Észak-Magyarország, 1961. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-06 / 210. szám
2 ESZAKMAGYARORSZÄG Szerda, 1361. szeptember 6. Kádár János elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) soha nem látott távlatokat nyit meg, s hatalmas fegyvert ad a haladó emberek kezébe. Elvtársak! i- • Politikánk sérthetetlen alapelve: békében akarunk élni minden néppel, a testvéri szocialista országokhoz fűződő egységünket tovább szilárdítjuk, a népeink javát szolgáló együttműködést még szorosabbá tesszük. A magyar, nép a békés fejlődésben bízik. Eltökélten, éberen vigyáz függetlenségére, rendjére; megvalósítja terveit ’itthon és folytatja megingathatatlan harcát még szorosabb egységben a szocialista táborral a békés egymás mellett élés politikájának megvalósításáért, — a szocializmus győzelméért. íme, ezek pvártunk, kormányunk bel- és külpolitikájának megingathatatlan alapjai. Mérhetetlen erőt ad népünknek annak tudata, hogy törekvéseinkkel nem állunk egyedül. Velünk van a nagy Szovjetunió, az egész hatalmas szocialista tábor. Velünk van a testvéri román nép, az erősödő, fejlődő Román Népköztársaság, amelynek vezetői ma itt vannak közöttünk. A szocializmus, a kommunizmus felépítésére, a béke. megőrzésére irányuló harcunkban egyik támaszunk a magyar-r-román barátság. Ezért üdvözöljük oly forrón a testvéri román nép párt- és kormányküldöttségének látogatását. E< látogatás, a tárgyalásainkon megmu-J tatkozó, eszmei alapokon nyugvói egységünk és nézetazonosságunk to-} vább erősíti kapcsolatainkat, szélesí-j ti együttműködésünket. Kádár elvtárs beszédét a szocia-j lizmus, a béke, a szocialista orszá-X gok egybeforrott közössége, a munka- ♦ szerető, hős román nép, a Román X Munkáspárt, annak Központi Bízott-♦ sága, Gheorghiu-Dej, a magyar és aX román nép megbonthatatlan barátsá-* ga, marxista—leninista pártjának £ testvéri egysége éltetésével fejezte* be. A viharos, hosszantartó tapssal fo-i gádott beszéd után Gheorghe Ghe-} orghiu-Dej szólott a gyűlés részt- < vevőihez. A belgrádi értekezlet a békéért Gheorghiu-Dej elvtárs beszéde Gheorghiu-Dej elvtárs beszéde elején hangsúlyozta, milyen mély, felejthetetlen benyomást gyakorolt a román küldöttségre az a szívélyes fogadtatás, amelyben Magyarország földjére érkezésük óta mindenütt részesültek. Elfeíejthetjük-e a szenvedések végtelen sorát és a súlyos áldozatokat, amelyeket az uralkodó osztályok — nemzeti gyűlölködései, viszálykeltési ás elnyomatási politikájukkal — népeinknek okoztak? — mondotta ezután, majd rámutatott: ők elkeseredetten gyűlölték a románok és magyarok közötti bármely közeledés eszméjét. A két nép élenjáró és leg- íelvilágosodottabb fiait, akik testvériségünk és barátságunk nemes ügyéért kiálltak, kíméletlenül üldözték és közülük sokakat megsemmisítettek. Mióta a proletariátus, társadalmunk élenjáró osztálya, független politikai erő és amióta zászlajára írta a „Világ proletárjai egyesüljetek” jelszavát, a romániai és magyarországi forradalmi munkásmozgalom űj lapot nyitott meg országaink történelmében. Á néphatalom megteremtése országainkban mindörökre lerakta a román és magyar nép közötti megbonthatatlan barátság tartós alapjait. Kizárólag a végsőkig következetesen forradalmi munkásosztály volt képes arra, hogy a kizsákmányoláson és elnyomáson alapuló burzsoá- földesúri rendszer felszámolásával •egyidejűleg megsemmisítő csapást mérjen a burzsoá nacionalizmusra és a proletár internacionalizmus zászlaja alatt új alapokra helyezze a román—magyar barátságot. A felszabadulás óta eltelt tizenhat esztendőben a magyar nép kezébe vette sorsának irányítását és orszá: gának urává vált. önök, történelmileg rövid Idő alatt nagyfontosságú eredményeket értek el, új, szocialista alapokon átszervezték és tovább fejlesztették az ipart, a mezőgazdaságot, a kulturális életet, gyökeresen megváltoztatták hazájuk képét. A román nép úgy örül minden sikerüknek — mondotta —, mint saját sikereinek: szívünk mélyéből kívánunk újabb és újabb győzelmeket a magyar munkásosztálynak, parasztságnak és értelmiségnek a jólétért, a szocialista Magyarország további felvirágoztatásáért folyó harcban. Továbbiakban szólott arról, hogy a román nép nemrég ünnepelte az ország fasiszta iga alóli felszabadulásának 17. évfordulóját, azt a nagyszerű eseményt, amely megnyitotta számára az új, ragyogó élet hajnalát. Vázolta a román nép elért eredményeit. A Román Munkáspárt III. kongresszusa feladatul tűzte ki, hogy az ipari termelést a hatéves terv idején 1960—1965 között megkétszerezzük. E feladat végrehajtása sikeresen halad. Nagy vonalakban befejeződött a mezőgazdaság szocialista átalakítása. A mezőgazdaság műszaki-anyagi alapjának állandó fejlesztése érdekében a párt és kormány számos intézkedést tesz. Ezután a Román Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti politikai, gazdasági, kulturális és tudományos kapcsolatokról szólt Gheorghiu-Dej elvtárs. — Sikeresen valóra váltjuk az 1958 februárjában aláírt román—magyar közös nyilatkozat előírásait, amelyek tág teret biztosítottak a két ország sokoldalú kapcsolatainak szüntelen fejlesztésére — mondotta. Az utóbbi években az áruforgalom volumene több mint kétszeresére növekedett. A múlt évben aláírt hosz- szúlejáratú kereskedelmi megállapodás megteremti annak feltételeit, hogy 1961—1965 években az előző időszakban lebonyolított árucsereforgalom volumenét is jelentősen túlszárnyaljuk. Állandóan , fejlődik a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés, a termelési kooperá- a távlati tervek együttműködési területeinek egyeztetése és a kölcsönös segélynyújtás más formái is. Szüntelenül fejlődnek és erősödnek a kapcsolatok a kommunizmus nagy nemzetközi hadseregének alakulatai — a Román Munkáspárt és a Magyar Szocialista Munkáspárt — között. Az 1960. évi moszkvai tanácskozás nyilatkozatának eszméitől vezérelve, pártjaink a marxizmus—lenínizmus és a proletámemzetköziség zászlaja alatt szüntelenül erősítik a kommunista- és munkáspártok egységét és összeforrottságát, harcolnak a munkásmozgalomban fő veszélyt jelentő revizionizmus, a dogmatikus és szektás szellem, valamint az opportunizmus bármely válfaja ellen, a szocializmus és a béke ügyének diadaláért. Gheorghe Gheorghiu-Dej ezután a nemzetközi helyzetről beszélt. Korunk egyik nagy kérdése — amely a jelen pillanatban a legnagyobb mértékben foglalkoztatja a világ közvéleményét —, a második világháború maradványainak felszámolása és a békeszerződés megkötése Németországgal. A Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság javaslatai e kérdés megoldására azt a nagy felelősséget tükrözik, amelyről a szocialista országok tesznek tanúságot a béke védelméért és megszilárdításáért folytatott harcban. A nyugatnémet agresszív körök — a nyugati hatalmak nyílt támogatásával és bátorításával — megszegték a német militarizmus felszámolását célzó nemzetközi egyezményeket és új európai háború tűzfészkévé változtatták a Német Szövetségi Köztársaságot. A nyugatnémet revansisták és támogatóik nem tudnak megbékélni azzal a gondolattal, hogy létezik egy szocializmust építő német állam, amely azért küzd, hogy egész Németország békepolitikát folytasson. Az imperialisták és bonni csatlósaik az illúziók világában élnek és szándékosan nem akarnak számolni a történelmi valósággal. Meg kell érteniök, hogy a Német Demokratikus Köztársaság szuverén és független állam, amelynek létét és biztonságát a nagy szocialista tábor egyesült ereje szavatolja. A német kérdés megoldásának reális tárgyalása kizárólag annak a ténynek az elismeréséből indulhat ki, hogy ma a világon két német állam létezik: a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság. Éppen ebből a meggondolásból indulnak ki a szocialista országoknak a két német állammal való békeszerződés megkötésére vonatkozó, is-} mert javaslatai — állapította megl Gheorghiu-Dej. Sajnos, a nyugati hatalmak ellen-} zik a két német állammal kötendői békeszerződést és fokozzák a nem-J zetközi feszültséget és a hideghábo-^ rút. A szocialista országok, — remél-< ve, hogy a függőben lévő nemzetközi} problémák kielégítően megoldódnak} —, nagy türelemről és széleskörű} megértésről tettek tanúságot. A szó-} cialista országok nem léptek a befe-j jezett tények útjára, — amint azt a* nyugati hatalmak tették, amikor Ja-T pánnal különbékét kötöttek és Nyu-Z gat-Németországot a NATO-ba beke-x belezték —, hanem többször is tár-* gyalásokra hívták fel a nyugati hatalmakat. A szocialista országok álláspontja határozott: abban az esetben, ha az imperialista hatalmak továbbra "kitérő álláspontra helyezkednek, még ebben az évben megkötjük a békeszerződést a Német Demokratikus Köztársasággal — jelentette ki Gheorghiu-Dej, majd részletesen szólott a Szovjetuniónak az általános és teljes leszerelésre irányuló politikájáról. Népeink — összpontosítva erőfeszítéseiket a békés építés magasztos céljainak eléréséért, nemzetgazdaságuk állandó felvirágoztatásáért, a dolgozók anyagi és kulturális élet- színvonalának emeléséért — valamennyi szocialista ország testvéri népeivel együtt következetesen harcolnak továbbra is a béke ügyének győzelméért, s mindenkor éberen leleplezik a háború híveinek mesterkedéseit, — jelentette ki Gheorghiu- Dej, majd további sikereket kívánva a szocialista Magyarország fejlődéséért és felvirágoztatásáért folytatott harcunkban, beszédét a román és a magyar nép örök barátsága és a szocialista tábor megbonthatatlan egysége és összeforrottsága és a viiágbéke éltetésével fejezte be. Gheorghe Gheorghiu-Dej beszéde után sokáig zúgott a taps, s a gyűlés résztvevői helyükről felállva, ütemes tapssal köszöntötték román vendégeinket, éltették a román és a magyar nép megbonthatatlan, testvéri barátságát. A KISZ-fiatalok virágcsokrokat nyújtottak át Gheorghe Gheorghiu-Dej-nek és a küldöttség többi tagjainák, majd Gheorghe Gheorghiu-Dej és Kádár János a résztvevők lelkes tapsa közben szorítottak kezet, s ölelték meg egymást. A forró hangulatú nagygyűlés az Intemacionálé hangjaival ért véget. (MTI) Élénk diplomáciai tevékenység a berlini kérdés körül WASHINGTON. Rusk amerikai külügyminiszter idejének nagy részét azoknak a diplomáciai lépések, nek és iratoknak tanulmányozása köti le, amelyekből megállapítható, van-e remény a berlini kérdés békés rendezésére. Az Egyesült Államok moszkvai nagykövetét utasították, hogy a közeljövőben keressen érintkezést Gromiko szovjet külügyminiszterrel, vagy magával Hruscsov miniszterelnökkel. McCloy, Kennedy leszerelési tanácsadója a hét közepén folytatja előkészítő jellegű megbeszéléseit Zorin szovjet külügyminiszterhelyettessel. A Ugyancsak folytatja munkáját a berlini tárgyalásokat előkészítő négyhatalmi nyugati munkacsoport. Párizs (MTI) Oranban, az algériai nagyvárosban hétfő óta teljes az arabok sztrájkja. A kereskedők bezárták üzleteiket, az autóbusz-közlekedés megbénult, a kikötő arab dokkmunkásai is abbahagyták a munkát. Sztrájkolnak a vágóhidak és a kórházak, a köztisztasági vállalat és a halászhálók aiIgériai alkalmazottal, nincsenek arab | újságárusok sem az utcákon. Az FLN háromnapos sztrájkját az ultrák legutóbbi plasztikbombás merényletsorozata elleni tiltakozásul hirdette meg. A francia hatóságok katonai behívóval és a sztrájkolók elbocsátásának fenyegetésével próbálják megtörni a város életét megbénító sztrájkot. Szeptember 1-e óta tart a tömbön kívüli országok államfőinek belgrádi értekezlete. Az esemény mérlegét még korai volna elkészíteni, azonban a már eddig elhangzott felszólalások is alkalmat adnak néhány következtetés levonására. A közvélemény a jelenlegi ese- méuydús helyzetben is élénk figyelemmel kíséri az értekezlet munkáját, minthogy az hozzájárulhat a vitás kérdéseknek békés eszközökkel való rendezéséhez. Természetesen mást vár az értekezlettől a kapitalista tömb és ismét mást a szocialista tábor, a békét óhajtó emberiség. A nyugatnémet revansisták például azt remélték, hogy a „feketéket” nem érdekli a berlini kérdés, vagy legalábbis nem ismerik el a Szovjetunió érveinek helyességét. Egyes nyugati sajtóorgánumok azt jósolták, hogy az értekezlet szovjetellenes fórummá válik, elítélik majd a Szovjetunió kényszerű lépését, az atomfegyverkísérletek felújítását. Mindennek eddig az ellenkezője történt. A német kérdésről szólva, a felszólaló államfők kimondották, hogy a két német állam léte vitathatatlan tény, s a német békeszerződést mielőbb meg kell kötni, ami azt jelenti, hogy el kell ismerni a jelenlegi határokat, meg kell szüntetni a nyugat-berlini válságos állapotot. Az atomfegyverkísérlet felújítását bejelentő szovjet közleménnyel kapcsolatban Tito jugoszláv elnök szavai jelzik leginkább a konferencia álláspontját: nem annyira meglepő ez a közlemény, miután meg lehet érteni azokat az okokat, amelyek a Szovjetunió kormányát vezérelték, — mondotta a jugoszláv államfő. A nyugati reakciós sajtó nem éppen jó szájízzel konstatálja, hogy a belgrádi értekezlet „nyugatellenes fórummá” változott. Mint az Izvesztyija megállapítja: ami igaz, az igaz, az imperialista Nyugat Belgrad ban a vádlottak padjára került. Különösen élesen támadták Franciaország algériai politikáját, s ezzel kapcsolatban a NATO-t, mint e háború támogatóját, valamint a gyarmatosítás valamennyi megnyilvánulását. Modibo Keita elnök, a mali küldöttség vezetője kijelentette, hogy a belgrádi konferenciának a koloniaüzmus haladéktalan felszámolásának kiindulópontjává, a béke és a haladás kiindulópontjává kell válnia. A szónokok foglalkoztak többek között az ENSZ szerepével és szervezeti felépítésével is. Hangsúlyozták, hogy a kongói tragikus események feltárták az ENSZ-gépe- zet tökéletlenségét és rávilágítottak a jelenlegi szervezeti felépítés megváltoztatásának szükségességére. A felszólaló államférfiak azt is követelték, hogy a Kínai Népköztársaság foglalja el végre törvényes helyét a világszervezetben. Szenzációként hatott az értekezleten Nkrumah ghanai elnök javaslata, mely szerint a nemzetközi feszültség csökkentése végett találkozzék ismét Hruscsov szovjet miniszterelnök és Kennedy amerikai elnök. Mindezek azt mutatják, hogy a belgrádi értekezleten résztvevő államférfiak komolyan értékelik a nemzetközi helyzetet, s bár más nézeteket vallanak, mint a kommunisták, a béke megóvásának kérdésében, vagy többek között a gyarmatosítás maradványainak felszámolása kérdésében egyetértenek velünk. (n. z.) Tyitov őrnagy visszautazott hazájába Berlin (ADN) German Sztyepanovics Tyitov őrnagy, a világ második űrhajósa a Német Demokratikus Köztársaságban tett ötnapos látogatása után kedden délután repülőgépen visszatért Moszkvába. Tyitov őrnagyot és feleségét a schö- nefeldi repülőtéren Walter Ulbricht és felesége búcsúztatta. A repülőtéren és a környező úton százezrek gyűltek össze, hogy üdvözölhessék a szovjet űrhajóst. Walter Ulbricht rövid beszédben köszönetét mondott Tyitov őrnagynak a látogatásért, amelynek jelentőségét növeli az is, hogy a német békeszerződés előkészítésének időszakára esett. Tyitov őrnagy köszönetét mondott a szíves fogadtatásért, amelyben a köztársaság lakossága részesítette. Megígérte, elmondja majd a szovjet népnek, hogyan él és dolgozik a Német Demokratikus Köztársaság lakossága, hogyan küzd a békéért, a békeszerződés megkötéséért. Búcsúzóul Tyitov őrnagy szívélyesen megölelte Walter Ulbrichtot. Tyitov őrnagy és felesége a repülőgép ajtajából még egyszer mosolyogva búcsút intett az éljenző tő- megnek, majd a repülőgép 15 óra 12 perckor felszállt, hogy visszavigye hazájába a bátor űrhajóst. (MTI) Jelentések Brazíliából Brasilia Mint az AFP jelenti, Brazíliában továbbra is feszült a helyzet. További részleték váltak ismeretessé a Goulart elleni összeesküvésről. A hírek szerint a légierő egyes egységei először el akarták fogni Goulart repülőgépét Porto Alegre és Brasilia között, a „Szúnyog” fedőnevű tervet azonban az utolsó pillanatban elejtették, és inkább a brasiliai repülőteret zárták el. Egy katonai forrás szerint Grum Moss, a légierők minisztere tudott a tervről, „de abban reménykedett, hogy rábírhatja a szervezőket tervük feladására”. A lázadást állítólag Coqueiro ezredes, a légügyi minisztérium egyik vezetője szervezte. Mazzili ideiglenes elnök a fegyveres erők három miniszterét kedden felkérte, hogy Rio de Janeiro-bó! azonnal utazzanak Brasiliába. A három miniszter már meg is érkezett a fővárosba és azonnal megbeszéléseket kezdett Mazzilivel. Brazíliából ellentmondó hírek érkeznek. Nem lehet most még ugyanis tudni, milyen szerepet játszottak ebben a lázadásban a fegyveres erők minisztered, akik — mint ismeretes — egészen a legutóbbi órákig maguk 13 kijelentették, hogy nem hajlandók beleegyezni Goulart elnökségébe. A befolyásos Gorreio da Manhá cimű Rio de Janeiro-i lap „A köztársaság veszélyben” címmel felszólítja a kongresszust, vonja vissza a megbízást a fegyveres erők három miniszterétől, és nevezzen ki a hadsereg élére olyan tábornokot, aki hú a köztársasághoz. „Nem lehet belenyugodni Nyugat-Németország felfegyverzésébe I if New York A Worker című lap a német problémának szentelt külön-számban közli azt a beszámolót, amelyet Gus Hall, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkára ismertetett a párt országos bizottságának plénumán. A berlini kérdés — mondotta —, elsősorban az Egyesült Államok imperialista politikájának és a nyugatnémet imperializmushoz és militarizmushoz fűződő kapcsolatainak a következménye. A nyugatnémet katonai potenciál növelése — mutat rá Gue Hall — eljutott már ahhoz a határhoz, amikor a szocialista világ nem tűrheti további növekedését. Bűntény volna a vílágbfike eOen, ha megengednék, hogy a szocialista világ belsejében fennmaradjon Nyugat-Bcrlin, mint a szabotázs, a provokációk cs az aknamunka központja. Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkára befejezésül megállapítja, hogy a Kennedy-kormány- nak a nyugat-berlini kérdésben folytatott politikája nem talál támogatásra az amerikai nép körében. Sztrájk Oranban
