Észak-Magyarország, 1961. július (17. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-14 / 164. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT, BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVII. évfolyam, í64. szám Ara: 50 fillér 1961. július 14, péntek I ■. ■■■■■ ................................................................................... ■ ■ ■ in. ■■■ ■■ ■■■ ■■ ...................................... ' "............ M inden erőt az aratás meggyorsítására Ifár derekán ! Már közel egy •hónapja tart az i aratás, melynek ütemét kielégítő- i nek mondhatjuk. Az ország kényé- i réért folyó fáradságos küzdelem- i ben kiváló teljesítmények is szü- i lettek már. Az Alsóvadászi Gépál- ■ lomás dolgozója, Raimann László aratógépével 205 hold gabonát vá­gott te, a Szerencsi Gépállomás aratógépkezelője, Szatmári Árpád 201 holdon fejezte be július 10-ig j az aratást, a 160—170 holdas telje- ! sítményckkel pedig gyakorta talál- [ kozhatunk. Emödi István, a Mező- [ csati Gépállomás kombájnosa jáli- [ us 10-ig 211 holdról takarított be } több mint 2200 mázsa terményt. Fe- } renczi József a Taktaközi Állami f Gazdaságban ért el nagyszerű ered- | ményt: egyetlen nap alatt, július 12-én 11 vagon gabonát csépelt el. A perzselő forróságban szinte emberfeletti erőfeszítéseket tesz­nek derék kombájnosaink, arató- gépkezelőink, hogy az aratásnak oly kedvező időjárást teljesen ki­használják. Míg az aratás ütemé­vel elégedettek vagyunk, a tarló- hántással, a nyári mélyszántással nem lehetünk megelégedve, pedig az fontosságát tekintve felér az aratással is, hiszen ezeken a talaj- munkákon nem kis mértékben mú­lik a. jövő esztendei aratás. Több esztendei tapasztalat bizonyítja, hogy megyénkben északi fekvése, az őszi betakarítás elhúzódása mi­att általában nem sikerül mara­déktalanul elvégezni az őszi mély­szántást, nagy területek maradnak szániatlanul. Tavaly is így volt ez, s most szomorúan tapasztaljuk, hogy a tavaszi szántásba vetett ka­pásaink nem bírják a kánikulás meleget. A különbségek szembetű- nőek. A tavaszi szántásba került kukorica satnya, sárgul, mellette haragoszölden virul az őszi szántá- sú magágyba vetett kukorica. , Az aratásnál azt tapasztalhatjuk, hogy a gépek kihasználási foka úgy-ahogy megfelel a kívánalmak­nak, a nyári talajmunkákban résztvevő gépek esetében ezt nem mondhatjuk el. Megyénk gépállo­másain nem használják ki eléggé a gépek kapacitását. Mindössze 86 erőgépre szervezték meg a kétmű- szakos szántást, ami erőgéppar­kunkhoz viszonyítva bántóan ke­vés. Ebben nem csak a gépállomá­sokat terheli felelősség. Sok terme­lőszövetkezetben nem megy kellő ütemben a kombájnszalma letaka- ritása. Ezek a tsz-ek téves takaré­kossági elképzelésben leledzenek, nem a gépállomással végeztetik el a szalmalehúzást, úgy vélik, ma­guk is megbirkóznak ezzel a fel­adattal, a gyakorlat azonban az, hogy nem solcat törődnek vele, s így a tarlóhántás, nyári mélyszán­tás marad. A sajóöröH Aranykalász Tsz- ben jóval határidő előtt, július 12- ig befejezték az aratást, de július 12-ig tarlóhántást, nyári mélyszán­tást nem végeztek. Dicséret illeti őket az aratás gyors lebonyolítá­sáért, a talajmunkákban való elma­radás azonban kárukra válik. A nyári mélyszántás hasznát a gyakorlat bizonyítja. Tudományos alapossággal megvizsgálták a nyá­ri, illetve őszi mélyszántásba ke­rült vetemények termésátlagait, ezek, összevetve a tavaszi mély­szántásba vetettekkel, 2—3 mázsás eltérést mutatták, a tavaszi szán­tásba került gabona, kapásnövény nem birja úgy a szárazságot, keve­sebb termést ad. Egyes járások, mint például a csáti és a mezőkö­vesdi, előrehaladtak az aratással, de elmaradtak a nyári talajmun­kákkal. Az cncsi járást sújtja leg­inkább az aszály, a föld rendkívül száraz, mégis itt teszik a legna­gyobb erőfeszítéseket a tarlóhán­tás, illetve a nyári mélyszántás időben való elvégzésére. Az emlí­tett 2—3 mázsás terméstöbbletért igazán érdemes meglenni a kívánt erőfeszítéseket a nyári talajmun­kák fokozására. Most még van időnk a mélyszántásra, október­ben, novemberben már nem biz­tos, hogy lesz, beüthet egy tartós •ső, és ismét vethetünk kukoricát, krumplit tavaszi szántásba. «3. VT.) dig az említett tsz-ekben külö­nösen fontos, hogy az eddiginél nagyobb szorgalmat tanúsítsanak az aratás meggyorsítása érdekében. A járás termelőszövetkezeteiben még mintegy 0000 hold kalászos vár learatásra. Elengedhetetlenül szüksé­ges tehát, hogy a tsz-tagok is min­denütt fokozott helytállással, a csa­ládtagok jobb bevonásával is gyor­sítsák meg az aratást. Megalakult a Kohászati Egyesület ózdi csoportja A Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület ózdi csoportja megalakult. A csoportnak egyelőre 74 tagja van, de a megindult szervező munka nyo­mán a tagság növekedésére számíta­nak. Az ózdi csoport megválasztotta vezetőségét, s abban a kohászati üzemek igazgatóján, f&mémökén kí­vül a gyár tapasztalt, tevékeny mű­szaki dolgozói foglalnak helyet. A vezetőség filmvetítésekkel kísért szakelőadásokkal, szakmai viták ren­dezésével akarja tartalmassá tenni a csoport működését. Tervbe vették azt is, hogy időszakonként kiadvá­nyokat jelentetnek meg a legfonto­sabb időszerű műszaki problémák, tapasztalatok megismertetésére. Oj dolomit bányát nyitnál! A Lenin Kohászati Művek ré­szére még jelenleg is a bükki, úgynevezett Szomorúvölgyben ré­gebben nyitott bányából termelik ki a tűzállóanyagul használt dolo­mitot. A bányászkodás ezen a ré­szen már nem gazdaságos, nem is biztonságos s a fokozódó szükségle­tek kielégítésére sem alkalmas. Ezért Űjmassa környékén új do­lomitbánya nyitásának munkáit kezdték meg. Az új bányát hatszáz méter hosszúságban fejtésre már előké­szítették. A bányát korszerűbb és termelékenyebb berendezésekkel látják el. Az új bányából a terme­lést előreláthatólag még az idén megkezdik s abban a régihez ké­pest — korszerűbb körülmények között és olcsóbban — mintegy kétszer annyi dolomitot bányász­nak majd ki. mint a régi bányá­ban. így nemcsak a Lenin Kohá­szati Művek szükségletét fedezhe­tik az új üzem termeléséből, ha­nem az ország más üzemeit is el­láthatják az import magnezit tégla pótlására igen megfelelő dolomit termékkel. Öreg halászok a Tiszán 36 eredménnyel dolgozik az LKM központi gépjavító üzemében Nyulászt Ist­ván esztergályos, többszörösen kitüntetett dolgozó. Képünkön: a kivaló esztergályos a menetvágásra tanítja Asztalos Tibor másodéves tannlót. Foto: Kardos Epyre tői közérdekű javasat megvalósításival erősödik a fanács és a tömegek közötti kapcsolat megyénkben Megyénkben egyre szélesedik a ta­nácstagok és választóik közötti kap­csolat. A tanácstagi beszámolók és a fogadóórák látogatottabbak lettek. A megyei tanácstagok például fél év alatt csaknem 100 fogadóórát tartot­tak, amelyen átlagosan 20—30 dol­gozó jelent meg. A tanácsi szervek iránt egyre in­kább erősödő bizalom jele, hogy a dolgozók mind több közérdekű ja­vaslatot tesznek. A közérdekű ja­vaslatok jelentős része már érzékel­teti azt a változást is, amely a bor­sodi községek szocialista átszerve­zése óta — az év elejétől — végbe­ment a falvakban. A putnoki járásban a tsz-községek megalakulása után igen fontos kér­dés volt a földrendezés. A tanácsta­gi fogadóórákon elhangzott javasla­tok alapján a járási tanács végrehaj­tó bizottsága határozatot hozott és a mezőgazdasági osztály soronkívüí in­tézte el megnyugvással ezt a kérdést. Ároktőn a közös érdeke vezette a község dolgozóit, mikor a háztáji föl­dek rendezését kérték. A megye új szocialista városában^ Kazincbarcikán a lakosság friss zöld­ségfélékkel való ellátása akadozott. A piacokon kevés volt az áru. A ta­nácstagok javaslata alapján a városi tanács felszólítására a környéken lé­vő, jól dolgozó és kertészkedő tsz-ek saját elárusítóhelyet állítottak fel a piacon és ősszel több üzlethelyisé­get is bérbevesznek zöldség és állati termékek árusítására. Ezzel jelentő­sen javítják a város lakosságának ellátottságát. Ugyancsak a lakosság igényeinek kielégítésére a választék javaslatára a községgazdálkodási vállalatán be­lül villany- és vízvezeték javító rész­leget szerveznek. A megyei tanács állandóan figye­lemmel kíséri a hozzá és az alsóbb tanácsi szervekhez érkezett közér­dekű bejelentések elintézését. Az idén benyújtott több mint 300 közérdekű javaslatból több mint 200-at megva­lósítottak, míg a többi intézése fo­lyamatban van. Tanácskozás a gyermek» és ifjúságvédelem helyzetéről A nagy melegben is a Tiszán található Szederkény legöregebb hatássa, lyás bácsi és kísérője, mindketten a Halász Szövetkezet tagjai, Go­A Megyei Gyermek- és Ifjúság­védelmi Bizottság a napokban mun­kaértekezletet tartott. Az értekezlet legfőbb célja az volt, hogy megtár­gyalják a gyermek- és ifjúságvéde­lem munkájának átszervezését és az új feladatokat. A Művelődésügyi Minisztérium rendelkezése szerint ugyanis szerve­zeti módosítást kellett végrehajtani, amely szerint az irányító és össze­hangoló munkát a Megyei Gyermek- és Ifjúságvédelmi értekezlet végzi. A községekben viszont a tanács mű­velődésügyi állandó bizottságának alá rendelve külön albizottság végzi a gyermekvédelmi feladatokat. Az átszervezés célja az volt, hogy a gyermek és ifjúságvédelmi murikat szorosabban fűzze a tanácsokhoz, mint államigazgatási szervekhez. Ebben az új rendszerben sokkal na­gyobb lehetőségei vannak a gyermek- és ifjúságvédelemben dolgozó aktí­váknak is, hogy javaslataikat eljut­tassák az illetékesekhez, s hogy meg­valósítsák azokat Természetesen ez az átszervezés nem azt jelenti, hogy az önzetlen aktívákat, a gyermekvé­delem lelkes munkásait kiiktatják ezentúl a munkából, sőt az ő tapasz­talataikra, eddigi eredményeikre, területismeretükre épül tel az egész mozgalom. A jelenleg legfontosabb feladat megyénkben is a veszélyeztetett csa­ládi körülmények között élő gyer­mekek felkutatása, s a szükséges in­tézkedések megtétele. Amint az ér­tekezlet résztvevői elhatározták, a következő munka a szerencsi és mezőkövesdi járás gyermek- és ifjú­ságvédelmi helyzetének felmérése lesz. Szó esett még a nevelőszülők na­gyobb erkölcsi megbecsüléséről, a (fiatalok munkábaáUításának gondjai­ról, az állami gondozott gyermekek patronálásáról. Az értekezlet végülis leszögezte a soronkövetkező tenni­valókat s a következő értekezlet időpontját novemberben állapította meg. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nem folyik addig gyermek- és ifjúságvédelmi munka, sőt a jelek szerint az eddiginél még jobban kí­vánnak dolgozni az aktivisták, hogy a következő alkalommal már jóval nagyobb előrehaladás reá lehessen beszámolni. *-oOo­Csinosítjúk az ózdi stadiont Az ózdi sportolók, szurkolók ké­szülnek az NB I-es labdarúgó mér­kőzésekre. Az ózdi stadion csinosítá­sára, rendbehozására egymillió fo­rintot irányoztak elő. A stadion előt­ti teret planirozzák, gépkocsi és ke­rékpár parkírozó helyet készítenek. Átfestik az ülőhelyeket, a rosszakat újakkal cserélik ki. A mérkőzések rádióközvetítésére helyiséget, fülkét építenek, s parkírozzák a pálya kör­nyékét is. Úgy számítják, hogy az augusztus 6-án sorrakerülő Ferenc­város—Ózdi Kohász labdarúgó mér­kőzést mintegy húszezer ózdi és kör­nyékbeli szurkoló tekinti meg. Megkezdték az iskolák tatarozását A nyári szünidőt felhasználva, megkezdték az iskolák tatarozását Borsod megyében. Mintegy 10 millió forint felhasználásával korszerűsíte­nek és hoznak rendbe több mint 100 iskolát. Abaújszántón például egy régi épület átalakításával a meglévő iskolát két tanteremmel bővítik és a napközi otthon részére új • konyhát létesítenek. Girincsen 400 000 forint felhasználásával felújítják a gyógy­pedagógiai intézetet Bocs termelő­szövetkezeti községből az általános iskolások részére politechnikai mű­helyt alakítanak ki. Észak-Magyar- ország legrégibb középiskolájának, a több mint 400 éves sárospataki Rá­kóczi Ferenc Gimnáziumnak rendbe­hozatalára 150 000 forintot költenek. A szülői munkaközösségek vállal­tók, hogy a tatarozás befejeztével ki­takarítják és kézimunkákkal, virá­gokkal barátságossá, otthonossá te­szik gyermekeik tanulóhelyet A mester és a tanítvány Rí A zab kivételével minden kalászos la kasza alá érett már a mezőcsáti jg- Erásban. A termelőszövetkezetek Rjtöbbsége igyekezett is kihasználni a Eszáraz időjárást a kalászosok gyors, Císzemveszteség nélküli betakarítására. RjA járás termelőszövetkezeteiben ez- Rlidáig a kalászosoknak mintegy 54 Ríszázalékát learatták. Az ároktői Uj DjÉlet, a hejöbábai Uj Élet, a hejőpapi RÍPetöfi, a sajóörösi Arany Kalász Ter- Emelőszövetkezetekben például már E befejezték az aratást a zab kivételé- Cjvel. E A mezőcsáti Dózsa, az ároktői Vö- Gjrös Csillag és a tiszabábolnai Rákó- Eczi Termelőszövetkezetek pedig 1—2 Enapon belül befejezik szintén az ara- Etást. A tiszabábolnai Rákóczi Terme- Klőszövetkezetben különösen dícsé- Qjrendő a tagság szorgalma és helytál- Elása. A gépek segítése mellett kézi Eerővel is eddig több, mint 400 hold ßjkaläszost arattak le. Sajnos azonban, Eez a jó példa nem mondható el a já- pjrás minden termelőszövetkezetére. A [^termelőszövetkezetek egy részében a E tagság csak a gépekre várt, mint [J például Szakáidon, Nemesbikken, [üMuhiban, Sajószögeden és a tiszake- Eszi Alkotmány Termelőszövetkezet- Eben. E Ezeken a helyeken a tagság nem Riszívesen akar kézi erővel aratni. Pe­utazott nyári pihenésre. Az idei nyá­ron ez már a századik kiránduló cso­port. A hazái országjárásokon és kül­földi utazásokon eddig csaknem hat­ezren vettek részt. | Száz országjáráson és külföldi utazáson vettek eddig részt a borsodi üzemek dolgozói E A borsodi iparvidék üzemeiben iJ dolgozó fiatalok gazdag nyári prog- Eramot állítottak össze. A bányász­ni fiatalok — mind az Ozdvidély, mind Epedig a Borsodi Szénbányászati E Tröszt üzemeiből eddig már több Emint negyven kirándulást szerveztek. E A Bükk hegység természeti szépsé- Egein kívül kedvelt kirándulóhelyük E Jósvafő és az aggteleki cseppkő­ül barlang. Az Özdi Kohászati Üzemek Efiataljai a szilvásvárad! túristaházat Elátogatják. Több csoportjuk sátortó- Eborozással egybekötött túrát szerve- Ezett a Bükk festői vidékére. Hétvégi Eki rándulások keretében ismerkedtek Emeg a Lenin Kohászati Műveik, a : EBorsodi Végyikombinát és más üze- i Érnek dolgozói a zempléni hegyvidék­ekéi, Füzér, Telkibánya, Boldogkővár- Ealja környékével, a „Bodrogparti Cj Athénnek” nevezett Sárospatak ne- [jjvezetességeivel. A Ti.szapalkonyai ej Vegyikombinát építői és az ottani ejerőmű dolgozói, akik távolabbi vi- ej dókról kerültek Borsodba, rendszeres ej hétvégi túrát szerveznek új lakóhe- Elyük környékének megismerésére. E A dolgozók szűkebb hazájukon E kívül számos külföldi utazáson is Kjrésztvesznek. Az Özdvidéki Szénbá- Hnyászati Tröszt 22 dolgozójának teszi Elehetővé, hogy egy hetet töltsön jó Emunkája jutalmául a Szovjetunió­dban. A napokban társasutazás kere- Etében 42 borsodi KISZ-fiatal szintén Ea Szovjetunióba utazott, ahol két E hetet tölt. E A napokban a KISZ-fiatalok egy Eújabb csoportja Lengyelországba

Next

/
Oldalképek
Tartalom