Észak-Magyarország, 1961. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-06 / 210. szám

2 ESZAKMAGYARORSZÄG Szerda, 1361. szeptember 6. Kádár János elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) soha nem látott távlatokat nyit meg, s hatalmas fegyvert ad a haladó em­berek kezébe. Elvtársak! i- • Politikánk sérthetetlen alapelve: békében akarunk élni minden nép­pel, a testvéri szocialista országokhoz fűződő egységünket tovább szilárdít­juk, a népeink javát szolgáló együtt­működést még szorosabbá tesszük. A magyar, nép a békés fejlődésben bí­zik. Eltökélten, éberen vigyáz függet­lenségére, rendjére; megvalósítja ter­veit ’itthon és folytatja megingatha­tatlan harcát még szorosabb egység­ben a szocialista táborral a békés egymás mellett élés politikájának megvalósításáért, — a szocializ­mus győzelméért. íme, ezek pvártunk, kormányunk bel- és külpolitikájának megingatha­tatlan alapjai. Mérhetetlen erőt ad népünknek annak tudata, hogy törekvéseink­kel nem állunk egyedül. Velünk van a nagy Szovjetunió, az egész hatalmas szocialista tábor. Velünk van a testvéri román nép, az erősödő, fejlődő Román Népköztársa­ság, amelynek vezetői ma itt vannak közöttünk. A szocializmus, a kommu­nizmus felépítésére, a béke. megőr­zésére irányuló harcunkban egyik támaszunk a magyar-r-román barát­ság. Ezért üdvözöljük oly forrón a testvéri román nép párt- és kor­mányküldöttségének látogatását. E< látogatás, a tárgyalásainkon megmu-J tatkozó, eszmei alapokon nyugvói egységünk és nézetazonosságunk to-} vább erősíti kapcsolatainkat, szélesí-j ti együttműködésünket. Kádár elvtárs beszédét a szocia-j lizmus, a béke, a szocialista orszá-X gok egybeforrott közössége, a munka- ♦ szerető, hős román nép, a Román X Munkáspárt, annak Központi Bízott-♦ sága, Gheorghiu-Dej, a magyar és aX román nép megbonthatatlan barátsá-* ga, marxista—leninista pártjának £ testvéri egysége éltetésével fejezte* be. A viharos, hosszantartó tapssal fo-i gádott beszéd után Gheorghe Ghe-} orghiu-Dej szólott a gyűlés részt- < vevőihez. A belgrádi értekezlet a békéért Gheorghiu-Dej elvtárs beszéde Gheorghiu-Dej elvtárs beszéde ele­jén hangsúlyozta, milyen mély, fe­lejthetetlen benyomást gyakorolt a román küldöttségre az a szívélyes fogadtatás, amelyben Magyarország földjére érkezésük óta mindenütt ré­szesültek. Elfeíejthetjük-e a szenvedések vég­telen sorát és a súlyos áldozatokat, amelyeket az uralkodó osztályok — nemzeti gyűlölködései, viszálykeltési ás elnyomatási politikájukkal — né­peinknek okoztak? — mondotta ez­után, majd rámutatott: ők elkesere­detten gyűlölték a románok és ma­gyarok közötti bármely közeledés eszméjét. A két nép élenjáró és leg- íelvilágosodottabb fiait, akik testvé­riségünk és barátságunk nemes ügyé­ért kiálltak, kíméletlenül üldözték és közülük sokakat megsemmisítettek. Mióta a proletariátus, társadal­munk élenjáró osztálya, független politikai erő és amióta zászlajára írta a „Világ proletárjai egyesülje­tek” jelszavát, a romániai és ma­gyarországi forradalmi munkásmoz­galom űj lapot nyitott meg orszá­gaink történelmében. Á néphatalom megteremtése or­szágainkban mindörökre lerakta a román és magyar nép közötti megbonthatatlan barátság tartós alapjait. Kizárólag a végsőkig következete­sen forradalmi munkásosztály volt képes arra, hogy a kizsákmányolá­son és elnyomáson alapuló burzsoá- földesúri rendszer felszámolásával •egyidejűleg megsemmisítő csapást mérjen a burzsoá nacionalizmusra és a proletár internacionalizmus zász­laja alatt új alapokra helyezze a ro­mán—magyar barátságot. A felszabadulás óta eltelt tizenhat esztendőben a magyar nép kezébe vette sorsának irányítását és orszá: gának urává vált. önök, történelmileg rövid Idő alatt nagyfontosságú eredménye­ket értek el, új, szocialista alapo­kon átszervezték és tovább fej­lesztették az ipart, a mezőgaz­daságot, a kulturális életet, gyö­keresen megváltoztatták hazájuk képét. A román nép úgy örül minden si­kerüknek — mondotta —, mint saját sikereinek: szívünk mélyéből kívá­nunk újabb és újabb győzelmeket a magyar munkásosztálynak, paraszt­ságnak és értelmiségnek a jólétért, a szocialista Magyarország további fel­virágoztatásáért folyó harcban. Továbbiakban szólott arról, hogy a román nép nemrég ünnepelte az ország fasiszta iga alóli felszabadu­lásának 17. évfordulóját, azt a nagy­szerű eseményt, amely megnyitotta számára az új, ragyogó élet hajnalát. Vázolta a román nép elért ered­ményeit. A Román Munkáspárt III. kongresszusa feladatul tűzte ki, hogy az ipari termelést a hatéves terv idején 1960—1965 között megkétsze­rezzük. E feladat végrehajtása sike­resen halad. Nagy vonalakban befe­jeződött a mezőgazdaság szocialista átalakítása. A mezőgazdaság mű­szaki-anyagi alapjának állandó fej­lesztése érdekében a párt és kormány számos intézkedést tesz. Ezután a Román Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti politikai, gazdasági, kulturális és tu­dományos kapcsolatokról szólt Ghe­orghiu-Dej elvtárs. — Sikeresen valóra váltjuk az 1958 februárjában aláírt román—magyar közös nyilat­kozat előírásait, amelyek tág teret biztosítottak a két ország sokoldalú kapcsolatainak szüntelen fejleszté­sére — mondotta. Az utóbbi években az áruforgalom volumene több mint kétszeresére nö­vekedett. A múlt évben aláírt hosz- szúlejáratú kereskedelmi megállapo­dás megteremti annak feltételeit, hogy 1961—1965 években az előző időszakban lebonyolított árucserefor­galom volumenét is jelentősen túl­szárnyaljuk. Állandóan , fejlődik a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés, a termelési kooperá- a távlati tervek együttműködési területeinek egyeztetése és a kölcsö­nös segélynyújtás más formái is. Szüntelenül fejlődnek és erősöd­nek a kapcsolatok a kommuniz­mus nagy nemzetközi hadseregé­nek alakulatai — a Román Mun­káspárt és a Magyar Szocialista Munkáspárt — között. Az 1960. évi moszkvai tanácskozás nyilatkozatának eszméitől vezérelve, pártjaink a marxizmus—lenínizmus és a proletámemzetköziség zászlaja alatt szüntelenül erősítik a kommu­nista- és munkáspártok egységét és összeforrottságát, harcolnak a mun­kásmozgalomban fő veszélyt jelentő revizionizmus, a dogmatikus és szek­tás szellem, valamint az opportu­nizmus bármely válfaja ellen, a szo­cializmus és a béke ügyének diadalá­ért. Gheorghe Gheorghiu-Dej ezután a nemzetközi helyzetről beszélt. Ko­runk egyik nagy kérdése — amely a jelen pillanatban a legnagyobb mértékben foglalkoztatja a világ köz­véleményét —, a második világhá­ború maradványainak felszámolása és a békeszerződés megkötése Német­országgal. A Szovjetunió és a Német Demok­ratikus Köztársaság javaslatai e kér­dés megoldására azt a nagy felelős­séget tükrözik, amelyről a szocia­lista országok tesznek tanúságot a béke védelméért és megszilárdításá­ért folytatott harcban. A nyugatnémet agresszív körök — a nyugati hatalmak nyílt támogatá­sával és bátorításával — megszegték a német militarizmus felszámolását célzó nemzetközi egyezményeket és új európai háború tűzfészkévé vál­toztatták a Német Szövetségi Köz­társaságot. A nyugatnémet revansisták és tá­mogatóik nem tudnak megbékélni azzal a gondolattal, hogy létezik egy szocializmust építő német állam, amely azért küzd, hogy egész Német­ország békepolitikát folytasson. Az imperialisták és bonni csatló­saik az illúziók világában élnek és szándékosan nem akarnak számolni a történelmi valósággal. Meg kell érteniök, hogy a Német Demokra­tikus Köztársaság szuverén és füg­getlen állam, amelynek létét és biz­tonságát a nagy szocialista tábor egyesült ereje szavatolja. A német kérdés megoldásának reális tárgyalása kizárólag annak a ténynek az elismeréséből indulhat ki, hogy ma a világon két német állam létezik: a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövet­ségi Köztársaság. Éppen ebből a meggondolásból in­dulnak ki a szocialista országoknak a két német állammal való béke­szerződés megkötésére vonatkozó, is-} mert javaslatai — állapította megl Gheorghiu-Dej. Sajnos, a nyugati hatalmak ellen-} zik a két német állammal kötendői békeszerződést és fokozzák a nem-J zetközi feszültséget és a hideghábo-^ rút. A szocialista országok, — remél-< ve, hogy a függőben lévő nemzetközi} problémák kielégítően megoldódnak} —, nagy türelemről és széleskörű} megértésről tettek tanúságot. A szó-} cialista országok nem léptek a befe-j jezett tények útjára, — amint azt a* nyugati hatalmak tették, amikor Ja-T pánnal különbékét kötöttek és Nyu-Z gat-Németországot a NATO-ba beke-x belezték —, hanem többször is tár-* gyalásokra hívták fel a nyugati ha­talmakat. A szocialista országok ál­láspontja határozott: abban az eset­ben, ha az imperialista hatalmak to­vábbra "kitérő álláspontra helyez­kednek, még ebben az évben meg­kötjük a békeszerződést a Német Demokratikus Köztársasággal — je­lentette ki Gheorghiu-Dej, majd részletesen szólott a Szovjetuniónak az általános és teljes leszerelésre irányuló politikájáról. Népeink — összpontosítva erőfeszí­téseiket a békés építés magasztos céljainak eléréséért, nemzetgazdasá­guk állandó felvirágoztatásáért, a dolgozók anyagi és kulturális élet- színvonalának emeléséért — vala­mennyi szocialista ország testvéri népeivel együtt következetesen har­colnak továbbra is a béke ügyének győzelméért, s mindenkor éberen le­leplezik a háború híveinek mesterke­déseit, — jelentette ki Gheorghiu- Dej, majd további sikereket kívánva a szocialista Magyarország fejlődésé­ért és felvirágoztatásáért folytatott harcunkban, beszédét a román és a magyar nép örök barátsága és a szo­cialista tábor megbonthatatlan egysé­ge és összeforrottsága és a viiágbéke éltetésével fejezte be. Gheorghe Gheorghiu-Dej beszéde után sokáig zúgott a taps, s a gyűlés résztvevői helyükről felállva, üte­mes tapssal köszöntötték román vendégeinket, éltették a román és a magyar nép megbonthatatlan, testvé­ri barátságát. A KISZ-fiatalok vi­rágcsokrokat nyújtottak át Gheorghe Gheorghiu-Dej-nek és a küldöttség többi tagjainák, majd Gheorghe Ghe­orghiu-Dej és Kádár János a részt­vevők lelkes tapsa közben szorítottak kezet, s ölelték meg egymást. A forró hangulatú nagygyűlés az Intemacionálé hangjaival ért véget. (MTI) Élénk diplomáciai tevékenység a berlini kérdés körül WASHINGTON. Rusk amerikai külügyminiszter idejének nagy ré­szét azoknak a diplomáciai lépések, nek és iratoknak tanulmányozása köti le, amelyekből megállapítható, van-e remény a berlini kérdés bé­kés rendezésére. Az Egyesült Államok moszkvai nagykövetét utasították, hogy a közeljövőben keressen érintke­zést Gromiko szovjet külügymi­niszterrel, vagy magával Hrus­csov miniszterelnökkel. McCloy, Kennedy leszerelési ta­nácsadója a hét közepén folytatja előkészítő jellegű megbeszéléseit Zo­rin szovjet külügyminiszterhelyettes­sel. A Ugyancsak folytatja munkáját a berlini tárgyalásokat előkészítő négy­hatalmi nyugati munkacsoport. Párizs (MTI) Oranban, az algériai nagyvárosban hétfő óta teljes az arabok sztrájkja. A kereskedők bezárták üzleteiket, az autóbusz-közlekedés megbénult, a kikötő arab dokkmunkásai is abba­hagyták a munkát. Sztrájkolnak a vágóhidak és a kórházak, a köztisz­tasági vállalat és a halászhálók ai­Igériai alkalmazottal, nincsenek arab | újságárusok sem az utcákon. Az FLN háromnapos sztrájkját az ultrák legutóbbi plasztikbombás me­rényletsorozata elleni tiltakozásul hirdette meg. A francia hatóságok katonai behívóval és a sztrájkolók elbocsátásának fenyegetésével pró­bálják megtörni a város életét meg­bénító sztrájkot. Szeptember 1-e óta tart a tömbön kívüli országok államfőinek belgrá­di értekezlete. Az esemény mérle­gét még korai volna elkészíteni, azonban a már eddig elhangzott fel­szólalások is alkalmat adnak né­hány következtetés levonására. A közvélemény a jelenlegi ese- méuydús helyzetben is élénk figye­lemmel kíséri az értekezlet munká­ját, minthogy az hozzájárulhat a vitás kérdéseknek békés eszközök­kel való rendezéséhez. Természe­tesen mást vár az értekezlettől a kapitalista tömb és ismét mást a szocialista tábor, a békét óhajtó em­beriség. A nyugatnémet revansis­ták például azt remélték, hogy a „feketéket” nem érdekli a berlini kérdés, vagy legalábbis nem isme­rik el a Szovjetunió érveinek he­lyességét. Egyes nyugati sajtóorgá­numok azt jósolták, hogy az érte­kezlet szovjetellenes fórummá vá­lik, elítélik majd a Szovjetunió kényszerű lépését, az atomfegyver­kísérletek felújítását. Mindennek eddig az ellenkezője történt. A német kérdésről szólva, a felszólaló államfők kimondották, hogy a két német állam léte vitat­hatatlan tény, s a német békeszer­ződést mielőbb meg kell kötni, ami azt jelenti, hogy el kell ismerni a jelenlegi határokat, meg kell szün­tetni a nyugat-berlini válságos álla­potot. Az atomfegyverkísérlet fel­újítását bejelentő szovjet közle­ménnyel kapcsolatban Tito jugo­szláv elnök szavai jelzik leginkább a konferencia álláspontját: nem annyira meglepő ez a közlemény, miután meg lehet érteni azokat az okokat, amelyek a Szovjetunió kor­mányát vezérelték, — mondotta a jugoszláv államfő. A nyugati reakciós sajtó nem éppen jó szájízzel konstatálja, hogy a belgrádi értekezlet „nyugatelle­nes fórummá” változott. Mint az Izvesztyija megállapítja: ami igaz, az igaz, az imperialista Nyugat Belgrad ban a vádlottak padjára került. Különösen élesen támadták Franciaország algériai politikáját, s ezzel kapcsolatban a NATO-t, mint e háború támogatóját, vala­mint a gyarmatosítás valamennyi megnyilvánulását. Modibo Keita elnök, a mali küldöttség vezetője kijelentette, hogy a belgrádi kon­ferenciának a koloniaüzmus hala­déktalan felszámolásának kiinduló­pontjává, a béke és a haladás ki­indulópontjává kell válnia. A szónokok foglalkoztak többek között az ENSZ szerepével és szer­vezeti felépítésével is. Hangsú­lyozták, hogy a kongói tragikus események feltárták az ENSZ-gépe- zet tökéletlenségét és rávilágítottak a jelenlegi szervezeti felépítés meg­változtatásának szükségességére. A felszólaló államférfiak azt is kö­vetelték, hogy a Kínai Népköztár­saság foglalja el végre törvényes helyét a világszervezetben. Szenzációként hatott az értekez­leten Nkrumah ghanai elnök javas­lata, mely szerint a nemzetközi fe­szültség csökkentése végett talál­kozzék ismét Hruscsov szovjet mi­niszterelnök és Kennedy amerikai elnök. Mindezek azt mutatják, hogy a belgrádi értekezleten résztvevő ál­lamférfiak komolyan értékelik a nemzetközi helyzetet, s bár más né­zeteket vallanak, mint a kommu­nisták, a béke megóvásának kérdé­sében, vagy többek között a gyar­matosítás maradványainak felszá­molása kérdésében egyetértenek velünk. (n. z.) Tyitov őrnagy visszautazott hazájába Berlin (ADN) German Sztyepanovics Tyitov őr­nagy, a világ második űrhajósa a Német Demokratikus Köztársaságban tett ötnapos látogatása után kedden délután repülőgépen visszatért Mosz­kvába. Tyitov őrnagyot és feleségét a schö- nefeldi repülőtéren Walter Ulbricht és felesége búcsúztatta. A repülő­téren és a környező úton százezrek gyűltek össze, hogy üdvözölhessék a szovjet űrhajóst. Walter Ulbricht rövid beszédben köszönetét mondott Tyitov őrnagynak a látogatásért, amelynek jelentőségét növeli az is, hogy a német békeszer­ződés előkészítésének időszakára esett. Tyitov őrnagy köszönetét mondott a szíves fogadtatásért, amelyben a köztársaság lakossága részesítette. Megígérte, elmondja majd a szovjet népnek, hogyan él és dolgozik a Né­met Demokratikus Köztársaság la­kossága, hogyan küzd a békéért, a békeszerződés megkötéséért. Búcsúzóul Tyitov őrnagy szívélye­sen megölelte Walter Ulbrichtot. Tyitov őrnagy és felesége a repülő­gép ajtajából még egyszer moso­lyogva búcsút intett az éljenző tő- megnek, majd a repülőgép 15 óra 12 perckor felszállt, hogy visszavigye hazájába a bátor űrhajóst. (MTI) Jelentések Brazíliából Brasilia Mint az AFP jelenti, Brazíliában továbbra is feszült a helyzet. Továb­bi részleték váltak ismeretessé a Goulart elleni összeesküvésről. A hírek szerint a légierő egyes egységei először el akarták fogni Goulart re­pülőgépét Porto Alegre és Brasilia között, a „Szúnyog” fedőnevű tervet azonban az utolsó pillanatban elej­tették, és inkább a brasiliai repülő­teret zárták el. Egy katonai forrás szerint Grum Moss, a légierők mi­nisztere tudott a tervről, „de abban reménykedett, hogy rábírhatja a szervezőket tervük feladására”. A lázadást állítólag Coqueiro ezredes, a légügyi minisztérium egyik vezetője szervezte. Mazzili ideiglenes elnök a fegyve­res erők három miniszterét kedden felkérte, hogy Rio de Janeiro-bó! azonnal utazzanak Brasiliába. A há­rom miniszter már meg is érkezett a fővárosba és azonnal megbeszélése­ket kezdett Mazzilivel. Brazíliából ellentmondó hírek ér­keznek. Nem lehet most még ugyan­is tudni, milyen szerepet játszottak ebben a lázadásban a fegyveres erők minisztered, akik — mint ismeretes — egészen a legutóbbi órákig maguk 13 kijelentették, hogy nem hajlandók beleegyezni Goulart elnökségébe. A befolyásos Gorreio da Manhá cimű Rio de Janeiro-i lap „A köz­társaság veszélyben” címmel felszó­lítja a kongresszust, vonja vissza a megbízást a fegyveres erők három miniszterétől, és nevezzen ki a had­sereg élére olyan tábornokot, aki hú a köztársasághoz. „Nem lehet belenyugodni Nyugat-Németország felfegyverzésébe I if New York A Worker című lap a német prob­lémának szentelt külön-számban közli azt a beszámolót, amelyet Gus Hall, az Egyesült Államok Kommu­nista Pártjának főtitkára ismertetett a párt országos bizottságának plé­numán. A berlini kérdés — mon­dotta —, elsősorban az Egyesült Ál­lamok imperialista politikájának és a nyugatnémet imperializmushoz és militarizmushoz fűződő kapcsolatai­nak a következménye. A nyugatnémet katonai potenciál növelése — mutat rá Gue Hall — el­jutott már ahhoz a határhoz, amikor a szocialista világ nem tűrheti to­vábbi növekedését. Bűntény volna a vílágbfike eOen, ha megengednék, hogy a szocia­lista világ belsejében fennmarad­jon Nyugat-Bcrlin, mint a sza­botázs, a provokációk cs az ak­namunka központja. Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkára befejezésül meg­állapítja, hogy a Kennedy-kormány- nak a nyugat-berlini kérdésben foly­tatott politikája nem talál támoga­tásra az amerikai nép körében. Sztrájk Oranban

Next

/
Oldalképek
Tartalom