Észak-Magyarország, 1961. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-10 / 214. szám

2 ESZAKMAGYARORSZAG Vasafnap, 1061. szeptember 10. A leszerelés eszközével lehet és kell megszüntetni a háborús veszedelmet Hruscsov beszélgetése Sulzbergerrel, a iVeic York limes munkatársával Moszkva (MTI) NY1KJTA HRUSCSOV szovjet mi­niszterelnök szeptember 5-én fogad­ta eYRUS SULZBERGERT, a New York Times munkatársát és válaszolt kérdéseire. A beszélgetés első részé­ben Hruscsov ismertette a szovjet kormánynak Kennedy és MacMillan legutóbbi javaslatával kapcsolatos véleményét. Hangoztatta, hogy e ja­vaslat célja nem a népek biztonsá­gának szavatolása, hanem propagari- dasikferek, elérése. A. mai nemzetközi helyzetben nem a nukleáris kísérletek meg­tiltása, hanem a leszerelés a legfontosabb — mondotta, majd. rámutatott: __ Megkezdett kísérleteinket foly­tatni fogjuk, mert nem hagyhatjuk figyelmén kívül azt a veszedelmet, amellyel a, NATO katonai tömb ha­talmai hazánkat és a szocialista tá­bor országait fenyegetik. Nem ma­radhatunk tétlenek, amikor mozgó­sítás folyik az Egyesült Államokban, Franciaországban, Angliában és Nyu- gat-Németországban, amikor Nyugat- Németország a Bundeswehr atomíel- fegyverzését követeli, amikor Aden­auer és Brandt mindent megtesz a légkör felizzítására ..; Népünk és a többi békészerető nép nem bocsá- taná meg, ha ilyen helyzetben meg­feledkeznénk az 'éberségről és nem gondoskodnánk védelmi képességünk szilárdításáról. Üjra csak ezt ismé­teljük: Leszerelést és csak leszere­lést! A leszerelés eszközével lehet és kell megszüntetni a háborús ve­szedelmet, megteremteni minden állam békés együttélésének fel­tételeit. SULZBERGER ezután a következő kérdést tette fel: ön említette olyan nukleáris boriiba megteremtésének lehetőségét, amelynek ereje 100 millió tonna kö­zönséges robbanóanyaggal lenne egyenlő. Ezzel kapcsolatban azt sze­retném kérdezni: Miben látja ön egy ilyen szuperbomba értelmét? Azt hi­szem, ez a bomba túlságosan nagy ahhoz, hogy háborús célokra felhasz­nálják. HRUSCSOV ÍGY VÁLASZOLT: Valóban ez hatalmas, óriási pusztító erejű- bomba. De akkor, amikor há­borút kényszerítenek ránk, amikor hazánk: és népünk megsemmisítésé­vel fenyegetőznek, nekünk kötelessé­günk ezzel józanul számot vetni, és nem riadunk vissza semmitől sem, ha az agresszorok megtámadnak bennünket, hanem minden eszközt felhasználunk arra, hogy visszaüs­sünk az agresszorra. Ezért lényege­sen fokozza hazánk védelmi képessé­gét, ha néhány ilyen szuperbomba van birtokunkban, akkor az agresz- szorok majd elgondolkoznak rajta, vajon érdemes-e megtámadni ben­nünket, s megértik, hogy az ellenünk irányuló agresszió elhatározása egyet jelent szá­mukra az öngyilkossággal. Mi számtalanszor hangoztattuk, hogy senkit sem készülünk megtá­madni. Mi csupán megalkotjuk az eszközöket szocialista táborunk vé­delmére, a béke biztosítására. HRUSCSOV ezután emlékeztetett Hitlerek rémtetteire és hangoztatta: A szovjet nép ismeri a háborút, és mindenkinél erősebben óhajtja a bé­két. „Nem- akarjuk, hogy mindez megismétlődjék, nem akarjuk, hogy egy új Hitler, más név alatt, mond­juk Adenauer, Brandt, vagy Strauss néven, ismét háborút robbantson ki és még vadállatiasabb gaztetteket kövessen el-népünk ellen, mint a fa­siszták ... Hadd tudják meg mindazok, akik újabb agresszióról ábrán­doznak. hogy lesz egy 100 millió tonna trotil erősségű bombánk, hogy ez máris birtokunkban van és most próbáljuk ki gyújtóberendezé­sét, s hogyha megtámadnak bennün­ket, ez biztos halálukat jelenti. Szá­munkra nincs más út. A háború el­kerülésére viszont javasoljuk az ál­talános ellenőrzött leszerelést.” SULZBERGER ezután megkérdez­te, vajon hajlandó lenne-e a Szovjet­unió kinyilvánítani, hogy sohasem alkalmazza elsőként háború esetén a nukleáris fegyvereket. HRUSCSOV azt felelte, hogy Szovjetunió sohasem fog elsőként háborút indítani más országok ellen, de idő előttinek tartja annak beje­lentését, hogy háború esetén nem ke rülne sor atomfegyverekre. „Tegyük fel — folytatta —, hogy mindkét fél tenne ígéretet, de ugyanakkor nuk­leáris fegyvertartalékait is megtar­taná. Nos, mi történnék akkor, ha az imperialisták háborút robbantaná­nak ki? Ha a háború során bárme­lyik fél úgy érezné, hogy vereséget szenvedett, vajon nem vetné-e be a nukleáris fegyvereket a háború el­vesztésének elkerülése végett? Ezenkívül egy másik példára is utalnék. Az Egyesült Államok a má­sodik világháború végén sokkal erő­sebb volt, mint Japán, és eredmé­nyes offenzivát folytatott Japán el­len. A győzelem siettetésére azon­ban az Egyesült Államok atombom­bákat dobott japán városokra. Mind­ez arra vall; hogy ha megmarad az atombomba és háború robban ki, ez termonukleáris háború lesz. Ezért a békét nem .a: nukleáris fegyverek mellőzésének ígéretével, hanem a gyökeres kérdések radikális megol­dásával kell biztosítani, s a legjobb garancia: a fegyverzet megsemmisí­tése, a hadseregek felszámolása, vagyis a leszerelés. Ez a legbiztosabb garancia!” Az amerikai újságíró megkérdezte, vajon az: SZKP programjában vázolt nagy országépítő tervek megvalósí­tását nem hiúsítja-e meg a mostani nemzetközi feszültség? Hruscsov nemmel válaszolt és kijelentette: „Hiszek a nyugati államférfiak józan eszében, hiszem, hogy fel­ismerik, meg kell kötni a béke- szerződést Németországgal, a két reálisan létező német állam­mal, s Nyugat-Berlint szabad város­sá kell nyilvánítani.” Ezután ismét hangoztatta, hogy Nyugat-Berlin sza­bad városnak a külvilággal való for­galma a békeszerződés aláírása után is biztosítva lesz. SULZBERGER következő kérdése így hangzott: ön gyakran hangoztat­ta, hogy ellenzi a háborút, de igazsá­gosnak tartja a felszabadító háború­kat. Viszont ha ilyen kivételt tesz, vajon ez nem ad-e lehetőséget más országoknak arra, hogy a kommu­nista országok elleni háborút felsza­badító háborúnak nevezzék, és ezzel igazolják? HRUSCSOV válaszában rámuta­tott, hogy Sulzberger meghamisítja a kommunisták "álláspontját. „Nem is- merjük el azt a jogot; hogy valamely ország háborút indítson egy másik ország felszabadításárt. Csák az imperialisták és a gyar­matosítók viselnek háborút más népek felszabadításának hamis zászlaja alatt. Dulles prédikálta Kelet-Európa „fel­szabadítását” s ön nekünk tulajdonít ilyen politikát. Úgy látszik, áldozatá­ul esett a ránk szórt rágalmaknak”. A szovjet kormányfő hangoztatta: A kommunisták elismerik a népek­nek, azt a jogát, hogy saját szabadsá­gukért harcoljanak, s Algériát hozta fel példaként. Utalt Lincolnra is, aki szent szabadságharcot vívott a rab­szolgaság ellen. SULZBERGER ezután megkér­dezte: „Egyes lapok azt írták, hogy ön McCloy-jal folytatott beszélgetésé­ben kifejezte beleegyezését abba, hogy az ENSZ élén egyszemélyi fő­titkár álljon azzal a feltétellel, hogy a világszervezet minden szerve — a titkárság kivételével — a hármas ve­zetés elvére helyezkedjék. így van-e ez a valóságban?” HRUSCSOV azt válaszolta, hogy nincs így. Mccloy-jal folytatott be­szélgetésében közvetve érintette az ENSZ szervezeti felépítésének kér­dését, részletesen viszont a leszerelés ellenőrzéséről beszélt. Amikor Mccloy megkérdezte, vajon ebben a kérdés­ben ragaszkodik-e a Szovjetunió a „trojka” elvéhez, „azt feleltem neki, hogy a leszerelés ellenőrzésével kap­csolatban semmiféle vétónak, sem­miféle trojkának nincs létjogosult­sága. Biztosítani kell a legszigorúbb ellenőrzést, s ezt senki sem korlátoz­hatja. Csak így lehet biztosítani, hogy egy ország, vagy országcsoport se gyárthasson fegyvert, és ne ter­vezhesse más országok megtámadá­sát.” Ha valósággá válik a leszerelés, — folytatta Hruscsov —, akkor már feleslegessé válnak az ál­lamtitkok. A trojka-elvre csak akkor lesz szük­ség, ha nemzetközi fegyveres erőket alakítanak, hiszen a csapatok pa- rancsnoklását közösen kell intézni, nehogy valamely állam, vagy állam- csoport egy másik állam vagy állam­csoport ellen használhassa fel az ENSZ-erőket. HRUSCSOV arra a példára utalt, hogy a nyugati hatalmak nem egyez­nének bele Malinovszkij kinevezésé­be, a Szovjetunió pedig elvetné azt a javaslatot, hogy Norstad-et, vagy an­gol, illetve francia tábornokot állít­sanak a nemzetközi fegyveres erők élére. A parancsnokságnak — mint Lássunk hozzá az általános és teljes leszerelés megoldásához Hruscsov válasznyilatkozata Kennedynck és MaclVlillannak a nukleáris fegyverkísérletekről becstelen alku­mondotta — „egy imperialistából egy kommunistából és egy semleges­ből” kell állania. — Ugyanezt a rendszert kell alkal­mazni az ENSZ szerveiben is —foly­tatta. — „Előbb-utóbb ez meg is va­lósul, mert végéhez közeledik az Egyesült Államok egyeduralmának ideje az ENSZ-ben. A legértclmesebb megoldás az lenne, ha az Egyesült Államok magától felismerné1 a megválto­zott helyzetet és elősegítené a helyes megoldást. Ha viszont az Egyesült Államok szembeszegül az ENSZ-beli helyzet rendezésével, akkor ez az Egyesült Álamok ellenére fog megvalósulni, ez pedig csapást mér az Egyesült Ál­lamok presztízsére”. SULZBERGER következő kérdése a kozmikus térség nemzetközivé nyil­vánítását feszegette. Hruscsov vála­szában rámutatott, hogy a világűr­kutatására már régen nemzetközi szervet kellett .volna alakítani, de er­re csak a leszerelés után kerülhet sor, hiszen a rakéta-titkok, az in­terkontinentális rakétákkal kapcso­latos államtitkok szorosan összefügg­nek a békés űrkutatással. SULZBERGER ezután megkérdezte, miért van szükség a „békés együtt­élés” kifejezésre, amikor van egy ilyen szó is: béke. Hruscsov megma­gyarázta, hogy a békés együttélés valamivel többet jelent, mint a béke, tehát nemcsak a háború hiányát, ha­nem a különböző rendszerű ál­lamok sokoldalú együttműködé­sét, a belügyekbe való be nem avatkozást, a szuverenitás tiszteletét is. Az amerikai újságíró következő kérdése így szólt: „Malinovszkij marsall tavaly említette, hogy a Szovjetunió kész válaszcsapást mérni azokra a támaszpontokra, amelyekről katonai repülőgépek indulnak a Szovjetunió és más kommunista or­szágok föjé. • yajon ebbe a kategó­riába olyan országok is beletartoz­nak-e, amelyek szocialistának neve­zik magukat, noha nem fűzik őket szövetségesi kötelék a Szovjetunió­hoz? Mi az ön véleménye például Jugoszláviáról?” HRUSCSOV: Mi azt szeretnénk, hogy sohase kerüljön sor katonai re­pülésekre és ne legyen szükség visz- szacsapásra sem. ön konkrétan Ju­goszláviára utal. Ez az ország nem tagja a varsói szerződésnek. Amikor Jugoszlávia fölött bárki repülőgépei szálldosnak, mi nem tudjuk, meg­sértik-e szuverénitását. Lehetséges ugyanis, hogy a jugoszláv kormány­nyal kötött megegyezés alapján röp­ködnek. Következésképpen Malinov­szkij marsall kijelentése nem terjed ki Jugoszláviára. Mi azonban ter­mészetesen szocialista országnak tartjuk Jugoszláviát, s ha az imperia­lista államok megtámadnák és Jugo­szlávia hozzánk fordulna segítségért, azt hiszem, nem tagadnánk ezt meg és segítségére sietnénk. Ha bármely szocialista országot támadás ér, és ez az ország hoz­zánk fordul, természetesen meg­segítjük. (Hruscsov és Sulzberger beszélge tésénele második, részét lapunk legkö­zelebbi (keddi) számában közöljük.) -----------oqo ■■■ N yikita Hruscsov Sztálingrádba érkezett Nyikita Hruscsov szombaton Sztá lingrádba érkezett, hogy részt vegyen a világ legnagyobb vízierőművének ünnepélyes felavatásán.-Sztálingrádban az emberek ezrei üdvözölték Hruscsovot, amikor a vá­roson keresztül szállására hajtatott. (MTI) ■ i ---------­M oszkva (TASZSZ) A Szovjetunió Külügyminisztériu­ma szeptember 9-én. nyilatkozatot juttatott el az Egyesült Államok és Anglia moszkvai nagykövetének, vá­laszul Kennedy amerikai elnök és MacMillan angol miniszterelnök szeptember 3-i közös nyilatkozatára. A szombaton nyilvánosságra hozott szovjet nyilatkozatban Hruscsov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke felhív­ja az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormányát, lás­sanak hozzá korunk fő problé­májának, — az általános és tel­jes leszerelésnek, — a megoldá­sához. — Keressük komolyan és becsüle­tesen a német békeszerződés megkö­tésének megoldását, hogy idejében el tudjuk hárítani a nukleáris rakéta­háború veszélyét. Akkor minden a maga helyére kerül, nemcsak nuk­leáris kísérletek nem lesznek, hanem megszűnik a nukleáris háború ve­szélye is, — mondja Hruscsov. Nyilatkozatában hangsúlyozza a szovjet miniszterelnök, hogy Kennedy és MacMillan a nukle­áris fegyverkísérletek kérdését elkülöníti és elszigeteli a lesze­relés problémájától, amelynek pedig része. Az Egyesült Államok elnöke és Nagy- Britannia miniszterelnöke nyilatko­zatának minden sorában megtalál­ható az a törekvés, hogy a nyugati hatalmak és az agresszív katonai tömbökben hozzájuk tartozó szövet­ségeseik számára mindenáron egyol­dalú katonai fölényt biztosítsanak a Szovjetunió és a többi szocialista ál­lam biztonságának rovására. — Bármilyen fellengzős szavakat használnak is az Egyesült Államok és Anglia kormányának vezetői a nukleáris fegyverkezés kérdésében elfoglalt álláspontjuk igazolására, még sem tudják 'agresszív politiká­jukat békeszerető, az emberiség ér­dekeit szolgáló politikának feltün­tetni — hangzik Hruscsov nyilatko­zata. Nekünk azt javasolják — mutat rá Hruscsov' —, hogy az Egyesült Álla­mok és Anglia, nem is beszélve Fran­ciaországról, amelyet egyáltalán nem érint ez a javaslat, fenntarthassa magának azt a lehetőséget;, hogy to­vább tökéletesítse az atomfegyvert. A javaslatban ugyanis nem érintik a földalatti és a kozmikus térségben végzendő kísérleti atomrobbantáso­kat. Hruscsov felhívja a figyelmet, hogy az új atomfegyverfajták megte­remtésének amerikai programja jelenleg éppen a földalatti atom- fegyverkísérleteken alapszik. „Ez volt az egyik fő akadálya az atomfegyverkísérletek teljes meg­szüntetéséről szóló szerződés meg­kötésének” — jegyzi meg Hruscsov. Majd rámutat, hogy a népek becsapása lenne, ha csupán egyfajta, a levegőben vég­rehajtandó atomfegyverkíséTle- tek megszüntetéséről kötnének megállapodást. Az ilyen megegyezés káros és veszé­lyes illúziókat teremtene, elhitetné, hogy lépéseket tesznek a fegyverke­zési verseny megszüntetésére. A va­lóságban az államok, mintegy törvé­nyesített formában, folytatnák a meg­lévő atom- és hidrogén fegyverfaj­ták tökéletesítését, felhasználnák e célra a földalatti és a kozmikus tér­ségben végzendő kísérleteket, köztük az úgynevezett békés célú kísérlete­ket. A népek teljes joggal neveznék ezt az egyezményt nak. „Magától értetődik, hogy a szov­jet kormány nem mehet és nem is megy bele egy ilyen alkuba” — jelentette ki Hruscsov. — A Szovjetunió azt akarja, hogy egyszerre és örök időkre a nukleáris fegyverekkel végzett kísérletek min­den fajtáját kivétel nélkül szüntes­sék meg — hangsúlyozza a szovjet kormányfő. A továbbiakban emlékeztet arra, hogy a Szovjetunió erőfeszítéseinek eredményeképpen kezdődtek meg há­rom esztendővel ezelőtt a Szovjet- •unió, az Egyesült Államok és Anglia képviselőinek tárgyalásai a nukleá­ris fegyverkísérletek megszüntetésé­ről. E tárgyalások során a Szovjet­unió egész sor lépést tett, hogy köze­ledjék az Egyesült Államok és Ang­lia álláspontjához. Ezután rámutat: „bármilyen keserű is beismerni, de reálisan nézve a dolgokat, arra a kö­vetkeztetésre kell jutnunk, hogy a genfi tárgyalások ma épp oly messze vannak céljuktól, mint három esztendővel ezelőtt”. Hruscsov ezekután rámutat a NATO-hatalmak mesterkedéseire. Tényeket sorol fel az Egyesült Álla­mokban folyó katonai készülődések­ről. Rámutat arra, hogy ugyanilyen készülődések folynak az Egyesült Államokkal szövetséges országokban is, elsősorban Nyugat-Németország- ban. — „Mindez arra késztette a Szov­jetuniót — mint ahogy a szovjet kor­mány már kijelentette —, hogy gon­doskodjék véderdejének további erő­sítéséről” — jelentette ki Hruscsov. Hruscsov rámutatott, hogy a Szov­jetunió másképpen nem járhat eL A szovjet kormány, miután mérlegre tett mindent, ami mellette és ellene szól, szorongó érzéssel és szívfájda­lommal kénytelen volt a kísérleti robbantások felújítása mellett dön­teni. Nem kételkedünk abban — je­lentette ki Hruscsov —, hogy az em­beriség döntő^ többsége helyesen fog­ja fel a szovjet kormány intézkedé­seit. A Szovjetunió véderejének erő­sítése egyben a béke erőinek megszilárdítása is az egész vilá­gon. A Szovjetunió nem enged­heti meg. hogy kockára tegyek millió és millió ember életét. A szovjet kormány nem teljesítené kötelességét, ha nem gondoskodna megfelelő módon a szovjet nép biz­tonságáról. Ezt azért teszi, hogy a szovjet nép, sőt az egész emberiség ne élje át azt, ami Hirosima és Na- gagzaki japán városokkal történt, ne élje át az atomtámadásokat. Hruscsov emlékeztet arra, hogy » Szovjetunió összehasonlíthatatlanul kevesebb atomfegyverrobbantást haj­tott végre, mint az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország. „Mind er­kölcsi szempontból, mind államérde­keink biztosításának szempontjából igényt tarthatunk arra, hogy ugyan­annyi kísérleti robbantást hajtsunk végre, mint a nyugati hatalmak.’! Ahhoz, hogy elkergessük a háború viharfelhőit és normalizáljuk az államközi kapcsolatokat — hangsú­lyozza Hruscsov —, meg kell olda­nunk korunk legfontosabb problé­máját: az általános és teljes leszere­lés Kérdését. i Hruscsov nyilatkozatában sajnál­kozását fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Államok és Anglia kor­mánya még csak hozzá sem akar kezdeni a szigorú nemzetközi ellen­őrzés megteremtése mellett végre­hajtandó általános és teljes leszere­léshez. * N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének nyilat­kozatát szeptember 9-én a Szovjet­unió Külügyminisztériuma átnyúj­totta az Egyesült Államok és Anglia moszkvai nagykövetének. (MTI) KÖZLEMÉNY (Folytatás az 1. oldalról.) testvérpárt tevékenységéről, véle­ménycserét folytattak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Mindkét küldöttség megállapította, hogy a nemzetközi helyzet egész je­lenlegi fejlődése teljes mértékben igazolja a kommunista és munkás­pártok képviselői 1960. novemberi moszkvai tanácskozásainak következ­kádAr jAnos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány állanuninisztcre tetőseit és úgy véli, hogy a szocia­lizmusért és kommunizmusért foly­tatott harcban az új győzelmek el­érésének záloga a szocialista orszá­gok közösségének, a világ kommunis­ta mozgalmának megbonthatatlan összefogása és a marxizmus—leniniz- mus iránti hűség — hangsúlyozza többek között a nyilatkozat harmadik része. A Nyilatkozat befejező része így hangzik: A Román Népköztársaság párt- és kormánytfitdöttsé0ének a Magyai- Népköztársaságban tett láto­gatása jelentős hozzájárulás a két ország közötti baráti kapcsolatok ál­landó erősödéséhez és fejlődéséhez, a hatalmas szocialista tábor egysé­gének és összeforrottságának megszi­lárdításához, a világbéke megerősíté­séhez. Kelt Budapesten, az 1961. évi szep­tember hó 7. napján. GHEORGHE GHEORGHIU-IfEíi a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Román Népköztársaság Államtanácsának aIhbLa

Next

/
Oldalképek
Tartalom