Észak-Magyarország, 1961. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-04 / 182. szám
2 ESZAKMAGYARORSZAG Péntckv 1961. augusztus 4. A kommunista társadalom realitássá válik Hruscsov és Fanfani beszéde a moszkvai olasz nagykövetségen Moszkva (TASZSZ) A Pravda csütörtöki számának vezércikke visszaemlékezik 1919 márciusának nehéz napjaira, amikor a bolsevik párt második programját elfogadták. A fiatal szovjet köztársaságot akkor a frontok tűzgyűrűi és az imperializmus „egészségügyi kordonjai” szigetelték el a külvilágtól. A burzsoá világ akkori főkolomposai el sem gondolkoztak azon, hogy valóra válik-e majd a szocializmus építésének programja, amelyet a bolsevik párt meghirdetett. Az ő gondolataik egy dolog körül forogtak: számolgatták, mikor bukik meg a szovjet hatalom. Néhány nappal a második program elfogadása után a Pravda ezt írta: „Wilson amerikai elnök mostanában túlságosan elfoglalt. Minden erőfeszítésével azon van, hogy gátakat emeljen a bolse- vizmus terjedése útjába”. Az erőfeszítések tárgya mint ismeretes, a kevéssel később megindított entente-- hadjárat volt. Az élet kíméletlenül nevetségessé tette Wilsont és a hozzá hasonlókat, — írja a Pravda. — Semmilyen imperialista erőfeszítés nem tudta megakadályozni, hogy a lenini pártprogramból kibontakozzék egy szocialista nagyhatalom titáni ereje. És ma, amikor megszólal a Szovjetunió , Kommunista Pártja, hallgatja az egész világ. Hallgatják barátok és ellenségek. Lélegzetvisszafojtva hallgatják, mert ennek a pártnak tekintélye van, mert a nagy Lenin alkotta párt világraszóló győzelmek megszervezője, amelyek megrázzák és bámulatba ejtik az egész emberiséget. A világ kommunistái e napokban megindultan beszélnek arról, hogy közel a nap, amikor megvalósul a Marx és Engels által kitűzött nagy cél. A kommunista társadalom, amelyet a marxizmus megalapítói---------ooo-------Ghánái lapok Nkrumah magyarországi látogatásáról Accra (MTI) Az accrai lapok vezető helyen közölték Nkrumah látogatásának buda- -pesti eseményeit. A Ghanaian Times első oldalas tudósításának címe „Ghana és Magyarország diplomáciai képviseletet cserélnek”. A lap mindenekelőtt azt emeli ki, hogy Nkrumah hangsúlyozta: A nehézségeinkkel való küzdelmünkben igazi barátaink támogatnak bennünket. A szocialista tábor segítségével le tudjuk győzni nehézségeinket. A Daily Graphic című angol tulajdonban lévő accrai napilap hírt ad Nkrumah magyarországi kitüntetéséről, amellyel a Magyar Népköztársaság elismerte küzdelmét a gyarmati népek elnyomása ellen. munkáikban felvázoltak, látható vonásokat ölt, realitássá válik. Élénk érdeklődést kelt a program- tervezet a fiatal független államokban, amelyek nemrég rázták le magukról a gyarmati uralmat. Ezekben az országokban sokan elgondolkoznak, melyik fejlődési utat válasszák, a kapitalizmus útját-e, vagy a szocializmusét. Lelkesen üdvözlik az SZKP-nak azt a közlését, hogy internacionalista kötelességének tartja segíteni a nemzeti függetlenség kiharcolásának és megszilárdításának útján járó népeknek. Különös örömmel és lelkesedéssel fogadják az SZKP programtervezetét a szocialista országok dolgozói, hiszen az az út, amelyet a szovjet nép épít ki a kommunizmus tündöklő csúcsai felé — ez az ő útjuk is, amelyen nekik már sokkal könnyebb lesz járni. Az egész emberiség hallgatja és olvassa a programtervezetet, gondolkozik és következtetéseket von le. És az imperialista tábor urai? ök dühöngenek. Az imperializmus prókátorainak nem tetszik a rideg igazság, hogy a történelem pusztulásra kárhoztatta a régi rendszert. Tajtékozó szájjal igyekszenek befeketíteni, „képzelgésnek”, „vágyálomnak” minősíteni a tervezetet. De mindez csak azt mutatja meg, A Világifjúsági Fórum záróülésén, csütörtökön délelőtt elfogadtak egy üzenetet, amelyben kifejezésre jut több mint száz ország 332 ifjúsági szervezete képviselőinek korunk legfontosabb problémáira vonatkozó álláspontja. Nemcsak tudatában vagyunk a békéért vívott harc szükségességének — hangsúlyozza az üzenet —, de azt is tudjuk, hogy a népeknek és a fiatal nemzedéknek van elég lehetősége és ereje ahhoz, hogy elhárítsa és a társadalom életéből kizárja a világháborút. Az államközi kapcsolatok egyedüli formája csak a békés egymás mellett élés lehet. A fórum részvevői határozottan elítélik a gyarmati rendszert, az imperialistáknak a különböző országok bel ügyei be való agresszív beavatkozását, a katonai támaszpontok építését külföldi területeken. Az üzenet hangsúlyozza, hogy a humanizmus szellemében, a fasizmus és a faji előítéletek iránti gyűlöletre, a demokrácia és a haladás híveivé kell nevelni a fiatal nemzedéket. A fórum résztvevői nyomatékosan kiemelik, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének biztosítania kell a békés egymás mellett élést és a gyarmati rendszer megszüntetéséről szóló határozatok megvalósítását. Az mennyire helyes az SZKP okmányának az a megállapítása, hogy a kom- munistaellenesség a burzsoá ideológia végzetes hanyatlásának tükrözője. Az imperialisták rettegésükben fegyverek után kapkodnak. Pedig éppen itt volna az ideje megérteni, hogy a monopolista burzsoázia nukleáris fegyverekkel sem másíthatja meg a történelmi fejlődés menetét. Megérjük a kommunizmust és követni fog az egész emberiség! — zárja vezércikkét a Pravda. (MTI)---------oOo--------Brazília elnöke fogadta Gagarint Brasilia (TASZSZ) Quadros brazíliai elnök augusztus 2-án fogadta Jurij Gagarint, a világ első űrpilótáját. Quadros elnök és Gagarin között baráti beszélgetés zajlott le. Gagarin átadta Brazília elnökének N. Sz. Hruscsov üzenetét. A beszélgetés után Quadros elnök hivatalos személyiségek, valamint a brazil és külföldi sajtó nagyszámú képviselőinek jelenlétében egy brazil érdemrendet nyújtott át Gagarinnak. . Jurij Gagarin augusztus 2-án reggel’felkereste Gabriel Grummos légügyi minisztert, majd látogatást tett a brazíliai kongresszus épületében, ahol a képviselőház elnöke, valamint a képviselők melegen fogadták. ENSZ szerkezetének és tevékenységének tükröznie kell a világban végbement és végbemenő nagy változásokat. A fórum felhívja minden kontinens ifjúságát, hogy egyesítsék erőiket az ifjúság jogaiért, a demokratikus szabadságért, a háborútól, a gyarmati rendszertől és az imperializmustól mentes világért vívott harcban. Az üzenetet a fórum több mint 800 részvevője, valamint a záróülésre meghívott moszkvai fiatalok óriási lelkesedéssel fogadták. Az ülésteremben hosszú ideig dübörgött a taps, s hangzottak fel a „Béke, Barátság!” kiáltások. Pjotr Resetov, a szovjet ifjúsági szervezetek bizottságának elnöke, összegezve a fórum eredményeit hangsúlyozta, hogy véleménye szerint az egész világ fiatalságának ez az első találkozója a teljes egyetértés és a kölcsönös megértés légkörében ment végbe. A fórumnak mind a 14 bizottsága — amelyek különböző közleményeket, üzeneteket és felhívásokat intéztek . a fiatalokhoz — a teljes egyetértés és kölcsönös megértés szellemében működött. Valamennyi dokumentumban kifejezést talált a fórum és a viták szelleme, az idők szelleme. (MTI) Moszkva (TASZSZ) Fanfand olasz miniszterelnök csütörtökön a moszkvai olasz nagykövetségen villásreggelit adott, amelyen szovjet részről Hruscsov, Kozlov, Mikojan, továbbá Gromilko külügyminiszter, más miniszterek és hivatalos személyiségek, olasz részről pedig Segni külügyminiszter és más személyiségek vettek részt. A villás- reggelin Fanfani és Hruscsov beszédet mondott. Hruscsov újból kijelentette, hogy a szovjet kormány ártalmasnak és a békére nézve veszedelmesnek tartja a további huzavonát a német béke- szerződés megkötésének kérdése körül. A szovjet kormányfő hangsúlyozta, hogy a békeszerződés hiánya ösztönzőleg hat a revansistákra és militaristákra Nyugat-Németország- ban, s ezelk máris egyre hangosabban követelik a háború utáni német határok revízióját, az úgynevezett „elvesztett területek” visszacsatolását. Olaszországnak, miként a Szovjetuniónak is, elsősorban az európai bélke megszilárdítására kell gondot fordítania, arra kell törekednie, hogy Európában nyugalom és biztonság legyen — mondotta a szovjet kormányfő, majd megállapította, hogy ezt nem lehet elérni, ha nem tesznek pontot a második világháború után, ha nem kötik meg a német békeszerződést. Hruscsov emlékeztetett rá, a Szovjetunió igyekszik meggyőzni az érdekelt államok kormányait, hogy még ez év végéig jussanak megegyezésre a német békeszerződés kérdésében. Hangsúlyozta, hogy ha a nyugati hatalmak kormányai erre nem hajlandók, akkor a Szovjetunió más érdekelt államokkal egyetemben kénytelen lesz csak a Német Demokratikus Köztársasággal aláírni a békeszerződést és ezen az alapon rendezni a nyugat-berlini helyzetet. Hruscsov kifejezte reményét, hogy Fanfani látogatása elősegíti a Szovjetunió és Olaszország kapcsolatainak fejlődését és javulását a két ország népei javára. Fanfani beszédében kijelentette, a szovjet vezető államférfiakkal folytatott tárgyalásai lehetővé tették annak tisztázását, ami jellemző politikai és szociális meggyőződésünkre. — Tárgyalásaink során a társadalmi kérdésekben és a politikai barátságban követett irány különbözősége ellenére arra a következtetésre jutottunk, hogy barátainkkal karöltve idejében tehetünk valamit azért, hogy biztosítsuk népeink és minden nép számára a béke megszilárdítását. — Ha ez az értékelés nem hibás, akkor ez a mostani találkozó mindannyiunk javára válhat — mondotta Fanfani, majd hozzáfűzte, hogy minisztertársával, Segni-vel együtt ki akarja csíráztatni azokat a jó magvakat, amelyeket talán már el is hintettek annak érdekében, hogy csökkenjen minden népben a jövő bizonytalanságának érzése és minden élőlény biztos lehessen benne, munkáját nem szakítja meg, munkájának gyümölcseit nem semmisíti meg egy háború, amely katasztrófa lenne az egész emberiségre nézve. * Fanfani olasz miniszterelnök csütörtökön a Kremlben látogatást tett Leonyid Brezsnyevnél, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökénél. (MTI) Borzalmas vérfürdő Kongóban Leopoldville (MTI) Mobutu zsoldosai Luluabourg környékén szörnyű vérfürdőt rendeztek. A puccsisták úgynevezett „büntető expedíciót’” indítottak a térség védtelen lakossága ellen és első jelentések szerint több mint 600 asszonyt, gyermeket és férfit gyilkoltak meg. A luntu törzs tagjai — akik ellen a „büntető expedíció” főképpen irányult — intézkedéseket tesznek az újabb orvtámadás megakadályozására. A hírügynökségek megrázó részleteket közölnek a puccsisták gaztettéről. Luluabourg környékén — írják — napokig égő falvak festették vörösre az ég alját. Aliig felfegyverzett katonák fosztogattak a falvakban és meggyilkoltak mindenkit, aki szemük elé került — nőt, csecsemőt, fiatalt és öreget. A zsoldosok a kifosztott falvakat felgyújtották. Kapambve faluban — írja az AP — a luntu törzs tagjait kunyhóikba zárták. A helyiségeket ezután benzinnel öntözték le, majd felgyújtották, akiknek sikerült kimenekülniök a lángtengerből, azokat irgalmatlanul lelőtték. Az AP szerint csupán Ka- pambveban 300 embert gyilkoltak meg a zsoldosok. Az ENSZ egyik parancsnoka helikopterrel repült át a feldúlt térség fölött. Később kijelentette, Mutombo faluban a füstölgő romok között a tetemek százait látta heverni. A Világifjúsági Fórum befejezte munkáját Ormosbánya Az SZKP programtervezetéről megye jelentős bányája működik itt, mintegy 3 ezer bányásszal. És nem is akárhogyan működik és nem is akármilyen műszaki és szénvágó kollektívával. Képzett és öntudatos emberek vágják itt a szenet és lakják az egyre szépülő lakótelepet. Az egykor kisemmizett, összetört bányászok unokái most boldogan élnek Ormosbányán. De nemcsak az unokák, az öregek is, akik szép nyugdíjat kapnak államunktól. A világon mindenütt... Feljegyzések egy ropgyűlésről Amikor ellátogattunk ide két nappal ezelőtt, már tárgyalták az emberek a nagy eseményt, már vitatkoztak áz SZKP minden eddiginél nagyszerűbb távlatokat nyitó program- tervezetéről. Mert ide Ormosra is gyorsan jött a hír: kilencszáztíz politikai sajtótermék, újság, folyóirat és egyéb kiadvány jár a lakótelepre, s valamennyi közölte a Szovjetunió Kommunista Pártjának új program- tervezetét. Először a nyugdíjas bányászok olvasták a programtervezetet S mint minden jelentős alkalomkor, most is összejöttek azon a téren, amelyet az ormosiak a „nyugdíjasok sarkának” neveznek. Ott volt újsággal a kezében Reményi István, ő indította el a beszélgetést, ö is nyugdíjas bányász, s veterán, régi harcos, már 1927 óta részt vesz a munkásmozgalomban. — Igen gazdag program — kezdte Reményi bácsi s felolvasott belőle egy szakaszt. Azt hitte először, hogy a többiek még nem olvasták. Pedig dehogynem! Olvasták többen is és közbeszóltak: — Valóban lelkesítő távlatokat mutat... Ezt mondta Gergely Ignác, akit a telepen csak Náci bácsinak hívnak öregek és fiatalok egyaránt. Ott volt ezen a „röpgyűlésen” Kaszás Péter meg Balogh József is, a telep öreg nyugdíjasai. S mikor Reményi Pista bácsi azt mondta, hogy; mi' nyugdíjasok Igazán szeretnénk a békét, hiszen élvezni akarjuk a nyugdíjat, a többiek egyhangúan helyeseltek. S ha az öregek «Jg sarkon”, akkor már az egész telep tudja: történt valami. Különösen, ha újságokkal együtt „vonulnak” fel a nyugdíjasok. Völgyesi Béláné is erre lett figyelmes. Igaz, minden délelőtt megnézi az újságot, de most különösen kíváncsi volt. Mindent félre tett, hogy az elsők között vehesse hírül a nagy eseményt. — Olvastam a programtervezetet — újságolta Völgyesiné. — Mit mondjak erről a gazdag, kommunista programról? Bár minél előbb megvalósulna. Akkor nekünk, asszonyoknak is jobb lesz... Völgyesiné bányászfeleség, öt gyermek anyja. Férje a III-as aknán dolgozik. Most készül a gépipari technikumba. S a többi bányászasszony? Valamennyien azt mondják: az SZKP programtervezete valameny- nyiünk programja. Ezt mondja Svidró József is, a bánya pártbizottságának titkára, amikor a III-as akna felolvasó termében rendezett röpgyűlés előtt beszélgettem vele. Lapozgatta az újságot, mondván, hogy azt többször is tanulmányozni kell, olyan nagyszerű és olyan felemelő távlatokba repíti az embert a programtervezet... — Egyszeri elolvasás után azt mondhatom — mondotta Svidró elvtárs —, hogy az SZKP programtervezete az anyagi jólét még gyorsabb növelése érdekében készített gigászi terv Olyan program, amely nemcsak a szovjet emberek és nemcsak a szocialista tábor, hanem az egész világ dolgozóinak programja. Azokat a milliókat is lelkesíti, akik még tőkés elnyomás alatt élnek... S míg beszélgettünk, lassan gyülekezni kezdtek a bányászok a felolvasó bejárata előtt. Hozták a karbidlámpákat, meg az önmentőkészülékeket, délutáni műszakba indultak. De előbb meghallgatják Gera Zoltánt, a bérelszámoló csoport vezetőjét, aki a felolvasóban ismerteti a programtervezetet. Még csak fél kettőre járt az idő, de már korábban is eljöttek jónéhá- nyan és a röpgyűlés megkezdése előtt is beszélgettek a programtervezetről. Ott volt Szentkúti József főaknász, Lipták György szállítási felvigyázó és a többiek, akik mind érdeklődve figyelték a beszélgetést. S amikor Gera Zoltán azt mondotta a röpgyűlésen, hogy a Szovjetunióban az első tíz esztendő folyamán megvalósul az áttérés a hatórás munkanapra, s „a föld alatt végzett és az egészségre ártalmas munkakörökben ötórás lesz a munkanap, illetve harmincórás az ötnapos munkahét”, — emberek egymásra néztek. A tekintetekben a csodálkozás mutatta: az ormosi bányászok is roppant nagy és merész tervnek tartják az SZKP programtervezetét. Merész és egyben olyan tervnek, amely meg is valósul, biztosan megvalósul, mert a szovjet nép nem ismer akadályokat a kommunizmus felépítésében. Lipták szállítási felvigyázó nemcsak saját véleményét formálta meg felszólalásában, hanem a bánya egész kollektívájáét. Azt mondotta? j , — Mi tudjuk, hogy a szovjet emberek megvalósítják a programtervezetben lefektetett célokat. Az imperialisták nem hiszik ezt, s talán még jobban akadályozzák majd a Szovjetunió béketörekvéseit. Ez azonban még nagyobb munkára lelkesíti a nagy szovjet ország dolgozóit. S most, hogy mi magyar bányászok is megismertük a programtervezetet, kötelességünk, hogy még jobban dolgozzunk, mert ezzel nemcsak önmagunkat segítjük, de segítjük a szovjet dolgozókat is a kommunizmus építésének útján... A röpgyűlés után £* kúti főaknász: — A feleségem hívta fel a figyelmemet a sajtóban megjelent programtervezetre, mondván: nézd csak, igen komoly program ez. — S hozzátette: — Nálunk mikor valósul meg? — Megmagyaráztam neki. Mert gyakran beszélgetek én az asszonynyal is politikai kérdésekről. Hát mondhatom, így még nem érdekelte egy esemény sem, mint a program- tervezet célkitűzései. Kivéve Gagarin űrrepülését... — Hogyan magyarázta meg az asz- szonynak? — szólt közbe Tolvaj László, a III-as akna vájára, mert ekkor már többen is belekapcsolódtak a beszélgetésbe, amely éppenséggel olyan második röpgyűlésnek is nevezhető. — Hogyan? — nézett a többiekre a főaknász. — Azt mondtam, nálunk is megvalósul majd a kommunizmus nagy programja, de ahhoz még sok munka, és sok jó munka kell) — Engem az lepett meg a legjobban, hogy a programtervezet szerint kevesebb munka után több bért kapnak az emberek — szólt ismét Tolvaj László. — Hát nem nagyszerű távlat ez? Bizony érdemes ezért munkálkodni! Löw Ferenc is eljött a rögtönzött beszélgetésre, ö is a III-as aknán dolgozik, vájár. Azt mondta: — Először a fiammal beszélgettem a programtervezetről. Nagy fiú már, 15 éves, megérti az elméleti kérdéseket, most készül fel az életre, villamosipari tanulóintézetbe megy ha» marosan. Persze az is igaz, hogy mk az idősebb korosztály is szeretné még megérni a programtervezet ígérte holnapot. — Úgy beszél Löw elvtárs, mintha öreg ember lennne. Megérheti még, hiszen... hány éves? — kérdezte Tolvaj László. — Negyvenkettő — válaszolt az „öreg” vájár, aztán Fényes László vájár kapcsolódott be a beszélgetésbe: — Egy ilyen nagy harci program mindenkit bámulatba ejt. Egy ilyen programért érdemes harcolni. Én is elolvastam és azt mondom: maga- biztosságot, biztos célt mutat ez a programtervezet. Az is biztos, hogy a szovjet nép meg is valósítja.. „ r\„ menniök kellett. A De lassan délután1 műszakon még sok a munka, még sok üres csille várja a bányászokat. A beszélgetés véget ért, de csak a felszínen. Mert lenn a bánya mélyén, a szénfalak mellett még később, holnap és holnapután is beszélgetnek majd a programtervezetről az ormosi bányászok. Az a kétezerötszáz ember is, aki a röpgyűléseken részt vett, meg a többiek is, akik éppen akkor a szenet vágták a mélyben. Mert olyan nagy program ez, amely nemcsak ma és holnap, de évek múlva is lelkesíti majd az embereket. Itt Ormoson is és a világon mindenütt... Szegedi László
