Észak-Magyarország, 1961. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-31 / 205. szám

/ Kél éve működik a borsodi korrózió fipeiií áüiőiods Az 1958-ban Budapesten megtar­tott nemzetközi korróziós ankéton jelentették be a borsodi korrózió fi­gyelő állomás megalakítását. A fi­gyelő állomást a Magyar Kémikusok Egyesülete Borsod megyei csoportjá­nak korróziós szakosztálya 1959-ben szervezte meg. A korrózió figyelő állomás kétéves működése alatt máris számottevő eredményeket ért el. A figyelőállo­más szakembereinek javaslatára ve­zették be többek között a Könnyű- gépgyárban a Correx 2 elnevezésű szert. Ezt csomagolásnál és raktáro­zott gépeknél alkalmazzák a rozsdá- sodás elkerülésére, ami által 1 év alatt közel fél millió forintot takarí­tottak meg. A DIMÁVAG-ban ex­portra kerülő gépeknél a festékbe különleges szert kevernek, s ezáltal megóvják a gépet a különböző mik­roorganizmusok kártételétől. Ilyen festéket használnak többek között a Kínának és Kubának készített gé­peknél is. Kidolgozták a földbe fektetett cső­vezetékek katodikus védelmét is, amelyet elsősorban a vízvezetékcsö­veknél használnak. A korrózió figyelő állomás szoros kapcsolatot tart az Általános Gépter­vező Iroda korróziós laboratóriumá­val, valamint a veszprémi Nehéz­vegyipari Kutató Intézet hasonló in­tézményével. A tapasztalatok fel- használásával határozták el, hogy te­vékenységi körüket tovább szélesítik és bevezetik a borsodi vas- és fém­ipari üzemek részére a tanácsadó szolgálatot. A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem illetékes tanszékei­vel közösen kidolgozzák a vasak és acélok kovácsolásánál, hengerlésénél és hőkezelésénél keletkező revésedés megakadályozásának módját. A mi sí: ölei Járás 1: üss ég fe jles síési m u u k áj áró I Jól haladtak ebben az évben a községíejlesztcsi munkák a miskolci járásban. Az elmúlt félév eredmé­nyei alapján a miskolci járás a má­sodik helyen áll a megye járásai kö­zött. ., Időben és rendben történt meg a községek részére a tervek és az épí­tőanyagok biztosítása. így tehát a he­lyenkénti hibák oka maguknak a községeknek a hanyagsága lehet csak. Megtörtént az is néhány község­ben, hogy — érthetetlen okokból — nem jegyezték fel a végzett társa­dalmi munkaórákat. Kesznyétenben például kb. 200 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a köz­ség lakói, de a jelentésben csak 9 ezer forint szerepel. Hasonló hiba van Bükkszcntkcreszt községben, bár kisebb összeget „nem vallottak be”. Ez egyrészt a járás eredmé­nyét rontja a vcrscnymozgalomban, másrészt valószínű, hogy azok, akik azt az elhallgatott, értékes társadal­mi munkát végezték, nem örülnek munkájuk semmibevevésének. A társadalmi munka megbecsülésének egyik alapvető módja annak számon­tartása. A társadalmi munka szervezésé­nek egy hatásos, eddig még nem al­kalmazott módszere az lenne, hogy a községi tanácsok a területükön lévő üzemeket szervezetten bevonnák a munkába. Ezáltal az üzemek is fele­lősséget éreznének a községíejlesztísi munkákkal szemben, be lehetne von­ni őket a küzsígf ejlesz léssel kapcso­latos tárgyalásokba, s javaslataikkal valószínűleg nagy segítséget tudná­nak nyújtani a tanácsoknak. Hasonlóképpen be kellene vonni a községfejlesztési munkákba a peda­gógusokat is. akik — az cdd gi ta­pasztalatok szerint — nem vesznek reszt aktívan ebben, pedig részben a tanulókon, részben a szülőkön ke­resztül hasznos szervezőmunkát fejt­hetnének lu. A miskolci járásban eddig sem haladt rosszul a községi ej! osztás, s eddig is elég szépen vettek részt eb­ben a községek lakói társadalmi munkával. De ezeknek a javaslatok­nak a megvalósításával még sokkal szebb eredményeket érhetnek el. A farkaslyuki központi javítóműhelyben is nagyszerű munkával ké­szülnek a XI. Magyar Bányásznapra. A moín-tdícroselőben Kovács Sándornc és Lőhe Kléira munkáké zben látható. Gyógyfürdők a kohászok egészségvédelmére Az Özdi Kohászati Üzemeknél a nagyolvasztóból kikerülő salakot víz­zel granulálják. A víz a vasúti kocsik alatti csatornába gyűlik össze. Az ózdi kohászok hamar rájöttek, hogy a mintegy 65—70 fokos melegvíz igen jótékonyan hat a reumatikus bántalmakra. A gyakorlati tapaszta­latot a tudományos vizsgálatok is igazolták. Megállapították, hogy a granuláláskor keletkező víz nem más, mint lúgos kémhatású, mesterséges kénes hévíz. Az Ózdi Kohászati Üze­mek igazgatósága a nagyolvasztó mellett egy mar nem használt mű­szerházat gyógyfürdőnek rendezett be. A mesterséges hévizet ide vezet­ték, s hat kádat állítottak fel, ame­lyet rendszeresen használnak már jó­..Jő ütemben halad a talaj munka az encsi járásban Már mintegy két héttel ezelőtt el­tűnt az utolsó darab szántatlan tarló is az encsi járásban. A termelőszö­vetkezetek okultak az elmúlt év ta­pasztalataiból, s arra törekednek, hogy nyári mélyszántással „kisegít­sék” önmagukat. Az őszi betakarítás nagy munkájában nem lenne idejük minden talpalatnyi földet mélyszán­tani, s a tavaszi szántásba került ve- teményekre rossz hatással vannak az időjárás viszontagságai, nem bírják úgy a szárazságot, avagy a sok esőt. A talajművelés gyorsítása megkö­vetelné, hogy időben kapják a mű­trágyát. A tanácsi szervek mezőgaz­dasági szakemberei megkövetelik a termelőszövetkezetektől, hogy szán­tás előtt elhintsék alapműtrágyának a szuperfoszfájot. Nos, ha a termelő­szövetkezetek'■betartanák a szakmai utasításokat, tanácsokat, az encsi járás még nem rendelkezne közel három és félezer hold vetőszántás­sal, ami őszi vetésterületének mint­egy harminc százalékát teszi ki. A járás közös gazdaságai időben, még júliusban beadták műtrágya megren­delésüket, a vállalat le is igazolt több mint száz vagonnal, de még csak 10—20 vagonnal érkezett meg. A műtrágya szállításánál tapasz­talható nehézségek mellett nagy gon­dot okoz az is, hogy a gépállomások nincsenek kellően felkészülve a ta­lajmunkákra — nincs elegendő mun­kagépük, gyűrűslicngeriik, könnyű- cs nehézfogasuk, kétsoros tárcsájuk. Egysoros még csak megakad, de a szárazság nélkül is nehezen megmun­kálható, kötött talajú, dimbcs-dom- bos encsi járásban nem sokra men­nek vele. Az illetékesek körülnézhet­nének a gépállomások portáján, hátha megoldható lenne, hogy például ho­mokos. kisebb talajlazítást igénylő területekről átirányítanák a kétsoros tárcsákat a kötöttebb talajú vidékek­re. ide pedig az egysorost küldenek. Jó lenne, ha a patronáló vállalatok lehetőségeiket kihasználva, az emlí­tett munkagépek elkészítésével segí­tenének az általuk patronált terme­lőszövetkezetnek a jobb talajmun­kában. Az aszály okozta terméskiesések megköveteltek, hogy a tervezettnél nagyobb területen termeljenek apró­magot a járás termelőszövetkezetei, ezért mintegy 1800 hold lóhere, lu­cerna elcséplése vár a járás két gép­állomása által kiállított hat cséplőre — legalább két hónapot igénybe vesz így a cséplés, a tsz-ek pedig szeret­nék minél hamarább letudni az apró- mag-értékesítést, kell a pénz. A gép­állomásoknak meg kellene minden tőlük telhetőt tenniük, hogy az igé­nyeknek megfelelően, a lehető legko­rábban csépeljék el a maglncernát, lóherét. Ha több cséplőt állítanának ki, az nem akadályozná a gépállo­más talajmunkáját, hiszen a cséplést úgyis el kell végezni. A termelőszö­vetkezetek igényeinek kielégítése le­hetséges — körültekintés, megértő gondosság kell hozzá — a tsz-ek nem szeretnének még október végén is lóherét csépelni. Jelentős változás tapasztalható a talajmunka minőségét illetően. A termelőszövetkezeti vezetők anyagi­lag is felelősek a tala.imunka kielé­gítő minőségéért — ha rosszul el­végzett szántást stb-t vesz át vala­melyik tsz-vezető, azzal büntetik az ellenőrző szakemberek, hogy neki kell megfizetni a gép munkadíját. A traktorosok között persze még min­dig szép számmal akad olyan, aki hanyag munkát végez — a traktoro­sokat elsősorban a mennyiségért fi­zetne. Eddig már több mint kétszáz hold 3szi vetés is van a járásban, s a ta­la,jnuinka jelenlegi üteméből arra le­het következtetni, hogy az encsi ja­nis közös gazdaságai időben el tud­ják majd végezni a szántás-vetést (C. m.) eredménnyel. A tervek szerint az új salakgranuláló hely kialakításakor új gyógyfürdőt is építenek a hévíz gyó­gyító hatásának kihasználására. Az ózdi tapasztalatok alapján nyi­totta meg a diósgyőri Lenin Kohá­szati Művek is a kohászati dolgozók részére 12 férőhelyes súlyfürdőjét Itt a reumatikus bántalmakban szen­vedő melegüzemi dolgozókat kolopi iszappal kezelik. A másfél hónapja megnyílt üzemi gyógyfürdőt naponta 40-en keresik fel, s eddig mintegy 2000 dolgozó vette mór igénybe.' Ugyancsak a munkahelyi reumati­kus bántalmakban szenvedők gyógy­kezelésére építette fel a Lenin Kohá­szati Művek a mezőkövesdi Zsóri gyógyfürdő szomszédságában a kohá­szati üdülőt. Az üdülőt fennállása óta az idén az ötezredik kohászati dol­gozó vette már igénybe és talált itt gyógyulást Nagy Lajos pedig a meghajtófejek gyors javításával járul hozzá m földalatti munkahelyeken lévő gépek jobb kihasználásához. Foto: Paulovits Szerelik az új lengyel szénkombájnt Az alberttelepi bányaüzem 11-es aknájához megérkezett az új, lengyel KBV 2-cs típusú szénkombájn. . Az újtípusű, maróhengeres széhkombájn első példányát a dudari bányák' kap­ták. Ott jelenleg már sikeresen kísér­leteznek működtetésével, i >: A dudari kísérletekkel párhuza­mosan kezdték meg a kombájn be­szerelését az alberttelepi H-és rfkna új frontfejtését«.' A IV-es telepü fronton, ahol 1,80—2 méter vas­tagságú a szénréteg, a szakembe­rek véleménye szerint előrelátható­an jelentős teljesítmény várható ,a maróhengeres kombájn működtetésé­vel. Elkészült megyénk 20 éves gyümölesöstelepitési terve A megyei pártbizottság kezdemé­nyezésére az év elején szakemberek­ből bizottság alakult a megye gyü­mölcsös fejlesztési, távlati tervének kidolgozására. A távlati fejlesztési terv elkészítését szükségessé tette, hogy a borsodi iparvidéket eddig el­sősorban más megyékből látták el friss gyümölccsel, holott a megye gyümölcstermesztésre alkalmas. En­nek a feladatnak azonban nem tu­dott megfelelni, mert a gyümölcsfá­kat elsősorban házi kertekben nevel­ték, kevés a piacra termelő nagy­üzemi gyümölcsös. A nagyüzemi gyümölcsösök telepítésével növelni akarják a dombos vidéken gazdál­kodó tsz-ek jövedelmezőségét is, mert azok gabonatermelésben nem tudnak versenyezni a déli járásokkal. A bizottság a megye táji adottsá­gait felmérve dolgozta ki javaslatát, amelyet kedden vitattak meg. A Miskolcon megtartott értekezleten csaknem 100 gyümölcstermeléssel foglalkozó tsz-elnök és agronómus előtt Laczkó István, a bizottság el­nöke, a megyei tanács mezőgazda- sági osztályvezetője ismertette a 20 éves gyümölcsös telepítési távlati tervet. Elmondotta többek között, hogy jelenleg több mint 5 millió ter­mő gyümölcsfa van Borsod megyé­ben. Számszerlnt legtöbb a szil'va, majd az alma, ellenben annál keve­sebb a kajszi és az őszibarack, vala­mint a bogyós gyümölcs. A gyümöl­csösök termése 1960-ban 840 ezer mázsát tett ki — ami a borsodi ipar­vidék ellátására nagyon kevés, annál is inkább, mivel az ipari központok, mint Miskolc, Özd, Kazincbarcika la­kosságának gyümölcsfogyasztása jó­val meghaladja az országos átlagot. Bejelentette, hogy a talaj- és idő­járást viszonyok figyelembevételével a megyét a három gyümölcstermelési tájon belül hét körzetre osztja ai rozták a telepítendő gyümölcsfajtá­kat. A mezőcsáti és a mezőkövesdi járásban, valamint Ózd környékén elsősorban cseresznyét, valamint meggyet ültetnek. Gönc és Miskolc környékén pedig kajszit, illetve őszi­barackot telepítenek. Bodrogközben a körte lesz a speciális gyümölcs- fajta. Legnagyobb mennyiségben al­mát telepitenek, több mint 7500 hol­don, ez a megye valamennyi tájegy­ségében jól terem. A bogyósgyümölcs telepítését elsősorban Miskolc, Ózd környékén, valamint a Bodrogközben vették számításba. Ribizliből, málná­ból, egresből a jelenlegi 70 holdat 3500 holdra akarják növelni. A tervezet szerint 2Ó év alatt 25 ezer hold új, nagyüzemi gyümölcsöst akarnak kialakítani. A tervezet ismertetését széleskörű vita követte. A vita alapján megálla­pították, hogy a szükséges szerves­trágyát zöldtrágyázással és fokozott mennyiségű műtrágya használatával kell pótolni. Szükséges, hogy a táj­jellegnek megfelelő fajtákat szerez­zenek be a faiskolából, amely az északi vidéken is könnyen és jól aklimatizálódik. Áz elhangzottak alapján megvizsgálják az északi dombvidéken gyümölcsfeldolgozók létesítésének lehetőségeit is. Borsod megye 20 éves gyümölcsös­telepítési tervét az értekezlet elfo­gadta, s határozatot hoztak, hogy a már ősszel kezdődő telepítéseket en­nek szellemében kezdik meg, a meg­felelő művelési módok szerint, a javaslatban előirt fajtákkal. Ezáltal elérik, hogy az új nagyüzemi gyü­mölcsösök művelését és növényvédel­mét gépesíteni tudják, ami csökkenti a gyümölcs termelési költségét. Három fiú szereplése Népek barátsága címmel műsoros estet rendeztek szombaton a Borsodi Szénbányászati Tröszt klubjában, A műsor egy régebbi előadás folytatása volt, s célja — miként az előzőnek — ennek is az idegen országok, kü­lönböző népek tánczenéjének, dalai­nak bemutatása volt. A műsort három lelkes, tehetséges, évek óta zenét tanuló fiatal állította össze és adta elő — társadalmi mun­kában, belépődíj nélkül. Érdemes ezekről a fiatalokról néhány szót szólni. Hannen Aladár, Petendi Péter és Petendi György két év óta gondosko­dik a vállalat dolgozóinak rendsze­res szórakoztatásáról. Két évvel ez­előtt alakították meg zenekarukat. Zenei vezetőjük, irányitójuk Petendi György lett, ez a gimnazista fiú, aki már egy évtizede tanul klasszikus terv. Egyes tájkörzetekre meghatá-1 zenét, s ezzel párhuzamosaa, ^ma­gánszorgalomból" — dzscszt. ö a ze­nekar zongoristája is. Bátyja — az egyetemi hallgató, Péter — dobol, vagy tangóharmónikázik. Édesapjuk a Borsodi Szénbányászati Tröszt dol­gozója, 6 kérte meg először Szerep­lésre a fiúkat. Akkor csatlakozott hozzájuk a vállalat egyik dolgozója. Hannea Aladár, aki gitáron játszik — és igen szépen énekel. A Népek barátsága est műsora nagy meglepetés volt annak, aki elő­ször hallotta ezeket a fiatalokat ze­nélni, énekelni. Különösen feltűnt Hannea Aladár kellemes baritonhang­ja és rendkivül jó nyelvérzéke. (Orosz, angol, olasz, német, spanyol, sőt indonéz nyelven is énekelt!) A műsorközlő Szöghy Csabának igaza volt, amikor az előadás után megjegyezte: — Ilyen fiatalokra másutt is szük­ség lehetne... Bányásznap előtt - a külszínen A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XV ll. évfolyam♦ 205. ssrim Ara: 50 fillér 196 I. augusztus 31, csütörtök ti Vllög proietancn, egyesüljetek*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom