Észak-Magyarország, 1961. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-10 / 214. szám
Vasárnap, 1901. szeptember Hk BSIAKMAGYARORSZAO 5 Feltörik az ugar, formálódik az ember... Az életmű kiteljesedése Az Üj barázdál szánt az eke első orosz kiadása 1932-ben jelent meg. Folytatása, a Feltört ugar csaknem harminc év elteltével, 1900-ban. Az idei ünnepi könyvhéten magyar nyelven is kezünkbe vehettük, Makai Imre művészi színvonalú, gondos és pontos fordításában. S ezzel számunkra is teljessé vált a' Solo- hov-i életmű, melyben a hatalmas palotasorok és a linóm mívű kis épületek szomszédságában egy csonka torony is volt eddig: a falu szocialista átalakulásának regénye. Ez az eddig csonka torony is tetőt kapott immár. A Feltört ugar — melynek első része annak idején a világtörténelem egy új jelenségéről adott művészi képet azon melegében — immár befejezett, kész mű. S a kétrészes regény mindörökre sugározza Is magából az első művészi híradás bátorságának és frisseségének dicsőségét, megrázó és felemelő hatását. Elgondolkoztató és figyelmeztető tény, hogy lapjaink, folyóirataink irodalmi és kritikai rovata — ezek a bizonyos müvekre, jelenségekre, problémákra és álproblémákra oly gyorsan és oly készségesen reagáló rovatok máig sem, a magyar kiadás megjelenése után három hónappal1 sem találtak elegendő helyet és eléggé meleg szavakat a Feltört ugar méltatására, elemzésére. Ez a regény pedig még akkor is érdemes lenne tüzetes és forró méltatásunkra, ha a közelmúltban nem szántott volna az egész magyar mezőgazdaságban is új barázdát az eke, ha nem láthatnám* a hajnali tűz fényénél a magyar paraszti jövendő egyre biztonságosabb, szebb körvonalait, jelenné válását! .. . Ámde a magyar Ugar (hogy Ady emlékezetes szimbólumát idézzük) szintén feltört ugar immár, s rajta nagy változásokat, él meg, jormáló- dik az ember!... Mondom, ha ez a nagy, talán minden eddiginél megrázóbb és talpra- allítóbb fordulat nem történik meg nazénkban is a dolgozó parasztsággal, még akkor is sűrűbb és szívhez szólóbb visszhangját hallathatná irodalmunk annak az örvendetes ténynek, hogy a világ ma élő egyik legnagyobb írója, Solohov — csendes, szerény, igényes alkotó munkával, példaadó műgonddal — tető alá hozta a Csendes Don melletti legnagyobb művészi vállalkozását, a Feltört ugar-1, mely nem méltatlan a Csendes Don-hoz, s ezzel együtt kényszeríti térdre a szocialista esztétika ellenségeit és meghamisítóit isi Szerénytelenség lenne azzal kér- sednünk, hogy e kis cikk szűk keretei között mi pótoljuk mindazt, amit országosan mulasztott az eddigi gyér és kényszeredett visszhang. Csupán annyira vállalkozhatunk, amennyit ennek az írásnak alcímében ígértünk: néhány gondolat felvetésére. Azok számára, akik már olvasták a regényt, emlékeztetőül, akik pedig nem ismerik, azoknak — kedvébresz- tésül... A »nagy jelenetek" regénye Az olvasók többségét a regényekből szinte kizárólagosan csupán a cselekmény, a „mese” érdekli. Pedig a regényeknek — kivétel talán a detektívregény — általában nem a cselekmény a lényege. Nem a mese- szövés a legfontosabb elem a kétrészes Feltört ugar-ban sem. Inkább: az elbeszélés módja, az emberalakok megjelenítése, összecsapásaik egymással és önmagukkal. Ezek eredményeként úgy érezzük; a „nagy ielenetek” regényét olvassuk. Többnyire nem méreteik miatt, hanem izemléletességük, hatásosságuk, légkörük, távlataik, az olvasót tudatosító, gondolkodásra késztető és egyben gyönyörködtető megjelenítésük ■évén nagyok e jelenetek, íme néhány belőlük, jószerint csak ímszerű felsorolásban: Jakuv Lukics, a házába befészke- ődött ellenforradalmárok, volt cári iszlek bábja, eszköze — egyébként kolhozba befurakodott .jó szakem- cr”: gazdasági vezető — éhen- zomjan halalja anyját, hogy el ne árjon a szája ... Davidovot, az egykori matróz és vasmunkás kolhozelnököt szeretettel fogadja a földön — munkahelyén — a brigád ... Varja ííarlnmova tiszta, édes-bánatos — egyelőre reménytelen — szerelme Davidov iránt... Nyeszlyerenkonak, a kerületi pártbizottság titkárának kemény és emberséges tanácsadó — ellenőrző látogatása Davidovnál... Salijnak, a kolhoz csöndes, erős. szilárd meggyőződésű öreg kovácsának helyes észrevételei és jó nyomon járó gyanúi, hol van. ki lehet minden baj oka... Az a jelenetsor. amellyel az író elbeszéli, miként csalta lépre és ölte meg Nagulnov. a périselt titkára a szovjethatolom elszánt ellenségét, a kitelepített, de visszaszivárgott Tyimofej Kvanijt, volt felesége szeretőjét egyébként. ... Az új tagokat felvevő, első ünnepélyes nyilvános párttaggyűlés Gremjacsij Log-ban. ... Hogyan akadnak nyomára a faluban elásott fegyverek egyrészének ... Razmjotnov, a községi szovjet elnöke, igen jó megfigyelő képességgel észreveszi, hogy a „begyűjtők" — nem azok, s valóban: a GPU derék munkatársai, akik helyes „szakmai ösztönnel” gyanítják, hogy valahol e faluban lappang Polovcev (a Jakov Lukicsnál rejtőzködő cári tiszt, egy készülő ellenforradalmi kísérlet nem jelentéktelen láncszeme). . . . Davidov és Nagulnov hősi halála ... A regény zsúfolt jelenetsorai voltaképpen tipikus helyzetek, életdaia- bok egymásutánjai. — Nem szövődnek egységes cselekménnyé, csak a változó életet érzékeltetik, a falunak a látszólagos eseménytelenségben is előrehaladó mozgását, szinte észrevétlen átalakulását. Nagy idői sem ölelnek fel: az I. rész 1930 januárjának egyik estéjével kezdődik, s ugyanazon év késő őszének egyik éjszakáján a II. rész is lezárul. De e tíz-tizenegy hónap alatt a gremja- csij-logi kozákokkal s általában a Szovjetunió parasztjaival nagyot fordult a világ! Megváltoztak az emberek, s akik az új útra vezették, formálták őket, formálódtak közben maguk is... Formálódó és formáló emberek Nézzünk meg közülük néhányat „rivaldafényben”. Ne a töretlenül egyenletes fejlődésű, logikus éietútú Davidovot. Razmjotnovot és az értelmes, becsületes, munkaszerető, melegszívű középparasztot, Kondrat Majdanyikovot — bár az ő egyéniségük elemzése sem lenne híjával a tanulságoknak —, hanem á „problematikusukat”: Nagulnovot, Scsukar apót, Jakov Lukicsot, Luskát. Gondoltuk volna-c NagulnoVról. a polgárháború viharában idegessé, türelmetlenné, s bizony: gyanakvóvá és merevvé is vált sejttitkárról, hogy mosolyogni is tud?! S örül annak, hogy észreveszik boldog mosolyát?! Nem, Nagulnov említett hibáival sem u korlátoltság, a primitív makacsság, a merev dogmatizmus képviselője. Már az I. részben is ő, ez a zárkózott, bizalmatlan ember biztatta — s mily meleg, gyöngéd szavakkal — Majdanyikovot, hogy kérje felvételét a pártba, szívesen lesz ajánlója. S a II. részben szinte önmaga fölé emelkedve üdvözli őt, az új tagjelöltet: ,.Elvtársam! Cimborám! Gratulálok! Mi, kommunisták, reméljük, mindnyájan reméljük, hogy példás bolsevik leszel. De hát ez veled nem is történhet másképp!” S ugyanakkor, talán még meghatóbban, magához öleli az öreg kovácsot is: ,,No, Ippolit bácsi, ez derékul sikerült! Teljes szívemből gratulálok! És a többi fiú. a többi kommunista is gratulál. Élj erőben — egészségben, és kalapálj a pörölyöddel száz esztendeig a szovjethatalom és a mi kolhozunk javára. Élj sokáig, öreg . .. csak ezt mondhatom! A te hosszú életedből csakis kellciAcsség származik jir embereknek, semmi más — ezt határozottan mondom, neked!” És a szószátyár, habókos Scsukar apó?! öreg gyermekként ragaszkodik, még évődéseiben is, Davidovhoz. Na- gulnovhoz, Razmjotnovhoz. Barátkozik velük. Érzi — végiggondolni nem igen tudja —, hogy az a rend, melynek ezek az emberek a helyi vezetői, ez a rend tette őt emberré, biztosítja neki. a nyomorult szegény öregnek, a riaszli) gondok nélküli megélhetést hátralévő kis Idejére. Fel is szólal mindig a gyűléseken, bár többnyire nem a tárgyról, hanem mellé beszél — mert tudja, s ki is mondja: a szocialista társadalmi rendben neki is lehet szava. Ez a nagyon alulról jött ember messzire jut az átformálódásban a regény végére. Solohov 1 az ő összetörtségével, fájdalmával érzékelteti, mit jelentett Davidov és Na- gulnov a szocialista faluközösségnek: ____én már egészen elnyüttem. levert a lábamról MakarUska meg Davidov esete, úgyhogy allg-alig élek . . Ha ők életben maradtak volna, talán még én is élnék egy-két esztendőt, de ővélkiilUk valahogy utálok már isten szép világán lézengeni... — m ondta szomorúan Scsukar apó. és ócska lélekmelegitöiénck felsejével megtörölte a szemét.” Jakov Lukics dolgos, szorgalmas, takarékos jó gazda volna. Még a kolhozban is, ahová félelemmel és gyűlölettel ment, szereti a szép. hasznos, tartalékokat, is képező munkát. — De nem tud szabadulni egykori feletteseinek, az ellenforradalmár tiszteknek sugalmaiiól. Davidovot mindvégig megtéveszti, ki látssza. Erősebb benne a múlt, az ellenséges elemek befolyása. Értékes tulajdonságaiból, jó képességeiből így kártevés, bom- lasztás fakad — bár feldereng előtte is, hol lenne a helye, hogy vesztett ügyet támogat egy — már a történelem által halálra ítélt — „jobb jövő” reményében. Luska alakjának is van történelmi szerepe, eszmei jelentése. Olyan asz- szony ő, aki fogékony az újra. Valaki, mint nő. Élni akar a felszabadult nők jogaival. De szellemileg és jellemében felkészületlen, hát csak visszaél velük, rosszul értelmezi azokat. A régi környezetből máshová plántálódnia s keményen dolgoznia is kell előbb, hogy lusta, önző. kacér, hiú kis önmagán némileg túlnőjön. Soíohov humanizmusa Solohov „visszafogott lírával”: tárgyilagos, nyugodt hangon, harmadik személyben beszóló epikus. Első sze- mélyű megnyilatkozása csupán egy van a Feltört ugar-ban, a vezetők halála után: „Hát nem énekelnek többet a doni fülemülék az én szivemnek oly kedves Davidov és Nagulnov örömére, nem zúg többé nekik az érlelődő búzatábla, vem csobog többé kövein az a névtelen patak, amely valahonnan a Gremjacsij horhos felső végénél folyik... Ennyi az egész!” „Ennyi az egész”, igen! Az élet megy tovább, Davidov helyébe Maj- danyikov lép, Razmjotnov átveszi Nagulnov funkcióját, Komszomol- tifkár is kerül a faluba. — Van, akinek énekeljenek tovább a doni fülemülék, zúgjanak az érlelődő búzatáblák, csobogjon a névtelen patak ... Az elpusztíthatatlan élet sze- retete, a becsületes, a dolgozó emberek iránti szeretet, a jelenségeket helyükre tevő és helyükön látó bölcsesség, melynek forrása a szilárd szocialista meggyőződés — Solohov humanizmusa teszi „naggyá”, feledhetetlenné, valóságossá és tanulságossá a gremjacsij-logiak egy esztendejének egyszerű, de egy egész történelmi szakaszt sűrítő történetét. — Nem véletlenül szólal meg „első személyben” az egyrészt önhibájuk miatt is elpusztult két önfeláldozó hős mellett!... Humor és optimizmus Szenvedélyek lobognak, indulatok csapnak össze, gyilkosságok esnek, ítélkezés is történik — s mégsem érződik tragédiák komorsága a regényben. Ellenkezőleg! A humor napfénye aranyozza be, a szocialista forradalmár író optimizmusa lengi át az élet reálisan, érthetően ábrázolt tükörképét a Feltört ugar lapjain Miből ered — különösen a II. résznek — ez a hatása és varázsa? Nyil- vJh abból, hogy mire Solohov a rá jellemző lassú munkamódszerrel befejezte, átdolgozta, - kicsiszolta és napvilágra bocsátotta 28 évvel azelőtti regénye folytatását, a harc már régen eldőlt. Nemcsak a szocialista építés fejeződött be. hanem győzelmesen a Nagy Honvédő Háború is, a háború utáni újjáépítés is. A grem* jacsij-logiak „modelljei” is átélték a lenini módszerekhez való visszatérést. immár 61c is kortársai a kommunizmus előkészítésének, a világűr meghódításának, az imperializmus és a gyarmati rendszer végső általános válságának, és annak, hogy a szocializmus és a béke erői világtáborrá szélesedtek. — S bár a regény cselekménye az 1930-as esztendő eseményeit folytatja, mégis abban, ahogyan e csaknem három évtizeddel azelőtti jeleneteket Solohov művészileg megalkotja, abban benne van az elszállt szebb évek történelmi tapasztalata, tudatformáló hatása, az újabb nagy győzelmek visszfénye, a népével mindig együtt élő, érző és alkotó Solohov harminc évi fejlődése is ... „A magyar Ugaron” Hol a krónikás, aki Darvas József lélekbemarkoló, igaz és szép, de műfaji okokból szűkszavú drámája, a Hajnali tűz után immár epikus szélességgel, Solohov-i eszmei és művészi szinten beszéli el, hogy nem elvadult táj immár a magyar Ugar sem, az ős, buja föld nem vad mező, lenyestük a dudvát, a muhart, az cgig-nyúló egykori giz-gazokat. felébredt a Föld alvó lelke, vannak virágok és nyílnak is — felszínre törtek a paraszti tehetségek?!... Hol a krónikás, mikor alkotja meg a nagy Műt. mikor teszi le az Írást az ország asztalára?! Harminc évbe került Solohovnak is? — Csak a folytatás és befejezés! A magában is egész kezdetet a nagy átalakulással egyidejűleg írta. még a Csendes Don záró részét is félretette, ideiglenesen, miatta. Forgószél volt akkor hazájában, de íróasztala — nem „billegett”, sohasem!... Gyárfás Imre Európa szívében Bemutatkozott Miskolcon a Prágai jégrevü PÉNTEKEN ESTE mutatta be műsorát a miskolci Béke téren felállított jégszínházban a Prágai- Jégrevü. A nagyhírű együttes most jár először hazánkban, s örömmel fogadtuk, hogy a fővárost megelőzve, nálunk, Miskolcon mutatkozik be először. Műsoruk címe: Európa szivében, Hazájukról kívánnak a kétrészes, 14 képből álló csillogó revüben képet adni, némi ízelítőt nyújtani Prága, valamint Csehszlovákia más festői tájainak szépségéből, vidám, felszabadult életéből. Mindezt sok-sok vidámsággal, lánccal, zenével, — és ami a jég rév üknél újszerű; helyenkénti filmvetítéssel. Ez volt az első. ami szokatlan volt a magyar közönség számára. A vetítővásznon mozgó képek Csehszlovákiát idézik és mintegy a vetített képek folytatásait láttuk megelevenedni a jégszínpadon. Nagyon érdekes ötlet, hathatósan segít a nézőnek abban, hogy a tánc mögé a földrajzi képet asszociálja, azonban nem minden számnál volt szerencsés, hogy a filmvetítés még akkor is folyt, amikor már a jégtáncosok gyönyörködtettek, és így a néző kénytelen volt figyelmét megosztani. A műsor maga tulajdonképpen egv képzelt utazás. Az indító képben nagyméretű repülőgép érkezik a prágai repülőtérre. A világ különböző részéből érkeznek utasok, akik aztán a későbbi képekben Csehszlovákia különböző helyein tűnnek fel és gyönyörködtetnek minket produkcióikkal. A repülőtérről az első út a Nemzeti Színházba vezet, ahol gyönyörű Csajkovszkij-balettet látunk. Részesei lehetünk a „Prágai tavasz” műsorának, Mozart egykori lakásán felhangzik a Kis éji zene. s gyönyörű koreográfia, káprázatos táncok egészítik ki az élvezetet. Karlovy-Vary- ba visz következő utunk. A -világhírű fürdőhely az utóbbi években egyben filmfesztiválok helye is. Gyönyörű táncképekben elevenedik meg előttünk a város gyógyfürdő és filmművész találkozó jellege. Újabb képhez érünk, Pilzen be megyünk, a világhírű sör hazájába. Pilzeni táncok, a sörösüvegek remek tánca, Hasek híres figurája: Svejk kel életre előttünk több példányban is. hogv remek tánckompozícióban érzékeltesse Pil- zennek, a „mámor forrásának” hangulatát. Megelevenedő kirakatok s az eletrekeló hangszerek és hangjegyek csillogó kavalkádja zárja a mű-or első részét. A második részben egy nemzetközi szálloda forgataga után a szabad természetbe kerülünk, a lepke gyönyörű táncát látjuk, ezt népi tánc követi, majd Karlstein középkori várába kalauzolja el a revű a nézőt, ahol a Vár kísérlete s a modern lány káprázatos tánca gyönyörködtet. Megelevenedik a varban egy bíborszínben csillogó gyöngyszem is, végül pedig az Üvegmesét láthatjuk. Remekül koreograíált, hosszú időre emlékezetes forgalagú finálé zárja a műsort. Az egyes számok rendkívül ötletesek. Fordulatos az egész műsor. Gyönyörködtető képek váltják egymást. és közben a csehszlovák jégművészek szebbnél-szebb produkciói ejtenek egyik bámulatból a másikba. A műsor ötletességéért az írót, Olóri eh Kautskyt. a gyors pergéséért. Antonin Moskalyk rendezőt, a nagyszerű táncokért Boris Milec koreográfust. a szép jelmezekért Miroslav Wattért dicsérjük. NAGYSZERŰ jégmüvészekkel ismerkedtünk meg a műsorban. Elsőként kell említenünk a világhírű Su- hanlcova—Dolezal többszörös Európa- ba.inok, világbajnok és olimpiai bajnok párost, akiket együtt sajnos csak az Üvegmesében láttunk, de ez a keltős is felejthetetlen marad a koreso- lyaművészet kedvelői számára. Dole- zalt sok számban láttuk, mindenkór méltó volt bajnoki hírnevéhez. A legmagasabb fokú dicséret hangján kell említenünk Hanotisková-t.. a japán táncosnő megjelenítőjét, Kreicint. aki a mexikói karmester figuráját állította elénk. Hutznvát nngvszerü lepketáncáért és más táncaiért. Kyjánkovái több számban nyújtott kimagasló művészetet tükröző produkcióiért. Kladrvbskát elsősorban a csillogó gyöngyszem táncáért, nemkülönben Knapest, Sbylikct, Hodant. Dicséret illeti az együttes valamennyi szólistáját, s a remek női és férfi tánc- kart. A műsorhoz gépzenét alkalmaznák. Nincs zenekar, az egyes számok zenekíséretét éi az összekötószöveget magnetofonszalagról halljuk. Ráadásul olyan hangerővel, hogy az zavarja a táncprodukciók vizuális élvezetét is. Ezen túl is helytelennek tartjuk a gépzene-kíséretet — többek kör.ött azért is — mert egyes számok végén a művésznek ideje sincs megköszönni a közönség vastapssit. nemhogy ismételni tudna, mert a lélektelen gép szalagja könyörtelenül tovább halad. (Erre a bemutatón nem egy példa volt.) Meggondolandó. nem jobb-e zenekar alkalmazása a revüműsorhozl? Véleményünk szerint közvetlenebbé, élménvszerűbbé teszi az egész előadást. Egészében a Prágai Jégrevü műsora szép. gyönyörködtető, művészi, hosszú időre emlékezetes. Méltán érdemli meg a sikert. Benedek Miklós Ünnep élőit a 700 éves városban Sátoraljaújhely soha nem fogadott még annyi látogatót, mint napjainkban. Gépkocsikaravánok jönnek a megye, az ország minden részéből, Segítséget hoznak a vezetőszervek küldöttei a város nagy ünnepének előkészítéséhez. Vékony Sándor elvtárssal. a városi tanács vb. elnökhelyettesével és Fülöp László elvtárssal, a Kossuth Lajos Művelődési Ház igazgatójával most csak távirati stílusban értekezhetnek az idegenből jöttek. A Magyar Televízió kisfümet készít a 70(1 éves városról, a sajtó képviselői szinte egymásnak adják a kilincset, hogy megismerkedjenek a város történelmével, nevezetességeivel, fejlődésével és érdeklődjenek; hogyan készítik elő a kétnapos jubileumi ünnepségsorozatol? A Kossuth Lajos Művelődési Házban egyszerre több kiállítást rendeznek. A város fejlődését dokumentáló tárlat anyaga már együtt van. Az egész város megmozdult, hogy e kiállítás sikeres legyen. Idősek és fiatalok hangyaszorgalommal kutatták, keresték, milyen dokumentumokat, ereklyéket ajánlhatnak fel a Kazinczy Levéltárnak, a Kossuth Lajos Művelődési Háznak. A népmozgalommá vált dokumentumgyűjtés sikerrel zárult, s temérdek Rákóczi, Kossuth, Kazinczy korabeli írásos emlék, tárgyi ereklye került a rendezőbizottsághoz. Ebben a munkában a Kossuth Lajos Művelődési Ház honismereti szakköre, s a lelkes pedagógusgárda nyújtott igen sok segítséget. A városi tanács által meghirdetett pályázatra számos sátoraljaújhelyi és környékbeli képzőművész küldte el alkotásait. Már szétküldték az ország minden részébe a művészi kivitelű prospektust cs a közeli napokban hagyja el a nyomdát a Fülöp László által ösz- sz.együjtött gazdag történelmi dokumentumanyag is. Társadalmi munkában csinosítják | a lakóházakat, építőbrigádok tatarozzák a középületeket, a műemlékeket. Délutánonként a város lakossága az utcára vonuL hogy gondozza a parkokat. A Szabó Ktsz tagjai társadalmi munkában vállalták, hogy elkészítik a város lobogóit, a sárgapiros zászlókat. Már elkészült az ünnepség gazdag programja. Szombaton, szeptember 16-án délelőtt a városi tanács végrehajtó bizottsága ünnepi tanácsülésen emlékezik meg a várossá nyilvánítás 700 éves évfordulójáról. Az ünnepi tanácsülésen a Hazafias Népfront városi bizottságának javaslatara utcákat és intézményeket neveznek el a város történelmének nagyjairól. a munkásmozgalom legkiválóbb harcosairól. Az ünnepi tanácsülés keretében nyújtják át a kitüntetéseket azoknak, akik legtöbbet teltek a jubileumi ünnepségek előkészítésében. A fejlődéstörténeti kiállítást a kora délutáni órákban nyitják meg. A képzőművészeti kiállítást ugyanezen a napon mutatják be a látogatóknak. Este a Sátorhegyen kuruckori dalok kelpek szárnyra a tárogatósok hangszerein. Ezt követően tábortűz és tűzijáték adja majd tudtul Hegyalja lakosságának, hogy 700 éves évfordulóját ünnepli Sátoraljaújhely. Másnap, szeptember 17-én zenés ébresztőre ébred a város, majd ünnepi nagygyűlésen találkoznak a város lakói s a meghívott vendégek. Aczél György elvtárs. az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a művelődésügyi miniszter első helyettese szól majd az évforduló alkalmából az ünneplőkhöz. A délutáni órákban művészi műsorok, sportrendezvények teszik majd feledhetetlenné az ünnepet. Sátoraljaújhely lakói és vezetői örömmel készülnek a jubileumi évfordulóra. Sok-sok kedves meglepetést tartogatnak mindazok számára, akik e napon a város vendégei lemnek. Tászfory Alajos
