Észak-Magyarország, 1961. július (17. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-05 / 156. szám
Saerfla, 1961. jtíltus S. BRTAKMAGTARORS7AO Ötlete» gépet újítottak i kél órai munkát egy perc alatt végeznek el vele a borsodi mélyépítők J áriamban—keltem Ä csatomaépítkezéseknél a támfalak megerősítésére a drága faanyag helyett úgynevezett pátrialemezeket használnak a Borsod megyei Mélyépítő Vállalat dolgozói. Ezt a 3—4 iméter hosszú, 30 centiméter széles és 6—6 milliméter vastag lemezt eddig kézi erővel verték a földbe. A munka így igen hosszadalmas volt, s egy-egy lemez íöldbehelyezése átlag két-három órát vett igénybe. A gazdaságosabb termelés és a nehéz fizikai munka megkönnyítésére Tóth József, a gépjavító özem vezeT urbinaszerelés A Borsodi Hőerőműben nagy gondot fordítanak a karbantartási munkára. Képünkön a turbinaüzem két lakatosa szerelést végez. Foto: Paulovits. 1 millió 700 ezer forint megtakarítás újításokból A DIMÁVAG-ban ez év első felében százhatvanhat újítást vezettek be. Az újításokból elért megtakarítás meghaladja az egy millió hétszázezer » forintot, míg a javaslattevőknek 135 s ezer forint díjat fizették ki. Ez az i eredmény jobb, mint amit a múlt évi hasonló időszakában elértek s ebben része van annak is, hogy az idei újítási feladatterveiket még az év i elején eljuttatták a dolgozókhoz s i gondoskodtak arról is, hogy az újí- i tokát javaslataik megvalósításában az üzemek műszaki dolgozói rendsze- i résén támogassák. Az újitpk figyel- j mél az év második felében az eddi- j ginéi is fokozottabb mértékben irá- j nyitják az anyagtakarékosság szempontjaira. összejöveteleiken, plakátokon, hangos-híradóban ismertetik a főként import eredetű anyagokkal való takarékosság fontosságát, s azok használatának csökkentésére várnak javaslatokat a dolgozóktól. Ilyen vonatkozású jávaslat máris több érkezett az újító irodába. így például az \ 0rik a dróthúzó kábelgépek fémtárgynak helyettesítésére az olcsóbb, Arámidból készülő anyag használa- indítványozza, s ugyancsak újí- käsi adtak be a gépek csomagolásához használt import fa megtakarítására is. tője és Varga Lajos lakatos, csoport-? vezető kezdeményezésére és irányí-| tásukkal egy újító-csoport ötlctesl gépi berendezést szerkesztett. A vib-J] rációs eljárással dolgozó géppel egy- egy pátrialemez leverését két-háromj óra helyett egy perc alatt végzik el.jj Egyúttal a berendezésre csörlőt is£ szerellek, melynek segítségével aí, csatorna megépítése után óránként^ 80—90 lemezt tudnak kihúzni a föld-e bői. Ezeket a lemezeket más mun-^ káknál újra felhasználhatják. A vál-S lalat vezetősége pz újítást elfogadta.* Az első pátrialemez-verő gépet már|] elkészítették, s azt Sajóvárkony kör- C1 nyékén ki is próbálták. A gép nagy-í szerűen dolgozott és megfelelt az el-5 képzeléseknek. S Nem mindennapi látvány a m'skolci utcán az alábtj^J dem Ikarus-autóbuszok impozáns sora és egy csacsi-vont;a a járdán! A kis csacsi gazdája la '.ehetett valamelyik bol esi pedig kíváncsi volt a városra. Azért ballagott a Major' cjs„ jej. Tanácsház tér felé, a Dózsa György utcán, gondosan keni. pina. Er« autóbuszokat, végülis elúnva a c l alan kóborlást, egyenesei.’czömua't révén^ . '• meg a al vala- lesz a iakban ~"”\-jelvé~ tikként y kMti győBérleti operaelőadások f vidéki vasutasoknak f Az Operaház vezetősége új Jcezde-jf ményezése, hogy az 1861—62-es évad-e: ban a vasutasok szakszervezetének, központjával kötött megállapodás értelmében vasutas bérletsorozatot bocsát ki a vidéki vasutasok részére. A négy bemutatóból álló vasutasbérlet előadásait vasárnap délelőttönként 11 órai kezdettel rendezik meg az Operaházban. A Budapestet könnyen megközelítő pestkörnyéki valamint a távolabb eső szolnoki, ceglédi, komáromi, hatvani és székesfehérvári vasutas dolgozók bérlet- sorozatában a következő darabok szerepelnek: Aszafjev: Bahcsiszeráji szökőkút; Erkel: Bánk bán; Mascagni: A parasztbecsület; Leoncavallo: Bajazzok és Verdi: A trubadúr. buszok forgalomirányító irodájába akart betérni. Talán a után akart érdeklődni; miért hagyta őt magára, nem utazott-e é"* lamelyik busszal? Esetleg arra is gondolhatott, hogy a kocsi hú helyett jó lenne neki is valami modernebb közlekedési eszközre ülni. — Lehet, hogy ez a kis csacsi nem is olyan szamár?... Érdekes, hogy egy-egy filmet hányféle változatban mutatnak be! Olvastam már normál-filmről, keskeny-filmről. láttam szélesvászonra készített és mindenféle trükkökkel szélesített vászonra erőszakolt filmet, amit drágább jegyekért mutogatnak, de most új kategorizálással. találkoztam. Olvasom a mozik hirdetéseit. A kettétört amulett című NDK-filmet egyszerre három mozi is vetítette a napokban. Június 27-én és 28-án a Híradó mozi így hirdette: „10 éven alul nem ajánlott”. A népkerti szabadtéri mozi így: „korhatár nélkül”, míg a harmadik, a Kossuth mozi bölcsen Valaha hallottam arról, hogy melegben a testek kitágulnak, a hidegben pedig összehúzódnak. Elfogadva ezt a fizikai tételt, megnyugvás nélkül ugyan, de tudomásul vettem, hogy a cukrászsütemények a téli hónapokban veszedelmes sorvadáson mentek keresztül. Maholnap már olyan vékony egy-egy tortaszelet^ hogy a vásárlónak jóformán csak kifizetni kell. a harapdálásá- val nem is kell bajlódnia, egy-egy mignon pedig annyira elsorvadt, hogy szinte luxusnak tűnik körötte a nagy papírgallér. Ezzel szemben áruk térfogatukkal ellentétes arányban nőtt. A valaha sereghajtó puncstorta négy forinton felülre ca hallgatott és semmit sem hirde a film korhatárhoz kötöttségig^ Eddig egy filmnél csak techn kategorizálás szerinti változatói ismertem, most a hirdetések megtudtam, hogy tartalmilag tg több változatban készül egy-t film, különben nem lehetne mi den moziban más a korhatár, if48 dületes távlatok nyílnak meg filmforgalmazás és a serdülőt4* nebb korú nézők előtt... De az 43 lehet, hogy pusztán a moziiizemv^ séták közül feledkezett meg rali.j melyik a korhatár helyes feltűntél téséről. j ! tornázta fel magát. Karcsú idomaival vígan tehette! Az árak emelkedését télen esetleg lehetett a nyersanyagok napi árának hullámzásával indokolni, de érdekesség ennél a nyersanyag-árnál, hogy amikor az csökken, a sütemény ára gőgösen marad korábbi pozíciójában és csak arra vár, hogy mikor léphet ismét előre 40—50 fillért a rang- illetve árlistán. Eljött végre a meleg idő és a sütemények változatlanul karcsúak, térfogatuk egyáltalán nem akar tágulni, a meleg és a változatlanul magas ár ellenére sem. Lehet, hogy valami baj van ezzel a fizikai törvénnyel? (bm) \ így kell beruházni! Ezek az italboltok... i lógat az ital. — Sző szót J követ. No igen, de... Aj szövetkezet szempont- ( ját is nézni kell. Itt] van a tervteljesítés...1 — Pillanatnyi csend,] azonban mindjárt meg-i van a helyes megoldás:] — Meglesz a tervtel-\ jesítés is, és a kocsma-1 ban se ül senki, ha a] földművesszövetkezet i gondoskodik arról, hogyj aki dolgozik kint a lia-i tárban igya meg azt a* pohár sört. Tessék ozj italt kocsikon kivinni aj! határba... — Nagy a* helyeslés, kész a meg-Jj oldás. És helyes meg-í oldás. így azután senkii nem üldögél be nappal,j munka közben az ital-t boltba és a tervteljesi-i téssel sem lesz hiba! 4 — b: s. « ra, fél órára. Hát én ez ellen harcot indítottam. Bezárattam nappalra az italboltot. Persze, kaptam is a földművé sszövetkezet ügyvezetőjétől, hogy „így a tervteljesítés, úgy a tervteljesítés. Az sem kutya.” Most hogy tegyen itt az ember igazságot ... Néhányon mosolyogok, azonban ne higy- je valaki, hogy ez holmi lebecsülő mosoly. Mindjárt mondják hárman is: — így igaz ez. Nyisson ki az az italbolt korán reggel és este. Mert a nagy munka. előtt és után jólesik egy-egy féldeci. kell is. Azonban egész nap akad néhány ember, akit a munkától elcsaJelentős, nagyon jelentős ez az értekezlet, hiszen nem kevesebbről van szó, mint a falu legnagyobb munkájáról. És soha nem lehet tudni, mi akadályozza például az új vagy régi termelőszövetkezetek erősödését, elöbb- rejutását. Nem is csodálkozik hát senki, amikor Patvaros elvtárs feláll és jó keményen harcra szólítja a jelenlévőket. —‘ Elvtársak, mi He- jőszalontán torkig vagyunk az italboltokkal, ügy ahogy mondom, Torkig. Mert vannak még jónéhányan, különösen a fogatosok közül, akik bizony többször megállnak a sör-, vagy a pálinkaszagra és be is ülnek egy órá. Ha>Wiik ótéves tervünk építőszükségleténefk kielégítésére ‘ervszi7ü felkészülés folyik szerte az wszág^n. Az ÉM. 6. sz. Épületelemig11'’ a korszerű lakásépítés egyik a5y éjftőanyaggyártó üzeme. Mis- S^tólVeletre, a Sajó és a Hemád ■a tat bejárt háromszögben, gyakorla- iag ku1eri'-t;hetetlen kavicsbázisra, lntegy >q katasztrális holdpn épül. gondosan előkészített számítások lnnnnt a,*yár évi teljes kapacitását o ezer köbméter különféle, túlnyo- “’oreszt fejtett vasbetonra és saját epen 'féltje bányájában 250 ezer obméter gépesített berendezéssel mosott és o-\tályozott) kavics termelésére tervezi^ A bánya adot^gai igen kedvezőek termelése 8>0rs ütemben fejleszt- eto. E 250 ezy köbméter kavicsból a í^ár az évi j20 ezer köbméternyi sajat kavicsszű\égietén felül évi 130 ?zer köbmétert az állami építő- és epitőanyaglparnjuttat. Syáv tecbn®%giáját a legkorszerűbb módon állítják ki. Weiller- rendszerű berendVésckte] évi 400 ezer négyzetmétei feszített, födém- Pnnelt, 825 ezer folyóméter feszített lodémgerendát, a Mlágszerte előnyösen ismert magyar ízabadalom alapján konstruált géph^.erKjezéssel 300 ez»r darab feszítőt) vasbetonalját, végül jórészt hagyományos módszerekkel mintegy IV ezer köbméter egyedi, vegyes lágyvas vasbetonter- indket készít majd. E hatalmas termékmennyiség egyebek között körülbelül nyolezer kétszobás-komfortos lakás födémpanel, tizenhatezer lakás födémgerenda szükségletére és 210 kilométer hosszú vasúti pálya megépítéséhez lesz elegendő. Rendkívül kedvező a gyárnak minden adottsága, j(Mlehet a Hejőcsabai Cementgyár ez idő szerint nem gyárt nagyszilárdságú cementet, így cementszükségletét 1964-ben előreláthatólag a Dunai Cement- és Mész- műtől, Vácról kell kapnia Az acélhuzalt azonban kezdettől fogva Miskolcról. tengelyen szállíthatja, kavicsszükségletét pedig minden fuvar- költség néikül saját bányájából fedezi. Ugyanilyen kedvező- az értékesítési helyzet is, mert termelésének zömét az északi iparvidék veszi fel, amelyet nagyrészt gépkocsin szállíthat ki a gyár telepiéről. Mindezekből megállapítható, hogy az. új bctonelcmgyár telephelyét helyesen választották meg. Éppien Ilyen elismerésre méltó azonban a beruházó ÉM. 6, sz. Épületelemgyár, sőt a beruházást^ generálvállalkozóként lebonyolító ÉM. 22. sz. Állami Építőipari Vállalat munkája is. Az egész munkát világos, logikai sorrendben bonyolítják le, a műszaki és gazdasági szempontok lelkiismeretes érvényesítésével. Teljes tervdokumentáció, pontos üteme. zés, kapkodásmentes piedantéria uralkodik az egész munkahelyen és amikor e beruházás egész megtervezését, a lebonyolítás módját leplezetlen örömmel a széles közvélemény elé tárjuk, úgy érezzük, annál is inkább jó szolgálatot teszünk, mert az elmúlt évek gyakorlatához képest bemutathatjuk, hogy egy-egy beruházás ésszerű megtervezése és lebonyolítása nem tartozik az utópiák birodalmába, hanem az józan ész, felelősség és lelkiismeret kérdése. Igen gyakran tanúi voltunk a múltban, hogy a beruházó tervdokumentáció, a legfontosabb út- és közmű megépítése, sőt nem ritkán megtervezése nélkül látott hozza a termelő csarnokok építéséhez. Az út- és közmű hiánya egyrészt a folyamatban lévő építkezést drágította, indokolatlanul elnyújtotta az építkezés egész időtartamát és gyakran gyötrelem volt nézni ember, állat és a töméntelen jármű kínlódását. A fejetlenül szervezett beruházás még az üzem megindulása után is nehezítette, drágította a termelést. Ezúttal a beruházó 1960 tavaszán első teendőként megépítette a beton- elemgyár teljes szükségletére méretezett két végleges kutat, majd megnyitotta a kavicsbányát, amely az első kapavágástól kezdve bőségesen fedezi az építkezés teljes kavicsszük- ségletét. Az elmúlt év júniusában megkezdődött a két kilométer hosszú bekötőút és az 1800 méter hosszú bekötő iparvágány építése, amellyel egyidejűleg az üzem teljes termeléséhez szükséges, összesen négy vágánykilométer hosszú hálózat is megépül. 1960 augusztus—szeptemberében már az ideiglenes villamosveze- lék hálózatot is bekötötték. Felvonulási célra előrehozták a végleges iroda-szociális épület megépítését, amely a mű teljes befejezéséig az építő vállalatok szállás- és iroda igényét elégíti ki. Ennek eredményeként ezen a viszonylag nagy építkezésen alig van felvonulási épület Már a magasépítés megkezdése előtt teljesen elkészült a nagyarányú tereprendezés, a bányanyitás, az út- és vasútépítés, amelynek során 168 ezer köbméter földet mozgattak meg. A napokban kezdték meg a több mint 70 ezér légköbméter belméretú gyártócsarnok és valamennyi kiegészítő létesítmény építését, ahová minden anyag az előre megépített vasúton vagy első osztályú bekötő úton érkezik. Ennek megfelelően az anyagszállításban máris igen tetemes megtakarítás jelentkezik és a jármüveket az egész építkezés, majd később a- termelés megkezdése után minden abnormális igénybevételtől megkímélik. Az építkezéshez több, mint 20 ezen köbméter betont használnak fel. A kavicsbánya kellő időben történő feltárása révén beton köbméterenként kereken 200 forintot, összesen tehát mintegy 4 millió forintot takarítanak meg. Az iparvágány ágyazatát zúzott kő helyett mintegy 3 kilométer hosz- szűságban bányakavicsból készítették el. Ezzel is kereken 4 millió forintot takarítottak meg. Az iroda-szociális épület megépítésével a szokványos felvonulási költségekhez képest mintegy 2 millió forint lesz a megtakarítás. Végül a saját kavicsbánya kitermelésével fokozatosan, minden közvetlen költség nélkül. szinte „melléktermékként” egy teljes négyzetkilométer alapterületű tó alakul ki, amelyet a kiaknázás előrehaladásával szakaszonként halastóvá alaki- * tanaik át. Az ÉM. 6. sz. Épületelemgyár beruházói tulajdonképpen semmi emberfelettit nem műveltek: csak éppen józanul, felelős kézzel, minden műszaki emberre kötelező körültekintéssel jártak el Betartották a beruházás Jogikai sorrendjét. Megmutatták, hogyan kell egy ipari beruházás lebonyolítását megtervezni és megszervezni, hogyan lehet a meglévő tartalékokat a ieg- logikusabb módon kiaknázni és egy 180 millió forint nagyságrendű beruházás során csupán a magas és mélyépítési munkán 15—20 milW £jvits* megtakarítani. í-> lenül v. ' uCi. bajnoki,.0
