Észak-Magyarország, 1961. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-13 / 190. szám

Vasárnap, 1961. augusztus 13.

GSZAKMAGYARORSZAG

KÁNIKULA- 3

Amiről a Szinva mesél .

. AT apók óta tart a hőség. Szellő sem mozdul, levél

Z ’ sem rezdül, perzsel a nyári nap melege, át2 forrósodik tőle az aszfalt. Az emberek tikkadtan, báI

gyadtan, „esővárón” néznek az égre, de egy szemernyi felhő sincs, amelyből hűsítő cseppek érnének a szomjas földre. Porosak a fák levelei, fonnyadoznak a kertekben a virágok — egyszóval: igazi kánikula van.

Aki csak teheti, a strandokra igyekszik (már aki befér), kirándul, árnyas fák alá az erdők mélyére, csör- ? gedezö hús patakok mellé. A villamosokon hiába kö- f vyörög a kalauz, hogy „kerüljünk kérem beljebb!” — az emberek lehetőleg a peronon maradnak, ahol frissebb a levegő; a miskolci autóbuszok talán soha nem • szállítottak még annyi embert Tapolca és Lillafüred • felé, mint ezekben a napokban.

Meleg van.

De a munka azért egy percre sem áll meg. A gyárakban, üzemekben, bányákban szüntelenül zakatolnak a forrótestű gépek, termelnek az emberek. A mozdulatlan levegőt traktorok dübörgése rezegteti meg: termelőszövetkezeteinkben forgatják a tarlót, szántják a földet, előkészítik a talajt a jövő évi vetésnek, miközben az ideit csépelik a hatalmas szérűkön. Dohog a gép, porfelhő száll a magasba, aztán leülepedik lassan és finom, szürkésfehér réteggel vonja be a fák leveleit.

Mindennapos munkánk végzésében a kánikula sem akadályozhat meg bennünket, legfeljebb jobban megizzadunk, szórakozottabbá válunk, s gyakrabban töröl- getjük zsebkendőnkkel verejtékező arcunkat.

Felfrissülés?:..

... a cukorrépát kapálni kell. A raknmazl Győzelem Tsz szorgalmas fiataljai, dacolva a szokatlan hőséggel Is, már negyedszer kapálják a cukorrépát. Ifjabb Herr Gyilrgyné, Pergcr And és Cscli Maca egy pillanatra megálltak, és Jókedvűen bclencvetnek a fényképezőgép lencséjébe. A fiatalok nem tagjai a 7 ezer holdas tsz-nek, szüleiket segítik munkájukkal. A szorgalmas Csel» Maca például a család jelenlegi 500 munkaegységéből 120-at gyűjtött... — A szabolcsi jű példa nálunk is követhető. Szabados

Phű! Nem bírom egft!..

a hősé- Cyerünk a strandra! Tussoljunk le a jó hideg zuhanynál, aztán úszkáljunk a kellemes vizű medencében egészen estig, amíg csak el nem tűnnek az égető napsugarak. Néha-néha kijöhetünk néhány percre napozni, legalább elnézegetjük a strand színes képét: a kéklő vízben lubickoló für- dőzőket, a napozóágyakon heveré- szöket, a zöld gyepszőnyegen hancu- rozó gyerekeket, a felemáskorláton, a mászókötélen, vagy a gyűrűn tornászó fiatalokat, meg a sárga, homokos területen labdázókat. Ha nagyon szomjazunk, megiszunk a büfében egy pohár friss, habzó sört, vagy jégbehűtött, jóízű málnaszörpöt!... Szóval kellemesen eltöltjük a forró nyári napot...

Valószínűleg mindenki ilyen gondolatokkal foglalkozik a kánikula napjaiban. Az iskolák szünidőző diákjai, a szabadságon lévő emberek, ráérő házisszonyok, sőt a nyugdíjasok is, már reggel megrohamozzák a strandpénztárakat. Délután

Már kora reggel megkezdődik az „élet” a strandon,

még több embert láthatunk: ide sietnek felfrissülni a délelőtti műszakban dolgozók, sőt a hivatalokból is sokan érkeznek 5 óra után.

Felfrissülni a strandon? Igen, így mondják a miskolciak. Nos, aki még nem tudná, mit jelent ez, induljon el egy délután például az Augusztus 20 strandfürdőre.

A fürdő felé siető villamoson nagy a tolongás. Ne lepődjék meg, mindig így van ez a mostani forró, nyári napokon. Az is megszokott, hogy amikor megáll a villamos a strand előtt, a pénztárnál gyakran csak közelharc árán lehet jegyet szerezni. Ha már megvan a jegye, siessen a ruhatárba, gyorsan föl a fürdőruhát és — beállhat egy újabb sorba, ha megőrzésre akarja leadni a ruháját. Ellenkező esetben becsomagolhatja táskájába és egész nap mellette kuporoghat.

Odakinn a nap

■ — gyorsan a

várvavárt zuhany alá! Oh, bocsánat! ... Nem illik tolakodni, tessék szépen megvárni, amig a korábban érkezők lezuhanyoznak! Üszni akar a medencében? Megpróbálhatja, bár egy kicsit zsúfolt a mezőny ... Sajnos, szabad napozópadot sem talál már. De ha szépen megkéri, az a két család szőrit egy kis helyet a zöld füvön... Szomjas? Egy órán belül mindenkire sor kerül a büfében. Addig napozzon! Hogy inkább árnyékot keresne? Ugyan kérem! Akkor •mért éppen a strandra jött???...

K- A.

A fagylaltgyárban

Lövey Józseffel, a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat fagylaltüzemének vezetőjével beszélgettünk.

De már meg is kellett szakítanunk a társalgást, mert kívülről tájszólás- sai beszólt valaki:

— Teccenek-e málnát venni?

— Jöjjön csak nénikém; Mennyi van?

•— Vagy négy kiló.

A hófehér szalvétával lekötött kicsiny szilkéből hívogatóan kandikáltak ki a frissen szedett málnaszemck. Bárány Lajonsné, Bükk- szentlászlón már hajnali két órakor felkelt, hogy a szezonvégi málnát leszedje, s Miskolcra hozza.

— Ebből délután 2 órára már fagylalt lesz, — magyarázza a fagylaltüzem vezetője. —

Most minden gyümölcsre szükségünk van, mert emberemlékezet óta nem volt ilyen nagy a forgalmunk. Ilyenkor a gyümölcsszezonban általában csökkenni szokott a fagylaltfogyasztás. De mostt naponta í6—*8 mázsa fagylaltot fogyasztanak a miskolciak. Igazi kánikulai csúcsforgalmunk van.

Közben Kutas Kálmán, a Vendéglátóipari Vállalat szakmai instruktora lihegve jön az irodába. A cukrászdák és az eszpresszók fagylaltot kémek. Csaknem mindenütt sorba állnak

a vásárlók, a kiszolgálók alig győzik a munkát. a legtöbben csokoládét, a vaníliát és a puncsot kedvelik, de örvendetesen megnőtt a gyümölcsfagylaltok iránti kereslet is.

Kutas Kálmán mindjárt tudományos magyarázattal szolgál-, a hideg fagylalt nemcsak hűsít és oltja a szomjúságot, hanem tápértéke, kalóriatartalma is magas. Ha i&laki elfogyaszt egy 2 forintos fagylaltot, annyi kalóriához ' jut. mintha eSy jóminőségű ebédet evett volna.

S hogy állunk a kánikulával? Sokan tudniillik azt hiszik, hogy itt a fagylaltgyárban csak a forgalom alakulásából

tudnak a hőhullámról.

— Merő tévedés — vá- laszolja az üzemvezető. — Tessék csak megnézni a hőmérőt, nálunk is 35 fokot mutat. Pedig itt vannak a hatalmas hűtőszekrények és a hűtőgépek. Reggel S órától, este 9 óráig többször megizzadnak dolgozóink; Orosz Jánosné. Dempó Sándorné. Kopcsó Bertalanná és a többiek.

Az ajtó elé gépkocsi fut be. Fagylaltmasszáért jön, Eqv- "^s után kérik az utánpótlást a cukrászdák, az édesmackók, az cszpresz- szók. Hiába, a kánikulán csak a fagylalt. s o fagv- jaltüzem munkásnői tudnak enyhíteni.

(pásztory)

Hőség ide, hőség oda.. .

Itt van születésem helye, a kép közepén látható fehér kő mögött. Tűristák, kirándulók szívesen keresnek fel, mert kristálytiszta vizet adok nekik. Itt kezdődik az én életem, pályafutásom a Bükkben és.-.

...folytatódik Hámoron keresztül, a vadregényes Csanyik-völgy sűrű lombjai között. Még itt is szép vagyok, mint ezüst szalag futok az erdő alatt, nélkülem nem is lenne igazán szép a Bükk. De ahogy tovább haladok, egy nagy gyár, a Papírgyár állja utamat és itt már dolgoznom kell, felhasználják tiszta vizemet ... Ez nem is lenne baj, de .

».. a Papírgyár zsilipje mellé érve, már sokat veszítek csillogásomból. Azt mondják, felhasználás után megszűrnek, lehet, hogy így van, a vasgyár területén kcrc_sztülhaladva, azonban már nem

vagyok igazi Szinva. Színem egészen megváltozik, bűzös, és szennyes vagyok, emiatt sokan haragszanak rám. De te tehetek én erről? Pedig milyen szép házak között íolydogálok lefelé az Avas alatt...

Es itt a vég, itt ömlök a Sajóba, amely aztán visz tovább, a többi, nagy vizekbe és végül egyesülök a „szent, nagy óceánnal”. Ez azonban nem vigasztal. Szeretném, ha a miskolciak büszkék lehetnének rám. Kérlek benneteket, emberek, tisztítsatok meg, hogy olyan legyek, mint a többi patak. És akkor szebbé varázsolom városotokat is . . .

SZ. ^