Észak-Magyarország, 1961. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-10 / 214. szám

2

ESZAKMAGYARORSZAG

Vasafnap, 1061. szeptember 10.

A leszerelés eszközével lehet és kell megszüntetni a háborús veszedelmet

Hruscsov beszélgetése Sulzbergerrel, a iVeic York limes

munkatársával

Moszkva (MTI) NY1KJTA HRUSCSOV szovjet miniszterelnök szeptember 5-én fogadta eYRUS SULZBERGERT, a New York Times munkatársát és válaszolt kérdéseire. A beszélgetés első részében Hruscsov ismertette a szovjet kormánynak Kennedy és MacMillan legutóbbi javaslatával kapcsolatos véleményét. Hangoztatta, hogy e javaslat célja nem a népek biztonságának szavatolása, hanem propagari- dasikferek, elérése.

A. mai nemzetközi helyzetben nem a nukleáris kísérletek megtiltása, hanem a leszerelés a legfontosabb

— mondotta, majd. rámutatott:

__ Megkezdett kísérleteinket folytatni fogjuk, mert nem hagyhatjuk figyelmén kívül azt a veszedelmet, amellyel a, NATO katonai tömb hatalmai hazánkat és a szocialista tábor országait fenyegetik. Nem maradhatunk tétlenek, amikor mozgósítás folyik az Egyesült Államokban, Franciaországban, Angliában és Nyu- gat-Németországban, amikor Nyugat- Németország a Bundeswehr atomíel- fegyverzését követeli, amikor Adenauer és Brandt mindent megtesz a légkör felizzítására ..; Népünk és a többi békészerető nép nem bocsá- taná meg, ha ilyen helyzetben megfeledkeznénk az 'éberségről és nem gondoskodnánk védelmi képességünk szilárdításáról. Üjra csak ezt ismételjük: Leszerelést és csak leszerelést!

A leszerelés eszközével lehet és kell megszüntetni a háborús veszedelmet, megteremteni minden állam békés együttélésének feltételeit.

SULZBERGER ezután a következő kérdést tette fel:

ön említette olyan nukleáris boriiba megteremtésének lehetőségét, amelynek ereje 100 millió tonna közönséges robbanóanyaggal lenne egyenlő. Ezzel kapcsolatban azt szeretném kérdezni: Miben látja ön egy ilyen szuperbomba értelmét? Azt hiszem, ez a bomba túlságosan nagy ahhoz, hogy háborús célokra felhasználják.

HRUSCSOV ÍGY VÁLASZOLT: Valóban ez hatalmas, óriási pusztító erejű- bomba. De akkor, amikor háborút kényszerítenek ránk, amikor hazánk: és népünk megsemmisítésével fenyegetőznek, nekünk kötelességünk ezzel józanul számot vetni, és nem riadunk vissza semmitől sem, ha az agresszorok megtámadnak bennünket, hanem minden eszközt felhasználunk arra, hogy visszaüssünk az agresszorra. Ezért lényegesen fokozza hazánk védelmi képességét, ha néhány ilyen szuperbomba van birtokunkban, akkor az agresz- szorok majd elgondolkoznak rajta, vajon érdemes-e megtámadni bennünket, s megértik, hogy az ellenünk irányuló agresszió elhatározása egyet jelent számukra az öngyilkossággal.

Mi számtalanszor hangoztattuk, hogy senkit sem készülünk megtámadni. Mi csupán megalkotjuk az eszközöket szocialista táborunk védelmére, a béke biztosítására.

HRUSCSOV ezután emlékeztetett Hitlerek rémtetteire és hangoztatta: A szovjet nép ismeri a háborút, és mindenkinél erősebben óhajtja a békét. „Nem- akarjuk, hogy mindez megismétlődjék, nem akarjuk, hogy egy új Hitler, más név alatt, mondjuk Adenauer, Brandt, vagy Strauss néven, ismét háborút robbantson ki és még vadállatiasabb gaztetteket kövessen el-népünk ellen, mint a fasiszták ...

Hadd tudják meg mindazok, akik újabb agresszióról ábrándoznak. hogy lesz egy 100 millió tonna trotil erősségű bombánk, hogy ez máris birtokunkban van és most próbáljuk ki gyújtóberendezését, s hogyha megtámadnak bennünket, ez biztos halálukat jelenti. Számunkra nincs más út. A háború elkerülésére viszont javasoljuk az általános ellenőrzött leszerelést.” SULZBERGER ezután megkérdezte, vajon hajlandó lenne-e a Szovjetunió kinyilvánítani, hogy sohasem alkalmazza elsőként háború esetén a nukleáris fegyvereket.

HRUSCSOV azt felelte, hogy Szovjetunió sohasem fog elsőként háborút indítani más országok ellen, de idő előttinek tartja annak bejelentését, hogy háború esetén nem ke rülne sor atomfegyverekre. „Tegyük fel — folytatta —, hogy mindkét fél tenne ígéretet, de ugyanakkor nukleáris fegyvertartalékait is megtartaná. Nos, mi történnék akkor, ha az

imperialisták háborút robbantanának ki? Ha a háború során bármelyik fél úgy érezné, hogy vereséget szenvedett, vajon nem vetné-e be a nukleáris fegyvereket a háború elvesztésének elkerülése végett?

Ezenkívül egy másik példára is utalnék. Az Egyesült Államok a második világháború végén sokkal erősebb volt, mint Japán, és eredményes offenzivát folytatott Japán ellen. A győzelem siettetésére azonban az Egyesült Államok atombombákat dobott japán városokra. Mindez arra vall; hogy ha megmarad az atombomba és háború robban ki, ez termonukleáris háború lesz. Ezért a békét nem .a: nukleáris fegyverek mellőzésének ígéretével, hanem a gyökeres kérdések radikális megoldásával kell biztosítani, s a legjobb garancia: a fegyverzet megsemmisítése, a hadseregek felszámolása, vagyis a leszerelés. Ez a legbiztosabb garancia!”

Az amerikai újságíró megkérdezte, vajon az: SZKP programjában vázolt nagy országépítő tervek megvalósítását nem hiúsítja-e meg a mostani nemzetközi feszültség? Hruscsov nemmel válaszolt és kijelentette: „Hiszek a nyugati államférfiak józan eszében, hiszem, hogy felismerik, meg kell kötni a béke- szerződést Németországgal, a két reálisan létező német állammal, s Nyugat-Berlint szabad várossá kell nyilvánítani.” Ezután ismét hangoztatta, hogy Nyugat-Berlin szabad városnak a külvilággal való forgalma a békeszerződés aláírása után is biztosítva lesz.

SULZBERGER következő kérdése így hangzott: ön gyakran hangoztatta, hogy ellenzi a háborút, de igazságosnak tartja a felszabadító háborúkat. Viszont ha ilyen kivételt tesz, vajon ez nem ad-e lehetőséget más országoknak arra, hogy a kommunista országok elleni háborút felszabadító háborúnak nevezzék, és ezzel igazolják?

HRUSCSOV válaszában rámutatott, hogy Sulzberger meghamisítja a kommunisták "álláspontját. „Nem is- merjük el azt a jogot; hogy valamely ország háborút indítson egy másik ország felszabadításárt.

Csák az imperialisták és a gyarmatosítók viselnek háborút más népek felszabadításának hamis zászlaja alatt.

Dulles prédikálta Kelet-Európa „felszabadítását” s ön nekünk tulajdonít ilyen politikát. Úgy látszik, áldozatául esett a ránk szórt rágalmaknak”.

A szovjet kormányfő hangoztatta: A kommunisták elismerik a népeknek, azt a jogát, hogy saját szabadságukért harcoljanak, s Algériát hozta fel példaként. Utalt Lincolnra is, aki szent szabadságharcot vívott a rabszolgaság ellen.

SULZBERGER ezután megkérdezte: „Egyes lapok azt írták, hogy ön McCloy-jal folytatott beszélgetésében kifejezte beleegyezését abba, hogy az ENSZ élén egyszemélyi főtitkár álljon azzal a feltétellel, hogy a világszervezet minden szerve — a titkárság kivételével — a hármas vezetés elvére helyezkedjék. így van-e ez a valóságban?”

HRUSCSOV azt válaszolta, hogy nincs így. Mccloy-jal folytatott beszélgetésében közvetve érintette az ENSZ szervezeti felépítésének kérdését, részletesen viszont a leszerelés ellenőrzéséről beszélt. Amikor Mccloy megkérdezte, vajon ebben a kérdésben ragaszkodik-e a Szovjetunió a „trojka” elvéhez, „azt feleltem neki, hogy a leszerelés ellenőrzésével kapcsolatban semmiféle vétónak, semmiféle trojkának nincs létjogosultsága. Biztosítani kell a legszigorúbb ellenőrzést, s ezt senki sem korlátozhatja. Csak így lehet biztosítani, hogy egy ország, vagy országcsoport se gyárthasson fegyvert, és ne tervezhesse más országok megtámadását.”

Ha valósággá válik a leszerelés,

— folytatta Hruscsov —, akkor már feleslegessé válnak az államtitkok.

A trojka-elvre csak akkor lesz szükség, ha nemzetközi fegyveres erőket alakítanak, hiszen a csapatok pa- rancsnoklását közösen kell intézni, nehogy valamely állam, vagy állam- csoport egy másik állam vagy államcsoport ellen használhassa fel az ENSZ-erőket.

HRUSCSOV arra a példára utalt, hogy a nyugati hatalmak nem egyeznének bele Malinovszkij kinevezésébe, a Szovjetunió pedig elvetné azt a javaslatot, hogy Norstad-et, vagy angol, illetve francia tábornokot állítsanak a nemzetközi fegyveres erők élére. A parancsnokságnak — mint

Lássunk hozzá az általános és teljes leszerelés megoldásához

Hruscsov válasznyilatkozata Kennedynck és MaclVlillannak a nukleáris fegyverkísérletekről

becstelen alkumondotta — „egy imperialistából egy kommunistából és egy semlegesből” kell állania.

— Ugyanezt a rendszert kell alkalmazni az ENSZ szerveiben is —folytatta. — „Előbb-utóbb ez meg is valósul, mert végéhez közeledik az Egyesült Államok egyeduralmának ideje az ENSZ-ben.

A legértclmesebb megoldás az lenne, ha az Egyesült Államok magától felismerné1 a megváltozott helyzetet és elősegítené a helyes megoldást.

Ha viszont az Egyesült Államok szembeszegül az ENSZ-beli helyzet rendezésével, akkor ez az Egyesült Álamok ellenére fog megvalósulni, ez pedig csapást mér az Egyesült Államok presztízsére”.

SULZBERGER következő kérdése a kozmikus térség nemzetközivé nyilvánítását feszegette. Hruscsov válaszában rámutatott, hogy a világűrkutatására már régen nemzetközi szervet kellett .volna alakítani, de erre csak a leszerelés után kerülhet sor, hiszen a rakéta-titkok, az interkontinentális rakétákkal kapcsolatos államtitkok szorosan összefüggnek a békés űrkutatással.

SULZBERGER ezután megkérdezte, miért van szükség a „békés együttélés” kifejezésre, amikor van egy ilyen szó is: béke. Hruscsov megmagyarázta, hogy

a békés együttélés valamivel többet jelent, mint a béke, tehát nemcsak a háború hiányát, hanem a különböző rendszerű államok sokoldalú együttműködését,

a belügyekbe való be nem avatkozást, a szuverenitás tiszteletét is.

Az amerikai újságíró következő kérdése így szólt: „Malinovszkij marsall tavaly említette, hogy a Szovjetunió kész válaszcsapást mérni azokra a támaszpontokra, amelyekről katonai repülőgépek indulnak a Szovjetunió és más kommunista országok föjé. • yajon ebbe a kategóriába olyan országok is beletartoznak-e, amelyek szocialistának nevezik magukat, noha nem fűzik őket szövetségesi kötelék a Szovjetunióhoz? Mi az ön véleménye például Jugoszláviáról?”

HRUSCSOV: Mi azt szeretnénk, hogy sohase kerüljön sor katonai repülésekre és ne legyen szükség visz- szacsapásra sem. ön konkrétan Jugoszláviára utal. Ez az ország nem tagja a varsói szerződésnek. Amikor Jugoszlávia fölött bárki repülőgépei szálldosnak, mi nem tudjuk, megsértik-e szuverénitását. Lehetséges ugyanis, hogy a jugoszláv kormánynyal kötött megegyezés alapján röpködnek. Következésképpen Malinovszkij marsall kijelentése nem terjed ki Jugoszláviára. Mi azonban természetesen szocialista országnak tartjuk Jugoszláviát, s ha az imperialista államok megtámadnák és Jugoszlávia hozzánk fordulna segítségért, azt hiszem, nem tagadnánk ezt meg és segítségére sietnénk.

Ha bármely szocialista országot támadás ér, és ez az ország hozzánk fordul, természetesen megsegítjük.

(Hruscsov és Sulzberger beszélge tésénele második, részét lapunk legközelebbi (keddi) számában közöljük.) -----------oqo ■■■

N

yikita Hruscsov Sztálingrádba érkezett

Nyikita Hruscsov szombaton Sztá lingrádba érkezett, hogy részt vegyen a világ legnagyobb vízierőművének ünnepélyes felavatásán.-Sztálingrádban az emberek ezrei üdvözölték Hruscsovot, amikor a városon keresztül szállására hajtatott.

(MTI)

■ i ---------M

oszkva (TASZSZ)

A Szovjetunió Külügyminisztériuma szeptember 9-én. nyilatkozatot juttatott el az Egyesült Államok és Anglia moszkvai nagykövetének, válaszul Kennedy amerikai elnök és MacMillan angol miniszterelnök szeptember 3-i közös nyilatkozatára.

A szombaton nyilvánosságra hozott szovjet nyilatkozatban

Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke felhívja az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormányát, lássanak hozzá korunk fő problémájának, — az általános és teljes leszerelésnek, — a megoldásához.

— Keressük komolyan és becsületesen a német békeszerződés megkötésének megoldását, hogy idejében el tudjuk hárítani a nukleáris rakétaháború veszélyét. Akkor minden a maga helyére kerül, nemcsak nukleáris kísérletek nem lesznek, hanem megszűnik a nukleáris háború veszélye is, — mondja Hruscsov.

Nyilatkozatában hangsúlyozza a szovjet miniszterelnök, hogy

Kennedy és MacMillan a nukleáris fegyverkísérletek kérdését elkülöníti és elszigeteli a leszerelés problémájától, amelynek pedig része.

Az Egyesült Államok elnöke és Nagy- Britannia miniszterelnöke nyilatkozatának minden sorában megtalálható az a törekvés, hogy a nyugati hatalmak és az agresszív katonai tömbökben hozzájuk tartozó szövetségeseik számára mindenáron egyoldalú katonai fölényt biztosítsanak a Szovjetunió és a többi szocialista állam biztonságának rovására.

— Bármilyen fellengzős szavakat használnak is az Egyesült Államok és Anglia kormányának vezetői a nukleáris fegyverkezés kérdésében elfoglalt álláspontjuk igazolására, még sem tudják 'agresszív politikájukat békeszerető, az emberiség érdekeit szolgáló politikának feltüntetni — hangzik Hruscsov nyilatkozata.

Nekünk azt javasolják — mutat rá Hruscsov' —, hogy az Egyesült Államok és Anglia, nem is beszélve Franciaországról, amelyet egyáltalán nem érint ez a javaslat, fenntarthassa magának azt a lehetőséget;, hogy tovább tökéletesítse az atomfegyvert. A javaslatban ugyanis nem érintik a földalatti és a kozmikus térségben végzendő kísérleti atomrobbantásokat.

Hruscsov felhívja a figyelmet, hogy az új atomfegyverfajták megteremtésének amerikai programja jelenleg éppen a földalatti atom- fegyverkísérleteken alapszik.

„Ez volt az egyik fő akadálya az atomfegyverkísérletek teljes megszüntetéséről szóló szerződés megkötésének” — jegyzi meg Hruscsov. Majd rámutat, hogy a népek becsapása lenne, ha csupán egyfajta, a levegőben végrehajtandó atomfegyverkíséTle- tek megszüntetéséről kötnének megállapodást.

Az ilyen megegyezés káros és veszélyes illúziókat teremtene, elhitetné, hogy lépéseket tesznek a fegyverkezési verseny megszüntetésére. A valóságban az államok, mintegy törvényesített formában, folytatnák a meglévő atom- és hidrogén fegyverfajták tökéletesítését, felhasználnák e célra a földalatti és a kozmikus térségben végzendő kísérleteket, köztük az úgynevezett békés célú kísérleteket.

A népek teljes joggal neveznék

ezt az egyezményt nak.

„Magától értetődik, hogy a szovjet kormány nem mehet és nem is megy bele egy ilyen alkuba”

— jelentette ki Hruscsov.

— A Szovjetunió azt akarja, hogy egyszerre és örök időkre a nukleáris fegyverekkel végzett kísérletek minden fajtáját kivétel nélkül szüntessék meg — hangsúlyozza a szovjet kormányfő.

A továbbiakban emlékeztet arra, hogy a Szovjetunió erőfeszítéseinek eredményeképpen kezdődtek meg három esztendővel ezelőtt a Szovjet- •unió, az Egyesült Államok és Anglia képviselőinek tárgyalásai a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetéséről. E tárgyalások során a Szovjetunió egész sor lépést tett, hogy közeledjék az Egyesült Államok és Anglia álláspontjához. Ezután rámutat: „bármilyen keserű is beismerni, de reálisan nézve a dolgokat, arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a genfi tárgyalások ma épp oly messze vannak céljuktól, mint három esztendővel ezelőtt”. Hruscsov ezekután rámutat a NATO-hatalmak mesterkedéseire. Tényeket sorol fel az Egyesült Államokban folyó katonai készülődésekről. Rámutat arra, hogy ugyanilyen készülődések folynak az Egyesült Államokkal szövetséges országokban is, elsősorban Nyugat-Németország- ban.

— „Mindez arra késztette a Szovjetuniót — mint ahogy a szovjet kormány már kijelentette —, hogy gondoskodjék véderdejének további erősítéséről” — jelentette ki Hruscsov.

Hruscsov rámutatott, hogy a Szovjetunió másképpen nem járhat eL A szovjet kormány, miután mérlegre tett mindent, ami mellette és ellene szól, szorongó érzéssel és szívfájdalommal kénytelen volt a kísérleti robbantások felújítása mellett dönteni.

Nem kételkedünk abban — jelentette ki Hruscsov —, hogy az emberiség döntő^ többsége helyesen fogja fel a szovjet kormány intézkedéseit.

A Szovjetunió véderejének erősítése egyben a béke erőinek megszilárdítása is az egész világon. A Szovjetunió nem engedheti meg. hogy kockára tegyek millió és millió ember életét.

A szovjet kormány nem teljesítené kötelességét, ha nem gondoskodna megfelelő módon a szovjet nép biztonságáról. Ezt azért teszi, hogy a szovjet nép, sőt az egész emberiség ne élje át azt, ami Hirosima és Na- gagzaki japán városokkal történt, ne élje át az atomtámadásokat.

Hruscsov emlékeztet arra, hogy » Szovjetunió összehasonlíthatatlanul kevesebb atomfegyverrobbantást hajtott végre, mint az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország. „Mind erkölcsi szempontból, mind államérdekeink biztosításának szempontjából igényt tarthatunk arra, hogy ugyanannyi kísérleti robbantást hajtsunk végre, mint a nyugati hatalmak.’!

Ahhoz, hogy elkergessük a háború viharfelhőit és normalizáljuk az államközi kapcsolatokat — hangsúlyozza Hruscsov —, meg kell oldanunk korunk legfontosabb problémáját: az általános és teljes leszerelés Kérdését. i

Hruscsov nyilatkozatában sajnálkozását fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Államok és Anglia kormánya még csak hozzá sem akar kezdeni a szigorú nemzetközi ellenőrzés megteremtése mellett végrehajtandó általános és teljes leszereléshez.

*

N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének nyilatkozatát szeptember 9-én a Szovjetunió Külügyminisztériuma átnyújtotta az Egyesült Államok és Anglia moszkvai nagykövetének. (MTI)

KÖZLEMÉNY

(Folytatás az 1. oldalról.)

testvérpárt tevékenységéről, véleménycserét folytattak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről.

Mindkét küldöttség megállapította, hogy a nemzetközi helyzet egész jelenlegi fejlődése teljes mértékben igazolja a kommunista és munkáspártok képviselői 1960. novemberi moszkvai tanácskozásainak következkádAr jAnos,

a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány állanuninisztcre

tetőseit és úgy véli, hogy a szocializmusért és kommunizmusért folytatott harcban az új győzelmek elérésének záloga a szocialista országok közösségének, a világ kommunista mozgalmának megbonthatatlan összefogása és a marxizmus—leniniz- mus iránti hűség — hangsúlyozza többek között a nyilatkozat harmadik része.

A Nyilatkozat befejező része így hangzik: A Román Népköztársaság

párt- és kormánytfitdöttsé0ének a

Magyai- Népköztársaságban tett látogatása jelentős hozzájárulás a két ország közötti baráti kapcsolatok állandó erősödéséhez és fejlődéséhez, a hatalmas szocialista tábor egységének és összeforrottságának megszilárdításához, a világbéke megerősítéséhez.

Kelt Budapesten, az 1961. évi szeptember hó 7. napján.

GHEORGHE GHEORGHIU-IfEíi a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Román Népköztársaság Államtanácsának

aIhbLa