Észak-Magyarország, 1961. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-03 / 208. szám
XVII. évfolyam, 208. szám 1961. szeptember 3, vasárnap .(? Vtt<3g prCTerettTcrf, egyes-GTí etefcf A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A román párt- és kormányküldöttség látogatása Sztálinvárosban és a Dunai Vasműben Szombaton 18 <5ra előtt néhány perccel érkezett Sztálinvárosba a hazánkban tartózkodó román pórt- és kormányküldöttség. Szocialista városunk ünnepi díszben várta a kedves vendégeket. A városi tanács épülete előtt nagy tömeg gyűlt össze a roiSSn államférfiak fogadtatására. - • GTieorghe Gheorghiu-Djvjt, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát, a Román Nép- köztársaság Államtanácsának elnökét, a küldöttség vezetőjét és a küldöttség tagjait megérkezésükkor forró szeretettel fogadták a sztálinváro- siak. A gépkocsiból kilépő vendégeknek az úttörők virágcsokrokat nyújtottak át, majd a megye és a város vezetői üdvözölték a román párt- és kormányküldöttség tagjait, valamint a társaságukban érkezett magyar államférfiakat. Kiss Károlyt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bi- zottság titkárát, Kristóf Istvánt, az Elnöki Tanács titkárát, Púja Frigyes külügyminiszterhelyettest és Hollai Imrét, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetőjét. Az üdvözlés után a városi tanács tanácstermében Tapolczai Jenő, a végrehajtó bizottság elnöke tájékoztatta a város vendégeit Sztálinváros építéséről, első szocialista városunk fejlődéséről, lakóinak életéről és ismertette a Dunai Vasmű munkáját, jelentőségét — Legyen népeink barátsága oly szilárd — mondotta végül —, mint első szocialista városunkban öntött acél! Nagy tetszéssel fogadott szavai után Borovszki Ambrus a Dunai Vasmű fejlődéséről tájékoztatta a testvéri román nép képviselőit. Gheorghe Gheorghiu-Dej, a román párt- és kormányküldöttség vezetője számos részlet után érdeklődött, s közvetlen hangú, baráti beszélgetés alakult ki a vasmű munkájáról. A tájékoztató után a román pártós kormányküldöttség elhagyta a tanácsháza épületét. Az épület előtt még mindig nagy tömeg várakozott és forró szeretettel köszöntötte a város vendégeit, akik ezután a magyar államférfiak és a város vezetőinek társaságában megtekintették a Dunai Vasművet. A román párt- és kormányküldöttség először a meleghengerművet tekintette meg. A hengermű munkásai nagy szeretettel vették körül, kedves vendégeiket, akik jelvényeket adtak több munkásnak és szívélyesen elbeszélgettek velük. A román államférfiak nagy érdeklődéssel szemlélték a meleghengermű egyik érdekes berendezését, az úgynevezett repülő ollót, amely automatikusan darabolja megfelelő méretűre a lemezeket. A küldöttség útja ezután a hengermű szívébe, a gépterembe vezetett, ahol Gheorghe Gheorghiu-Dej nagy elismeréssel nyilatkozott a korszerű berendezésekről. A martinacélműben éppen csapoláshoz készülődtek, amikor odaérkezett a román párt- és kormányküldöttség. A munkások virágcsokrokkal köszöntötték a román államférfiakat. Előkerült a vendégkönyv' is, amelybe Gheorghe Gheorghiu-Dej a következőket írta: „Testvéri üdvözlet a sztálinvárosi öntő elvtársaknak. További sok sikert kívánunk munkájukhoz”. Ezután szívélyesen elbeszélgetett a martinászokkal. A tájékoztatás után a vendégek az úgynevezett öntőpódiumról végignézték a 2-es számú martinkemencének mintegy tíz percig tartó csapolását. A látogatás végén Gheorghe Gheorghiu- Dej a következőket mondottam — Nagyon tetszett az üzem szervezettsége, s kevés ország büszkélked- hetik ilyen jól működő martinacélművel. A vendégek ezután gépkocsival folytatták útjukat, s megtekintették a kokszoló-üzemet. A Dunai Vasműben tett látogatás után a román párt- és kormányküldöttség a sztálinvárosi Arany Csillag Szállóba hajtatott. A szálloda előtt a sztálinvárosi dolgozók forró szeretettel köszöntötték a város kedves vendégeit,' akiknek' tiszteletére az Arany Csillag Szállóban díszvacsorát rendeztek. Foto; Paulovits Ágoston Megkezdődtek a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Munkáspárt küldöttségeinek tárgyalásai Szombaton az MSZMP Központi Bizottságának székházában megkezdődtek a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Munkáspárt küldöttségeinek tárgyalásai. Az elvtársi, baráti légkörben lefolyt tárgyaláson román részről résztvett Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Ion Gheorghe Maurer, Emil Bodnaras, Mogyorós Sándor, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagjai, Alexandra Bir- ladeanu és Mihail Rosianu, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának tagjai és Corneliu Manescu külügyminiszter; magyar részről: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Apró Antal, Kállai Gyula, Kiss Károly, dr. Münnich Ferenc, Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Dobi István és dr. Sik Endre, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai és Némety Béla, a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövete. A tárgyaláson jelen voltak a küldöttségek szakértői, A megbeszélések után az MSZMP Központi Bizottsága díszebédet adott a román küldöttség tiszteletére. Az ebéd szívélyes, baráti légkörben zajlott le. (MTI) Gheprghe. Gheorghíú-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Román Népköz- samig. Államtanácsának elnöke, a hazánkban tartózkodó román párt- és kormányküldöttség vezetője és MSZMP KB. első titkára vezetésével megkezdődtek szeptember 2-án, szombaton a román—magyar pártközi tárgyalások a Pártközpontban. MTI-fote — Vtgovszki Ferenc (ebi, A bányásznapra Ismét ünnepre ébredtek a széncsaták dolgozói. Tizenegyedszer ünnepeljük a bányásznapot. Első szavunk a kegyelet szava. Meghajtjuk a hálás emlékezés zászlaját azok előtt a hős mártírok előtt, akik — mint az 1919. szeptember 6-án Tatabányán jogaikat követelő bányászok — bátran fölkeltek szabadságukért, emberséges életükért. A nemzetközi munkás- mozgalom sok bányász hősére és azokra a munkásokra is gondolunk, akik niég ma is tőkés, gyarmati viszonyok között küzdenek jogaikért. Őrön} tölti el szivünket, hogy a magyar üángászsúg immár 16 észten., deje felszabadult népünk államában alkothat, élvezheti az élet: örömét; szépségét. Hogy ez az idő elérkezhes- sék, azért derék bányászaink sokat tettek a Horlhy-e.llenforradg.lom 25, esztendeje alatt. Élen jártak a fel- szabadulás után is. Az elsők között álltak munkához, hogy az ország. vérkeringése ismét meginduljon. Emlékezhetünk azokra a nélkülözésekre, amelyek között győztesen vívták meg a széncsatát; nagy mértékben ennek kimenetelétől függött az, hogy megindulhasson az élet romokkal borított, sok sebből vérző hazánkban. Helytálltak a bányászok az 1956-os ellenforradalomban is. ekkor újból megmutatták, hogy népünk legderekabb fiai közé tartoznak. Megyénk bányászai akkoriban 10 hónap alatt elértek a régi termelési szintet. A régi tettek mellett méltán sorakoznak a \közelmúlt s a jelen sikerei, amelyek, szintúgy arról vallanak, joggal beszélhetünk via már hazánkban szocialista bányászatról, szocialista bányászokról. Emlékezhetünk rá, hogy az 1959-es kongresszusi versenyben megyénk bányászai egy esztendővel hamarabb érték el a hároméves terv végére megszabott termelési szintet. A VII. pártkongresszus tiszteletére indított szocialista munkaversenyben 174 bányászbrigád versenyzett megyénkben a szocialista munkabrigád megtisztelő cím elnyeréséért. Számuk 1961 első félévének végéig 243-ra emelkedett, és ma már 113 brigád viseli is a jó munkával kiérdemelt címet. Igen szép eredmények születtek 1961 első felében is. Nemcsak teljesítették tervüket bányászaink, hanem 67 ezer 106 tonnával túl is szárnyalták azt, és ezzel egyidejűleg csökkent az egy tonnára jutó költség. Vasércbányászatunk is kitett magáért: 1961 első félévében az előző évi eredményekhez viszonyítva 17—18 százalékkal növelte termelését. Ásványbányászatunk egyenletesen termel és eleget tesz exportkötelezettségének is. Mindezek az eredmények bányászaink helytállása, szorgalma mellett a jó polítikaj,és gazdasági-szervező munkának is köszönhető. Ezért járási pártbizottságainknak, üzemi pártszervezeteinknek, szakszervezeti •és KI SZ-szer veinknek jár elismerés^ Bányászaink, jő munkájuk eredményeként és elismeréseként, kultúrált körülmények közölt élnek. Munkájukból hazamenet, korszerű otthonok várják őket. Egyre újabb bányászházak épülnek. Ez évben újabb 322 lakást adnak át részükre. Merőben megváltozott, könnyebbé vált maga a munka is. Egyre nagyobb tért hódít a gép. A bányászok felszabadulnak a nehéz fizikai munka alól. Ez év első hat hónapjában a Borsodi Szénbányászati Trösztnél 2 és félszeresére nőtt az előző év első félévéhez képest a géppel jövesztett szén mennyisége. Jóval nagyobb arányúvá vált a gépi rakodás is, ez a tavalyi szinthez képest meg kétszereződött, Ez azonban csak a kezdet, hisp ntásódik ötéves tervünk végére él kell érnünk, hogy megyénk szén- bányászatában a széntermelést 35—40 százalékkal géppel rakjuk fel és a géppel jövesztett szén arányának is jelentősen emelkednie .kell, különösen vékonytelepű bányáinkban, ahol legnehezebb a munka. Értékes eredmény az is, hogy összes nyitott vágatainknak csaknem a fele s az összes fronthomlok hosszaknak egyötöde, illetve egyharmada korszerűen biztosítva van. A mennyiségi tervek teljesítése mellett most mindinkább arra kell törekedniök bányászainknak, hogy olcsóbb, jobb minőségű szenet termeljenek. Műszaki vezetőinknek nagyobb gondot kell forditardok a műszaki fejlesztésre, ebben párt- és tömeg szerv ezeteinknekis hathatós támogatást kell nyüjtaniok. Nagyobb kapacitású üzemeket kell létrehozni, amelyekben a minőség és a gazdaságossági mutatók . javításába, fő cél. Ugyanakkor kellő műszaki megalapozással tágabb lehetőségeket kell teremteni a régi gépek kihasználására és az újonnan érkezők beállítására. Nagyobb előrelátással készítsük elő az 1962. évi terveket. Minden akna sajátos helyzetének mérlegelése alapján lehet csak meghatározni a konkrét feladatokat. Ki kell küszöJ bölni azt, hogy egyes bányák tervteljesítésének alsó és felső határa között oly nagy különbségek mutatkozzanak. Nagyobb szorgalommal kell munkálkodni a fővágathajtási tervek végrehajtásán, különben a további tervek teljesítése kerülhet veszélybe. Van tehát szép feladat bőven, hiszen népgazdaságunk, hazánk fejlődése bányászainktól is egyre igényesebb, színvonalasabb munkát követel. Biztosak vagyunk abban, hogy a magyar bányászság — benne a borsodi bányászok ezrei — ezután is meg fog felelni a vele szemben támasztott követelményeknek. Ehhez kívá. nunk minden borsodi bányásznak erőt, egészséget. Sok szeretettel köszöntjük őket a XI. Bányásznapon. Váci László a Borsod megyei pártbizottság munkatársa ■ „ 4-v-*-
