazik ki a folyóból, amely több falut érintve Bőcs községnél ömlik vissza a Her- nádba. A néphit szerint a patakot — amelyet Bársonyosnak neveznek — azért építették, hogy vizét munkába fogják és azzal malmokat hajtsanak. Az encsi járás területén — Hernád- vécsén, Mérán, Encsen és Forrón — még ma is működnek ilyen vízimalmok. A Bársonyos patak felduzzasztott vizének erejét azonban kétszer használják fel. Nappal a malmok búzátőrlő gépeit hajtja, éjjel pedig viilamosenergiát 'termelnek vele a Tiszalöki Erőműnek. A malmok közül három tanácsi, egy pedig állami kezelésben van. Korszerűsítésükre az elmúlt években több mint 100 ezer forintot költöttek. A vízimalmokat — amelyek óránként 4—5 mázsa búzát őrölnek — szívesen keresik fel a távoli vidékeken lakó dolgozó parasztok is. A vízimalmok sikerének „titka”, hogy a gazdák saját gabonájuk lisztjét kapják vissza. A világ minden tájára szállítanak A Miskolci Könnyűgépgyár terme*» keinek jelentős részét készíti exportra. Mintegy 20—25 országgal tartanak kapcsolatot, s az igények szerint szállítanak különféle típusú szivattyúkat, diesel-motoros emelő- . targoncákat, hűlőbattériát. A gyár gyakran bemutatja terme* ' keit a nemzetközi vásárokon. Szere* peltek alkotásaikkal ez évben a lipcsei, a budapesti, a poznani nem* zetközi vásáron. Részt vesznek Béta —1 típusú diesel-motoros emelőtargoncával az augusztus 21-től szeptember 20-ig tartó izmiri vásárom Két-három hete indítottak útnak egy targoncát Zágrábba. Itt szeptember 2—24 között tartanak kiállítást és vásárt. Bmoban szeptember 10 cs 24 között rendeznek kiállítást. Uj-Delhi- ben Kehru születésnapján — november 14-én — veszi kezdetét, s január 1-ig tart a nemzetközi vásár. A gyár itt is bemutatja termékét. E célra egy speciális, különleges kivitelezésű targoncát készítettek, amely trópusi használatra alkalmas. A gép már elkészült, s indulásra készen álL Egyetemi KISZ továbbképző tanfolyam Kácson A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem ifjúsági szervezetének rendezésében Kács-fürdőn, a Lenin Kohászati Művek üdülőjében egyhetes KISZ vezető továbbképző tanfolyam kezdődött. A tanfolyamon a miskolci egyetem 105 KlSZ-funkcioná- riusa vesz részt. A fiatalok vitacsoportokban beszélik meg a KISZ munkáját, feladatait, az időszerű politikai kérdéseket, a diákotthonok problémáit, az ifjúsági szervezet be-, számolóját az új tanévvel kapcsolatos teendőkről, valamint az Ifjúság a szocializmusért mozgalom eddigi tapasztalatait, A szeptember 7-ig tartó tanfolyamon Kukucska János, a Borsod megyei pártbizottság titkára a Szovjetunió Kommunista Pártjának programtervezetéről, Valkó Márton, a Lenin Kohászati Művek Kossuth- díjas igazgatója a kommunista mérnök feladatairól tart előadást. Az egyetem kiszistái a tanfolyamon találkoznak a Lenin Kohászati Művek, a DIMÄVAG, továbbá a perecesi bányaüzem KISZ-vezetőivel is s eszmecserét folytatnak az egyetem és «« üzemek kapcsolatáról. Forró szeretettel fogadta a magyar főváros népe a román párt- és kormányküldöttséget A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormánynak a meghívására pénteken 11 óra 20 perckor Budapestre érkezett a Román Munkáspárt Központi Bizottságának és a Román Népköztársaság kormányának küldöttsége, hogy viszonozza a Magyar Népköz- társaság párt- és kormányküldöttségének a Román Népköztársaságban 1958-ban tett látogatását. A román párt- és kormányküldöttség vezetője Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Román Népköztársaság Államtanácsának elnöke. Tagjai: Ion Gheorghe Maurer, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága" Politikai Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság Államtanácsának alelnöke, a Minisztertanács elnöke, Emil Bodnaras, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Mogyorós Sándor, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Alexandra Birla- deanu, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Corneliu Man^scu külügyminiszter, Mihail Rosianu, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság budapesti nagykövete. A Nyugati Pályaudvar előtti téren a különvonat érkezése előtt többezer budapesti dolgozó gyűlt össze a testvéri román nép vezetőinek üdvözlésére. A teret, ahol diszőrség sorakozott fel a fogadtatásra, román, magyar és vörös zászlók, üdvözlő feliratok díszítették. Gheorghe Gheorghiu-Dej és a küldöttség tagjainak fogadására a pályaudvaron megjelent Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, valamint a párt és a kormány vezető személyiségei,' az MSZMP Központi Bizottságának, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának és a kormánynak a tagjai. A különvonatból kilépő küldöttséget Dobi István, Kádár János, dr. Münnich Ferenc és dr. Sik Endre külügyminiszter üdvözölte először, majd a pályaudvar előtti téren a főváros dolgozói meleg szeretettel fogadták a román nép vezetőit. A diszőrség parancsnoka jelentést tett Gheorghe Ghe- orghiu-Dejnek, majd felcsendültek a román és a magyar himnusz hangjai, közben az ágyúk 21 össztüze köszöntötte a román államfőt. Ezután Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára üdvözölte népünk vendégeit. Kádár János elvtárs üdvöslő besséde Kedves Gheorghiu-Dej. Elvtársi Kedves Maurer Elvtársi Tisztelt vendégeink, barátaink! Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa, a forradalmi munkás-paraszt kormány és az egész magyar nép nevében forró szeretettel üdvözlöm önöket abból az alkalomból, hogy meghívásunknak eleget téve baráti látogatásra a Magyar Népköztársaságba érkeztek. (Taps.) Gheorghiu-Dej. elvtársnak, régi kedves barátunknak és a Román Népköztársaság párt- és kormány- küldöttségének ez a látogatása felidézi bennünk azokat a szép emlékeket, amelyeket 1958-ban szereztünk, amikor az önök meghívására a testvéri Román Népköztársaságban jártunk. Személyesen győződhettünk meg akkor arról, hogy a román testvérnép milyen őszinte barátsággal viseltetik a mi népünk iránt. Tiszta szívből örülünk annak, hogy most Gheorghiu-Dej elvtárs és valamennyi kedves vendegünk személyében hazánk földjén üdvözölhetjük a román nép képviselőit. Biztos vagyok abban, hogy most ők győződnek meg a magyar nép mély baráti érzelmeiről. Gheorghiu-Dej elvtárs maga és román barátaink közül többen nem először vannak hazánkban. Gheorghiu-Dej elvtárs itt volt 1956 őszén és telén is, akkor, amikor a magyar nép az ellenforradalom ellen küzdött, a népi hatalom megszilárdításáért harcolt. Kedves Elvtársak! Azóta több mint négy év trffc ál. Má már egészén más kérdések foglalkoztatják pártunkat, a kormány^ egész népünket. A népi hatalom szilárd, a szocialista termelési viszed nyok uralkodóvá-váltok hazánkban a városban és falun egyaránt w A magyar nép új,. szép élete épül, gazdagodik. Ma minden erőnket arra összpontosítjuk, hogy megszilárdítsuk az elért eredményeket, meggyorsítsuk a szocializmus építését és felépítsük a szocialista társadalmat hazánkban. Népeink legjobbjai már a múltban is felismerték a magyar és a román nép összefogásának szükségességét A barátság szálai azonban sohasem voltak olyan megalapozottak, mint ma, amikor a két népet a szocialista jelen és a kommunista jövő köti össze. Majd arról szólt Kádár elvtérs, hogy az imperializmus éppen olyan ellensége a magyar népnek, mint a román népnek. Ezért lépünk fel egységesen mi magyarok és románok is, és a ‘ szocialista tábor valamennyi népe, amikor a béke ügyének védelméről van szó. A közelmúltban a varsói szerződéshez tartozó országok kommunista pártjai első titkárainak értekezletén valamennyien egyetértettünk abban, hogy k végéi kell vetni » német kérdésben kialakult rendellenes helyzetnek és Itt az ideje annak, hogy 16 évvel a második világX. háború után megkössük Németországgal s békeszerződést Beszéde befejező részében pedig a következőket mondotta Kádár elvtárs: őszinte, szívből jövő szeretettel és örömmel fogadjuk önöket hazánk földjén. Testvéri kézfogásunk itt Budapesten ismét tovább erősíti a magyar—román barátságot. Bizonyosak vagyunk abban, hogy mostani látogatásuk, megbeszéléseink tovább erősitik pártjaink, országaink kapcsolatait, szocialista együttműködésünket népeink javára. Kívánom, érezzék magukat nagyon jól látogatásuk minden órájában ná(Folytatás a 2. oldalon.)
